(1)

Az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) 2020. szeptember 24-én az alaprendelet 5. cikke alapján dömpingellenes vizsgálatot indított a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína, érintett ország) származó, optikai szálakból álló kábelek Unióba érkező behozatalára vonatkozóan. Az eljárás megindításáról a Bizottság értesítést (2) (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(2)

A Bizottság a vizsgálatot az Europacable (a továbbiakban: panaszos) által az uniós gyártók nevében benyújtott panasz nyomán indította el. A panaszos az optikai szálakból álló kábelek uniós össztermelésének több mint 25 %-át képviselte. A panaszban foglalt, a dömpinggel és az abból eredő jelentős kárral kapcsolatos bizonyítékok elegendőek voltak a vizsgálat megindításához.

(3)

A Bizottság 2020. december 21-én szubvencióellenes vizsgálatot indított a Kínai Népköztársaságból származó, optikai szálakból álló kábelek behozatalára vonatkozóan, amely független a dömpingellenes vizsgálattól. A Bizottság a vizsgálat megindításról értesítést tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában (3).

(4)

A panaszos 2020. december 17-i, az előírt bizonyítékokkal alátámasztott kérelmére a Bizottság az alaprendelet 14. cikkének (5) bekezdése alapján a 2021. március 29-i (EU) 2021/548 bizottsági végrehajtási rendelettel (4) (a továbbiakban: a nyilvántartásba vételt bevezető rendelet) nyilvántartásbavételi kötelezettséget vezetett be az érintett termék behozatalára vonatkozóan.

(5)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte az érdekelt feleket, hogy a vizsgálatban való részvétel érdekében vegyék fel vele a kapcsolatot. A Bizottság emellett külön tájékoztatta a panaszost, az ismert uniós gyártókat, az ismert uniós szervezeteket, az ismert exportáló gyártókat, a kínai hatóságokat, valamint az ismert importőröket, kereskedőket és felhasználókat a vizsgálat megindításáról, és felkérte őket az abban való részvételre.

(6)

Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy észrevételeket fogalmazzanak meg az eljárás megindításával kapcsolatban, és kérjék a Bizottság és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő előtti meghallgatásukat. Meghallgatásra került sor a panaszossal és a mintában szereplő egyik importőrrel (Cable 77 Danmark ApS [a továbbiakban: Cable 77]).

(7)

A Bizottsághoz észrevételek érkeztek a kínai kormánytól, a gépek és elektronikai termékek behozatalával és kivitelével foglalkozó kínai kereskedelmi kamarától (a továbbiakban: CCCME), a panaszostól és egy importőrtől (Connect Com GmbH [a továbbiakban: Connect Com]).

(8)

A Connect Com azt állította, hogy további információkra és a részletek tisztázására van szükség a panasszal kapcsolatban. Különösen azt hangsúlyozta, hogy az uniós gazdasági ágazat piaci helyzetének romlása nem a Kínai Népköztársaságból érkező, kedvező árú behozatalnak, hanem a vállalatközi ügyletek viszonylag magas belső transzferárainak tudható be. A Connect Com ezenfelül azt állította, hogy az uniós gyártók a panaszban szereplő listája nem teljes. Mivel ezek az észrevételek az ügy érdemét, nem pedig az eljárás megindítását érintik, az alábbi (415) és (539)–(541) preambulumbekezdések foglalkoznak velük.

(9)

A vizsgálat megindításának érdemi követelményeit illetően a CCCME azt állította, hogy a panaszos hiányosan értékelte a kárt panaszában, mivel a WTO dömpingellenes megállapodásának (a továbbiakban: dömpingellenes megállapodás) 3.4. cikkében felsorolt tizenöt kármutató közül hatról nem szolgáltatott adatokat (nevezetesen a következőkről: termelékenység, a beruházások megtérülése, pénzforgalom, munkabérek, növekedés és tőkebevonási vagy beruházási képesség). A CCCME továbbá azt állította, hogy a panaszos nem szolgáltatott megbízható/összehasonlítható adatokat az értékesítési árakról.

(10)

A Bizottság emlékeztet arra, hogy – amint azt a panaszos a kínai kormány és a CCCME észrevételeire adott válaszában már megjegyezte – a dömpingellenes vizsgálat megindítására alkalmazandó jogi előírás a dömpingellenes megállapodás 5.2. cikke, míg a dömpingellenes megállapodás 3.4. cikke a vizsgálatot végző hatóság (jelen esetben a Bizottság) által végzett felülvizsgálatra vonatkozó standard. Ezért a panaszosnak meg kell felelnie a dömpingellenes megállapodás 5.2. cikkében foglalt követelményeknek, amelyeket az alaprendelet 5. cikkének (2) bekezdése tükröz. Miközben – amint azt a CCCME megjegyezte – a dömpingellenes megállapodás 5.2. cikke a dömpingellenes megállapodás 3.4. cikkére hivatkozik, az alaprendelet 5. cikkének (2) bekezdése pedig az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdésére, ez a hivatkozás mindkét esetben csupán szemléltető jellegű („például a 3. cikk (2) és (4) bekezdésében felsorolt [tényezők és mutatók]” és „például a 3. cikk (3) és (5) bekezdésében felsorolt [tényezők és mutatók]”). (5) A dömpingellenes megállapodás 5.2. cikke és az alaprendelet 5. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy a panasznak bizonyítékokat kell tartalmaznia a) a dömpingre; b) a kárra; valamint c) a dömping és a vélelmezett kár közötti ok-okozati összefüggésre vonatkozóan. Az uniós ítélkezési gyakorlat egyértelművé teszi, hogy „a panaszos által szolgáltatott információk mennyiségének és minőségének nem kell megegyeznie a dömping, a kár vagy az ok-okozati összefüggés fennállásának előzetes vagy végleges megállapításához szükséges szinttel”. (6) Következésképpen „azok a bizonyítékok, amelyek mennyiségüket vagy minőségüket tekintve nem elegendőek a dömping, a kár vagy az ok-okozati összefüggés előzetes vagy végleges megállapításához, elegendők lehetnek a vizsgálat megindításához.” (7)

(11)

Annak az állításnak a kapcsán, miszerint a panaszos nem szolgáltatott megbízható/összehasonlítható adatokat az értékesítési árakról, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy – annak érdekében, hogy az érdekelt felek az eljárás során mindvégig gyakorolhassák a védelemhez való jogukat – a panasznak az érdekelt felek számára betekintésre nyitva álló változata tartalmazza az alapvető bizonyítékokat és a bizalmas megjelöléssel szolgáltatott adatok nem bizalmas összefoglalóját.

(12)

Az alaprendelet 19. cikke és a dömpingellenes megállapodás 6. cikkének (5) bekezdése megengedi a bizalmas információk védelmét olyan esetekben, amikor az adatok közlése jelentős versenyelőnyt biztosítana egy versenytárs számára, vagy lényeges mértékben rontaná az információkat szolgáltató személy vagy azon személy helyzetét, akitől az adott személy az információkat megszerezte.

(13)

A Bizottság elvégezte az értékelést, és elfogadta, hogy az értékesítési árakra vonatkozó adatok e kategóriákba tartoznak. Mindazonáltal annak érdekében, hogy az érdekelt felek számára – amint azt az alaprendelet 19. cikkének (2) bekezdése előírja – „a bizalmas információk lényege megfelelően érthető legyen”, a panaszosok a panasz bizalmas mellékleteiben foglalt információkról érdemi összefoglalót is benyújtottak. A panaszosok megfelelően összefoglalták az értékesítési árakra vonatkozó információkat, oly módon, hogy eközben nem tették közzé a többek között a panasz 44b. és 67. mellékletében szereplő érzékeny vállalatspecifikus adatokat.

(14)

A CCCME azt is előadta, hogy a panasz nem mutatta be a kár meglétét, mivel az uniós gazdasági ágazat növelte termelését, és mivel a termelési kapacitás amiatti enyhe csökkenése, hogy az uniós gazdasági ágazat nem volt képes teljes mértékben kiszolgálni az újonnan megnövekedett európai felhasználásból adódó keresletet, önmagában nem jelez jelentős kárt. Az értékesítési volumenek is nőttek, miközben az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése csaknem 80 %-on állt, a jövedelmezőség pedig nem követett egyértelmű tendenciát, és nem utal kárra. E tekintetben a panaszos azt válaszolta, hogy az uniós felhasználás növekedése a kínai behozatalnak kedvezett, hogy a fennmaradó piaci részesedés nem releváns a kár értékelése szempontjából, továbbá hogy a kínai gyártók által elnyert pályázatok hatásai bizonyos idő után jelentkeznek majd. A CCCME azt válaszolta, hogy a felhasználásra, a termelésre és a termelési kapacitásra vonatkozó adatok azt mutatják, hogy az uniós gazdasági ágazat képes volt az uniós felhasználás növekedéséből származó nagyobb kereslet legnagyobb részét kiszolgálni, miközben üzleti tevékenységét bővítette.

(15)

A CCCME továbbá azt is állította, hogy a panasz nem tartalmazott bizonyítékot a dömpingelt behozatal és a kár közötti ok-okozati összefüggésre nézve. Először, a CCCME azzal érvelt, hogy nincs összefüggés a Kínából érkező behozatal és az uniós gazdasági ágazat helyzetének alakulása között. A CCCME példaként arra hivatkozott, hogy 2017–2018-ban, amikor a Kínából érkező behozatal volumene a legerőteljesebben növekedett, az uniós gazdasági ágazat a jövedelmezőségének legjelentősebb növekedését könyvelhette el. Másodszor, 2018 és 2019 között a harmadik országokból érkező behozatal – a Kínából érkező behozatallal ellentétben – nőtt, tehát hatása nem róható fel Kínának, és ha kár következett be, azt az uniós gazdasági ágazat önmagának okozta azzal, hogy lassan reagált a piaci mozgásokra. A panaszos a CCCME ezen állítására reagálva előadta, hogy az ok-okozati összefüggés megállapítható, mivel a kár a Kínából érkező behozatal növekedésével egy időben következett be, és hogy a harmadik országokból érkező behozatalt azért nem vette figyelembe, mert az vagy csekély mértékű volt, vagy nem mutatott kárt okozó dömpingre. A CCCME válaszában emlékeztetett arra, hogy a 2017 és 2018 közötti időszakban (amikor a Kínából érkező behozatal volumene a legerőteljesebben növekedett) az uniós gazdasági ágazat a jövedelmezőség legjelentősebb növekedését könyvelhette el, és hogy a Kínából érkező behozatal növekedése és az uniós gazdasági ágazat csökkenő értékesítési volumene között nem volt korreláció. A harmadik országokból érkező behozatalt illetően a CCCME megjegyezte, hogy 2018 és 2019 között a harmadik országokból érkező behozatal összességében nőtt, míg a Kínából érkező behozatal csökkent. Végezetül a CCCME megjegyezte, hogy a panaszos nem vitatta azokat az érveket, amelyek szerint a panaszban szereplő szinte valamennyi kármutató kedvező tendenciát jelzett, és hogy az ágazat az állítólagos kárt legalább bizonyos mértékben önmagának okozta.

(16)

A CCCME kijelentette továbbá, hogy a panaszos által benyújtott behozatali adatokat túlbecsülték, mivel azok a volument illetően téves feltevésen alapultak. Ha a feltevés megállta volna a helyét, az a behozatal torzult növekedését eredményezte volna, nevezetesen 2019-ben a Kínából érkező behozatal nem növekedett, hanem csökkent volna. Ezenkívül a panaszban szereplő áralákínálási számítások hibásak, mivel egyetlen konkrét pályázat keretén belül egy exportőrre hivatkoznak. Ezzel kapcsolatban a panaszos azt válaszolta, hogy a behozatali volumen növekedésének megállapításához hosszabb időszakot kell figyelembe venni, amit a CCCME sem tagad, illetve harmadik felek (CRU) piaci értesüléseiből származó adatok is megerősítenek; hozzátette, hogy a számítások nem hibásak, mivel a panaszosnak csak észszerűen rendelkezésre álló információkat kellett szolgáltatnia, amelyek több uniós és kínai gyártótól származó információkat is magukban foglaltak. A CCCME azt válaszolta, hogy a panaszos feladata, hogy állításait alátámassza, és bizonyítékkal szolgáljon a behozatali adatokkal kapcsolatban, továbbá arról, hogy a piaci értesülések adatai (CRU) az optikai szálakra, nem pedig az optikai szálakból álló kábelekre vonatkoztak. Az áralákínálásra és az áron aluli értékesítésre vonatkozó számítások kapcsán a CCCME megismételte, hogy azok nem feleltek meg az elegendő bizonyítékkal kapcsolatos követelménynek, és hogy a lényeges számítások elvégzésekor a panaszos csak egyetlen kínai gyártó áraira hivatkozott (például a 2019 első felére jellemző kárkülönbözet kiszámításához a szabad forgalomba bocsátási exportárra, valamint a 2019 második felére jellemző alákínálási különbözet esetében az előállítási költségeknél használt exportárra).

(17)

A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a CCCME egyik állítása sem cáfolta azt a következtetést, miszerint elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a dömpingellenes eljárás megindításához. A panasz elegendő bizonyítékot tartalmazott arra vonatkozóan, hogy a dömpingelt behozatal jelentős káros hatással volt az uniós gazdasági ágazat helyzetére. A panaszban foglalt konkrét kárelemzés azt mutatja, hogy a Kínából származó, az uniós gazdasági ágazat árainak jelentősen alákínáló árakon érkező behozatal – mind abszolút, mind relatív értékben – fokozta az uniós piaci térnyerést. Ez láthatólag jelentős kárt okozott az uniós gazdasági ágazat állapotában, amit például az értékesítés és a piaci részesedés csökkenése, illetve a pénzügyi eredmények romlása mutat.

(18)

A Bizottság nem értett egyet azzal, hogy a panaszban szereplő áralákínálásra és áron aluli értékesítésre vonatkozó számítások helytelenek lennének. A módszertan magyarázata a panasz 8.1.2. szakaszában és az ott hivatkozott mellékletekben található, amelyek minden reprezentatív terméktípus esetében külön számításokat tartalmaznak az áralákínálásra és az áron aluli értékesítésre vonatkozóan. Az eljárás megindításakor a Bizottság elégségesnek találta a kérelmezők által benyújtott, az áralákínálásra és az áron aluli értékesítésre vonatkozó bizonyítékokat, és azokat a vizsgálat megindításához elegendő bizonyítéknak tekintette.

(19)

Az ok-okozati összefüggésre vonatkozó elegendő bizonyítékkal kapcsolatban a következőket kell megjegyezni. Először, az uniós gazdasági ágazat helyzete azzal egy időben romlott, hogy az uniós gazdasági ágazat árainak jelentősen alákínáló árkon érkező dömpingelt behozatal növekedett. Ez határozottan mutatja az ok-okozati összefüggés fennállását. Másodszor, ami a többi tényezőt – például a harmadik országokból érkező behozatalt – illeti, ezek hatása nem olyan mértékű, hogy kárt okozhatna az uniós gazdasági ágazatban, továbbá a panasz elemzése során nem derült fény olyan kárra, amelyet az uniós gazdasági ágazat önmagának okozott volna.

(20)

Az ideiglenes intézkedések bevezetésének mellőzésére vonatkozó döntés után tartott meghallgatáson a CCCME több észrevételt is megfogalmazott a panaszban a kárral, az ok-okozati összefüggéssel és az uniós érdekkel kapcsolatban található elemzés vonatkozásában. A Bizottság megítélése szerint ezek az észrevételek nem fogadhatók el, hiszen a vizsgálat igen kései szakaszában, az eljárás megindításáról szóló értesítés 5.2. pontjában meghatározott határidőn túl nyújtották be őket. Mindazonáltal a szóban forgó érvek többsége korábban felvetett és e szakaszban már tárgyalt érveket ismétel, továbbá egyik észrevétel sem utal arra, hogy a Bizottság a vizsgálat megindításakor nem rendelkezett volna elegendő bizonyítékokkal. Az észrevételek új elemeit illetően – az eljárás megindításáról szóló értesítés 5.2. pontjában meghatározott időkereten túlmenően – a Bizottság emlékeztetni kíván arra, hogy a vizsgálat e szakasza már jóval az eljárás megindításáról szóló értesítés 7. pontjában az új információk benyújtása tekintetében megállapított határidőkön túl van.

(21)

Az érdekelt felek végső tájékoztatására vonatkozó megjegyzéseiben a Connect Com azt állította, hogy a panaszban szereplő információk olyan tendenciákra utalnak, amelyek nem indokolják a dömpingellenes vámok kivetését. A Connect Com ezenfelül a panasz 105. és 109. bekezdésében szereplő, bizonyos uniós gyártók nyereségével és a kínai gyártókkal szemben elvesztett pályázatokkal kapcsolatos bizalmas információk közzétételét is kérelmezte.

(22)

E tekintetben a Bizottság emlékeztetett arra, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítés 5.2. pontja értelmében az érdekelt feleknek az eljárás megindításáról szóló értesítés közzétételétől számított 37 napon belül volt lehetőségük a panasszal és a vizsgálat megindításának bármely szempontjával kapcsolatos észrevételek benyújtására. Ezek az észrevételek ezért nem vehetők figyelembe a végleges tájékoztatást követően. Ezenfelül a Connect Com által kért információk bizalmas jellegűek, és nem oszthatók meg más érdekelt felekkel.

(23)

A fentiek alapján a Bizottság megerősítette, hogy a panaszos elegendő bizonyítékot szolgáltatott a dömpingre, a kárra és az ok-okozati összefüggésre vonatkozóan, és ezzel eleget tett a dömpingellenes megállapodás 5.2. cikkében és az alaprendelet 5. cikkének (2) bekezdésében előírt követelményeknek. A Bizottság tehát teljesítette az eljárás megindításának összes jogszabályi követelményét.

(24)

A Bizottság az alábbi szakaszokban megvizsgálja és megválaszolja az összes többi releváns észrevételt.

(25)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte, hogy az alaprendelet 17. cikkével összhangban mintavételt végezhet az érdekelt felek körében.

(26)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte, hogy ideiglenesen kiválasztott egy uniós gyártókból álló mintát. A Bizottság a hasonló terméknek az Unión belüli, a vizsgálati időszak alatti termelési és értékesítési volumene alapján vette a mintát. A minta három uniós gyártóból állt. A mintában szereplő uniós gyártók a vizsgálati időszakban az uniós termelés 52 %-át képviselték, és az uniós gazdasági ágazat szempontjából reprezentatívnak minősültek. A Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyenek észrevételeket az ideiglenes mintával kapcsolatban. Észrevétel nem érkezett, ezért a Bizottság megerősítette a mintát.

(27)

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkérte a független importőröket az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információk benyújtására.

(28)

Öt független importőr nyújtotta be a kért információkat, és egyezett bele abba, hogy felvegyék a mintába. Az importőrök által szolgáltatott mintavételi információk elemzését követően a Bizottság úgy határozott, hogy nincs szükség mintavételre, és felkérte az összes együttműködő importőrt, hogy nyújtsák be a kérdőívre adott válaszaikat.

(29)

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkérte a Kínában működő összes exportáló gyártót az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információk benyújtására. Emellett a Bizottság felkérte a Kínai Népköztársaság képviseletét, hogy azonosítsa azokat az esetleges további exportáló gyártókat, amelyek érdeklődést tanúsíthatnak a vizsgálatban való részvétel iránt, illetőleg vegye fel velük a kapcsolatot.

(30)

Az érintett országban működő harminc exportáló gyártó nyújtotta be a kért információkat és egyezett bele a mintába való felvételébe. Az alaprendelet 17. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Bizottság egy olyan, két exportáló gyártói csoportból álló mintát választott ki az Unióba irányuló export legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján, amelyet a rendelkezésre álló időn belül még megfelelő alapossággal meg lehetett vizsgálni. A mintában szereplő exportáló gyártói csoportok a vizsgálati időszakban az optikai szálakból álló kábelek Unióba irányuló bejelentett kínai exportjának több mint 40 %-át adták.

(31)

Az alaprendelet 17. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság a minta kiválasztásáról egyeztetett valamennyi ismert érintett exportáló gyártóval és az érintett ország hatóságaival.

(32)

A minta kiválasztásával kapcsolatban egy, a mintába nem felvett exportáló gyártótól, a Yangtze Optical Fibre and Cable Joint Stock Limited Companytől (a továbbiakban: YOFC) és a Kínai Népköztársaságnak az Európai Unió mellett működő képviseletétől érkeztek észrevételek.

(33)

A YOFC és a Kínai Népköztársaságnak az Európai Unió mellett működő képviselete azzal érvelt, hogy – figyelembe véve az együttműködő exportáló gyártók nagy számát – a mintában szereplő két vállalat az Unióba irányuló exportvolumennek csak alacsony hányadát képviselte, amely a kínai exportőrök szempontjából nem volt reprezentatív. Azt állították továbbá, hogy egy olyan minta esetében, amely három vállalatot tartalmaz, helyesebb elkerülni azt, hogy a mintában szereplő vállalatokban beálló változások következtében a minta egyetlen vállalatra redukálódjon. A Kínai Népköztársaságnak az Európai Unió mellett működő képviselete e tekintetben a Kínából származó közúti acélkerekek behozatalára vonatkozó dömpingellenes vizsgálatra (8) hivatkozott, amely azt az állítást tartalmazta, hogy a többi együttműködő exportőr jogai sérültek, mivel a mintában szereplő exportáló gyártók számát kettőről egyre csökkentették, miután a mintában szereplő egyik exportáló gyártó egy későbbi szakaszban úgy döntött, hogy nem szándékozik együttműködni a vizsgálatban. Kijelentették továbbá, hogy a Bizottság a korábbi dömpingellenes vizsgálatok során alkalmazott gyakorlat szerint legalább három vállalatot vett fel a mintákba. Végül felvetették, hogy megfelelőbb lenne egy olyan minta, amely három vállalatból áll, tekintettel arra, hogy az exportőrök adott esetben különböző értékesítési csatornákkal, terméktípusokkal és vevőkkel rendelkeznek, valamint eltérő versenyhelyzetben vannak.

(34)

Az alaprendelet 17. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a mintát a termelés, az értékesítés vagy az export azon legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján kell kiválasztani, amely a rendelkezésre álló időn belül megfelelően megvizsgálható. A (30) preambulumbekezdésben említett módon a mintában szereplő exportáló gyártói csoportok a vizsgálati időszakban az Unióba irányuló bejelentett kínai export több mint 40 %-át adták, ami reprezentatív szintnek tekinthető. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a kiválasztott minta a rendelkezésre álló idő alatt észszerűen megvizsgálható legnagyobb mennyiségű behozatalt tartalmazta. Ebben az összefüggésben megjegyzendő, hogy a mintában szereplő két exportáló gyártói csoport nagyszámú gazdálkodó egységet (öt gyártó és hét értékesítési egységet), valamint legalább négy, különböző értékesítési csatornákkal és vevőkkel rendelkező exportáló gyártót és számos terméket foglal magában. Emellett a mintában szereplő vállalat mintavételt követő együttműködése szükséges, de nem elégséges feltétele annak, hogy egy exportáló gyártót az alaprendelet 17. cikkének (1) bekezdése szerinti minta kiválasztása céljából figyelembe lehessen venni. Ami a Bizottság azon állítólagos gyakorlatát illeti, hogy legalább három vállalatból álló mintát választ ki, a Bizottság megjegyzi, hogy – a fentiekben kifejtettek szerint – a minta kiválasztása a termelés, az értékesítés vagy a kivitel azon legnagyobb reprezentatív mennyiségén alapult, amely az ebben az ügyben rendelkezésre álló idő alatt észszerűen megvizsgálható volt. A Bizottság elutasította a versenyhelyzetbeli különbségekre vonatkozó állítást, mivel a felek nem fejtették ki, hogy ez mennyiben kérdőjelezné meg a szóban forgó minta reprezentativitását, és hogy a mintában szereplő harmadik vállalat hogyan kezelné a versenykülönbségeket (ha vannak ilyenek).

(35)

A YOFC kijelentette, hogy a Bizottság számára nem jelentene terhet, ha a mintába felvenné a YOFC-t, mivel a Covid19-világjárvány miatt a Bizottság nem tesz ellenőrző látogatásokat.

(36)

Bár a Bizottság munkatársai ebben az ügyben nem tettek ellenőrző látogatásokat, a kérdőívre adott válaszokkal kapcsolatban távoli adategyeztetéseket végeztek. A távoli adategyeztetések nem jelentik azt, hogy a Bizottság időt takarított meg a vizsgálat során. Éppen ellenkezőleg: a vállalatok által szolgáltatott információk távoli ellenőrzésének előkészítéséhez több időre van szükség. A Bizottság ezért elutasította az állítást.

(37)

A YOFC azt is előadta, hogy fel kell venni a mintába, mivel tapasztalt gyártó, amely kiváló minőségű optikai szálakból álló kábeleket exportál az Unióba, és gyártási folyamata eltér a többi kínai gyártóétól (vertikálisan integrált, az optikai szálakból álló kábelek gyártásához európai technológiát használ, fejlett technológiákkal rendelkezik, Kína egyetlen nemzeti intelligens gyártási demonstrációs egysége, és az optikai szálak gyártása terén nagymértékben automatizálódott). Azt is kijelentette, hogy a vizsgálati időszakban viszonylag nagy mennyiséget exportált az Unióba. A YOFC továbbá jelezte, hogy a mintában szereplő egyik uniós gyártó közvetve birtokolja a YOFC és a YOFC-vel kapcsolatban álló vállalatok közül kettő részvényeit, ezért a YOFC mintába történő felvétele lehetővé tenné a Bizottság számára, hogy átfogóbb képet kapjon a gazdasági ágazat szerkezetéről. A YOFC azt is állította, hogy egyes uniós vevői független importőrként is együttműködtek a vizsgálatban, ezért a YOFC mintába való felvétele segítheti a Bizottságot a Kínából az uniós piac felé irányuló teljes értékesítési lánc ellenőrzésében.

(38)

A fentiekben kifejtettek szerint az exportáló gyártók mintáját a szóban forgó országból származó export volumenének azon legnagyobb százalékos aránya alapján választotta ki a Bizottság, amelyet a rendelkezésre álló idő alatt észszerűen meg lehetett vizsgálni. A YOFC nem tartozott a mintába felvett két legnagyobb exportáló gyártó közé, ezért nem szerepelt a mintában. Mindazonáltal a mintában szereplő két exportáló gyártói csoport szintén sok tapasztalattal rendelkező nagy vállalatcsoport, amely jó minőségű optikai szálakból álló kábeleket gyárt és értékesít az Unió felé, illetve vertikálisan integrált gazdasági szereplő. Továbbá nem áll rendelkezésre olyan információ, amely arra utalna, hogy a mintában szereplő exportáló gyártók által használt technológia kevésbé lenne fejlett, mint a többi kínai exportáló gyártóé. A YOFC nem nyújtott be olyan bizonyítékot, amely ellentmondana ennek. Emellett az exportáló gyártók mintájának kiválasztása szempontjából nem releváns sem az, hogy a mintában szereplő egyik uniós gyártó részesedéssel rendelkezik-e az egyik exportáló gyártóban, sem pedig az, hogy az exportáló gyártók vevői együttműködnek-e a vizsgálatban. A Bizottság ezért elutasította ezeket az állításokat.

(39)

A mintavételi űrlapot visszaküldő kínai exportáló gyártók közül nyolc jelezte a Bizottságnak, hogy az alaprendelet 17. cikkének (3) bekezdése szerinti egyedi vizsgálatot kíván kérni. A Bizottság a kérdőívet az eljárás megindításának napján hozzáférhetővé tette az interneten. Emellett a Bizottság tájékoztatta a mintába fel nem vett exportáló gyártókat arról, hogy nekik is ki kell tölteniük a kérdőívet, ha egyedi vizsgálatot kívánnak kérni. Két vállalat válaszolt a kérdőívre.

(40)

A vizsgálat komplexitása és a mintában szereplő exportáló gyártók bonyolult felépítése miatt a Bizottság úgy döntött, hogy nem végez egyedi vizsgálatot, az ugyanis indokolatlanul megterhelő lett volna, és akadályozta volna a Bizottságot abban, hogy a vizsgálatot a jogszabályi határidőn belül lezárja.

(41)

A Bizottság kérdőívet küldött Kína kormányának (a továbbiakban: kínai kormány) az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások Kínában való fennállására vonatkozóan. A Bizottság az uniós gyártók, az importőrök, a felhasználók és a kínai exportáló gyártók számára összeállított kérdőívet a vizsgálat megindításának napján hozzáférhetővé tette az interneten (9).

(42)

A Bizottság minden olyan információt megkísérelt beszerezni és ellenőrzött, amelyet szükségesnek tartott a dömping, az abból eredő kár és az uniós érdek megállapításához. A Covid19-világjárvány kitörése, majd a járvány kezelésére hozott intézkedések (10) miatt a Bizottság nem tudott ellenőrző látogatásokat lefolytatni a mintában szereplő vállalat és az együttműködő felhasználók telephelyein. Ehelyett videokonferencia útján távoli adategyeztetést végzett a következő vállalatok által szolgáltatott információk kapcsán:

uniós gyártók:

importőrök:

felhasználó:

kínai exportáló gyártók:

FTT csoport:

ZTT csoport:

az exportáló gyártókkal kapcsolatban álló kínai kereskedő:

az exportáló gyártókkal kapcsolatban álló hongkongi kereskedő:

az exportáló gyártókkal kapcsolatban álló uniós importőrök:

(43)

Az ügy tartalmi komplexitása miatt a Bizottság úgy döntött, hogy nem vezet be ideiglenes intézkedéseket, hanem további információk összegyűjtése érdekében folytatja a vizsgálatot.

(44)

A Bizottság 2021. április 23-án az alaprendelet 19a. cikkének (2) bekezdésével összhangban tájékoztatta a tagállamokat és az érdekelt feleket arról, hogy nem vet ki ideiglenes vámokat a Kínai Népköztársaságból származó, optikai szálakból álló kábelek behozatalára, hanem folytatja a vizsgálatot.

(45)

Azt követően, hogy a Bizottság tájékoztatta az érdekelt feleket az ideiglenes intézkedések bevezetésének mellőzésére vonatkozó szándékáról, a Cable 77, az Eku Kabel, az Infraconcept és a Comel észrevételeket fogalmazott meg, illetve további tájékoztatást kért.

(46)

A meghallgatást kérő felek lehetőséget kaptak a meghallgatásra. Meghallgatásra a Cable 77-tel és a CCCME-vel került sor.

(47)

A Bizottság folytatta azon információk összegyűjtését és ellenőrzését, amelyeket szükségesnek tartott végleges ténymegállapításainak megfogalmazásához. A Bizottság ezzel kapcsolatban újabb információkérést küldött a mintában nem szereplő együttműködő exportáló gyártóknak, a mintában szereplő exportáló gyártóknak és a mintában szereplő uniós gyártóknak, amelyben elsősorban – de nem kizárólag – a termékkódcsoportok szerinti bontású értékesítési adatokkal, a beruházásokkal és a pályázatokkal kapcsolatban tett fel kérdéseket. A beérkezett válaszokat a Bizottság egy újabb távoli adategyeztetési forduló keretében ellenőrizte.

(48)

A hivatalos importstatisztikák kilogrammban kifejezett adatokat tartalmaznak, és a 8544 70 00 KN-kód az érintett terméken kívül más termékekre is kiterjed. Annak érdekében, hogy pontosabb képet kapjon az érintett termék behozataláról, a Bizottság elemezte a nemzeti vámhatóságoktól a 2017-től a vizsgálati időszakig tartó időszakban bonyolított behozatalok vonatkozásában kapott részletes kimerítő ügyletszintű adatokat, amelyeket az importőrök vám-árunyilatkozatai alapján maguk az említett vámhatóságok állítottak össze. A szóban forgó adatok kilenc tagállamra vonatkoznak (Bulgária, Dánia, Franciaország, Hollandia, Magyarország, Németország, Portugália, Románia és Spanyolország), és reprezentatívnak tekinthetők, mivel a figyelembe vett időszakbeli behozatal 79 %-ára terjednek ki. Az alábbiakban bemutatott következtetések az ily módon végzett részletes elemzésen alapulnak.

(49)

A Bizottság 2021. június 30-án tájékoztatta az érdekelt feleket azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján végleges dömpingellenes vámot kívánt kivetni a Kínából származó optikai szálakból álló kábelek behozatalára (a továbbiakban: az érdekelt felek végső tájékoztatása). A Bizottság a felek számára egy meghatározott időszakot biztosított az érdekelt felek végső tájékoztatásával kapcsolatos észrevételeik megtételére. A kínai kormány, a GOC, a mintában szereplő két kínai exportáló gyártó, valamennyi együttműködő független importőr, valamint a panaszos fogalmazott meg észrevételeket. Ezen észrevételek alapján a Bizottság módosított néhány szempontot, amelyek alapján végleges dömpingellenes vámot kívánt kivetni, és erről 2021. szeptember 2-án valamennyi érdekelt felet tájékoztatta (a továbbiakban: az érdekelt felek végső tájékoztatásának kiegészítése).

(50)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását és az érdekelt felek végső tájékoztatásának kiegészítését követően az érdekelt felek az eljárás megindításáról szóló értesítés 5.7. pontja értelmében lehetőséget kaptak a meghallgatásra. Meghallgatásokra mindkét, a mintában szereplő exportáló gyártó, a CCCME és egy importőr részvételével került sor (Cable77).

(51)

A dömpingre és a kárra vonatkozó vizsgálat a 2019. július 1. és 2020. június 30. közötti időszakra (a továbbiakban: vizsgálati időszak) terjedt ki. A kárra vonatkozó értékelés szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2017. január 1-jétől a vizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

(52)

Az érintett termék: a Kínából származó, jelenleg az ex 8544 70 00 KN-kód (TARIC-kód: 8544700010) alá tartozó, önállóan beburkolt egymódusú optikai szálból vagy szálakból álló kábel védőburkolattal, az elektromos vezetéket tartalmazó is (a továbbiakban: érintett termék).

(53)

Az érintett termék nem tartalmazza:

(54)

Az optikai szálakból álló kábeleket optikai átviteli közegként használják a távközlési hálózatokban a long haul, a nagyvárosi és a hozzáférési hálózatokban.

(55)

A vizsgálat rámutatott arra, hogy a következő termékek azonos alapvető fizikai, kémiai és műszaki tulajdonságokkal rendelkeznek, és alapvető felhasználási területeik is megegyeznek:

(56)

A Bizottság az eljárás e szakaszában úgy határozott, hogy ezek a termékek ezért az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló termékek.

(57)

A ZTT csoport kérte a védővezetőbe integrált optikai szálakból álló kábelek (a továbbiakban: OPGW) és a fázisvezetőbe integrált optikai vezetékek (a továbbiakban: OPPC) vizsgálatból való kizárását. A ZTT csoport azzal érvelt, hogy bár ezek a kábelek a termékmeghatározás hatálya alá tartoznak, mégis eltérő fizikai tulajdonságokkal rendelkeznek, felhasználásuk eltér (villamosenergia-átvitel), más műszaki szabványok vonatkoznak rájuk, előállításuk különböző nyersanyagok felhasználásával és különböző gyártási folyamatokkal történik, és értékesítésük külön piacokon zajlik. A ZTT csoport előadta továbbá, hogy az OPGW és az OPPC kábelek az Unióba irányuló értékesítésnek csak kis részét teszik ki. Azt is kérte, hogy amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az OPGW és az OPPC kábelek a vizsgálat termékkörébe tartoznak, a vizsgálat során vegyék figyelembe e termékek sajátos tulajdonságait, illetve végfelhasználási vagy a piaci szegmenseket érintő tényezőit.

(58)

Az érdekelt felek végső tájékoztatásával kapcsolatos észrevételeiben a ZTT csoport ismételten megfogalmazta állításait, melyek szerint az OPGW és az OPPC kábeleket ki kell zárni a vizsgálatból, és azzal érvelt, hogy a mintában szereplő uniós gyártók nem értékesítettek a vizsgálati időszakban a ZTT csoport által értékesített terméktípusokat.

(59)

Az OPGW és az OPPC kábelek adatátvitelre is szolgálnak, és jellemzők rájuk a többi optikai szálakból álló kábel alapvető tulajdonságai, többek között a következők: i. optikai szálakat tartalmaznak; ii. a bevonattal ellátott optikai szál átmérője ugyanabba a tartományba esik; iii. a szálak száma szintén ugyanabba a tartományba esik; iv. az egy modulban található szálak száma szintén azonos; és v. a kábelmag felépítése azonos. Ezt nem befolyásolja, hogy az OPGW és az OPPC kábelek villamos energiát is továbbítanak, illetve vannak bizonyos további tulajdonságaik (például elektromos tulajdonságok, lángállósági előírások, a magas szakítószilárdságra vonatkozó követelmények stb.).

(60)

Továbbá valamennyi kábeltípusra bizonyos mértékben eltérő műszaki előírások és szabványok vonatkoznak. A nyersanyagok vonatkozásában nincs jelentősége annak, hogy az optikai szálakból álló kábel egyik alkatrészéhez felhasznált anyag kábeltípusonként eltérhet, mivel az optikai szálakból álló kábelek valamennyi típusát optikai szálak felhasználásával gyártják. A gyártási folyamatokkal kapcsolatban a vizsgálat feltárta, hogy a szabványos optikai szálakból álló kábelek egyes különlegesen védett formatervezési mintáiban a köpenyt acélsodrony-réteg veszi körbe, és hogy ezeket a kábeleket ugyanazokon a gépeken gyártják, mint az OPGW-t. Emellett az OPGW és az OPPC kábelek armatúrájának előállítása e kábelek gyártásának csak egy szakaszában zajlik, ezért nem indokolja azok kizárását a vizsgálat termékköréből. Hozzá kell tenni, hogy a felvetés értékelése szempontjából irreleváns az, hogy a vizsgálati időszakban az OPGW és az OPPC kábelek értékesítése az Unióba irányuló értékesítésnek kisebb részét tette ki. Végezetül pedig az a tény, hogy a mintában szereplő uniós gyártók nem értékesítették a ZTT csoport által a vizsgálati időszak során értékesített konkrét termékkódokat, nem változtat azon, hogy az uniós gazdasági ágazat OPGW és OPPC kábeleket gyárt, és versenyben áll a kínai exportőrökkel.

(61)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az OPGW és az OPPC kábeleket az optikai szálakból álló kábelek egyik típusának kell tekinteni, amelyek a többi optikai szálakból álló kábelével azonos fizikai, műszaki és kémiai tulajdonságokkal rendelkeznek, és az érintett termék meghatározásának körébe tartoznak, tehát e termékek esetében nincs szükség külön elemzésre. Az OPGW és az OPPC kábelek optikai szálakból álló kábelek, mivel optikai szálakat tartalmaznak, a kábelmag felépítése azonos, és adattovábbításra tervezték őket. Emellett a Bizottság által a dömpingkülönbözet és a kárkülönbözet kiszámításához használt termékkódok megfelelően azonosítják az OPGW és az OPPC kábeleket, és lehetővé teszik a Bizottság számára, hogy elvégezhesse az uniós és a kínai gyártók árainak tisztességes összehasonlítását. A Bizottság ezért elutasította az állítást.

(62)

A ZTT csoport emellett négy módszert javasolt az intézkedések kijátszásával kapcsolatos esetleges problémák kezelésére és elkerülésére arra az esetre, ha az OPGW és az OPPC kábeleket kizárnák a vizsgálat termékköréből. E módszerek a következők: i. a vámhatóság által elvégzett szemrevételezés és okmányellenőrzés, ii. tanúsítási rendszer, iii. végfelhasználás-ellenőrzési vámeljárás és iv. nyomonkövetési rendszer. Mivel megállapítást nyert, hogy a vizsgálat az OPGW-re és az OPPC-re is kiterjed, nem volt szükség az intézkedések kijátszásának megakadályozására javasolt módszerek vizsgálatára.

(63)

Mivel a vizsgálat megindításakor Kína vonatkozásában elegendő arra utaló bizonyíték állt rendelkezésre, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében jelentős torzulások állnak fenn, a Bizottság helyénvalónak ítélte, hogy a vizsgálatot az említett országbeli exportáló gyártók tekintetében az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése figyelembevételével indítsa meg.

(64)

Következésképpen a 2. cikk (6a) bekezdésének alkalmazásához szükséges adatok összegyűjtése céljából a Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte a Kínában működő valamennyi exportáló gyártót arra, hogy bocsássák rendelkezésre az optikai szálakból álló kábelek előállításához felhasznált inputokra vonatkozóan kért információkat. A kért információkat huszonöt exportáló gyártó küldte meg.

(65)

A vélt jelentős torzulásokra irányuló vizsgálathoz szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság kérdőívet küldött a kínai kormánynak. Emellett az eljárás megindításáról szóló értesítés 5.3.2. pontjában a Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy 37 napon belül ismertessék álláspontjukat és szolgáltassanak információkat az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazását illetően, és mindezeket támasszák alá bizonyítékokkal. A kínai kormány nem küldte meg a kért információkat. Ezt követően a Bizottság tájékoztatta a kínai kormányt arról, hogy a jelentős torzulások Kínában való fennállásának megállapításához az alaprendelet 18. cikke értelmében a rendelkezésre álló tényeket fogja felhasználni.

(66)

A kínai kormány és a CCCME határidőn belül benyújtotta az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazására vonatkozó beadványt.

(67)

Az alaprendelet 2. cikkének (1) bekezdése szerint „[a] rendes érték rendszerint az exportáló országban a független vevők által a szokásos kereskedelmi forgalom keretében ténylegesen fizetett vagy fizetendő árakon alapszik”.

(68)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerint ugyanakkor „[a]bban az esetben, ha [...] megállapítást nyer, hogy az exportáló országban fennálló, b) pont szerinti jelentős torzulások következtében nem helyénvaló az exportáló országbeli belföldi árak és költségek alkalmazása, a rendes értéket a torzulásoktól mentes árakat vagy referenciaértékeket tükröző előállítási és értékesítési költségek alapján kell képezni” , és annak „tartalmaznia kell az igazgatási, értékesítési és általános költségek, valamint a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegét” .

(69)

Az alábbiakban található részletes magyarázat szerint a Bizottság a vizsgálatban a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján – figyelemmel a kínai kormány együttműködésének hiányára is, amelyről a (65) preambulumbekezdés tesz említést – arra a következtetésre jutott, hogy indokolt az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása.

(70)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja szerint „[j]elentős torzulások azok a torzulások, amelyek akkor következnek be, ha a jelentett árak vagy költségek – a nyersanyag- és energiaköltségeket is beleértve – jelentős kormányzati beavatkozás hatására nem szabadpiaci erőviszonyok eredményei. A jelentős torzulások fennállásának értékelése során – többek között – figyelembe kell venni az alábbiak közül egy vagy több elem lehetséges hatását:

(71)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja szerint a 2. cikk (6a) bekezdésének a) pontja értelmében vett jelentős torzulások fennállásának értékelése során egyebek mellett az ott meghatározott, nem kimerítő jelleggel felsorolt elemeket kell figyelembe venni. Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja szerint a jelentős torzulások fennállására vonatkozó értékelés során azt kell vizsgálni, hogy ezen elemek közül egy vagy több milyen hatást gyakorolhat az érintett terméknek az exportáló országban érvényes áraira és költségeire. Mivel a felsorolt elemeknek nem együttesen kell fennállniuk, a jelentős torzulások fennállásának megállapításához nem szükséges mindegyik elemet megvizsgálni. Emellett bizonyos esetekben ugyanazok a ténybeli körülmények több felsorolt elem fennállásának megállapításához is felhasználhatók. Mindazonáltal a 2. cikk (6a) bekezdésének a) pontja értelmében vett jelentős torzulások fennállására vonatkozó következtetést az összes rendelkezésre álló bizonyíték alapján kell megfogalmazni. A torzulások fennállására vonatkozó általános értékelés során figyelembe vehetők az exportáló országot jellemző általános összefüggések és körülmények is, különösen olyan esetekben, amikor az exportáló ország gazdasági és közigazgatási berendezkedésének alapelemeiből fakadóan a kormányzat olyan alapvető hatáskörökkel rendelkezik, amelyek segítségével érdemben beavatkozhat a gazdaságba, és ennek hatására az árak és a költségek nem a piaci erőviszonyok szabad alakulásának eredményeként jönnek létre.

(72)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének c) pontja szerint „[a]mennyiben a Bizottság megalapozott jelzésekkel rendelkezik a b) pontban említettek szerinti torzulások egy adott országban vagy az ország egy adott ágazatában való fennállásáról, és amennyiben az e rendelet eredményes alkalmazása szempontjából helyénvaló, a Bizottságnak jelentést kell készítenie, nyilvánosságra hoznia és rendszeresen frissítenie, amelyben leírja a b) pontban említett piaci körülményeket az adott országban vagy ágazatban.”

(73)

E rendelkezés alapján a Bizottság összeállított egy országjelentést Kínáról (a továbbiakban: jelentés) (11), amely információkat gyűjt össze arról, hogy a kormányzat számos szinten jelentős mértékben beavatkozik a gazdaság működésébe, és ezzel torzulásokat idéz elő különösen több fontos termelési tényező (például a földterület, az energia, a tőke, a nyersanyagok és a munkaerő) esetében, illetve meghatározott ágazatokban (például a vegyiparban). A Bizottság a jelentést a vizsgálat megindításakor elhelyezte a vizsgálat iratai között. Az érdekelt felek az eljárás megindításakor felkérést kaptak arra, hogy cáfolják, észrevételezzék vagy kiegészítsék a vizsgálat iratai között található bizonyítékokat, amelyeknek a jelentés elválaszthatatlan részét képezte.

(74)

A panasz további, a jelentésben foglaltakat kiegészítő bizonyítékokkal szolgált az optikai szálakból álló kábelekkel foglalkozó gazdasági ágazatban a 2. cikk (6a) bekezdésének b) pontja értelmében fennálló jelentős torzulásokkal kapcsolatban. A panaszos bizonyítékkal szolgált arra vonatkozóan, hogy az érintett termék termelését és értékesítését – legalábbis potenciálisan – érintik a jelentésben említett torzulások, különös tekintettel az optikai szálakból álló kábelek értékláncában (azaz az optikai szálakból álló kábelekkel foglalkozó gazdasági ágazatban és az optikai szálakból álló kábelek gyártásához kapcsolódó ágazatokban, mindenekelőtt az inputágazatokban és a termelési tényezők terén) tapasztalható nagymértékű állami beavatkozásra.

(75)

A Bizottság megvizsgálta, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében fennálló jelentős torzulások figyelembevételével helyénvaló-e vagy sem a Kínában érvényes belföldi árak és költségek alkalmazása. A Bizottság ezt a vizsgálatot a vizsgálat iratai között megtalálható, köztük a jelentésben foglalt bizonyítékokra alapozta, amelyek nyilvánosan hozzáférhető, a jelentésben tételesen megjelölt forrásokból, nevezetesen kínai jogszabályokból, nyilvánosan közzétett hivatalos kínai szakpolitikai dokumentumokból, nemzetközi szervezetek jelentéseiből és szakemberek tanulmányaiból/szakcikkeiből származnak. Az elvégzett elemzés általában véve a kínai gazdaságba való jelentős mértékű kormányzati beavatkozással, valamint konkrétan az érintett gazdasági ágazat és az érintett termék piacának sajátos helyzetével foglalkozott. A Bizottság ezeket a bizonyítékokat kiegészítette saját kutatásával. E kutatás azokat a különböző kritériumokat vizsgálta, amelyek a Kínában fennálló jelentős torzulások alátámasztása szempontjából relevánsak és amelyeket az ezzel kapcsolatos korábbi bizottsági vizsgálatok is megállapítottak.

(76)

A kínai gazdasági rendszer a „szocialista piacgazdaság” koncepcióján alapul. Ez a kínai alkotmányban is rögzített koncepció határozza meg a kínai gazdaságirányítást. Alapelve, hogy „a termelőeszközök állami tulajdonban, azaz a nép egészének tulajdonában és a dolgozók kollektív tulajdonában vannak”. Az állami tulajdonon alapuló gazdaság „a nemzetgazdaság első számú motorja” , és az államnak feladata a gazdaság „konszolidációjának és növekedésének biztosítása” . (12) Következésképpen Kína általános gazdasági berendezkedése nemhogy lehetővé teszi, hanem kifejezetten megköveteli a gazdaságba való jelentős mértékű állami beavatkozást. Az az alapelv, hogy az állami tulajdon elsőbbséget élvez a magántulajdonnal szemben, a teljes jogrendszert áthatja, és minden fontosabb jogszabályban alapelvként kap hangsúlyt. Jó példa erre a kínai ingatlantörvény, amely a szocializmus kezdeti szakaszára hivatkozva az államot olyan alapvető gazdasági rendszer fenntartásával bízza meg, amelyben uralkodó szerepet játszik az állami tulajdon. A jogrendszer megtűr más tulajdoni formákat is, de azoknak az állami tulajdon mellett kell fejlődniük. (13)

(77)

A kínai jog szerint a szocialista piacgazdaság fejlesztése a Kínai Kommunista Párt (a továbbiakban: KKP) vezetésével történik. A kínai állam és a KKP struktúrái minden szinten (a jog, az intézmények és a személyek szintjén egyaránt) egymásba fonódnak, és olyan felépítményt alkotnak, amelyben a KKP és az állam szerepe nem választható szét. A kínai alkotmány 2018. márciusi módosítása nyomán a KKP vezető szerepe még nagyobb hangsúlyt kapott azzal, hogy az alkotmány 1. cikkébe is bekerült. A módosítás a cikk korábbi első mondata mögé, amely szerint „[a] Kínai Népköztársaság alaprendszere a szocialista rendszer”, beillesztett egy új második mondatot, amely szerint „[a] kínai típusú szocializmus leginkább meghatározó eleme a Kínai Kommunista Párt vezető szerepe”. (14) Ez jól szemlélteti, hogy a KKP milyen mértékben gyakorol megkérdőjelezhetetlen és egyre nagyobb mértékű ellenőrzést a kínai gazdasági rendszer felett. Ez a vezető szerep és ellenőrzés alapvető ismérve a kínai rendszernek, és túlmutat a más országokban megszokott helyzeten, ahol a kormány a szabadpiaci erők működése mellett lát el általános makrogazdasági szabályozó szerepet.

(78)

A kínai állam intervencionista gazdaságpolitikát követve valósítja meg céljait, amelyek egybeesnek a KKP politikai programjában foglaltakkal, nem pedig a szabadpiacon uralkodó gazdasági viszonyokat tükrözik (15). A kínai hatóságok által alkalmazott intervencionista gazdaságpolitikai eszközök sokrétűek, és az ipartervezésre, a pénzügyi rendszerre, valamint egyéb olyan eszközökre is kiterjednek, amelyekkel az állam a piacon fellép vagy hatást gyakorol a piacra (például közberuházások és közbeszerzések).

(79)

Először: az átfogó igazgatási felügyelet szintjén a kínai gazdaság irányítását összetett ipari tervezési rendszer határozza meg, amely az országon belül minden gazdasági tevékenységet érint. A tervek áthatják a gazdasági ágazatok és a horizontális politikák bonyolult szövevényét, és a kormányzat minden szintjén jelen vannak. A tartományi szintű tervek részletesek, míg az országos szintűek általánosabb célokat tűznek ki. A tervek emellett meghatározzák az érintett gazdasági ágazatok támogatásának eszközeit, valamint a célkitűzések megvalósításának időkereteit is. Egyes tervek még mindig rögzítenek konkrét kimeneti célokat, és a korábbi tervezési ciklusokban is jellemzően ez volt a helyzet. A tervek a kormányzati prioritásoknak megfelelően kijelölik, hogy mely konkrét ipari ágazatokat és/vagy projekteket kell pozitív vagy negatív prioritásnak tekinteni, és milyen konkrét fejlesztési célokat kell velük kapcsolatban teljesíteni (ipar-korszerűsítés, nemzetközi terjeszkedés stb.). A gazdasági szereplőknek – a magán- és állami tulajdonban lévőknek egyaránt – gyakorlatilag a tervrendszer által megszabott realitáshoz kell igazítaniuk üzleti tevékenységüket. Ez nem csupán a tervek kötelező jellege miatt van így, hanem azért is, mert az illetékes kínai hatóságok a kormányzat valamennyi szintjén a tervek szerint járnak el, és hatáskörüket ennek megfelelően gyakorolva kényszerítik a gazdasági szereplőket a tervekben lefektetett prioritások betartására (lásd még a 3.1.1.5. szakaszt). (16)

(80)

Másodszor: a pénzügyi erőforrások elosztásának szintjén Kína pénzügyi rendszerét az állami tulajdonú kereskedelmi bankok uralják. Ezeknek a bankoknak a hitelezési politikájuk kialakításakor és végrehajtásakor a kormányzat iparpolitikai célkitűzéseihez kell igazodniuk, ahelyett, hogy elsődlegesen az adott projekt gazdasági megalapozottságát értékelnék (lásd még a 3.1.1.8. szakaszt) (17). Ugyanez mondható el a kínai pénzügyi rendszer többi eleméről, például a részvénypiacokról, a kötvénypiacokról, a magántőkepiacokról stb. is. A pénzügyi rendszer ezen, a bankszektortól különböző szegmenseiről is elmondható, hogy intézményi berendezkedésük és tevékenységük nem a pénzügyi piacok hatékony működését szolgálja, hanem az állam és a KKP számára biztosítja az ellenőrzés és a beavatkozás lehetőségét (18).

(81)

Harmadszor: a különböző állami és szabályozási eszközök alkalmazása szintjén az államnak a gazdaságba való beavatkozása sokféle formában jelenik meg. Például a közbeszerzési szabályokat rendszeresen használják fel a gazdasági hatékonyságtól eltérő szakpolitikai célok elérése érdekében, ami akadályozza ezen a területen a piacközpontú elvek érvényesülését. A vonatkozó jogszabály kifejezetten arról rendelkezik, hogy a közbeszerzések lebonyolításával az állami politikai intézkedések keretében kitűzött célok megvalósulását kell elősegíteni. Az viszont, hogy nincs meghatározva e célok mibenléte, széles mérlegelési jogkört biztosít a döntéshozó szervek számára (19). Ugyanígy a beruházások területén a kínai kormány jelentős mértékben ellenőrzi és befolyásolja mind az állami, mind a magánberuházások rendeltetését és méretét. A beruházások szűrése, valamint a beruházásokhoz kapcsolódó különféle ösztönzők, korlátozások és tilalmak fontos hatósági eszközei az iparpolitikai célok támogatásának, például a kulcságazatok feletti állami ellenőrzés fenntartásának vagy a belföldi ipar megerősítésének (20).

(82)

Összefoglalva: a kínai gazdasági modell olyan alapelveken nyugszik, amelyek biztosítják és ösztönzik a sokrétű kormányzati beavatkozást. A jelentős mértékű kormányzati beavatkozás ellentétes a piaci erők szabad érvényesülésével, ennélfogva a piaci elveknek megfelelő erőforrás-elosztáshoz képest torzulásokat eredményez (21).

(83)

Kínában az állam tulajdonában lévő, annak ellenőrzése és/vagy szakpolitikai felügyelete vagy irányítása alatt álló vállalatok jelentős részét teszik ki a gazdaságnak.

(84)

A kínai kormány és a KKP olyan struktúrákat tart fenn, amelyekkel biztosítja folyamatos befolyását a vállalatok, különösen pedig az állami tulajdonú vállalatok felett. Az állam (és sok tekintetben a KKP) nem csupán megfogalmazza az általános gazdaságpolitikát és tevékenyen felügyeli annak az egyes állami tulajdonú vállalatoknál történő végrehajtását, hanem jogot formál arra is, hogy részt vegyen az állami tulajdonú vállalatok operatív döntéshozatalában. Ennek jellemző eszközei a kádereknek a kormányzati hatóságok és az állami tulajdonú vállalatok közötti rotációja, a párttagok jelenléte az állami tulajdonú vállalatok irányító szerveiben és a párt alapszervezeteinek jelenléte a vállalatokon belül (lásd még a 3.1.1.4. szakaszt), valamint az állami tulajdonú vállalatok struktúrájának alakítása. (22) Cserében az állami tulajdonú vállalatok különleges státuszt élveznek a kínai gazdaságon belül, ami több gazdasági előnyt is jelent a számukra, például védelmet a versennyel szemben és kedvezményes hozzáférést a releváns inputokhoz (köztük a finanszírozáshoz) (23). Az optikai szálakból álló kábelekkel foglalkozó gazdasági ágazatban működő vállalatok feletti kormányzati ellenőrzésre vagy befolyásra utaló tényezőket a 3.1.1.4. és a 3.1.1.5. szakasz elemzi részletesebben.

(85)

Ezen belül az optikai szálakból álló kábelek értékláncán belül a kínai kormány több vállalatban is rendelkezik részesedéssel, és e vállalatok közül több fölött is ellenőrzést gyakorol.

(86)

A Bizottság megállapította, hogy az optikai szálakból álló kábelek legalább egy jelentős gyártója, a FiberHome Telecommunication Technologies Co., Ltd (a továbbiakban: FTT) (24) elismeri, hogy az Államtanács állami tulajdonú eszközök felügyeletével és kezelésével megbízott bizottsága (a továbbiakban: SASAC) (25), tehát egy állami szerv teljes körű ellenőrzése alatt áll. Az FTT – jóllehet állami ellenőrzés alatt áll – többségi tulajdonnal rendelkezik az optikai szálakból álló kábelek más gyártóiban, például a Changchun FiberHome Technologies, a Chengdu Datang Cable, a FiberHome Marine Network Equipment és a Xinjiang FiberHome Optical Communications vállalatokban. Megállapítást nyert, hogy az optikai szálakból álló kábelek egy másik gyártója, a Nanjing Wasin Fujikura Optical Communication szintén az FTT (és ezen keresztül az állam) ellenőrzése alatt áll.

(87)

A kínai kormány a közvetlen ellenőrzés alatt álló vállalatok mellett a magántulajdonban álló kínai vállalkozásokat is befolyásolja. Amint azt a mintában szereplő exportáló gyártók egyike a vizsgálat során megerősítette, az is megállapítást nyert, hogy az állam közvetlenül vagy közvetve (például az állammal kapcsolatban álló különböző jogalanyok, például a Bank of China, az Industrial and Commercial Bank of China, az Agricultural Bank of China, a China Development Bank, a Changshu City Development Investment Co. vagy a Shanghai Financial Development Investment Fund) révén az optikai szálakból álló kábelek számos gyártójában rendelkezik részesedéssel. Érdemes megjegyezni, hogy ez utóbbiak között a Yangtze Optical Fiber and Cable (YOFC) kiemelkedő, mivel 39 %-ban állami ellenőrzés alatt álló befektetők tulajdonában van (26). A YOFC az érintett termék nagy belföldi gyártója és egyben az EU-ba irányuló kivitel tekintetében nagy exportőr.

(88)

Az optikai szálakból álló kábelek magántulajdonban álló gyártói kapcsán a Bizottság azt is megállapította, hogy közülük legalább kettő, a Jiangsu Zhongtian Technology (ZTT) és a Hengtong csoport (27) – esetében az ellenőrzést gyakorló (magánszektorbeli) részvényesek a KKP alá tartoztak és a Párt tisztségviselői voltak (lásd a (104) preambulumbekezdést).

(89)

Az optikai szálakból álló kábelek előállításához szükséges inputok beszállítói tekintetében megjegyzendő, hogy az optikai szálakból álló kábelek gyártásának egyik nyersanyaga az aramidszál. A Bizottság az aramidágazatban is jelentős állami beavatkozást tárt fel. A Yantai Tayho Advanced Materials (a továbbiakban: YTAM) vállalat az aramidszálak egyik legjelentősebb kínai gyártója (28). A YTAM többségi részvényese a Yantai Guofeng Investment Holdings Group (29), az utóbbi pedig a Yantai SASAC (30) kizárólagos tulajdonában van, aminek eredményeként az állami hatóságok teljes ellenőrzést gyakorolnak a YTAM fölött. Az aramidszálak másik jelentős kínai gyártója a Sinopec Yizheng Chemical Fibre Company (31) (az állami tulajdonban álló Sinopec Group (32) leányvállalata) és az állami tulajdonban álló Sinochem vállalat (33).

(90)

Az optikai szálakból álló kábelek előállítása során többek között kis, közepes vagy nagy sűrűségű polietilént vagy polibutilén-tereftalátot is felhasználnak. Ezek az anyagok kémiai folyamatok során keletkező kémiai vegyületek. Az optikai szálak előállításának első szakaszában kémiai vegyületeket használnak az úgynevezett preform előállításához is. Ezeknek az inputoknak a gyártói tehát a kínai vegyipari ágazat résztvevőinek is tekinthetők. Ezzel az ágazattal kapcsolatban a Bizottság megállapította, hogy a nemzeti statisztikák szerint az állami tulajdonban lévő vállalatok 2015-ben a vegyipari vállalatok teljes eszközállományának 52 %-át tették ki (34). Az állami tulajdonban álló vállalatok, és különösen a nagy központi vállalatok hagyományosan meghatározó szerepet játszanak a kínai vegyiparban, mivel oligopóliummal rendelkeznek az upstream szakaszban, illetve a nyersanyagok terén, könnyen hozzáférnek a kormány által allokált erőforrásokhoz (pénzeszközök, hitelek, földterületek stb.), és képesek jelentősen befolyásolni a kormányzati döntéshozatalt. E tekintetben a Bizottság konkrétan megállapította, hogy a nagy sűrűségű polietilén egyes kulcsfontosságú kínai gyártói, mint például a PetroChina, a Sinopec Maoming Petrochemical Corporation vagy a China National Offshore Oil Corporation (35) állami tulajdonban álló vállalatok.

(91)

Az optikai szálakból álló kábelek gyártásában az acél bizonyos nyersanyagait használják fel, többek között bizonyos típusú acélsodronyokat vagy acélhuzalokat. Ezzel kapcsolatban megjegyzendő, hogy acélágazatban továbbra is komoly mértékű a kínai kormányzat tulajdonosi szerepe. Miközben az állami és a magántulajdonú vállalatok száma a becslések szerint közel azonos, a világ tíz legnagyobb acélgyártója között található öt kínai gyártóból négy van állami tulajdonban. (36) Ugyanakkor míg 2016-ban a tíz legnagyobb gyártó az ágazat teljes kibocsátásának csak mintegy 36 %-át adta, a kínai kormány ugyanebben az évben célul tűzte ki, hogy 2025-re mintegy tíz nagyvállalatnál összpontosítsa a vas- és acéltermelés 60–70 %-át (37). Ezt a szándékát a kínai kormány 2019 áprilisában, az acélipar konszolidációjára vonatkozó iránymutatás közzétételének bejelentésekor ismét kinyilvánította (38). Az összpontosítás részeként kényszerű összefonódásokra kerülhet sor a jövedelmező magánvállalatok és a gyengén teljesítő állami tulajdonú vállalatok között. (39) A közelmúltban (2016-ban) került sor például a Baosteel Group Corp. és a Wuhan Iron & Steel Group Corp. acélgyártók összefonódására, amellyel a világ második legnagyobb acélgyártója jött létre. (40) A nagyobb rozsdamentesacél-gyártók (köztük a Tisco, a Baosteel, az Ansteel Lianzhong, a Jiujuan Iron and Steel és a Tangshan) állami tulajdonban vannak.

(92)

A kormány jelentős mértékben beavatkozik az optikai szálakból álló kábelek piacának inputszektoraiba (például az acélágazatban, a vegyipari értékláncokban, vagy egyes vezető aramidgyártó vállalatok állami ellenőrzése révén), valamint hogy – amint azt a Bizottság megállapította – az optikai szálakból álló kábelek egyes gyártói közvetlenül vagy közvetve (például a KKP vállalati jelenlétének révén) állami ellenőrzés alatt állnak, állami támogatására támaszkodnak, és bizonyos esetekben a KKP ideológiájának végrehajtóiként működnek, így az állami tulajdonban lévő vagy állami ellenőrzés alatt álló gyártók, továbbá a magántulajdonban álló gyártók nem működhetnek piaci feltételek között. Az optikai szálakból álló kábeleket vagy az azok előállításához felhasznált alapanyagokat előállító vállalatokat közvetlenül vagy közvetve érinti a 3.1.1.5. szakaszban leírt szakpolitikai felügyelet és iránymutatás, függetlenül attól, hogy magántulajdonban vagy állami tulajdonban állnak-e.

(93)

Amellett, hogy az állami tulajdonú vállalatok feletti tulajdonjogon és más eszközökön keresztül ellenőrzést gyakorol a gazdaság felett, a kínai kormányzat a vállalatokban való állami jelenlétének köszönhetően abban a helyzetben van, hogy befolyást gyakorolhat az árakra és a költségekre. Amellett, hogy a megfelelő állami hatóságokat a kínai jogszabályok szerint megillető azon jog, hogy kinevezzék és eltávolítsák az állami tulajdonú vállalatok kulcspozíciókban lévő vezetőit, tekinthető úgy, hogy megfelelő tulajdonosi jogokat testesít meg (41), a KKP-nek az állami és a magántulajdonú vállalatokban egyaránt jelen lévő alapszervezetei révén az állam egy másik olyan fontos csatornával is rendelkezik, amelynek révén befolyásolhatja az üzleti döntéseket. A kínai társasági jog szerint minden vállalatnál KKP-szervezetet kell létrehozni (és ebben a KKP alapszabálya szerint legalább három KKP-tagnak lennie kell (42)), amely számára az adott vállalatnak kell biztosítania a szükséges működési feltételeket. Ezt a szabályt a jelek szerint korábban nem mindig tartották be, illetve érvényesítették szigorúan. Legkésőbb 2016-tól azonban a KKP erőteljesebben, mintegy politikai alapelvként érvényesíti azt az igényét, hogy az állami tulajdonú vállalatokban ellenőrzése alatt tartsa az üzleti döntéseket. A beszámolók szerint emellett a KKP annak érdekében is nyomást gyakorol a magántulajdonú vállalatokra, hogy azok elsődlegesnek tekintsék a „patriotizmust”, és tanúsítsanak pártfegyelmet (43). Értesülések szerint 2017-ben a mintegy 1,86 millió magántulajdonú vállalat 70 %-ában működött pártalapszervezet, a vállalatok pedig egyre inkább arra kényszerültek, hogy a KKP szervezeteinek engedjék át a végső üzleti döntéshozatal jogát. (44) Ezek a szabályok a kínai gazdaság teljes egészében, minden ágazatra kiterjedően érvényesülnek, így az optikai szálakból álló kábelek gyártói és inputjaik beszállítói esetében is.

(94)

Emellett 2020. szeptember 15-én„A KKP Központi Bizottsága Főhivatalának iránymutatása az Egységfront munkájának a magánszektorban, az új korszak jegyében történő fokozásához” címmel megjelent egy dokumentum (45), amely tovább növelte a pártbizottságok magánvállalkozásokban játszott szerepét. Az iránymutatás II.4. szakasza kimondja: „[f]okoznunk kell a pártnak az Egységfront magánszektorban végzett munkájának vezetésére irányuló általános képességét, és hatékonyan intenzívebbé kell tennünk a munkát ezen a területen”; és a III.6. pont a következőket jelenti ki: „[t]ovább kell fokoznunk a pártépítési tevékenységet a magánvállalkozásokban, és lehetővé kell tennünk a pártalapszervezetek számára, hogy hatékonyan betölthessék védőbástya szerepüket, és lehetővé kell tennünk a párttagok számára, hogy élcsapatként és úttörőként maguk is szerepet játszhassanak”. Az iránymutatás tehát hangsúlyozza, illetve fokozni kívánja a KKP szerepét a vállalatokban és egyéb magánszektorbeli gazdasági szereplőkben (46).

(95)

Az alábbi példák jól szemléltetik, hogy a kínai kormány egyre nagyobb mértékben beavatkozik az optikai szálakból álló kábelekkel foglalkozó gazdasági ágazat működésébe.

(96)

Ahogy korábban már említettük, az optikai szálakból álló kábelek gyártóinak egy része az állam tulajdonában vagy ellenőrzése alatt áll, ami lehetővé teszi az állam számára, hogy szabadon beavatkozzon az árakba és a költségekbe. Ezt a beavatkozást tovább súlyosbítja a KKP e vállalatokban való erőteljes jelenléte és befolyása.

(97)

A Bizottság azt találta, hogy például a China Information and Communication Technology Group (amelyhez az FTT exportáló gyártó tartozik) honlapján a következőket jelenti ki: „A párt vezető szerepének fenntartása és a pártépítés megerősítése az állami tulajdonú vállalatok úgymond gyökere és lelke. A China Information and Communication Technology Group Co., Ltd létrehozása óta a csoport pártbizottsága teljes mértékben a 18. országos kongresszus, a 19. országos kongresszus, a párt korábbi plenáris ülései és az állami tulajdonú vállalatok pártépítési tevékenységéről szóló országos kongresszus szellemében jár el, továbbá biztosítja, hogy a pártépítő tevékenység és a vállalkozás munkája minden tekintetben összhangban áll az elmélettel, amelyet Xi Jinping alkotott meg a szocializmus új, kínai korszakáról. A »négy tudatosság« kialakítása; a »négy bizalom« megerősítése; a »két biztosíték« elkötelezett kialakítása; a pártépítés általános követelményeinek az új korszakban történő mélyreható végrehajtása; a pártirányítás fő feladataira fordított kiemelt figyelem; a Csoport pártbizottságának teljes mértékű bevonása a vállalatirányításba; »iránymutatás, az általában vett irányítás biztosítása és a végrehajtás garantálása«, továbbá egyfelől a pártépítő tevékenység, másfelől a termelés és az üzleti tevékenység »kettős integrációjának és kettős előmozdításának« folyamatos segítése.” (47)

(98)

A Bizottság azt is megállapította, hogy a pártépítő tevékenységek a Wuhan Eastlake Csúcstechnológiai Fejlesztési Övezet honlapja szerint teljes ipari övezetekre kiterjednek. „Beszámoló a város állami tulajdonban álló vállalatának pártépítő munkájáról, a területi pártbizottsági (munkabizottsági) titkár önszerveződő pártépítő tevékenységéről és a konferencia általános szellemiségéről: 2019. május 7-én a FiberHome Communications Groupnál helyi promóciós konferenciát szerveztek a Donghu Csúcstechnológiai Övezet állami tulajdonú vállalataiban végzett pártépítő munkáról. Az ülésen közel 30 fő vett részt, többek között Wan Ling, a Donghu Csúcstechnológiai Övezet pártbizottságának szervezési részlegért felelős helyettes igazgatója és a vele kapcsolatban álló elvtársak, továbbá olyan személyek, akik a körzet által központilag vezetett és a körzet közvetlen irányítása alatt álló állami tulajdonú vállalatokban zajló pártépítő munka irányításáért és vezetéséért felelősek.” (48) A Donghu Csúcstechnológiai Övezetet (más néven a Wuhan East Lake Csúcstechnológiai Fejlesztési Övezetet) gyakran nevezik „Optika-völgynek” (49), mivel fő tevékenysége az optoelektronikai eszközök (többek között az optikai szálakból álló kábelek) gyártása.

(99)

Meg kell jegyezni, hogy az előző preambulumbekezdésben említett tevékenységben a FiberHome Group, az FTT anyavállalata is részt vesz. A vállalat honlapja megemlíti, hogy a „kormányzati szakpolitikák támogatása” a kínai kormánnyal fennálló kapcsolatának egyik kulcsfontosságú eleme (50). A FiberHome-ot emellett a vállalatok pártépítő tevékenysége terén követendő példaként állítják a többi vállalkozás elé: „Május 17-én az Optics Valley Construction Company tanulmányutat szervezett káderek és dolgozók számára a Fiberhome Technology Csoportnál, amelynek keretében ellátogattak a tudományos és technológiai eredményeket bemutató kiállításra, szakemberek előadásait hallgatták meg, végigjárták a Xi Jinping főtitkár által tett ellenőrző látogatás útvonalát, és felidézték Xi Jinping főtitkár Hubeiben tett ellenőrző látogatása során tartott fontos beszédének szellemiségét. […] Hua Xiaodong elvtárs, a Fiberhome Communications elnöki irodájának igazgatója mindenekelőtt a Fiberhome Technology Group önszerveződő pártépítő tevékenységére, az innovatív pártépítő intézkedésekre és az online pártépítés eredményeire hívta fel a figyelmet, […] Zhou Aiqiang elvtárs, a vállalat vezérigazgatója pedig azt emelte ki, hogy a vállalat kádereinek és dolgozóinak ötvözniük kell a Xi Jinping főtitkár fontos beszédeiben megmutatkozó szellemiség tanulmányozását és megvalósítását a csúcstechnológiai zónának az Optika-völgy minőségi fejlesztését előmozdító szellemiségével.” (51) Ahogy az utóbbi szövegrészből is látszik, az Optika-völgy vállalkozásfejlesztését a pártépítő tevékenységgel szoros összefüggésben kívánják fejleszteni.

(100)

Amint arra a (94) preambulumbekezdés rámutat, a kínai kormány emellett tovább bővíti a KKP magánszektorban betöltött szerepét, tovább növelve ezzel a magánvállalatok döntéseinek és tevékenységének ellenőrzésére és befolyásolására való képességét. Az optikai szálakból álló kábelek magántulajdonban álló gyártói esetében a Bizottság bőségesen talált bizonyítékokat a KKP általi beavatkozásra.

(101)

A ZTT vállalat méltatja magát amiatt, hogy a KKP és a hatóságok érdeklődnek iránta: „A ZTT több területet átfogó fejlesztésének köszönhetően felkeltette a Kommunista Párt és az állami vezetők figyelmét. A központi, tartományi és települési szintű vezetők az ellenőrző látogatásuk során elismerték és bátorították a ZTT-t.”  (52) A vállalat honlapja emellett beszámol a vállalat pártépítő tevékenységéről és annak eredményeiről, valamint a KKP-vel és a hatóságokkal e téren lezajlott interakciókról. A vállalat például ismerteti, hogy pártépítő tevékenységét tartományi és települési szintű párt- és kormányzati vezetők ellenőrizték: „Xue Jiping [a pártbizottság titkára és a ZTT elnöke] kijelentette, hogy a Zhongtian Technology Nantong egyik legfontosabb feldolgozóipari vállalata, és hogy manapság a fejlődés elválaszthatatlan a pártbizottságok és a kormányzati vezetők minden szinten megmutatkozó gondoskodásától és támogatásától, továbbá hogy a Zhongtian Technology Group pártbizottsága a felsőbb szintű pártszervezet irányítása alatt gondosan kiépített egy olyan környezetet, amelyben a pártépítés és a vállalkozásfejlesztés kölcsönösen támogatják egymást, együtt haladnak és egyaránt profitálnak. Külön szót ejtett két egyedi gyakorlatról, amelyet a Zhongtian Technology a párt zászlaja alatt foglalt össze és alakított ki. Az első gyakorlat a fejlett szellemiségű, hazai mérnökök munkarendszere. […]; A második a szellemi tulajdon korszerű tárháza, amely javítja a vállalat alapvető versenyképességét azzal, hogy beépíti a vállalat tevékenységébe a párttagok kezdeményezéseinek főbb elemeit, valódi fejlesztési előnyökké alakítja a pártépítés előnyeit, valamint a párt és a tömegek bölcsességét a fejlesztés hatékonyságává transzformálja.” (53) A vállalat hangsúlyozza továbbá a párttal kapcsolatos tevékenységének jelentőségét és azt, hogy ezeket fontos a vállalat működésébe integrálni: „A Jiangsu Zhongtian Technology Co., Ltd pártbizottsága megkapta a »Jiangsu tartomány önszerveződő fejlett pártszervezete« tiszteletbeli címet, és Nantong térségében egyedül ez a vállalat részesült ebben a megtiszteltetésben.”Az elmúlt években Xue Jiping nemzeti mintamunkás, párttitkár és igazgatótanácsi elnök vezetése alatt a Zhongtian Technology pártbizottsága mindig is ragaszkodott ahhoz az irányadó ideológiához, mely szerint a »pártépítést a fejlesztésre kell fókuszálni és a pártépítésen keresztül kell előmozdítani a fejlesztést«, és aktívan feltérképezte a szabványosított és integrált pártépítési modelleket, középpontba helyezve a vállalati termelés integrációját az üzleti tevékenységgel, a pártépítő munkával, a részletekbe menő irányítással és a kultúrafejlesztéssel.” (54)

(102)

A Bizottság arra vonatkozóan is megfogalmazott ténymegállapításokat, hogy a KKP befolyást gyakorol az optikai szálakból álló kábelek egy másik olyan gyártójára, amely jelentős szerepet játszik a hazai termelésben és az érintett termék EU-ba irányuló exportjában. Ez a vállalat a Hengtong csoport. A vállalat, bár magántulajdonban van, beszámolókat tett közzé a KKP szerepéről és befolyásáról, a KKP-tagságról és a vállalaton belüli pártbizottságokról, továbbá arról, hogy a vállalat tevékenysége során milyen módon tartja szem előtt az állami stratégiákat: „A reform és a nyitási politika nélkül a Hengtong ma nem létezne. Ami a Hengtong jövőbeni fejlődését illeti: a párt zászlajának magasan kell lobognia a vállalaton belül. Cui Genliang, a Hengtong csoport pártbizottságának titkára és igazgatótanácsának elnöke kijelentette, hogy a Hengtong csoport pártbizottsága soha nem hagyta figyelmen kívül eredeti szándékát, mindig szem előtt tartotta küldetését, és továbbra is a pártépítés »vörös motorjának« összekovácsolásán dolgozik, felveszi a vállalat fejlesztése új szakaszának ütemét, és arra törekszik, hogy a minőségi fejlesztés támasztotta kihívásoknak meg tudjon felelni. [...] Az »egy személy két pozícióban« rendszeren belül, amelynek köszönhetően ugyanaz a személy egyszerre lehet párttitkár és vállalatvezető, a Hengtong Group jelenlegi 32 párttagozattitkári pozícióját kivétel nélkül az egyes vállalatok vezérigazgatói töltik be, és a pártépítő tevékenység hatékonyságával a leányvállalatok átfogó értékelése foglalkozik. [...] A [Hengtong] Csoport pártbizottsága kétévente pártépítő szemináriumot tart. Ezek célja a Csoport pártépítő tevékenységére vonatkozó terv – mint az egyes párttagozatok éves munkáját érintő »előírt fellépés« – megfogalmazása. Emellett minden egyes párttagozat kiválaszt egy innovatív »opcionális fellépést«, amelynek célja a vállalati részleg segítése »az erődhöz hasonló célok« megvalósításában, a pártépítésben szerepet vállaló »harcos csapat« felállítása, annak biztosítása, hogy a párttagok a zászlóhoz hasonlatos megtiszteltetésre fókuszálnak, a Csoport pártépítő tevékenységén belül »különleges erők« létrehozása és a Csoport pártépítési paradigmájának megvalósítása, amely a következő: »stratégiai pártbizottságok, a párt erődhöz hasonló tagozatai és a zászlóhoz hasonló tagjai […] A vállalat fejlesztése elválaszthatatlan a párt általi helyes vezetéstől. Amíg a társadalomra támaszkodunk mint alapra, mindig hálásnak kell lennünk és felelősséget kell vállalnunk.« A Hengtong csoport pártbizottsága nagy felelősséget vállalt: szorosan tartja magát a nemzeti fejlesztési stratégiához, és úgy véli, hogy a pártépítő munkával szorosan integrálható a vállalatfejlesztés és a nemzeti stratégia, és megragadhatók a növekedés és az erősödés lehetőségei.” (55)

(103)

A Bizottság megállapította továbbá, hogy a magántulajdonban lévő YOFC vállalat is az állam befolyása alatt áll, különösen a KKP-nak a vállalat működésében betöltött szerepének következtében. A YOFC weboldala ilyen kölcsönhatásról számol be a KKP alapításának 97. évfordulójáról megemlékező ünnepség leírásában: „Az ülésen Ma Jie elvtárs, a pártbizottság titkára és a YOFC elnöke egy fontos beszámolót ismertetett. Ma Jie titkár átfogó összefoglalót adott a vállalat elmúlt évi pártépítő munkájáról és működési körülményeiről, továbbá javaslatot tett a jövőbeni munkakövetelményekre nézve. A következőkre hívta fel a figyelmet: Az elmúlt évben – a felsőbb szintű szervezetek megfelelő irányítása alatt és Donghu Csúcstechnológiai Övezet pártbizottságának általános tevékenységével és az általa által megfogalmazott követelményeknek megfelelően – a vállalat pártbizottsága gondosan tanulmányozta és megvalósította a Kínai Kommunista Párt 19. országos kongresszusának szellemiségét, a YOFC általános fejlődésére összpontosítva. [...] A jelentésben Ma Jie titkár elemezte azokat a kihívásokat is, amelyekkel a YOFC 2018-ban szembesült, és arra kérte fel az összes párttagot, hogy eredményesen hajtsák végre a vállalat öt stratégiai intézkedését a vállalat átalakulásának és fejlődésének felgyorsítása érdekében. [...] A következő kérést fogalmazta meg: »[...] A Kínai Kommunista Párt 19. országos kongresszusáról készített jelentés szellemében és a YOFC fennállásának 30. évfordulóját lehetőségnek tekintve újra hozzájárulunk majd a vállalat tökéletes megújult jövőjéhez, és újabb kiváló eredményeket érünk el« (56). Egy évvel később, a KKP 98. évfordulója alkalmából a YOFC arról is beszámolt, hogy 2019-ben „a YOFC pártbizottsága megkapta a Donghu Csúcstechnológiai Övezete »fejlett pártszervezete« tiszteletbeli címet”. Az eseményen Ma Jie elnök-titkár „valamennyi párttagot felszólította arra, hogy emeljék magasba a kínai sajátosságokkal rendelkező szocializmus nagyszerű zászlaját, határozott fellépéssel alakítsák ki a »négy tudatosságot«, erősítsék meg a »négy bizalmat«, alkalmazzák a »két biztosítékot«, tanuljanak a példákból, az előttük járókat tekintsék mércének, szorgalmasan végezzék feladataikat, tegyék magukévá és vigyék tovább az idősebb generáció (a forradalmárok és az élen járó példaképek) úttörő, innovatív szellemiségét, teljes mértékben vonják be az önszerveződő párttagozatokat, mint erődöket, továbbá az úttörő szerepet játszó és példamutató párttagokat, törekedjenek a YOFC 2019. évi üzleti célkitűzéseinek maradéktalan megvalósítására, továbbá tisztelegjenek kiemelkedő eredményekkel a kínai kommunista párt alapításának 98. évfordulója és a Kínai Népköztársaság alapításának 70. évfordulója előtt.” (57)

(104)

Az optikai szálakból álló kábelek több vezető gyártója esetében a KKP struktúrái és a vállalatvezetőség között személyi is átfedések vannak. A Bizottság megállapította, hogy a ZTT elnöke és többségi részvényese, Xue Jiping a KKP tagja és a pártbizottság titkára (58) Az optikai szálakból álló kábelek egy másik jelentős gyártója, az FTT esetében az igazgatótanács elnöke, Lu Guoqing KKP-tag (59), két másik felsővezető pedig a pártbizottság titkári és titkárhelyettesi tisztségét is betölti (60). Amint azt a (102) preambulumbekezdésben ismertetett bizonyítékok is alátámasztják, az optikai szálakból álló kábeleket gyártó magántulajdonú Hengtong csoport többségi részvényese, Cui Genliang nem csupán az igazgatótanács elnöke, hanem egyben a pártbizottság titkára is. Emellett képviselőként részt vett a 12. és 13. Országos Népi Kongresszuson (61). Továbbá, amint azt a (103) preambulumbekezdés megállapítja, a YOFC igazgatótanácsának elnöke, Ma Jie tölti be a pártbizottság titkári tisztségét, és egyben KKP-tag is. (62)

(105)

Az államnak a pénzügyi piacokon (lásd még a 3.1.1.8. szakaszt), valamint a nyersanyagokat és más inputokat előállító gazdasági ágazatokban való jelenléte és az azok működésébe való beavatkozása további torzító hatást fejt ki a piacra. (63) Az optikai szálakból álló kábelekkel foglalkozó gazdasági ágazatban és a más ágazatokban (így a pénzügyi és az inputokat előállító ágazatokban) működő vállalatokban – köztük az állami tulajdonú vállalatokban – való állami jelenlét lehetővé teszi a kínai kormány számára, hogy befolyást gyakoroljon az árakra és a költségekre.

(106)

A kínai gazdaság irányát jelentős mértékben egy részletesen kidolgozott tervrendszer határozza meg, amely prioritásokat állít fel és célokat tűz ki a központi és a helyi kormányzati szervek számára. A tervek a kormányzat valamennyi szintjén jelen vannak, és szinte minden gazdasági ágazatot lefednek. A tervek kötelezően betartandó célokat rögzítenek, miközben a közigazgatás egyes szintjein működő hatóságok figyelemmel kísérik, hogy az alattuk lévő szinten elhelyezkedő kormányzati szervek hogyan hajtják végre őket. Összességében a kínai tervrendszer hatására az erőforrások a kormányzat által stratégiaiként kijelölt vagy politikailag másként fontosnak tartott ágazatokba irányulnak, ahelyett, hogy elosztásukat a piaci erők határoznák meg (64).

(107)

Az optikai szálakból álló kábelek felhasználásával előállított berendezéseket a kínai kormány kulcsfontosságú terméknek tekinti, amint az a közpolitikai dokumentumokban és jegyzékekben is látható (65). E kategorizálásnak komoly jelentősége van, mivel adott ágazatokat számos olyan egyedi szakpolitika és támogatási intézkedés hatálya alá vonja, amelyek célja az egyes ágazatok fejlődésének ösztönzése (66). Mivel az optikai szálakból álló kábelek az internetes hálózati infrastruktúra kulcsfontosságú elemei, kulcsszerepet játszanak az optikai szálas hálózatok és a széles sávú internet kiépítésében. Ez utóbbi fejlesztését Kínában számos terv, irányelv és egyéb dokumentum irányítja, amelyeket nemzeti, regionális és települési szinten bocsátanak ki, és amelyek kölcsönösen összefüggnek egymással. A központi szinten például ilyen kulcsfontosságú szakpolitikai dokumentumok a következők: a Kínai Népköztársaság tizenharmadik ötéves gazdaság- és társadalomfejlesztési terve (2016–2020) (67), és az azt kísérő, a stratégiai feltörekvő iparágakra vonatkozó tizenharmadik ötéves terv (68), a „Made in China” 2025 terv (69), az „Internet Plusz” terv (70), a „Széles sávú Kína” stratégia (71), az Államtanács Főhivatalának iránymutatása a nagy sebességű széles sávú infrastruktúra kiépítésének felgyorsításáról és a gyorsabb internetkapcsolat alacsonyabb díjának előmozdításáról (72), vagy a nagyobb információsinfrastruktúra-projektek kiépítését érintő hároméves terv (73). Ezek a központi szakpolitikai rendelkezések alsóbb szinteken is megjelennek, például Guangdong tartomány „Internet Plusz” elnevezésű cselekvési tervében (2015–2020) is tükröződnek (74). Ezzel kapcsolatban a központi szint alatti szinten kiadott, más gazdasági ágazatokra vonatkozó tervezési dokumentumok a szakpolitikai iránymutatás, és különösen az „Internet Plusz” terv végrehajtása tekintetében kapcsolódhatnak az internet fejlesztéséhez, ahogy az Hebei tartomány tizenharmadik ötéves petrolkémiai terve esetében is látható (75).

(108)

A fenti szakpolitikák kiindulópontként szolgálnak az állam által az optikai szálas hálózatok és infrastruktúrák fejlesztésére fordított fokozott figyelemhez, és az optikai szálakból álló kábelek piacára és a kapcsolódó állami támogatásokra is hatással vannak. A fenti szakpolitikák végrehajtása továbbá szorosan összefügg a magasabb szintű szakpolitikák végrehajtásával, illetve az utóbbiak végrehajtása segíti az előbbiek végrehajtását, például az információs ágazat fejlesztése terén (vonatkozó dokumentum: az Ipari és Információs Technológiai Minisztérium (a továbbiakban: MIIT) Útmutató az információs ipar fejlesztéséhez című dokumentuma és az NDRC), a big data ágazatban (vonatkozó dokumentum: az MITT A big data ágazat fejlesztési terve (2016–2020) című dokumentuma), a felhőalapú számítástechnikában (vonatkozó dokumentum: az MIIT A felhőalapú számítástechnika fejlesztésének hároméves akcióterve (2017–2019) című dokumentuma), vagy a dolgok internetével kapcsolatban (vonatkozó dokumentum: a MIIT Főhivatalának közleménye a dolgok mobil internete kiépítésének és fejlesztésének átfogó előmozdításáról) (76). Ez azt jelenti, hogy a kínai kormány megítélése szerint az optikai szálakból álló kábelek olyan termékek, amelyek kulcsszerepet játszanak azoknak a hálózatoknak és infrastruktúráknak a kiépítésében, amelyek a konnektivitás valamennyi szintjét, valamint a kormány által kidolgozott és ellenőrzött valamennyi digitális szakpolitikai területet kiszolgálják. A (107) és a (108) preambulumbekezdésben említett szakpolitikai dokumentumok azt mutatják, hogy a kínai kormány beavatkozik a kapcsolódó szakpolitikák végrehajtása érdekében, továbbá az optikai szálakból álló kábelekkel foglalkozó gazdasági ágazatban beavatkozik a piaci erők szabad érvényesülésébe, mindenekelőtt azzal, hogy ez utóbbi ágazatot különböző eszközökkel támogatja.

(109)

A kínai kormány továbbá eszközök széles körét alkalmazza az optikai szálakból álló kábelekkel foglalkozó gazdasági ágazat fejlesztésének irányítása céljából. A Bizottság olyan konkrét projektekre, továbbá kormányzati orientációs alapok és ipari övezetek létrehozására mutató bizonyítékokat talált, amelyek tükrözik, hogy a közigazgatási szervek milyen mértékű támogatást nyújtanak az optikai szálakból álló kábelek gyártói és értékláncai számára.

(110)

Az egyik részt vevő vállalat a következőképpen szolgáltatott bizonyítékot egy olyan esetről, ahol a helyi orientációs alap és a hatóságok egy shandongi kapacitásépítési projekt keretében nyújtottak támogatást az optikai szálakból álló kábelekkel foglalkozó gazdasági ágazat számára: „A projekt I. szakaszában egy összesen 1,8 milliárd jüan értékű beruházás keretében hat optikaiszál-húzó tornyot és 12 optikaiszál-gyártósort építenek, ami áttörést jelent majd Shandong tartomány optikaiszál-ágazatában. [...] Az állami tőkebefektetési alapok belépése lehetővé tette a vállalkozások számára a finanszírozási költségek csökkentését, pénzügyi stabilitásuk és biztonsági mutatójuk javítását, irányt mutatott az üzleti koncepciók átalakításában, és biztosította a korszerűsítést” (77). Egy másik forrás megerősíti, hogy a projekt célja olyan átfogó állami szakpolitikák végrehajtása, mint például a (106)–(108) preambulumbekezdésben felsoroltak, ezekhez viszont optikai szálakra van szükség: „Az internet fejlődése elválaszthatatlan a nagy sebességű átviteli eszközöktől, és a nagy sebességű átviteli eszközökhöz jó optikai szálak kellenek. A Shandong Zhiguang Communication Technology Co., Ltd csúcstechnológiai vállalat, amelyet a »Made in China 2025« stratégiai intézkedés és az információalapú gazdasági fejlődést célzó nemzeti stratégia végrehajtására, valamint az olyan kulcsfontosságú nemzeti projektek kiszolgálására hoztak létre, mint például a »Big Data«, az »Internet Plusz« és a »Digitális Kína«. A természettudományok és a technológia természetes »génjét« hordozó optikai szálak gyártása megkezdődött és fejlődik Zaozhuang városában.” (78)

(111)

A Bizottság talált egy olyan esetet is, amikor egy legfeljebb 1 milliárd jüan összegű település támogatású alapot hoztak létre Suzhou városában, és az összeget az optikai szálakból álló kábelek egyik gyártója, a Tongding Interconnection Information által tapasztalt üzleti nehézségekből eredő pénzügyi nyomás enyhítése érdekében bocsátották rendelkezésre. Az alap feladata az is, hogy megkönnyítse a vállalatok tőzsdei jegyzését (79).

(112)

Ezen túlmenően – a (98) preambulumbekezdésben említettek szerint – a Bizottság megállapította, hogy a kínai kormány által támogatott különleges iparfejlesztési zónák közül a wuhani zóna (East Lake Új Technológiai Iparfejlesztési Zóna) az optikai szálakból álló kábelek gyártásának egyik fő helyszíne. A wuhani zóna – mint az Államtanács által jóváhagyott »nemzeti csúcstechnológiai ipari fejlesztési zónák« és a »nemzeti belföldi innovációs demonstrációs zónák« egyike – Kína első optoelektronikai ipari bázisává vált, melyet kínai Optika-völgynek is neveznek (lásd a (98) preambulumbekezdést). A zónában működő gyártók különféle ösztönzőkben és állami támogatásban részesültek (80).

(113)

Emellett közvetlen állami támogatások is megtalálhatók azon eszközök között, amelyekkel a kínai kormány az optikai szálakból álló kábelekkel foglalkozó gazdasági ágazat fejlődését irányítja. Az FTT exportáló gyártó 2019. évi éves jelentése megerősíti, hogy a vállalatnak 2019 végén 393,8 millió jüan összegű halasztott bevétel állt rendelkezésére kormányzati támogatások formájában, és 45,8 millió jüan összegű kormányzati támogatás „egyéb bevételként” (81). A ZTT exportáló gyártó 2019. évi éves jelentése megerősíti, hogy a vállalatnak 2019 végén 150,3 millió jüan összegű halasztott bevétel állt rendelkezésére kormányzati támogatások formájában, továbbá 361,1 millió jüan összegű kormányzati támogatásban részesült napi tevékenységeihez kapcsolódóan (82). Ezenkívül az optikai szálakból álló kábelek gyártásával foglalkozó Hengtong csoport 2019. évi éves jelentése alátámasztja azt, hogy 2019-ben a vállalat kormányzati támogatások formájában rendelkezésre álló halasztott bevétele 81,8 millió jüant tett ki, a napi vállalati tevékenységekhez kapcsolódó támogatások összege pedig 268,3 millió jüan volt (83).

(114)

Az optikai szálakból álló kábelek gyártása során felhasznált inputok tekintetében a Bizottság megállapította, hogy az aramidot (a vegyi úton előállított szintetikus szálak egy típusát, az optikai szálakból álló kábelek gyártásában alkalmazott inputok egyikét) a kínai kormány az optikai szálakhoz hasonlóan (lásd a (107) preambulumbekezdést) a kulcsfontosságú termékek közé sorolja A stratégiai feltörekvő iparágak fő termékeinek és szolgáltatásainak útmutató jegyzéke című dokumentumban. (84) E minősítésnek köszönhetően ez utóbbi nyersanyag a kínai kormány különböző szakpolitikáinak középponti eleme. Ennek következtében Kínában az aramidra olyan tervezési dokumentumok vonatkoznak, mint például A szintetikusszál-gyártó ágazat átalakításáról és korszerűsítéséről szóló végrehajtási terv (2017–2020) (a továbbiakban: végrehajtási terv), amelyben e termék a fejlesztés felgyorsításának egyik legfontosabb tényezőjeként szerepel (85). A Bizottság megállapította, hogy az aramidra legalább egy további tervezési dokumentum (Hebei 2016. évi új anyagipari fejlesztési terve) is kitér, kifejezetten arra utasítva az érdekelt feleket arra, hogy a handani országos technológiafejlesztési orientációs program keretében gyorsítsák fel az aramidszálak fejlesztését (86).

(115)

Tágabb értelemben a szintetikus szálak nemcsak a központi szinten tartoznak az állami szabályozás és piacirányítás hatálya alá (például a végrehajtási tervben), hanem alsóbb szintű tervezési dokumentumok is szabályozzák őket (például Zhejiang tartomány cselekvési terve a hagyományos feldolgozóipar átfogó átalakításáról és korszerűsítéséről, amely a szintetikus szálakat az adott politikai irányítás alá tartozó tíz kulcsfontosságú iparág egyikeként tünteti fel (87), vagy a Jiangsu tartomány vegyiparának fejlesztéséről szóló tizenharmadik ötéves terv [2016–2020]). Az utóbbi dokumentum új vegyi anyagokra vonatkozó rendelkezései a hangsúlyt elsősorban a nagy hozzáadott értéket képviselő downstream alkalmazások (például a „kiváló tulajdonságú szálak”) fejlesztésének és iparosításának támogatására helyezik, amely kategória az optikai szálakból álló kábelek előállításához használt szálakat is magában foglalhatja. Ezzel kapcsolatban ez utóbbi terv azt az utasítást is megfogalmazza, hogy az ágazatnak csökkentenie kell az előállítási költségeket, és „a legfontosabb upstream segédanyagok beszállítását érintő szűk keresztmetszeteket fel kell számolnia” (88).

(116)

Egy másik alapvető input, a polietilén tekintetében bizonyíték mutat arra, hogy az állam irányítja a termelést: a Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság (NDRC) Orientációs jegyzék az ipari szerkezetátalakításhoz című dokumentumában említést tesz a polietilén gyártásának bizonyos folyamatairól. Az úgynevezett „korlátozott lista” egyik alszakasza petrolkémiai termékeket sorol fel, és ezen belül említi a következőt: „acetiléneljárással előállított polietilén vagy polivinil-klorid kevesebb mint 200 000 tonna éves termelés esetén” (89).

(117)

A kínai kormány általában véve fontos ágazatnak tekinti a vegyipart, ahonnan az optikai szálakból álló kábelek gyártói számos inputot szereznek be (lásd a (90) és a (114) preambulumbekezdést). Ezt mutatja a vegyipari ágazattal foglalkozó számos országos, regionális és települési szinten kiadott terv, irányelv és más dokumentum is. E dokumentumok célja, hogy irányítsák a tágabb értelemben vett vegyipar működésének számos aspektusát, ezáltal pedig hatással legyenek például azokra az alágazatokra, amelyek az optikai szálakból álló kábelek gyártása során felhasznált vegyi nyersanyagok előállításához szükséges különböző upstream vegyületeket (például a (90) és a (114) preambulumbekezdésben felsoroltakat) gyártják; ez a hatás mindenekelőtt az értéklánc-fejlesztés, az ellátási minták, a technológiaválasztás, a termeléslokalizáció vagy a szakpolitikai támogatás terén mutatkozik meg. (90)

(118)

Az egyik inputanyagnak számító üvegrost esetében is megerősítette a Bizottság, hogy az állam az építőanyag-iparra vonatkozó tizenharmadik ötéves terv (2016–2020) (91) rendelkezéseivel beavatkozott az üvegrostgyártás földrajzi eloszlásába, amikor utasítást adott arra, hogy a termelést kifejezetten Jiangxi tartományban fejlesszék, beavatkozva ezzel az érintett gazdasági szereplők szabad döntéshozatalába.

(119)

Amint arról a jelentés szintén említést tesz, Kínában a villamosenergia-ár (az optikai szálakból álló kábelek gyártásának egyik termelési tényezője) nem piaci alapú, és jelentős torzulások hatnak rá a központi árképzés, az árdifferenciálás és a közvetlen villamosenergia-vásárlási gyakorlatok következtében (92).

(120)

Torzító hatást gyakorol (vagy gyakorolhat) az árakra az, hogy a kormány és a települések ilyen módon jelen vannak az optikai szálakból álló kábelek teljes értékláncában. A fentiekben leírt eszközök alkalmazása miatt az optikai szálakból álló kábelekkel foglalkozó gazdasági ágazat és az optikai szálakból álló kábelek gyártásához felhasznált nyersanyagokat előállító ágazatok ki vannak téve a kormányzati beavatkozásnak, és a kínai kormány az optikai szálakból álló kábelek értéklánca fejlesztésének és működésének gyakorlatilag minden aspektusa felett irányítást és ellenőrzést gyakorol.

(121)

Összefoglalva: a kínai kormány olyan intézkedéseket hajt végre, amelyek arra kényszerítik a gazdasági szereplőket – és köztük az optikai szálakból álló kábelek gyártóit és az optikai szálakból álló kábelek előállításához felhasznált nyersanyagokat előállító gyártókat –, hogy megfeleljenek az állami politikai célkitűzéseknek. Az intézkedések gátolják a piaci erők rendes érvényesülését.

(122)

Az ügyben rendelkezésre álló információk szerint a kínai csődjogi rendszer alkalmatlan a céljainak elérésére, így például arra, hogy biztosítsa a követelések és a tartozások méltányos rendezését, vagy hogy védelmet nyújtson a hitelezők és az adósok törvényes jogai és érdekei számára. Ennek okai a jelek szerint abban keresendők, hogy bár formálisan a kínai csődjog hasonló elveken nyugszik, mint más, Kínán kívüli országok megfelelő jogszabályai, a kínai rendszert a jogérvényesítés alapvető hiánya jellemzi. A csődesetek száma az ország gazdaságának méretéhez képest feltűnően alacsony, nem utolsósorban azért, mert a fizetésképtelenségi eljárásoknak számos olyan hiányosságuk van, amelyek a gyakorlatban visszatartják a vállalkozásokat a csődvédelem igénybevételétől. Emellett az állam továbbra is hangsúlyos és tevékeny szerepet játszik a fizetésképtelenségi eljárásokban, és sok esetben közvetlenül befolyásolja azok kimenetelét. (93)

(123)

A tulajdonjogi rendszer hiányosságai Kínában elsősorban a földterületek tulajdonjogával és a földhasználati jogokkal összefüggésben nyilvánvalóak. (94) Minden földterület a kínai állam tulajdona (a vidéki földterületek kollektív, a városi földterületek állami tulajdonban vannak). A földhasználati jogok allokálása továbbra is kizárólag az államtól függ. Vannak olyan jogszabályi előírások, amelyek – például aukciók előírásával – azt kívánják biztosítani, hogy a földhasználati jogok allokálása átlátható módon, piaci árakon történjen. Ezeket az előírásokat azonban rendszeresen figyelmen kívül hagyják, és egyes vevők ingyen vagy a piaci ár alatt jutnak földterülethez. (95) A hatóságok emellett a földhasználati jogok allokálásakor gyakran törekednek konkrét politikai célok elérésére, például a gazdasági tervek teljesítésére. (96)

(124)

A kínai gazdaság más ágazataihoz hasonlóan az optikai szálakból álló kábelek gyártóira is az általános kínai csődjogi, társasági jogi és tulajdonjogi szabályok alkalmazandók. Ennek következtében ezek a vállalatok is ki vannak téve a csődjogi és a tulajdonjogi szabályozás diszkriminatív alkalmazásából és nem megfelelő érvényesítéséből fakadó, felülről lefelé ható torzulásoknak. A jelen vizsgálat nem tárt fel olyan körülményt, amely kétségbe vonná ezeket a ténymegállapításokat. Ennek alapján a Bizottság ideiglenesen arra a következtetésre jutott, hogy a kínai csődjogi és tulajdonjogi szabályozás nem működik megfelelően, ami torzulásokat idéz elő Kínában a fizetésképtelen vállalatok életben tartása, valamint a földterületek használati jogának allokálása területén. A rendelkezésre álló bizonyítékok azt jelzik, hogy ezek a megfontolások maradéktalanul érvényesek az optikai szálakból álló kábelekkel foglalkozó gazdasági ágazatra és az érintett termék gyártásához felhasznált nyersanyagokat előállító ágazatokra.

(125)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az optikai szálakból álló kábelekkel foglalkozó gazdasági ágazatban és az érintett termék előállításához felhasznált nyersanyagokat előállító ágazatokban a csődjogi és a tulajdonjogi jogszabályokat diszkriminatívan alkalmazzák vagy nem érvényesítik megfelelő módon.

(126)

Kínában nem fejlődhet ki teljes mértékben piaci alapokon nyugvó bérrendszer, mert a munkavállalók és a munkaadók nem gyakorolhatják kollektív önszerveződési jogaikat. Kína nem erősítette meg a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet több alapegyezményét, köztük azokat sem, amelyek az egyesülés szabadságára és a kollektív tárgyaláshoz való jogra vonatkoznak. (97) A nemzeti jog értelmében egyetlen szakszervezet működik. Ez a szakszervezet azonban nem független az állami hatóságoktól, a kollektív tárgyalások és a munkavállalói jogok védelme melletti elkötelezettsége pedig csupán kezdetleges. (98) Emellett a kínai munkaerő mobilitását korlátozza a háztartás-regisztrációs rendszer, amely a társadalombiztosítási és más juttatásokat kizárólag az adott közigazgatási területen lakók számára teszi maradéktalanul elérhetővé. Ennek eredményeként a regisztrált helyi lakcímmel nem rendelkező munkavállalók kiszolgáltatott foglalkoztatási helyzetben vannak és alacsonyabb jövedelemhez jutnak a regisztrált helyi lakcímmel rendelkezőkhöz képest. (99) Ezek a ténymegállapítások a kínai bérköltségek tekintetében fennálló torzulásokat jelzik.

(127)

A Bizottsághoz nem nyújtottak be olyan bizonyítékot, amely arra utalna, hogy az optikai szálakból álló kábeleket és a kapcsolódó inputokat gyártó vállalatokra nem vonatkozik a fentiekben bemutatott kínai munkajogi rendszer. Ennélfogva az optikai szálakból álló kábelekkel foglalkozó gazdasági ágazatban a bérköltségek torzult volta közvetlenül (az érintett termék előállításával összefüggésben) és közvetetten (amikor az optikai szálakból álló kábelek gyártói hozzáférnek az ugyanezen kínai munkajogi rendszer hatálya alá tartozó vállalatoktól származó tőkéhez és alapanyagokhoz) egyaránt érvényesül.

(128)

Kínában a vállalati szektor tőkéhez jutása többféle szempontból torzultnak tekinthető.

(129)

Először: a kínai pénzügyi rendszert az állami tulajdonú bankok erős pozíciója jellemzi (100), valamint az, hogy ezek a bankok a források kihelyezésekor az adott projekt gazdasági életképességétől eltérő szempontokat vesznek figyelembe. A pénzügyi ágazaton kívüli állami tulajdonú vállalatokhoz hasonlóan a bankok nemcsak a tulajdoni jogviszonyon, hanem személyes kapcsolatokon keresztül is kötődnek az államhoz (a nagy állami tulajdonú pénzügyi intézmények felső vezetőit végső soron a KKP nevezi ki) (101), továbbá – szintén a pénzügyi ágazaton kívüli állami tulajdonú vállalatokhoz hasonlóan – a bankok rendszeresen részt vesznek a kormányzat által kidolgozott közpolitikai intézkedések végrehajtásában. Ezzel összefüggésben a bankok eleget tesznek azon kifejezett jogszabályi kötelezettségüknek, hogy működésük során a nemzeti gazdaság- és társadalomfejlesztés igényeinek megfelelően, az állami iparpolitika iránymutatása szerint kell eljárniuk. (102) Ezt a helyzetet további olyan szabályok tetézik, amelyek a pénzügyi forrásokat a kormányzat által ösztönzendőként kijelölt vagy másként fontosnak tartott ágazatokba irányítják. (103)

(130)

Amellett, hogy léteznek olyan jogszabályi rendelkezések, amelyek a rendes banki magatartás követését és a prudenciális követelmények tiszteletben tartását, így például a hitelfelvevők hitelképességi vizsgálatának szükségességét írják elő, a számos bizonyíték – ideértve a piacvédelmi vizsgálatok ténymegállapításait is – azt valószínűsíti, hogy az ilyen szabályok a különböző jogszabályi rendelkezések alkalmazása során csupán másodlagos szerepet töltenek be.

(131)

A kínai kormány például a közelmúltban tette egyértelművé, hogy még a kereskedelmi bankok magánjellegű döntéseit is a KKP-nak kell felügyelnie, és e döntéseknek összhangban kell állniuk a nemzeti szakpolitikákkal. Jelenleg az állam bankirányítással kapcsolatos három átfogó céljának egyike az, hogy megerősítse a párt vezető szerepét a banki és biztosítási ágazatban, többek között a vállalatok működési és irányítási kérdéseivel kapcsolatban (104). A kereskedelmi bankok teljesítményértékelési kritériumainak most különösen azt kell figyelembe venniük, hogy a szervezetek hogyan „szolgálják a nemzeti fejlesztési célkitűzéseket és a reálgazdaságot”, és ezen belül azt, hogy hogyan „szolgálják a stratégiai és a feltörekvő gazdasági ágazatokat”. (105)

(132)

Emellett a kötvény- és a hitelminősítések gyakran különféle okokból torzultnak tekinthetők, többek között amiatt, hogy a kockázatértékelést befolyásolja az adott vállalat stratégiai fontossága a kínai kormány számára, valamint az implicit állami kezességvállalás megléte. A becslések határozottan arra mutatnak, hogy a kínai hitelminősítések szisztematikusan gyengébb nemzetközi minősítésnek felelnek meg (106).

(133)

Ezt a helyzetet további olyan hatályos szabályok tetézik, amelyek a pénzügyi forrásokat a kormányzat által ösztönzendőként kijelölt vagy másként fontosnak tartott ágazatokba irányítják (107). Emiatt a hitelezés súlypontja az állami tulajdonú vállalatok, a jó összeköttetésekkel rendelkező, nagyobb méretű magántulajdonú vállalatok, valamint a kulcsfontosságú ipari ágazatokban működő vállalatok felé tolódik el, ami azt jelzi, hogy a tőkéhez jutás feltételei és költségei nem minden piaci szereplő számára azonosak.

(134)

Másodszor: az elmúlt időszakban a hitelfelvétel költségeit a beruházások élénkítése érdekében mesterségen alacsonyan tartották. Ez túlhajtotta a tőkeberuházásokat, amelyek egyre kisebb megtérülési ráta mellett valósultak meg. A folyamatot szemlélteti, hogy az állami szektorban a vállalatok tőkeáttételi mutatója a jövedelmezőség drasztikus visszaesése ellenére is nőtt, ami arra utal, hogy a bankrendszer mechanizmusai nem a szokásos kereskedelmi reakcióknak megfelelően működnek.

(135)

Harmadszor: bár 2015 októberében megtörtént a nominális kamatlábak liberalizációja, az árjelzések a kormányzat által előidézett torzulások hatása miatt továbbra sem a szabadpiaci erőviszonyok eredményei. 2018 végén a referencia-kamatlábon vagy az alatt nyújtott hitelek aránya még mindig az összes hitelezés legalább egyharmadát tette ki (108). A kínai hivatalos média a közelmúltban arról számolt be, hogy a KKP sürgette „a hitelpiaci kamatláb csökkentését”. (109) A mesterségesen alacsony kamatlábak alulárazást eredményeznek, ez pedig túlzott tőkefelhasználáshoz vezet.

(136)

A kínai hitelezés általános bővülése azt jelzi, hogy a tőkeallokáció hatékonyságának romlása ellenére nincs jele a hitelezési gyakorlat szigorításának, amelyre pedig torzulástól mentes piaci környezetben számítani lehetne. Emiatt az elmúlt években rohamosan nőtt a nemteljesítő hitelek volumene. A veszélyeztetett hitelállomány bővülésével szembesülő kínai kormány a nemteljesítések elkerülése mellett döntött. A rossz hitelekre egyrészt a hitelek megújítása volt a válasz, ami úgynevezett „zombicégek” létrejöttéhez vezetett, másrészt az adósság átruházása (például vállalategyesülések vagy hitel-tőke konverzió formájában), ezek a módszerek azonban nem feltétlenül oldották meg az általános hitelproblémát vagy kezelték annak elsődleges okait.

(137)

Összességében a piac liberalizációja érdekében tett lépések ellenére a kínai vállalati hitelezésben továbbra is jelen vannak az állam mindent átható tőkepiaci jelenlétéből fakadó jelentős torzulások.

(138)

A Bizottsághoz nem nyújtottak be arra vonatkozó bizonyítékot, hogy az optikai szálakból álló kábelekkel foglalkozó gazdasági ágazat mentes lenne a pénzügyi rendszerre irányuló, az előzőekben bemutatott kormányzati beavatkozástól. A Bizottság azt is megállapította, hogy az optikai szálakból álló kábelek vezető gyártói állami támogatásban részesültek (lásd a (113) preambulumbekezdést). Ennek következtében a pénzügyi rendszerbe való jelentős kormányzati beavatkozás minden szinten nagymértékben befolyásolja a piaci viszonyokat.

(139)

A Bizottság megállapította, hogy a jelentésben bemutatott torzulások jellemzőek a kínai gazdaságra. A rendelkezésre álló bizonyítékok szerint a kínai rendszer jellemzőiről a 3.1.1.2–3.1.1.5. szakaszban és a jelentés A. részében tett ténymegállapítások az ország egészére és a gazdaság valamennyi ágazatára érvényesek. Ugyanez igaz a termelési tényezőkkel kapcsolatban a 3.1.1.6–3.1.1.8. szakaszban és a jelentés B. részében ismertetett jellemzésre is.

(140)

A Bizottság emlékeztetni kíván arra, hogy az optikai szálakból álló kábelek gyártásához számos különböző inputra van szükség. Az ezzel kapcsoltban az ügyben rendelkezésre álló bizonyítékok szerint a mintában szereplő exportáló gyártók az inputok többségét Kínában szereztek be. Amikor az optikai szálakból álló kábelek gyártói beszerzik inputjaikat vagy szerződést kötnek inputjaik beszerzése érdekében Kínában, az általuk fizetett árakra (amelyeket költségként jelenítenek meg) nyilvánvalóan kihatnak az előzőekben ismertetett rendszerszintű torzulások. Például az inputok beszállítói olyan munkaerőt foglalkoztatnak, amelyre kihatnak a torzulások. Amikor kölcsönt vesznek fel, olyan forrásokat vesznek igénybe, amelyekre kihathatnak a pénzügyi szektor, illetve a tőkeallokáció torzulásai. Működésüket behatárolja a tervrendszer, amely a kormányzat minden szintjén és az összes gazdasági ágazatban érvényesül.

(141)

Következésképpen az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja értelmében nemcsak az optikai szálakból álló kábelek belföldi értékesítési árait nem helyénvaló alkalmazni, hanem az inputköltségeket (ezen belül a nyersanyagok, az energia, a földterület, a finanszírozás, a munkaerő stb. költségeit) sem, hiszen ezekre is kihat a jelentés A. és B. részében bemutatott jelentős mértékű kormányzati beavatkozás. A tőke, a földterület, a munkaerő, az energia és a nyersanyagok allokálásával összefüggésben bemutatott kormányzati beavatkozás Kína teljes egészében érvényesül. Ebből egyebek mellett az is következik, hogy a Kínában különféle termelési tényezők felhasználásával előállított inputra magára szintén jelentős torzulások hatnak. Ugyanez vonatkozik az input inputjaira, és így tovább. A jelenlegi vizsgálat során egyik fél sem hivatkozott ezzel ellentétes értelmű pontos és megfelelő bizonyítékra vagy érvre.

(142)

A 3.1.1.2–3.1.1.9. szakaszban ismertetett, az egyebek mellett az általában a kínai gazdaságra, konkrétan pedig az optikai szálakból álló kábelekkel foglalkozó gazdasági ágazatra és kapcsolódó ellátási láncra irányuló állami beavatkozásra vonatkozó bizonyítékok vizsgálatát is tartalmazó elemzés – és az annak során megvizsgált elemek közül egy vagy több tényleges vagy lehetséges hatása – arról tanúskodott, hogy az érintett termék árai és költségei (a nyersanyag-, az energia- és a munkaerőköltségeket is ideértve) az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében jelentős kormányzati beavatkozás hatására alakulnak ki, és nem szabadpiaci erőviszonyok eredményei. Ennek alapján, valamint a kínai kormány együttműködésének hiányában a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy ez esetben nem helyénvaló a belföldi árak és költségek alkalmazása a rendes érték megállapításához.

(143)

A Bizottság ezért a rendes értéket az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban kizárólag torzulásoktól mentes árakat vagy referenciaértékeket tükröző előállítási és értékesítési költségek – ez esetben egy megfelelő reprezentatív országban érvényes előállítási és értékesítési költségek – alapján, a következő szakaszban foglaltak szerint képezte.

(144)

A vizsgálat során a CCCME-től, a kínai kormánytól és a ZTT exportáló gyártótól érkeztek észrevételek.

(145)

Elsőként a CCCME előadta, hogy a WTO dömpingellenes megállapodásának 2.2. cikke nem ismeri a jelentős torzulás fogalmát, és hogy a dömpingellenes megállapodás nem tartalmaz olyan cikket, amely megengedné, hogy a rendes érték meghatározásához valamely harmadik ország olyan adatait használják fel, amelyek nem tükrözhetik az exportáló ország árait vagy költségszintjét. A dömpingellenes vizsgálatok során a rendes értéket a származási országban működő vállalatok eladási árai vagy költségei alapján kell meghatározni, vagy legalábbis olyan árak vagy költségek alapján, amelyek képesek tükrözni a származási országban érvényes árakat vagy költségszintet. Ezzel kapcsolatban a CCCME úgy vélte, hogy az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése nem egyeztethető össze a dömpingellenes megállapodással, és ebben az ügyben nem alkalmazandó. A CCCME szerint a számtanilag képzett rendes érték EU általi kiszámításának összhangban kell állnia a dömpingellenes megállapodás 2.2.1.1. cikkével is, valamint annak a Fellebbezési Testület által az EU – Biodízel (Argentína) (DS473) ügyben (a továbbiakban: EU – Biodízel) közölt értelmezésével. Az exportáló országban fennálló jelentős torzulásoknak a nem „a szokásos kereskedelmi forgalomban” történő értékesítés vagy a „különleges piaci helyzet” kategóriájába kellene esnie. A CCCME továbbá azt is állította, hogy a dömpingellenes megállapodás 2.2. cikke értelmében a rendes érték képzése csak akkor megengedett, ha a szokásos kereskedelmi forgalom keretében nem kerül sor értékesítésre. A „szokásos kereskedelmi forgalom” fogalma értelmezhető úgy, mint azon értékesítések és vásárlások összessége, amelyeket az eladó nyereségszerzési szándéka jellemez. Továbbá a dömpingellenes megállapodás 2.2.1. cikke előírja, hogy egy termék értékesítése csak akkor nem tekinthető rendes kereskedelmi ügyletnek és elhanyagolhatónak: „ha […] az értékesítések megfelelően hosszú időtartam alatt történtek, számottevő mennyiségben és olyan áron, amely észszerű időn belül nem fedezi az összes költséget […]”. Ebben az összefüggésben a CCCME azt is előadta, hogy a panaszos nem bizonyította, hogy az állítólagos jelentős torzulások a „nem a rendes kereskedelmi forgalomban” történő értékesítés kategóriájába vagy a „különleges piaci helyzet” kategóriájába tartoznának.

(146)

A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a 2. cikk (6a) bekezdésének rendelkezései teljes mértékben összeegyeztethetők az Európai Unió WTO-kötelezettségeivel és a CCCME által hivatkozott ítélkezési gyakorlattal. A Bizottság először is megjegyzi, hogy az EU – Biodízelről szóló WTO-jelentés nem az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazását érintette, hanem az alaprendelet 2. cikke (5) bekezdésének egy konkrét rendelkezéséét. Mindazonáltal a WTO-jog a WTO-vizsgálóbizottság és a Fellebbezési Testület által az EU – Biodízel ügyben adott értelmezés szerint a szükséges és megalapozott kiigazítások mellett lehetővé teszi a harmadik országok adatainak felhasználását. A jelentős torzulások megléte miatt az exportáló ország költségei és árai nem megfelelőek a rendes érték kiszámításához. Ilyen körülmények esetére az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése az előállítási és értékesítési költségek torzulástól mentes árak vagy referenciaértékek alapján történő számítását irányozza elő, ideértve az exportáló országhoz hasonló fejlettségű, megfelelő reprezentatív országban érvényesülő torzulástól mentes árakat is. A panaszossal kapcsolatos állítás vonatkozásában megjegyzendő, hogy a panaszban szereplő jogalap és az alátámasztó bizonyítékok az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazási feltételeire vonatkoztak. Az eljárás megindításáról szóló értesítés 3. pontjában foglaltaknak megfelelően a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a panasz az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének e) pontjában előírtak szerint elegendő bizonyítékot szolgáltatott a jelentős torzulásokról ahhoz, hogy ezen az alapon a vizsgálat megindítható legyen. Az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése nem tartalmaz más, a fél állítása szerinti típushoz tartozó bizonyítási követelményt. Ennek alapján a Bizottság elutasította ezeket az állításokat.

(147)

A CCCME azt előadta, hogy a panaszos nem nyújtott be elegendő bizonyítékot ahhoz, hogy alátámassza a kínai optikai szálakból álló kábelekkel foglalkozó gazdasági ágazatot érintő „jelentős torzulásokra” vonatkozó megállapításokat. A CCCME szerint a jelentés csak általános bevezetést ad bizonyos kínai szakpolitikákba, piaci feltételekbe és a bizonyos ágazatokban a feltételezett kormányzati beavatkozásokba, és a panasz nem szolgáltat konkrét bizonyítékot arra nézve, hogy a kormány ténylegesen milyen módon avatkozik be az optikai szálakból álló kábelekkel foglalkozó vállalatok napi szintű kereskedelmi műveleteibe. A CCCME e tekintetben a WTO Fellebbezési Testületének az USA – Kiegyenlítő intézkedések (DS437) ügyben hozott ítéletére hivatkozott, amely szerint a „jelentős torzulások” fennállására vonatkozó állítást elegendő bizonyítékkal kell alátámasztani, nem csupán a kormányzati beavatkozással kapcsolatos feltételezésekkel, és hogy az ilyen elemzést eseti alapon kell elvégezni, a megállapítást pedig eseti alapon kell megfogalmazni.

(148)

A CCCME szerint a panaszos és a Bizottság feladata, hogy további bizonyítékkal szolgáljanak, amelyek megfelelően alátámasztják az állítólagos „jelentős torzulások” fennállását az optikai szálakból álló kábelekkel foglalkozó gazdasági ágazatban. A CCCME szerint a Bizottság kötelessége elemezni az együttműködő/mintában szereplő egyes kínai gyártók helyzetét, és ezek mindegyike esetében eldönteni, hogy a tényezők (vagyis az előállítási és értékesítési költségek) bármelyike torzult-e. A CCCME úgy vélte továbbá, hogy még ha a Bizottság végül az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása mellett határoz is, az összes vállalatra vonatkozó rendes érték képzéséhez használt valamennyi adat és költségtényező harmadik országból származó adatokkal való helyettesítése észszerűtlen, és nem áll összhangban az alaprendelet rendelkezéseivel, tekintettel arra, hogy a 2. cikk (6a) bekezdésének szövegezése szerint torzulástól mentes árakkal vagy referenciaértékekkel kizárólag azok a termelési és értékesítési költségek helyettesíthetők, amelyekről bebizonyosodott, hogy torzultak.

(149)

Ennek az állításnak a további alátámasztására a CCCME kijelentette, hogy a panaszos és a Bizottság nem bizonyította, hogy a nyersanyagokat rendelkezésre bocsátó belföldi piacok az optikai szálakból álló kábelek valamennyi nyersanyagának esetében torzultak lennének. A CCCME hozzátette, hogy emiatt nem indokolt az összes nyersanyag költségeinek helyettesítése. Továbbá, még ha a panaszos és a Bizottság bizonyítékokkal is rendelkezne arra nézve, hogy bizonyos nyersanyagok ágazataiban torzulások állnak fenn, de nem tudná elégséges bizonyítékokkal alátámasztani, hogy más nyersanyagok ágazataiban is vannak torzulások, akkor az utóbbi költségeire vonatkozó adatforrásként az együttműködő kínai gyártók nyilvántartásait kellene felhasználnia.

(150)

A CCCME azt is előadta, hogy az optikai szálakból álló kábelek kínai gyártóinak nyilvántartásaiban szereplő munkaerőköltségek torzulástól mentesek, és ezért az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban torzulástól mentes adatként kell őket kezelni, és fel kell őket használni a rendes érték számításához. Ezzel kapcsolatban a CCCME azt állította, hogy a panaszos nem szolgáltatott elegendő bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy e költségek torzultak lennének a kínai optikai szálakból álló kábelekkel foglalkozó gazdasági ágazatban. A CCCME szerint észszerűtlen és méltánytalan a munkaerőköltségeket egy harmadik ország munkaerőköltségeivel helyettesíteni, mivel a munkaerőköltségeket több tényező együttesen befolyásolja, és mivel az átlagos munkaerőköltségek még a különböző kínai gyártók esetében is eltérőek, nemhogy a különböző országokban. A CCCME hozzátette, hogy a Bizottság által kiválasztandó reprezentatív ország egyike annak az 50 országnak, amelyek gazdasági fejlettsége Kínáéhoz hasonló, és ezeknek az országokban a munkaerőköltségek jelentősen különböznek. Hasonló állításokat fogalmazott meg az energiaárakról.

(151)

Az eljárás megindításakor rendelkezésre álló elegendő bizonyítékra vonatkozó állításokra válaszul a Bizottság emlékeztet arra, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítés 3. pontja az optikai szálakból álló kábelek kínai piacának számos meggyőző bizonyítéknak tekinthető tényezőjére hivatkozott annak alátámasztására, hogy Kínában a piacot az optikai szálakból álló kábelek teljes értékláncát érintő torzulások befolyásolják. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésben felsorolt bizonyítékok elégségesek a vizsgálatnak az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése alapján történő megindításához. Bár a jelentős torzulások tényleges fennállásának megállapítására és a 2. cikk (6a) bekezdésének a) pontjában leírt módszertan ebből következő használatára csak az ideiglenes és/vagy végleges nyilvánosságra hozatalkor kerül sor, a 2. cikk (6a) bekezdésének e) pontja kötelezettségként írja elő a módszertan alkalmazásához szükséges adatoknak a vizsgálat ilyen alapon történő megindításakor való begyűjtését. Ebben az esetben a Bizottság a panaszos által a jelentős torzulásokkal kapcsolatban benyújtott meggyőző bizonyítékot a vizsgálat ezen az alapon történő megindításához elegendőnek ítélte. Az eljárás megindításáról szóló értesítés – az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének e) pontjában meghatározott kötelezettséggel összhangban – egyértelműen ki is mondta ezt a 3. szakaszban. Ezért a Bizottság megtette a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy alkalmazni tudja az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése szerinti módszert abban az esetben, ha a vizsgálat megerősíti a jelentős torzulások fennállását. A Bizottság ezért elutasította a CCCME állítását.

(152)

A jelentésben foglalt bizonyítékok általános jellegére vonatkozó állítást illetően a Bizottság megjegyzi, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazását megalapozó jelentős torzulások fennállása nem függ össze azzal, hogy a jelentésben külön ágazati fejezet foglalkozik-e az érintett termékkel vagy konkrét vállalatokkal. A jelentés több olyan torzulást ismertet, amelyek a kínai gazdaságban horizontálisan, több ágazatra kiterjedően állnak fenn, és befolyásolják az érintett termék árait, illetve nyersanyagait és előállítási költségeit. Ezenkívül a jelentés nem az egyetlen bizonyítékforrás, amelyet a Bizottság a meghatározásához felhasznált, mivel e célra további próbaidős elemeket használnak.

(153)

A Bizottság emlékeztet továbbá arra, hogy az USA – Kiegyenlítő intézkedések ügy nem az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazására vonatkozott, amely a jelen vizsgálatban a rendes érték meghatározásának releváns jogalapja, és még csak nem is a dömpingellenes vizsgálatokhoz kapcsolódott. Az érintett vita egy másik ténybeli helyzetre, továbbá a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló WTO-megállapodás, nem pedig a dömpingellenes megállapodás értelmezésére vonatkozott. Mindazonáltal a fentiekben kifejtettek szerint az eljárás megindításakor benyújtott bizonyítékok egyértelműen az optikai szálakból álló kábelek kínai piacához és így a jelen ügyben érintett termékhez kapcsolódtak. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(154)

A CCCME azzal kapcsolatos állítását illetően, hogy a kínai gyártók termelési és értékesítési költségeit egy harmadik országból származó összes adattal vagy egyedi alapon kell-e helyettesíteni, a Bizottság emlékeztet arra, hogy ha megállapítást nyer, hogy a 2. cikk (6a) bekezdésének b) pontjával összhangban az exportáló országban fennálló jelentős torzulások miatt nem helyénvaló az exportáló országban alkalmazott belföldi árak és költségek alkalmazása, akkor Bizottság a 2. cikk (6a) bekezdésének a) pontja szerint a rendes értéket minden egyes exportáló gyártó esetében egy megfelelő reprezentatív ország torzulástól mentes árai vagy referenciaértékei alapján képezheti. A 2. cikk (6a) bekezdésének a) pontja csak abban az esetben engedélyezi a belföldi költségek felhasználását, ha azokról egyértelműen megállapítható, hogy nem torzultak. Az egyes exportáló gyártók termelési tényezőiről rendelkezésre álló bizonyítékok alapján azonban az érintett termék termelési és értékesítési költségei nem tekinthetők torzulástól mentesnek. A CCCME állítását ezért a Bizottság elutasította.

(155)

A nyersanyag- és energiapiacokon megfigyelhető torzulásokra vonatkozó állítások vonatkozásában megjegyzendő, hogy a Bizottság már korábban, az eljárás megindításakor is foglalkozott a bizonyítékok elégségességének kérdésével, többek között az inputokat érintő állítólagos torzulások kapcsán is. A vizsgálat során a Bizottság a 3.1.1.3–3.1.1.8. szakaszban megállapította azt is, hogy az optikai szálakból álló kábelek gyártói által Kínában felhasznált inputok piacai számos – nem csupán egyedi, hanem több ágazatra kiterjedő – jelentős torzulásnak vannak kitéve. Ugyanez a helyzet figyelhető meg azoknak a gyártóknak az esetében is, amelyek az optikai szálakból álló kábelek nyersanyagainak előállításához használt alapvetőbb inputokat állítják elő, és így tovább. A Bizottság ezért megállapította, hogy Kínában az optikai szálakból álló kábelek előállításához felhasznált inputok összes költsége (beleértve az energia költségeit is) legalábbis potenciálisan torzult. Az, hogy a különböző országok energiaköltségei között jelentős különbségek vannak (amint azt a CCCME állítja), nem változtat a Bizottság értékelésén, miszerint Kínában torzultak az energiaárak. Ennek kapcsán megjegyzendő, hogy a 2. cikk (6a) bekezdésének a) pontja csak abban az esetben engedélyezi a belföldi költségek felhasználását, ha azokról egyértelműen megállapítható, hogy nem torzultak. Egyes érdekelt felek információkat szolgáltattak az inputköltségekről, azonban állt rendelkezésre álló bizonyíték, amely megerősítette volna, hogy bármely nyersanyag ára vagy költsége – beleértve az energiaköltséget is – torzulástól mentes lenne. Ezért a rendes érték számtani képzéséhez nem lehetett belföldi költségeket vagy inputárakat felhasználni, tehát az állítást a Bizottság elutasította.

(156)

A bérköltségeket érintő torzulásokra vonatkozó állítással kapcsolatban a Bizottság megismétli a fenti preambulumbekezdésekben foglalt magyarázatát, amelyben kifejti, hogy az eljárás megindításakor rendelkezésre álló bizonyítékok elégségesek voltak. Továbbá – jóllehet elismeri, hogy a bérköltségek országonként vagy akár ágazatonként eltérőek lehetnek – a Bizottság a 3.1.1.7. szakaszban ismertetett vizsgálat eredményeként megállapította, hogy Kínában a munkaerőpiacot országos szintű torzulások befolyásolják. A kínai munkaerőpiac jellegéből fakadó problémák, többek között a kormánytól független szakszervezetek hiánya és a munkaerő mobilitásának a háztartás-nyilvántartási rendszerből fakadó korlátozásai Kínában valamennyi gazdasági szereplő esetében torzító hatással vannak a bérek alakulására. Nem változtat ezen a megállapításon az, hogy a bérköltségek más országokban eltérőek lehetnek vagy Kínán belül is változhatnak. Ebben a tekintetben megjegyzendő, hogy bár az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja megengedi a belföldi költségek (köztük a bérköltségek) alkalmazását, amennyiben egyértelműen megállapítást nyer, hogy azok nem torzultak, azonban nincs olyan rendelkezésre álló bizonyíték, amely alátámasztaná, hogy az egész országra kiterjedő torzulások ne érintenék az optikai szálakból álló kábelek gyártóit. Ennek megfelelően a rendes érték megállapításához nem lehetett a belföldi bérköltségeket felhasználni, és ezt az állítást a Bizottság elutasította.

(157)

A CCCME kijelentette továbbá, hogy a kínai exportőrökre vonatkozó rendes érték számtani képzéséhez észszerűtlen harmadik országbeli vállalatok SGA-költségeit és nyereségét felhasználni. Mivel a 2. cikk (6a) bekezdésének b) pontja így fogalmaz: „azok a torzulások, amelyek akkor következnek be, ha a jelentett árak vagy költségek – a nyersanyag- és energiaköltségeket is beleértve”, a CCME szerint a vélt jelentős torzulások hatása nem terjeszthető ki az SGA-költségekre és a nyereségre. A CCCME hozzátette, hogy nem nyújtottak be bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a rendes érték megállapításához nem helyénvaló a kínai gyártók SGA-költségeinek és nyereségének felhasználása. A CCCME előadta továbbá, hogy ugyanazon ágazaton belül (vagy akár ugyanazon csoporton belüli) az egyes gyártók SGA-költségeiben és nyereségében jelentős az eltérés, és ha a véglegesen kiválasztott reprezentatív országban működő gyártó esetében az SGA-költségek és a nyereség viszonylag magasabb arányt képviselnek, akkor a képzett rendes érték magasabb lesz, ami tisztességtelen. A CCCME azt is felvetette, hogy a javasolt törökországi érintett vállalat (a Prysmian Kablo Ve Sistemleri AS) esetében a nem az érintett termék értékesítéséből származó eredmény a teljes bevétel több mint 89 %-át tette ki, és az SGA-költségekkel és a nyereséggel kapcsolatban rendelkezésre álló adatok az egész vállalatra vonatkoztak, nem pedig kizárólag az érintett termékre. Ebben az összefüggésben a CCCME szerint azok az SGA-költségekre és a nyereségre vonatkozó adatok, amelyeket a Bizottság a rendes érték számtani képzéséhez felhasznált nem tekinthetők „az igazgatási, értékesítési és általános költségek, valamint a nyereség torzulástól mentes és észszerű összeg[ének]”, és végső soron az SGA-költségek és a haszonkulcsok sem helyettesíthetők a harmadik országok gyártóinak SGA-költségeivel és haszonkulcsaival.

(158)

Válaszul a Bizottság felhívja a figyelmet arra, hogy ha megállapítást nyer, hogy az exportáló országban fennálló, az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja szerinti jelentős torzulások következtében nem helyénvaló az exportáló országbeli belföldi árak és költségek alkalmazása, akkor a rendes értéket egy megfelelő reprezentatív ország torzulástól mentes árai vagy referenciaértékei alapján kell képezni minden egyes exportáló gyártóra nézve, az alaprendelet 2. cikk (6a) bekezdés a) pontjának megfelelően. A Bizottság kiemeli, hogy a 2. cikk (6a) bekezdésének a) pontja kifejezetten előírja, hogy a számtanilag képzett rendes értéknek tartalmaznia kell az igazgatási, értékesítési és általános költségek, valamint a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegét. Ha a vizsgálat során a rendelkezésre álló valamennyi bizonyíték alapján a Bizottság bizonyítja, hogy az exportáló országban az érintett terméket érintő jelentős torzulások állnak fenn, akkor nem szükséges azt bizonyítania, hogy ugyanezen exportáló gyártók tényleges SGA-költségei torzulástól mentesek voltak.

(159)

Azon állítást illetően, amely a valamely potenciális reprezentatív ország javasolt gyártójának SGA-költségeire vonatkozó adatok felhasználásának tisztességességére vonatkozik, megjegyzendő, hogy a Bizottság a közelmúltban nyilvánosan hozzáférhető pénzügyi kimutatások és a jövedelmezőség kritériumai alapján hozza meg döntését. Ennek során előnyben részesülnek azok az adatok, amelyek valamely potenciális reprezentatív országból származnak. Az érdekelt feleknek az értékelés valamennyi szakaszában lehetőségük van arra, hogy észrevételeket tegyenek a később javasolt vállalati adatokkal kapcsolatban. A jelenlegi vizsgálat során a Bizottság a vállalati adatok végső kiválasztását érintő említett kritériumokat megfelelően alkalmazta, a termelési tényezőkre vonatkozó későbbi feljegyzések kapcsán beérkezett észrevételeket pedig megfelelően elemezte. A Bizottság ezért elutasította az állítást.

(160)

Azt az állítást illetően, amely a Prysmian Kablo Ve Sistemleri AS vállalat adatainak megfelelőségére vonatkozott és a különböző értékesített termékek arányára hivatkozott megjegyzendő, hogy a Bizottság a (227) preambulumbekezdésben foglalkozik a vállalat pénzügyi adatai megfelelőségének kérdésével, illetve utasítja el a CCCME ezzel kapcsolatos általános állítását.

(161)

A panaszban említett, az optikai szálakból álló kábelek gyártóinak nyújtott támogatási szakpolitikákat és pénzügyi támogatásokat illetően a CCCME jelezte, hogy mivel csúcstechnológiai ágazatról van szó, szokásos intézkedés az ágazat fejlődését előmozdító politikák bevezetése, amelyre nemcsak Kínában van példa, hanem más olyan országokban is, ahol nem állnak fenn állítólagos jelentős torzulások. A CCCME előadta továbbá, hogy a vállalatok támogatása nem áll összefüggésben a dömpingkülönbözet kiszámításának módszerével, és hogy a támogatások nem egyenlőek a piac torzulásaival, és nem feltétlenül eredményeznek tisztességtelen árakat.

(162)

A Bizottság emlékeztet arra, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja szerinti jelentős torzulások fennállásának megállapításához az exportáló országban alkalmazott árakra és a termékek költségeire az adott rendelkezésben foglalt torzító elemek közül egy vagy több elem által gyakorolt lehetséges hatást elemzi. Ebben az összefüggésben a Bizottság először is megjegyzi, hogy – eltekintve attól, hogy ez az állítás általános jellegű és megalapozatlan – a más piacokon alkalmazott költségstruktúrák és árképzési mechanizmusok (beleértve a pénzügyi támogatással kapcsolatos kérdéseket is) mindenképpen irrelevánsak a jelen vizsgálat szempontjából, amely a Kínában fennálló jelentős torzulásokkal foglalkozik. Másodszor, az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja szerinti elemzésben alapvető fontosságú annak értékelése, hogy a gyártók – legalábbis potenciálisan – hozzáférnek-e olyan intézmények által nyújtott finanszírozáshoz, amelyek közpolitikai célokat valósítanak meg, vagy más módon nem önállóan járnak el, illetve hogy a gyártók részesülnek-e más olyan állami finanszírozásban, amely beavatkozika piaci erőviszonyokba, és ezáltal hatást gyakorol bejelentett áraikra vagy költségeikre. Mivel az optikai szálakból álló kábelek és az inputok kínai gyártói a 3.1.1.5. szakaszban kifejtettek szerint a kormányzati tervek és irányelvek hatálya alá tartoznak, a kínai pénzügyi rendszeren keresztül finanszírozáshoz is hozzáférnek (amint azt a 3.1.1.8. szakasz ismerteti). A Bizottság azt is megállapította, hogy az optikai szálakból álló kábelek egyes gyártói az éves jelentéseikben – ahogyan azt a (113) preambulumbekezdés ismerteti – bejelentették a támogatásokat. A támogatások csak egy elemnek tekintendők, és a 2. cikk (6a) bekezdésének b) pontjával összefüggésben releváns összes többi elemmel együtt jelezhetnek az exportáló országban fennálló jelentős torzulásokat, annyiban, hogy a szabadpiaci erőviszonyokba beavatkozó, az árakra vagy költségekre hatást gyakorló kormányzati fellépés további formáinak minősülnek. A Bizottság emiatt elutasította a CCCME állítását.

(163)

Ami a panaszosnak A Kínából és Egyiptomból származó üvegrost szövetekre vonatkozó vizsgálat (110) megállapításaira való hivatkozásait illeti, a CCCME jelezte, hogy a szőtt és/vagy tűzött üvegrost szövetek és optikai szálakból álló kábelek két különböző terméknek minősülnek, és különböző termékcsoportokba tartoznak. Emiatt az említett vizsgálat megállapításai nem hozhatók kapcsolatba az optikai szálakból álló kábelekkel, és nem tekinthetők a jelen ügyben feltételezett jelentős torzulásokra vonatkozó bizonyítéknak. A CCCME szerint a panaszos által szolgáltatott bizonyítékok nem kapcsolódnak kifejezetten a vizsgált ágazathoz, ezért elégtelenek és irrelevánsak.

(164)

Az üvegrost szövetekre vonatkozó vizsgálatban megfogalmazott és a panaszban hivatkozott bizottsági megállapítások valamennyi kínai ipari ágazatra vonatkoznak, legalábbis a termelési tényezőket érintő horizontális torzulások vagy a kínai társadalmi-gazdasági rendszer működésével kapcsolatos torzulások tekintetében. Továbbá az üvegrostszövet-ágazatot érintő bizonyos konkrét szakpolitikák és tervek közvetlenül vagy közvetve az optikai szálakból álló kábelekkel foglalkozó gazdasági ágazatra is vonatkozhatnak, különösen akkor, ha a hasonló ágazatokat érintő átfogó program vagy szakpolitika részét képezik. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a panaszos által benyújtott bizonyítékok érintik az optikai szálakból álló kábelekkel foglalkozó gazdasági ágazatot, illetve alkalmazandók rá, továbbá az 5. cikk (9) bekezdésének és a 2. cikk (6a) bekezdésének e) pontja értelmében elegendőek a vizsgálat megindításához. Mindazonáltal a Bizottság e vizsgálat során azt állapította meg, illetve azt fejtette ki részletesen a 3.1.1.2–3.1.1.9. szakaszban, hogy ebben az esetben számos szakpolitika és jelentős torzulás indokolja a 2. cikk (6a) bekezdésének alkalmazását. A Bizottság ezért elutasította az állítást.

(165)

Végezetül a CCCME vitatta a panaszos azon állítását, amely szerint a SASAC-nak a vállalat „tényleges irányítójaként” betöltött szerepe elegendő bizonyíték lenne a jelentős torzulások fennállására. A CCCME előadta továbbá, hogy a Bizottságnak az összes releváns tényezőt teljes egészében kell figyelembe vennie annak megfelelő értékeléséhez, hogy az állam részesedése eredményez-e olyan állami beavatkozást, amely lényegesen és jelentősen befolyásolja a vállalatok üzleti magatartását a döntéshozatal, az árak meghatározása és a termelés megszervezése terén. A CCCME hozzátette, hogy az ilyen beavatkozást tiltja „a Kínai Népköztársaság állami tulajdonú vállalatok eszközeiről szóló törvénye”, amelynek 6. cikke úgy rendelkezik, hogy „az Államtanács és a helyi népi kormányzatok a törvény szerint látják el hozzájárulóként feladataikat, azon alapelveknek megfelelően, amelyek előírják a kormányzati szervek és a vállalatok elválasztását, illetve a közigazgatás adminisztratív feladatainak és az állami tulajdonban lévő eszközöket biztosító hozzájárulók funkcióinak szétválasztását, továbbá tiltják a vállalkozások jogszerű és független üzletvitelébe történő beavatkozást.” Ezzel kapcsolatban a CCCME kijelentette, hogy a SASAC – mint az FTT közvetett részvényese – csupán hozzájárulóként funkcionál, és nem avatkozik bele a vállalatok napi szintű működésébe. A CCCME azt is megkérdőjelezte, hogy a vállalat SASAC-hoz fűződő kapcsolata bármilyen formában jelentős torzulásokra engedne következtetni. Végezetül a CCCME előadta, hogy a panaszos a fenti állítás benyújtásakor nem vette figyelembe az uniós gyártók és a számos exportőr közötti kapcsolatokat, vagyis azt, hogy a panaszos és támogató uniós gyártók többségének kapcsolt vállalkozásai vagy fióktelepei vannak Kínában és/vagy saját maguk importálnak Kínából optikai szálakból álló kábeleket.

(166)

Válaszul a Bizottság először is megjegyzi, hogy a CCCME állítása az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja alapján tévesen összemos két különböző elemet, vagyis az első és a második franciabekezdést. A CCCME állítása továbbá figyelmen kívül hagyja azt, hogy az e rendelkezésben előírt jogi kritérium a kérdéses elemek „potenciális”, nem pedig tényleges hatása. Az első elem azokkal a vállalkozásokkal kapcsolatos, „amelyek az exportáló ország hatóságainak tulajdonában vannak, ellenőrzése vagy szakpolitikai felügyelete vagy irányítása alatt állnak”, és nem korlátozódik a „tényleges ellenőrzést gyakorló” szerepére, amint azt a CCCME sugallja. Ezzel szemben a 2. cikk (6a) bekezdése b) pontjának második eleme az állami jelenlétre vonatkozik, amely lehetővé teszi „az árakba vagy költségekbe való beavatkozást”. Ez két különálló elem, amelyeket a 2. cikk (6a) bekezdése b) pontjának bevezető fordulatával összefüggésben kell értelmezni, amely a „potenciális” hatásra, nem pedig a tényleges hatásra hivatkozik. A 3.1.1.3. szakaszban ismertetett elemzés – különös tekintettel a mintában szereplő exportáló gyártókra – bemutatja, hogy a kínai kormány tulajdonnal rendelkezik az optikai szálakból álló kábelekkel foglalkozó gazdasági ágazatban, továbbá ellenőrzés alatt tartja azt. A 3.1.1.4. szakaszban szereplő elemzés is azt mutatja, hogy a kínai kormány hogyan befolyásolhatja az árakat vagy költségeket az optikai szálakból álló kábelekkel foglalkozó gazdasági ágazatban, különös tekintettel a mintában szereplő exportáló gyártókra. Ezt az állítás tehát már ezen az alapon is elvethető. A SASAC-hoz hasonló állami szervezetek ellenőrző képessége alapvetően abban áll, hogy képesek jelentős mértékben beavatkozni a piaci működésébe, olyan módon, hogy azzal az e rendelet fenti szakaszaiban leírt piaci torzulásokat váltsanak ki. Az állami tulajdonú vállalatok eszközeiről szóló kínai törvény idézett 6. cikke alapján történő minősítés – mely szerint csupán „hozzájárulóról” van szó, amely a napi szintű működésbe nem avatkozik be – nem változtat azon, hogy az állam a SASAC-on keresztül milyen szerepet játszik a 2. cikk (6a) bekezdése b) pontja első franciabekezdésének értelmében véve, továbbá a „potenciális hatás” vonatkozó kritériuma miatt nem zárja ki ennek lehetőségét, akkor sem, ha értelmezése az említett törvény más cikkeivel együtt történik. Ez utóbbi egyértelmű bizonyíték arra nézve, hogy az állam miként kívánja befolyásolni a gazdaságot az állami ellenőrzés alatt álló vállalatokon és az e vállalatokban betöltött szerepén keresztül (111). Külön megemlítendő, hogy a „hozzájáruló” szerepét illetően az említett törvény 12. cikke kimondja, hogy „az a szerv, amely az adott népi kormány nevében látja el a hozzájáruló feladatait kiveszi részét az eszközarányos jövedelmezőségből, részt vesz a jelentősebb döntések meghozatalban és a vezetők kijelölésében, és jogszerűen rendelkezik hozzájárulói jogokkal azokban a vállalatokban, amelyekben az állam beruházásokat hajtott végre”. (112) A „hozzájáruló” felsorolt jogai megerősítik azt, hogy a „hozzájáruló” képes befolyásolni az ellenőrzött vállalkozás működését (legalábbis a vállalat üzleti fejlődésének és stratégiai vállalati döntéseinek fő irányvonalai tekintetében), mindenekelőtt azért, mert a kulcsfontosságú pozíciót betöltő és a döntéshozatalban részt vevő vezetők kinevezése szükségszerűen hat a napi üzleti tevékenységekre, többek között az árak és a költségek terén is. Végül, de nem utolsósorban a 3.1.1.5–3.1.1.8. szakaszban a Bizottság a SASAC általi ellenőrzés kérdésétől eltekintve is bőségesen talált arra utaló bizonyítékot, hogy jelentős torzulások állnak fenn az optikai szálakból álló kábelekkel foglalkozó gazdasági ágazatban, ahol az FTT vállalat (és a többi gyártó) működik. Végezetül az uniós gyártók és a kínai exportőrök közötti kapcsolatokat illetően megjegyzendő, hogy ezek nem relevánsak a SASAC által a kínai FTT-ben betöltött ellenőrző szerep értékelése szempontjából, mindazonáltal e rendelet (408)–(415) preambulumbekezdése részletes elemzést ad róluk. Ezért a Bizottság az CCCME állításait elutasította.

(167)

A kínai kormány előadta, hogy az uniós alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése nem felel meg a dömpingellenes megállapodás 2.2. és 2.2.1.1. cikkének. A kínai kormány ebben az állításában arra hivatkozott, hogy az uniós költségkiigazítási módszertan összeegyeztethetetlen a WTO Fellebbezési Testület által az EU – Biodízel ügyben adott értelmezéssel, valamint az EU – Költségkiigazítási módszerek (DS494) ügyben a vizsgálóbizottság által adott értelmezéssel.

(168)

A kínai kormánynak az EU – Biodízel üggyel kapcsolatos érvelését illetően a Bizottság álláspontját a (146) preambulumbekezdés fejti ki. Ami az EU– Költségkiigazítási módszerek WTO-vitát illeti, a Bizottság emlékeztet arra, hogy az EU és Oroszországi Föderáció egyaránt fellebbezett a vizsgálóbizottság megállapításai ellen, amelyek nem véglegesek, és ezért a WTO állandó ítélkezési gyakorlata szerint nem rendelkeznek jogi státusszal a WTO rendszerében, mivel azokat a szerződő felek által a WTO-tagok elé hozott határozatok nem hagyták jóvá. Mindazonáltal e vita ügyében a vizsgálóbizottsági jelentés kifejezetten úgy ítélte meg, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének rendelkezései kívül esnek a jogvita hatályán. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(169)

A kínai kormány a jelentéssel kapcsolatban azt is előadta, hogy a Bizottság csak néhány kiválasztott országra vonatkozóan adott ki ugyanilyen jellegű jelentést, ami aggályokat vet fel a legnagyobb kedvezményes elbánás és a nemzeti elbánás elvének megsértésével kapcsolatban. A kínai kormány azt is kijelentette, hogy a Kínából származó termékekre vonatkozó korábbi vizsgálatok kapcsán nem került sor annak vizsgálatára, hogy fennállnak-e piaci torzulások az uniós gazdasági ágazatokban és azok upstream ágazataiban, vagy hogy az eljárásban felhasznált, harmadik felekre vonatkozó adatokat érintették-e piaci torzulások. Emiatt a 2. cikk (6a) bekezdésén alapuló teljes vizsgálati rendszer alapvető logikája nem lehet következetes, tisztességes pedig még kevésbé. A kínai kormány azt állította továbbá, hogy a közgazdászok körében nincs általános egyetértés abban, hogy mi számít „piaci torzulásnak”, és hogy a „jelentős piaci torzulásnak” az alaprendelet 2. cikk (6a) bekezdésében szereplő ismérvei nincsenek teljeskörűen alátámasztva, továbbá hiányzik az elméleti megalapozottságuk és nemzetközi elismertségük is. A kínai kormány szerint meg kell vitatni és meg kell határozni a „piac”, a „torzulás” és a „jelentős” fogalmát és ismérveit, és ha ez utóbbival kapcsolatban nem születik végleges következtetés vagy konszenzus, akkor nincs lehetőség a „jelentős piaci torzulás” pontos meghatározására, ez esetben pedig abszurd és lehetetlen ennek alapján jogi rendelkezéseket vagy nemzetközi szabályokat alkotni. A kínai kormány végezetül megjegyezte, hogy lehetetlen az, hogy a piacgazdaság elveit alkalmazó különböző gazdaságok azonos megoldásokat alkalmazzanak, mivel az egyes gazdaságok intézményei minden valószínűség szerint eltérnek egymástól, hozzátéve, hogy logikai hiba a rendszerekben vagy megoldásokban megmutatkozó különbségeket jelentős piaci torzulások bizonyítékának tekinteni. A kínai kormány szerint ez utóbbi megközelítést mindenképp diszkriminatívnak és protekcionistának kell tekinteni.

(170)

A kínai kormány azon állításával kapcsolatban, amely a legnagyobb kedvezményes elbánás és a nemzeti elbánás elvének megsértésére vonatkozik, a Bizottság emlékeztet arra, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének c) pontja értelmében ilyen országjelentést bármely ország esetében csak akkor kell készíteni, ha a Bizottság megalapozott jelzésekkel rendelkezik a jelentős torzulások egy adott országban vagy az ország egy adott ágazatában való fennállásáról. Az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdésében foglalt új rendelkezések 2017. decemberi hatálybalépésekor a Bizottság rendelkezett ilyen jelzésekkel a Kínában meglévő jelentős torzulásokról. A Bizottság 2020 októberében az Oroszországban fennálló torzulásokról is közzétett egy jelentést (113), és nem zárható ki, hogy további jelentések is készülnek majd. Továbbá, amint azt a fentiekben említettük, a 2. cikk (6a) bekezdésének alkalmazása tekintetében a jelentések nem kötelezőek. A 2. cikk (6a) bekezdésének c) pontja leírja, hogy a Bizottság milyen feltételek mellett adhat ki országjelentéseket, és a 2. cikk (6a) bekezdésének d) pontja szerint a panaszosok nem kötelesek felhasználni a jelentést, valamint – a 2. cikk (6a) bekezdésének e) pontja szerint – az országjelentés megléte nem feltétele a 2. cikk (6a) bekezdése szerinti vizsgálat megindításának. A 2. cikk (6a) bekezdésének e) pontja szerint a vizsgálat ezen az alapon történő megindításához elégséges, ha a panaszos a bármely országban fennálló jelentős torzulásokról elegendő, a 2. cikk (6a) bekezdésének b) pontjában felsorolt kritériumoknak megfelelő bizonyítékot nyújt be. Tehát a jelentős országspecifikus torzulásokra vonatkozó szabályok valamennyi országra megkülönböztetés nélkül érvényesek, az országjelentés meglététől függetlenül. Ezért az országspecifikus torzulásokra vonatozó szabályok definíció szerint nem sértik a legnagyobb kedvezményes elbánás elvét. Az Unión belüli állítólagos torzulások kapcsán a Bizottság megjegyzi, hogy – amellett, hogy a kínai kormány állítása általános jellegű és teljesen megalapozatlan – az Unióban jelen lévő és az uniós vállalatokat érintő torzulások nem képezik az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése szerinti, az exportáló ország vizsgálatára irányuló elemzés tárgyát. Ez a meglátás tehát az uniós gazdasági ágazat tekintetében és a dömpingellenes vizsgálatok sajátos összefüggésében jogi szempontból irreleváns. Annak az állításnak a kapcsán, amely szerint a különböző országok más-más piacgazdasági megoldásokat alkalmaznak, megjegyzendő, hogy a 2. cikk (6a) bekezdésében foglalt rendelkezések csak akkor alkalmazandók, ha jelentős torzulások állnak fenn olyan exportáló országban, ahol a költségeket és az árakat jelentős kormányzati beavatkozás befolyásolja, tehát e rendelkezések mindaddig nem érintik a különböző piacgazdaságok különböző megoldásait, amíg nem kerül sor a piaci erőviszonyokat megzavaró jelentős kormányzati beavatkozásra. A fenti észrevételek alapján a Bizottság elutasította ezeket az állításokat.

(171)

A kínai kormány által az eljárás megindításakor megfogalmazott állítással kapcsolatban, miszerint a harmadik felek bizottsági eljárás során felhasznált adatait nem vizsgálták meg abból a szempontból, hogy ki vannak-e téve a piaci torzulások hatásának, a Bizottság emlékeztet arra, hogy a 2. cikk (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban a rendes értéket kizárólag akkor számítja az exportáló országban alkalmazott belföldi áraktól és költségektől eltérő, általa kiválasztott adatok alapján, ha megállapítja, hogy ezek az adatok a lehető legmegfelelőbben tükrözik a torzulástól mentes árakat és költségeket. Ebben a folyamatban a Bizottság kizárólag torzulástól mentes adatokat használhat fel. Ezzel kapcsolatban a Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy a vizsgálat korai szakaszában tegyék meg észrevételeiket a rendes érték meghatározásához javasolt forrásokkal kapcsolatban. A Bizottság teljes mértékben figyelembe veszi ezeket az észrevételeket, amikor végső döntést hoz arról, hogy mely torzulástól mentes adatokat kell felhasználni a rendes érték kiszámításához.

(172)

A kínai kormány által a „jelentős piaci torzulás” fogalma kapcsán tett észrevételre reagálva a Bizottság megjegyzi, hogy ez az állítás általános és elméleti jellegű, továbbá nem tér ki arra, hogy az alaprendeletben alkalmazott fogalom miért és mennyiben lenne téves. A Bizottság emlékeztet továbbá arra, hogy a jogalkotási javaslat elfogadásához vezető eljárás keretében a Bizottság hatásvizsgálatot tett közzé, amely szintén részletesen ismertette a jelentős torzulás fogalmát és az alkalmazott kritériumokat, és amelyet nyilvános konzultáció és az érdekelt felek konferenciája követett. A kínai kormány szintén aktívan részt vett ebben a folyamatban és az érdekelt felek konferenciáján. A jogalkotási javaslat elfogadásához vezető eljárás során, valamint az e rendelkezés elfogadásához vezető jogalkotási folyamatban e konzultációs folyamat eredményét teljeskörűen figyelembe vették. A 2. cikk (6a) bekezdése az uniós alaprendelet alkalmazásában egyértelműen meghatározza a „jelentős torzulás” fogalmát. A 2. cikk (6a) bekezdésének b) pontja emellett meghatározza, hogy a jelentős torzulások fennállásának értékelése során mely elemeket és lehetséges hatásaikat veszik figyelembe. Ebben az értékelésben a gazdasági rendszerek közötti eltérések nem játszanak szerepet, mivel az értékelés kizárólag az érintett terméket exportáló ország tekintetében alkalmazható. Ami a hátrányos megkülönböztetésre vonatkozó állítást illeti, a Bizottság megjegyzi, hogy az alaprendelet – és különösen 2. cikkének (6a) bekezdése – nem konkrét országra vonatkozik, és nem tesz különbséget az országok között. Csak akkor alkalmazandó, ha a vizsgálat során a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján az eljárás által érintett exportáló országban (bármely országban) fennálló jelentős torzulásokra vonatkozó állítások fogalmazódnak meg. Emiatt a Bizottság elutasította ezeket az állításokat.

(173)

A kínai kormány továbbá előadta, hogy a Bizottság szolgálatai által összeállított jelentés mind ténybeli, mind jogi szempontból lényeges hibákat tartalmaz. A kínai kormány szerint a panasz a jelentésből, valamint a korábbi vizsgálatokból származó téves következtetéseken alapul, és hogy ez utóbbiakat a panaszos a jelenlegi vizsgálatban is felhasználta új bizonyítékokként. A kínai kormány azt állította, hogy a Bizottság ugyanezen okból eltért a vizsgálatot végző hatóság semleges pozíciójától, és arra ösztönzi az uniós gazdasági ágazatot, hogy panaszban fogalmazzon meg vádakat a Kínában tapasztalható jelentős piaci torzulásokkal kapcsolatban, ami pedig sérti a méltányosság és az igazságosság legalapvetőbb jogi szellemét. A kínai kormány meglátása szerint a benyújtott bizonyítékok nem elégségesek, mivel nem az érintett termék piaci helyzetére vonatkoznak, és mivel a panaszos nem nyújtott be más olyan jelentést vagy bizonyítékot, amely alátámasztaná azt, hogy az érintett termékek kínai piacán torzulások állnak fenn. Sem a panaszos, sem a Bizottság nem tudta pontosan bizonyítani, hogy a kínai kormány szakpolitikái és intézkedései hogyan befolyásolnák egy adott ágazat kínai piacának ármechanizmusát.

(174)

A jelentés ténybeli hibáival és téves következtetéseivel kapcsolatos állításra adott válaszában a Bizottság megjegyzi, hogy az e jelentés átfogó dokumentum, amely széleskörű objektív bizonyítékokon – többek között a kínai kormány által közzétett jogszabályokon, szabályokon és hivatalos szakpolitikai dokumentumokon, nemzetközi szervezetek mint harmadik felek által összeállított jelentéseken, szakemberek tudományos tanulmányain és cikkein, továbbá egyéb megbízható független forrásokon – alapul. A jelentés 2017 decembere óta nyilvánosan elérhető, ennélfogva minden érdekelt félnek bőven lett volna elegendő ideje arra, hogy cáfolja, kiegészítse vagy észrevételezze a jelentést, illetve az azt megalapozó bizonyítékokat. A kínai kormány csupán nagy általánosságban és elvont formában hívta fel a figyelmet a jelentés hibáira, ám tartózkodott attól, hogy a jelentés érdemi tartalmát vagy a jelentésben ismertetett bizonyítékokat cáfolja. A panaszosok a korábbi vizsgálati bizonyítékokra és megállapításokra is támaszkodhatnak, amennyiben azok relevánsak, és azok jogszerűségét igazságügyi hatóság nem semmisítette meg. A 2. cikk (6a) bekezdése biztosítja az eljárások semlegességét és pártatlanságát, továbbá azt, hogy a vizsgálat során valamennyi fél védelemhez való jogát tiszteletben tartják. A Bizottság megjegyzi, hogy nem tekinthető tisztességtelen és igazságtalan gyakorlatnak az, ha a panaszosok számára biztosítva van a lehetőség, hogy állításokat és bizonyítékokat nyújtsanak be a lehetséges ár- és költségtorzulásokról, amelyek olyan országokban jelentkezhetnek, ahol fennállhatnak az állam által előidézett jelentős torzulások, és hogy ez a lehetőség nem tekinthető tisztességtelen és igazságtalan gyakorlatnak, amely érintetteket ilyen jellegű állítások előterjesztésére ösztönzi. A kínai kormány azon megjegyzésével kapcsolatban, miszerint a bizonyítékok az eljárás megindításakor elégtelenek voltak, a Bizottság emlékeztet arra, hogy a 2. cikk (6a) bekezdésének e) pontja szerint amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a panaszos által a jelentős torzulásokra vonatkozóan benyújtott bizonyítékok elégségesek, úgy ezen az alapon megindíthatja a vizsgálatot. Azonban a jelentős torzulások tényleges fennállásának és hatásának megállapítására, valamint a 2. cikk (6a) bekezdésének a) pontjában előírt módszertan ezt követő alkalmazására az érdekelt felek ideiglenes és/vagy végső tájékoztatása idején, a vizsgálat eredményeként kerül sor. A kínai kormány állításával ellentétben a jelentős torzulások fennállását és hatásait nem az eljárás megindításakor, hanem egy részletekbe menő vizsgálat keretében erősítette meg a Bizottság. A Bizottság ezért elutasította az állítást.

(175)

A panaszban megfogalmazott, a Kína által nyújtott támogatásokra vonatkozó hivatkozásokkal kapcsolatban a kínai kormány megjegyezte, hogy az EU számos támogatást nyújt, ami arra utalhat, hogy az uniós piac torzult. Hozzátette, hogy a panaszos nem bizonyította, hogy a támogatás valóban olyan kormányzati beavatkozás, amely jelentős hatást gyakorol a piacra, vagy torzító hatással van az érintett termékek árára vagy költségére. A kínai kormány felhívta a figyelmet arra, hogy a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló WTO-megállapodás 32.1. cikke szerint egy másik tag támogatása ellen csak az 1994. évi GATT rendelkezéseivel összhangban hajtható végre egyedi intézkedés.

(176)

Amint azt a Bizottság a (162) preambulumbekezdésben kifejtette, az EU által nyújtott támogatásokra vonatkozó állítás – amely egyébként teljességgel megalapozatlan – nem releváns az exportáló országban fennálló torzulásoknak a 2. cikk (6a) bekezdésének b) pontja szerinti értékelése szempontjából. Ugyanezen preambulumbekezdés szerint a támogatásokat olyan beavatkozási eszközöknek kell tekinteni, amelyekkel az állam torzító hatású egyedi közpolitikákat hajt végre, tehát nem szükséges meghatározni konkrét hatásukat. Mindazonáltal – amint azt a (174) preambulumbekezdés ismerteti – a jelentős torzulások fennállásának és hatásának megerősítésére nem az eljárás megindításakor, hanem csak alapos vizsgálatot követően kerül sor. Végezetül, a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló WTO-megállapodás 32.1. cikkének alkalmazásával kapcsolatban megjegyzendő, hogy a jelen vizsgálat és a 2. cikk (6a) bekezdésében hivatkozott módszertan a rendes értéknek az áruk behozatala során megvalósuló dömpinggel összefüggésben történő számítására vonatkozik, és nem tekinthető a Kína által nyújtott támogatásokkal szembeni konkrét intézkedésnek. Az idézett cikkre való hivatkozás tehát nem releváns. A fentiekre tekintettel a Bizottság ezeket az állításokat elutasította.

(177)

A ZTT (az egyik exportáló gyártó) megjegyezte, hogy ellentétes az EU WTO-megállapodások szerinti kötelezettségvállalásával – különösen a Kína WTO-hoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv 15. szakasza szerinti kötelezettségvállalásával – az, hogy a Bizottság a rendes értéket egy megfelelő reprezentatív országban érvényes termelési és értékesítési költségek vagy referenciaértékek alapján állapítja meg. A ZTT szerint 2016. december 12-től kezdődően az EU nem térhet el az exportáló országban működő gyártókra vonatkozó rendes érték megállapításához használt standard módszertantól, vagyis kizárólag az exportáló ország belföldi árait és költségeit veheti figyelembe, kivéve, ha a WTO-megállapodások (köztük a dömpingellenes WTO-megállapodás) más rendelkezései ezt megengedik. A ZTT azt is állította, hogy a dömpingellenes megállapodás 2. cikke nem teszi lehetővé azt, hogy a rendes érték megállapításához az exportáló országra vonatkozó információktól eltérő információkat használjanak fel. Ha a rendes értéket kivételes körülmények között kell képezni, az előállítási költségre, az SGA-költségekre és a nyereségre vonatkozó adatokat abban az esetben is az exportáló ország forrásaiból kell beszerezni. A ZTT azt állítja, hogy a dömpingellenes megállapodás nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely megengedné az említett általános szabálytól való eltérést, és hogy a jelentős torzulások fogalmát dömpingellenes megállapodás nem ismeri. Ezzel kapcsolatban a ZTT a rendes értéknek a dömpingellenes megállapodás 2.1. cikkében szereplő meghatározására hivatkozott, valamint a dömpingellenes megállapodás 2.2. cikkében leírt azon kivételes körülményekre, amelyek esetén a rendes érték a megfelelő harmadik országba exportált hasonló termék összehasonlítható ára alapján (feltéve, hogy ez az ár reprezentatív) vagy a származási országban érvényes előállítási költség észszerű SGA-költségekkel és észszerű nyereséggel megnövelt összege alapján is megállapítható. A ZTT hozzátette, hogy a dömpingellenes megállapodás előírja, hogy a költségeket általában az érintett exportőr vagy gyártó által vezetett nyilvántartások alapján kell kiszámítani, feltéve, hogy ezek a nyilvántartások összhangban vannak az exportáló ország általánosan elfogadott számviteli elveivel, és észszerűen tükrözik az érintett termék előállításával és értékesítésével kapcsolatban felmerülő költségeket, illetve hogy az SGA-költségek és a nyereség összegét ugyanígy a hasonló terméknek az érintett exportőr vagy gyártó által a rendes kereskedelmi forgalom keretében történő termelésére és értékesítésére vonatkozó tényleges adatok alapján kell kiszámolni, vagy ha a számítások így nem végezhetők el, akkor más források (de minden esetben a származási ország hazai piacával kapcsolatos források) alapján.

(178)

A ZTT hivatkozott továbbá az EU – Biodízel ügyben hozott ítéletre, amely szerint a vizsgálatot végző hatóságok nem értékelhetik az exportőr/termelő által vezetett nyilvántartásokban feltüntetett költségeket a származási ország előállítási költségeitől független referenciaérték alapján. A ZTT kifejtette, hogy a Fellebbezési Testület ezen ügyben készített jelentésére tekintettel a dömpingellenes megállapodás 2.2.1.1. cikke szerint a gyártó/exportőr nyilvántartásában feltüntetett költségeket kell összevetni az adott gyártónál ténylegesen felmerült költségekkel. Végezetül a ZTT felhívta a figyelmet arra, hogy a Fellebbezési Testület ezen ügyben készített jelentése szerint azok az Argentínában tapasztalható torzulások, amelyek hatására különbség adódott az érintett termék fő nyersanyagának belföldi és nemzetközi árai között, a 2.2.1.1. cikk szerint önmagukban nem voltak elégségesek annak megállapításához, hogy a gyártó nyilvántartásai nem tükrözik megfelelően az érintett termék előállításával és értékesítésével kapcsolatos nyersanyagköltségeket, vagy hogy ezek a költségek az érintett termék rendes értékének kiszámításakor figyelmen kívül hagyhatók. Ezért a ZTT arra a következtetésre jutott, hogy a 2. cikk (6a) bekezdése összeegyeztethetetlen a WTO-megállapodásokkal (köztük a Kína WTO-hoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvvel) és a Vitarendezési Testület ítélkezési gyakorlatával.

(179)

A (146) preambulumbekezdésben foglalt észrevételekkel összhangban a Bizottság elutasította a ZTT állítását, miszerint a WTO-megállapodásokkal általában nem összeegyeztethető az, hogy a Bizottság a rendes értéket egy megfelelő reprezentatív országban érvényes termelési és értékesítési költségek vagy referenciaértékek alapján számítja ki. Ugyanebben a preambulumbekezdésben a Bizottság foglalkozott az EU – Biodízel ügy relevanciájának kérdésével, továbbá a Fellebbezési Testület ezzel kapcsolatos, a jelenlegi vizsgálatot érintő megállapításaival. A Kína WTO-hoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv 15. szakaszára tekintettel a Bizottság emlékeztet arra, hogy a Kínából érkező termékekkel kapcsolatos dömpingellenes eljárásokban a jegyzőkönyv 15. szakaszának azon részei, amelyek nem vesztették hatályukat, mind a piacgazdaság fogalmi jellemzői, mind pedig a nem a kínai árakkal és költségekkel való szigorú összehasonlításon alapuló módszertan alkalmazása tekintetében továbbra is alkalmazhatók a rendes érték megállapítására. Mindezek miatt a Bizottság ezeket a felvetéseket elutasította.

(180)

A ZTT azt is állította, hogy az optikai szálakból álló kábelekkel foglalkozó gazdasági ágazat nem torzult, és hogy legfeljebb e piac bizonyos inputja torzulhatnak. Állítása alátámasztására a ZTT a következőket adta elő: a panaszban említett jelentés nem tárgyalja konkrétan és részletesen az optikai szálakból álló kábelekkel foglalkozó gazdasági ágazat kérdését; nem vonható le az a következtetés, hogy valamennyi input torzult, vagy hogy maga az optikai szálakból álló kábelek piaca torzult; a panaszos nem nyújtott be bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a kínai vállalatokban olyan állami jelenlét tapasztalható, amely befolyásolja az árakat vagy a költségeket az optikai szálakból álló kábelek piacán, továbbá a panasz csak egy általános leírásra hivatkozott, amely szerint Kína szocialista piacgazdaság; az optikai szálakból álló kábelek piacán jelen lévő vállalatok nem állnak az állam ellenőrzése alatt, még akkor sem, ha az állam adott esetben részesedéssel rendelkezik e vállalatokban (a vállalatok többségi tulajdonosa minden esetben a magánszektor), továbbá semmiféle bizonyítékkal nem támasztották alá azt, hogy az optikai szálakból álló kábelek kínai piacának nagyobb részére jellemző lenne az állami tulajdon és hogy emiatt a piac egésze torzult lenne.

(181)

A Bizottság a (152) és a (154) preambulumbekezdésben már foglalkozott azzal általános állítással, miszerint a panasz nem tartalmaz az optikai szálakból álló kábelekkel foglalkozó gazdasági ágazatra vonatkozó konkrét bizonyítékokat. Az alaprendelet 5. cikke (9) bekezdése értelmében azok a bizonyítékok, amelyeket a panaszosok a 2. cikk (6a) bekezdésének b) pontjában foglalt kritériumoknak megfelelően nyújtottak be arra vonatkozóan, hogy a kínai optikai szálakból álló kábelekkel foglalkozó gazdasági ágazat legalább potenciálisan jelentős torzulásoknak van kitéve, elegendőek voltak ahhoz, hogy a Bizottság az említett rendelkezés alapján megindítsa a vizsgálatot. Ezen belül az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazását megalapozó jelentős torzulások fennállása nem függ össze azzal, hogy a jelentés tartalmaz-e külön ágazati fejezetet vagy információkat az érintett termék konkrét piacáról. Ebben a tekintetben (amint azt a 3.1.1.2–3.1.1.9. szakasz bemutatja) a Bizottság e vizsgálat során megállapította, hogy jelentős torzulások állnak fenn az optikai szálakból álló kábelekkel foglalkozó gazdasági ágazatban és a kapcsolódó inputágazatokban. A 2. cikk (6a) bekezdésének a) pontja csak akkor engedi meg a belföldi költségeknek a rendes érték megállapításához való felhasználását, ha e költségekről a vizsgálat során megállapítják, hogy nem torzultak. E tekintetben azonban nem volt egyértelmű bizonyíték arra, hogy az egyes exportáló gyártók termelési tényezői torzulástól mentesek lettek volna. Ezért a Bizottság elutasította a ZTT erre vonatkozó állítását.

(182)

Ami a ZTT által az optikai szálakból álló kábelek gyártóinak az állam általi ellenőrzésére vonatkozóan megfogalmazott állítást illeti, a 3.1.1.3. szakaszban leírtak szerint a Bizottság bizonyítékot talált az ilyen ellenőrzés fennállására. A Bizottság emlékeztet arra, hogy az állam többségi tulajdona nem előfeltétele az állam általi tényleges ellenőrzésnek. Általánosabban a Bizottság a 3.1.1.3–3.1.1.5. szakaszban megállapította, hogy az optikai szálakból álló kábelek piacát (mind az optikai szálakból álló kábelek gyártóit, mind pedig az optikai szálakból álló kábelek előállításához felhasznált alapanyagok gyártóit) jelentős mértékben olyan vállalatok szolgálják ki, amelyek a kínai hatóságok tulajdonában, illetve ellenőrzése, szakpolitikai felügyelete vagy iránymutatása alatt működnek. Ezért a ZTT erre vonatkozó fenti állítását a Bizottság elutasította.

(183)

A ZTT előadta továbbá, hogy a panaszos által arra vonatkozóan benyújtott bizonyítékok, hogy bizonyos közpolitikák vagy intézkedések előnyben részesítik az optikai szálakból álló kábelek belföldi szállítóit vagy más módon befolyásolják az optikai szálakból álló kábelekkel foglalkozó gazdasági ágazaton belüli szabadpiaci erőviszonyokat, inkább a downstream ágazatokra, semmint az optikai szálakból álló kábelek upstream piacaira vonatkoznak. A panaszban az inputok torzult jellegére tett utalásokkal kapcsolatban a vállalat azt állította, hogy a bizonyítékok „ingatagok”, felhívta a figyelmet arra, hogy nem egyértelmű az, hogy a tizenharmadik ötéves terv által ösztönzött „kiváló tulajdonságú szálak” optikai szálak-e (sem pedig hogy a terv általi támogatás mit jelent), és rámutatott arra, hogy a jelentés a jelzett oldalon nem tartalmaz információt az aramidszálakra vonatkozóan. A panaszosnak azzal az utalásával kapcsolatban, amelyet az üvegrostok támogatását érintő, a jelentésben szereplő bizonyítékokra tett, a ZTT megjegyezte, hogy ez egy, az optikai szálakétól és az optikai szálakból álló kábelekétől teljesen eltérő ágazat és piac, és ezért az állítás az érintett termék értékelése szempontjából irreleváns, hozzátéve, hogy a panaszos azt sem dokumentálta, hogy milyen támogatásra került sor, és hogy a piac miképpen torzult.

(184)

A panaszban szereplő bizonyítékok elégségességének kérdésével a Bizottság a fentiekben már foglalkozott, többek között a (181) preambulumbekezdésben. A vizsgálat során a Bizottság megállapította, hogy mivel az optikai szálakból álló kábelek az optikai szálas hálózatok kulcsfontosságú komponensei, az optikai szálakból álló kábelekkel foglalkozó gazdasági ágazat szorosan kapcsolódik e hálózatok fejlesztéséhez, illetve függ attól, és emiatt ugyanolyan mértékben érintik az internetes hálózatok fejlesztését meghatározó állami szakpolitikák és a kapcsolódó szakpolitikai dokumentumok, valamint az internetalapú technológiákra, alkalmazásokra és szolgáltatásokra vonatkozó átfogó szakpolitikák végrehajtásának hatásai (amint azt a (107) és a (108) preambulumbekezdés részletesen leírja). Ezek a szakpolitikai dokumentumok különböző eszközökkel lehetővé tették az állam számára, hogy beavatkozzon a piaci erők működésébe számos olyan területen és piacon, ahol optikai szálas hálózatokat (tehát optikai szálakból álló kábeleket) használnak. A Bizottság ténymegállapításai tehát megerősítették, hogy Kína olyan közpolitikákat vagy intézkedéseket alkalmaz, amelyek befolyásolják a szabadpiaci erőket az optikai szálakból álló kábelekkel foglalkozó gazdasági ágazatban. Emellett a Bizottság azt is megállapította, hogy az optikai szálakból álló kábelekkel foglalkozó gazdasági ágazatot a 3.1.1.3., a 3.1.1.4. és a 3.1.1.6–3.1.1.8. szakaszban ismertetett egyéb típusú jelentős torzulások is érintették. Ezért a Bizottság az ZTT állítását elutasította.

(185)

Ami a jelentésben szereplő és a panaszban található bizonyítékok nem egyértelmű voltára vonatkozó állításokat illeti, a Bizottság a vizsgálat során megállapította, hogy az optikai szálakból álló kábelek legalább egy inputját, az aramidot legalább egy szakpolitikai dokumentum „kiváló tulajdonságú szálként” definiálja. A tizenharmadik ötéves tervben e termék esetében előirányzott támogatással kapcsolatban a Bizottság megállapította jelentésében, hogy a támogatási intézkedések a kínai tervezési dokumentumok szerves részét képezik, és a tizenharmadik ötéves terv esetében e támogató intézkedések központi szintűek (114). A Bizottság – egyebek mellett a jelentésben bemutatott bizonyítékok alapján, lásd a (114) preambulumbekezdést – azt is egyértelműen megállapította, hogy az aramiddal különböző szakpolitikai tervezési dokumentumok foglalkoznak. Azzal kapcsolatban, hogy a panaszos a jelentés bizonyítékai között hivatkozik az üvegrostokra, a Bizottság megjegyzi, hogy az üvegrost inputként felhasználható az optikai szálakból álló kábelek gyártása során, ezért a vizsgálat megindítása szempontjából ez a hivatkozás releváns volt. A kapcsolódó torzulást illetően a Bizottság a (118) preambulumbekezdésben ismertette ténymegállapításait. A fenti állítást ezért a Bizottság elutasította.

(186)

A csődeljárási, a társasági jogi és a tulajdonjogi jogszabályoknak az optikai szálakból álló kábelek piacain történő alkalmazásával vagy nem megfelelő érvényesítésével kapcsolatban a ZTT kijelentette, hogy nem nyújtottak be bizonyítékot, és hogy az üvegrost szövetekről szóló rendelet e tekintetben megfogalmazott ténymegállapításai más piacra vonatkoznak. A ZTT azt is előadta, hogy hasonlóképpen csak általános bizonyítékokat terjesztettek elő a bérköltségek torzulására vonatkozóan, amelyek így nem bizonyítják, hogy az optikai szálakból álló kábelek esetében a munkaerőpiac torzult volna.

(187)

A (163) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a Bizottságnak az üvegrost szöveteket érintő vizsgálat során tett ténymegállapításai – amelyekre a ZTT a panasz kapcsán hivatkozik – a jelentésben szereplő bizonyítékokon alapultak, amelyek valamennyi kínai gazdasági ágazatra nézve relevánsak, tehát a panaszosnak a szóban forgó ténymegállapításokra való hivatkozásai indokoltak voltak. Mindazonáltal a Bizottság a vizsgálat során arra a következtetésre jutott, hogy, amint azt a 3.1.1.6. szakasz ismerteti, az optikai szálakból álló kábelekkel foglalkozó gazdasági ágazatban – az érintett terméket is ideértve – a csődeljárási és a tulajdonjogi jogszabályokat diszkriminatívan alkalmazzák vagy nem érvényesítik megfelelően, vagy legalábbis fennáll ennek a lehetősége. A panaszos a bérköltségek kapcsán ugyanígy a jelentésben szereplő bizonyítékokra hivatkozott, amelyek a Kínában előállított összes ipari szövetre vonatkoznak, és így az optikai szálakból álló kábelek piacaira nézve is relevánsak. Mindazonáltal a Bizottság a vizsgálata során azt is megállapította, hogy – amint azt a 3.1.1.7. szakasz konkrétabban is ismerteti – az optikai szálakból álló kábelekkel foglalkozó gazdasági ágazatot közvetlenül és közvetve egyaránt érintik a bérköltségek torzulásai. Ezért a Bizottság a ZTT állítását elutasította.

(188)

A panaszban szereplő támogatásokra való hivatkozásokkal kapcsolatban a ZTT előadta, hogy nem igaz az, hogy e támogatások közpolitikai célok megvalósítására szolgáltak volna, vagy annak biztosítására, hogy e cégek ne az államtól függetlenül járjanak el.

(189)

A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a panaszos elegendő bizonyítékot szolgáltatott arra vonatkozóan, hogy a különböző támogatások láthatólag szakpolitikai célkitűzések (például iparosítás, technológiafejlesztés vagy ipari átalakulás) megvalósításához kapcsolódtak, ami a Bizottság megítélése szerint arra enged következtetni, hogy fennállhat az állam által előidézett bizonyos típusú torzulás. A Bizottság úgy találta, hogy ez azon tényezők egyikének tekinthető, amelyek az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése alapján elégségesek a vizsgálat megindításához. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(190)

A nyersanyagokat érintő torzulásokkal kapcsolatban a ZTT előadta, hogy vertikálisan teljes mértékben integrált vállalat, ezért inputjait kapcsolt vállalkozások szerzik be, és valószínűtlen, hogy árait torzították volna az upstream piacok. Azt is állította, hogy releváns információkat szolgáltatott a kapcsolt vállalkozások upstream anyaggyártásáról. Véleménye szerint nem terjesztettek elő bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy az optikai szálakból álló kábelek piaca maga is torzult, és emiatt nem volt bizonyíték a ZTT költségeinek torzulására. A ZTT arra is felhívta a figyelmet, hogy a rendes érték képzéséhez azokat a költségeket kell felhasználni, amelyek torzult mivoltát nem bizonyították.

(191)

A fentiekben – nevezetesen a (181) preambulumbekezdésben – említettek szerint a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok elegendőek a vizsgálat megindításához. Ez utóbbi eredményeként a Bizottság megállapította, hogy a 3.1.1.2–3.1.1.9. szakaszban ismertetett különböző jelentős, ágazatokon átívelő torzulások nemcsak az optikai szálakból álló kábelekkel foglalkozó gazdasági ágazatban működő vállalatokat érintették, hanem – amint az a (155) preambulumbekezdésben is szerepel – az optikai szálakból álló kábelek Kínában működő gyártói által felhasznált nyersanyagok gyártóit, valamint az értéklánc upstream szintjein működő, az e nyersanyagok előállításához szükséges alapinputokat gyártó szereplőket is. Még ha a ZTT kapcsolt vállalkozásaitól is szerzi be inputjait, ezek az inputgyártók ugyanúgy ki vannak téve az idézett szakaszokban leírt torzulásoknak, mint a ZTT. A ZTT által szolgáltatott információk nem tartalmaztak pontos és elégséges bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy költségei az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja alapján egyértelműen torzulástól mentesnek tekinthetők. A Bizottság ezért elutasította az állítást.

(192)

Végezetül a ZTT megjegyezte, hogy még ha a Bizottság úgy is ítéli meg, hogy az állam beavatkozott, és a nagy sebességű széles sávú hálózat kiépítésének elősegítése céljából támogatásokat nyújtott az optikai szálakból álló kábelek vagy annak inputjai piacának, az állam orvosolta a piaci hiányosságot és hozzájárult a pozitív externáliákhoz, ezért intézkedése nem tekinthető nagy mértékű beavatkozásnak, és a kapcsolódó torzulások sem tekinthetők jelentősnek.

(193)

A (172) preambulumbekezdésben ismertetett bizottsági magyarázatnak megfelelően az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása szempontjából nem releváns az a kérdés, hogy egy állami beavatkozás orvosol-e egy piaci hiányosságot vagy sem. A 2. cikk (6a) bekezdésének b) pontja alapján kell értékelni minden olyan állami beavatkozást, amely a „jelentős torzulás” ugyanezen cikkben meghatározott fogalmának megfelelő piaci torzulást válthat ki vagy képes annak kiváltására. A Bizottság ezért elutasította a ZTT állítását.

(194)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően számos érdekelt fél észrevételeket nyújtott be az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazásával kapcsolatban, nagyrészt a korábbi beadványaikat megismételve.

(195)

A kínai kormány elsőként előadta, hogy a jelentés téves, és az azon alapuló határozatoknak nincs ténybeli és jogi alapja. Pontosabban azt állította, hogy a jelentés nem tekinthető az uniós jog által meghatározott „jelentésnek”. Ennek következtében kétségek merültek fel arra vonatkozóan, hogy képviselheti-e a jelentés a Bizottság hivatalos álláspontját. A tényeket tekintve a jelentés a kínai kormány szerint félrevezető, elfogult és nincs köze a valósághoz. Ezen túlmenően aggályokat vet fel a legnagyobb kedvezményes elbánással kapcsolatban az, hogy a Bizottság mindössze néhány kiválasztott országról adott ki országjelentést. Mi több, az, hogy a Bizottság a jelentésben szereplő bizonyítékra támaszkodik, a kínai kormány álláspontja szerint nem felel meg az igazságos és méltányos jog szellemének, mivel ezzel gyakorlatilag még a tárgyalás előtt ítéletet mond az ügyről.

(196)

Másodszor, a kínai kormány azzal érvelt, hogy a rendes értéknek az alaprendelet 2. cikk (6a) bekezdésével összhangban álló számtani képzése nem egyeztethető össze a dömpingellenes megállapodással, különös tekintettel annak 2.2. cikkére, amely kimerítő listát ad azokról a helyzetekről, amelyek esetén a rendes érték képezhető, és a „jelentős torzulások” nem szerepelnek köztük. Mi több, egy megfelelő reprezentatív ország adatainak használata a kínai kormány szerint nem felel meg a GATT VI. cikke 1. bekezdése b) pontjának és a dömpingellenes megállapodás 2.2.1.1. cikkének, amelyek a rendes érték számtani képzéséhez a származási országbeli előállítási költségek figyelembevételét írják elő.

(197)

Harmadszor, a kínai kormány azt állította, hogy a Bizottság az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése szerinti vizsgálati módszerei nem egyeztethetők össze a WTO-jogszabályokkal, amennyiben a Bizottság a dömpingellenes megállapodás 2.2.1.1. cikkének megsértésével figyelmen kívül hagyta a kínai gyártó nyilvántartásait, anélkül, hogy megállapította volna, megfelelnek-e ezek a nyilvántartások a Kínában általánosan elfogadott könyvelési alapelveknek. Ezzel összefüggésben a kínai kormány nem ért egyet a Bizottság korábbi válaszával (lásd a (146) és a (168) preambulumbekezdést).

(198)

Negyedszer, a kínai kormány előadta, hogy a Bizottságnak következetesen kellene eljárnia, és teljeskörűen meg kellene vizsgálnia, hogy fennállnak-e úgynevezett piaci torzulások a reprezentatív országban. A reprezentatív ország adatainak ilyen értékelés nélküli, készséges elfogadása „kettős mércének” minősül. Ugyanez vonatkozik a kínai kormány meglátása szerint az uniós gazdasági ágazat árainak és költségeinek értékelésére is. Ötödször, a kínai kormány megjegyezte, hogy az Unión belül széles körűen elterjedt piaci torzulások figyelhetők meg – ilyen például a hatóságok iránymutatása, a szociális megfontolások kereskedelmi bankok általi figyelembevétele, az adómentességek biztosítása, a pénzügyi támogatás vagy a gazdasági kisegítés.

(199)

Ami a jelentésre vonatkozó első érvet illeti, a Bizottság részletekbe menően tárgyalta a legnagyobb kedvezményes elbánás kérdését a fenti (170) preambulumbekezdésben. A jelentés ténybeli hiányosságaira vonatkozó észrevételekkel a (174) preambulumbekezdés foglalkozott. Ugyanez a preambulumbekezdés foglalkozott a Bizottság pártatlanságával kapcsolatos érvvel is. A jelentés uniós jogszabályok szerinti státuszát illetően a Bizottság emlékeztetett arra, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének c) pontja nem ír elő a jelentős torzulásokról szóló jelentésekre vonatkozó konkrét formátumot, és a közzététel csatornáját sem határozza meg. A Bizottság emlékeztetett arra, hogy a jelentés tényeken alapuló technikai dokumentum, amely kizárólag a piacvédelmi vizsgálatok kontextusában használatos. A jelentés tehát megfelelően közzétehető volt bizottsági szolgálati munkadokumentum formájában, mivel pusztán leíró jellegű, és nem fogalmaz meg politikai nézetet, preferenciát vagy ítéletet. Mindez nem érinti a jelentés tartalmát, nevezetesen az arra vonatkozó információk objektív forrásait, hogy a kínai gazdaságban az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése c) pontjának alkalmazása szempontjából lényeges, jelentős torzulások állnak fenn. Az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése és a WTO jogszabályok állítólagos összeegyeztethetetlenségével kapcsolatos második és a harmadik érvet érintően a Bizottság megjegyezte, hogy a kínai kormány a Fellebbviteli Testületnek az EU – Biodízel ügyről szóló jelentésére és a vizsgálóbizottságnak az EU – Költségkiigazítási módszerek ügyről szóló jelentésére való hivatkozást leszámítva nem szolgáltatott új bizonyítékot. Ezekkel az érvekkel azonban a (146) és a (168) preambulumbekezdés már megfelelő módon foglalkozott. A harmadik országbeli adatok értékelésével kapcsolatos negyedik érvvel a fenti (171) preambulumbekezdés foglalkozott. Az uniós piac állítólagos torzulásaival kapcsolatos ötödik érvet illetően a Bizottság megjegyezte, hogy a (170) preambulumbekezdés már részletesen ismertette, miért nem relevánsak a jelen vizsgálat szempontjából ezek az aggodalmak. A Bizottság ezért elutasította a kínai kormány érveit.

(200)

A ZTT csoport elsőként ismét megfogalmazta álláspontját, mely szerint az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése nem egyeztethető össze a WTO-megállapodásokkal, és előadta, hogy a Bizottság által a korábbi érvelésére adott válasz mögött nem állt világos indoklás, és a válasz különösen nem határozta meg a WTO-megállapodásokban található jogalapot (lásd a (146) preambulumbekezdést). Következésképpen a ZTT csoport szerint a tájékoztatás nem felel meg a Bizottság határozatát alátámasztó megfelelő indoklásra vonatkozó jogi követelményeknek. Másodszor, a ZTT csoport előadta, hogy nem bizonyított, hogy a csoport jelentős torzulásnak van kitéve, mivel a párt vállalaton belüli szokványos tevékenységei vagy a vállalat vezetőinek a KKP-ben való tagsága nem utal a KKP-nek a csoport feletti közvetlen befolyására, továbbá magánvállalatként és nyilvánosan működő részvénytársaságként a ZTT csoport a piacorientált vállalatirányítás és a jegyzéssel kapcsolatos követelmények hatálya alá tartozik. Ezzel kapcsolatban a ZTT csoport megjegyezte, hogy az állami beavatkozás nem minősül jelentős torzulásnak, mivel a kormányzati beavatkozás a piac nem megfelelő működésének kiigazítását is szolgálhatja – ez a helyzet például a szélessávú ágazatban, ahol a vizsgált terméket széles körben használják.

(201)

A Bizottság a (146), a (179) és a (168) preambulumbekezdésben kimerítően tárgyalta az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a WTO jogszabályaival való összeegyeztethetőségét. A Bizottság főként azt hangsúlyozta, hogy bár a WTO a ZTT csoport által említett ítélkezési gyakorlata nem érvényes az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazására, az ítélkezési gyakorlat a szükséges és megalapozott kiigazítások mellett lehetővé teszi a harmadik országok adatainak felhasználását. A ZTT csoport a jelentős torzulások az optikai szálakból álló kábelek szektorában való hiányára vonatkozó érvét illetően a Bizottság megjegyezte, hogy a (154) és a (181) preambulumbekezdés már részletekbe menően foglalkozott ezekkel a kérdésekkel. Bár a ZTT csoport beadványából nem derül ki teljesen egyértelműen, azt állítja-e a ZTT csoport, hogy a kínai szélessávú ágazatot piaci hiányosságok jellemzik, általános (bizonyítékkal nem alátámasztott) megjegyzései, melyek szerint a KKP vállalaton belüli tevékenysége nem utal a KKP befolyására, és az állami beavatkozás nem minősül jelentős torzulásnak, nem változtatnak a Bizottság következtetésein, melyek különféle, az ágazaton belüli jelentős torzulások fennállására utaló elem vizsgálatán alapulnak, a 3.3.1.2–3.3.1.9. pontban ismertetettek szerint. A Bizottság ezért elutasította a ZTT csoport által előadott érveket.

(202)

A CCCMC fenntartotta azon álláspontját, hogy az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése nincs összhangban a dömpingellenes megállapodással. A CCCME különösen azt jegyezte meg, hogy a Bizottság szerint a WTO-jog a Fellebbezési Testület által az EU – Biodízel ügyben adott értelmezés alapján a szükséges és megalapozott kiigazítások mellett lehetővé teszi a harmadik országok adatainak felhasználását. A CCCME azonban rámutatott, hogy az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése szerinti módszertan nem kapcsolódik kifejezetten az alaprendelet 2. cikke (5) bekezdésének rendelkezéseihez, amelyek a DS473 tárgyát képezték. Mi több, a CCCME előadta, hogy a Bizottság nem magyarázta meg, hogyan egyeztethető össze az alaprendelet 2. cikke (5) bekezdésének második albekezdése a dömpingellenes megállapodás 2.2. cikkével.

(203)

A Bizottság egyetért a CCCME állításával abban, hogy az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése szerinti módszertan nem kapcsolódik kifejezetten az alaprendelet 2. cikke (5) bekezdésének rendelkezéseihez, ahogy erre a (146) preambulumbekezdésben rá is mutatott. A Bizottság megjegyezte azonban, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazására vonatkozó feltételek és a kapcsolódó értékelés tartalma eltér az alaprendelet 2. cikkének (5) bekezdésében meghatározottaktól. Az utóbbi rendelkezés WTO-jogszabályokkal való összeegyeztethetőségére vonatkozó érv ezért nem releváns a jelen vizsgálat szempontjából. A fentiek fényében a Bizottság elutasította a CCCME érveit.

(204)

Az FTT, kifejezetten a CCCME észrevételeire hivatkozva előadta, hogy a piaci torzulásokra vonatkozó állítások nem megalapozottak. Az FTT álláspontja szerint a panasz ahelyett, hogy a tényszerű bizonyítékok támaszkodna, mindössze megismétli a Bizottság korábbi ténymegállapításait, és a jelentésre hivatkozik, amely viszont „átfogóan” foglalkozik Kína piaci és gazdasági struktúráival, és nem tartalmaz az optikai szálakból álló kábelek szektorát érintő konkrét bizonyítékot. Ezért nem világos az FTT számára, hogyan bizonyították az olyan elemek, mint például az állami túladjon, a vegyipar struktúrája, a szakpolitikai célkitűzések vagy a KKP egy vállalatban betöltött szerepe azt, hogy az optikai szálakból álló kábelek szektorának kereskedelmi tevékenyégei torzultak.

(205)

Az FTT érvei hibásak. A (152) preambulumbekezdésben már kifejtettek szerint a jelentés egyáltalán nem általános, és nem „átfogóan” foglalkozik Kínai gazdasági struktúráival, hanem több olyan torzulást ismertet, amelyek a kínai gazdaságban horizontálisan, több ágazatra kiterjedően állnak fenn, és befolyásolják az érintett termék árait, illetve nyersanyagait és előállítási költségeit. A Bizottság megjegyezte továbbá, hogy nem a jelentés az egyetlen bizonyítékforrás, amelyet a Bizottság a jelentős torzulások fennállásának meghatározásához felhasznált. A Bizottság által használt további próbaidős elemek és a Bizottság által a bizonyíték alapján levont következtetések a 3.3.1.2–3.3.1.9. pontban találhatók. Következésképpen, bár az FTT által hivatkozott elemek – például az állami tulajdon vagy a KKP vállalatokban betöltött szerepe – a jelentős torzulásra utaló releváns tényezők közé tartoznak, amelyek jelentős torzulásra utalnak, a Bizottság a jelentős torzulások fennállására vonatkozó átfogó, az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése szerinti megállapítása bizonyítékok jóval tágabb körén alapul. A Bizottság ezért elutasította az FTT érveit.

(206)

A reprezentatív ország kiválasztása az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése alapján, a következő szempontok szerint történt:

(207)

A (209) és a (210) preambulumbekezdésben ismertetett módon a Bizottság a rendes érték meghatározásához felhasznált forrásokkal kapcsolatban két feljegyzést is fűzött az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktához. E feljegyzések ismertették a vonatkozó kritériumok alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, és foglalkoztak a felektől ezekre az elemekre és a releváns forrásokra vonatkozóan érkezett észrevételekkel. A termelési tényezőkről szóló második feljegyzésben a Bizottság tájékoztatta az érdekelt feleket arról, hogy ebben az ügyben Argentínát szándékozik megfelelő reprezentatív országnak tekinteni abban az esetben, ha az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése szerint a jelentős torzulások fennállása megerősítésre kerül.

(208)

Az eljárás megindításáról szóló értesítés 5.3.2. pontjában a Bizottság a rendes érték torzulástól mentes árak vagy referenciaértékek alapján történő meghatározásához az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja alapján Törökországot választotta ki megfelelő reprezentatív országként. A Bizottság jelezte továbbá, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának első franciabekezdésében foglalt kritériumokkal összhangban további potenciálisan megfelelő reprezentatív országokat is megvizsgál.

(209)

A Bizottság 2020. november 19-én feljegyzés (a továbbiakban: első feljegyzés) útján tájékoztatta az érdekelt feleket azokról a releváns forrásokról, amelyeket a rendes érték meghatározásához kíván felhasználni. A feljegyzésben a Bizottság teljeskörűen – többek között az alapanyagokra, a munkaerőre és az energiára is kiterjedően – felsorolta azokat a termelési tényezőket, amelyeket felhasználnak az optikai szálakból álló kábelek előállításához. Emellett a torzulásoktól mentes árak, illetve referenciaértékek megválasztásának kritériumai alapján a Bizottság hat lehetséges reprezentatív országot azonosított (Dél-Afrika, Kolumbia, Malajzia, Szerbia, Thaiföld és Törökország), és Törökországot tekintette a legmegfelelőbb reprezentatív országnak. A Bizottság az első feljegyzésével kapcsolatban a Connect Comtól, a CCCME-től és a ZTT csoporttól érkeztek észrevételek. Ezekről az észrevételekről a (226)–(237) preambulumbekezdés ad részletes elemzést.

(210)

A Bizottság 2021. március 12-én egy második feljegyzés (a továbbiakban: második feljegyzés) útján tájékoztatta az érdekelt feleket azokról a releváns forrásokról, amelyeket a rendes érték meghatározásához kíván felhasználni úgy, hogy Argentínát tekinti reprezentatív országnak. Emellett tájékoztatta az érdekelt feleket, hogy az értékesítési, általános és igazgatási költségeket (a továbbiakban: SGA-költségek), valamint a nyereséget a reprezentatív országban működő Prysmian Energia Cables y Sistemas de Argentina S.A. releváns vállalat kapcsán rendelkezésre álló adatok alapján állapítja meg. A második feljegyzés az első feljegyzéshez fűzött észrevételekre is kitért. A második feljegyzéshez a Connect Com, a CCCME és a ZTT csoport nyújtott be észrevételeket. Ezekről az észrevételekről a (247)–(292) preambulumbekezdés ad részletes elemzést.

(211)

A termelési tényezőkre vonatkozó első feljegyzésben a Bizottság Dél-Afrikát, Kolumbiát, Malajziát, Szerbiát, Thaiföldet és Törökországot azonosította olyan országként, amelyről ismert, hogy gyártja az érintett terméket és amelynek gazdasági fejlettsége a Világbank megítélése szerint Kínáéhoz hasonló, vagyis bruttó nemzeti jövedelme alapján a Világbank besorolása szerint a közepes jövedelmű országok felső sávjába tartozik. A Connect Comtól és a CCCME-től 2020. november 30-án, a ZTT csoporttól 2020. december 3-án (meghosszabbított határidővel) érkeztek észrevételek.

(212)

A Connect Com azzal érvelt, hogy a Bizottságnak Mexikót, Oroszországot és Kazahsztánt is meg kell vizsgálnia mint lehetséges reprezentatív országot. A Bizottság azonban ezekben az országokban nem talált olyan, az optikai szálakból álló kábelekkel foglalkozó gyártót, amellyel kapcsolatban könnyen elérhető pénzügyi információk álltak rendelkezésre, ezért ezeket az országokat a továbbiakban nem értékelte.

(213)

A ZTT csoport előadta, hogy a török gazdaságot jelentős torzulások sújtják, különösen az energiapiacon, de az elektronikai és az optikai piacokon is, és e tekintetben a 2020. évi jelentés Törökországról című bizottsági szolgálati munkadokumentumra (116) hivatkozott. Tekintettel a (294) preambulumbekezdésben szereplő következtetésre, amely szerint a Bizottság Argentínát választotta ki megfelelő reprezentatív országként, ez az állítás tárgytalanná vált.

(214)

A ZTT csoport előadta, hogy a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) nem megfelelő mutató egy ország gazdasági fejlettségi szintjének felmérésére, mivel az egy főre jutó GNI nem ad megfelelő átfogó képet az adott ország fejlettségi szintjéről vagy jólétéről. A ZTT csoport hozzátette, hogy az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) sokkal pontosabb mutató. A ZTT csoport azt is megjegyezte, hogy az egy főre jutó GDP-t tekintve Malajzia gazdasági fejlettsége közelebb áll Kínáéhoz, mint Törökországé, és ezért Malajzia Törökországhoz képest közelebb áll Kína fejlettségi szintjéhez. A ZTT csoport előadta, hogy ebben az elemzésben a termelékenységet is figyelembe kell venni, és bár mindkét ország termelékenysége magasabb, mint Kínáé, Malajzia gazdasági hasonlóság szempontjából közelebb áll Kínához, mint Törökország. A ZTT csoport azt is megjegyezte, hogy az ENSZ humán fejlettségi mutatója alapján – amely a fejlődés különböző mutatóit, például a várható élettartamot, az oktatásban eltöltött évek számát és az egy főre jutó GNI-t egyetlen indexben egyesíti, amely minél magasabb, annál nagyobb fejlettségi szintet jelez – Malajzia közelebb áll Kína fejlettségi szintjéhez, mint Törökország. Végezetül a ZTT csoport megjegyezte, hogy a Gini-index alapján – amely az egyenlőtlenséget méri egy 0-tól 100-ig terjedő skálán, ahol a magasabb szám nagyobb fokú egyenlőtlenséget jelez – Malajzia közelebb áll Kína egyenlőtlenségi szintjéhez, mint Törökország.

(215)

A Connect Com előadta, hogy a Bizottságnak figyelembe kell vennie a gazdasági ágazat termelési feltételeit is, mivel (Törökországgal ellentétben) Kína fejlett technológiákkal rendelkezik, továbbá a Bizottságnak tekintettel kell lennie a piacon működő vállalatok számára is.

(216)

Az olyan országok esetében, amelyeknél jelentős torzulások állnak fenn, az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja értelmében a Bizottság az exportáló országéhoz hasonló gazdasági fejlettségi szintű reprezentatív országot is figyelembe vehet a rendes érték képzéséhez. Annak meghatározásához, hogy mely országok állnak az egyes exportáló országokkal azonos gazdasági fejlettségi szinten, a Bizottság a Világbank besorolása szerint azonos jövedelmi kategóriába tartozó országokat veszi figyelembe. A Bizottság ennek során bizonyos körülmények között mérlegelési jogkört gyakorol az alaprendelet értelmezése és alkalmazása terén, amint azt a Bíróság ismételten megerősítette (117). A Bizottság úgy ítéli meg, hogy ez a besorolás lehetővé teszi, hogy elegendő számú potenciálisan alkalmas és hasonló fejlettségi szintű ország közül lehessen választani az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerinti megfelelő reprezentatív ország meghatározásakor, ugyanakkor biztosítja azt is, hogy ezen országok köre következetes és objektív.

(217)

Az alaprendelet nem írja elő, hogy a gazdasági fejlettség, a termelékenység, a várható élettartam, a fejlettségi szint, az egyenlőtlenség szintje, a termelési feltételek vagy a verseny szintje tekintetében a reprezentatív országnak a legközelebb kell állnia az exportáló országhoz. Tehát a megfelelő reprezentatív ország kiválasztása szempontjából a fenti tényezők egyike sem releváns. Ebben az esetben a Világbank releváns kategóriája, ahová Kínát besorolták, a közepes jövedelmű országok felső sávja. Tehát a jegyzékben szereplő és a két feljegyzésben elemzett összes ország a Kínáéhoz hasonló gazdasági fejlettségi szinten áll, és a Bizottság megítélése szerint teljesíti az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának első franciabekezdésében megállapított kritériumot.

(218)

Az első feljegyzésben a Bizottság jelezte, hogy Dél-Afrika, Kolumbia, Malajzia, Szerbia, Thaiföld és Törökország esetében tovább kell vizsgálni a nyilvános adatok hozzáférhetőségét, különös tekintettel az érintett termék gyártóinak nyilvános pénzügyi adataira. A Bizottság a (219)–(224) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint két dél-afrikai, egy kolumbiai, négy malajziai, egy szerbiai, három thaiföldi és négy törökországi gyártót azonosított.

(219)

Kolumbia kapcsán megjegyzendő, hogy a Furukuwa Industrial Colombia S A S-re vonatkozó könnyen elérhető pénzügyi adatok 2018-tól visszamenőleg elérhetők, és emiatt a vizsgálati időszakra nézve nem tekinthetők megfelelőnek. A (238) preambulumbekezdésben foglaltak szerint más lehetséges reprezentatív országok más gyártóira vonatkozóan frissebb adatok álltak rendelkezésre.

(220)

Malajziában a Bizottság négy olyan gyártót azonosított, amelyek esetében rendelkezésre állnak könnyen elérhető pénzügyi adatok: Fujikura Federal Cables SDN BHD (a továbbiakban: Fujikura), Lite Kabel SDN BHD (a továbbiakban: Lite Kabel), Opcom Cables SDN BHD (a továbbiakban: Opcom) és Tenaga Cable Industries SDN BHD (a továbbiakban: Tenaga). A Lite Kabel és a Tenaga esetében a könnyen elérhető pénzügyi adatok 2018-ból, az Opcom esetében pedig 2019 első negyedévéből származnak, emiatt a vizsgálati időszakra nézve nem tekinthetők megfelelőnek. A Fujikura esetében elérhetők voltak 2019-re vonatkozó készen felhasználható pénzügyi adatok, a vállalat azonban veszteséges volt.

(221)

Szerbiával kapcsolatban megjegyzendő, hogy bár a Novkabel Doo Novi Sad vonatkozásában elérhetők voltak 2019-es készen felhasználható pénzügyi adatok, a vállalat veszteséges volt.

(222)

Dél-Afrikában a Bizottság két gyártót azonosított: a CBI-Electric Telecom Cables (PTY) LTD-t és a Malesela Taihan Electric Cable (PTY) LTD-t. E vállalatokra nézve azonban nem álltak rendelkezésre könnyen elérhető pénzügyi adatok.

(223)

Thaiföld esetében a Bizottság három gyártót azonosított: a Futong Group Communication Technology (Thailand) Co Ltd-t (a továbbiakban: Futong), a Siam Fiber Optics Co Ltd-t (a továbbiakban: Siam Fiber) és a Thai Fiber Optics Co Ltd-t (a továbbiakban: Thai Fiber), és mindhárom esetében rendelkezésre álltak 2019-es könnyen elérhető pénzügyi adatok. 2019-ben a Futong nyereséges, a Siam Fiber és a Thai Fiber pedig veszteséges volt.

(224)

Törökország vonatkozásában a Bizottság az optikai szálakból álló kábelek négy olyan gyárját azonosította, amelyek könnyen elérhető pénzügyi adatokkal rendelkeztek: a Cen Kablo Sanayi Ve Ticaret AS-t (a továbbiakban: Cen Kablo), a Corning Optik Iletisim Sanayi Limited Sirketit (a továbbiakban: Corning Optik), az ETK Kablo Sanayii Ve Ticaret AS-t (a továbbiakban: EK Kablo) és a Turk Prysmian Kablo Ve Sistemleri AS-t (a továbbiakban: Turk Prysmian). Könnyen elérhető pénzügyi adatok a Cen Kablo és a Corning Optik esetében 2018-ig, az ETK Kablo esetében pedig 2017-ig visszamenőleg voltak elérhetők. A Turk Prysmiannál rendelkezésre álltak 2019-es könnyen elérhető pénzügyi adatok. Azonban 2019-ben a Turk Prysmian alacsony haszonkulcsot könyvelt el, amelyről megállapítást nyert, hogy nem tekinthető az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának utolsó bekezdése értelmében vett „észszerű összegnek”.

(225)

Mivel – ahogyan azt a (238) preambulumbekezdés ismerteti – más lehetséges reprezentatív országok más gyártóira vonatkozóan frissebb adatok álltak rendelkezésre, a Bizottság ebben a szakaszban Kolumbiát, Malajziát és Törökországot nem tekintette lehetséges megfelelő reprezentatív országnak. Mindazonáltal a Bizottság az alábbiakban foglalkozik az ezekkel az országokkal kapcsolatban megfogalmazott állításokkal.

(226)

A CCCME és a ZTT csoport előadta, hogy az érintett termék mellett egyéb termékeket is gyártanak és értékesítenek azok a lehetséges reprezentatív országokban működő gyártók, amelyek tekintetében a pénzügyi adatokat a Bizottság az első feljegyzésben közzétette. Ezen belül a CCCME és a ZTT csoport azt állította, hogy a Turk Prysmian 2019. évi éves jelentése szerint értékesítése 89 %-át az energiakábelek tették ki, és csak 11 %-át a távközlési kábelek, és ezért a vállalat nem tekinthető az optikai szálakból álló kábelekkel foglalkozó gazdasági ágazatban végzett üzleti tevékenységre vonatkozó pénzügyi adatok megfelelő forrásának. A ZTT csoport továbbá előadta, hogy a Corning Optik tevékenysége sem korlátozódik az optikai szálakból álló kábelek gyártására.

(227)

Ezzel kapcsolatban a Bizottság megjegyezte, hogy ezek avállalatok ettől még gyártanak optikai szálakból álló kábeleket (beleértve az érintett terméket is), tehát az ezektől a vállalatoktól származó adatok az optikai szálakból álló kábelek törökországi gyártásának 2019. évi pénzügyi teljesítménye szempontjából reprezentatív helyettesítőnek tekinthetők. Továbbá az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdésében szereplő módszertan alkalmazása során könnyen elérhető adatokat kell felhasználn, és előfordulhat, hogy az érintett termékkel kapcsolatban rendelkezésre álló nyilvános adatok nem a lehető legrészletesebbek, hanem bizonyos mértékben összesítettek. Ez az érv tehát nem elfogadható.

(228)

A Connect Com előadta, hogy a Prysmian uniós gyártó és a Turk Prysmian török gyártó közötti kapcsolat miatt a török vállalat általános költségei, SGA-költségei és nyeresége nem megbízható adatok. Mivel a Connect Com nem fejtette ki, hogy e kapcsolat következtében miért lennének megbízhatatlanok az SGA-költségekre és a nyereségre vonatkozó adatok, a Bizottság elutasította az állítást.

(229)

A CCCME és a ZTT csoport megjegyezte, hogy számos nagy török gyártó (például a Turk Prysmian és a Corning Optik) kapcsolt vállalkozásaitól importál optikai szálakat, emiatt az ilyen importárak nem képesek tükrözni a piaci árakat. A panaszos ugyanakkor előadta, hogy nem ez a helyzet áll fenn. Mivel az állítást nem támasztották alá, a Bizottság nem tudta elfogadni.

(230)

A ZTT csoport két malajziai gyártótól nyújtott be nyilvánosan elérhető éves jelentéseket (az Opcom Cablestől 2019-re és 2020-ra, és a Lite-tól 2019-re nézve). A (220) preambulumbekezdésben bemutatott módon az első feljegyzés mindkét vállalatot az optikai szálakból álló kábelek gyártójaként azonosította. A ZTT csoport azt javasolta, hogy az e két malajziai gyártótól származó pénzügyi adatok rendelkezésre állását figyelembe véve határozzák meg a reprezentatív országot. A ZTT csoport megjegyezte, hogy a két malajziai vállalat közül az egyik 2019-ben, a másik pedig 2020-ban nem volt nyereséges. Javasolta viszont, hogy ehhez a mutatóhoz más évek adatait is fel lehessen használni, tekintettel arra, hogy 2018-ban a Lite Kabel nyereséges volt.

(231)

Mivel mindkét malajziai vállalat veszteséges volt (az egyik 2019-ben, a másik 2020-ban), adataik nem voltak felhasználhatók, mert ezek az adatok nem minősültek az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának utolsó bekezdése értelmében vett „észszerű összegnek”. A 2018. évi adatok (vagyis a vizsgálati időszakot megelőző periódusra vonatkozó adatok) felhasználásával kapcsolatban megjegyzendő, hogy minden esetben a vizsgálati időszakra vonatkozó adatokat kell előnyben részesíteni. Ebben a konkrét esetben a vizsgálati időszakra nézve rendelkezésre állnak adatok egy másik potenciális reprezentatív országban, ezért nincs ok a más időszakra vonatkozó adatok felhasználására. A Bizottság ezért elutasította az állítást.

(232)

A CCCME azzal is érvelt, hogy amennyiben nincs olyan malajziai gyártó, amely 2019-ben nyereséges lett volna és könnyen elérhető pénzügyi információk állnának rendelkezésre róla, a Bizottságnak az uniós gyártók adatait kell felhasználnia az SGA-költségek és a nyereség tekintetében, ahogy azt a Kínából származó volfrámelektródákra vonatkozó dömpingellenes intézkedések hatályvesztési felülvizsgálata során is tette. (118)

(233)

A Bizottság megjegyzi, hogy az alaprendelet szerint előnyben kell részesíteni azokat az adatokat, amelyek az exportáló országéhoz hasonló fejlettségi szinten lévő reprezentatív országból származnak. Emiatt ez az állítás nem fogadható el.

(234)

A ZTT csoport azt állította, hogy a Bizottságnak a termelési tényezők értékének meghatározásakor nem a Globális Kereskedelmi Atlaszra (a továbbiakban: GTA) (119) kellene támaszkodnia, hanem a kínai vámhatóságok vagy a reprezentatív országbeli nemzeti vámhatóságok importstatisztikáira, mivel azok szerinte megbízhatóbbak, mint a GTA-ban szereplő adatok.

(235)

A Bizottság megjegyezte, hogy az érdekelt felek nem szolgáltattak bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a GTA kevésbé lenne megbízható, mint a hivatalos vámstatisztikák. A Bizottság megjegyezte, hogy a GTA által a valamennyi érintett országgal kötött kétoldalú szerződéseknek megfelelően a GTA-adatok forrását az érintett ország hivatalos vámstatisztikái képezték. A Bizottság azt is megállapította, hogy számos közigazgatási szerv régóta alkalmazza a GTA-t a vámstatisztikákhoz való hozzáféréshez, és hogy ezt az adatbázist a magánszereplők is széles körben használják különböző célokra és különböző kontextusokban. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(236)

A CCCME és a ZTT csoport előadta, hogy a Törökország által a 9001 10 árukód alatt importált optikai szálak nagy részét nem az érintett termék előállításához használt anyagok tették ki (például többmódusú szálak), és ezért a GTA-ban feltüntetett törökországi importár nem tükrözhette észszerűen az egymódusú szálak torzulástól mentes árát. A CCCME hangot adott annak is, hogy a Bizottságnak Malajziát kellene lehetséges reprezentatív országnak tekintenie, mivel az egymódusú optikai szálak aránya a 9001 10 árukód alá tartozó malajziai behozatalban jóval magasabb, mint Törökország esetében, és ezért a GTA-ban feltüntetett malajziai behozatali adatok megbízhatóbbak, mint Törökország adatai. A CCCME továbbá azzal érvelt, hogy mivel Törökország főként az Egyesült Államokból, Malajzia pedig főként Indiából importál optikai szálakat, Malajzia importadatait kevésbé befolyásolják a szállítási költségek.

(237)

A Bizottság a Malajziát érintő érvek kapcsán (és különösen annak a kijelentésnek a kapcsán, amely az egymódusú optikai szálak importértékének reprezentativitását érinti, arra hivatkozva, hogy a 9001 10 árukód alatt ennek inputnak az aránya magasabb volt, és Törökországhoz képest alacsonyabbak voltak a szállítási költségek) megjegyezte, hogy a különböző inputok különböző országokba történő behozatalának összehasonlításakor ellenőrizte, hogy a potenciális országokba irányuló behozatal elegendő és reprezentatív volt-e. Ezenkívül a megfelelő reprezentatív ország kiválasztását követően a Bizottság részletesebb, országspecifikus termékkódokat használ, amelyek a (318) preambulumbekezdésben foglaltak szerint részletesebbek a Harmonizált Rendszer hat számjegyű szintjénél.

(238)

Mivel a Bizottság nem talált a vizsgálati időszakra vonatkozó rendelkezésre álló információkat a kolumbiai és dél-afrikai gyártók, illetve a malajziai és szerbiai nyereséges gyártók pénzügyi adatairól, e joghatóságokat nem tekintette megfelelő reprezentatív országnak. A Bizottság további kutatásokat végzett a lehetséges megfelelő reprezentatív országokról, és – amint azt a második feljegyzés ismerteti – az optikai szálakból álló kábelek gyártása területén egy olyan gyártót azonosított Argentínában (Prysmian Energia Cables y Sistemas De Argentina S.A.), egyet Brazíliában (Prysmian Cabos e Sistemas do Brasil S/A) és egy további elektromoskábel-gyártót (Venine Cable) Thaiföldön, amely esetében könnyen elérhetők voltak a 2019. évre vonatkozó pénzügyi információk.

(239)

A Bizottság elemezte továbbá a főbb termelési tényezők (például az optikai szálak, a nagy és a kis sűrűségű polietilén, az alumíniumbevonatú acélhuzal, az üvegrost fonal, alacsony füstkibocsátású halogénmentes burkolatanyag, a polietilén réteggel ellátott foszfátos acélhuzalok, csövek) Argentínába, Brazíliába, Thaiföldre és Törökországba irányuló behozatalát.

(240)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulásokkal összefüggésben a Bizottság valamennyi termelési tényező tekintetében kizárta a Kínából érkező behozatal adatait. Kizárta továbbá a WTO-tagsággal nem rendelkező és az (EU) 2015/755 rendelet (120) I. mellékletében felsorolt reprezentatív országokba (Azerbajdzsán, Fehéroroszország, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, Türkmenisztán, Üzbegisztán) irányuló behozatalra vonatkozó adatokat, mivel azok árait nem tekintette torzulásmentes áraknak.

(241)

Argentína kapcsán megjegyzendő, hogy az optikai szálak (a fő alapanyag) felét hat számjegyű szinten importálták Kínából. A nyolc számjegyű szinten végzett elemzés azonban azt mutatta, hogy a három releváns kód alá tartozó, Kínából érkező behozatalok közül csak az egyik esetében volt jelentős a mennyiség (52 %). Emiatt a szóban forgó input és az alapul vett érték reprezentativitása jelentősen sérült. A többi fő termelési tényezőt jelentős mennyiségben importálták a piacgazdasággal rendelkező országokból. Ezért a torzulástól mentes argentínai behozatal reprezentativitását a Bizottság magasnak tekintette.

(242)

Brazíliát illetően megjegyzendő, hogy az optikai szálakat főként Kínából importálták, hat számjegyű szinten. Továbbá, nyolc számjegyű szinten az optikai szálakat három kód alatt importálták, és ezek közül kettő esetében szinte az összes behozatal Kínából érkezett. Emiatt a szóban forgó input és az alapul vett érték reprezentativitása jelentősen sérült. A Bizottság megállapította továbbá, hogy hat számjegyű szinten az egyik exportáló gyártó által az optikai szálakból álló kábelek gyártása során jelentős mennyiségben használt alumíniumborítású acélhuzal importjának 72 %-a Kínából származott. Nyolc számjegyű szinten ennek a termelési tényezőnek a behozatala két kód alatt zajlott, és mindkét kód esetében a behozatal több mint 60 %-a Kínából származott. Ezért a Bizottság megbízhatatlannak minősítette ennek az inputnak és az alapul vette értéknek a reprezentativitását. Mivel ez az input jelentős az optikai szálakból álló kábelek gyártási folyamatában, a rendes érték jelentős részét érinti. Továbbá, a hat számjegyű szinten az üvegrost fonalak 80 %-át főként Kínából importálták. Nyolc számjegyű szinten ezt a termelési tényezőt két kód alatt importálták, és mindkét kód esetében a behozatal több mint 60 %-a Kínából származott. A fentiekre tekintettel a Brazíliából származó torzulástól mentes behozatal összességében vett reprezentativitását a Bizottság alacsonynak tekintette.

(243)

Thaiföld esetében – csakúgy, mint Brazíliában – a fő alapanyagot, vagyis az optikai szálakat főként Kínából importálták. A máshonnan érkező, torzulástól mentes behozatal az optikai szálak teljes behozatalának mindössze 15 %-át tette ki (a hat számjegyű szinten). Továbbá a nyolc számjegyű szinten az optikai szálakat két kód alatt importálták, és mindkét kód esetében a behozatal több mint 70 %-a Kínából származott. Emiatt a szóban forgó input és az alapul vett érték reprezentativitásáról a Bizottság megállapította, hogy nem megbízható. Továbbá, a hat számjegyű szinten az üvegrost fonal 96 %-át főként Kínából importálták. Ezen a kódon belül nincs nyolc számjegyű kód. Emiatt a szóban forgó input és az alapul vett érték reprezentativitásáról ebben az esetben is megállapította a Bizottság, hogy nem megbízható. A fentiek fényében a Thaiföldről származó torzulástól mentes behozatal összességében vett reprezentativitását a Bizottság alacsonynak tekintette.

(244)

Törökországgal kapcsolatban megjegyzendő, hogy csak két olyan termelési tényezőt importáltak jelentős mennyiségben Kínából, amely az optikai szálakból álló kábelek előállítási költségében kis részt tesz ki. Ezért a torzulástól mentes törökországi behozatal reprezentativitása magas volt.

(245)

A fenti megfontolások ((224) és (241)–(244) preambulumbekezdés) alapján a Bizottság a második feljegyzésben tájékoztatta az érdekelt feleket arról, hogy a rendes érték kiszámításához szükséges torzulástól mentes árak vagy referenciaértékek összegyűjtéséhez az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának első franciabekezdésében foglaltaknak megfelelően Argentínát kívánja megfelelő reprezentatív országként felhasználni, valamint a Prysmian Energia Cables Y Sistemas de Argentina S.A. vállalatot kívánja figyelembe venni.

(246)

Az érdekelt feleket felkérték, hogy tegyék meg észrevételeiket Argentína mint reprezentatív ország és a Prysmian Energia Cables Y Sistemas de Argentina S.A. mint a reprezentatív országban működő gyártó megfelelőségéről. A Connect Comtól, a CCCME-től és a ZTT csoporttól érkeztek észrevételek.

(247)

A ZTT csoport megismételte azt az állítását, hogy a GNI nem megfelelő mutató egy ország gazdasági fejlettségi szintjének értékelésére, mivel nemcsak az adott országban, hanem a máshol termelt jövedelmet is magában foglalja. A ZTT csoport továbbá azzal érvelt, hogy a Bizottság nyilvánvaló hibát követett el a tények értékelése során, amikor a gazdasági fejlettség Kínához való hasonlóságának értékelése során csak a Világbank által az egy főre jutó GNI alapján megállapított jövedelmi kategóriát vette figyelembe. A ZTT csoport ugyanúgy érvelt Malajzia esetében, mint Törökország esetében (amint azt a (214) preambulumbekezdés ismerteti), előadva, hogy Malajzia gazdasági fejlettségi szintjét tekintve közelebb áll Kínához, mint Argentína, amennyiben az egy főre jutó GDP, a termelékenységi szint és az ENSZ humán fejlettségi mutatója alapján történik a mérés. Ennek alapján a ZTT csoport kijelentette, hogy Malajzia alkalmasabb reprezentatív ország, mint Argentína.

(248)

A Bizottság nem ért egyet a ZTT csoport azon állításával, amely szerint nyilvánvaló hibát követett el, amikor a GNI-t használta fel a lehetséges reprezentatív országok gazdasági fejlettségi szintjének értékelésére. A (216) és a (217) preambulumbekezdésben ismertetett módon annak meghatározásához, hogy mely országok állnak az egyes exportáló országokkal azonos gazdasági fejlettségi szinten, a Bizottság a Világbank besorolása szerint azonos jövedelmi kategóriába tartozó országokat veszi figyelembe. Az alaprendelet nem tartalmaz további követelményt arra vonatkozóan, hogy exportáló országként a legközelebbi egy főre jutó GDP-vel, termelékenységi szinttel vagy humán fejlettségi mutatóval rendelkező országot kell kiválasztani. Ebben az esetben a Világbank releváns kategóriája (amelybe Kína tartozik) a közepes jövedelmű országok felső sávja. Tehát Malajzia és Argentína is a Kínáéhoz hasonló gazdasági fejlettségi szinten áll, és a Bizottság megítélése szerint teljesítik az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának első franciabekezdésében megállapított kritériumot. A Bizottság ezért elutasította azt az állítást, miszerint Malajzia megfelelőbb reprezentatív ország, mint Argentína.

(249)

A CCCME előadta, hogy a kínai gyártók által a nemzetközi piacokról importált nyersanyagok költsége nem tekinthető torzultnak, és ezért nem szabad helyettesíteni azt.

(250)

A mintában szereplő kínai exportáló gyártók az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban lehetőséget kaptak annak közlésére, hogy (importált) nyersanyagaik torzulástól mentesek. Az ezzel kapcsolatos állításaikat bizonyítékokkal kellett alátámasztaniuk (az áruk származási országa, adásvételi szerződés, számlák). A ZTT csoport előadta, hogy anyag- és energiabeszerzéseinek egyike sem torzult, és hogy a vizsgálati időszakban a nyersanyagok behozatala torzulástól mentes árakon történt. Bár a ZTT csoport ezeket a vásárlásokat a kérdőívre adott válaszokban az anyagbeszerzések felsorolásában feltüntette, alátámasztó bizonyítékot nem nyújtott be. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(251)

Továbbá az FTT csoport öt nyersanyag esetében nyújtotta be alátámasztó bizonyíték bizonyos elemeit, ezek azonban részlegesek voltak (csupán néhány tranzakcióra terjedtek ki), és nem álltak összhangban a vonatkozó jegyzékekben megadott egyéb információkkal. Ez nem tette lehetővé a Bizottság számára, hogy értékelje ezt az állítást, amelyet ezért ebben a szakaszban nem tudott elfogadni.

(252)

A CCCME azt is előadta, hogy a rendes érték kiszámítása során a harmadik országbeli importárak nem tekinthetők a belföldi árak reprezentatív helyettesítőinek, mivel az importár adott esetben magasabb szállítási költségeket foglalhat magában, mint a belföldön beszerzett nyersanyagok. Ez mesterségesen megnövelné a helyettesített nyersanyagköltséget, és a költséghatások e különbségeit a Bizottság nem tudná megfelelően megkülönböztetni.

(253)

A (69) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a Bizottság a jelen vizsgálat során arra a következtetésre jutott, hogy helyénvaló az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása. Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja előírja, hogy a Bizottság megfelelő reprezentatív országbeli vonatkozó adatokat használjon fel. A Bizottság a GTA importárait használja kiindulópontként a reprezentatív országban érvényes torzulástól mentes ár kiszámításához, amely összeghez hozzáadja a megfelelő importvámot. Ez a reprezentatív országban érvényes piaci ár megfelelő, torzulástól mentes helyettesítő mutatójának kiszámításához alkalmazott konzervatív becslés, tekintettel arra, hogy az érintett országtól függően ezen az értéken felül további költségek merülhetnek fel, úgymint behozatali díjak és az importvámoktól eltérő adók (például hozzáadottérték-adó). Továbbá ha a Bizottság az import esetében nem venné figyelembe az összes szállítási költséget, akkor az így kiszámított ár nem az argentin piacra jellemző torzulástól mentes árat, hanem az Argentína részére értékesítő országokban érvényes gyártelepi árat tükrözné (exportra történő értékesítés esetén). Ez ellentétes lenne az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával, ezért ezt az állítást a Bizottság elutasította.

(254)

Arra vonatkozó bizonyítékok hiányában, hogy a felhasznált adatkör és módszertan nem reprezentatív az egyes inputok torzulástól mentes költségeire nézve, a Bizottság elutasította ezt az állítást.

(255)

A CCCME előadta, hogy jelentős eltérések vannak a különböző országok munkaerő- és energiaköltségei között, ezért a rendes érték meghatározásához nem lehet felhasználni a harmadik országok munkaerőköltségeit és energiaárait.

(256)

A (69) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a Bizottság a jelen vizsgálat során arra a következtetésre jutott, hogy helyénvaló az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása. Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja előírja, hogy a Bizottság megfelelő reprezentatív országbeli vonatkozó adatokat használjon fel. A (245) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a vizsgálat e szakaszában a Bizottság Argentínát választotta ki reprezentatív országként. Ezért a munkaerő és a villamos energia torzulástól mentes költségére vonatkozó adatokat Argentínából szerezte be, amint azt a (345) és a (348) preambulumbekezdés kifejti.

(257)

A CCCME felkérte a Bizottságot annak egyértelműsítésére, hogy milyen ismérvek alapján állapítható meg, hogy egy reprezentatív országbeli vállalat jövedelmezősége alacsony vagy magas-e.

(258)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének utolsó szakasza szerint a számtanilag képzett rendes értéknek tartalmaznia kell az SGA-költségek és a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegét. A Bizottság ezt a jogi normát alkalmazza annak megállapítása során, hogy a nyereség szintje alacsony vagy magas-e. Az említett cikkben előírtak szerint a nyereségnek észszerűnek kell lennie. Annak meghatározása során, hogy egy adott esetben mi az észszerű összeg, a Bizottság figyelembe veszi az egyes vizsgálatok sajátosságait, például az érintett terméket és az ágazatot. Magától értetődik, hogy az észszerű nyereségszint nem lehet (gyakorlatilag) negatív és nem lehet közel a megtérülési küszöbhöz.

(259)

A CCCME azt is állította, hogy Argentína nem megfelelő reprezentatív ország, mivel a Bizottság által azonosított egyetlen argentin gyártó (a Prysmian Energia) kapcsolatban áll az egyik panaszossal, és a vállalat jelentős részesedéssel rendelkezik az argentin piacon. E tekintetben a CCCME a Kínából származó glifozát behozatalára vonatkozó dömpingellenes vizsgálatra (121) hivatkozott, amelynek során Argentínát, Ausztráliát, Indiát és Malajziát a Bizottság azért nem vette figyelembe analóg országokként, mert piacaikat nagyrészt a fő uniós panaszossal kapcsolatban álló vállalatok uralták. A CCCME azt is előadta, hogy az argentin távközlési piac 2020-ban erőteljesen nőtt, és az argentin kormány támogatást nyújtott a helyi gyártóknak, ezért a növekvő piacon jelentős részesedéssel rendelkező vállalat SGA-költségekkel és nyereséggel kapcsolatos adatai nem tükrözhetnek észszerű és piacorientált szintet, és nem használhatók fel a rendes érték megállapításához. A Connect Com azt is előadta, hogy az optikai szálakból álló kábelek argentin gyártói nem független vállalatok, hanem kapcsolatban állnak a Prysmiannal és a Nexansszal, és ezért i. nem zajlik elégséges verseny az argentin belföldi piacon (itt a Connect Com az Európai Bíróság C-16/90. sz. ítéletére (122) hivatkozott); ii. e gyártók költségei és nyeresége meghaladnák a versenyképes szintet; a kapcsolt gyártók csoporton belüli transzferárai túlságosan magasak. A Connect Com azt is állította, hogy a Prysmian Energia 20 %-os nyeresége túlzott mértékű, és hogy a thaiföldi Venine Cable 9,5 %-os nyeresége jobban tükrözi a versenyfeltételeket. Továbbá, a Connect Com szerint Brazília megfelelőbb reprezentatív ország lenne, mivel a brazil piacon több gyártó működik, és közülük legalább négy a panaszosoktól független szereplő.

(260)

Az, hogy a reprezentatív országban kiválasztott vállalat kapcsolatban áll-e valamely uniós gyártóval, nincs hatással a reprezentatív ország kiválasztására. A CCCME nem szolgált olyan indokkal, illetve nem mutatott be olyan bizonyítékot, amely szerint ez a tény ebben az ügyben releváns lenne. Továbbá az, hogy a vállalat jelentős részesedéssel rendelkezik az argentin piacon, még nem jelenti azt, hogy ne lenne verseny, vagy hogy az ilyen vállalat pénzügyi adatai automatikusan alkalmatlanok lennének. Ezt az állítást sem támasztották alá olyan bizonyítékokkal, amelyek arra engedtek volna következtetni, hogy az argentin piac versenyellenes. Ahogyan azt a (362) preambulumbekezdés kifejti, az argentin vállalat esetében megállapított haszonkulcs 10,6 %-os volt, amely összhangban van a 9,5 %-is nyereséggel, amely a Connect Com szerint „összhangban áll a versenyfeltételekkel”. A Bizottság ezért elutasította ezeket az állításokat.

(261)

A CCCME megismételte arra irányuló kérését, hogy a Bizottság Malajziát tekintse reprezentatív országnak. Előadta, hogy a vizsgálati időszakra vonatkozó jövedelmezőségi adatok hiányában a Bizottság felhasználhatná valamely nyereséges vállalat 2018. évi pénzügyi adatait, mivel az optikai szálakból álló kábelekkel foglalkozó gazdasági ágazat viszonylag stabil iparág, ahol az SGA-költségek és a nyereség szintje nem változik jelentősen évről évre. A CCCME arra is felhívta a figyelmet, hogy a Kínából származó citromsavra vonatkozó dömpingellenes vizsgálat (123) során a Bizottság annak ellenére választotta Kolumbiát megfelelő reprezentatív országnak, hogy az azonosított kolumbiai gyártó 2019-ben veszteséget könyvelt el, és hogy a Bizottság az SGA-költségek és a nyereség tekintetében olyan kolumbiai vállalatok adatait használta fel, amelyek a citromsavhoz közeli termékkategóriába tartozó termékeket állítanak elő.

(262)

A (231) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint előnyben részesülnek a vizsgálati időszakra vonatkozóan rendelkezésre álló adatok, és egy argentin vállalat esetében léteznek ilyen adatok. A CCCME nem indokolta meg, hogy miért kellene eltérni attól az időszaktól, amelyre vonatkozóan a rendes értéket számítják. Ezért ezt a felvetést a Bizottság elutasította.

(263)

A ZTT csoport továbbá azzal érvelt, hogy Malajzia megfelelőbb reprezentatív ország, mint Argentína, mivel i. a ZTT csoport által javasolt három malajziai vállalat által gyártott termékek jobban hasonlítanak a ZTT csoport által előállított termékekhez, mint a Prysmian Energia termékei; iii. a Bizottság Malajziában több gyártót azonosított az optikai szálakból álló kábelek területén, mint Argentínában.

(264)

Eltekintve attól, hogy az első állítást nem támasztották alá a szükséges bizonyítékokkal, e két pont nem releváns, mivel ezek a malajziai vállalatok a vizsgálati időszakban vagy veszteségesek voltak, vagy nem könyveltek el olyan nyereséget, amely az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja értelmében észszerű összegnek minősülne. Amint azt a (230) preambulumbekezdés ismerteti, a Lite 2019-ben, az Opcom Cables pedig 2020-ban nem volt nyereséges, míg a Tenaga Cable 2019. évi nyeresége nem volt az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja értelmében „észszerű összeg”, amint azt a (268) preambulumbekezdés kijelenti. Ezt figyelembe véve ezt a felvetést a Bizottság elutasította.

(265)

A ZTT csoport felvetette, hogy a Bizottság a malajziai vállalat 2018. évi jövedelmezőségi különbözetét ugyanúgy felhasználhatná, mint ahogy a kár megszüntetéséhez szükséges különbözet kiszámításakor is a vizsgálati időszakot megelőző időszakra érvényes jövedelmezőségi becsléseket veszi figyelembe.

(266)

A 2. cikk (6a) bekezdése első módszerként jelöli meg a megfelelő reprezentatív ország megfelelő előállítási és értékesítési költségeinek alkalmazását, mégpedig a vizsgálati időszakon belül. Ebben az összefüggésben a nyereség természetesen ugyanabból az időszakból származna. Ha a nyereség nem észszerű – mint ebben az esetben –, akkor egy másik reprezentatív országot választanak ki. Ez a felvetés tehát nem fogadható el.

(267)

A ZTT csoport benyújtotta továbbá – a (220) preambulumbekezdésben említetteknek megfelelően – az első feljegyzés felsorolásában szereplő Tenaga Cable Industries SDN BHB malajziai vállalat 2019. évi pénzügyi kimutatásait, és felkérte a Bizottságot, hogy Malajziát tekintse reprezentatív országnak, és a rendes érték képzéséhez e vállalat SGA-költségeit és haszonkulcsát vegye figyelembe.

(268)

A Bizottság megjegyezte, hogy ez a vállalat 2019-ben valóban nyereséges volt, azonban a haszonkulcs nem minősült az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának utolsó bekezdése értelmében vett „észszerű összegnek”. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(269)

A ZTT csoport azt is előadta, hogy a Bizottságnak Argentína helyett Malajziát kellene reprezentatív országnak tekintenie, mivel a behozatal adatok jobbak, mint Argentína esetében. Malajzia rendelkezett olyan nyolc számjegyű vámtarifaszámmal (9001 10 10), amely az optikai szálakra vonatkozott és megfelelt az érintett termék távközlési célú felhasználásra történő előállításához használt nyersanyagtípusnak, továbbá nem voltak érvényben behozatali vámok, míg Argentínában a vámnómenklatúra nem tette lehetővé a távközlési célra használt optikai szálak ilyen megkülönböztetését, és behozatali vámok is voltak érvényben.

(270)

Ez az állítás tényszerűen nem helytálló. Malajzia nyolc számjegyű kódja (9001 10 10) a távközlési és az elektromos felhasználásra egyaránt vonatkozik. Argentína esetében az optikai szálak két releváns nyolc számjegyű kódja (9001 10 19 és 9001 10 11) nem határozza meg a felhasználást, viszont egyértelműen azonosítja a terméket, vagyis az optikai szálakat. Egyértelmű, hogy az optikai szálakat elsősorban a távközlésben használják. Mindazonáltal, amint azt a (231) preambulumbekezdés kifejti, a Bizottság nem tudott azonosítani olyan releváns malajziai vállalatot, amely a vizsgálati időszakra vonatkozóan könnyen elérhető pénzügyi adatokkal rendelkezett, és az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja értelmében észszerű mértékű nyereséget könyvelt el. Ezt figyelembe véve ezt a felvetést a Bizottság elutasította.

(271)

A ZTT csoport azt is kijelentette, hogy a Bizottságnak Argentína helyett Malajziát kellene reprezentatív országnak tekintenie, mivel az argentin energiapiac torzult. Ezzel kapcsolatban a ZTT csoport a Fitch Rating 2019. évi jelentésére (124) hivatkozott, amely megállapította, hogy az argentin villamosenergia-ágazat a Compania Administradora del Mercado Mayorista Eléctrico S.A. (CAMMESA) részére nyújtott állami támogatásokra támaszkodik, amelyeket a villamosenergia-termelő vállalatok részére továbbítottak. A ZTT csoport azt is állította, hogy a Világbank szerint az argentin villamosenergia-piacon négy állami tulajdonban lévő vállalat működik.

(272)

A Bizottság megjegyezte, hogy a Fitch Rating jelentését 2019. június 13-án tették közzé, és hogy a CAMMESA részére nyújtott támogatásokkal kapcsolatos adatok a 2018-ig tartó időszakra vonatkoztak. Továbbá az e fél által benyújtott jelentés kivonatai csak annyit állítottak, hogy a támogatások a villamosenergia-termelő vállalatok részére kerültek továbbításra, de nem vonták le azt a következtetést, hogy e vállalatok e támogatásokat a végső fogyasztók részére továbbították volna. Mindazonáltal, még ha ez lenne is a helyzet, a referenciaértékként használt villamosenergia-költségek alacsonyabbak lennének, és emiatt a rendes érték is alacsonyabb lenne, ami az exportáló gyártók számára lenne előnyös. Mindazonáltal – amint azt a (348) preambulumbekezdés kifejti – a villamos energiára vonatkozó referenciaérték kiszámításához a Bizottság az Edesur és az Edenor villamosenergia-szolgáltatók által a vizsgálati időszak során közzétett díjakat vette figyelembe. Amint azt a ZTT csoport által benyújtott jelentés is megállapítja, az Edenor és az Edesur magánjogi szervezetek (az Edenor többségi tulajdonosa a Pampa Energia, az Edesuré pedig az Enel Americas), tehát láthatólag nem részesülnek ilyen támogatásban. Ezenkívül nem szolgáltattak bizonyítékot az állítólagos támogatások piacra gyakorolt hatására vonatkozóan. Ennek alapján a Bizottság a felvetést elutasította.

(273)

A ZTT csoport azt is előadta, hogy amennyiben a Bizottság Malajzia helyett Argentínát választaná reprezentatív országnak, a 9001 10 19 argentin kód alá tartozó importstatisztikákat ki kellene zárni a szóban forgó input torzulástól mentes árának kiszámításából, mivel az importált mennyiség alacsony (688 kg), ára pedig magas, tehát a behozatalra feltehetőleg nem a szokásos kereskedelmi forgalomban került sor. A ZTT csoport hozzátette, hogy a 9001 10 20 argentin kód (haces y cables de fibras ópticas – optikai szálakból álló kábelek és kötegek) adatait is figyelembe kell venni, mivel ezek behozatala jóval nagyobb és szokásosabb mennyiségben történt (1 212 473 kg).

(274)

A 9001 10 19 argentin kódot illetően a ZTT csoport nem nyújtott be bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy az e kód alá tartozó behozatal nem a szokásos kereskedelmi forgalomban zajlott. Ebben a tekintetben a magasabb ár nem minősül mutatónak. A vizsgálat feltárta továbbá, hogy egyes kínai exportáló gyártók némelyike hasonló áron vásárolt optikai szálakat. Meg kell jegyezni továbbá, hogy a 9001 10 20 argentin kód nem az optikai szálakra, hanem az optikai szálakból álló kábelekre vonatkozik, ezért az optikai szálak referenciaértékének számításához nem használható fel. Ezért ezt a felvetést a Bizottság elutasította.

(275)

A ZTT csoport azzal is érvelt, hogy a Prysmian csoport 2019. évi éves jelentése alapján a csoport teljes bevételének 16 %-a származott a projektüzletágból (a tenger alatti és földfelszín alatti használatra szánt egyedi csúcstechnológiás és nagyfeszültségű kábelek), 70 %-a az energiaüzletágból (az energiavezetékek teljes termékportfóliója), és csak 14 %-a a távközlési üzletágból. Erre hivatkozva a ZTT csoport felvetette, hogy félrevezető lenne, ha a Bizottság a Prysmian csoport egy tagját venné figyelembe az optikaikábel-piacon érvényes költségek, SGA-költségek és nyereség megállapításhoz, tekintettel arra, hogy ez termelésének csupán töredékét teszi ki.

(276)

A Prysmian Energia pénzügyi információi, amelyeket az érdekelt felek számára a második feljegyzés közölt, nem az egész Prysmian csoport szintjén, hanem az argentin szereplő szintjén állnak rendelkezésre. Emellett a Prysmian Energia honlapján (125) elérhető információk alapján e vállalat tevékenysége kiterjed az érintett termékre, és ezért pénzügyi adatai az optikai szálakból álló kábelekhez kapcsolódóan Argentínában végzett tevékenységek pénzügyi teljesítményének reprezentatív helyettesítői. Továbbá – amint azt a (227) preambulumbekezdés kifejti – az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdésében előírt módszertan alkalmazása könnyen elérhető adatokra támaszkodik, és előfordulhat, hogy az érintett termékkel kapcsolatban rendelkezésre álló adatok nem a lehető legrészletesebbek, hanem bizonyos mértékben összesítettek. A Bizottság ennek megfelelően elutasította ezt az állítást.

(277)

A ZTT csoport azt is előadta, hogy Argentínában az adatok minősége nem megbízható, mivel a Prysmian Energia kapcsolatban áll a Prysmian S.p.A vállalattal, amely a jelen vizsgálatban részt vevő uniós gyártó. Ennek következtében a Prysmian S.p.A által elszenvedett mindennemű kár hatással lenne az egész csoport – köztük a Prysmian Energia – pénzügyi eredményeire is. A ZTT csoport továbbá azzal érvelt, hogy a kapcsolt felek által szolgáltatott inputokat érintő ügyletek önmagukban is hatással lehettek a Prysmian Energia pénzügyi eredményére.

(278)

A (276) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a Prysmian Energia pénzügyi információi (amelyeket az érdekelt felek számára a második feljegyzés közölt) nem az egész Prysmian csoport szintjén, hanem az argentin gazdasági szereplő szintjén állnak rendelkezésre. A ZTT csoport továbbá nem fejtette ki, hogy egy argentin vállalat pénzügyi adatait hogyan befolyásolhatná egy olaszországi kapcsolt vállalkozás által elszenvedett kár. Ez az állítás pusztán spekulatív, mivel semmilyen bizonyíték nem támasztja. Az az állítás is spekulatív, miszerint a Prysmian Energia pénzügyi eredményét befolyásolhatták a kapcsolt felek által beszállított inputokkal kapcsolatos ügyletek, mivel ezt az állítást sem támasztották alá bizonyítékokkal. A Bizottság a szóban forgó állításokat elutasította.

(279)

A ZTT csoport felkérte a Bizottságot, hogy részletesebb bontásban közölje a Prysmian Energia azon működési költségeinek tartalmát, amelyek a Bizottság rendelkezésére álltak, vagy ha ilyenek jelenleg nem állnak rendelkezésre, akkor a Bizottság szerezze be és tegye közzé azokat.

(280)

A Bizottság megerősíti, hogy az érdekelt felekkel a második feljegyzésben közölte a Prysmian Energia könnyen elérhető, a Dun & Bradstreet adatbázisából származó releváns pénzügyi információit.

(281)

A Connect Com azt állította, hogy – csakúgy, mint Törökország esetében – Argentína esetében sem feltételezhető, hogy az országban kellően reprezentatív mennyiségű optikai szálakból álló kábelt gyártanak ahhoz, hogy elérjék a kínai termelés 5 %-ában meghatározott referenciaértéket, amelyet a panaszokra vonatkozó bizottsági útmutató (126) ír elő. E fél szerint az optikai szálakból álló kábelek Argentínában működő gyártóinak teljes termelési volumene messze elmarad a kínai gyártók össztermelésétől.

(282)

A Connect Com előadta továbbá, hogy az argentin gyártók nem fértek hozzá kulcsfontosságú nyersanyagokhoz (például az üvegrostokhoz, az aramidhoz vagy a polietilénhez), és a kínai gyártóktól eltérően arra kényszerülnek, hogy ezeket a nyersanyagokat viszonylag összetett és költséges módon importálják. A Connect Com ennek kapcsán az Európai Unió Bírósága által a C-16/90. sz. ügyben 1991. október 22-én hozott ítéletére (127) hivatkozott, amely kimondja, hogy a referenciaország kiválasztásakor figyelembe kell venni a nyersanyagokhoz való hozzáférést.

(283)

A Bizottság előzetesen meg kívánja jegyezni, hogy a Connect Comnak a C-16/90. sz. ügyben hozott ítélettel kapcsolatos érvei és hivatkozásai nem helytállóak. A szóban forgó ítélet az alaprendelet 2. cikkének egykori (7) bekezdése szerinti analóg ország kiválasztására vonatkozott, arra az esetre, amikor a piacgazdasággal nem rendelkező országok esetében a rendes értéket egy piacgazdasággal rendelkező harmadik ország belföldi gyártói által ténylegesen felszámított belföldi árak, illetve az általuk viselt költségek alapján lehetett meghatározni. E rendelkezés értelmében olyan tényezők, mint az analóg országbeli gyártók nyersanyagokhoz való hozzáférése és termelési volumene azért befolyásolták az analóg ország megválasztását, mert hatással voltak az analóg országbeli gyártók által a hasonló termék előállítása és értékesítése kapcsán felszámított belföldi árakra, illetve az általuk viselt költségekre. Emiatt célszerű volt olyan analóg országot választani, amelyben ezek a tényezők hasonlóak voltak a vizsgálat tárgyát képező, piacgazdasággal nem rendelkező országéhoz. Ezek a megfontolások a 2. cikk (6a) bekezdésének alkalmazása szempontjából nem relevánsak. Ennek az az oka, hogy a 2. cikk (6a) bekezdése értelmében a rendes értéket a vizsgált exportáló gyártók termelési tényezői alapján kell meghatározni. A számításban a referenciaként tekintett reprezentatív országnak csak annyi szerepe van, hogy onnan kell venni a vizsgált – esetünkben kínai – exportáló gyártók termelési tényezői értékének megállapításához felhasznált torzulásmentes adatokat.

(284)

A fentiek sérelme nélkül a Bizottság az alábbiakra mutatott rá.

(285)

A panaszosoknak szánt útmutatóval kapcsolatos felvetést illetően a Bizottság megjegyezte, hogy a Connect Com által hivatkozott szövegek a panaszosok számára összeállított magyarázó útmutatóból származnak, amely jogilag nem kötelező erejű, és csupán általános jellegű tanácsokat tartalmaz. (128) Ezen túlmenően az útmutató csupán a panasztétel szakaszában nyújt iránymutatást a panaszosok részére, és nem terjed ki a vizsgálati szakaszra, amelyre a Connect Com állítása vonatkozik. A Bizottság mindazonáltal azt is megjegyzi, hogy az idézett szöveg az útmutató korábbi változatában szerepelt és a 2. cikk egykori (7) bekezdése szerinti analóg ország meghatározásához kapcsolódott, továbbá hogy az útmutatót a Bizottság azóta felülvizsgálta. (129) Ezt az állítást ezért a Bizottság elutasította.

(286)

A nyersanyagokhoz való hozzájutással kapcsolatos állítás téves, és ugyanakkor pusztán spekulatív jellegű. A GTA-ban szereplő adatok alapján az Argentínában működő vállalatok jelentős mennyiségben importálnak üvegrostokat, aramidot vagy polietilént. A Connect Com emellett nem nyújtott be bizonyítékot annak alátámasztására, hogy az argentin vállalatok bonyolult és költséges módon importálják ezeket a nyersanyagokat. Ezért ezt a felvetést a Bizottság elutasította.

(287)

A Connect Com továbbá tévesen állította, hogy a Bizottság a behozatali adatoknak az első feljegyzésben elvégzett hat számjegyű elemzése alapján kizárta Dél-Afrikát, Kolumbiát, Malajziát és Szerbiát mint lehetséges reprezentatív országokat, míg Argentína esetében nyolc számjegyű szintű elemzést végzett.

(288)

A (238) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a Bizottság Dél-Afrikát, Kolumbiát, Malajziát és Szerbiát azért nem tekintette megfelelő reprezentatív országnak, mert nem talált a vizsgálati időszakra vonatkozóan rendelkezésre álló információkat az ezekben az országokban működő gyártók pénzügyi adatairól. Ezért a behozatali adatok elemzését sem végezte el. Ezt figyelembe véve ezt a felvetést a Bizottság elutasította.

(289)

A Connect Com azt is előadta, hogy a Bizottság nem zárhatja ki Brazíliát amiatt, hogy az ország az alumíniumbevonatú acélhuzal nagy részét Kínából importálja, mivel az alumíniumbevonatú acélhuzal nem tekinthető az optikai szálakból álló kábelek gyártásához szükséges releváns nyersanyagnak, hozzátéve, hogy ha ez a döntés a jelentéktelen termelési tényezők Kínából importált volumenén alapul, akkor Argentínát is ki kell zárni a lehetséges reprezentatív országok közül, hiszen más jelentéktelen termelési tényezőket (például alumíniumötvözetből készült huzalokat és alumíniumrudakat) Argentína is jelentős mennyiségben importál Kínából.

(290)

A Connect Com félreértette, hogy a Bizottság miért nem tekintette Brazíliát megfelelő reprezentatív országnak. A (242) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a Brazíliába érkező torzulásmentes behozatal általános reprezentativitása alacsony, mivel az ország főként Kínából importál több olyan nyersanyagot, amely jelentős részt képvisel az optikai szálakból álló kábelek előállítási költségeiben. A Bizottság ezen belül kiemelte, hogy az optikai szálak és azok értéke tekintetében a reprezentativitást jelentősen aláássa az, hogy az importált termékek nagy része Kínából érkezik, függetlenül attól, hogy az értékelésre hat számjegyű vagy nyolc számjegyű szinten kerül-e sor. Továbbá, amint azt a (242) preambulumbekezdés kifejti, az egyik exportáló gyártó jelentős mennyiségben használ fel alumíniumbevonatú acélhuzalt az optikai szálakból álló kábelek gyártásában. Ez a gyártó olyan optikai szálakból álló kábeleket gyárt, amelyeket az adatátvitel mellett villamosenergia-átvitelre is használnak, és – amint azt az (59) preambulumbekezdés kifejti – e vizsgálat hatálya ezekre a termékekre is kiterjed. Emellett ez a gyártó az üvegrostot szintén főként Kínából importálja. Ezért a Bizottság az állítást elutasította.

(291)

A Connect Com megismételte állítását, miszerint a Bizottságnak meg kellene vizsgálnia, hogy Mexikó, Kazahsztán és az Oroszországi Föderáció megfelelő reprezentatív országnak tekinthető-e, mivel ezekben az országokban nagyobb mennyiségben állítanak elő optikai szálakból álló kábeleket, mint Argentínában. Kijelentette továbbá, hogy az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata (130) szerint a Bizottság nem hivatkozhat arra, hogy nem talált könnyen elérhető adatokkal rendelkező gyártót, hanem mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy az érintett harmadik országban olyan gyártót azonosítson, amely hajlandó együttműködni a vizsgálatban.

(292)

A (212) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a Bizottság a továbbiakban azért nem értékelte Mexikót, Kazahsztánt és az Oroszországi Föderációt, mert ezekben az országokban nem talált könnyen elérhető pénzügyi információkkal rendelkező gyártót. Meg kell jegyezni továbbá, hogy ilyen információt a Connect Com sem nyújtott be. Továbbá a reprezentatív országban működő vállalat pénzügyi adatainak könnyen elérhető információkon kell alapulniuk, és a Bizottságnak nem szükséges erőfeszítést tennie annak érdekében, hogy elérje a reprezentatív országban működő vállalatok együttműködését. Ezért ezt a felvetést a Bizottság elutasította.

(293)

Miután megállapítást nyert, hogy a fenti tényezők összessége alapján Argentína volt az egyedüli megfelelő reprezentatív ország, a szociális védelem és a környezetvédelem szintjének vizsgálatára az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontja első franciabekezdésének utolsó fordulatával összhangban már nem volt szükség.

(294)

A fenti elemzés alapján Argentína maradéktalanul teljesítette azokat a kritériumokat, amelyeket az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának első franciabekezdése a megfelelő reprezentatív országként történő figyelembevételhez meghatároz.

(295)

Az érdekelt felek végső tájékoztatására vonatkozó megjegyzéseiben a ZTT csoport ismét előadta a reprezentatív ország kiválasztására vonatkozó érveit, és azt állította, hogy Malajzia jobb reprezentatív ország, mint Argentína. E tekintetben megismételte a (265), (267) és (269) preambulumbekezdésben ismertetett érveit, azonban nem szolgáltatott semmilyen új elemet. Ezen túlmenően azt állította – bizonyíték benyújtása nélkül –, hogy Argentínában nem volt optikaiszál-gyártás, és hogy az optikai szálak behozatala nem elégítette ki a normál működési szükségleteket.

(296)

A (266), a (268) és a (270) preambulumbekezdésekben kifejtett okoknál fogva, valamint az állításokat alátámasztó bizonyítékok hiányában ezeket az állításokat a Bizottság elutasította.

(297)

Az érdekelt felek végső tájékoztatására vonatkozó megjegyzéseiben a Connect Com – az exportáló országhoz hasonló gazdasági fejlettségi szintű országok listájára hivatkozva – azzal érvelt, hogy bár a Bizottság a Világbank besorolása szerint azonos jövedelmi kategóriába tartozó országokat használt, mérlegelési jogkörét gyakorolva az alaprendelet értelmezése és alkalmazása terén, a Connect Com úgy ítéli meg, hogy nem tűnik helyesnek kizárólag a Világbank általános besorolása alapján kiválasztani a hasonló gazdasági fejlettségű országot. Ezenfelül azzal érvelt, hogy az uniós bíróságok nem erősítették meg ezt a gyakorlatot. A Connect Com ezért előadta, hogy a Bizottságnak nem kellett volna irrelevánsnak tekintenie és elutasítania a Connect Com állításait, melyek szerint a Bizottságnak figyelembe kellene vennie a reprezentatív országokban – Kínához viszonyítva – a gazdasági ágazat termelési feltételeit és a technológiai fejlettség szintjét.

(298)

A (216) és a (217) preambulumbekezdésekben kifejtett okoknál fogva ezeket az állításokat elutasították.

(299)

A Connect Com azt állította továbbá, hogy a Bizottságnak közzé kellene tennie, az optikai szálak három argentin vámtarifaszáma közül melyik esetében tett ki a Kínából érkező behozatali volumen 52 %-ot, és mekkora volt a többi termék behozatali volumene.

(300)

Megjegyzendő, hogy 2021. március 12-én a Bizottság hozzáadta a vizsgálat nem bizalmas jellegű aktájához a termelési tényezők Argentínába, Brazíliába, Thaiföldre és Törökországba irányuló behozatalára vonatkozó összes adatot. A „QTY share” munkalapon a Kínából érkező behozatali volumen a teljes behozatali volumenen belül 51,55 % (kerekítve 52 %) volt a 9001 10 20 argentin vámtarifaszám esetében, 21,83 % a 9001 10 19 szám esetében és 1,55 % a 9001 10 11 szám esetében.

(301)

A Connect Com azt állította továbbá, hogy a Bizottság a behozatalok hat számjegyű elemzése alapján kizárta Dél-Afrikát, Kolumbiát, Malajziát és Szerbiát mint megfelelő reprezentatív országokat, míg Argentína esetében nyolc számjegyű szintű elemzést végzett.

(302)

A Bizottság nem ért egyet ezzel az állítással. A (238) preambulumbekezdésben említettek szerint a Bizottság Dél-Afrikát és Kolumbiát azért nem tekintette megfelelő reprezentatív országnak, mert nem talált a vizsgálati időszakra vonatkozóan könnyen rendelkezésre álló információkat az ezekben az országokban működő gyártók pénzügyi adatairól. Malajzia és Szerbia szintén nem volt megfelelő reprezentatív országnak tekinthető, mivel a Bizottság nem talált nyereséges gyártókat ezekben az országokban. A Bizottság ezért elutasította az állítást.

(303)

A Connect Com előadta továbbá, hogy Brazíliát nem kellett volna kizárni a megfelelő reprezentatív országok közül, mivel Brazíliába nagy mennyiségű alumíniumbevonatú acélhuzalt importáltak Kínából. A Connect Com ezenfelül azt állította, hogy az alumíniumbevonatú acélhuzal az optikai szálakból álló kábelek gyártása szempontjából nem releváns nyersanyag. Ezen túlmenően a Connect Com felkérte a Bizottságot, hogy tegye közzé, melyik kínai exportáló gyártó használt állítólag alumíniumbevonatú acélhuzalt az optikai szálakból álló kábelek gyártásához.

(304)

A (242) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a Bizottság a Brazíliából származó torzulástól mentes behozatal összességében – nem kizárólag az alumíniumbevonatú acélhuzal tekintetében – vett reprezentativitását tekintette alacsonynak. Az alumíniumbevonatú acélhuzalt felhasználják az OPGW és az OPPC gyártásához, amelyekre szintén kiterjed a vizsgálat, és amelyeket a mintában szereplő kínai exportáló gyártók az Unióba exportálnak.

(305)

A Connect Com emellett megismételte a CCCME által is előadott állításokat, valamint a (259) preambulumbekezdésben megfogalmazott állításait, új elemet azonban nem szolgáltatott.

(306)

A (260) preambulumbekezdésben kifejtett okoknál fogva ezeket az állítások a Bizottság elutasította.

(307)

A Connect Com emellett megismételte a (281) preambulumbekezdésben megfogalmazott állításait, új elemet azonban nem adott elő.

(308)

A (283)–(285) preambulumbekezdésekben kifejtett okoknál fogva ezeket az állításokat a Bizottság elutasította.

(309)

A Connect Com ezen túlmenően azt állította, hogy mivel a vizsgálat az OPGW-re és az OPPC-re is kiterjed, a kiválasztott argentin gyártónak is gyártania kellene ilyen típusú optikai szálakból álló kábeleket, valamint a Bizottságnak közzé kellene tennie, hogy valóban ez-e a helyzet.

(310)

A Bizottság megjegyzi, hogy nem létezik ilyen követelmény, amely előírná, hogy a reprezentatív országban található kiválasztott gyártónak a kínai gyártók által exportált valamennyi terméktípust gyártania kell. A Bizottság ezért ezt az állítást elutasította, mivel az nem releváns.

(311)

Az érdekelt felek végső tájékoztatására vonatkozó megjegyzéseiben a CCCME megismételte a (259) preambulumbekezdésben ismertetett állítását, mely szerint Argentína nem megfelelő reprezentatív ország, mivel a Bizottság által azonosított egyetlen argentin gyártó (a Prysmian Energia) kapcsolatban áll az egyik panaszossal, és a vállalat jelentős részesedéssel rendelkezik az argentin piacon. Ismételten a Kínából származó glifozát behozatalára vonatkozó dömpingellenes vizsgálatra (131) hivatkozott, amelynek során Argentínát, Ausztráliát, Indiát és Malajziát a Bizottság azért nem vette figyelembe analóg országokként, mert piacaikat nagyrészt a fő uniós panaszossal kapcsolatban álló vállalatok uralták. Azt állította továbbá, hogy a Bizottság nem foglalkozott a glifozát vizsgálatára vonatkozó állítással, és nem igazolta, hogy az argentin gyártó SGA-költségekkel és nyereséggel kapcsolatos adatai felhasználhatók a rendes érték számtani képzéséhez.

(312)

A (260) preambulumbekezdésben említettek szerint az, hogy a reprezentatív országban kiválasztott vállalat kapcsolatban áll-e valamely uniós gyártóval, nem meghatározó a reprezentatív ország kiválasztásának szempontjából. A CCCME egy olyan ügyre hivatkozik, amely az alaprendelet korábbi 2. cikke (7) bekezdése a) pontjának alkalmazásával foglalkozott, amely pontot 2017 decemberében hatályon kívül helyezték (132). A 2. cikk (7) bekezdésének a) pontja egy megfelelő, piacgazdasági berendezkedésű harmadik ország, más néven „analóg ország”, valamint egy ebben az országban található gyártó kiválasztását írta elő. A 2. cikk (6a) bekezdése értelmében egy analóg országban megtalálható gyártó adatainak bekérése és ellenőrzése helyett a Bizottság a vizsgálati időszakra vonatkozó, könnyen elérhető információkra támaszkodik. Ezért a 2. cikk (6a) bekezdése szerinti eljárás alapvetően különböző, és a Bizottság úgy véli, hogy a jelen üggyel való állítólagos kapcsolat nincs hatással az argentin gyártó könnyen rendelkezésre álló adataira való támaszkodás megfelelőségére. Továbbá az, hogy a vállalat jelentős részesedéssel rendelkezik az argentin piacon, még nem jelenti azt, hogy ne lenne verseny Argentínában. A Bizottság ezért elutasította az állítást.

(313)

A CCCME azt állította továbbá, hogy a Bizottság nem pontosította, milyen szabványra hivatkozott annak megállapításakor, hogy egy, a reprezentatív országban megtalálható gyártó haszonkulcsa észszerű-e. Ezenfelül azt állította, hogy a Bizottság nem magyarázta meg, miért nem használható a rendes érték számtani képzéséhez egy gyártó tényleges haszonkulcsa egy olyan piacon, amelyről megállapítást nyert, hogy torzulástól mentes.

(314)

A Bizottság nem ért egyet ezzel az állítással. A magyarázatokat a (258) és a (294) preambulumbekezdés tartalmazza, melyben a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy Argentína maradéktalanul teljesítette azokat a kritériumokat, amelyeket az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának első franciabekezdése a megfelelő reprezentatív országként történő figyelembevételhez meghatároz, ezért a Bizottságnak egy argentin gyártó nyereségét kell alkalmaznia. A Bizottság ezért elutasította az állítást.

(315)

Az első feljegyzésben a Bizottság felsorolta az exportáló gyártók által az érintett termék előállítása során használt termelési tényezőket (például anyagokat, energiát és a munkaerőt), és felkérte az érdekelt feleket arra, hogy észrevételeiket terjesszék elő és tegyenek javaslatot a feljegyzésben említett minden egyes termelési tényezővel kapcsolatos torzulásoktól mentes értékekre vonatkozó könnyen elérhető információkra nézve.

(316)

Ezt követően a második feljegyzésben a Bizottság közölte, hogy a rendes értéknek az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerinti számtani képzéséhez a GTA alapján állapítja meg a legtöbb termelési tényező (különösen a nyersanyagok) torzulásoktól mentes költségét. A Bizottság kijelentette továbbá, hogy – amint azt a (348) preambulumbekezdés részletesen kifejti – a torzulástól mentes munkaerőköltségek megállapításához az ILO statisztikáit, a torzulástól mentes energiaköltségek meghatározásához pedig a két villamosenergia-szolgáltató (az Edenor és az Edesur) által közzétett villamosenergia-tarifákat fogja felhasználni.

(317)

A második feljegyzésben a Bizottság arról is tájékoztatta az érdekelt feleket, hogy mivel a teljes körű információkat szolgáltató, mintában szereplő exportáló gyártók termelési tényezőinek száma rendkívül magas, a Bizottság a gyártási költségek közül az elhanyagolható tényezőket a „fogyóeszközök” közé sorolhatja. Ami fogyóeszközöknek a rendes érték kiszámítása során való kezelését illeti, a Bizottság azt a tájékoztatást adta, hogy kiszámítja majd a fogyóeszközöknek a nyersanyagok teljes költségéhez viszonyított százalékos arányát, majd a megfelelő reprezentatív országra nézve megállapított torzulástól mentes referenciaértékek figyelembevétele során ezt a százalékos arányt alkalmazza az újraszámított nyersanyagköltségre. Amint azt a (320) preambulumbekezdés részletesebben kifejti, a Bizottság ezt a megközelítést alkalmazta.

(318)

Az érdekelt felek által benyújtott összes információ figyelembevételével a Bizottság a következő termelési tényezőket és forrásaikat azonosította a rendes értéknek az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban történő meghatározásához:

1. táblázat

Az optikai szálakból álló kábelek termelési tényezői

(319)

A reprezentatív országbeli gyártó telephelyére leszállított nyersanyagok torzulástól mentes árának megállapítása során a Bizottság a reprezentatív országba irányuló importnak a Globális Kereskedelmi Atlasz szerinti súlyozott átlagos importárát vette alapul, amelyet megnövelt az importvámmal és a fuvarozási költségekkel. A reprezentatív országban érvényes importárat a Kínán kívüli összes harmadik országból és a Kereskedelmi Világszervezetben tagsággal nem rendelkező, az (EU) 2015/755 európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. mellékletében felsorolt országokból érkező import egységárainak súlyozott átlaga szolgáltatta. A Bizottság azért döntött a Kínából a reprezentatív országba érkező import figyelmen kívül hagyása mellett, mert a (69) preambulumbekezdésben jelzett módon arra a következtetésre jutott, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások fennállása miatt nem helyénvaló a Kínában érvényes belföldi árak és költségek alkalmazása. Mivel nem áll rendelkezésre arra utaló bizonyíték, hogy ugyanezek a torzulások a kivitelre szánt termékekre nem hatnak ki ugyanilyen módon, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy ezek a torzulások az exportárakat is befolyásolták. A Kínából és a piacgazdasággal nem rendelkező országokból Argentínába érkező import kizárása után a Bizottság megállapította, hogy a más harmadik országokból érkező főbb nyersanyagok behozatala ezek nélkül is reprezentatív volt (több mint 70 %-át adta az Argentínába importált teljes mennyiségnek).

(320)

Tekintettel arra, hogy az exportáló gyártók különösen sok termelési tényezőt használnak, több olyan tényező is volt, amelynek esetében az együttműködő exportáló gyártóknál felmerült tényleges költségek a vizsgálati időszak alatt az összes nyersanyagköltség elhanyagolható részét tették ki. A Bizottság úgy döntött, hogy ezeket a költségeket a fogyóeszközökhöz sorolja, mivel a rendes érték kiszámítására gyakorolt hatásukat nagyon korlátozottnak tekintette. A fogyóeszközök közé sorolt nyersanyagokat a vállalatspecifikus tájékoztatás tartalmazta. A Bizottság kiszámította a fogyóeszközöknek az alapanyagok összköltségéhez viszonyított százalékos arányát, és a megállapított torzulástól mentes árak használata során ezt az arányszámot alkalmazta az újraszámított nyersanyagköltségekre.

(321)

Annak érdekében, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának első franciabekezdésében előírt módon meghatározza a nyersanyagok torzulásmentes árát, a Bizottság a reprezentatív ország releváns importvámját alkalmazta.

(322)

A Bizottság a mintában szereplő exportáló gyártóknál a nyersanyagok beszerzésével kapcsolatban felmerült fuvarozási költségeket kifejezte az érintett nyersanyagok tényleges költségének százalékában, majd a torzulástól mentes fuvarozási költség megállapítása érdekében ezt a százalékot alkalmazta az érintett nyersanyagok torzulástól mentes költségére. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy e vizsgálat keretében az exportáló gyártó nyersanyagköltségéből és a jelentett fuvarozási költségekből képzett hányados észszerű módon felhasználható a vállalat telephelyére leszállított nyersanyagok torzulástól mentes fuvarozási költségeinek becslésére.

(323)

Az érdekelt felek végső tájékoztatására vonatkozó megjegyzéseiben az FTT csoport azt állította, hogy az optikai szál 9001 10 19-es argentin vámtarifaszáma nem egymódusú szálakra, hanem több módusú szálakra és különleges szálakra vonatkozik, amelyeket nem használnak az érintett termék gyártásához. Ennek oka az, hogy a szám alá tartozó szálak átmérője meghaladja a 11 mikront, azokat pedig a több módusú szálakhoz használják.

(324)

A Bizottság megalapozottnak találta ezt az állítást, ezért úgy határozott, hogy ennek megfelelően felülvizsgálja az optikai szálak referenciaértékét.

(325)

Az érdekelt felek végső tájékoztatására vonatkozó megjegyzéseiben a ZTT csoport azt állította, hogy a Bizottság hibát követett el azzal, hogy nem vonta be az optikai szálak referenciaértékének kiszámításába a 9001 10 20 argentin vámtarifaszám alá tartozó behozatalt azon az alapon, hogy az – a (274) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint – optikai kábeleket foglalt magában, mivel az optikai szálakból álló kábeleket a 8544 70 00 argentin vámtarifaszám alatt importálták. Az FTT csoport azonban kijelentette, hogy nincs kifogása az ellen, hogy a Bizottság figyelmen kívül hagyja ezt az argentin vámtarifaszámot.

(326)

A Bizottság megjegyzi, hogy a 8544 70 HR-kód az önállóan beburkolt egymódusú optikai szálból vagy szálakból álló, védőburkolattal borított kábelekre vonatkozik, az elektromos vezetéket tartalmazó kábeleket is beleértve, és nem terjed ki azokra a kábelekre, amelyekben minden optikai szál egyedileg el van látva egyik vagy mindkét végén üzemképes csatlakozóval, vagy az olyan, tenger alatti használatra szánt, réz- vagy alumíniumvezetéket is tartalmazó, műanyag szigetelésű kábelekre, amelyekben a szálak fémmodul(ok)ban helyezkednek el. Másrészről azonban a 9001 vámtarifaszám az optikai szálakra és az optikai szálkötegekre, valamint a 8544 vámtarifaszám alá tartozók kivételével az optikai szálakból álló kábelekre vonatkozik. A 9001 10 20 argentin vámtarifaszám leírása „optikai szálakból álló nyaláb és kábel”. A Bizottság ezért elutasította az állítást.

(327)

Az FTT csoport azt állította továbbá, hogy a Bizottság által az optikai szálak referenciaértékének kiszámításához használt adatok magukban foglalták a színes és a színtelen szálakat is, és felkérte a Bizottságot, hogy vonja le a szál színezésének általa viselt költségét a referenciaértékből.

(328)

A Bizottság megjegyezte, hogy az FTT által kizárólag a beadványa bizalmas verziójában benyújtott bizonyítékot nem lehet megfelelően értékelni, mivel az csak egy bizonyos adathalmaz kivonata. A Bizottság azonban emlékeztet arra, hogy a referenciaértékek kiszámítása a könnyen rendelkezésre álló adatok alapján történik, és az FTT által e tekintetben szolgáltatott információk kivonata egyértelműen nem tekinthető könnyen hozzáférhetőnek. A Bizottság ezért elutasította az állítást.

(329)

A ZTT csoport előadta, hogy a „kábelzselé” nyersanyag referenciaértékének számtani képzéséhez a Bizottság által használt négy vámtarifaszám (4002 99 10, 4002 99 20, 4002 99 30 és 4002 99 90) közül kizárólag a 4002 99 90 számot kellene használni. A ZTT csoport bizonyítékot szolgáltatott arra, hogy a másik három vámtarifaszámot nem használták az érintett termék gyártásához.

(330)

A Bizottság ezt az állítást is megalapozottnak találta, ezért ennek megfelelően felülvizsgálta a kábelzselé referenciaértékét.

(331)

A ZTT csoport azt állította továbbá, hogy az „alumíniumrúd” nyersanyag vámtarifaszáma nem volt helyes, mivel az argentin nómenklatúra üreges alumíniumtermékekre és más profilokra hivatkozik, nem pedig rudakra, amelyeket nem használnak az érintett termék gyártásához; ezért a Bizottságnak másik vámtarifaszámot kellene meghatároznia. A ZTT csoport nem javasolt másik, alternatív vámtarifaszámot.

(332)

A Bizottság megerősítette, hogy az argentin vámtarifaszám üreges alumíniumtermékekre és más profilokra vonatkozik, és nem rudakra. További elemzés után a Bizottság úgy határozott, hogy felülvizsgálja a számot, és a védővezetőbe integrált optikai szálakból álló kábelekhez (OPGW) szükséges alumíniumbevonatú acélhuzalok gyártásához használt alumíniumötvözet rúdhoz (133) tartozó 7605 21 HR-kódot használja.

(333)

A ZTT csoport ezenfelül azt állította, hogy nem üvegrost fonalakat, hanem üvegszál előfonatokat használ az optikai szálakból álló kábelek gyártásához, ezért a helyes HR-kód a 7019 12 lenne. A ZTT csoport azt állította, hogy az üvegrost fonalakat és az üvegszál előfonatokat megkülönböztető döntő tényező az, hogy a szálak sodrottak-e. A ZTT csoport azt állította, hogy az általa használt szálak sodratlanok, ezért a helyes HR-kód az üvegszál előfonatokhoz tartozó, tehát a 7019 12 kód lenne.

(334)

A Bizottság nem értett egyet ezzel az állítással. A 7019 12 HR-kód az üvegszál előfonatokra vonatkozik, amelyek az üvegrost fonalak gyártásának nyersanyagai. Mi több, az uniós gyártók is megerősítették, hogy az üvegszál előfonatok az optikai szálakból álló kábelek ágazatának üvegfonal- és üvegszálerősítésűrúd-beszállítói által használt nyersanyagok. A helyes HR-kód tehát a 7019 19.

(335)

Az FTT csoport azt állította, hogy a Bizottság hibásan foglalta a „víz” termelési tényezőt a „fogyóeszközök” kategóriájába, mivel ez a termelési tényező nem közvetlen nyersanyagköltségnek, hanem közvetlen költségnek minősül.

(336)

A Bizottság azért sorolta a „víz” termelési tényezőt a fogyóeszközök közé, mert az a teljes közvetlen költség kevesebb mint 0,05 %-át tette ki, ezért a dömpingkülönbözetre gyakorolt hatása elhanyagolható volt.

(337)

Az FTT csoport azzal érvelt, hogy mivel a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy mindegyik termelési tényező torzult, mindegyik termelési tényezőre vonatkozóan referenciaértéket kell képeznie. Ezért azt állította, hogy a Bizottság nem csoportosíthat több termelési tényezőt a fogyóeszközök kategóriájába, és nem alkalmazhatja a (320) preambulumbekezdésben ismertetett számítási módszertant, mivel ez torzítaná az adatokat. Az FTT csoport felkérte a Bizottságot, hogy ezekre a termelési tényezőkre vonatkozóan használja az FTT csoport által közölt adatokat. A ZTT csoport ezen túlmenően nem értett egyet a Bizottság fogyóeszközökre vonatkozó módszertanával, és azt állította, hogy a Bizottságnak a többi inputtól különválasztva kellene megállapítania a fogyóeszközök referenciaértékét.

(338)

A (320) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a termelési tényezők magas száma miatt (az FTT esetében pl. több mint 60 tényező) a Bizottság számos, a vizsgálati időszakban a teljes nyersanyagköltség elhanyagolható részét (az FTT esetében kb. 4 %-át) kitevő termelési tényezőt (az FTT esetében mintegy 30 termelési tényezőt) a fogyóeszközök kategóriájába csoportosított. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy valamennyi termelési tényező beszerzése jelentős adminisztratív terhet jelentett volna, tekintettel arra, hogy néhányuk esetében a reprezentatív országba való behozatali érték nem volt reprezentatív, a rendes érték – melynek ezek a tényezők csak egy részét képezik – számítására gyakorolt hatásuk azonban korlátozottnak tekinthető. Ezért a Bizottság a fogyóeszközök torzulástól mentes értékének kiszámításához használt szokásos módszertanát alkalmazta, azaz kiszámította a fogyóeszközöknek az alapanyagok összköltségéhez viszonyított százalékos arányát, és a megállapított torzítás nélküli árak használata során ezt az arányszámot alkalmazta az újraszámított nyersanyagköltségekre. A Bizottság úgy tekinti, hogy ez a módszertan, mely az előállítási költségek kis hányadát, és a rendes érték számításának még kisebb hányadát érinti, nagyon hasonló eredményekhez vezetne, mint a valamennyi termelési tényező beszerzésére épülő módszertan. Ez a módszertan az exportáló gyártók számára kedvező eredményhez vezethetne, ha az inputok mögöttes tényleges értéke magasabb lenne, mint a teljes nyersanyagköltségének százalékos arányaként számított érték. Egyik érdekelt fél sem szolgáltatott bizonyítékokat arra, hogy a Bizottság által alkalmazott megközelítés kevésbé kedvező eredményhez vezetne. Mi több, a Bizottság megjegyezte, hogy a fenti 3.1.1. szakaszban jelentős torzulások kerültek megállapításra. Ilyen esetben az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése szerint a belföldi költségek kizárólag abban az esetben alkalmazhatók, ha pontos és megfelelő bizonyítékok alapján egyértelműen megállapítható, hogy azok torzulástól mentesek. Az exportáló gyártók nem nyújtottak be ilyen, a fogyóeszközök kategóriájába csoportosított termelési tényezőkre vonatkozó bizonyítékot, és a Bizottság sem talált ilyet. Ezért a Bizottság nem tudja az FTT csoport által közölt adatokat használni. A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a fogyóeszközök torzulástól mentes értékének kiszámítására használt módszertana megfelelő, mivel nem áll rendelkezésre jobb információ. A ZTT csoport nem kísérelt meg a reprezentatív országba való GTA szerinti behozatali érték használatával kiszámított referenciaértéket benyújtani, és nem javasolt alternatív torzulásmentes referenciaértéket a fogyóeszközökre vonatkozóan. A Bizottság ezért elutasította az állítást.

(339)

A ZTT csoport azt állította, hogy a termelési tényezőként bejelentett hat mellékterméket/hulladékot nem kellene belefoglalni a fogyóeszközök kategóriájába, és a Bizottságnak mindegyikre vonatkozóan referenciaértéket kellene képeznie.

(340)

A Bizottság nem értett egyet ezzel az állítással. A (320) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint tekintettel arra, hogy az exportáló gyártók különösen sok termelési tényezőt használnak, a Bizottság számos olyan termelési tényezőt a fogyóeszközök közé sorolt, amelynek esetében az együttműködő exportáló gyártóknál felmerült tényleges költségek az összes nyersanyagköltség elhanyagolható részét tették ki. A ZTT csoport által bejelentett hat melléktermék/hulladék külön-külön a teljes közvetlen költségek kevesebb mint 0,005 % és kevesebb mint 0,050 % közötti részét – az adott mellékterméktől/hulladéktól függően –, együtt pedig a teljes közvetlen költségek kevesebb mint 0,10 %-át tette ki. A rendes értékre gyakorolt potenciális hatásuk tehát jelentéktelen volt, és a (338) preambulumbekezdésben összegzett megfontolások e tekintetben is érvényesek. A Bizottság ezért elutasította az állítást.

(341)

Az FTT csoport azt állította, hogy az Argentínán kívüli fuvarköltségeket, az óceáni fuvardíjakat és a biztosítást magában foglaló CIF-árak a referenciaérték képzéséhez való használatával a Bizottság semmissé tesz minden komparatív előnyt, amelyre a gyártók támaszkodhatnának annak köszönhetően, hogy bizonyos nyersanyagok rendelkezésre állnak a belföldi piacukon.

(342)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja előírja, hogy a Bizottság megfelelő reprezentatív országbeli vonatkozó adatokat használjon fel, „feltéve, hogy a vonatkozó adatok könnyen elérhetők”. A Bizottságnak nem álltak rendelkezésére adatok a lehetséges reprezentatív országok belföldi árairól. Ezzel szemben az importárakra vonatkozó adatok könnyen elérhetők: a Bizottság ezek forrásaként a GTA-t (Globális Kereskedelmi Atlasz) használja. Ez a fél nem nyújtott be továbbá a reprezentatív országra vonatkozó esetleges releváns adatokat, amelyek a vizsgálatban felhasználhatók lennének. A Bizottság ezért elutasította az állítást.

(343)

A ZTT csoport emellett nem értett egyet a Bizottság a nyersanyagok szállításának torzulástól mentes költségének kiszámítására használt, a (322) preambulumbekezdésben ismertetett módszertanával sem. A ZTT csoport azzal érvelt, hogy a Bizottságnak mindegyik nyersanyagra vonatkozóan egyedileg kellene kiszámítania a szállítási költségeket. Hozzátette továbbá, hogy a szállítási költségek lényegesen eltérőek lehetnek az egyes termelési tényezők esetében.

(344)

A Bizottság megjegyzi, hogy a ZTT csoport nem tett javaslatot arra, hogyan kellene a Bizottságnak egyedileg kellene kiszámítania a szállítási költségeket mindegyik nyersanyagra vonatkozóan. A (322) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a Bizottság úgy ítélte meg, hogy e vizsgálat keretében az exportáló gyártó nyersanyagköltségéből és a jelentett fuvarozási költségekből képzett hányados észszerű módon felhasználható a vállalat telephelyére leszállított nyersanyagok torzulatlan fuvarozási költségeinek becslésére. A Bizottság ezért elutasította az állítást.

(345)

A Bizottság az ILO statisztikái alapján határozta meg az argentínai munkabéreket. Az ILO statisztikái több szakma esetében szolgáltatnak információkat a 2018. évi átlagos munkaerőköltségről. A feldolgozóiparban érvényes átlagos munkaerőköltség azonban nem állt rendelkezésre. A munkaerőköltség referenciaértékének meghatározása során a Bizottság ezért az ILO statisztikai adataiból vett teljes átlagos munkaerőköltségből, illetőleg – az argentínai munkáltatót a bérköltségeken felül terhelő járulékos foglalkoztatási költségek tekintetében – könnyen elérhető adatokból indult ki (134). A Bizottság az INDEC (135) adatait is felhasználta a 2018. évi inflációs adatok kiigazítására.

(346)

Az érdekelt felek végső tájékoztatására vonatkozó megjegyzéseiben a ZTT csoport azt állította, hogy a Bizottságnak a „Létesítmény-üzemeltetők és gépkezelők, továbbá összeszerelők” munkaerőköltségét kellene használnia, mivel ezek állnak a legközelebb az optikai szálakból álló kábelek gyártásához szükséges munkaerőtípushoz.

(347)

A Bizottság nem értett egyet ezzel az állítással. A ZTT csoport nem nyújtott be semmilyen bizonyítékot, amely alátámasztaná, hogy a ZTT csoport legtöbb alkalmazottja létesítmény-üzemeltető és gépkezelő, vagy összeszerelő. Mivel az optikai szálakból álló kábelek ágazata csúcstechnológiai ágazat, az optikai szálakból álló kábelek gyártói sok, az ILO által a „szakemberek” kategóriájába sorolt mérnököt és technikust, valamint az ILO által a „technikusok és szakmai asszisztensek” kategóriába sorolt információs és kommunikációs technológiai technikust foglalkoztatnak. E három foglalkozás átlagos munkaerőköltsége több mint 20 %-kal magasabb, mint a Bizottság által a munkaerőköltség referenciaértékének kiszámításához használt összes munkaerőköltség értéke. Mivel a Bizottság nem rendelkezik az alkalmazottak teljes számának e fő kategóriák szerinti százalékos lebontásával, megfelelőnek ítélte az ILO által meghatározott átlagos munkaerőköltség használatát. A Bizottság ezért elutasította az állítást.

(348)

Argentínában a villamos energiának a vállalatok (ipari felhasználók) esetében érvényes árát az Edenor és az Edesur (136) villamosenergia-szolgáltatók teszik közzé a vizsgálati időszak alatt. Ezeknek az információknak az alapján meghatározható az ipari felhasználók által fizetett villamosenergia-ár (T3 tarifa). Az információkból továbbá részletesen megismerhetők az olyan ipari felhasználók által fizetett árak, amelyek a villamosenergia-fogyasztás napszaka és a használt feszültség alapján differenciált díjszabást választották. A Bizottság a számításokhoz ezeket a tarifákat használta fel.

(349)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a ZTT csoport azt állította, hogy a villamos energia referenciaértékének kiszámításához használt képletben hiba volt.

(350)

A Bizottság korrigálta ezt a hibát, amelynek hatása nem volt számottevő.

(351)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerint „a számtanilag képzett rendes értéknek tartalmaznia kell az igazgatási, értékesítési és általános költségek, valamint a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegét”. Emellett a gyártási általános költségeket úgy kell meghatározni, hogy az előzőekben említett termelési tényezők költségében nem szereplő költségelemeket is tartalmazzák.

(352)

A Bizottság az együttműködő exportáló gyártónál felmerült gyártási általános költségeket kifejezte az exportáló gyártók tényleges gyártási költségeinek arányában. Ezt követően a Bizottság ezt a százalékot alkalmazta a torzulástól mentes gyártási költségekre.

(353)

Az SGA-költségek és a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegének megállapításához a Bizottság a Prysmian Energia Cables y Sistemas de Argentina S.A. vállalat 2019. évi pénzügyi adatait használta fel, amelyet a Dun and Bradstreet (D&B) bocsátott rendelkezésére (137). A Bizottság a második feljegyzésben az érdekelt felek számára is elérhetővé tette ezeket az adatokat.

(354)

Az érdekelt felek végső tájékoztatására vonatkozó megjegyzéseiben az FTT csoport nem értett egyet az általános költségek (352) preambulumbekezdésben kifejtett számítási módszertanával, és azzal érvelt, hogy a Bizottság „torzult adatokat” alkalmazva „torzult” értéket számított ki, ami ellentétes a Bizottság jogi elveivel és gyakorlatával, és felkérte a Bizottságot, hogy tartsa meg az eredeti az FTT csoport által bejelentett adatokat. A ZTT ezen túlmenően nem értett egyet a Bizottság az általános költségek kiszámítására használt módszertanával, és felkérte a Bizottságot, hogy a többi inputtól különválasztva állapítsa meg annak referenciaértékét.

(355)

A Bizottság megjegyezte, hogy az általános költségekre vonatkozó adatok nem voltak könnyen hozzáférhetőek különállóan a reprezentatív országban található gyártó pénzügyi kimutatásaiban. Továbbá, miután megállapítást nyert a jelentős torzulások fennállása, az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése szerint a belföldi költségek kizárólag abban az esetben alkalmazhatók, ha pontos és megfelelő bizonyítékok alapján egyértelműen megállapítható, hogy azok torzulástól mentesek. Az exportáló gyártók nem nyújtottak be ilyen, az általános költségekre vonatkozó bizonyítékot, és a Bizottság sem talált ilyet. A Bizottság ezért elutasította az állítást. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy az általános költségek torzulástól mentes értékének kiszámítására használt módszertana megfelelő, mivel nem áll rendelkezésre jobb információ. A ZTT csoport nem javasolt alternatív, torzulástól mentes referenciaértéket az általános költségekre vonatkozóan. A Bizottság ezért elutasította az állítást.

(356)

Az érdekelt felek végső tájékoztatására vonatkozó megjegyzéseiben a ZTT csoport azt állította, hogy nem kellene figyelmen kívül hagyni a saját SGA-költségeit és nyereségét, mivel a Bizottság nem bizonyította, hogy azok torzultak lennének.

(357)

A Bizottság nem értett egyet ezzel az állítással. A (142) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy ez esetben nem helyénvaló a belföldi árak és költségek alkalmazása a rendes érték megállapításához. Ezért ebben az ügyben a (158) preambulumbekezdésben említettek szerint a Bizottságnak nem kell bizonyítania, hogy az exportáló gyártók tényleges SGA-költségei torzulástól mentesek voltak.

(358)

A Bizottság a fentiek alapján az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának megfelelően terméktípusonként megállapította a gyártelepi alapon számított rendes értéket.

(359)

Elsőként megállapította a torzulástól mentes gyártási költségeket (a nyersanyag-felhasználás, a munkaerő és az energia költségeit figyelembe véve). Ennek keretében a Bizottság az egyes termelési tényezőkből a mintában szereplő exportáló gyártók által felhasznált mennyiségeket beszorozta a torzulásmentes egységköltségekkel. A (318) preambulumbekezdésben leírtak szerint a Bizottság a felhasználási tényezőket megszorozta a reprezentatív országban megfigyelt torzulásmentes egységköltségekkel.

(360)

Ezt követően a torzulástól mentes előállítási költségek meghatározásához hozzáadta a kapott eredményhez a gyártási általános költségeket. A Bizottság az együttműködő exportáló gyártóknál felmerült gyártási általános költségeket megnövelte a (317) preambulumbekezdésben említett nyersanyagok és fogyóeszközök költségével, majd az így kapott értéket kifejezte az egyes exportáló gyártóknál ténylegesen felmerült gyártási költségek arányában. Ezt követően a Bizottság ezt a százalékot alkalmazta a torzulástól mentes gyártási költségekre.

(361)

A torzulástól mentes gyártási költség megállapítását követően a Bizottság a (351)–(353) preambulumbekezdésben említett módon alkalmazta az SGA-költségeket és a nyereséget. Ezeket a Prysmian Energia Cables y Sistemas de Argentina S.A. pénzügyi kimutatásai alapján határozta meg, a (353) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint.

(362)

Az előző preambulumbekezdésben ismertetett módon megállapított előállítási költségekre a Bizottság a Prysmian Energia Cables y Sistemas de Argentina S.A. SGA-költségeit és nyereségét alkalmazta. Az értékesített áruk költségének százalékaként kifejezett és a torzulástól mentes előállítási költségekre alkalmazott nyereség 15 % volt. Az értékesített áruk költségének százalékaként kifejezett és a torzulástól mentes előállítási költségekre alkalmazott nyereség 10,6 % volt.

(363)

A Bizottság ezzel az eljárással az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának megfelelően terméktípusonként megállapította a gyártelepi alapon számított rendes értéket.

(364)

Az exportáló gyártók mintában szereplő csoportja az Unióba irányuló exporttevékenységét közvetlenül a független vevők felé, vagy a vállalatokkal kapcsolatban álló ügynökökön, kereskedőkön vagy importőrökön keresztül végezte.

(365)

A közvetlenül független uniós vevők felé, valamint a kapcsolatban álló kereskedőkön keresztül történő értékesítés esetén az exportár az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdésével összhangban az Unióba irányuló exportra értékesített termékért ténylegesen fizetett vagy fizetendő ár volt.

(366)

A kapcsolatban álló importőrökön keresztül történő értékesítések esetében az exportárat az alaprendelet 2. cikke (9) bekezdésének megfelelően az importált termék független uniós vevők részére történt első viszonteladásakor alkalmazott ár alapján határozták meg. Ebben az esetben a Bizottság az árat a behozatal és a viszonteladás között felmerülő összes költség – ezen belül az SGA-költségek – és egy észszerű haszonkulcs alapján kiigazította.

(367)

A Bizottság az együttműködő importőrök nyereségének súlyozott átlagát (lásd a (28) preambulumbekezdést) használta észszerű haszonkulcsként. Ez a haszonkulcs a 15 % és 25 % közötti tartományban mozog.

(368)

Az érdekelt felek végső tájékoztatására vonatkozó megjegyzéseiben a ZTT és az FTT csoport azt állította, hogy bizonyos kedvezményeket duplán vont le a Bizottság – egyszer az értékesítési jegyzékből, egyszer pedig az értékesítési, általános és igazgatási költségekből.

(369)

A Bizottság megalapozottnak találta ezeket az állításokat, ezért ennek megfelelően felülvizsgálta az exportárat. Ezen állítás részletes értékelését – tekintettel arra, hogy az bizalmas információkat tartalmaz – mindkét csoport az egyedi tájékoztatásban kapta meg.

(370)

Az FTT csoport azt állította, hogy a Bizottságnak nem a – négy különböző típusú díjból felépülő – teljes ügynöki díjat, hanem csak az exportügynöki díjat kellene levonnia az exportárból.

(371)

A Bizottság felkérte az FTT csoportot, hogy szolgáltasson további információkat az ügynöki díj a vele kapcsolatban álló ügynöknek való megfizetésével kapcsolatban. Az FTT csoport által benyújtott információk rámutattak, hogy az FTT csoport az ügynöki díj teljes összegét fizette meg a vele kapcsolatban álló ügynöknek, nem csak az exportügynöki díjat. A Bizottság ezért elutasította az állítást.

(372)

Az FTT csoport azt állította, hogy a Bizottság hibás ügynöki díjat használt az érintett termék esetében 2020-ra vonatkozóan, és kétszer vonta le az óceáni fuvar- és anyagmozgatási költségeket; egyszer kedvezményként az értékesítési jegyzékben, egyszer pedig az ügynöki díj részeként.

(373)

A Bizottság megalapozottnak találta ezeket az állításokat, ezért elfogadta azokat. Az exportár számítását ennek megfelelően felülvizsgálták.

(374)

Az FTT csoport azt állította továbbá, hogy vele kapcsolatban álló vállalkozás, az NW értékesítései exportárának számtani képzésekor a Bizottságnak nem kellene levonnia az FTT értékesítéseire érvényes ügynöki díjat, mivel 1. az NW és az FTT vagy az FTT exportügynöke között nem jött létre megállapodás, 2. az FTT és az ügynöke közötti ügyletek tükrözik ezeket a díjakat, valamint 3. az NW és az FTT közötti ügyletek belföldi ügyeletek voltak, melyekhez héát tartalmazó számlaérték tartozik.

(375)

Az FTT és a vele kapcsolatban álló ügynök között létrejött megállapodás nem határozza meg, hogy az ügynöki díj csak az FTT által gyártott optikai szálakból álló kábelek értékesítésére vonatkozik. Mivel az FTT az NW által gyártott optikai szálakból álló kábeleket is exportált, az ügynöki díjat az FTT teljes kivitelére vonatkozóan le kell vonni, függetlenül a gyártótól. A Bizottság ezért elutasította az állítást.

(376)

Az FTT csoport azt állította továbbá, hogy a független importőr a (367) preambulumbekezdésben közölt haszonkulcsa nem reprezentatív, és az importőrök általában nem érik el azt. Az FTT csoport azt is előadta, hogy a Bizottság által kiválasztott importőrök tevékenységi köre eltér az FTT csoportba tartozó importőrökétől.

(377)

Mindenekelőtt meg kell jegyezni, hogy nem a Bizottság választotta ki az importőröket. Az importőrök dömpingellenes vizsgálatban való együttműködés önkéntes alapú. A (28) preambulumbekezdésben leírtak szerint öt független importőr szolgáltatott információkat és járult hozzá ahhoz, hogy szerepeljen a mintában. A Bizottság felkérte az összes együttműködő importőrt, hogy nyújtsák be a kérdőívre adott válaszaikat. A (42) preambulumbekezdésben említettek szerint a Bizottság az adatok egybevetésével ellenőrizte az importőrök által benyújtott információkat. Mi több, a (367) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint az alkalmazott haszonkulcs a vizsgálati időszakra vonatkozó adatokat szolgáltatni tud együttműködő importőrök (28) preambulumbekezdésben említett nyereségének súlyozott átlaga. A Bizottság ezért úgy ítélte meg, hogy ez a haszonkulcs reprezentatív és pontos.

(378)

A Bizottság a rendes értéket és az mintában szereplő exportáló gyártók exportárát gyártelepi szinten hasonlította össze.

(379)

Azokban az esetekben, amikor azt a méltányos összehasonlítás szükségessé tette, a Bizottság a rendes értéket és/vagy az exportárat az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdésével összhangban az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségek figyelembevételével kiigazította. Emellett kiigazítást végzett a fuvarozási, biztosítási, anyagmozgatási és rakodási költségek, a hitelköltségek, a banki költségek, az egyéb importterhek, a csomagolási költségek, az ügynöki díjak, a jutalékok és az év végi visszatérítések tekintetében is.

(380)

A Bizottság a 2. cikk (10) bekezdésének i) pontja alapján kiigazítást végezett a kapcsolatban álló kereskedőkön keresztül történő értékesítésekre vonatkozóan is. Megállapítást nyert, hogy Kínában és Hongkongban a kereskedők az ügynökökhöz hasonló funkciót töltöttek be. Ezek a kereskedők ügyfeleket kutattak fel, és kapcsolatot létesítettek velük. Felelősséggel tartoztak az értékesítési folyamatért, és a szolgáltatásaikért díjban részesültek. A kiigazítás a kereskedők SGA-költségeit és 10 %-os nyereségét foglalta magában. A Bizottság ezt az értéket a független importőrök által az ágazatban elért magas (jellemzően 20 % körüli) haszonkulcsokhoz képest a megfelelő mértékű jövedelmezőség óvatos becslésének tekintette.

(381)

A ZTT csoport előadta, hogy gyártó és értékesítő vállalatai az optikai szálakból álló kábelek exportértékesítései terén egyetlen gazdasági egységet alkotnak.

(382)

A Bizottság nem értett egyet ezzel az állítással. Meg kell jegyezni, hogy ez az állítás kizárólag az érintett termékre vonatkozott, nem pedig a ZTT csoport által értékesített összes termékre. Amint azt az Európai Unió Törvényszéke megerősítette (138), egy olyan vizsgálatnak, amely azt kívánja megállapítani, hogy egy kapcsolt vállalkozás egyetlen gazdasági egységet alkot-e a gyártó szervezetekkel, túl kell mutatnia az érintett termék Unióba irányuló értékesítésén. A csoport által előállított vagy értékesített valamennyi termék esetében meg kell vizsgálni a gyártó szervezet és az értékesítő szervezet szerepét. A Bizottság vizsgálata során kiderült egyebek mellett az, hogy jelentős volt a közvetlen értékesítések volumene, és hiányzott a gazdasági kontroll. A Bizottság megállapította, hogy a ZTT csoport értékesítési vállalatait nem lehet egyszerűen belső értékesítési részlegnek tekinteni. A Bizottság értékelésének további részleteit a Bizottság a ZTT csoporttal a csoport egyedi tájékoztatása keretében közölte, tekintettel arra, hogy azok üzleti szempontból bizalmas információkat tartalmaztak. Az értékelés alapján a Bizottság ezt az állítást elutasította.

(383)

Az érdekelt felek végső tájékoztatására vonatkozó megjegyzéseiben a ZTT csoport nem értett egyet a Bizottság azon megállapításával, hogy a ZTT Group értékesítési vállalatait nem lehet egyszerűen belső értékesítési részlegnek tekinteni. Azt állította, hogy még ha az egyik gyártóegység nem is rendelkezett részesedéssel a kínai kereskedőben vagy nem gyakorolt gazdasági irányítást felette, a két társaság akkor is közös ellenőrzés alatt állt.

(384)

A Bizottság megjegyezte, hogy még ha így is lenne, ez a követelmény akkor is csak egy előfeltétel, nem pedig döntő tényező.

(385)

Ezenfelül a ZTT csoport azt is állította, hogy a Bizottság nem szolgáltatott bizonyítékokat arra, hogy a kereskedelmi vállalat független vállalatok termékeit értékesítette volna, és hogy az írásbeli megállapodás meghatározta, hogy a gyártók és a kereskedő között az exportértékesítés tekintetében folytatott ügyletek a szokásos piaci feltételek szerint lebonyolított ügyletek. Azzal érvelt továbbá, hogy az értékelés szempontjából kizárólag az exportértékesítések relevánsak, a belföldi értékesítések nem, és csak az érintett termék értékesítését kellene értékelni. Ebben a vonatkozásban azt állította, hogy irreleváns, a gyártóegységek értékesítettek-e közvetlenül más termékeket, mivel a kereskedelmi vállalat nem e termékek belső értékesítési osztályaként működött. Azt állította, hogy egy vállalaton belül több értékesítési részleg is lehet, melyek mindegyike egy adott termékre specializálódik. Emellett azt is állította, hogy egyik gyártó sem rendelkezett exportértékesítési részleggel vagy olyan személyzettel, amely a kiviteli feladatokat végezte volna el. A ZTT csoport azt állította továbbá, hogy nem releváns, mi szerepel a kereskedő üzleti engedélyében, mivel az a „formaiságot” érinti, nem pedig a gazdasági valóságot.

(386)

A Bizottság fenntartja következtetéseit, melyek szerint a kínai kereskedőt nem lehet egyszerűen belső értékesítési részlegnek tekinteni. Egy olyan vizsgálatnak, amely azt kívánja megállapítani, hogy egy kapcsolt vállalkozás egyetlen gazdasági egységet alkot-e a gyártó szervezetekkel, túl kell mutatnia az érintett termék Unióba irányuló értékesítésén. (139) Az egyik gyártóegység más termékek jelentős, a teljes értékesítés 17–22 %-át kitevő közvetlen exportértékesítését végezte, és ezért a ZTT állításával szemben rendelkeznie kellett exportértékesítési részleggel és személyzettel. A kereskedő üzleti engedélyét tekintve megjegyzendő, hogy a betöltött funkciók jellegével kapcsolatos okirati bizonyíték fontos a kereskedő szerepének értékelése szempontjából.

(387)

A ZTT csoport megismételte azt az állítását is, hogy a vele kapcsolatban álló uniós importőr egyetlen gazdasági egységet alkot.

(388)

A Bizottság fenntartotta következtetését, hogy a kapcsolt uniós importőrön keresztül lebonyolított exportok tekintetében nem releváns az alaprendelet 2. cikke (9) bekezdésének alkalmazását illetően, hogy egyetlen gazdasági egységről van-e szó. E rendelkezés lényege az exportárak kiigazítása olyan esetekben, amikor az exportár nem megbízható az exportőr és az importőr vagy egy harmadik fél közötti kapcsolat vagy kompenzációs megállapodás miatt. Ebben az esetben nem volt vitatott, hogy a ZTT csoport az Unióba egy vele kapcsolatban álló importőrön keresztül értékesít, ezért ez a rendelkezés teljes mértékben alkalmazandó.

(389)

Az érdekelt felek végső tájékoztatására vonatkozó megjegyzéseiben az FTT csoport és a CCCME azt állította, hogy a Bizottság nem ismertette a 10 %-os haszonkulcs forrását, valamint azt, hogy ez az érték észszerű és uralkodó-e a piacon.

(390)

A Bizottság nem ért egyet ezzel az állítással. Ez az információ a (380) preambulumbekezdésben szerepel.

(391)

Az FTT csoport és a CCCME is azt állította, hogy az NW exportárának megállapításakor nem került sor a kínai és hongkongi kapcsolt kereskedőinél felmerült SGA-költségek (a követlen értékesítési költségek kivételével) és a nyereség szerinti kiigazításra, és a Bizottság nem igazolta, hogy az e kereskedők által betöltött funkció hasonló volt a jutalékalapon dolgozó ügynökökéhez.

(392)

A Bizottság nem értett egyet ezzel az állítással. A Bizottság megismételte a (380) preambulumbekezdésben kifejtett értékelését. Mi több, a Bizottság megjegyezte, hogy jelentős árkülönbségek voltak megfigyelhetők az Unióba irányuló értékesítési folyamat különböző szakaszainak összehasonlításakor. Ezek a szakasztól függően 18 % és 30 % között alakultak. Ezért világos volt, hogy mindegyik kereskedő díjat kapott, amely magasabb volt, mint a független kereskedelmi vállalat Bizottság által levont nyeresége, melyet a (380) preambulumbekezdés tartalmaz.

(393)

Az FTT csoport azt állította továbbá, hogy a Prysmian Energia Cables y Sistemas de Argentina S.A. SGA-költsége valamennyi, a beszámolási időszak során felmerült költséget tartalmazza. Az FTT csoport felkérte a Bizottságot, hogy vonja le a közvetlen értékesítési költségeket (például a szállítási és anyagmozgatási költségek) a teljes SGA-költségből, mivel az értékesítési és pénzügyi kiadásokkal csökkentett exportár és az ilyen levonással nem csökkentett rendes érték összehasonlítása nem objektív és méltányos. A CCCME hasonló állítást fogalmazott meg, és azzal érvelt, hogy a Bizottság látszólag csak az exportárat igazította ki a 2. cikk (10) bekezdésének megfelelően, a rendes értéket pedig nem. A ZTT csoport azt állította továbbá, hogy a Prysmian Energia Cables y Sistemas de Argentina S.A. pénzügyi adatai nem voltak kellően részletesek ahhoz, hogy lehetővé tegyék az SGA-elemek és a hozzájuk kapcsolódó összegek teljes felmérését. Azzal érvelt, hogy a további részletek kulcsfontosságúak a ZTT csoport exportára és a számtanilag képzett rendes érték méltányos összehasonlításának biztosításához, valamint annak garantálásához, hogy a nyereség a fő üzleti tevékenységből (például kábelek értékesítése), nem pedig egy másik üzleti tevékenységből vagy nem működési bevételekből származott. Ezt a jövedelmet nem kellene beleszámítani a rendes érték számtani képzéséhez használt nyereségbe. Ezen túlmenően a ZTT csoport azt állította, hogy ha a Bizottság nem tud érdemi információkat tartalmazó módon közzétenni a Prysmian Energia Cables y Sistemas de Argentina S.A. vállalattal kapcsolatos pénzügyi adatokat, akkor a Bizottságnak azon malajziai gyártók adatait kellene használnia, amelyek auditált pénzügyi kimutatásai rendelkezésre állnak.

(394)

A Bizottság nem értett egyet ezzel az állítással. Az SGA-költségek az értékesített áruk költsége és az egyéb működési költségek különbözeteként kerültek kiszámításra a könnyen rendelkezésre álló információk alapján. A Bizottság megjegyezte, hogy az állítás, mely szerint ezeket a kiadásokat beleszámították a reprezentatív országban található gyártó esetében jelentett SGA-költségekbe, megalapozatlan volt. Ezen túlmenően a mintában szereplő exportáló gyártók nem számszerűsítették ezt a kiigazítást. A (280) preambulumbekezdésben kifejtetteknek megfelelően a Bizottság az érdekelt felekkel a második feljegyzésben közölte a Prysmian Energia könnyen hozzáférhető, a Dun & Bradstreet adatbázisából származó releváns pénzügyi információit. Egyik érdekelt fél sem nyújtott be argentin gyártóra vonatkozó, megfelelőbb SGA-adatokat. Ezenfelül mivel a Bizottság a (294) preambulumbekezdésben említettek szerint arra a következtetésre jutott, hogy Argentína maradéktalanul teljesítette azokat a kritériumokat, amelyeket az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának első franciabekezdése megfelelő reprezentatív országként történő figyelembevételhez meghatároz, a Bizottságnak egy argentin, nem pedig egy malajziai gyártó SGA-költségét kell alkalmaznia. Mivel a malajziai gyártó nem termelt észszerű profitot, a Bizottság nem tudta felhasználni a pénzügyi adatait. A Bizottság ezért elutasította az állítást.

(395)

A mintában szereplő exportáló gyártók esetében a Bizottság az alaprendelet 2. cikkének (11) és (12) bekezdésével összhangban összehasonlította a hasonló termék egyes típusaihoz tartozó rendes értékek súlyozott átlagát az érintett termék megfelelő típusaihoz tartozó exportárak súlyozott átlagával.

(396)

Mindezek alapján a súlyozott átlagos dömpingkülönbözetek a vámfizetés nélküli, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékaként kifejezve a következő értékekre adódtak:

(397)

Az alaprendelet 9. cikkének (6) bekezdésével összhangban a mintába nem felvett együttműködő exportáló gyártók esetében a Bizottság kiszámította a dömpingkülönbözet súlyozott átlagát. Ennek a különbözetnek a meghatározása tehát a mintában szereplő exportáló gyártók vonatkozásában megállapított különbözetek alapján történt.

(398)

Ennek alapján a mintába nem felvett együttműködő exportáló gyártók végleges dömpingkülönbözete 31,2 %.

(399)

Az összes többi kínai exportáló gyártó különbözete kapcsán a Bizottság meghatározta az exportáló gyártók együttműködésének szintjét. Az együttműködés szintje az együttműködő exportáló gyártók Unióba irányuló kivitelének volumenét, valamint a Kínából érkező, az Eurostat importstatisztikái alapján megállapított teljes behozatali volument figyelembe véve került megállapításra.

(400)

Ebben az esetben az együttműködés szintje magas volt. A Bizottság úgy döntött, hogy a minden más vállalat esetében alkalmazandó dömpingkülönbözetet a mintában szereplő vállalatok közül azon vállalat szintjén határozza meg, amelynek a legnagyobb a dömpingkülönbözete.

(401)

A végleges dömpingkülönbözetek tehát a vámfizetés nélküli, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékaként kifejezve a következők:

(402)

Noha a hivatalos importstatisztikák az adatokat kilogrammban kifejezve tartalmazzák, a Bizottság az exportáló gyártók és az uniós gazdasági ágazat észrevételeivel összhangban úgy ítélte meg, hogy ez a mértékegység nem alkalmas az érintett volumenek mérésére. A vizsgálat rámutatott arra, hogy az ágazatban általában elsősorban nem tömegben, hanem hosszban adják meg a volument. Ezen belül lehetőség van a kábel hosszának (kábelkilométer), illetve a kábelben lévő szálak összesített hosszának (szálkilométer) megadására. Mivel a vizsgálat kábelekre vonatkozott, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a kábelkilométer a legmegfelelőbb mértékegység, így ezt alkalmazta az alábbi kárelemzésben.

(403)

Az érdekelt felek végső tájékoztatására vonatkozó megjegyzéseiben a CCCME azt állította, hogy a behozatali volument szálkilométer, nem pedig kábelkilométer alapján kellene számítani, mivel a szálkilométer az iparágban elfogadott szabvány, és az egyetlen mértékegység, amely tükrözi a kábelenkénti szálak száma közötti hatalmas különbségeket.

(404)

A Bizottság fenntartotta álláspontját, hogy a kábelkilométer a megfelelő mértékegység, mivel a vizsgált termékek kábelek, és a kábelen belüli szálak száma a kábel egy sajátossága, amelyet a termékkód tükröz. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(405)

A vizsgálati időszakban a hasonló terméket 29 uniós gyártó gyártotta az Unióban. A következő szakaszban említett két vállalat kivételével ezek alkotják az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése szerinti uniós gazdasági ágazatot. Az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból való kilépése miatt a Bizottság a kárelemzést a teljes figyelembe vett időszak tekintetében az EU jelenlegi 27 tagállamára (EU-27) vonatkoztatva végezte.

(406)

A vizsgálati időszakban a teljes uniós termelés meghaladta a 1,2 millió kábelkilométert. A Bizottság ezt számadatot az uniós gazdasági ágazatra vonatkozóan rendelkezésre álló összes információ – például a kilenc féltől (vagyis a hat panaszostól és a panaszt támogató három vállalattól) származó közvetlen információk – alapján, valamint a többi gyártóra vonatkozó piaci értesülések fényében állapította meg. A (26) preambulumbekezdésben említettek szerint három uniós gyártót vettek fel a mintába, amelyek a hasonló termék teljes uniós termelésének 52 %-át képviselték.

(407)

Az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése szerint kizárhatók az uniós gazdasági ágazatból azok a gyártók, amelyek kapcsolatban állnak az állítólagosan dömpingelt termék kínai exportőreivel vagy importőreivel és/vagy ők maguk is e termék importőrei. A 4. cikk (2) bekezdése meghatározza, hogy a gyártókat mikor kell az exportőrökkel vagy importőrökkel kapcsolatban állónak tekinteni.

(408)

A Bizottság megvizsgálta az uniós gazdasági ágazatnak az érintett termék exportőreivel vagy importőreivel fennálló kapcsolatait. A vizsgálat feltárta, hogy a mintában szereplő egyik uniós gyártó elhanyagolható mennyiségű optikai szálakból álló kábelt importált Kínából, egy másik gyártó pedig kisebbségi részesedéssel rendelkezik egy, a mintában nem szereplő exportáló gyártóban. Tekintettel az első gyártó által importált elhanyagolható mennyiségekre, valamint arra, hogy a második gyártó bizonyította, hogy nem ellenőrzi ezt az exportáló gyártót és nem áll annak ellenőrzése alatt, továbbá hogy e kapcsolat hatására ez a gyártó nem tanúsított az adott vállalattal kapcsolatban nem álló gyártókétól eltérő magatartást, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy semmi sem indokolja azt, hogy e vállalatokat kizárja az uniós gazdasági ágazatból.

(409)

A harmadik, a mintában nem szereplő gyártót illetően a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az egyik (ugyanazon gazdasági szereplő ellenőrzése alatt álló) kínai exportáló gyártóval fennálló kapcsolatára és az általa behozott jelentős mennyiségű kínai termékekre való tekintettel a kérdéses gyártót indokolt kizárni az uniós gazdasági ágazatból, annak ellenére, hogy az Unióban jelentős termelési tevékenységet végez.

(410)

Hasonlóképpen, egy nem együttműködő uniós gyártó esetében, amely jelentős mennyiségű kínai behozatalt jelentett be, a Bizottság úgy határozott, hogy – figyelembe véve a kínai exportáló gyártóval fennálló kapcsolatot és a jelentős mennyiségű behozatalt – az érintett uniós gyártót hasonló módon ki kell zárni az uniós gazdasági ágazatból.

(411)

Mivel a vizsgálat nem tárta fel, hogy bármely másik gyártó kapcsolatban állna a kínai exportőrökkel vagy Kínából importálna, nem volt szükséges további gyártókat kizárni az uniós gazdasági ágazatból.

(412)

A CCCME előadta, hogy több uniós gyártó is kötődött az optikai szálakból álló kábelek kínai gyártóihoz, és kérte, hogy a Bizottság a kárelemzés keretében ezeket a behozatalokat külön elemezze.

(413)

Az érdekelt felek végső tájékoztatására vonatkozó megjegyzéseiben a CCCME ismét megfogalmazta ezt a behozatalok különválasztását és különálló értékelését érintő állítást. A CCCME úgy vélte továbbá, hogy a Bizottságnak közzé kellene tennie az uniós gyártók a vizsgálati időszak során a kapcsolt és független kínai gyártóktól származó import volumenét és százalékos arányát.

(414)

A fentiekben bemutatott módon a Bizottság megfelelően figyelembe vette az uniós gyártók és a kínai vállalatok közötti kapcsolatokat azzal, hogy kizárta a számításokból azokat a gyártókat, amelyek jelentős mennyiségeket hoztak be Kínából, illetőleg azzal, hogy figyelembe vette ezeknek a vállalatoknak a kínai exportőrökkel fennálló viszonyát. A mintában szereplő uniós gyártók jelentéktelen (a termelésük kevesebb mint 1 %-át kitevő) mennyiséget importáltak az érintett termékből a velük kapcsolatban álló kínai vállalatoktól. A Bizottság ezért elutasította az állítást.

(415)

A Connect Com benyújtott egy jegyzéket az optikai szálakból álló kábelek más uniós gyártóiról, amelyeket a panasz nem vett figyelembe. A Bizottság megjegyezte, hogy ezek a vállalatok nem működtek együtt a vizsgálatban, és hogy a nem együttműködő uniós gyártókra vonatkozó becslések megbízható piaci értesüléseken (140) alapulnak.

(416)

Annak megállapítsa céljából, hogy az uniós gazdasági ágazat szenvedett-e kárt, továbbá, hogy meghatározza a felhasználást és az uniós gazdasági ágazat helyzetével összefüggő különböző gazdasági mutatókat, a Bizottság megvizsgálta, hogy az uniós gazdasági ágazat által előállított hasonló termék későbbi felhasználását az elemzés során figyelembe kell-e venni, és ha igen, milyen mértékben.

(417)

A Bizottság megállapította, hogy a figyelembe vett időszakban az uniós gyártók termelésének 4,4–5,8 %-át belső felhasználásra szánták. A kábeleket ebben az esetben ugyanazon társaságon vagy vállalatcsoportokon belül szállították további feldolgozásra, különösen a csatlakozókkal ellátott kábelek gyártására.

(418)

A belső felhasználás (kötött piac) és a szabadpiac közötti különbségtétel azért helyénvaló a kárelemzés során, mert a belső felhasználásra szánt termékek nem állnak közvetlen versenyben az importtal. Ezzel szemben a szabadpiaci értékesítésre szánt termelés közvetlen versenyben állt az érintett termék behozatalával.

(419)

Az uniós gazdasági ágazatról alkotott lehető legteljesebb kép érdekében a Bizottság adatokat gyűjtött az optikai szálak teljes termelésére vonatkozóan, és meghatározta, hogy a termelést belső felhasználásra vagy a szabadpiacra szánták-e.

(420)

A Bizottság az uniós gazdasági ágazathoz kapcsolódó egyes gazdasági mutatók vizsgálatát szabadpiaci adatok alapján végezte el. E gazdasági mutatók a következők: értékesítési volumen és értékesítési árak az uniós piacon, piaci részesedés, növekedés, exportvolumen és -árak, jövedelmezőség, a beruházás megtérülése, és pénzforgalom. Ahol lehetséges és indokolt volt, a Bizottság a vizsgálat ténymegállapításait összehasonlította a kötött piacra vonatkozó adatokkal, hogy teljes képet alkothasson az uniós gazdasági ágazat helyzetéről.

(421)

Ugyanakkor más gazdasági mutatók elemzésének csak a teljes – így az uniós gazdasági ágazat általi belső felhasználást is magában foglaló – tevékenységre vonatkoztatva volt értelme (141). Ezek a következők: termelés, kapacitás és kapacitáskihasználás, beruházások, készletek, foglalkoztatás, termelékenység, munkabérek, és a tőkebevonási képesség.

(422)

Az érdekelt felek végső tájékoztatására vonatkozó megjegyzéseiben a CCCME azt állította, hogy a kötött piacot nem kellene figyelmen kívül hagyni az uniós gazdasági ágazat általános piaci helyzetének elemzésekor.

(423)

E tekintetben az alábbiakban kifejtettek szerint a Bizottság nem hagyta figyelmen kívül a kötött piacot, hanem beazonosította azt, és értékelte annak időbeli alakulását. Ez teljes képet adott az uniós gazdasági ágazat helyzetéről. E piac kicsi és csökkenő mérete hangsúlyozza, hogy az nem gyakorol jelentős hatást az uniós gazdasági ágazat helyzetére. A Bizottság emlékeztet továbbá arra, hogy a csatlakozóval ellátott kábelek nem tartoznak az érintett termék körébe.

(424)

A Bizottság az uniós felhasználást a panaszos által meghatározott értékesítési adatok, valamint a (426)–(431) preambulumbekezdésben ismertetett módszertannal megállapított behozatali adatok alapján határozta meg.

(425)

Az uniós felhasználás a következőképpen alakult:

2. táblázat

Uniós felhasználás (kábelkilométer)

(426)

A figyelembe vett időszakban a szabadpiaci felhasználás 38 %-kal nőtt az Unióban. A digitális ágazat rohamos bővülése miatt az uniós piac erőteljes növekedést mutat, és ez a jövőben sem lesz másként. (142) A felhasználás a vizsgálati időszakig folyamatosan nőtt, annak ellenére, hogy az időszak második része (2020 első fele) egybeesett a Covid19-világjárványhoz kapcsolódó zavarok első hónapjaival. A vizsgálat ténymegállapításai szerint a vizsgálati időszak utolsó hónapjaiban kezdődő járvány és az ahhoz kapcsolódó megelőző intézkedések lassították ugyan a növekedést, de a vizsgált terméknek a teljes vizsgálati időszak alatti uniós felhasználása ennek ellenőre növekvő tendenciát mutatott. A kötött piac az optikai szálakból álló kábeleknek a vállalatok által kínált konnektivitási megoldásokban történő felhasználását jelenti (ideértve a csatlakozókkal felszerelt kábeleket is); az erre a piacra jutó, a teljes piachoz képest rendkívül csekély volumen a figyelembe vett időszak egészét tekintve 12 %-kal csökkent.

(427)

A Kínából érkező behozatal volumenének megállapítása a kínai exportáló gyártók által a (47) preambulumbekezdésben említett módon közvetlenül szolgáltatott adatok alapján történt. Ezek az adatok nagymértékben reprezentatívak, hiszen a mintában szereplő kínai exportáló gyártók által a vizsgálat kezdetén megadott importadatok alapján ezek a vállalatok együttesen a vizsgálati időszakbeli teljes behozatal 89 %-át adták. Ennek alapján a Bizottság a teljes behozatalt a (47) preambulumbekezdés alapján megadott mennyiségek 11 %-kal megnövelt értékében állapította meg.

(428)

Az egyéb harmadik országokból érkező behozatal megállapítása a (48) preambulumbekezdésben bemutatott részletes elemzés alapján történt, és a Bizottság az érintett termék kilogrammban megadott behozatali adatait a kínai exportáló gyártók által a (47) preambulumbekezdésben említett kiegészítő információkérésre adott válaszukban megadott pontos váltószámok segítségével átszámította kábelkilométerre.

(429)

A behozatal piaci részesedése az 2. táblázatban bemutatott szabadpiaci felhasználáshoz viszonyított behozatali volumen alapján került meghatározásra.

(430)

Az érintett országból érkező behozatal a következőképpen alakult:

3. táblázat

Behozatali volumen és piaci részesedés

(431)

Tekintettel a jelentős kínai kapacitásfeleslegre (amelynek a panaszosok által rendelkezésre bocsátott speciális piacelemzés (143) alapján becsült mértéke a teljes uniós piac több mint kétszerese), az érintett országból érkező behozatal a figyelembe vett időszakban jelentős mértékben, körülbelül 190 000 kábelkilométerről körülbelül 500 000 kábelkilométerre, azaz nagyon gyorsan több mint két és félszeresére nőtt. Ez a 163 %-os növekedés több mint négyszerese a felhasználás növekedésének, ami jól jelzi a kínaiak terjeszkedésének intenzitását ezen a piacon.

(432)

Ennek eredményeként e behozatal piaci részesedése 14,8 %-ról 28,3 %-ra nőtt a figyelembe vett időszakban, ami igen jelentős, 91 %-os bővülést jelent. Megjegyzendő, hogy a kínai behozatali volumenek a figyelembe vett időszak minden évében növekedést mutattak, ami jól jelzi a kínai piaci terjeszkedés gyorsaságát és intenzitását.

(433)

Az érdekelt felek végső tájékoztatására vonatkozó megjegyzéseiben a CCCME azt állította, hogy az uniós gazdasági ágazat piaci részesedését alulbecsülték, a kínai importok piaci részesedését pedig eltúlozták. Ebben a vonatkozásban a CCCME azt állította továbbá, hogy a piaci adatokat szálkilométerben kell meghatározni, nem pedig kábelkilométerben. Ez a kínai behozatal alacsonyabb piaci részesedését eredményezné.

(434)

E tekintetben a Bizottság emlékeztet arra, hogy a vizsgálat alapján a (402)–(404) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a kábelkilométer a legmegfelelőbb mértékegység az érintett termék esetében. A Bizottság ezért elutasította az állítást.

(435)

Az importárakat a Bizottság az együttműködő exportőrök által a (47) preambulumbekezdésben említett kiegészítő információkérésre válaszul szolgáltatott adatok alapján állapította meg.

(436)

Az érintett országból érkező behozatal átlagára a következőképpen alakult:

4. táblázat

Importárak (EUR/kábelkilométer)

(437)

A Kínából érkező behozatal árai a figyelembe vett időszakban kábelkilométerenként 452 EUR-ról 349 EUR-ra, tehát 23 %-kal csökkentek. Ezt a fejleményt a kínai exportáló gyártók egyre agresszívabb magatartásának fényében kell vizsgálni, amely az ország többletkapacitásával áll kapcsolatban (lásd a (431) preambulumbekezdést). E mutató kapcsán figyelembe kell venni, hogy adott hossz mellett a különböző terméktípusok ára nagymértékben eltér egymástól, továbbá éves összehasonlításban a behozatal termékösszetétele is jelentős eltéréseket mutatott. A termékösszetétel eltérései egyrészt abban mutatkoztak meg, hogy az értékesített kábelek típusa – és ennélfogva ára – különböző volt, másrészt pedig abban, hogy nem minden évben ugyanazokat a termékeket értékesítették, illetve szállították pályázat alapján.

(438)

A figyelembe vett időszakra érvényes idősorok mögötti termékösszetételbeli különbségek kiküszöbölése érdekében, valamint abból a célból, hogy pontosabb és reprezentatívabb adatokhoz jusson, a Bizottság a mintában szereplő kínai exportőrök és uniós gyártók által a bővebb, közvetlenül összehasonlítható termékcsoportok vonatkozásában szolgáltatott átfogó adatokat is elemezte. Ennek keretében 35 olyan egymásnak megfeleltethető (tehát egymással összehasonlítható) termékcsoportot azonosított, amelyet a vizsgált évek mindegyikében mind a kínai exportőrök, mind pedig az uniós gazdasági ágazat képviselői értékesítettek. A Bizottság ezzel olyan idősorhoz jutott, amelyből a figyelembe vett időszak minden egyes éve vonatkozásában kiolvashatók a terméktípusonkénti árak. Ezek a mintában szereplő vállalatok által a vizsgálati időszakban exportált volumen 62 %-a alapján képzett árak reprezentatívnak tekinthetők a figyelembe vett időszak teljes kínai kivitele szempontjából. Az így kiadódó idősorok az alábbiak szerint alakultak (súlyozott összesített értékek):

4.bis táblázat

Behozatal Kínából (EUR/kábelkilométer)

(439)

A fenti táblázat a Kínából érkező behozatal árának jelentős, folyamatos csökkenését mutatja. Más szóval ugyanazon terméktípusok értékesítéseit évenként összehasonlítva az látható, hogy minden évben egyértelműen, jól láthatóan csökkentek a kínai importárak, és ezek az árak a 2018-tól a vizsgálati időszakig tartó periódusban jóval alatta voltak az uniós gyártók árainak (8.bis táblázat).

(440)

A vizsgálati időszak alatti áralákínálás meghatározásához a Bizottság összehasonlította egymással:

(441)

Az exportárnak a dömpingszámításhoz, az alákínálás és a kárkülönbözet (444) preambulumbekezdésben ismertetett kiszámításához az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdése szerinti kiigazításakor az exportár („számtanilag képzett CIF”) az első független vevőnek kiszámlázott érték alapján került kiszámításra, mely értékből levonásra kerültek a CIF-pontig érvényes, importálással kapcsolatos kedvezmények, valamint a kapcsolt importőr SGA-költségei és nyeresége, az alaprendelet 2. cikke (9) bekezdésének analógia útján való alkalmazásával.

(442)

Az érdekelt felek végső tájékoztatására vonatkozó megjegyzéseiben a ZTT csoport azt állította, hogy a behozatal utáni költségeket a Bizottság a CIF-ár százalékos értékeként számította ki; a ZTT csoport az exportmennyiség arányában való kiszámítását javasolta a dömpingszámítás során az exportár ugyanezen kiigazításával való összhang érdekében. Azt állította, hogy ezek a költségek a mennyiség szempontjából relevánsabbak, mint az exportügyletek szempontjából.

(443)

A Bizottság megalapozottnak találta ezt az állítást, ezért elfogadta azt.

(444)

A Bizottság az árakat terméktípusonként – a kereskedelem azonos szintjén lebonyolított ügyletek vizsgálatával, szükség esetén az adatok kiigazításával – hasonlította össze. Az összehasonlítás eredményét a Bizottság a mintában szereplő uniós gyártók vizsgálati időszakbeli forgalmának százalékaként fejezte ki. A mintában szereplő két exportáló gyártó esetében az alákínálási különbözet súlyozott átlaga 30,0 %, illetve 33,2 % volt, ami összességében 31,5 %-os alákínálási különbözetet eredményezett. Az (502) preambulumbekezdésben bemutatott módon a pályázatok elemzése azt jelzi, hogy az áralákínálás a pályázatok szintjén is érvényesült.

(445)

Az érdekelt felek végső tájékoztatására vonatkozó megjegyzéseiben a ZTT csoport azzal érvelt továbbá, hogy a Bizottság nem adott magyarázatot az összesített termékkód-csoportokra, ezért azok önkényesek voltak. A CCCME állítása szerint a csoportok használata arra utal, hogy az uniós gazdasági ágazati árak és a kínai árak megfeleltetése és összehasonlítása problémát jelent.

(446)

A Bizottság két okból nem értett egyet ezzel az állítással. Először is nem használta ezeket a csoportokat az alákínálással és az alulértékesítéssel kapcsolatos számításokhoz. Másodszor, éppen annak biztosítása érdekében használta ezeket a Bizottság, hogy az árak időbeli alakulását ne befolyásolják a termékösszetétel az adott időszak alatt bekövetkező jelentős változásai, ezáltal javítva az időbeli összehasonlíthatóságot olyan csoportok alapján, amelyek a fentiek szerint reprezentatívak az érintett termék szempontjából. Ezért a Bizottság a csoportosítás nyilvánvalóan nem megfelelő jellegére vonatkozó bizonyítékok hiányában elutasította az állítást.

(447)

Az FTT csoport azzal érvelt továbbá, hogy a Bizottság az Unióba irányuló kivitelének mintegy 30 %-a esetében nem állapított meg alákínálást, mivel nem sikerült megfeleltetni a kiviteleket az uniós gazdasági ágazat által értékesített termékkódokkal. Az FTT csoport úgy ítélte meg, hogy a Bizottság nem korlátozhatja az elemzését csak azokra a terméktípusokra vagy piaci szegmensekre, amelyek esetében az uniós gazdasági ágazat tényleges értékesítést végzett. E tekintetben a Changshu City Standard Parts Factory és Ningbo Jinding Fastener Co. Ltd kontra az Európai Unió Tanácsa (144) ügyre hivatkozott, amely kimondta, hogy a dömpingkülönbözetet az Unióba irányuló összes exportra vonatkozóan kell kiszámítani, és az FTT csoport azt állította, hogy ennek a követelménynek analógia útján az alákínálásra is érvényesnek kell lennie.

(448)

A Bizottság nem értett egyet a Bíróság Changshu City ügyben hozott ítéletének FTT csoport általi értelmezésével. A teljes kivitel figyelembevételére vonatkozó követelmény kizárólag a dömpingkülönbözet kiszámítására vonatkozik. Ezen túlmenően a Bizottság megállapította, hogy az alákínálási és alulértékesítési különbözet értékelésekor az összehasonlítás az érintett országokból az unióba exportált modellek alapján történik. Az exportáló gyártók exportértékesítésének és az uniós gazdasági ágazat értékesítéseinek összehasonlítása esetén a helyzet jellegéből adódik, hogy az uniós gazdasági ágazat nem feltétlenül értékesíti mindegyik exportált modellt. A jelen ügyben a mintában szereplő kínai exportáló gyártókra vetített egyezési arány mintegy 70 %-os volt, amelyet a Bizottság messzemenően elégségesnek ítélt az exportált és az uniós gazdasági ágazat által értékesített modellek átfogó és tisztességes összehasonlításához. Harmadszor: az alaprendelet nem írja elő, hogy a Bizottság terméktípusonként külön árelemzést végezzen. A jogszabályi követelmény a hasonló termék szintjén tett megállapításra vonatkozik. Végül pedig a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy minden termékkód az érintett termékkörhöz tartozik, és legalább bizonyos mértékig versenyez egymással. Ezért a mintában szereplő exportáló gyártók exportjának az uniós gazdasági ágazat által nem értékesített hányada nem alkot önálló kategóriát az érintett termékkörön belül, hanem teljes mértékben versenyez minden olyan termékosztállyal, amelynél egyezés állapítható meg.

(449)

Ez a ténymegállapítás egyben a (437) és a (438) preambulumbekezdésben megállapított árakkal is összhangban van.

(450)

A dömpingelt behozatal által az uniós gazdasági ágazatra kifejtett hatás vizsgálata az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdésével összhangban valamennyi olyan gazdasági mutató értékelésére kiterjedt, amely a figyelembe vett időszakban hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat helyzetére.

(451)

A Bizottsághoz több észrevétel érkezett a felektől a kárral kapcsolatban. A kínai kormány előadta, hogy a Kínából érkező behozatal nem okozott kárt vagy kárveszélyt, mivel a mutatók szerint az uniós gazdasági ágazat jó helyzetben volt, és piaci részesedésének köszönhetően továbbra is erőfölényt élvezett. A Connect Com megjegyezte, hogy az uniós gazdasági ágazat piaci részesedésének csökkenése igen korlátozott mértékű volt, és egy potenciálisan oligopolisztikus piaccal összefüggésben következett be.

(452)

A Connect Com előadta, hogy a kár (ha van egyáltalán) jelentéktelen, ha a nyereség eléri legalább az 5 %-os haszonkulcsot, és ezzel kapcsolatban emlékeztetett a Kanadából, Hongkongból és Japánból származó egyes mobil rádiótelefonok behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás megszüntetéséről szóló 1988. december 23-i bizottsági határozatra, (145) valamint az EFMA kontra Tanács ügyben 1997. december 17-én hozott ítéletre. (146) Megjegyzendő azonban, hogy a rádiótelefonokra vonatkozó határozat más javuló mutatók fényében vizsgálta a haszonkulcsot, valamint hogy a hivatkozott bírósági ügy egy olyan, az Elsőfokú Bíróság által elutasított kérelemmel állt összefüggésben, amely szerint a Bizottságnak a vizsgálat során nagyobb nyereségcélt kellett volna megállapítania. Ezek a korábbi esetek tehát nem támasztják alá azt az álláspontot, hogy 5 %-nál nagyobb haszonkulcs esetén a kár jelentéktelen. A kár megállapítása az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdésében említett összes tényező holisztikus értékelése alapján történik, és ezeket a tényezőket a konkrét piac és gazdasági ágazat összefüggésében kell elemezni. Továbbá a gazdasági ágazat által elért nyereség elmaradt az érintett gazdasági ágazat összes jellemzőjének figyelembevételével az alaprendelet 7. cikkének (2c) bekezdése alapján megállapított nyereségcéltól.

(453)

A kár meghatározásával összefüggésben a Bizottság különbséget tett a makrogazdasági és a mikrogazdasági kármutatók között. A makrogazdasági mutatókat a Bizottság a panaszos által benyújtott kérdőívben szereplő, az összes uniós gyártóra kiterjedő adatok alapján értékelte. A mikrogazdasági mutatókat a Bizottság a mintában szereplő uniós gyártók által kitöltött kérdőívben közölt adatok alapján értékelte.

(454)

A makrogazdasági mutatók a következők: termelés, termelési kapacitás, kapacitáskihasználás, értékesítési volumen, piaci részesedés, növekedés, foglalkoztatás, termelékenység, a dömpingkülönbözet nagysága, valamint a korábbi dömpingelt behozatal hatásaiból való felépülés.

(455)

A mikrogazdasági mutatók a következők: átlagos egységár, egységköltség, munkaerőköltség, készletek, jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások, beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség.

(456)

A teljes uniós termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

5. táblázat

Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

(457)

A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat termelési volumene 16 %-kal nőtt. A részletesebb elemzésből kiderül, hogy 2017 és 2019 között az uniós termelés 18 %-kal nőtt, míg a vizsgálati időszakban kismértékben, 2 százalékponttal csökkent.

(458)

A figyelembe vett időszak során összességében megfigyelhető növekedés oka az 2. táblázatban leírt keresletnövekedés volt. Az uniós gazdasági ágazat azonban mindössze 16 %-kal tudta növelni a termelését a figyelembe vett időszak alatt, míg a piac növekedése ugyanebben az időszakban 38 %-os volt. Az uniós gazdasági ágazat ezért nem érezhette teljeskörűen a piac növekedésének kedvező hatásait.

(459)

A figyelembe vett időszak során az uniós termelési kapacitás 31 %-kal nőtt. Ez azt mutatja, hogy egyes uniós gyártók beruházásokat hajtottak végre annak érdekében, hogy kövessék a piac növekedését. Ezt a törekvésüket meghiúsította a kínai termékek fokozott térnyerése, amelyek a tisztességtelen árképzési stratégiák eredményeként egyre nagyobb piaci részesedésre tettek szert az uniós gazdasági ágazat rovására.

(460)

Ennek következtében a kapacitáskihasználás 12 %-kal csökkent, és a vizsgálati időszakban 60 % alá esett vissza: az uniós gyártók akadályozva voltak abban, hogy a piac növekedésével összhangban fokozzák a termelést.

(461)

Az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene és piaci részesedése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

6. táblázat

Értékesítési volumen és piaci részesedés

(462)

A teljes uniós értékesítés volumene a figyelembe vett időszakban 13 %-kal nőtt. Mivel azonban ezzel párhuzamosan a felhasználás is növekedést mutatott, a szabadpiaci részesedés a figyelembe vett időszak folyamán 64,3 %-ról 53,5 %-ra, azaz több mint 10 százalékponttal csökkent (–17 %).

(463)

A figyelembe vett időszak során az uniós szabadpiaci értékesítés volumene szintén 15 %-kal nőtt. Az uniós értékesítés rendkívül szorosan követte az uniós termelés alakulását, mivel az ágazatban nagy arányban dolgoznak megrendelésre.

(464)

Az uniós gazdasági ágazat kötött piaca (a teljes uniós piaci értékesítés százalékában kifejezve) a figyelembe vett időszak során mindvégig nagyon alacsony szinten volt, és szűkülő tendenciát követett, mérete a 2017-es 7 %-ról a vizsgálati időszakig 5,4 %-ra csökkent. E csökkenés hatása a szóban forgó piac korlátozott mérete miatt alig volt érzékelhető.

(465)

Az uniós értékesítési volumen piaci részesedésének csökkenéséből kiderül, hogy az uniós gazdasági ágazat nem tudott előnyt kovácsolni az uniós piac növekedéséből a figyelembe vett időszak során.

(466)

A foglalkoztatás és a termelékenység a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

7. táblázat

Foglalkoztatás és termelékenység

(467)

Az uniós gazdasági ágazatban a foglalkoztatottság 2017 és 2019 között teljes munkaidős egyenértékben kifejezve 18 %-kal nőtt. E növekedést a vizsgálati időszakban 4 százalékpontos visszaesés követte. Ez a tendencia nagyrészt a termelési volumen 4. táblázatban látható alakulását követi.

(468)

Mivel a termelési és a foglalkoztatási adatok szorosan követik egymást, a kábelkilométer/alkalmazott egységben kifejezett termelékenység jórészt változatlan maradt.

(469)

Minden dömpingkülönbözet jóval meghaladta a csekély mértékű (de minimis) szintet. Figyelembe véve az érintett országból érkező behozatal volumenét és árait, a dömpingkülönbözetek tényleges mértéke jelentős hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazatra.

(470)

Az érintett termékkel kapcsolatban ez az első dömpingellenes vizsgálat, ezért az esetleges korábbi dömping hatásainak értékeléséhez nem álltak rendelkezésre adatok.

(471)

A mintában szereplő uniós gyártók által az Unióban a független vevők részére felszámított súlyozott átlagos értékesítési egységárak a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban:

8. táblázat

Értékesítési árak az Unióban

(472)

Az uniós piacon a független feleknek (szabadpiac) felszámított értékesítési árak a 2017 és 2019 közötti időszakban 16 %-kal emelkedtek, majd a vizsgálati időszakban csökkentek, és a 2017. évi szinthez hasonló szintet értek el (+1 %). Az árszint azonban nagymértékben függ az értékesített termékek összetettségétől, tekintettel arra, hogy az ár jelentősen változhat a kábel tulajdonságainak megfelelően (beleértve a szálak számát, a bevonatok számát és típusát stb.).

(473)

Ezt egyértelműen mutatja az árak alakulásának és az előállítási költségek alakulásának összehasonlítása, mivel az összetettebb, magasabb áron értékesíthető kábelek előállítása magasabb költségekkel is jár.

(474)

A termelési egységköltség 2017 és 2019 között 14 %-kal nőtt, ami nagyjából megfelel az uniós szabadpiaci átlagáraknak (16 %). Ezt követően a termelési egységköltség 14 %-kal esett vissza, ami összhangban áll a 2019 és a vizsgálati időszak közötti periódusban tapasztalt árcsökkenéssel (15 %). Az (540) preambulumbekezdésben foglaltak szerint a vizsgálat megerősítette, hogy a kapcsolt vállalkozásoktól vásárolt fő nyersanyag (az optikai szálak) költsége ennek az inputnak a piaci árát tükrözi.

(475)

A (438) preambulumbekezdésben bemutatott módon a Bizottság a figyelembe vett időszakra érvényes idősorok mögötti termékösszetételbeli különbségek kiküszöbölése érdekében a mintában szereplő kínai exportőrök és uniós gyártók által a bővebb, közvetlenül összehasonlítható termékcsoportok vonatkozásában szolgáltatott átfogó adatokat is elemezte. Ennek keretében 35 olyan egymásnak megfeleltethető (tehát egymással összehasonlítható) termékcsoportot azonosított, amelyre vonatkozóan a figyelembe vett időszak minden évére kiterjedő idősorok álltak rendelkezésre.

(476)

Ezek a szóban forgó, egymásnak megfeleltethető termékekből a vizsgálati időszakban értékesített volumen több mint 34 %-át lefedő adatok reprezentatívnak tekinthetők az uniós gazdasági ágazat által a figyelembe vett időszak során realizált értékesítésekre nézve. Az így kiadódó reprezentatív idősorok az alábbiak szerint alakultak:

8.bis táblázat

Uniós gazdasági ágazat (EUR/kábelkilométer)

(477)

A fenti adatok az uniós gazdasági ágazat árainak jelentős, a kínai export kapcsán a (438) peambulumbekezdésben említett árcsökkenéshez hasonló mértékű visszaesését jelzik.

(478)

Emellett, mivel a vevők gyakran egyéni igényekre szabott terméket kérnek és mivel egyes tagállamok sajátos műszaki követelményeket is meghatároztak, az egyazon vevő és tagállam esetében végzett időbeli ár-összehasonlítás pontosabb képet ad az árak alakulásáról. Az uniós gazdasági ágazat ehhez részletes kiegészítő információkat szolgáltatott. A húsz legfontosabb ilyen terméktípus-vevő-tagállam kombináció esetében az árak a következőképpen alakultak: (147)

8.ter táblázat

Uniós gazdasági ágazat (EUR/kábelkilométer, index)

(479)

Ezek az adatok szintén az uniós gazdasági ágazat árainak a figyelembe vett időszakban bekövetkezett jelentős visszaeséséről tanúskodnak, amely követte a kínai exportáraknak a (435)–(438) preambulumbekezdésben említett csökkenését.

(480)

A mintában szereplő uniós gyártók átlagos munkaerőköltsége a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

9. táblázat

Alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség

(481)

A 2017 és a vizsgálati időszak közötti periódusban az egy munkavállalóra jutó átlagos munkaerőköltség viszonylag stabil maradt. A 2018. évi enyhe csökkenés megfelel a teljes munkaidős egyenértékben kifejezett 13 %-os növekedésnek, és e többletmunkaerő költségeit tükrözi.

(482)

Az uniós gyártók készletszintjei a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban:

10. táblázat

Készletek