(1)

A Tanács 2002 júliusában az 1339/2002/EK rendelettel (2) 21 %-os végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) származó szulfanilsav behozatalára és 18,3 %-os végleges dömpingellenes vámot vetett ki az Indiából származó szulfanilsav behozatalára (a továbbiakban: eredeti vizsgálat).

(2)

A Tanács az 1338/2002/EK rendelettel (3) 7,1 %-os végleges kiegyenlítő vámot vetett ki az Indiából származó szulfanilsav behozatalára.

(3)

A Bizottság 2002/611/EK határozatával (4) elfogadta az egyik indiai exportáló gyártó, a Kokan Synthetics and Chemicals Pvt. Ltd. (a továbbiakban: Kokan) által az Indiából érkező behozatalra vonatkozó dömpingellenes és szubvencióellenes intézkedések tekintetében felajánlott, árral kapcsolatos kötelezettségvállalást.

(4)

A Tanács 2004 februárjában a 236/2004/EK rendelettel (5) a Kínából származó szulfanilsav behozatalára alkalmazandó végleges dömpingellenes vám mértékét az újbóli, visszanyerésre vonatkozó vizsgálatot követően 21 %-ról 33,7 %-ra emelte.

(5)

A Bizottság 2004 márciusában a 2004/255/EK bizottsági határozattal (6) hatályon kívül helyezte a 2002/611/EK határozatot, miután a Kokan önkéntesen visszavonta a kötelezettségvállalást.

(6)

A Bizottság 2006/37/EK határozatával (7) elfogadta a Kokan által az Indiából érkező behozatalra vonatkozó dömpingellenes és szubvencióellenes intézkedések tekintetében felajánlott új kötelezettségvállalást. Az 1338/2002/EK és az 1339/2002/EK rendeletet a 123/2006/EK rendelet (8) megfelelően módosította.

(7)

A Tanács az intézkedések hatályvesztési felülvizsgálatát követően az 1000/2008/EK rendelettel (9) dömpingellenes vámot vetett ki a Kínából és Indiából származó szulfanilsav behozatalára. A Tanács a hatályvesztési és az időközi felülvizsgálatot követően az 1010/2008/EK rendelettel (10) végleges kiegyenlítő vámot vetett ki az Indiából származó szulfanilsav behozatalára, és módosította az Indiából származó szulfanilsav behozatalára kivetett dömpingellenes vám szintjét.

(8)

A Bizottság hatályvesztési felülvizsgálatot követően a 1346/2014/EU (11) rendelettel végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Kínából származó szulfanilsav behozatalára, valamint hatályon kívül helyezte az Indiából származó szulfanilsav behozatalára kivetett végleges dömpingellenes vámot. A Bizottság hatályvesztési felülvizsgálatot követően az 1347/2014/EU rendelettel (12) hatályon kívül helyezte az Indiából származó szulfanilsav behozatalára kivetett végleges kiegyenlítő vámot.

(9)

A Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: érintett ország) származó szulfanilsav behozatalára vonatkozó hatályos dömpingellenes intézkedések közelgő hatályvesztéséről szóló értesítés (13) közzétételét követően az Európai Bizottsághoz 2019. szeptember 19-én felülvizsgálati kérelem érkezett az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján. A kérelmet a Bondalti Chemicals S.A. (a továbbiakban: kérelmező vagy Bondalti) nyújtotta be, amely a szulfanilsav egyetlen uniós gyártójaként az uniós gyártás 100 %-át teszi ki.

(10)

A kérelem azon az indokoláson alapult, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűsíthetően a dömping folytatódásával vagy megismétlődésével és az uniós gazdasági ágazatot ért kár folytatódásával vagy megismétlődésével járna.

(11)

Miután a Bizottság megállapította, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre hatályvesztési felülvizsgálat megindításához, 2019. december 18-án az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítéssel (14) (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) bejelentette az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálat megindítását.

(12)

A dömping folytatódására vagy megismétlődésére vonatkozó vizsgálat a 2018. október 1. és 2019. szeptember 30. közötti időszakra (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak) terjedt ki. A kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó értékelés szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2016. január 1-jétől a felülvizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

(13)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte az érdekelt feleket, hogy a vizsgálatban való részvétel érdekében vegyék fel vele a kapcsolatot. A Bizottság emellett külön tájékoztatta az ismert exportáló gyártókat és a kínai hatóságokat, valamint az ismert importőröket és felhasználókat a vizsgálat megindításáról, és felkérte őket az abban való részvételre.

(14)

A felek egyike sem jelentkezett.

(15)

Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy észrevételeket tegyenek a vizsgálat megindításával kapcsolatban, és kérjék a Bizottság és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő előtti meghallgatásukat.

(16)

A Bizottság vagy a meghallgató tisztviselő előtti meghallgatásra nem került sor.

(17)

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkérte a Kínában működő összes ismert exportáló gyártót, hogy nyújtsák be az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információkat. Emellett felkérte a Kínai Népköztársaság Európai Unió mellett működő képviseletét, hogy amennyiben még vannak olyan további exportáló gyártók, amelyek érdeklődést tanúsíthatnak a vizsgálatban való részvétel iránt, nevezze meg azokat. Az exportáló gyártóknak nem volt ismert szövetsége, ezért nem került sor kapcsolatfelvételre ilyen szövetséggel.

(18)

Egyetlen kínai vállalat sem jelentkezett.

(19)

A Bizottság következésképpen tájékoztatta a kínai hatóságokat (15), hogy a dömping folytatódásának vagy megismétlődésének vizsgálatakor az alaprendelet 18. cikke szerint a rendelkezésre álló tényeket kívánja felhasználni. A kínai hatóságok nem reagáltak.

(20)

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkérte valamennyi független importőrt, illetve a nevükben eljáró képviselőiket, beleértve azon importőröket is, amelyek nem működtek együtt a jelenlegi felülvizsgálat tárgyát képező intézkedésekhez vezető vizsgálatban, hogy jelentkezzenek, és bocsássák a Bizottság rendelkezésére az eljárás megindításáról szóló értesítésben kért információkat.

(21)

Egyetlen importőr sem jelentkezett.

(22)

A Bizottság hozzáférhetővé tette az interneten az exportáló gyártóknak, az uniós gyártóknak, valamint a független importőröknek szóló kérdőívet.

(23)

Kitöltött kérdőívet az egyetlen uniós gyártó küldött vissza.

(24)

A Bizottság kérdőívet küldött a Kínai Népköztársaság kormányának (a továbbiakban: kínai kormány) az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások Kínában való fennállására vonatkozóan.

(25)

A Bizottság igyekezett minden olyan információt ellenőrizni, amelyet szükségesnek tartott ahhoz, hogy megállapítsa a dömping és a kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségét, valamint az uniós érdeket.

(26)

A Covid19-világjárvány kitörését követően a Bizottság úgy határozott, hogy felfüggeszti a nem alapvetően szükséges utazásokat, és erről tájékoztatta az érdekelt feleket. (16) Ezután az alábbi felekre vonatkozóan egybevetéssel elvégezte a kitöltött kérdőíven benyújtott információk távoli ellenőrzését:

uniós gyártó:

(27)

mivel az uniós gazdasági ágazat egyetlen gyártóból áll, e rendelet egyes számadatokat azok bizalmas jellege miatt értéktartomány formájában mutat be.

(28)

mivel a vizsgálat megindításakor elegendő arra utaló bizonyíték állt rendelkezésre Kínát illetően, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében jelentős torzulások állnak fenn, a Bizottság a vizsgálatot az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése alapján indította meg. A vélt jelentős torzulásokra irányuló vizsgálatához szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság kérdőívet küldött a kínai kormánynak. Ezenkívül az eljárás megindításáról szóló értesítés 5.3.2. pontjában a Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 37 napon belül ismertessék álláspontjukat és szolgáltassanak információkat az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése alkalmazását illetően, és mindezt támasszák alá bizonyítékokkal. A kínai kormánytól nem érkezett kitöltött kérdőív, továbbá az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása kapcsán sem érkezett beadvány.

(29)

Az eljárás megindításáról szóló értesítés 5.3.2. pontjában a Bizottság jelezte továbbá, hogy a rendelkezésére álló bizonyítékokra tekintettel az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése szerint ideiglenesen Indiát választotta ki megfelelő forrásként ahhoz, hogy a rendes értéket torzulásoktól mentes árak, illetve referenciaértékek alapján állapítsa meg. A Bizottság ezenkívül közölte, hogy egyéb lehetséges forrásokat is vizsgálni fog.

(30)

A Bizottság 2020. május 7-én egy feljegyzés (a továbbiakban: 2020. május 7-i feljegyzés) útján tájékoztatta az érdekelt feleket azokról a releváns forrásokról, amelyeket a rendes érték meghatározásához fel kívánt használni. A feljegyzésben a Bizottság teljeskörűen – többek között a nyersanyagokra, a munkaerőre és az energiára is kiterjedően – felsorolta a szulfanilsav előállításához felhasznált termelési tényezőket. Emellett a torzulástól mentes árak, illetve referenciaértékek megválasztásának kritériumai alapján a Bizottság megerősítette azt a szándékát, hogy Indiát választja ki megfelelő forrásként. A Bizottsághoz csak a kérelmezőtől érkeztek észrevételek a 2020. május 7-i feljegyzéssel kapcsolatban.

(31)

a Bizottság 2020. szeptember 25-én egy második feljegyzés (a továbbiakban: 2020. szeptember 25-i feljegyzés) útján tájékoztatta az érdekelt feleket azokról a releváns forrásokról, amelyeket a rendes érték meghatározásához fel kívánt használni, és megerősítette, hogy Indiát választotta ki megfelelő forrásként. Emellett tájékoztatta az érdekelt feleket, hogy az értékesítési, általános és igazgatási költségeket (a továbbiakban: SGA-költségek), valamint a nyereséget az Aarti indiai gyártó rendelkezésre álló adatai alapján állapítja meg. A Bizottság figyelembe vette a kérelmező által benyújtott észrevételeket. A második feljegyzéssel kapcsolatban nem érkezett észrevétel.

(32)

A Bizottság 2020. december 14-én tájékoztatást adott azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján fenn kívánja tartani a hatályban levő dömpingellenes vámokat. A Bizottság a felek számára egy meghatározott időszakot biztosított a tájékoztatással kapcsolatos észrevételeik megtételére. A kérelmező észrevételeket nyújtott be, amelyek alátámasztották a Bizottság ténymegállapításait.

(33)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék (17): a Kínából származó, jelenleg az ex 2921 42 00 KN-kód (TARIC-kód: 2921420040, 2921420060 és 2921420061) alá tartozó szulfanilsav és sói (a továbbiakban: a felülvizsgálat tárgyát képező termék). Ez az alábbiakat foglalja magában:

(34)

A szulfanilsav optikai fehérítők, betonadalékszerek, élelmiszer-színezékek és színezőanyag-különlegességek előállításához, valamint a gyógyszeriparban használt nyersanyag.

(35)

Amint az eredeti vizsgálat és az azt követő hatályvesztési felülvizsgálatok során megállapítást nyert, ez a hatályvesztési felülvizsgálat is megerősítette, hogy a következő termékek ugyanazokkal az alapvető fizikai és műszaki jellemzőkkel rendelkeznek, továbbá az alapvető felhasználási területeik is megegyeznek:

Ezért ezek a termékek az alaprendelet 1. cikke (4) bekezdésének értelmében hasonló termékeknek tekintendők.

(36)

Az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelzett módon, az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően a Bizottság megvizsgálta, hogy valószínűsíthető-e, hogy a hatályban lévő intézkedések hatályvesztése a Kínából érkező dömping folytatódásával vagy megismétlődésével járna.

(37)

A (18) preambulumbekezdésben említett módon egyetlen kínai exportáló gyártó sem működött együtt a vizsgálat során. A Bizottság ezért 2020. január 27-én tájékoztatta a kínai hatóságokat, hogy a kínai exportáló gyártók együttműködésének hiánya miatt az alaprendelet 18. cikkét alkalmazhatja a ténymegállapításaira. A Bizottság hangsúlyozta továbbá, hogy a rendelkezésre álló tényeken alapuló megállapítások kedvezőtlenebbek lehetnek az érdekelt felek számára, ezért felkérte Kínát, hogy tegye meg észrevételeit. A Bizottsághoz nem érkezett észrevétel ezzel kapcsolatban.

(38)

A Bizottság 2019. december 18-án egy dömpingellenes kérdőívet küldött a kínai kormánynak, amelyet a kínai hatóságok számára állított össze. A kérdőív lehetőséget adott a kínai kormánynak arra, hogy véleményt nyilvánítson azokról a kérelemben szereplő bizonyítékokról, amelyek megalapozták azt az állítást, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező termék kínai belföldi piacán olyan jelentős torzulások állnak fenn, amelyek indokolják az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazását. A (28) preambulumbekezdésben jelzett módon a kínai kormány nem nyújtott be kitöltött kérdőívet, továbbá nem tett észrevételt a kérelmezőtől származó és az ügy irataiban foglalt bizonyítékokra, ideértve azokat, amelyek a Kínai Népköztársaság gazdaságának jelentős torzulásairól szóló bizottsági szolgálati munkadokumentumban (a továbbiakban: jelentés) szerepelnek.

(39)

2020. január 27-én a Bizottság tájékoztatta a kínai hatóságokat azon szándékáról, hogy az alaprendelet 18. cikkét alkalmazza, és az említett, Kínában fennálló torzulásokkal kapcsolatos ténymegállapításait a rendelkezésre álló tényekre alapozza. A Bizottság hangsúlyozta továbbá, hogy a rendelkezésre álló tényeken alapuló megállapítások kedvezőtlenebbek lehetnek az érdekelt fél számára, ezért felkérte a kínai kormányt, hogy tegye meg észrevételeit. A Bizottsághoz nem érkezett észrevétel. A kínai kormány nem kérte érdekelt félként való nyilvántartásba vételét a vizsgálatban.

(40)

Ezért az alaprendelet 18. cikkének (1) bekezdésével összhangban a jelentős torzulások fennállásával összefüggésben tett alábbi ténymegállapítások alapjául a rendelkezésre álló tények szolgáltak. A Bizottság így különösen a felülvizsgálati kérelemben szereplő, valamint a más forrásokból nyilvánosan hozzáférhető információkra támaszkodott.

(41)

Az alaprendelet 18. cikkének (1) bekezdésével összhangban a dömping folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségével összefüggésben tett alábbi ténymegállapítások alapjául a rendelkezésre álló tények szolgáltak. A Bizottság így különösen a felülvizsgálati kérelemben szereplő információkra, a tagállamok által az alaprendelet 14. cikkének (6) bekezdésével összhangban a Bizottságnak benyújtott adatokon alapuló statisztikákra (a továbbiakban: a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázis), valamint az Eurostat adataira támaszkodott. A Bizottság emellett egyéb nyilvánosan hozzáférhető forrásokból, például a Globális Kereskedelmi Atlasz (a továbbiakban: GTA) adatbázisaiból, valamint a releváns kínai gyártók honlapjairól származó adatokat is felhasznált. (18)

(42)

A 4.3. szakaszban kifejtett módon a kínai behozatal a felülvizsgálat tárgyát képező termék Unióba érkező behozatalának több mint egyharmadát tette ki. A Bizottság megállapította, hogy a kínai behozatal a felülvizsgálati időszak alatti dömping. kiszámítása szempontjából reprezentatív.

(43)

Az alaprendelet 2. cikkének (1) bekezdése szerint „[a] rendes érték rendszerint az exportáló országban a független vevők által a szokásos kereskedelmi forgalom keretében ténylegesen fizetett vagy fizetendő árakon alapszik”.

(44)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerint ugyanakkor „[a]bban az esetben, ha […] megállapítást nyer, hogy az exportáló országban fennálló, b) pont szerinti jelentős torzulások következtében nem helyénvaló az exportáló országbeli belföldi árak és költségek alkalmazása, a rendes értéket a torzulásoktól mentes árakat vagy referenciaértékeket tükröző előállítási és értékesítési költségek alapján kell képezni”, és annak „tartalmaznia kell az igazgatási, értékesítési és általános költségek, valamint a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegét”.

(45)

A 3.2.2. szakaszban található részletes magyarázat szerint a Bizottság e vizsgálatban a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján – a kínai kormány és az exportáló gyártók együttműködésének hiányára is figyelemmel – arra a következtetésre jutott, hogy indokolt az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása.

(46)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja szerint a „[j]elentős torzulások azok a torzulások, amelyek akkor következnek be, ha a jelentett árak vagy költségek – a nyersanyag- és energiaköltségeket is beleértve – jelentős kormányzati beavatkozás hatására nem szabadpiaci erőviszonyok eredményei. A jelentős torzulások fennállásának értékelése során – többek között – figyelembe kell venni az alábbiak közül egy vagy több elem lehetséges hatását:

(47)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja szerint a 2. cikk (6a) bekezdésének a) pontja értelmében vett jelentős torzulások fennállásának értékelése során egyebek mellett az ott meghatározott, nem kimerítő jelleggel felsorolt elemeket kell figyelembe venni. Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja szerint a jelentős torzulások fennállására vonatkozó értékelés során azt kell vizsgálni, hogy ezen elemek közül egy vagy több milyen hatást gyakorolhat a felülvizsgálat tárgyát képező terméknek az exportáló országban érvényes áraira és költségeire. Mivel a felsorolt elemeknek nem együttesen kell fennállniuk, a jelentős torzulások fennállásának megállapításához nem szükséges mindegyik elemet megvizsgálni. Emellett bizonyos esetekben ugyanazok a ténybeli körülmények több felsorolt elem fennállásának megállapításához is felhasználhatók. Mindazonáltal a 2. cikk (6a) bekezdésének a) pontja értelmében vett jelentős torzulások fennállására vonatkozó következtetést az összes rendelkezésre álló bizonyíték alapján kell megfogalmazni. A torzulások fennállására vonatkozó általános értékelés során figyelembe vehetők az exportáló országot jellemző általános összefüggések és körülmények is, különösen olyan esetekben, amikor az exportáló ország gazdasági és közigazgatási berendezkedésének alapelemeiből fakadóan a kormányzat olyan alapvető hatáskörökkel rendelkezik, amelyek segítségével érdemben beavatkozhat a gazdaságba, és ennek hatására az árak és a költségek nem a piaci erőviszonyok szabad alakulásának eredményeként jönnek létre.

(48)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének c) pontja szerint „[a]mennyiben a Bizottság megalapozott jelzésekkel rendelkezik a b) pontban említettek szerinti torzulások egy adott országban vagy az ország egy adott ágazatában való fennállásáról, és amennyiben az e rendelet eredményes alkalmazása szempontjából helyénvaló, a Bizottságnak jelentést kell készítenie, nyilvánosságra hoznia és rendszeresen frissítenie, amelyben leírja a b) pontban említett piaci körülményeket az adott országban vagy ágazatban”.

(49)

E rendelkezés alapján a Bizottság összeállított egy országjelentést (19) Kínáról, amely bemutatja, hogy a kormányzat számos szinten jelentős mértékben beavatkozik a gazdaság működésébe, és ezzel torzulásokat idéz elő különösen több fontos termelési tényező (például a földterület, az energia, a tőke, a nyersanyagok és a munkaerő) esetében, illetve meghatározott ágazatokban (például az acél- és a vegyiparban). Az érdekelt felek az eljárás megindításakor felkérést kaptak arra, hogy cáfolják, észrevételezzék vagy kiegészítsék a vizsgálat iratai között található bizonyítékokat. A Bizottság a jelentést a vizsgálat megindításakor elhelyezte a vizsgálat iratai között.

(50)

A szulfanilsav-ágazatban a 2. cikk (6a) bekezdésének b) pontja értelmében fennálló jelentős torzulásokkal kapcsolatban a felülvizsgálati kérelem további bizonyítékokkal egészítette ki a jelentésben foglaltakat. A kérelmező bizonyítékot nyújtott arra vonatkozóan, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártását és értékesítését – legalább potenciálisan – érintik a jelentésben említett torzulások, különösen a vegyiparban, ezen belül a szulfanilsav gyártásához kapcsolódó ágazatokban, így az inputágazatokban, valamint a termelési tényezőkkel összefüggésben érvényesülő erőteljes állami beavatkozás.

(51)

A Bizottság megvizsgálta, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében fennálló jelentős torzulások figyelembevételével helyénvaló-e vagy sem a Kínában érvényes belföldi árak és költségek alkalmazása. A Bizottság ezt a vizsgálatot a vizsgálat iratai között megtalálható, köztük a jelentésben foglalt bizonyítékokra alapozta, amelyek nyilvánosan hozzáférhető forrásokból származnak. Az elvégzett elemzés általában véve a kínai gazdaságba való jelentős mértékű kormányzati beavatkozással, valamint konkrétan az érintett gazdasági ágazat és a felülvizsgálat tárgyát képező termék piacának sajátos helyzetével foglalkozott.

(52)

A kínai gazdasági rendszer a „szocialista piacgazdaság” koncepcióján alapul. Ez a kínai alkotmányban is rögzített koncepció határozza meg a kínai gazdaságirányítást. Alapelve, hogy „a termelőeszközök állami tulajdonban, azaz a nép egészének tulajdonában és a dolgozók kollektív tulajdonában vannak”. Az állami tulajdonon alapuló gazdaság „a nemzetgazdaság első számú motorja”, és az államnak feladata a gazdaság „konszolidációjának és növekedésének biztosítása”. (20) Következésképpen Kína általános gazdasági berendezkedése nemhogy lehetővé teszi, hanem kifejezetten megköveteli a gazdaságba való jelentős állami beavatkozást. Az az alapelv, hogy az állami tulajdon elsőbbséget élvez a magántulajdonnal szemben, a teljes jogrendszert áthatja, és minden fontosabb jogszabályban alapelvként kap hangsúlyt. Jó példa erre a kínai ingatlantörvény, amely a szocializmus kezdeti szakaszára hivatkozva az államot olyan alapvető gazdasági rendszer fenntartásával bízza meg, amelyben uralkodó szerepet játszik az állami tulajdon. A jogrendszer megtűr más tulajdoni formákat is, de azoknak az állami tulajdon mellett kell fejlődniük. (21)

(53)

A kínai jog szerint a szocialista piacgazdaság fejlesztése a Kínai Kommunista Párt (a továbbiakban: KKP) vezetésével történik. A kínai állam és a KKP struktúrái minden szinten (a jog, az intézmények és a személyek szintjén egyaránt) egymásba fonódnak, és olyan felépítményt alkotnak, amelyben a KKP és az állam szerepe nem választható szét. A kínai alkotmány 2018. márciusi módosítása nyomán a KKP vezető szerepe még nagyobb hangsúlyt kapott azzal, hogy az alkotmány 1. cikkébe is bekerült. A módosítás a cikk korábbi első mondata mögé, amely szerint „[a] Kínai Népköztársaság alaprendszere a szocialista rendszer”, beillesztett egy új második mondatot, amely szerint „[a] kínai típusú szocializmus meghatározó eleme a Kínai Kommunista Párt vezető szerepe”. (22) Ez jól szemlélteti, hogy a KKP milyen mértékben gyakorol megkérdőjelezhetetlen és egyre nagyobb mértékű ellenőrzést a kínai gazdasági rendszer felett. Ez a vezető szerep és ellenőrzés alapvető ismérve a kínai rendszernek, és túlmutat a más országokban megszokott helyzeten, ahol a kormány a szabadpiaci erők működése mellett lát el általános makrogazdasági szabályozó szerepet.

(54)

A kínai állam intervencionista gazdaságpolitikát követve valósítja meg céljait, amelyek egybeesnek a KKP politikai programjában foglaltakkal, nem pedig a szabadpiacon uralkodó gazdasági viszonyokat tükrözik. (23) A kínai hatóságok által alkalmazott intervencionista gazdaságpolitikai eszközök sokrétűek, és az ipartervezésre, a pénzügyi rendszerre és a szabályozási környezet szintjére egyaránt kiterjednek.

(55)

Először: az állam által gyakorolt ellenőrzés általános szintjén a kínai gazdaság fejlődési irányát az ipartervezés összetett rendszere határozza meg, amely kihat az országban zajló valamennyi gazdasági tevékenységre. A tervek áthatják a gazdasági ágazatok és a horizontális politikák bonyolult szövevényét, és a kormányzat minden szintjén jelen vannak. A tartományi szintű tervek részletesek, míg az országos szintűek általánosabb célokat tűznek ki. A tervek emellett meghatározzák az érintett gazdasági ágazatok támogatásának eszközeit, valamint a célkitűzések megvalósításának időkereteit is. Egyes tervek még mindig rögzítenek konkrét kimeneti célokat, a korábbi tervezési ciklusokban pedig jellemzően ez volt a helyzet. A tervek a kormányzati prioritásoknak megfelelően kijelölik, hogy mely konkrét ipari ágazatokat és/vagy projekteket kell pozitív vagy negatív prioritásnak tekinteni, és milyen konkrét fejlesztési célokat kell velük kapcsolatban teljesíteni (ipar-korszerűsítés, nemzetközi terjeszkedés stb.). A gazdasági szereplőknek – a magán- és az állami tulajdonban lévőknek egyaránt – lényegében a tervrendszer által megszabott realitáshoz kell igazítaniuk üzleti tevékenységüket. Nemcsak a tervek kötelező volta miatt, hanem azért is, mert az illetékes kínai hatóságok a kormányzat valamennyi szintjén a tervek szerint járnak el és hatáskörüket azoknak megfelelően gyakorolják, a gazdasági szereplők kénytelenek követni a tervekben meghatározott prioritásokat (lásd még a 3.2.2.5. szakaszt). (24)

(56)

Másodszor: a pénzügyi források elosztásának szintjén Kína pénzügyi rendszerét állami tulajdonú kereskedelmi bankok uralják. Ezeknek a bankoknak a hitelezési politikájuk kialakításakor és végrehajtásakor a kormányzat iparpolitikai célkitűzéseihez kell igazodniuk, ahelyett, hogy elsődlegesen az adott projekt gazdasági megalapozottságát értékelnék (lásd még a 3.2.2.8. szakaszt). (25) Ugyanez mondható el a kínai pénzügyi rendszer többi eleméről, például a részvénypiacokról, a magántőkepiacokról stb. is. A pénzügyi rendszer ezen, a bankszektortól különböző szegmenseiről is elmondható, hogy intézményi berendezkedésük és tevékenységük nem a pénzügyi piacok hatékony működését szolgálja, hanem az állam és a KKP számára biztosítja az ellenőrzés és a beavatkozás lehetőségét. (26)

(57)

Harmadszor: a szabályozási környezet szintjén az államnak a gazdaságba való beavatkozása sokféle formában jelenik meg. Például a közbeszerzési szabályokat rendszeresen használják fel a gazdasági hatékonyságtól eltérő szakpolitikai célok érdekében, ami akadályozza ezen a területen a piacközpontú elvek érvényesülését. A vonatkozó jogszabályok kifejezetten arról rendelkeznek, hogy a közbeszerzések lebonyolításával az állami politikai intézkedések keretében kitűzött célok megvalósulását kell elősegíteni. Az viszont, hogy nincs meghatározva e célok mibenléte, széles mérlegelési jogkört biztosít a döntéshozó szervek számára. (27) Ugyanígy a beruházások területén a kínai kormány jelentős mértékben ellenőrzi és befolyásolja mind az állami, mind a magánberuházások rendeltetését és méretét. A beruházások szűrése, valamint a beruházásokhoz kapcsolódó különféle ösztönzők, korlátozások és tilalmak fontos hatósági eszközei az iparpolitikai célok támogatásának, például a kulcságazatok feletti állami ellenőrzés fenntartásának vagy a belföldi ipar megerősítésének. (28)

(58)

Összefoglalva: a kínai gazdasági modell olyan alapelveken nyugszik, amelyek biztosítják és ösztönzik a sokrétű kormányzati beavatkozást. A jelentős mértékű kormányzati beavatkozás ellentétes a piaci erők szabad érvényesülésével, ennélfogva a piaci elveknek megfelelő erőforrás-elosztáshoz képest torzulásokat eredményez. (29)

(59)

Kínában az állam hatóságainak tulajdonában lévő, azok ellenőrzése és szakpolitikai felügyelete vagy irányítása alatt álló vállalatok jelentős részét teszik ki a gazdaságnak.

(60)

Kína együttműködésének hiányában a Bizottság csak korlátozott információkkal rendelkezik a kínai szulfanilsav-ágazatban működő vállalatok tulajdonosi szerkezetéről. A rendelkezésre álló információk szerint a kérelmező által jelentős gyártóként megjelölt három kínai vállalat mindegyike magántulajdonban van. A Bizottság azonban megállapította, hogy a három gyártó egyike, a Cangzhou Lingang Yueguo Chemical Co., Ltd. esetében a vállalat gyártóegysége a Cangzhou Lingang Gazdasági és Technológiai Fejlesztési Övezetben található, ez az állami vegyipari park pedig a következő médiabeszámoló által is bizonyítottan a KKP közvetlen befolyása alatt áll: „Július 17-én reggel a [Lingang Gazdasági és Technológiai] Fejlesztési Övezet projektszolgáltató központjának párttagozata pártértekezletet tartott, amelynek keretében megünnepelte a párt alapításának 99. évfordulóját, valamint 2020. félévi gyűlését. Li Guoqing, a Fejlesztési Övezet pártmunkabizottságának tagja, az irányítóbizottság elnökhelyettese és az alsóbb szintű szervezetek pártbizottságának titkára részt vett az ülésen, és beszédet mondott.” (30) Az említett vállalatok közül egy másik, a Zhejiang Wulong Chemical Industrial Stock Co., Ltd. esetében a Bizottság az Összkínai Ipari és Kereskedelmi Szövetség (ACFIC) jelentései alapján megállapította, hogy a vállalatot szoros kötelékek fűzik a KKP-hoz, mivel az „sok éve fejlett helyi pártszervezetnek számít megyei és városi szinten is. A közel ezer munkavállalót foglalkoztató vállalatnál a népességbeáramlás nehezítette a pártépítés munkáját. A vállalati párttagozat ezért komoly erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy a vállalatnál új pártépítési módszereket találjon, és a pártépítési munkát a vállalat minden részlegére kiterjessze. […] Song Yunchang elmondása szerint a vállalat munkavállalói közül sokan csak a termelésre fordítanak figyelmet, a pártépítési munkával kevésbé vannak tisztában. Ennélfogva a munkavállalók és különösen a párttagok javíthatják az ideológiai ismeretek szintjét. […] A párttagozat negyedéves pártértekezletet keretében vizsgálja a pártépítési munkát, és értékeli a párttagok helyzetét. Song Yunchang elmondása szerint a vállalat párttagozata emellett átgondolta a rendszer innovációját is.” (31)

(61)

A kérelmező állítása szerint a szulfanilsav három nagy kínai gyártója közül egy további, a Hebei Honggang Chemical Industry Co., Ltd legalább két állami tulajdonú kereskedelmi vállalaton (Northeast Pharmaceutical Group Import and Export Trade Co., Ltd és China Jiangsu International Economic and Technical Cooperation Group Co., Ltd) keresztül exportál szulfanilsavat. Emellett a kérelmező szerint a szulfanilsav három legnagyobb kereskedője (32) mind állami tulajdonban van, és 2019 első hét hónapjában együttesen több mint 4 000 tonna szulfanilsavat exportált, ami az említett időszakban a teljes kínai kivitel 64 %-át tette ki.

(62)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártásához szükséges inputok beszállítóit illetően a kérelmező – korábbi vizsgálatok által megerősített – beadványának megfelelően a szulfanilsav gyártásának fő nyersanyaga az anilin, amely az előállítási költségek 35 %-át teszi ki. A felülvizsgálati kérelem szerint – ezt más források is megerősítették – globális szinten az anilin egyik fő gyártója a kínai Wanhua Chemical (vagy Yantai Wanhua) vállalat. (33) A Wanhua Chemical egy online szakmai magazin rangsora szerint 2019-ben a világ 37. legnagyobb vegyipari vállalata volt. (34) A vállalat legnagyobb részvényese a Yantai Guofeng Investment Holdings Ltd (Yantai Guofeng), amely Yantai önkormányzat állami tulajdonú eszközök felügyeletével és kezelésével megbízott bizottságának (SASAC) kizárólagos tulajdonában áll. (35) A Wanhua Chemical 2019. évi éves jelentése szerint a Wanhua Chemical felett elsődlegesen a Yantai Guofeng gyakorol ellenőrzést. (36) Ezzel összefüggésben a Bizottság médiabeszámolók alapján azt is megállapította, hogy a KKP meghatározó szerepet tölt be a vállalat működésében és döntéshozatali folyamataiban: „Zhou Zhe, a Wanhua pártbizottságának helyettes titkára elérzékenyülve jelentette ki: »A Wanhua elmúlt 40 évben elért sikerei mögött kiterjedt tapasztalatok állnak. E sikerek valódi oka mégis egyetlen mondatba sűríthető: elszántan követni a Pártot, és jól kihasználni annak minden reformpolitikáját!« Li Jiankui első elnöktől és párttitkártól kezdve Ding Jiansheng részvénytársasági elnökön és párttitkáron át Liao Zengtai jelenlegi elnökig és párttitkárig a Wanhua pártbizottságának titkára és igazgatótanácsának elnöke mindig is »egy személy« volt. Ennek köszönhető, hogy a pártbizottság vezető szerepet tölt be abban, hogy a vállalat a kijelölt irányban haladjon, miközben felügyeli annak általános tevékenységét, és gondoskodik a döntések végrehajtásáról. A Wanhua biztosítja, hogy minden gyártóegység saját párttagozattal rendelkezzen, és ezeket erős bástyává fejlesztette. Így a kritikus időszakokban minden kommunista vezető szerepet tölt be.” (37)

(63)

Ezért a Wanhua Chemical, amely Kínában és világviszonylatban is az anilin egyik vezető gyártója, állami ellenőrzés alatt állónak tekinthető. Pozíciójánál fogva egyúttal a kínai vegyianyagpiac fontos szereplőjének is, amelynek számos kereskedelmi összeköttetése van az ágazati hálózat többi szereplőjével, például az inputok beszerzésével kapcsolatban. (38) Más anilinszállítók is a kínai petrolkémiai ágazat aktív szereplőinek tekinthetők. Ez utóbbi ágazattal kapcsolatban a Bizottság megállapította, hogy a nemzeti statisztikák szerint a kínai vegyiparban működő állami tulajdonú vállalatok 2015-ben a vegyipari vállalatok teljes eszközállományának 52 %-át tették ki. (39) Az állami tulajdonú vállalatok – különösen a nagy, központi vállalatok – hagyományosan uralkodó szerepet játszanak a kínai petrolkémiai ágazatban, mivel oligopóliumuk van a beszerzési, illetve nyersanyagpiacon, könnyen hozzáférnek a kormányzat által allokált erőforrásokhoz (finanszírozási forrásokhoz, hitelekhez, földterületekhez stb.), és jelentős befolyással bírnak a kormányzati döntéshozatalra.

(64)

A fentieket illetően a kínai kormány és a KKP olyan struktúrákat tart fenn, amelyekkel biztosítja folyamatos befolyását a vállalatok, különösen pedig az állami tulajdonú vagy állami ellenőrzés alatt álló vállalatok felett. Az állam (és sok tekintetben a KKP) nem csupán megfogalmazza az általános gazdaságpolitikát és tevékenyen felügyeli annak az egyes állami tulajdonú vagy állami ellenőrzés alatt álló vállalatoknál történő végrehajtását, hanem jogot formál arra is, hogy részt vegyen e vállalatok operatív döntéshozatalában. Ennek jellemző eszközei a kádereknek a kormányzati hatóságok és e vállalatok közötti rotációja, a párttagok jelenléte a vállalatok irányító szerveiben és a párt alapszervezeteinek jelenléte a vállalatok struktúrájában (lásd még a 3.2.2.4. szakaszt), valamint az ágazathoz tartozó vállalatok struktúrájának alakítása. (40) Cserében az állami tulajdonú vagy állami ellenőrzés alatt álló vállalatok különleges státuszt élveznek a kínai gazdaságon belül, ami több gazdasági előnyt is jelent a számukra, például védelmet a versennyel szemben és kedvezményes hozzáférést a releváns inputokhoz (köztük a finanszírozáshoz). (41) A szulfanilsav ellátási lánca és általában a vegyipar vállalkozásai feletti kormányzati ellenőrzés fennállására utaló jeleket részletesebben a 3.2.2.4. szakasz elemzi.

(65)

A kínai vegyiparban, ez belül a szulfanilsav ellátási láncában érvényesülő kormányzati beavatkozás jelentős szintje és az ágazatban működő állami tulajdonú vállalatok fokozott jelenléte mellett a magántulajdonban lévő gyártók sem működhetnek piaci feltételek között. A 3.2.2.5. pontban foglaltaknak megfelelően a kínai vegyiparban tevékenységet folytató állami tulajdonú vállalatokra és magántulajdonú vállalatokra – beleértve a szulfanilsav és az annak előállításához szükséges inputok gyártóit is – közvetlenül vagy közvetve szintén kiterjed a szakpolitikai felügyelet és irányítás.

(66)

Amellett, hogy az állami tulajdonú vállalatok feletti tulajdonjogon és más eszközökön keresztül ellenőrzést gyakorol a gazdaság felett, a kínai kormányzat a vállalatokban való állami jelenlétének köszönhetően abban a helyzetben van, hogy befolyást gyakorolhat az árakra és a költségekre. Amellett, hogy a megfelelő állami hatóságokat a kínai jogszabályok szerint megillető azon jog, hogy kinevezzék és eltávolítsák az állami tulajdonú vállalatok kulcspozíciókban lévő vezetőit, tekinthető úgy, hogy megfelelő tulajdonosi jogokat testesít meg (42), a KKP-nek az állami és a magántulajdonú vállalatokban egyaránt jelen lévő alapszervezetei révén az állam egy másik olyan fontos csatornával is rendelkezik, amelynek révén befolyásolhatja az üzleti döntéseket. A kínai társasági jog szerint minden vállalatnál KKP-szervezetet kell létrehozni (és ebben a KKP alapszabálya szerint legalább három KKP-tagnak lennie kell (43)), amely számára az adott vállalatnak kell biztosítania a szükséges működési feltételeket. Ezt a szabályt a jelek szerint korábban nem mindig tartották be, illetve érvényesítették szigorúan. Legkésőbb 2016-tól azonban a KKP erőteljesebben, mintegy politikai alapelvként érvényesíti azt az igényét, hogy ellenőrzése alatt tartsa az állami tulajdonú vállalatok üzleti döntéseit. A beszámolók szerint emellett a KKP annak érdekében is nyomást gyakorol a magántulajdonú vállalatokra, hogy azok elsődlegesnek tekintsék a „patriotizmust”, és pártfegyelmet tanúsítsanak. (44) Értesülések szerint 2017-ben a mintegy 1,86 millió magántulajdonú vállalat 70 %-ában működött pártalapszervezet, a vállalatok pedig egyre inkább arra kényszerültek, hogy a KKP szervezeteinek engedjék át a végső üzleti döntéshozatal jogát. (45) Ezek a szabályok a kínai gazdaság teljes egészében, minden ágazatra kiterjedően érvényesülnek, így a szulfanilsav gyártói és inputjaik beszállítói esetében is.

(67)

Például a KKP struktúrái személyi átfedést mutatnak a vezető testülettel legalább egy olyan vállalat – a Wanhua Chemical – esetében, amely a már említett módon nagy mennyiségben állít elő anilint, a szulfanilsav elsődleges inputját. A Bizottság megállapította, hogy a vállalat jelenlegi elnöke, Liao Zengtai tölti be a párttitkári tisztséget is. Ezenkívül a Wanhua Chemical egyik igazgatója, aki egyben a vállalatot tulajdonló és afelett ellenőrzést gyakorló Yantai Guofeng vállalat elnöke is, a KKP tagja, valamint ez utóbbi vállalat párttagozatának titkára. Korábban a Yantai SASAC pártbizottsági tagja, emellett az állami eszközkezelő statisztikai értékelő részlegének vezetője volt. (46) Szintén a KKP jelenlétét szemléltetik a vegyipar vállalathálózatában a szulfanilsav egyik vezető kínai exportőre, a China Jiangsu International Economic and Technical Cooperation Group struktúrái, ahol a vállalat teljes felső vezetése kapcsolatban áll a Párttal. (47) Maga a vállalat is beszámol a párthoz kapcsolódó belső tevékenységekről: „Január 18-án délután a China Jiangsu International Group Company pártbizottsága megtartotta a pártszervezet titkára helyi pártépítéssel kapcsolatos munkájának 2018. évi felülvizsgálatát, valamint a 2019. évi pártépítési feladatokat meghatározó értekezletét.” (48) A szulfanilsav korábban említett jelentős exportőrei közül egy másik, a Northeast Pharmaceutical Group Import and Export Trade Co., Ltd. vállalati politikája egyik elemeként említi, hogy „figyeljen Hszi elnök szavaira, és kövesse a pártot”, vállalati értékei között pedig azt, hogy „egy vállalat működtetésének a kormány javát kell szolgálnia”. (49)

(68)

Az államnak a pénzügyi piacokon (lásd még a 3.2.2.8. szakaszt), valamint a nyersanyagokat és más inputokat előállító gazdasági ágazatokban való jelenléte és az azok működésébe való beavatkozása további torzító hatást fejt ki a piacra. (50) A szulfanilsav-ágazatban és a más kapcsolódó ágazatokban (így a pénzügyi és az inputokat előállító ágazatokban) működő vállalatokban – köztük az állami tulajdonú vállalatokban – való állami jelenlét lehetővé teszi a kínai kormány számára, hogy befolyást gyakoroljon az árakra és a költségekre.

(69)

A kínai gazdaság irányát jelentős mértékben egy részletesen kidolgozott tervrendszer határozza meg, amely prioritásokat állít fel és célokat tűz ki a központi és a helyi kormányzati szervek számára. A tervek a kormányzat valamennyi szintjén jelen vannak, és szinte minden gazdasági ágazatot lefednek. A tervek kötelezően betartandó célokat rögzítenek, miközben a közigazgatás egyes szintjein működő hatóságok figyelemmel kísérik, hogy az alattuk lévő szinten elhelyezkedő kormányzati szervek hogyan hajtják végre őket. Összességében a kínai tervrendszer hatására az erőforrások a kormányzat által stratégiaiként kijelölt vagy politikailag másként fontosnak tartott ágazatokba irányulnak, ahelyett, hogy elosztásukat a piaci erők határoznák meg. (51)

(70)

A kínai kormány a vegyipart – és benne a szulfanilsav gyártóit és inputjainak beszállítóit – fontos ágazatnak tekinti. Ezt támasztja alá a vegyiparral foglalkozó számos országos, regionális és települési szinten kiadott terv, irányelv és más dokumentum is. (52)

(71)

Az olefinek kapcsán – a vegyipari termékek e csoportjába tartozik a benzol, amely a szulfanilsav fő inputjának, az anilinnek a nyersanyaga – megemlítendő, hogy a tizenharmadik nemzeti ötéves terv különös hangsúlyt helyez a benzol előállítására. (53) Az olefinekkel foglalkozó rendelkezéseket a petrolkémiai iparra és a vegyiparra vonatkozó tizenharmadik ötéves terv (2016–2020) is tartalmaz, amelyben az állam fejlesztési irányokat jelöl ki bizonyos vegyipari alágazatok számára, beleértve az ellátási lánc és az értéklánc szervezését is, továbbá iparosítási célokat határoz meg, amelyek mindegyike közvetlen hatással lehet a piaci erőkre ezekben az alágazatokban. Az olefinek esetében az állam a következőket írja elő: „A kulcsfontosságú petrolkémiai projektek építésének gyorsabb előmozdítása. […] Felkészülés mind a nemzetközi, mind a hazai erőforrások felhasználására, a metanolból előállított olefinek és a propánból dehidrogénezéssel előállított propilén megfelelő fejlesztése, a nem ásványolaj alapú termékek arányának növelése az etilén- és propiléntermelésben, az ellátásbiztonsági kapacitás javítása”  (54) , továbbá bejelenti, hogy „rendezetten elő fogja mozdítani hét jelentős petrolkémiai ipari bázis és nagyprojekt építését, növelni fogja az olefinek, aromás anyagok és egyéb alaptermékek rendelkezésre állásának biztosításához szükséges kapacitást, és javítani fogja a finomítás integrációját”. (55)

(72)

Más magas szintű kínai szakpolitikai dokumentumok, például a petrolkémiai ipar strukturális kiigazítására, szerkezetátalakítására és jövedelmezőségének növelésére vonatkozó államtanácsi iránymutatások az olefinekkel kapcsolatban szintén a fő célok között tűzték ki ellátási minták kezelését: „A termelési kapacitás szerkezetét fokozatosan optimalizálni kell. […] Az olefinek, aromás anyagok és egyéb alapvető nyersanyagok ellátásbiztonsági kapacitását jelentősen növelni kell.” (56)

(73)

Az országos tervek és iránymutatások rendelkezéseit tükrözik a tartományi szintű tervezési dokumentumok is, mint például a Csiangszu tartomány vegyipari fejlesztésére vonatkozó tizenharmadik ötéves terv (2016–2020), amely kifejezetten előírja, hogy az egyes régióknak milyen lépéseket kell tenniük az ipari bázis, valamint annak kapacitása és beszerzési forrásai tekintetében, különösen az olefinek kapcsán: „a nankingi petrolkémiai bázis biztosítja a finomított termékek, olefinek és aromás szénhidrogének integrációját és fejlesztését, [és] biztosítja a továbbfeldolgozott termékek nagy értékű fejlesztését (57)”. Hasonlóképpen az olefinek a Hebei tartományra vonatkozó 13. petrolkémiai ipari tervnek is részét képezik, amelynek értelmében a hatóságok célja a strukturális fejlesztési minták irányítása egyes ipari szegmensek tekintetében, valamint a kapacitásellenőrzés. A terv különösen a következőket írja elő: „A szénből előállított etilénglikol fejlesztésének felgyorsítása, a szénből (metanolból) előállított olefinek fokozatos fejlesztése, a nem nyersolaj alapú olefinek termelési kapacitásának növelése, szénből aromás szénhidrogént előállító létesítmények építése a part menti területek megfelelő helyszínein, az ágazat koncentrációjának növelése és léptékváltása […] (58)”.

(74)

A Bizottság megállapította továbbá, hogy a Hebei tartományra vonatkozó 13. petrolkémiai terv alapján a tartományban a szulfanilsav előállításához felhasznált másik nyersanyagra, a kénsavra is közpolitikák vonatkoztak az új termelési kapacitás ellenőrzése tekintetében: „[Hebei][…] szigorúan alkalmazza az ágazati belépési feltételeket, és ellenőrzi a koksz, a maró lúg, a nátrium-karbonát, a kénsav, a kalcium-karbid alapú PVC, a metanol, a színezékek stb. új gyártókapacitására irányuló projekteket (59).”

(75)

A kínai kormány kiterjedt eszköztárral irányítja a vegyipar fejlesztését, például állami támogatások útján, amelyeket különösen a szulfanilsav előállítása során felhasznált legfontosabb nyersanyag, az anilin gyártóinak nyújt. A Wanhua Chemicals, az anilin egyik vezető gyártójának éves jelentései megerősítik, hogy a vállalat a következő összegű állami támogatásokban részesült: 2019-ben 907 millió RMB; (60) 2018-ban 1 milliárd RMB; 2017-ben 1,3 milliárd RMB. (61)

(76)

Emellett a Bizottság megállapította, hogy a Wanhua Chemicals állami ellenőrzés alatt álló vállalatként a közelmúltban megbízást kapott egy nemzeti szintű projekt végrehajtására, amely jól mutatja az állammal fennálló szoros, a vállalat számára előnyös kapcsolatot: „2019 októberében a Kínai Nemzeti Szabványügyi Hivatal hivatalos választ adott ki, amelyben jóváhagyta, hogy a Yantai Wanhua Chemical Group Co., Ltd. feladata lesz az új vegyi anyagok területén a nemzeti műszaki szabványokkal foglalkozó innovációs bázis előkészítése és megépítése.” (62)

(77)

Emellett a benzol, az anilin előállításához használt vegyi alapanyag tekintetében a Bizottság megállapította, hogy Kína 40 % -os exportadót alkalmaz. (63) A benzol továbbfeldolgozott termékei azonban, beleértve a szulfanilsavat is, nem exportvámkötelesek.

(78)

Ezekkel és más eszközökkel a kínai kormány beavatkozik a szulfanilsav előállításához felhasznált nyersanyagok piacába, és a vegyipar fejlesztését és működését annak gyakorlatilag valamennyi vonatkozására kiterjedően irányítja és ellenőrzi.

(79)

Összességében elmondható, hogy a kínai kormány intézkedései a gazdasági szereplőket az ösztönzött iparágak – köztük a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártása során felhasznált legfontosabb nyersanyag, az anilin gyártásával foglalkozó gazdasági ágazat – támogatásához kapcsolódó közpolitikai célkitűzések teljesítésére ösztönzik. Az intézkedések gátolják a piaci erők szabad érvényesülését.

(80)

Az ügyben rendelkezésre álló információk szerint a kínai csődjogi rendszer alkalmatlan az elsődleges céljainak elérésére, így például arra, hogy biztosítsa a követelések és a tartozások méltányos rendezését, vagy hogy védelmet nyújtson a hitelezők és az adósok törvényes jogai és érdekei számára. Ennek okai a jelek szerint abban keresendők, hogy bár formálisan a kínai csődjog hasonló elveken nyugszik, mint más, Kínán kívüli országok megfelelő jogszabályai, a kínai rendszert a jogérvényesítés alapvető hiánya jellemzi. A csődesetek száma az ország gazdaságának méretéhez képest feltűnően alacsony, nem utolsósorban azért, mert a fizetésképtelenségi eljárásoknak számos olyan hiányosságuk van, amelyek a gyakorlatban visszatartják a vállalkozásokat a csődvédelem igénybevételétől. Emellett az állam továbbra is hangsúlyos és tevékeny szerepet játszik a fizetésképtelenségi eljárásokban, és sok esetben közvetlenül befolyásolja azok kimenetelét. (64)

(81)

A tulajdonjogi rendszer hiányosságai Kínában elsősorban a földterületek tulajdonjogával és a földhasználati jogokkal összefüggésben nyilvánvalóak. (65) Minden földterület a kínai állam tulajdona (a vidéki földterületek kollektív, a városi földterületek állami tulajdonban vannak). A földhasználati jogok allokálása továbbra is kizárólag az államtól függ. Vannak olyan jogszabályi előírások, amelyek – például aukciók előírásával – azt kívánják biztosítani, hogy a földhasználati jogok allokálása átlátható módon, piaci árakon történjen. Ezeket az előírásokat azonban rendszeresen figyelmen kívül hagyják, és egyes vevők ingyen vagy a piaci ár alatt jutnak földterülethez. (66) A hatóságok emellett a földhasználati jogok allokálásakor gyakran törekednek konkrét politikai célok elérésére, például a gazdasági tervek teljesítésére. (67)

(82)

A kínai gazdaság más ágazataihoz hasonlóan a szulfanilsav gyártóira is az általános kínai csődjogi, társasági jogi és tulajdonjogi szabályok alkalmazandók. Ennek következtében ezek a vállalatok is ki vannak téve a csődjogi és a tulajdonjogi szabályozás diszkriminatív alkalmazásából és nem megfelelő érvényesítéséből fakadó, felülről lefelé ható torzulásoknak. A jelen vizsgálat nem tárt fel olyan körülményt, amely kétségbe vonná ezeket a ténymegállapításokat. Ennek alapján a Bizottság ideiglenesen arra a következtetésre jutott, hogy a kínai csődjogi és tulajdonjogi szabályozás nem működik megfelelően, ami torzulásokat idéz elő Kínában a fizetésképtelen vállalatok életben tartása, valamint a földterületek használati jogának allokálása területén. A rendelkezésre álló bizonyítékok azt jelzik, hogy ezek a megfontolások maradéktalanul érvényesek a vegyiparra, ezen belül pedig a szulfanilsav-ágazatra, illetve és a szulfanilsav előállításához felhasznált nyersanyagokat gyártó ágazatokat is.

(83)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a vegyiparban – a felülvizsgálat tárgyát képező terméket is ideértve – a csődjogi és a tulajdonjogi jogszabályokat diszkriminatív módon alkalmazzák vagy nem érvényesítik megfelelő módon.

(84)

Kínában nem fejlődhet ki teljes mértékben piaci alapokon nyugvó bérrendszer, mert a munkavállalók és a munkaadók nem gyakorolhatják kollektív önszerveződési jogaikat. Kína nem erősítette meg a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet több alapegyezményét, köztük azokat sem, amelyek az egyesülés szabadságára és a kollektív tárgyaláshoz való jogra vonatkoznak. (68) A nemzeti jog értelmében egyetlen szakszervezet működik. Ez a szakszervezet azonban nem független az állami hatóságoktól, a kollektív tárgyalások és a munkavállalói jogok védelme melletti elkötelezettsége pedig csupán kezdetleges. (69) Emellett a kínai munkaerő mobilitását korlátozza a háztartás-regisztrációs rendszer, amely társadalombiztosítási és más juttatásokat kizárólag az adott közigazgatási területen lakók számára teszi maradéktalanul elérhetővé. Ennek eredményeként a regisztrált helyi lakcímmel nem rendelkező munkavállalók kiszolgáltatott foglalkoztatási helyzetben vannak és alacsonyabb jövedelemhez jutnak a regisztrált helyi lakcímmel rendelkezőkhöz képest. (70) Ezek a ténymegállapítások a kínai bérköltségek tekintetében fennálló torzulásokat jelzik.

(85)

A Bizottsághoz nem nyújtottak be arra vonatkozó bizonyítékot, hogy a vegyiparra, ezen belül pedig a szulfanilsav gyártóira ne vonatkozna a fent bemutatott kínai munkajogi rendszer. Ennélfogva a szulfanilsav-ágazatban a bérköltségek torzulása közvetlenül (a felülvizsgálat tárgyát képező termék és annak legfontosabb nyersanyaga előállításával összefüggésben) és közvetetten (az ugyanezen kínai munkajogi rendszer hatálya alá tartozó vállalatoktól származó tőke és inputok felhasználásán keresztül) egyaránt érvényesül.

(86)

Kínában a vállalati szektor tőkéhez jutása többféle szempontból torzultnak tekinthető.

(87)

Először: a kínai pénzügyi rendszert az állami tulajdonú bankok erős pozíciója jellemzi, (71) valamint az, hogy ezek a bankok a források kihelyezésekor az adott projekt gazdasági életképességétől eltérő szempontokat vesznek figyelembe. A pénzügyi ágazaton kívüli állami tulajdonú vállalatokhoz hasonlóan a bankok nemcsak a tulajdoni jogviszonyon, hanem személyes kapcsolatokon keresztül is kötődnek az államhoz (a nagy állami tulajdonú pénzügyi intézmények felső vezetőit végső soron a KKP nevezi ki) (72), továbbá – szintén a pénzügyi ágazaton kívüli állami tulajdonú vállalatokhoz hasonlóan – rendszeresen részt vesznek a kormányzat által kidolgozott közpolitikai intézkedések végrehajtásában. Ezzel összefüggésben a bankok eleget tesznek azon kifejezett jogszabályi kötelezettségüknek, hogy működésük során a nemzeti gazdaság- és társadalomfejlesztés igényeinek megfelelően, az állami iparpolitika iránymutatása szerint kell eljárniuk. (73) Ezt a helyzetet további olyan szabályok tetézik, amelyek a pénzügyi forrásokat a kormányzat által ösztönzendőként kijelölt vagy másként fontosnak tartott ágazatokba irányítják. (74)

(88)

Amellett, hogy léteznek olyan jogszabályi rendelkezések, amelyek a rendes banki magatartás követéséről és a prudenciális követelmények tiszteletben tartásáról, így például a hitelfelvevők hitelképességi vizsgálatának szükségességéről rendelkeznek, a számos bizonyíték – ideértve a piacvédelmi vizsgálatok ténymegállapításait is – azt valószínűsíti, hogy ezek a fajta szabályok a különböző jogszabályi rendelkezések alkalmazása során csupán másodlagos szerepet töltenek be.

(89)

Emellett a kötvény- és a hitelminősítések gyakran különféle okokból torzultnak tekinthetők, többek között amiatt, hogy a kockázatértékelést befolyásolja az adott vállalat stratégiai fontossága a kínai kormány számára, valamint az implicit állami kezességvállalás megléte. A becslések határozottan arra utalnak, hogy a kínai hitelminősítések szisztematikusan gyengébb nemzetközi minősítésnek felelnek meg. (75)

(90)

Ezt a helyzetet további olyan szabályok tetézik, amelyek a pénzügyi forrásokat a kormányzat által ösztönzendőként kijelölt vagy másként fontosnak tartott ágazatokba irányítják. (76) Emiatt a hitelezés súlypontja az állami tulajdonú vállalatok, a jó összeköttetésekkel rendelkező, nagyobb méretű magántulajdonú vállalatok, valamint a kulcsfontosságú ipari ágazatokban működő vállalatok felé tolódik el, ami azt jelzi, hogy a tőkéhez jutás feltételei és költségei nem minden piaci szereplő számára azonosak.

(91)

Másodszor: az elmúlt időszakban a hitelfelvétel költségeit a beruházások élénkítése érdekében mesterségen alacsonyan tartották. Ez túlhajtotta a tőkeberuházásokat, amelyek egyre kisebb megtérülési ráta mellett valósultak meg. A folyamatot szemlélteti, hogy az állami szektorban a vállalatok tőkeáttételi mutatója az utóbbi időben a jövedelmezőség drasztikus visszaesése ellenére is nőtt, ami arra utal, hogy a bankrendszer mechanizmusai nem a szokásos kereskedelmi reakcióknak megfelelően működnek.

(92)

Harmadszor: bár 2015 októberében megtörtént a nominális kamatlábak liberalizációja, az árjelzések a kormányzat által előidézett torzulások hatása miatt továbbra sem a szabadpiaci erőviszonyok eredményei. Erre utal, hogy a referencia-kamatlábbal megegyező vagy annál alacsonyabb kamat melletti hitelnyújtás továbbra is 45 %-os részarányt képvisel a teljes hitelállományon belül, a célzott hitelezés pedig a jelek szerint egyre nagyobb szerephez jut, részaránya a romló gazdasági körülmények ellenére is határozottan nőtt 2015 óta. A mesterségesen alacsony kamatlábak alulárazást eredményeznek, ez pedig túlzott tőkefelhasználáshoz vezet.

(93)

A kínai hitelezés általános bővülése azt jelzi, hogy a tőkeallokáció hatékonyságának romlása ellenére nincs jele a hitelezési gyakorlat szigorításának, amelyre pedig torzulásmentes piaci környezetben számítani lehetne. Emiatt az elmúlt években rohamosan nőtt a nemteljesítő hitelek volumene. A veszélyeztetett hitelállomány bővülésével szembesülő kínai kormány a nemteljesítések elkerülése mellett döntött. A rossz hitelekre egyrészt a hitelek megújítása volt a válasz, ami úgynevezett „zombicégek” létrejöttéhez vezetett, másrészt az adósság átruházása (például vállalategyesülések vagy hitel-tőke konverzió formájában), ezek a módszerek azonban nem feltétlenül oldották meg az általános hitelproblémát vagy kezelték annak elsődleges okait.

(94)

Összességében az utóbbi időszakban a piac liberalizációja érdekében tett lépések ellenére a kínai vállalati hitelezésben továbbra is jelen vannak az állam mindent átható tőkepiaci jelenlétéből fakadó jelentős torzulások.

(95)

A Bizottsághoz nem nyújtottak be arra vonatkozó bizonyítékot, hogy a szulfanilsav-ágazat mentes lenne az előzőekben bemutatott, a pénzügyi rendszerre irányuló kormányzati beavatkozástól. A Bizottság emellett azt is megállapította, hogy az anilin (a szulfanilsav előállításához felhasznált fő nyersanyag) egyik vezető gyártója állami támogatásban részesült (lásd a (75) preambulumbekezdést). Ennek következtében a pénzügyi rendszerbe való jelentős kormányzati beavatkozás minden szinten nagymértékben befolyásolja a piaci viszonyokat.

(96)

A Bizottság megállapította, hogy a jelentésben bemutatott torzulások jellemzőek a kínai gazdaságra. A rendelkezésre álló bizonyítékok szerint a kínai rendszer jellemzőiről a 3.2.2.1–3.2.2.5. szakaszban és a jelentés A. részében tett ténymegállapítások az ország egészére és a gazdaság valamennyi ágazatára érvényesek. Ugyanez igaz a termelési tényezőkkel kapcsolatban a 3.2.2.6–3.2.2.8. szakaszban és a jelentés B. részében ismertetett jellemzésre is.

(97)

A Bizottság emlékeztetni kíván arra, hogy a szulfanilsav gyártásához többféle inputra van szükség. Ennek kapcsán elmondható, hogy Kína az említett gyártási folyamat legfontosabb nyersanyaga, az anilin egyik vezető gyártója (lásd a (62) preambulumbekezdést). Amikor a szulfanilsav gyártói Kínában beszerzik inputjaikat vagy szerződést kötnek inputjaik beszerzése érdekében, az általuk fizetett árakra (amelyeket költségként jelenítenek meg) nyilvánvalóan kihatnak az előzőekben ismertetett rendszerszintű torzulások. Például az inputok beszállítói olyan munkaerőt foglalkoztatnak, amelyre kihatnak a torzulások. Amikor kölcsönt vesznek fel, olyan forrásokat vesznek igénybe, amelyekre kihathatnak a pénzügyi szektor, illetve a tőkeallokáció torzulásai. Működésüket behatárolja a tervrendszer, amely a kormányzat minden szintjén és az összes gazdasági ágazatban érvényesül.

(98)

Következésképpen az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja értelmében nemcsak szulfanilsav belföldi értékesítési árait nem helyénvaló alkalmazni, hanem az inputköltségeket (ezen belül a nyersanyagok, az energia, a földterület, a finanszírozás, a munkaerő stb. költségeit) sem, hiszen ezekre is kihat a jelentés A. és B. részében bemutatott jelentős mértékű kormányzati beavatkozás. A tőke, a földterület, a munkaerő, az energia és a nyersanyagok allokálásával összefüggésben bemutatott kormányzati beavatkozás Kína teljes egészében érvényesül. Ebből egyebek mellett az is következik, hogy a Kínában különféle termelési tényezők felhasználásával előállított inputra szintén jelentős torzulások hatnak. Ugyanez vonatkozik az input inputjaira, és így tovább. Sem a kínai kormány, sem a jelen vizsgálatban érintett exportáló gyártók nem szolgáltak ellentétes értelmű bizonyítékkal vagy érvekkel.

(99)

A 3.2.2.2–3.2.2.9. szakaszban ismertetett, az egyebek mellett az általában a kínai gazdaságra, konkrétan pedig a felülvizsgálat tárgyát képező terméket is magában foglaló vegyiparra irányuló állami beavatkozásra vonatkozó bizonyítékok vizsgálatát is tartalmazó elemzés – és az annak során megvizsgált elemek közül egy vagy több tényleges vagy lehetséges hatása – arról tanúskodott, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező termék árai és költségei (a nyersanyag-, az energia- és a munkaerőköltségeket is ideértve) az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében jelentős kormányzati beavatkozás hatására alakulnak ki, és nem szabadpiaci erőviszonyok eredményei. Ennek alapján, valamint a kínai kormány együttműködésének hiányában a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy ez esetben nem helyénvaló a belföldi árak és költségek alkalmazása a rendes érték megállapításához.

(100)

A Bizottság ezért a rendes értéket az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésével összhangban kizárólag torzulásoktól mentes árakat vagy referenciaértékeket tükröző előállítási és értékesítési költségek – ez esetben egy megfelelő forrásból származó megfelelő előállítási és értékesítési költségek – alapján, a következő szakaszban foglaltak szerint képezte.

(101)

A forrás kiválasztása az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése alapján a következő szempontok alapján történt:

(102)

A (30) és (31) preambulumbekezdésben ismertetett módon a Bizottság a rendes érték meghatározásához felhasznált forrásokkal kapcsolatban két feljegyzést is fűzött az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktához: a termelési tényezőkre vonatkozó első, 2020. május 7-i feljegyzést és a termelési tényezőkre vonatkozó második, 2020. szeptember 25-i feljegyzést. E feljegyzések ismertették a vonatkozó kritériumok alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat. A feljegyzések útján a Bizottság tájékoztatta az érdekelt feleket arról a szándékáról, hogy a (103), a (104) és a (105) preambulumbekezdésben említett okokból Indiát tekintse megfelelő forrásnak. A Bizottsághoz nem érkezett észrevétel ezzel kapcsolatban.

(103)

A termelési tényezőkkel kapcsolatos, 2020. május 7-i feljegyzésben a Bizottság kifejtette, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező terméket a rendelkezésre álló információk szerint csak Indiában és az US-ban állítják elő (78), amelyek közül egyik ország sem hasonló Kínához a gazdasági fejlettségi szintjét tekintve a (101) preambulumbekezdésben említett kritériumok szerint.

(104)

mivel a Bizottság nem talált olyan országot, amely Kínához hasonló gazdasági fejlettségi szintű, és gyárt is a felülvizsgálat tárgyát képező termék általános kategóriájába és/vagy ágazatába tartozó terméket, a Bizottság a termelési tényezőkről szóló, 2020. május 7-i feljegyzésben jelezte, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező termék tekintetében olyan országot kíván figyelembe venni, amely Kínától eltérő fejlettségi szintű, ugyanakkor előállítási és értékesítési költségei a 2. cikk (6a) bekezdése a) pontjának első albekezdése értelmében vett, torzulásoktól mentes árakat vagy referenciaértékeket tükröznek. A Bizottság megállapította, hogy India gazdasági fejlettségi szintje alacsonyabb, mint Kínáé. Ezért olyan körülmények között, amelyek pontos dömpingkülönbözet számítását igényelnék, az említett ország Kínánál alacsonyabb gazdasági fejlettségi szintje miatt nem lenne megfelelő. Mivel azonban a jelenlegi vizsgálat hatályvesztési felülvizsgálat, amely arra keresi a választ, hogy a tényleges szinttől függetlenül valószínű-e a dömping folytatódása vagy megismétlődése, a Bizottság megvizsgálta, hogy a jelen eset körülményei között India kivételesen képezheti-e az előállítási és értékesítési költségek megállapításának alapját. Ezzel kapcsolatban a Bizottság megállapította, hogy a 3.2.7. szakaszban ismertetett következtetésnek megfelelően már e nagyon óvatos megközelítés alapján megállapított rendes érték is jelentős dömpinget mutatott. A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy más alternatívák vizsgálata nem szükséges.

(105)

A kérelem nyomán a Bizottság a rendelkezésére álló információk alapján megállapította, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező terméket több gyártó állítja elő Indiában.

(106)

A Bizottság ezután ellenőrizte az e gyártókra vonatkozóan szükséges, Indiában nyilvánosan hozzáférhető pénzügyi adatokat. A Bizottság olyan vállalatokat vett figyelembe, amelyek eredménykimutatása nyilvánosan hozzáférhető volt és tartalmazott adatot a felülvizsgálati időszakról, és amelyek ezen időszakban nyereségesek voltak. A Bizottság a 2018. április 1. és 2019. március 31. közötti időszakra vonatkozóan az Aarti Industries Limited (a továbbiakban: Aarti) és a Daikaffil Chemicals India Limited (a továbbiakban: Daikaffil) auditált éves jelentését találta meg az interneten.

(107)

A Daikaffil együttműködési megállapodást kötött egy külföldi vállalattal. A Daikaffil honlapján (79) az áll, hogy ez a külföldi vállalat közvetlenül felügyeli és ellenőrzi a Daikaffil termelésének minőségét annak minden gyártósorára kiterjedően, ingyenes technológiát biztosít, továbbá visszavásárlási megállapodásokat kötött bizonyos termelésekre vonatkozóan. Hasonló nyilatkozatok szerepelnek a társaság pénzügyi kimutatásaiban is. A talált információk arra utalnak, hogy az adott körülmények között a Daikaffil esetében nem merülnek fel azok az előállítási költségek, amelyek egy másik szulfanilsavgyártónál igen. Ez a helyzet hatással van a Daikaffil SGA-költségeire és nyereségére.

(108)

Az érdekelt felek egyike sem vitatta, hogy a Bizottság Indiát választja ki az exportáló gyártók torzulástól mentes előállítási és értékesítési költségeinek megállapításához, sem azt, hogy az Aarti Industries Limited megfelelő pénzügyi adatokat szolgáltat a jelen vizsgálathoz. Az Aarti Industries Limited széles termékkörrel foglalkozik a méretgazdaságosság és a szinergiák kihasználása érdekében; ugyanez a stratégia az Indiánál magasabb fejlettségi szintű országok szulfanilsavgyártóinál található meg. Bár nagyobb vállalatcsoportról is van szó, az Aarti Industries Limited üzletvitele a tevékenység változatosságánál és a vállalat teljesítményénél fogva hasonlónak bizonyult a kérelmezőéhez.

(109)

Az India termelési tényezőiről a vizsgálat irataiban rendelkezésre álló releváns adatok körültekintő elemzését követően a Bizottság a következőket állapította meg:

(110)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerint a számtanilag képzett rendes értéknek tartalmaznia kell az igazgatási, értékesítési és általános költségek, valamint a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegét. Emellett a gyártási általános költségek értékét úgy kell meghatározni, hogy az a termelési tényezők költségében nem szereplő költségelemeket is tartalmazza. Az előzőekben említett módon az Aarti indiai exportáló gyártó pénzügyi kimutatásai nyilvánosan hozzáférhetők, és felhasználhatók az SGA-költségek torzulástól mentes és észszerű összegének meghatározásához.

(111)

A fenti elemzés alapján a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja alapján kivételesen a torzulástól mentes költségek és árak tekintetében megfelelő forrásnak tekintette Indiát. A szükséges pénzügyi adatok beszerzéséhez az Aarti vállalatot választotta ki.

(112)

A 2020. május 7-i és a 2020. szeptember 25-i feljegyzésben említett módon a Bizottság elemezte az azonosított termelési tényezőkkel kapcsolatban rendelkezésre álló adatokat. A Bizottság úgy határozott, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban az alábbi források és mértékegységek alapján határozza meg a rendes értéket:

1. táblázat

A szulfanilsav termelési tényezői

(113)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék előállításához nyersanyagként kénsavat és anilint használnak fel. (81) A sók esetében e két nyersanyagon kívül nátriumot, káliumot vagy kalciumot használnak. Mivel a hatályvesztési felülvizsgálatokban nem szükséges pontos dömpingkülönbözetet számítania, a Bizottság úgy határozott, hogy a sókra vonatkozó rendes érték kiszámításakor nem veszi figyelembe ezen anyagok többletköltségét. Az egyszerűsített megközelítés biztonságosabb dömpingkülönbözetet eredményezett.

(114)

A megfelelő gyártó telephelyére leszállított nyersanyagok torzulástól mentes árának megállapítása során a Bizottság az Indiába érkező importnak a Globális Kereskedelmi Atlasz szerinti súlyozott átlagos CIF-importárát vette alapul, amelyet megnövelt az importvámmal és a belföldi fuvarozási költségekkel. Az Indiában érvényes CIF-importárat a Kínán és a Kereskedelmi Világszervezetben tagsággal nem rendelkező, az (EU) 2015/755 európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. mellékletében felsorolt országokon kívüli összes harmadik országból érkező import egységárainak súlyozott átlaga szolgáltatta (82).

(115)

A Bizottság figyelmen kívül hagyta a Kínából Indiába érkező behozatalt, mert a 3.2.2. szakaszban arra a következtetésre jutott, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások fennállása miatt nem helyénvaló a Kínában érvényes belföldi árak és költségek alkalmazása. Mivel nem áll rendelkezésre arra utaló bizonyíték, hogy ugyanezek a Kína belföldi piacán fennálló torzulások a kivitelre szánt termékekre nem hatnak ki ugyanilyen módon, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy ezek a torzulások az exportárakat is befolyásolták. A Bizottság ugyanígy nem vette figyelembe az Indiába a Kereskedelmi Világszervezetben tagsággal nem rendelkező, az (EU) 2015/755 rendelet 1. mellékletében felsorolt országokból (83) érkező behozatalt sem. Az alaprendelet 2. cikkének (7) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a rendes érték megállapítása céljából nem vehetők figyelembe ezen országok belföldi árai. A kénsav egyéb harmadik országokból érkező behozatalának volumene az Indiába érkező kínai import kizárását követően is reprezentatív maradt, és az Indiába érkező teljes behozatal volumene 75,3 %-ának felelt meg. Mivel India korlátozott volumenben importál anilint a Kínától eltérő egyéb harmadik országokból, a Bizottság más reprezentatív referenciaértékeket keresett.

(116)

A Bizottság nem talált reprezentatív nemzetközi szabadpiaci referenciaárat az anilinre vonatkozóan. A globális anilingyártó kapacitás közel 50 %-ával Kína továbbra is a világ uralkodó szereplője, amelyet Nyugat-Európa és az USA követ. (84) Emellett az anilin uniós és egyesült államokbeli szabadpiaca korlátozott. (85) A világszerte előállított anilin mintegy 90 %-át egy szigetelőanyag, az MDI gyártásában használják fel. (86) A kérelmező az egyetlen olyan európai anilingyártó, amely nem integrálódott az MDI-gyártásba. (87)

(117)

A kérelmező előadta, hogy az anilin Indiába irányuló behozatalának az elmúlt öt évre vetített átlagára 1,95 USD/kg volt, és egyetlen alkalommal sem volt alacsonyabb mint 1,50 USD/kg (1,32 EUR/kg). (88) A Bizottság a kérelmező által az anilinre vonatkozóan megadott legmérsékeltebb árat (1,32 EUR/kg) alkalmazta referenciaértékként.

(118)

A rendes érték bizottsági módszertan szerinti megállapításához az Indiába importált termelési tényezőkre és anyagokra vonatkozó importvámokat, valamint a belföldi fuvarozási költségeket normális esetben hozzá kell adni ezekhez az importárakhoz. A kénsav esetében a Bizottság Indiának a Világbank Integrált Világkereskedelmi Megoldásában (89) rendelkezésre álló importvámját alkalmazta a behozatal származási országának megfelelő szinteken. Emellett a Bizottság az árhoz hozzáadta a belföldi fuvarozási költségeket is, amelyeket egy tonnára vetítve számított ki a Világbank jelentésében szereplő, szállításokra vonatkozó árajánlatok alapján. (90) A Bizottság az anilinre vonatkozó referenciaértéket kiegészítette a belföldi fuvarozás költségével.

(119)

Fogyóeszköz az aktív szén, az ásványmentesített víz és a hideg víz.

(120)

Az aktív szén esetében a Bizottság ugyanazt a módszert alkalmazta, mint a fenti nyersanyagokról szóló szakaszban a kénsavra. A más harmadik országokból érkező import Kína kizárását követően is reprezentatív maradt, és az Indiába érkező teljes volumen 50,8 %-át tette ki. A belföldi fuvarozást illetően a Bizottság az árhoz hozzáadta a belföldi fuvarozási költségeket is, amelyeket egy tonnára vetítve számított ki a Világbank előző szakaszban említett jelentésében szereplő, szállításokra vonatkozó árajánlatok alapján.

(121)

Az ásványmentesített víz és a hideg víz tekintetében a Bizottság az olyan vállalkozásokra vonatkozó 2018. évi vízdíjat vette alapul, amelyek Maharashtrában vizet használnak gyártási folyamataikban vagy hűtőközegként. (91)

(122)

Az Indiai Statisztikai Minisztérium időszakos munkaerő-felmérései (92) azt mutatják, hogy az éves átlagbér általában a minimálbér kétszerese. (93) A Bizottság felhasználta az indiai munkaügyi adatokról az Indiai Munkaügyi Hivatal által készített legfrissebb elemzést (az „Indiai Munkaügyi Statisztikák 2017” című jelentést) (94), és az abban bemutatott, a maharashtrai vegyiparban és gyógyszeriparban érvényes, egy évre vetített minimálbért megszorozta kettővel.

(123)

A Maharashtrai Villamosenergia-szabályozási Bizottság közzéteszi a maharashtrai vállalatokra (ipari felhasználókra) vonatkozó villamosenergia-árakat. (95) A Bizottság a 2019/2020-as indiai pénzügyi év ipari villamosenergia-áraira (azaz a felülvizsgálati időszak második felében érvényes árakra) vonatkozó adatokat használta fel.

(124)

Az indiai Kőolaj- és Földgázügyi Minisztériumhoz tartozó Indiai Kőolajipari Tervező- és Elemzőcsoport rendszeresen közzéteszi honlapján (96) az indiai földgázárakat. A Bizottság a felülvizsgálati időszakra kiterjedően közzétett árakat használta fel. (97)

(125)

A Bizottság egyéb adatok hiányában a gőzköltségek megállapítására a kérelemben alkalmazott módszert alkalmazta, amelyre vonatkozóan egybevetéssel távoli ellenőrzés végzett. A gőz olyan „energia-”elem, amelynek költségét a Bizottság a kérelmezőnél a szulfanilsav felülvizsgálati időszak alatti gyártása során ténylegesen felmerült egyes változó költségek százalékában állapította meg. (98)

(126)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerint a számtanilag képzett rendes értéknek „tartalmaznia kell az igazgatási, értékesítési és általános költségek, valamint a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegét”. Emellett a gyártási általános költségeket úgy kell meghatározni, hogy az előzőekben említett termelési tényezők költségében nem szereplő költségelemeket is tartalmazzák.

(127)

A gyártási általános költségek torzulástól mentes értékének megállapítása érdekében, továbbá mivel a kínai exportáló gyártók nem működtek együtt, a Bizottság az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tényeket használta fel. Ezért a kérelmező adatai (99) alapján a Bizottság megállapította, hogy a gyártási általános költségek mekkora részt képviselnek a teljes gyártási költségen és a munkaerőköltségen belül. Ezt követően a Bizottság a gyártási általános költségek torzulástól mentes értékét úgy határozta meg, hogy az előzőek szerint kapott százalékos arányt alkalmazta az előállítási költség torzulástól mentes értékére.

(128)

Az SGA-költségek és a nyereség torzulástól mentes, észszerű összegének megállapításakor a Bizottság az Aarti 2018. április 1. és 2019. március 31. közötti időszakra vonatkozó pénzügyi adataira támaszkodott, amelyek az Aarti auditált, a vállalat honlapján elérhető beszámolóiból származnak.

(129)

A fentiek alapján a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának megfelelően terméktípusonként meghatározta a gyártelepi paritáson számított rendes értéket.

(130)

A Bizottság először a torzulástól mentes gyártási költségeket állapította meg. Az exportáló gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság azokra az adatokra hagyatkozott, amelyeket a kérelmező nyújtott be a felülvizsgálati kérelemben a szulfanilsav előállításához felhasznált egyes tényezőkre (az anyagokra és a munkaerőre) vonatkozóan. A Bizottság az egybevetéssel végzett távoli ellenőrzés során megvizsgálta a kérelmező által közölt felhasználási arányok helytállóságát. A Bizottság a felhasználási tényezőket megszorozta az Indiában megfigyelt, torzulásoktól mentes egységköltségekkel.

(131)

A Bizottság a második lépésben a gyártási általános költségeket számította ki. E gyártási általános költségek kiszámítását a (127) preambulumbekezdés ismerteti. A Bizottság az így kapott százalékot alkalmazta a torzulástól mentes gyártási költségekre.

(132)

A harmadik lépésben a Bizottság alkalmazta az SGA-költségeket és a nyereséget. Ezeket az Aarti pénzügyi kimutatásai alapján határozta meg (lásd a 3.2.3.3. szakaszt). A Bizottság a következő tételekkel egészítette ki a torzulástól mentes gyártási költséget:

(133)

Ez alapján a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának megfelelően terméktípusonként meghatározta a gyártelepi paritáson számított rendes értéket.

(134)

Az együttműködés hiánya miatt az exportárak megállapítása az alaprendelet 18. cikkével összhangban a rendelkezésre álló tények alapján történt. A Bizottság az exportárak megállapításához a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázisban szereplő kínai behozatali adatokat, valamint az Eurostat adatait használta fel.

(135)

Tekintettel továbbá arra, hogy az árakat az adatbázis költség, biztosítás és fuvardíj (CIF) paritáson tünteti fel, a Bizottság azokat gyártelepi szintre igazította úgy, hogy levonta a Kína és az uniós határ közötti szállítási (53 EUR/t) és biztosítási költség (0,2 %) megfelelő összegét. A kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság a kérelmező által szolgáltatott adatokat használta fel. (100)

(136)

A Bizottság összehasonlította az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának megfelelően számtanilag képzett rendes értéket és az Unióba irányuló kivitel gyártelepi paritáson számított exportárát. A Bizottság óvatos megközelítést alkalmazva összehasonlította a szulfanilsav számtanilag képzett rendes értékét a szulfanilsav és sói exportárával (a 2921420060 és a 2921420040 TARIC-kód alá tartozó behozatal). Figyelmen kívül hagyta azonban a 2921420090 (anilinszármazékok és sóik – egyéb) TARIC-kód alá tartozó behozatalt, mivel e kód alá a felülvizsgálat tárgyát képező terméktől eltérő termékek is tartozhatnak.

(137)

Az Unió határán érvényes, vámfizetés előtti CIF-ár százalékában kifejezett dömpingkülönbözet 41,7 % volt.

(138)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a dömping a felülvizsgálati időszakban folytatódott.

(139)

A felülvizsgálati időszakban megvalósuló dömping megállapítását követően a Bizottság az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban megvizsgálta, hogy az intézkedések hatályvesztése esetére fennáll-e a valószínűsége a dömping folytatódásának. Ennek keretében a Bizottság elemezte továbbá a Kínában rendelkezésre álló termelési kapacitást és szabad kapacitást, az uniós árszint és a harmadik országokra vonatkozó exportárak közötti kapcsolatot, valamint az uniós piac vonzerejét.

(140)

A kínai hatóságok és a kínai gyártók/exportőrök együttműködésének hiánya miatt a Bizottság az alaprendelet 18. cikkével összhangban a rendelkezésre álló tényekre alapozta az értékelését.

(141)

Az előző hatályvesztési felülvizsgálat során a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy Kínában 65 500 és 82 000 tonna közötti kapacitás áll rendelkezésre. Akkor a Bizottság 13 100–16 400 tonnára becsülte Kína szabad szulfanilsavgyártási kapacitását.

(142)

A jelenlegi hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelem 44 kínai szulfanilsavgyártót sorol fel, és 75 000–190 000 tonnára becsüli a 2019. évi szulfanilsavgyártási kapacitást. 2017-ben Kína becsült szulfanilsavgyártási kapacitása 98 506 tonna volt 14 kínai gyártó figyelembevételével. (101) 2017 óta többek között a Hebei Honggang Chemical Co., Ltd. és a Cangzhou Lingang Yueguo Chemical Co., Ltd is bővítette termelési kapacitását. (102) Emellett a Kínában a színezékek, pigmentek és szerves vegyi anyagok előállításához használt gyártó berendezések nagy része szulfanilsav előállítására is alkalmas. (103)

(143)

A Kínával kapcsolatos múltbeli keresletre és exportra vonatkozó, valamint piaci információkra alapozott előrejelzések fényében Kína szabad szulfanilsavgyártási kapacitása jelenleg 35 000–65 000 tonna, ami már eleve jóval több mint ötszöröse a felülvizsgálati időszak alatti uniós felhasználásnak.

(144)

A Bizottság a GTA adatbázisából lekérdezte az anilinszármazékok és sóik kínai kivitelének értékére és mennyiségére vonatkozó adatokat (104) (kizárólag szulfanilsavra vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésre) a 2015–2019 közötti időszakra, rendeltetési országonként. Az exportárak elemzése azt mutatja, hogy az USA-ba irányuló értékesítések mellett Kína az Uniónak értékesíti a legmagasabb áron az anilin származékait és sóit. A rendeltetési országonkénti termékösszetétel nem ismert, de az uniós és más exportpiacok közötti árkülönbség jelentős. 2019-ben az anilinszármazékok és sóik Unióba irányuló értékesítésének átlagára 3,2-szerese volt a más exportpiacokon alkalmazott áraknak. Dömpingellenes intézkedések hiányában tehát valószínű az Unióba irányuló kínai értékesítés növekedése. E behozatalra várhatóan olyan dömpingárakon kerülne sor, amelyek az egyetlen uniós gyártó árai alá kínálnának.

(145)

Mennyiség tekintetében Kína a világ legnagyobb szulfanilsav-exportáló országa. (105) A kínai kormány által kidolgozott tervek (lásd a 3.2.2. szakaszt) és az érintett kínai gyártók honlapjainak (106) fényében egyértelmű, hogy a kínai szulfanilsavgyártók jelentős mennyiségben exportálnak.

(146)

A (144) preambulumbekezdésben említett GTA-lekérdezés elemzése alapján az anilinszármazékok és sóik kínai kivitele 2019-ben mintegy 82 millió tonnát tett ki. Az export nagy része Ománba, Pakisztánba, Brazíliába, Indiába és Vietnamba irányult. Bár az export termékösszetétele eltérő lehet, és az adatok köre is szélesebb a felülvizsgálat tárgyát képező terméknél, említést érdemel, hogy az anilinszármazékok és sóik nem uniós országokba irányuló kínai kivitelének átlagára jóval alacsonyabb volt az Unióba irányuló kivitel átlagáránál. A vizsgálat megállapította, hogy a szulfanilsav iránti kereslet az Egyesült Államokban, Európában, Mexikóban, Brazíliában és Japánban koncentrálódott. (107) Az USA esetében a szulfanilsav árai magasak lennének, azonban a dömpingellenes intézkedések bevezetése óta úgy tűnik, hogy a kínai szulfanilsavgyártók csak korlátozottan férnek hozzá az USA piacához. (108) Az uniós piac vonzereje tehát a kereslet és az árak tekintetében egyaránt nyilvánvaló.

(147)

A Kínában rendelkezésre álló jelentős termelési és szabad kapacitást, valamint az uniós piac vonzerejét figyelembe véve a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a dömpingellenes intézkedések hatályvesztése nagy valószínűséggel a dömping volumenének növekedését eredményezné.

(148)

Figyelembe véve a dömping felülvizsgálati időszak alatti folytatódásával kapcsolatos ténymegállapításait, valamint a behozatalnak az intézkedések hatályvesztése esetén valószínűsíthető alakulását, a Bizottság a rendelkezésre álló tények alapján arra a következtetésre jutott, hogy a dömpingellenes intézkedések hatályvesztése nagy valószínűséggel a dömping folytatódását eredményezné.

(149)

A figyelembe vett időszakban egy uniós gyártó állította elő a hasonló terméket. Ez a vállalat alkotja az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében vett uniós gazdasági ágazatot.

(150)

A Bizottság az uniós gazdasági ágazat által átadott információ alapján az 1 900–2 300 tonna közötti tartományban állapította meg a felülvizsgálati időszak alatti teljes uniós termelést. Az elemzést a hasonló termék egyetlen – ennélfogva a hasonló termék teljes uniós termelésének 100 % -át képviselő – uniós gyártója által szolgáltatott adatok alapján végezte el.

(151)

A Bizottság az uniós felhasználást

(152)

Tekintettel arra, hogy az uniós ágazat csupán egyetlen gyártóból áll, a bizalmas üzleti információk védelme érdekében az adatokat az alábbi táblázatban jelzőszámokkal szükséges bemutatni.

(153)

Az ügy aktájához fűzött 2020. november 18-i feljegyzéssel (109) összhangban a Bizottság óvatos megközelítést alkalmazva csak a 2921420060 (szulfanilsav) és a 2921420040 (nátrium-szulfanilát, a szulfanilsav nátrium-hidroxidos kezelésével előállított sója) TARIC-kód alá tartozó behozatalt vette figyelembe a kárelemzésben. Figyelmen kívül hagyta ugyanakkor a 2921420090 (anilinszármazékok és sóik – egyéb) TARIC-kód alá tartozó behozatalt, mivel e kód alá a felülvizsgálat tárgyát képező terméktől eltérő termékek is tartozhatnak, és nincs megfelelő módszer, amellyel meghatározható lenne felülvizsgálat tárgyát képező termék aránya az e kód alá tartozó behozatalon belül.

(154)

A vizsgálat kimutatta, hogy a szulfanilsav uniós piaca eleinte bővült a figyelembe vett időszak második évében. Ezt követően azonban a felhasználás csökkent, de a felülvizsgálati időszakban valamivel a 2016. évi szint felett maradt.

2. táblázat

Uniós felhasználás (volumenindex)

(155)

A Bizottság az Eurostattól származó adatok alapján megállapította a Kínából az Unióba érkező behozatal volumenét, e behozatal és a 3. táblázatban bemutatott uniós felhasználás összehasonlítása alapján pedig meghatározta a behozatal piaci részesedését.

(156)

A Kínából érkező behozatal teljes volumene folyamatosan növekedett a figyelembe vett időszak alatt. A felülvizsgálati időszakban a behozatal volumene 2016-hoz képest 66 %-kal volt magasabb.

(157)

A Kínából érkező behozatal folyamatosan nőtt, és a felülvizsgálati időszakban már a teljes behozatal több mint egyharmadát tette ki.

(158)

A Bizottság eredeti vizsgálata a szulfanilsav és sói behozatalára irányult, ami kitűnik többek között abból is, ahogyan az ideiglenes intézkedések bevezetéséről szóló rendelet preambulumbekezdései meghatározzák az érintett terméket. (110) Mindazonáltal a Bizottság az intézkedések hatálya alá tartozó terméket a rendelet rendelkező részében hiányosan, csupán szulfanilsavként írta le. A probléma 2015-ben vált hangsúlyossá.

(159)

2015-ben, már az előző hatályvesztési felülvizsgálat lezárását követően az uniós tarifális osztályozási rendszer módosítása új TARIC-kódot vezetett be a nátrium-szulfanilátra (2921420040). Emellett 2014 végén, illetve 2015 elején Hollandia (111) és Olaszország (112) kötelező érvényű tarifális felvilágosításról (KTF) szóló határozatot adott ki a szulfanilsav sóinak a 2921420090 (anilinszármazékok és sóik – más) TARIC-kód alá történő besorolásáról.

(160)

Az Eurostat behozatali statisztikái azt mutatják, hogy a 2921420090 TARIC-kód alá tartozó, Kínából érkező behozatal mennyisége 2010 és a felülvizsgálati időszak között 1 500 és 3 000 tonna között ingadozott. (113) A tarifális osztályozási rendszer 2015. évi módosítása és a két KTF-határozat nem befolyásolta az adott TARIC-kóddal kapcsolatban megfigyelhető ingadozó tendenciát.

(161)

Ezzel szemben a 2921420060 (szulfanilsav) TARIC-kód alá tartozó, Kínából behozott mennyiség 2014 után egyértelműen csökkent. 2010–2014 között a behozatal volumene évi 100–800 tonna között alakult. (114) 2015 óta egyik évben sem haladta meg a 65 tonnát. Emellett a 2921420040 (nátrium-szulfanilát) TARIC-kód alá tartozó, Kínából érkező behozatal mennyisége a 2015. évi körülbelül 35 tonnáról a felülvizsgálati időszakra több mint 1 000 tonnára nőtt.

(162)

A Bizottság ezért úgy ítélte meg, hogy a kínai exportáló gyártók a (158) és a (159) preambulumbekezdésben ismertetett helyzetet kihasználva a figyelembe vett időszakban olyan TARIC-kódok alatt folytatták a szulfanilsav sóinak behozatalát, amelyeket a dömpingellenes intézkedésekről szóló rendelet rendelkező része nem említett kifejezetten.

3. táblázat

Kínából érkező behozatal (tonna, értéktartományok)

(163)

A (158)–(161) preambulumbekezdésben ismertetett módon a felülvizsgálat tárgyát képező termék behozatala 2015 után, a nátrium-szulfanilát TARIC-kódjának bevezetése után nőtt. 2016-ban a kínai behozatal az uniós piac 14 %-át tette ki. Piaci részesedése 2017-ben csökkent, de a figyelembe vett időszak hátralévő részében elérte a korábbi szintjét, majd tovább növekedett. A felülvizsgálati időszakban a Kínából érkező behozatal 22 %-os részesedést ért el az uniós piacon.

4. táblázat

Uniós piaci részesedés (%)

(164)

A Bizottság a behozatal árait az Eurostat adatai alapján határozta meg. A felülvizsgálat tárgyát képező, Kínából származó termék átlagos importára közel a kétszeresére emelkedett a figyelembe vett időszakban. A felülvizsgálat tárgyát képező termék jelenleg egyetlen intézkedések hatálya alá tartozó összetevője, a szulfanilsav importára és sóinak importára azonban eltérően alakult.

(165)

A Kínából származó szulfanilsav importára a figyelembe vett időszakban csökkent. A felülvizsgálati időszakban az importár közel 10 %-kal csökkent a figyelembe vett időszak kezdetéhez képest. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a 2018. évi csúcsár nem volt reprezentatív, mivel csak 4 tonna Kínából importált szulfanilsavnak felelt meg.

(166)

A szulfanilsav Kínából származó sóinak importára ezzel ellentétesen alakult. E sók importára folyamatosan nőtt, és 2016. évi értékének közel 190 %-át érte el a felülvizsgálati időszakban.

5. táblázat

Importár (EUR/t)

(167)

A kínai exportáló gyártók együttműködésének hiánya és ezáltal a pontos importált terméktípusokra vonatkozó információk hiánya miatt a Bizottság az áralákínálást a TARIC-kódonkénti behozatal alapján, valamint azon feltételezés alapján határozta meg, hogy az egyes TARIC-kódok alá tartozó, Kínából importált terméktípusok hasonlók az egyetlen uniós gyártó által gyártott és értékesített terméktípusokhoz.

(168)

A felülvizsgálati időszak alatti áralákínálás meghatározásához a Bizottság összehasonlította egymással:

(169)

A Bizottság az összehasonlítás eredményét az uniós gazdasági ágazat felülvizsgálati időszak alatti árbevételének százalékában fejezte ki.

(170)

A (153) preambulumbekezdésben ismertetett megközelítés figyelembevételével az összehasonlítás a TARIC-kód szerinti besorolás alapján összehasonlítható terméktípusok Kínából érkező behozatala tekintetében a felülvizsgálati időszakban 13,3 % -os átlagos alákínálási különbözetet mutatott az uniós piacon.

(171)

A figyelembe vett időszak alatt a teljes uniós behozatal nagy része az Egyesült Államokból származó termékekből állt. Az USA-ból érkező behozatal 2016 és 2017 között nőtt, majd folyamatosan csökkent, de a felülvizsgálati időszakban 5 %-kal a 2016. évi szint felett maradt. Piaci részesedése 2016 és 2018 között 8 százalékponttal nőtt, majd a felülvizsgálati időszakban visszaesett a 32 %-os szintre.

(172)

A Kínától eltérő harmadik országokból érkező behozatal alakulását erősen befolyásolta az USA-ból érkező behozatal, így behozatali volumen tekintetében azonos tendenciát mutatott. A Kínától eltérő egyéb harmadik országokból érkező behozatal piaci részesedése a figyelembe vett időszakban meglehetősen stabil maradt. A harmadik országokból érkező behozatal az uniós piac 38–41 %-át tette ki.

6. táblázat

A Kínától eltérő harmadik országokból érkező behozatal volumene és piaci részesedése (tonna, %)

(173)

A felülvizsgálat tárgyát képező, Kínától eltérő harmadik országokból származó termék importárai jóval a kínai importárak szintje felett maradva a 2017. évi 1 400 EUR/t és a felülvizsgálati időszakban jellemző 1 700 EUR/t között változtak.

(174)

A dömpingelt behozatal által az uniós gazdasági ágazatra kifejtett hatás vizsgálata az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdésével összhangban valamennyi olyan gazdasági mutató értékelésére kiterjedt, amely a figyelembe vett időszakban hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat helyzetére.

(175)

Az uniós gazdasági ágazatra vonatkozóan a Bizottság nem alkalmazott mintavételt. Így a gazdasági ágazat gazdasági helyzetének értékelése az uniós termelés 100 % -át képviselő egyetlen uniós gyártón alapult.

(176)

A kár meghatározásával összefüggésben a Bizottság különbséget tett a makrogazdasági és a mikrogazdasági kármutatók között. A Bizottság a mutatókat az uniós gyártó által a felülvizsgálati kérelemben és a gyártó által kitöltött, összevetéssel ellenőrzött kérdőíven benyújtott adatok alapján értékelte.

(177)

Az adatokról megállapítást nyert, hogy azok reprezentatívak az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete tekintetében.

(178)

A makrogazdasági mutatók a következők: termelés, termelési kapacitás, kapacitáskihasználás, értékesítési volumen, piaci részesedés, növekedés, foglalkoztatás, termelékenység, a dömpingkülönbözet nagysága, valamint a korábbi dömpingelt behozatal hatásaiból való felépülés.

(179)

A mikrogazdasági mutatók a következők: átlagos egységár és az árakat befolyásoló tényezők, egységköltség, munkaerőköltség, készletek, jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások, a beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség.

(180)

A figyelembe vett időszakban, 2016–2018 között a termelés csökkent. Bár a felülvizsgálati időszakban kissé fellendült, 11 %-kal a 2016. évi szint alatt maradt.

(181)

A termelési kapacitás a figyelembe vett időszakban végig változatlan volt.

(182)

Stabil termelési kapacitás mellett a kapacitáskihasználás ugyanazt a tendenciát követte, mint a termelés. Így a felülvizsgálati időszakban 2016-hoz képest 11 %-kal (8 százalékponttal) esett vissza. Emellett a kapacitáskihasználás már 2016-ban is az optimális szint alatt volt.

7. táblázat

Uniós termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

(183)

Az uniós felhasználás 2017. évi növekedését követően az uniós gyártó is növelni tudta értékesítési volumenét. A figyelembe vett időszak második felében azonban az értékesítési volumen csökkent, és a felülvizsgálati időszakban 11 % -kal elmaradt a 2016. évi szinttól.

(184)

Ezen túlmenően az egyetlen uniós gyártó piaci részesedése csökkent a figyelembe vett időszakban. A felülvizsgálati időszakban piaci részesedése 8 százalékponttal volt alacsonyabb, mint 2016-ban.

8. táblázat

Az értékesítés volumene és piaci részesedése

(185)

2016-tól a felülvizsgálati időszak végéig az uniós felhasználás folyamatosan nőtt. A Kínából érkező alacsony árú behozatal nyomán egyre erősödő verseny miatt azonban az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene csökkent. Ennek eredményeképpen az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése csökkent a figyelembe vett időszakban.

(186)

Az uniós gazdasági ágazat foglalkoztatási szintje 2016 és 2018 között csökkent, és a felülvizsgálati időszakban is csak relatív értelemben nőtt. E tekintetben említést érdemel, hogy az uniós gazdasági ágazat csak korlátozott számú munkavállalót foglalkoztat a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártásában. Így a munkavállalói létszám kismértékű növekedése a 2016. bázisévhez viszonyítva ugrásszerű növekedést mutatott a foglalkoztatásban. Következésképpen a foglalkoztatás figyelembe vett időszak alatti növekedése nem értelmezhető a fellendülés egyértelmű jeleként.

(187)

Az uniós gazdasági ágazat termelékenysége az egy teljes munkaidős egyenértékes munkavállaló által előállított termék tonnában kifejezett mennyisége alapján 2017-ben 15 %-kal javult 2016-hoz képest. A figyelembe vett időszak fennmaradó részében a termelékenység romlott. A felülvizsgálati időszakban a 2016. évi szinttől elmaradó termelési volumenek és a 2016. évi szint feletti munkavállalói létszám együttesen a 2016. évi szintnek csupán 78 %-át elérő termelékenységet eredményeztek.

9. táblázat

Foglalkoztatás és termelékenység

(188)

A vizsgálat megállapította, hogy a Kínából érkező dömpingelt behozatal folytatódott, továbbá a (137) preambulumbekezdésben bemutatott dömpingkülönbözetek mértéke jóval a csekély mértékű küszöbérték felett van.

(189)

Emellett a Kínából érkező behozatal szintje a felülvizsgálati időszakban jelentős volt, az uniós piac 22 %-át tette ki.

(190)

A hatályvesztési felülvizsgálat kimutatta, hogy a hatályban lévő intézkedések nem tették lehetővé az uniós gazdasági ágazat felépülését a korábbi dömping hatásaiból.

(191)

Az uniós gazdasági ágazat uniós piacon elért átlagos egységára 2016 és 2017 között 8 %-kal emelkedett. A figyelembe vett időszak utolsó két évében azonban az ár csökkent, és a felülvizsgálati időszakban 4 %-kal maradt a 2016. évi szint felett.

(192)

Ugyanígy az előállítási költség is nőtt a figyelembe vett időszakban. Növekedésének mértéke jelentősen meghaladta az értékesítési ár növekedését. Így a gyártási egységköltség 2018-ban 20 %-kal nőtt. Bár a felülvizsgálati időszak csökkent, 10 %-kal a 2016. évi szint felett maradt. Ez a fejlemény a mindössze 4 %-kal magasabb értékesítési árral együtt befolyásolta az uniós gyártó jövedelmezőségét.

10. táblázat

Egységár és egységköltség az uniós piacon

(193)

Az átlagos munkaerőköltség 2016–2018 között jelentősen nőtt. A felülvizsgálati időszakban az alkalmazottankénti munkaerőköltség 2016. évihez hasonló szintre csökkent.

11. táblázat

Munkaerőköltség

(194)

A készletek 2016–2018 között kedvezően alakultak. Ebben az időszakban a zárókészlet mennyisége 70 %-kal csökkent. Mindazonáltal a felülvizsgálati időszakban ismét jelentősen emelkedett, és megközelítette a 2016. évi szintet.

12. táblázat

Készletek

(195)

A figyelembe vett időszak alatt, 2017-ben az uniós gazdasági ágazat jövedelmezősége a nettó értékesítés százalékában kifejezve nőtt. A növekedést hirtelen visszaesés követte, és az uniós gyártó a figyelembe vett időszak hátralévő részében – a felülvizsgálati időszakban is – veszteséges maradt. Ennek oka elsősorban az volt, hogy a gyártási költségek 2018-ban tetőztek, miközben a Kínából egyre nagyobb mennyiségben érkező, alacsony árú behozatallal versengve az uniós gyártó nem volt képes megfelelő szintre emelni értékesítési árait.

(196)

A beruházások megtérülése mint a beruházások könyv szerinti nettó értékének százalékában kifejezett nyereség nagy vonalakban a nyereségességi tendenciát követte. 2016 és 2017 között nőtt. A figyelembe vett időszak második felében a beruházások megtérülése negatív tartományba süllyedt.

13. táblázat

Jövedelmezőség és a beruházások megtérülése

(197)

A nettó pénzforgalom az uniós gyártók önfinanszírozó képességét jelzi. A működési tevékenységekből származó nettó pénzforgalom követte a jövedelmezőség alakulását. 2016 és 2017 között több mint hatszorosára nőtt. 2018-ban viszont 2017. évi értékének egyharmadára esett vissza. A nettó pénzforgalom tovább csökkent, és a felülvizsgálati időszakban erőteljesen negatív értékeket mutatott.

14. táblázat

Pénzforgalom

(198)

Az uniós gazdasági ágazatnak a hasonló termék gyártásába való éves beruházása folyamatosan csökkent a figyelembe vett időszak alatt. A felülvizsgálati időszakban a beruházások nettó értéke 77 %-kal alacsonyabb volt, mint 2016-ban.

(199)

Az uniós gyártó a tőkebevonási képességére vonatkozó információkat érzékenynek ítélte. A Bizottság ezért nem hozhat nyilvánosságra ezzel kapcsolatos ténymegállapítást.

15. táblázat

Beruházások

(200)

A vizsgálat rámutatott arra, hogy az olcsó dömpingelt termékek Kínából érkező behozatala az előző hatályvesztési felülvizsgálatot követően növekedett. Ezt különösen a (158) és (159) preambulumbekezdésben leírt helyzet tette lehetővé, valamint az, hogy e helyzetből adódóan a felülvizsgálat tárgyát képező terméket olyan TARIC-kódok alatt importálták, amelyekre a dömpingellenes intézkedések nem vonatkoztak kifejezetten. Az uniós gazdasági ágazat számára ez a termelés és az értékesítés volumenének csökkenéséhez vezetett, ami az ágazat általános pénzügyi helyzetének romlását eredményezte.

(201)

A megvizsgált makro- és mikrogazdasági mutatók alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a dömpingellenes vámok ellenére az uniós gazdasági ágazatot a felülvizsgálati időszakban továbbra is jelentős kár érte az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdésének értelmében.

(202)

A Bizottságnak a (200) preambulumbekezdésben foglalt következtetései szerint az uniós gazdasági ágazatot a felülvizsgálati időszak alatt jelentős kár érte. Az említett következtetésen kívül a Bizottság az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően megvizsgálta, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűsíthetően a Kínából érkező dömpingelt behozatal által okozott kár folytatódását eredményezi-e.

(203)

E tekintetben a Bizottság megvizsgálta Kína termelési kapacitását és szabad kapacitását, a más piacokon alkalmazott árakat, az uniós piac vonzerejét és a Kínából érkező behozatal uniós gazdasági ágazat helyzetére gyakorolt hatását az intézkedések hatályvesztésének esetére.

(204)

A (141)–(143) preambulumbekezdésben említett módon a kínai exportőrök jelentős szabad kapacitással rendelkeznek, amelynek köszönhetően gyorsan meg tudják növelni kivitelüket. Szabad kapacitásuk 35 000–65 000 tonnára becsülhető, amely legalább több mint ötszöröse az uniós felhasználásnak.

(205)

A (144) preambulumbekezdésben ismertetett módon a kínai gyártók az Egyesült Államok kivételével valamennyi harmadik országba az uniós piacon elérhetőnél alacsonyabb áron exportálták a szulfanilsavat és sóit. Ráadásul az árkülönbség jelentős volt, mivel 2019-ben az anilinszármazékok és sóik Unióba irányuló értékesítésének átlagára több mint háromszorosa volt a más exportpiacokon alkalmazott áraknak.

(206)

mivel az uniós piaci árak bizonyos harmadik országok piacaihoz képest jövedelmezőbbek, amint azt a (145) és (146) preambulumbekezdés leírja, valószínű, hogy a dömpingellenes intézkedések hatályon kívül helyezése esetén a szóban forgó országokba exportált jelentős mennyiségeket átirányítják az uniós piacra.

(207)

Ezért intézkedések hiányában a kínai exportáló gyártók valószínűleg mind a volumen, mind a piaci részesedés tekintetében erősíteni fogják jelenlétüket az uniós piacon, és dömpingáraikkal valószínűleg az uniós gazdasági ágazat értékesítési árai alá fognak kínálni (lásd a (164)–(169) preambulumbekezdést).

(208)

Az intézkedések hatályvesztése esetén az uniós piac vonzereje miatt a Kínából érkező behozatal várhatóan nőne (lásd a (205) és (206) preambulumbekezdést). A behozatal valószínűleg alákínálna az uniós gazdasági ágazat árainak, de legalábbis erőteljes leszorító hatást gyakorolna az uniós gazdasági ágazat kárt nem okozó árszintjére (lásd a (164)–(169) preambulumbekezdést).

(209)

mivel valószínűleg nagy mennyiségű behozatal érkezne dömpingáron Kínából, az uniós gazdasági ágazat termelésének visszafogására, vagy árainak csökkentésére kényszerülne. A Kínában rendelkezése álló szabad kapacitás olyan hatalmas mértékű, hogy az értékesítésben az Unió felé történő kisebb elmozdulás is kedvezőtlenül érintené az uniós gazdasági ágazatot, különösen azért, mert a más harmadik országokba irányuló kínai export alapján látható, hogy az Uniós piacra történő értékesítés árai csökkenhetnek, amely esetben még jobban alákínálnak az uniós gazdasági ágazat árainak. Az uniós gazdasági ágazat termelési volumenének vagy értékesítési árának csökkenése esetén az ágazat jövedelmezősége és más teljesítménymutatói is tovább romlanának.

(210)

A fentiekből az a következtetés vonható le, hogy a jelenlegi dömpingellenes intézkedések hatályvesztése esetén a jelentős kár valószínűleg folytatódik.

(211)

Az alaprendelet 21. cikke alapján a Bizottság megvizsgálta, hogy a meglévő dömpingellenes intézkedések fenntartása ellentétes lenne-e az Unió egészének érdekével. Az uniós érdek meghatározása a különböző szóba jöhető érdekek teljes körének értékelésén alapult. Az alaprendelet 21. cikkének (2) bekezdése alapján minden érdekelt fél lehetőséget kapott álláspontja ismertetésére.

(212)

A (208) preambulumbekezdésben említett módon a dömpingellenes intézkedések hatályvesztése esetén az uniós gazdasági ágazat helyzete valószínűleg jelentős mértékben tovább romlana. Ennélfogva az uniós gazdasági ágazat számára az intézkedések fenntartása előnyös lenne, hiszen az uniós gyártó növelhetné értékesítési volumenét és piaci részesedését, továbbá javíthatná jövedelmezőségét és általános gazdasági helyzetét.

(213)

Az intézkedések megszüntetése ezzel szemben komoly veszélybe sodorná az uniós gazdasági ágazat életképességét, mivel valószínűleg dömpingáron és jelentős mennyiségben érkezne az Unió piacára átirányított kínai behozatal, és ez az uniós gazdasági ágazatot érő jelentős kár folytatódását eredményezné.

(214)

A hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemben a kérelmező 25 uniós importőrt és/vagy felhasználót jelölt meg. Mindegyik vállalat értesítést kapott a hatályvesztési felülvizsgálat megindításáról. Egyikük sem működött együtt a vizsgálat során, és érdekelt félként való nyilvántartásba vételüket sem kérték.

(215)

A (34) preambulumbekezdésben ismertetett módon a szulfanilsavnak öt fő alkalmazási területe van: optikai fehérítők, beton-adalékanyagok, élelmiszer-színezékek és színezőanyag-különlegességek előállításához, valamint a gyógyszeriparban használják. Korábbi vizsgálatok megállapították, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező termék elhanyagolható, mintegy 1 %-os részesedést képvisel a gyógyszergyártók és a speciális színezékek előállítási költségein belül. Az optikai fehérítők és beton-adalékanyagok gyártóinak előállítási költségein belüli aránya ezzel szemben 4–12 %. Abból, hogy egyetlen felhasználó vagy importőr sem működött együtt a vizsgálat során, az a következtetés vonható le, hogy az intézkedéseknek nem volt számottevő negatív hatása rájuk.

(216)

Emellett a felülvizsgálat tárgyát képező terméket jelenleg világszerte csak négy gazdaságban állítják elő: Kínában, Indiában, az Unióban és az Egyesült Államokban. Ezért a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az intézkedések meghosszabbítása hozzájárulna ahhoz, hogy a szulfanilsav felhasználói számára megmaradjon a források már most sem kifejezetten széles választéka.

(217)

Ennek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések fenntartása nem ellentétes az importőrök és a felhasználók érdekével.

(218)

A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nem szól uniós érdekből fakadó kényszerítő ok a felülvizsgálat tárgyát képező, Kínából származó termék behozatala elleni meglévő intézkedések fenntartása ellen. Az intézkedések fenntartása az uniós gazdasági ágazat érdekét szolgálná, ugyanakkor nem rontana az uniós felhasználók és importőrök helyzetén.

(219)

A dömping folytatódásával, a kár folytatódásával és az uniós érdekkel kapcsolatban levont bizottsági következtetések alapján a Kínából származó szulfanilsavra és sóira vonatkozó dömpingellenes intézkedéseket fenn kell tartani.

(220)

Minden érdekelt fél tájékoztatást kapott azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján a Bizottság javaslatot kívánt tenni a meglévő intézkedések fenntartására.

(221)

Figyelembe véve az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (116) 109. cikkét, az Európai Unió Bíróságának ítéletében előírt visszatérítés esetén az Európai Központi Bank irányadó refinanszírozási műveleteire alkalmazott, az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában közzétett, az esedékesség napja szerinti hónap első naptári napján érvényes kamatláb egy százalékponttal megnövelt értékének megfelelő késedelmi kamat fizetendő.

(222)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az alaprendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság véleményével. Az (EU) 2016/1036 rendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság kedvező véleményt nyilvánított,