This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 32021R0056
Regulation (EU) 2021/56 of the European Parliament and of the Council of 20 January 2021 laying down management, conservation and control measures applicable in the Inter-American Tropical Tuna Convention area and amending Council Regulation (EC) No 520/2007
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/56 rendelete (2021. január 20.) az Amerikaközi Trópusitonhal-bizottság létrehozásáról szóló egyezmény hatálya alá tartozó területen alkalmazandó állománygazdálkodási, -védelmi és ellenőrzési intézkedések megállapításáról, valamint az 520/2007/EK tanácsi rendelet módosításáról
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/56 rendelete (2021. január 20.) az Amerikaközi Trópusitonhal-bizottság létrehozásáról szóló egyezmény hatálya alá tartozó területen alkalmazandó állománygazdálkodási, -védelmi és ellenőrzési intézkedések megállapításáról, valamint az 520/2007/EK tanácsi rendelet módosításáról
HL L 24., 2021.1.26, pp. 1–18
(BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
In force
|
2021.1.26. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 24/1 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2021/56 RENDELETE
(2021. január 20.)
az Amerikaközi Trópusitonhal-bizottság létrehozásáról szóló egyezmény hatálya alá tartozó területen alkalmazandó állománygazdálkodási, -védelmi és ellenőrzési intézkedések megállapításáról, valamint az 520/2007/EK tanácsi rendelet módosításáról
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. cikke (2) bekezdésére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),
rendes jogalkotási eljárás keretében (2),
mivel:
|
(1) |
Az 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (3) foglaltak szerint a közös halászati politika célja az, hogy a tengerek biológiai erőforrásainak kiaknázását fenntartható gazdasági, környezeti és társadalmi feltételekkel biztosítsa. |
|
(2) |
Az Unió a 98/392/EK tanácsi határozattal (4) jóváhagyta az Egyesült Nemzetek Szervezetének 1982. december 10-i Tengerjogi Egyezményét, valamint az említett Egyezményben foglalt, a kizárólagos gazdasági övezeteken túlnyúló halállományok és a hosszú távon vándorló halállományok védelméről és kezeléséről szóló rendelkezések (5) végrehajtásáról szóló megállapodást, amelyek az élő tengeri erőforrások védelmére és a velük folytatott gazdálkodásra vonatkozó alapelveket és szabályokat tartalmazzák. Szélesebb körű nemzetközi kötelezettségei keretében az Unió részt vesz a halállományok védelme érdekében a nemzetközi vizeken tett erőfeszítésekben. |
|
(3) |
Az Unió a 2006/539/EK tanácsi határozattal (6) jóváhagyta az Amerikai Egyesült Államok és a Costa Rica Köztársaság között megkötött 1949. évi egyezmény által létrehozott Amerika-közi Trópusi Tonhalbizottság megerősítéséről szóló egyezményt (a továbbiakban: az egyezmény). |
|
(4) |
Az Amerika-közi Trópusi Tonhalbizottság (IATTC) jogosult arra, hogy az IATTC-egyezmény hatálya alá tartozó területen található halászati erőforrások hosszú távú védelmének és fenntartható hasznosításának biztosítását szolgáló határozatokat (továbbiakban: határozatok) fogadjon el. A határozatok kötelező erejűek a szerződő felekre nézve. A határozatok címzettjei elsősorban azegyezmény szerződő felei, de a magán üzemeltetőkre (például hajóparancsnokokra) vonatkozó kötelezettségeket is tartalmaznak. A határozatok az elfogadásuk után 45 nappal lépnek hatályba, és az Unió vonatkozásában a lehető leghamarabb végre kell őket hajtani az uniós jogban. |
|
(5) |
Az Unió a 2005/938/EK tanácsi határozattal (7) jóváhagyta a Nemzetközi Delfinvédelmi Programról szóló megállapodást (a továbbiakban: a megállapodás), amely létrehozta a Nemzetközi Delfinvédelmi Programot (IDCP). |
|
(6) |
A megállapodás XIV. cikke szerint az IATTC fontos szerepet játszik e megállapodás végrehajtásának koordinálásában, valamint az IATTC keretében elfogadandó intézkedések végrehajtásában. |
|
(7) |
Az IDCP-n belül a felek konferenciájának a feladata az erszényes kerítőhálóval végzett tonhalhalászat során véletlenszerűen előforduló delfinpusztulásnak a megállapodás hatálya alá tartozó területen való fokozatos, nullához közelítő szintre történő csökkentését éves határértékek meghatározásával biztosító intézkedések elfogadása. Ezen intézkedések kötelezővé válnak az Unióra nézve. |
|
(8) |
A határozatokat legutóbb az 520/2007/EK tanácsi rendelet (8) hajtotta végre. |
|
(9) |
Tekintettel arra, hogy a határozatok valószínűleg módosulnak az IATTC éves ülésein, e határozatoknak az uniós jogba való gyors átültetése, az egyenlő versenyfeltételek megerősítése és az állományokkal való hosszú távú fenntartható gazdálkodás további támogatása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a következő szempontokra vonatkozóan: a cápahalászatra szolgáló zsinórokra vonatkozó technikai előírások, tilalmi időszakok, a halcsoportosulást előidéző eszközökkel (FAD-ok) kapcsolatos jelentéstételi határidők, a FAD-ok kialakítására és telepítésére vonatkozó előírások, adatgyűjtési határidők, a tengeri madarak védelmét szolgáló területek és kockázatcsökkentő intézkedések, tudományos megfigyelői lefedettség, a regionális hajólajstrommal összefüggő információk, a hajónaplókból és a kirakodási nyilvántartásokból származó adatok benyújtására szolgáló táblázatra való hivatkozások, a nagyszemű tonhallal kapcsolatos statisztikai dokumentum, több jelentéstételi határidő és a teknősök mortalitásával összefüggő iránymutatások. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak (9) megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein. |
|
(10) |
Az e rendeletben meghatározott felhatalmazás nem érintheti a jövőbeli határozatoknak az uniós jogban rendes jogalkotási eljárás útján történő végrehajtását. |
|
(11) |
Az 520/2007/EK tanácsi rendelet 3. cikkének 3. pontját, 4. cikkének (3) bekezdését és IV. címét el kell hagyni, mivel valamennyi IATTC-intézkedést e rendelet hajtja végre, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. FEJEZET
Általános rendelkezések
1. cikk
Tárgy
Ez a rendelet gazdálkodási, -védelmi és ellenőrzési intézkedéseket állapít meg az egyezmény hatálya alá tartozó területen folytatott halászattal kapcsolatban, valamint a tonhal és a makrahalalkatúak, a tonhalra és makrahalalkatúakra halászó hajók által fogott egyéb fajok és az azon azonos ökoszisztémába tartozó fajok állományai tekintetében, amelyeket érint az egyezmény hatálya alá tartozó halállományok halászása vagy amelyek járulékos vagy függő kapcsolatban állnak az említett halállományokkal.
2. cikk
Hatály
(1) Ez a rendelet az egyezmény hatálya alá tartozó területen halászat céljából használt vagy használni kívánt uniós halászhajókra vonatkozik.
(2) E rendelet eltérő rendelkezése hiányában ezt a rendeletet a halászati ágazatban hatályban lévő rendeletek, különösen az (EU) 2017/2403 európai parlamenti és tanácsi rendelet (10), valamint az 1005/2008/EK (11), az 1224/2009/EK (12) és az 1185/2003/EK tanácsi rendelet (13) sérelme nélkül kell alkalmazni.
3. cikk
Fogalommeghatározások
E rendelet alkalmazásában:
|
1. |
„egyezmény”: az Amerikai Egyesült Államok és a Costa Rica Köztársaság között megkötött 1949. évi egyezmény által létrehozott Amerikaközi Trópusitonhal-bizottság megerősítéséről szóló egyezmény; |
|
2. |
„az egyezmény hatálya alá tartozó terület”: az a földrajzi terület, amelyre az egyezmény a III. cikkében foglalt leírás szerint alkalmazandó; |
|
3. |
„IATTC-fajok”: az egyezmény hatálya alá tartozó területen tonhalra és makrahalalkatúakra halászó hajók által fogott tonhal és makrahalalkatúak, valamint egyéb halfajok állományai; |
|
4. |
„uniós halászhajó”: a halászati erőforrások kereskedelmi kiaknázására használt, vagy használni kívánt, valamely tagállam lobogója alatt közlekedő hajó, beleértve a segédhajókat, a halfeldolgozó hajókat, az átrakásban részt vevő hajókat, a halászati termékek szállítására szolgáló felszereléssel rendelkező szállítóhajókat, a konténerhajók kivételével; |
|
5. |
„szerződő fél”: az egyezmény szerződő felei; |
|
6. |
„erszényes kerítőháló”: olyan kerítőháló, amelynél a hálófeneket összehúzzák a háló fenekén lévő szorítózsinór segítségével, amely a fenék-vontatókötél mentén több gyűrűn van átfűzve, és így lehetővé teszi a háló összehúzását és összezárását; |
|
7. |
„trópusi tonhalfélék”: a nagyszemű tonhal, a sárgaúszójú tonhal és a bonitó; |
|
8. |
„adatgyűjtő bója”: olyan sodródó vagy lehorgonyzott, vízen úszó eszköz, amelyet kormányzati vagy elismert tudományos szervezetek vagy jogalanyok környezeti adatok elektronikus gyűjtése, nem pedig a halászati tevékenységek támogatása céljából használnak, és amelyet bejelentettek az IATTC titkárságának; |
|
9. |
„halcsoportosulást előidéző eszköz” vagy „FAD”: hajók által telepített vagy – többek között rádió- vagy műszerezett bóják segítségével is – nyomon követett lehorgonyzott, sodródó, lebegő vagy alámerülő tárgyak, amelyek arra szolgálnak, hogy az erszényes kerítőhálóval végzett halászati műveletek céljából előidézzék a céltonhalfajok csoportosulását; |
|
10. |
adatgyűjtő bójákkal való „interakció”: többek között, de nem kizárólagosan a bója halászeszközzel való bekerítése, a hajó, a halászeszköz vagy a hajó bármely részének az adatgyűjtő bójához való kikötése vagy rögzítése, vagy az adatgyűjtő bója horgonykötelének elvágása; |
|
11. |
„piaci szereplő”: olyan természetes vagy jogi személy, aki, illetve amely bármilyen, a halászati és akvakultúra-termékek előállító, feldolgozó-, forgalmazó-, elosztó- és kiskereskedelmi láncának valamely szakaszával kapcsolatos tevékenységet folytató vállalkozást működtet vagy ilyen vállalkozással rendelkezik; |
|
12. |
„SAC”: az egyezmény XI. cikke alapján létrehozott tudományos tanácsadó bizottság; |
|
13. |
„átrakás”: egy halászhajó fedélzetén található halászati termékek egy részének vagy egészének egy másik hajóra történő rakodása; |
|
14. |
„regionális hajólajstrom”: az IATTC hajólajstroma; |
|
15. |
„határozat”: az IATTC által az egyezmény VII. cikke alapján elfogadott kötelező erejű intézkedések; |
|
16. |
„IATTC átrakodási nyilatkozati űrlap”: a C-12-07 határozat 2. mellékletében foglalt dokumentum; |
|
17. |
„megfigyelő”: olyan személy, akit valamely tagállam vagy szerződő fél felhatalmazott arra, hogy halászhajók fedélzetén megfigyelést, monitorozást vagy információgyűjtést folytasson, és aki erre tanúsítvánnyal rendelkezik; |
|
18. |
„horogsor”: egy fő zsinórból álló, számos, a célfajoktól függően különböző hosszúságú és elhelyezésű előkezsinórra (mellékzsinór) szerelt horoggal ellátott halászeszköz; |
|
19. |
„cápahalászatra szolgáló zsinórok”: a felszíni zsinórhoz vagy közvetlenül az úszókhoz rögzített, cápahalászatra szolgáló egyedi zsinórok a C-16-05 határozat 1. ábrája szerint; |
|
20. |
„nagy körhorog”: olyan horog, amelynek a hegyét a horogszárra merőlegesen visszahajtják, és amely így általában kör vagy ovális alakot vesz fel, és a horog hegyét nem hajlítják ki 10 foknál nagyobb mértékben; |
|
21. |
„megállapodás”: a Nemzetközi Delfinvédelmi Programról szóló megállapodás; |
|
22. |
„zárolt haltartályok”: a hajó fedélzetén található, a halak fagyasztására, tartására vagy tárolására szolgáló terület, amelynek hozzáférhetőségét zárolták, hogy azt ne lehessen ilyen célokra használni; |
|
23. |
„WCPFC”: a Csendes-óceán nyugati és középső körzetében található hosszú távon vándorló halállományok védelméről és kezeléséről szóló egyezmény (14) keretében létrehozott Nyugat- és Közép-csendes-óceáni Halászati Bizottság; |
|
24. |
„illetékességi területek közös része”: az IATTC és az WCPFC illetékességébe tartozó földrajzi területek egymással átfedésben lévő része. Ez a terület a Csendes-óceán következő vonalakkal határolt része: a d. sz. 50°-nál húzódó szélességi kör a ny. h. 150°-nál lévő hosszúsági körrel való metszéspontjától a ny. h. 130°-nál húzódó hosszúsági körrel való metszéspontjáig, valamint a d. sz. 4°-nál húzódó szélességi kör ny. h. 150°-nál lévő hosszúsági körrel való metszéspontjától a ny. h. 130°-nál húzódó hosszúsági körrel való metszéspontjáig. |
II. FEJEZET
Állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedések
4. cikk
Az erszényes kerítőhálós halászhajókra vonatkozó tilalmi időszakok a trópusi tonhalfélék esetében
(1) Az erszényes kerítőhálós halászhajókra vonatkozó halászati tilalom végrehajtása érdekében valamennyi tagállam:
|
a) |
minden évben június 15-ig tájékoztatja a Bizottságot arról, hogy a két tilalmi időszak – azaz a július 29-től október 8-ig tartó időszak és a november 9-től január 19-ig tartó időszak – közül melyik alkalmazandó a hajóira. A Bizottság minden évben július 15-ig bejelenti az IATTC titkárságának az alkalmazandó tilalmi időszakot; |
|
b) |
tonhalágazata valamennyi érdekeltjét tájékoztatja a tilalomról; |
|
c) |
minden évben június 15-ig tájékoztatja a Bizottságot, hogy ezeket a lépéseket megtették; |
|
d) |
gondoskodik arról, hogy a lobogója alatt közlekedő erszényes kerítőhálós halászhajók a tilalom teljes időszaka alatt ne halásszanak az egyezmény hatálya alá tartozó területen. |
(2) Amennyiben egy uniós halászhajó az (1) bekezdés a) pontjában említett alkalmazandó tilalmi időszakon kívül vis maior esemény miatt legalább 75 egymást követő napon át nem tud kihajózni – vis maior alatt értve, hogy a halászhajó a halászati műveletek során gépészeti vagy szerkezeti meghibásodás, tűz vagy robbanás miatt működésre alkalmatlanná válik –, a tagállam mentességi kérelmet küldhet a Bizottságnak a tilalmi időszakra vonatkozóan, az annak igazolásához szükséges bizonyítékokkal, hogy a hajó vis maior miatt nem hajózott ki. A kérelmet legkésőbb két héttel a vis maior okának megszűnése után el kell küldeni a Bizottságnak. A Bizottság a vis maior okának megszűnése után legkésőbb egy hónappal ért ékeli a kérelmet, és adott esetben továbbítja azt az IATTC titkárságának megfontolás céljából.
(3) Amennyiben a Bizottság értesíti a tagállamot a (2) bekezdésben említett kérelem IATTC általi jóváhagyásáról:
|
a) |
amennyiben a hajó abban az évben, amelyben a vis maior oka bekövetkezett, még nem tartott be tilalmi időszakot, a hajó az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott teljeskörű tilalom helyett 40 egymást követő napból álló rövidített tilalmi időszakot tart be az adott év két tilalmi időszaka közül az egyikben, és a Bizottság azonnal értesíti az IATTC titkárságát a választott tilalmi időszakról, vagy |
|
b) |
amennyiben a hajó abban az évben, amelyben a vis maior oka bekövetkezett, már betartott egy tilalmi időszakot, a következő évben 40 egymást követő napból álló rövidített tilalmi időszakot tart be az adott év két tilalmi időszaka közül az egyikben, amelyet legkésőbb az adott év július 15-éjéig be kell jelenteni a Bizottságnak. |
(4) Bármely hajónak, amely él a (3) bekezdés szerinti mentesség lehetőségével, felhatalmazott megfigyelőt kell a fedélzetén magával vinnie.
(5) Az (1) bekezdésben említett tilalmon túlmenően a trópusi tonhalfélék halászata a ny. h. 96° és a ny. h. 110°, valamint az é. sz. 4° és a d. sz. 3° által határolt területen évente október 9-től november 8-ig is tilalom alá esik.
5. cikk
Az adatgyűjtő bóják közelében folytatott halászat tilalma
(1) A hajók parancsnokai gondoskodnak arról, hogy hajóik az egyezmény hatálya alá tartozó területen ne kerüljenek interakcióba adatgyűjtő bójákkal.
(2) Az egyezmény hatálya alá tartozó területen lehorgonyzott adatgyűjtő bóják egy tengeri mérföldes körzetén belül tilos halászeszközt használni.
(3) Tilos adatgyűjtő bóját a fedélzetre venni, kivéve akkor, ha ezt valamely tagállam, szerződő fél vagy az adott bójáért felelős tulajdonos kifejezetten engedélyezi vagy kéri.
(4) Ha halászeszközök beleakadnak valamely adatgyűjtő bójába, a beakadt halászeszközt úgy kell eltávolítani, hogy az adatgyűjtő bójában a lehető legkevesebb kár keletkezzen.
(5) Az IATTC-nek hivatalosan bejelentett tudományos kutatási programok működtethetnek uniós halászhajókat az adatgyűjtő bóják egy tengeri mérföldes körzetében, feltéve, hogy a hajók az (1) és (2) bekezdésben meghatározottak szerint nem kerülnek interakcióba az adatgyűjtő bójával és nem használnak halászeszközöket.
6. cikk
Halcsoportosulást előidéző eszközök (FAD-ok)
(1) FAD-ok kizárólag uniós erszényes kerítőhálós halászhajók fedélzetén aktiválhatók.
(2) Egy FAD akkor tekinthető aktívnak, ha már telepítve van a tengerbe, megkezdte a tartózkodási helyére vonatkozó adatok továbbítását, és helyzetét nyomon követi a hajó, annak tulajdonosa vagy üzemeltetője.
(3) Az uniós halászhajók legalább 60, de legfeljebb 90 napos időközönként benyújtott jelentések útján napi szintű információkat küldenek a Bizottságnak az összes aktív FAD-ról. A Bizottság ezeket az információkat haladéktalanul továbbítja az IATTC titkárságának.
(4) Az uniós halászhajók üzemeltetői kötelesek gyűjteni és jelenteni a tagállamoknak a FAD-okkal való interakciókra vonatkozó adatokat. Minden interakció tekintetében rögzíteniük kell a következő információkat:
|
a) |
a FAD földrajzi helyzete; |
|
b) |
a FAD telepítésének dátuma és órája; |
|
c) |
IATTC FAD azonosító (azaz FAD-jelzés vagy a jeladó azonosítója; a bója típusa; vagy bármilyen, a tulajdonos azonosítására alkalmas információ); |
|
d) |
a FAD típusa (úgymint lehorgonyzott FAD, sodródó természetes FAD, sodródó mesterséges FAD); |
|
e) |
a FAD tervezési jellemzői (a lebegő rész és a víz alatti felfüggesztő szerkezet méretei és anyaga); |
|
f) |
a tevékenység típusa (halászati művelet, telepítés, vontatás, begyűjtés, elveszítés, elektronikus berendezéseket érintő beavatkozás); |
|
g) |
ha a tevékenység halászati művelet, a halászati művelet eredményei a fogást és a járulékos fogást tekintve; valamint |
|
h) |
a kapcsolt bója vagy helymeghatározó berendezés jellemzői (helymeghatározó rendszer, fel van-e szerelve szonárral vagy sem stb.). |
(5) Az előző naptári évre vonatkozóan összegyűjtött adatokat a tagállamok a SAC egyes rendszeres ülései előtt legkésőbb 75 nappal benyújtják a Bizottságnak. A Bizottság a SAC ülése előtt legkésőbb 60 nappal továbbítja az IATTC titkárságának az említett információkat.
(6) A FAD-ok azonosításának, kialakításának és uniós halászhajók általi telepítésének meg kell felelnie a C-19-01 határozat I. és II. mellékletének.
7. cikk
Kikötői átrakások
Az egyezmény hatálya alá tartozó területen az IATTC-fajok minden átrakására kikötőben kerül sor.
III. FEJEZET
Tengeri fajok védelme
8. cikk
Fehérfoltú cápa
(1) A fehérfoltú cápákat (Carcharhinus longimanus) tilos – akár egészben, akár daraboltan – a fedélzeten tartani, átrakni, kirakodni, tárolni, eladni vagy viszonteladásra felkínálni.
(2) A fehérfoltú cápákat lehetőleg mielőbb sértetlenül vissza kell engedni a tengerbe, amikor a hajó mellé vontatják őket.
(3) A tagállamok többek között a megfigyelői programok révén rögzítik a fehérfoltú cápák visszadobott, illetve visszaengedett egyedeinek számát, feltüntetve az egyedek állapotát (elpusztult vagy élő), beleértve a (2) bekezdés szerint visszaengedett egyedeket is.
9. cikk
Ördögráják
(1) Az egyezmény hatálya alá tartozó területen fogott ördögrájákat (beleértve a Manta és a Mobula nembe tartozó rájákat) tilos – akár egészben, akár daraboltan – a fedélzeten tartani, átrakni, kirakodni, tárolni, eladni vagy eladásra felkínálni.
(2) Ha valamely erszényes kerítőhálós művelet során nem szándékosan ördögráját fognak ki és fagyasztanak le, a hajó a kirakodási ponton köteles az egész ördögráját átadni a felelős hatóságoknak. Az ilyen módon átadott ördögráják nem adhatók el és cserekereskedelemben sem értékesíthetők, de belföldi emberi fogyasztásra eladományozhatók.
(3) A nem szándékosan kifogott ördögrájákat lehetőleg mielőbb sértetlenül vissza kell engedni, amint észreveszik őket a hálóban, a horgon vagy a fedélzeten. A visszaengedést a C-15-04 IATTC-határozat 1. mellékletében részletezett iránymutatásokat követve, bármely személy biztonságának veszélyeztetése nélkül kell végrehajtani úgy, hogy a kifogott ördögráják a lehető legkisebb mértékben sérüljenek.
(4) A tagállamok többek között a megfigyelői programok révén rögzítik az ördögráják visszadobott, illetve visszaengedett egyedeinek számát, feltüntetve az egyedek állapotát (elpusztult vagy élő), beleértve a (2) bekezdés szerint átadott egyedeket is.
10. cikk
Selyemcápa
(1) Az egyezmény hatálya alá tartozó területen erszényes kerítőhálós hajók által fogott selyemcápákat (Carcharhinus falciformis) tilos – akár egészben, akár daraboltan – a fedélzeten tartani, átrakni, kirakodni, tárolni, eladni vagy eladásra felkínálni.
(2) Ha azonban az erszényes kerítőhálós hajó műveleteinek részeként nem szándékosan selyemcápákat fognak ki és fagyasztanak le, az egész selyemcápát át kell adni a kormányhatóságoknak, amennyiben azok jelen vannak a kirakodási ponton. Ha a kormányhatóságok nem állnak rendelkezésre, az átadott egész selyemcápa nem adható el és cserekereskedelemben sem értékesíthető, de belföldi emberi fogyasztásra eladományozható. Az ilyen módon átadott selyemcápákat be kell jelenteni az IATTC titkárságának.
(3) Azok a horogsoros hajók, amelyek véletlenül cápákat fognak ki, a selyemcápák járulékos fogásának arányát a halászati utankénti teljes fogás tömegének legfeljebb 20 %-ára korlátozzák.
(4) Az uniós halászhajók nem halászhatnak az IATTC által meghatározott selyemcápa-szaporodási területeken.
11. cikk
Cetcápák
(1) Az uniós halászhajók nem keríthetnek be erszényes kerítőhálóval olyan tonhaliskolát, amelyet élő cetcápa (Rhincodon typus) kísér, ha az egyedet a háló körbehúzása előtt észlelik.
(2) Abban az esetben, ha a cetcápát nem szándékosan bekerítik az erszényes kerítőhálóval, a hajóparancsnok köteles:
|
a) |
gondoskodni arról, hogy minden észszerű lépés megtörténjen a cetcápa biztonságos visszaengedésére; valamint |
|
b) |
bejelenteni az incidenst a tagállamnak, beleértve az érintett egyedek számát, annak részleteit, hogy miként és miért került sor a bekerítésre, hol történt a bekerítés, milyen lépéseket tettek a biztonságos visszaengedés érdekében, valamint hogy az egyed(ek) a visszaengedéskor életben voltak-e vagy sem (beleértve azt is, hogy volt-e olyan egyed, amelyet élve engedtek vissza, de utána elpusztult). |
(3) A cetcápákat tilos az erszényes kerítőhálóból kivontatni.
12. cikk
A cápák erszényes kerítőhálós hajók általi biztonságos visszaengedése
(1) Amint cápát észlelnek a hálóban vagy a fedélzeten, az uniós halászhajók lehetőség szerint mielőbb, bármely személy biztonságának veszélyeztetése nélkül, sértetlenül visszaengedik a tengerbe azokat a kifogott cápákat (akár élő, akár elpusztult egyedek), amelyeket nem tartanak meg.
(2) Ha egy cápa életben van, amikor az erszényes kerítőhálós hajó kifogja, és azt nem tartják meg, a cápát a következő eljárásokat vagy a velük azonos hatékonyságú eszközöket alkalmazva kell visszaengedni a tengerbe:
|
a) |
a cápákat úgy engedik vissza a hálóból, hogy a merítőhálóból közvetlenül visszaengedik őket az óceánba; |
|
b) |
azokat a cápákat, amelyeket nem lehet a személyek biztonságának veszélyeztetése nélkül visszaengedni a fedélzeti kirakodás előtt, mielőbb vissza kell engedni a vízbe, méghozzá vagy egy rámpa segítségével, amely a fedélzetet a hajó oldalán lévő nyílással köti össze, vagy menekülőnyílásokon keresztül; és |
|
c) |
ha nem állnak rendelkezésre rámpák vagy menekülőnyílások, a cápákat egy heveder vagy teherháló segítségével kell leereszteni, daru vagy hasonló berendezés segítségével, ha rendelkezésre áll; |
A cápák kezelése során tilos a szigonyok, horgok és hasonló eszközök használata. Egyetlen cápa nem emelhető fel a fejénél, farkánál, kopoltyúnyílásánál vagy légzőnyílásánál fogva, vagy kötöző zsinórral, amellyel a testét körülfogják vagy amelyet a testén keresztül átvezetnek, és a cápák testébe nem fúrhatók lyukak (pl. olyan kábel átvezetése céljából, amellyel a cápát fel lehet emelni).
13. cikk
A cápahalászatra szolgáló zsinórok horogsoros halászhajók általi használatának tilalma
A horogsoros uniós halászhajók nem használnak cápahalászatra szolgáló zsinórokat.
14. cikk
A cápafajokra vonatkozó adatgyűjtés
(1) Az uniós halászhajók parancsnokaia kötelesek gyűjteni és a tagállamoknak benyújtani a selyem- és pörölycápákra vonatkozó fogásai adatokat, a tagállamok pedig minden évben március 31-ig elküldik ezeket az adatokat a Bizottságnak. A Bizottság továbbítja ezeket az adatokat az IATTC titkárságának.
(2) Az uniós halászhajókon dolgozó megfigyelők rögzítik a kifogott és visszaengedett selyemcápák és pörölycápák számát és állapotát (elpusztult/élő).
15. cikk
Tengeri madarak
(1) A hidraulikus, mechanikus vagy elektronikus rendszereket használó horogsoros hajók, amelyek az é. sz. 23°-tól északra és a d. sz. 30°-tól délre eső területen, valamint az é. sz. 2°-nál a partvonal által határolt, nyugaton az é. sz. 2° és a ny. h. 95°, délen a d. sz. 15° és a ny. h. 95°, keleten a d. sz. 15° és a ny. h. 85°, délről pedig a d. sz. 30° által határolt területen az egyezmény hatálya alá tartozó fajokra halásznak, az e rendelet mellékletében található táblázatban foglalt kockázatcsökkentő intézkedések közül legalább kettőt alkalmaznak, amelyek közül legalább az egyik az A. oszlopban foglalt intézkedés. A hajók nem alkalmazhatják ugyanazt az intézkedést az A. és a B. oszlopból.
(2) Az (1) bekezdés ellenére a madárriasztó zsinórfüggönyökkel és lesúlyozott előkezsinórokkal kombinált oldalsó kihelyezést csak az é. sz. 23°-tól északra eső területen alkalmazzák, amíg a kutatások meg nem állapítják, hogy ez az intézkedés a d. sz. 30°-tól délre eső vizeken is hasznos. A madárriasztó zsinórfüggönyökkel és lesúlyozott előkezsinórokkal kombinált, A. oszlopban szereplő oldalsó kihelyezés alkalmazása két kockázatcsökkentő intézkedésnek számít.
(3) Ha mind az A. oszlopból, mind a B. oszlopból a madárriasztó zsinórokat választják, ez két (azaz párban alkalmazott) madárriasztó zsinór egyidejű használatának felel meg.
16. cikk
Tengeri teknősök
(1) Az uniós halászhajók bármely személy biztonságának veszélyeztetése nélkül mielőbb, lehetőleg a legkisebb kárt okozva szabadon engednek valamennyi tengeri teknőst. Az uniós halászhajó személyzetének legalább egy tagja képzett kell legyen a tengeri teknősök kezelésével és visszaengedésével kapcsolatos technikák terén, hogy növelhető legyen a teknősök visszaengedés utáni túlélésének esélye.
(2) A tagállamok a továbbiakban is részt vesznek a tengeri teknősök járulékos fogásának a Csendes-óceán keleti részén használt valamennyi eszköztípus esetében való további csökkentését célzó technikák azonosítására irányuló kutatásokban, és előmozdítják az ilyen kutatásokat.
(3) Az erszényes kerítőhálós hajó parancsnoka köteles:
|
a) |
lehetőleg elkerülni a tengeri teknősök bekerítését, és a tengeri teknősök visszaengedéséhez használt, a biztonságos kezelést lehetővé tevő eszközöket a fedélzeten tartani és adott esetben alkalmazni, valamint erszényes kerítőhálóba gabalyodott tengeri teknős észlelése esetén minden észszerű lépést megtenni a teknős biztonságos visszaengedése érdekében; |
|
b) |
meghozni az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy folyamatosan figyeljék a FAD-okat, hogy nem gabalyodott-e beléjük tengeri teknős, valamint gondoskodni a FAD-okba gabalyodott összes tengeri teknős visszaengedéséről; |
|
c) |
rögzíteni az összes megfigyelt interakciót, amely az erszényes kerítőhálós halászati műveletek alatt tengeri teknősöket érintett, és bejelenteni ezeket az információkat a nemzeti hatóságoknak. |
(4) A horogsoros hajó parancsnoka köteles:
|
a) |
a fedélzeten tartani, és tengeri teknőst érintő interakció esetén használni a szükséges felszerelést (horogkiszedők, zsinórvágók és merítőhálók) a véletlenül kifogott tengeri teknősök haladéktalan visszaengedése érdekében; |
|
b) |
ha a horgok többsége 100 méternél kisebb mélységben fog halat, a következő két kockázatcsökkentő intézkedés legalább egyikét alkalmazni: nagy körhorgok vagy csalétekként kizárólag uszonyos halak használata; |
|
c) |
minden interakciót bejelenteni a nemzeti hatóságoknak. |
(5) A tagállamok támogatják az olyan módosított FAD-kialakítások kutatását és fejlesztését, amelyek mérséklik a tengeri teknősök belegabalyodásának valószínűségét, valamint intézkedéseket hoznak annak érdekében, hogy ösztönözzék a belegabalyodás valószínűségét sikerrel csökkentő FAD-kialakítások használatát.
17. cikk
A delfinek védelme
Az egyezmény hatálya alá tartozó területen folytatott, sárgaúszójú tonhalra irányuló halászat során kizárólag azok az uniós halászhajók keríthetnek be erszényes kerítőhálóval delfinrajokat vagy -csoportokat, amelyek a megállapodásban rögzített feltételek szerint működnek, és amelyek részére delfinpusztulási határértéket (DML) állapítottak meg.
IV: FEJEZET
Tudományos megfigyelők
18. cikk
Horogsoros hajókon tartózkodó tudományos megfigyelők
(1) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a lobogójuk alatt közlekedő, 20 méternél nagyobb teljes hosszúságú, horogsoros hajóik által alkalmazott halászati erőkifejtés legalább 5 %-a esetében tudományos megfigyelő legyen jelen a fedélzeten.
(2) A tudományos megfigyelők rögzítik a célhalfajok fogásait, a fajok összetételét és bármilyen egyéb rendelkezésre álló biológiai információt, valamint a nem célfajokkal, így például a tengeri teknősökkel, tengeri madarakkal és cápákkal való interakciókat.
(3) Az uniós halászhajók fedélzetén dolgozó tudományos megfigyelők legkésőbb az egyes halászati utak vége után 15 nappal jelentést nyújtanak be a tagállami hatóságoknak e megfigyelésekről. A jelentést a 25. cikk (5) bekezdésével összhangban meg kell küldeni a Bizottságnak.
19. cikk
A tudományos megfigyelők biztonsága a tengeren
(1) E cikk nem érinti a megfigyelők kötelezettségeit és a hajóparancsnokok a felelősségeit, amelyeket a megállapodás II. melléklete határoz meg.
(2) A hajóparancsnok köteles:
|
a) |
minden szükséges intézkedést megtenni annak biztosítása érdekében, hogy a megfigyelők szakszerűen és biztonságosan láthassák el feladataikat; |
|
b) |
törekedni arra, hogy megbízatásaik során a megfigyelőket mindig más és más hajókra rendeljék ki; |
|
c) |
gondoskodni arról, hogy az a hajó, amelyen megfigyelőt helyeznek el, megfelelő étkezést és szállást biztosítson a megfigyelő számára annak kiküldetése alatt, amennyiben lehetséges, a tisztekkel megegyező szinten; |
|
d) |
biztosítani a megfigyelőkkel történő szükséges együttműködést annak érdekében, hogy biztonságosan láthassák el feladataikat, ideértve a megtartott fogáshoz és a visszadobni kívánt fogáshoz való, igény szerinti hozzáférés biztosítását. |
(3) A tagállamok a megfigyelők tengeri biztonságának javításáról szóló C-11-08 IATTC-határozattal, valamint a vonatkozó uniós és nemzetközi munkaügyi normákkal, különösen a 89/391/EGK tanácsi irányelvvel (15), az (EU) 2017/159 tanácsi irányelvvel (16), a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 2007. évi, a halászati ágazat munkafeltételeiről szóló egyezményével (188. sz.) és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 2019. évi, az erőszak és zaklatás felszámolásáról szóló egyezményével (190. sz.) összhangban intézkedéseket hoznak, hogy biztosítsák a megfigyelők és a személyzet tagjainak biztonságát.
(4) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a megfigyelők megfeleljenek a megállapodás II. mellékletében meghatározott, képesítésre vonatkozó kritériumoknak.
(5) Ha egy megfigyelő meghal, eltűnik vagy vélhetően lezuhant a fedélzetről, a hajóparancsnok:
|
a) |
köteles gondoskodni arról, hogy az uniós halászhajó azonnal beszüntetminden halászati műveletet; |
|
b) |
köteles gondoskodni arról, hogy az uniós halászhajó azonnal kutatási és mentési műveletet kezdj, ha a megfigyelő eltűnt vagy vélhetően lezuhant a fedélzetről, és legalább 72 órán át kutasson, hacsak a lobogó szerinti tagállam arra nem utasítja, hogy tovább folytassa a kutatást; |
|
c) |
azonnal értesíti a lobogó szerinti tagállamot és a megfigyelőt kiküldő szervezetet; |
|
d) |
minden rendelkezésre álló kommunikációs eszközzel azonnal figyelmezteti a közelben tartózkodó többi hajót; |
|
e) |
teljes mértékben együttműködik minden kutatási és mentési műveletben, majd a kutatási és mentési művelet befejezését követően a további vizsgálat céljából a legközelebbi kikötőbe irányítja a hajót, a lobogó szerinti tagállam és a megfigyelőt kiküldő szervezet megállapodása szerint; |
|
f) |
jelentést tesz az incidensről a megfigyelőt kiküldő szervezetnek és a lobogó szerinti tagállam hatóságainak; valamint |
|
g) |
teljes mértékben együttműködik az incidenssel kapcsolatos bármely hivatalos vizsgálatban, és megőrizze a potenciális bizonyítékokat és az elhunyt vagy eltűnt megfigyelő személyes használati tárgyait és szálláshelyét. |
(6) Ha egy megfigyelő meghal, a hajóparancsnok köteles gondoskodni arról, hogy amennyire lehetséges, a holttestet boncolás és vizsgálat céljából jól megőrizze.
(7) Ha a megfigyelő olyan súlyos betegségben szenved vagy olyan súlyos sérülést szenved, amely veszélyezteti az életét vagy hosszú távú egészségét vagy biztonságát, a hajóparancsnok:
|
a) |
gondoskodik arról, hogy az uniós halászhajó azonnal beszüntesse a halászati műveleteket; |
|
b) |
azonnal értesíti a lobogó szerinti tagállamot és a megfigyelőt kiküldő szervezetet; |
|
c) |
minden észszerű intézkedést megtesz a megfigyelő megfelelő ellátásának biztosítására, és biztosítja a rendelkezésre álló és a hajó fedélzetén lehetséges orvosi kezelést, és adott esetben külső orvosi tanácsot kérj; |
|
d) |
amennyiben a megfigyelőt kiküldő szervezet arra utasítja – ha a tagállam még nem utasította erre –, segíti a megfigyelő mielőbbi partra szállását és olyan orvosi létesítménybe való elszállítását, a tagállam vagy a megfigyelőt kiküldő szervezet utasításainak megfelelően, amely kellő felszereltséggel rendelkezik az igényelt ellátás biztosításához; valamint |
|
e) |
teljes mértékben együttműködik a betegség vagy sérülés okának kiderítésére irányuló bármilyen hivatalos vizsgálatban. |
(8) A hajóparancsnokra alkalmazandó kötelezettségek sérelme nélkül az (5)–(7) bekezdés alkalmazásában a lobogó szerinti tagállam gondoskodik arról, hogy a megfelelő tengeri mentést koordináló központ, a megfigyelőt kiküldő szervezet és az IATTC titkársága haladéktalanul értesítést és jelentést kapjon a meghozott intézkedésekről.
(9) Abban az esetben, ha alapos okkal feltételezhető, hogy a megfigyelőt olyan módon bántalmazták, megfélemlítették, megfenyegették vagy zaklatták, hogy az veszélyezteti egészségét vagy biztonságát, és a megfigyelő vagy a megfigyelőt kiküldő szervezet kéri a lobogó szerinti tagállamot, hogy gondoskodjon a megfigyelő uniós halászhajóról való távozásáról, a hajóparancsnok köteles:
|
a) |
azonnal intézkedést hozni, hogy megőrizze a megfigyelő biztonságát és enyhítse és megoldja a fedélzeten kialakult helyzetet; |
|
b) |
azonnal értesíteni a lobogó szerinti tagállamot és a megfigyelőt kiküldő szervezetet a helyzetről, többek között a megfigyelő állapotáról és hollétéről is; |
|
c) |
elősegíteni a megfigyelő biztonságos partra szállását a lobogó szerinti tagállam és a megfigyelőt kiküldő szervezet megállapodása szerinti módon és helyen, lehetővé téve a szükséges orvosi kezelést; valamint |
|
d) |
teljes mértékben együttműködni az incidenssel összefüggő hivatalos vizsgálat során. |
(10) Abban az esetben, ha alapos okkal feltételezhető, hogy a megfigyelőt olyan módon bántalmazták, megfélemlítették, megfenyegették vagy zaklatták, hogy az veszélyezteti az egészségét vagy a biztonságát, de sem a megfigyelő, sem a megfigyelőt kiküldő szervezet nem kéri a megfigyelő halászhajóról való távozását, az adott hajó parancsnoka köteles:
|
a) |
azonnal intézkedést hozni, hogy megőrizze a megfigyelő biztonságát és minél előbb enyhítse és megoldja a fedélzeten kialakult helyzetet; |
|
b) |
azonnal értesíteni a lobogó szerinti tagállamot és a megfigyelőt kiküldő szervezetet a helyzetről; valamint |
|
c) |
teljes mértékben együttműködni az incidenssel összefüggő hivatalos vizsgálat során. |
(11) Amennyiben a megfigyelő halászhajóról való partra szállását követően a megfigyelőt kiküldő szervezet – például a megfigyelő beszámolójának meghallgatása során – olyan lehetséges incidenst azonosít, amely a megfigyelő fedélzeti tartózkodás alatti bántalmazásának vagy zaklatásának minősül, a megfigyelőt kiküldő szervezet erről írásban értesíti a lobogó szerinti tagállamot és az IATTC titkárságát.
(12) A (10) bekezdés b) pontjában foglalt értesítés beérkezését követően a lobogó szerinti tagállam:
|
a) |
a megfigyelőt kiküldő szervezet által nyújtott tájékoztatás alapján kivizsgálja az eseményt, ennek alapján incidensjelentést készít, és a vizsgálat eredményeire reagálva meghozza a megfelelő intézkedéseket; |
|
b) |
teljes mértékben együttműködik a megfigyelőt kiküldő szervezet által végzett bármilyen hivatalos vizsgálatban, beleértve azt is, hogy átadja a saját vizsgálata alapján készült incidensjelentést a megfigyelőt kiküldő szervezetnek és a megfelelő hatóságoknak; valamint |
|
c) |
értesíti a megfigyelőt kiküldő szervezetet és az IATTC titkárságát vizsgálatának eredményeiről és a meghozott intézkedésekről. |
(13) A megfigyelőt kiküldő nemzeti szervezetek:
|
a) |
azonnal értesítik a lobogó szerinti tagállamot abban az esetben, ha a megfigyelő a megfigyelői feladatainak az ellátása során meghal, eltűnik vagy vélhetően lezuhant a fedélzetről; |
|
b) |
teljes mértékben együttműködnek bármilyen kutatási és mentési műveletben; |
|
c) |
teljes mértékben együttműködnek a megfigyelőket érintő incidensekkel kapcsolatos bármilyen hivatalos vizsgálatban; |
|
d) |
a megfigyelő súlyos betegsége vagy sérülése esetén segítik az adott megfigyelő mielőbbi partra szállását és helyettesítését; |
|
e) |
segítik a megfigyelő mielőbbi partra szállását abban az esetben, ha a megfigyelőt olyan mértékben bántalmazzák, megfélemlítik, fenyegetik vagy zaklatják, hogy a megfigyelő távozni kíván a hajóról; valamint |
|
f) |
kérésre átadják a lobogó szerinti tagállamnak a megfigyelő bántalmazásával vagy zaklatásával járó állítólagos incidensekről szóló megfigyelői jelentés egy példányát. |
(14) Az megfigyelőt kiküldő érintett szervezetek és tagállamok együttműködnek egymás vizsgálataiban, és ennek részeként bármely vizsgálat elősegítése érdekében adott esetben átadják az (5)–(11) bekezdésben említett incidensekre vonatkozó incidensjelentéseiket.
V. FEJEZET
A hajókra irányadó követelmények
20. cikk
Regionális hajólajstrom
(1) A tagállamok a joghatóságuk alá tartozó, regionális hajólajstromba felveendő valamennyi hajó tekintetében a Bizottság rendelkezésére bocsátják a következő információkat:
|
a) |
az uniós halászhajó neve, lajstromszáma, előző nevei (ha ismertek) és lajstromozási kikötője; |
|
b) |
a hajóról készült, a lajstromszámot feltüntető fénykép; |
|
c) |
korábbi lobogó (amennyiben ismert és létezik); |
|
d) |
a hajó nemzetközi rádióhívójele (amennyiben létezik); |
|
e) |
a tulajdonos vagy tulajdonosok neve és címe; |
|
f) |
az építés dátuma és helye; |
|
g) |
hossz, szélesség és sablonmagasság; |
|
h) |
a fagyasztó típusa és a fagyasztási teljesítmény köbméterben; |
|
i) |
a halraktárak száma és kapacitása köbméterben, és erszényes kerítőhálós hajók esetében a kapacitás halraktárankénti bontása, ha lehetséges; |
|
j) |
az üzemeltető(k) és működtető(k) neve és címe (amennyiben léteznek); |
|
k) |
a hajó típusa; |
|
l) |
a halászati módszer vagy módszerek típusa; |
|
m) |
bruttó tonnatartalom; |
|
n) |
főhajtómű vagy hajtóművek teljesítménye; |
|
o) |
a főbb célfajok; valamint |
|
p) |
a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) szerinti szám. |
(2) Minden tagállam azonnal értesíti a Bizottságot az (1) bekezdésben felsorolt elemeket érintő információk bárminemű változásáról. A Bizottság az említett információkat haladéktalanul továbbítja az IATTC titkárságának.
(3) Minden tagállam mielőbb értesíti továbbá a Bizottságot a következőkről:
|
a) |
a jegyzékhez hozzáadott bárminemű információ; |
|
b) |
a jegyzékből a következő okok miatt történő bármilyen törlések:
|
|
c) |
bérmely egyéb, a b) pontban nem felsorolt törlés. |
(4) A tagállamok minden évben május 30-ig bejelentik a Bizottságnak a regionális hajólajstromban szereplő, a lobogójuk alatt közlekedő azon uniós halászhajókat, amelyek az előző év január 1-jétől december 31-ig aktívan halásztak az egyezmény hatálya alá tartozó területen az egyezmény hatálya alá tartozó fajokra. A Bizottság az említett információkat haladéktalanul továbbítja az IATTC titkárságának.
(5) Ha a tagállamok nem adják meg az összes előírt információt, a Bizottság felkéri őket, hogy az (1) bekezdéssel összhangban szolgáltassanak teljeskörű adatokat a lobogójuk alatt közlekedő hajóikra vonatkozóan,.
21. cikk
Zárolt haltartályok
(1) A zárolt haltartályt a jogosulatlan felnyitás ellen védettséget biztosítva fizikailag le kell zárni, oly módon, hogy nem nyílhat össze a hajón található semmilyen más térrel, megakadályozva ezzel a másfajta tárolás céljára való felhasználását.
(2) A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket, hogy az első alkalommal zárolt haltartályokat megvizsgálják és ellenőrizzék.
(3) Minden olyan hajónak, amelynek egy vagy több haltartályát zárolták, hogy csökkentsék a regionális hajólajstromban nyilvántartott tartályűrtartalmat, fedélzetén magával kell vinnie az AIDCP megfigyelőjét.
(4) A zárolt haltartály felnyitása csak vészhelyzet esetén lehetséges. Ha egy zárolt haltartályt a tengeren felnyitnak, a megfigyelőnek a tartály felnyitásakor és újbóli lezárásakor egyaránt jelen kell lennie.
(5) A zárolt haltartályban található minden hűtőberendezést üzemen kívül kell helyezni.
(6) A hajóparancsnok köteles bejelenteni a megfigyelőknek a fedélzeten található zárolt haltartályokat. A megfigyelőknek be kell jelenteniük az IATTC titkárságának minden olyan esetet, amikor zárolt haltartályt használtak fel halak tárolására.
VI. FEJEZET
Adatok és statisztikai program
22. cikk
Adatszolgáltatás
(1) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az egyezmény hatálya alá tartozó fajokra halászó valamennyi hajójuk tekintetében évente benyújtsák a Bizottságnak a fogásokra vonatkozó összes szükséges adatot.
(2) A tagállamok hajónaplók és kirakodási nyilvántartások révén szolgáltatják az adatokat, amennyiben megvalósítható, fajok és halászeszközök szerinti bontásban, máskülönben pedig összesített formában, a C-03-05 IATTC-határozatban megadott táblázatnak megfelelően, minimális követelményként a 3. szintű fogási és erőkifejtési adatok biztosításával, és ha csak lehetséges, az 1. és 2. szintű fogási és erőkifejtési adatok, valamint a hosszúság-gyakoriságra vonatkozó adatok megadásával.
(3) Az összesített adatokat tartalmazó, (2) bekezdésben említett táblázatot minden évre vonatkozóan a következő év május 31-ig benyújtják a Bizottságnak. A Bizottság ezeket az információkat június 30-ig továbbítja az IATTC titkárságának.
23. cikk
A nagyszemű tonhalra vonatkozó statisztikai dokumentum
(1) Az Unió területére behozott összes nagyszemű tonhalat a nagyszemű tonhalra vonatkozó statisztikai dokumentumnak vagy az IATTC nagyszemű tonhalra vonatkozó újrakiviteli bizonyítványának kell kísérnie (17). Ez a statisztikai dokumentumra vonatkozó követelmény nem vonatkozik az erszényes kerítőhálós hajóval vagy csalétekkel halászó hajóval fogott és elsősorban a tonhalkonzervgyárak általi további feldolgozásra szánt nagyszemű tonhalakra.
(2) A nagyszemű tonhalra vonatkozó IATTC statisztikai dokumentumot azon hajó lobogó szerinti tagállam hatóságai hitelesítik, amely a tonhalakat kifogta. A nagyszemű tonhalra vonatkozó újrakiviteli bizonyítványt azon tagállam hatóságai hitelesítik, amely a tonhalakat újraexportálta.
(3) A nagyszemű tonhalat importáló tagállamok az előző év július 1-jétől december 31-ig tartó időszakra vonatkozó, hatóságaik által összegyűjtött kereskedelmi adatokat minden évben április 1-jéig, a folyó év január 1-jétől június 30-ig tartó időszakra vonatkozó adataikat pedig október 1-jéig jelentik be a Bizottságnak. A Bizottság az említett információkat haladéktalanul továbbítja az IATTC titkárságának.
(4) A nagyszemű tonhalat exportáló tagállamok a (3) bekezdésben említett behozatali adatok beérkezése után megvizsgálják a kereskedelmi adatokat, és az eredményeket bejelentik a Bizottságnak. A Bizottság az említett információkat haladéktalanul továbbítja az IATTC titkárságának.
(5) A tagállamok hitelesítik a lobogójuk alatt közlekedő horogsoros hajók által elvégzett kikötői átrakást érintő statisztikai dokumentumokat, amennyiben az átrakásra e rendelettel összhangban került sor, az IATTC megfigyelői program révén szerzett információk alapján.
(6) Azok a tagállamok, amelyek a lobogójuk alatt közlekedő horogsoros hajók által elvégzett kikötői átrakást érintő statisztikai dokumentumokat hitelesítenek, biztosítják, hogy az információk összhangban legyenek az egyes horogsoros hajók által bejelentett fogásokkal.
(7) Az Unióban kirakodott vagy az Unióba importált összes tonhalat, makrahalalkatút és cápát, amelyet – akár feldolgozatlanul, akár a fedélzeten történt feldolgozás után – átraknak, az első értékesítés megtörténtéig az IATTC átrakási nyilatkozati űrlapnak kell kísérnie.
VII. FEJEZET
Záró rendelkezések
24. cikk
Az illetékességi területek közös része
(1) A kizárólag az IATTC lajstromában szereplő uniós halászhajók az illetékességi területek közös részén folytatott halászat során az IATTC állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseit alkalmazzák.
(2) A WCPFC és az IATTC hajólajstromában egyaránt felsorolt hajók esetében az illetékességi területek közös részén való halászat előtt a lobogó szerinti tagállamok bejelentik a Bizottságnak, hogy a lobogójuk alatt közlekedő hajóik az illetékességi területek közös részén folytatott halászatkor az említett két szervezet által elfogadott állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedések közül mely szervezet intézkedései alapján fognak tevékenységet folytatni. A bejelentés legalább három évig érvényes.
25. cikk
Jelentéstétel
(1) A tagállamok minden évben június 15-ig nemzeti jelentést nyújtanak be a Bizottságnak az előző évre vonatkozóan megfelelési rendszerükről és az IATTC-intézkedések végrehajtása érdekében tett intézkedésekről, többek között a flottájuk tekintetében megszabott ellenőrzésekről, valamint az ezen ellenőrzéseknek való megfelelés biztosítása érdekében megállapított nyomonkövetési, ellenőrzési és megfelelési intézkedésekről.
(2) A tagállamok évente április 15-ig bejelentik az előző évre vonatkozóan a fogások adatait, az erőkifejtés eszköztípusonkénti adatait, a cápák kirakodására és a velük folytatott kereskedelemre vonatkozó, fajonkénti bontású adatokat, a fehérfoltú cápákra vonatkozó, a 8. cikk (3) bekezdésében említett adatokat, az ördögrájákra vonatkozó, a 9. cikk (4) bekezdésében említett adatokat és a selyemcápákra vonatkozó, 10. cikkben említett adatokat. A Bizottság ezeket az adatokat május 1-jéig továbbítja az IATTC titkárságának.
(3) A tagállamok évente június 15-ig jelentést tesznek az előző évre vonatkozóan a 15. cikk végrehajtásáról és az egyezmény hatálya alatt irányított halászati tevékenységek során a tengeri madarakkal bekövetkező interakciókról, beleértve a tengeri madarak járulékos fogásait, a tengeri madárfajokra vonatkozó részleteket és a megfigyelőktől és más megfigyelési programokból rendelkezésre álló összes releváns információt. A Bizottság ezeket az információkat június 30-ig továbbítja az IATTC titkárságának.
(4) A tagállamok évente június 15-ig jelentést tesznek az előző évre vonatkozóan a 16. cikk és az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete a tengeri teknősök halászati műveletek okozta mortalitásának csökkentésére irányuló iránymutatása (2009) végrehajtásáról (18), többek között az egyezmény alapján irányított halászati műveletek alatt tengeri teknősökkel bekövetkező interakciókról gyűjtött információkról. A Bizottság ezeket az információkat június 30-ig továbbítja az IATTC titkárságának.
(5) A tagállamok március 15-ig az előző évre vonatkozóan tudományos megfigyelői jelentést nyújtanak be a 18. cikk (3) bekezdésében említett horogsoros hajók tekintetében. A Bizottság ezeket az információkat március 30-ig továbbítja az IATTC titkárságának.
26. cikk
Az IATTC által bejelentett állítólagos meg nem felelés
(1) Ha a Bizottság az IATTC titkárságától bármilyen olyan információt kap, amely szerint valamely tagállam vagy uniós halászhajó esetében felmerül az egyezmény vagy ahatározatok be nem tartásának gyanúja, a Bizottság ezt az információt haladéktalanul továbbítja az érintett tagállamnak.
(2) A tagállam vizsgálatot indít a meg nem felelésre vonatkozó állításokkal kapcsolatban, és az intézkedések végrehajtásának felülvizsgálatával foglalkozó bizottság (a továbbiakban: megfelelési bizottság) éves ülése előtt legalább 75 nappal eljuttatja a Bizottságnak e vizsgálat megállapításait, valamint a meg nem felelési problémák kezelése érdekében hozott bármilyen intézkedést.
(3) A Bizottság ezeket az információkat a megfelelési bizottság ülése előtt legalább 60 nappal továbbítja az IATTC titkárságának.
27. cikk
Titoktartás
Az 1224/2009/EK rendelet 112. és 113. cikkében megállapított kötelezettségeken túlmenően a tagállamok, a hajóparancsnokok és a megfigyelők gondoskodnak az e rendelet 10. cikkének (2) bekezdése, 19. cikkének (5) és (8) bekezdése, valamint 21. cikkének (6) bekezdése szerint az IATTC titkárságának továbbított, illetve onnan kapott elektronikus jelentések és üzenetek bizalmas kezeléséről.
28. cikk
Felhatalmazás módosítások elvégzésére
(1) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 29. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy az IATTC által elfogadott, az Unióra és tagállamaira nézve kötelező intézkedésekhez való hozzáigazítás érdekében a következők tekintetében módosítsa ezt a rendeletet:
|
a) |
a 3. cikk 16. pontjában említett átrakodási nyilatkozat űrlapja; |
|
b) |
a cápahalászatra szolgáló zsinórok ábrájára való, a 3. cikk 19. pontjában szereplő utalás; |
|
c) |
a 4. cikk (1) bekezdésének a) pontjában és a 4. cikk (5) bekezdésében említett tilalmi időszakok; |
|
d) |
a FAD-okkal kapcsolatos, a 6. cikk (3) bekezdésében meghatározott jelentéstételi határidők; |
|
e) |
az FAD-okkal folytatott halászat esetén gyűjtendő, a 6. cikk (4) bekezdésében felsorolt információk; |
|
f) |
a FAD-ok kialakítását és telepítését érintő, a 6. cikk (6) bekezdésében meghatározott rendelkezések; |
|
g) |
a 14. cikk (1) bekezdésében említett adatgyűjtési határidő; |
|
h) |
a tengeri madarak védelmét szolgáló területek és kockázatcsökkentő intézkedések, a 15. cikk (1) és (2) bekezdése szerint; |
|
i) |
a 18. cikk (1) bekezdésében említett, tudományos megfigyelőkkel való 5 %-os lefedettség; |
|
j) |
a regionális hajólajstrommal kapcsolatos, a 20. cikk (1) bekezdésében felsorolt információk; |
|
k) |
a hajónaplókból és a kirakodási nyilvántartásokból származó adatok benyújtására szolgáló, a 22. cikk (2) bekezdésében említett táblázatra való hivatkozás; |
|
l) |
a nagyszemű tonhalra vonatkozó statisztikai dokumentumra való, a 23. cikk (1) bekezdésében foglalt hivatkozás; |
|
m) |
a 25. cikkben meghatározott jelentéstételi határidők; |
|
n) |
a teknősök mortalitására való, 25. cikk (4) bekezdésében foglalt hivatkozás; |
|
o) |
e rendelet melléklete. |
(2) Az (1) bekezdés szerinti módosításoknak szigorúan módosítások vagy új határozatok uniós jogban való végrehajtására kell korlátozódniuk.
29. cikk
A felhatalmazás gyakorlása
(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.
(2) A Bizottságnak a 28. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2021. február 15-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.
(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 28. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktus érvényességét.
(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.
(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.
(6) A 28. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.
30. cikk
Az 520/2007/EK rendelet módosításai
Az 520/2007/EK rendelet 3. cikkének (3) pontját, 4. cikkének (3) bekezdését és IV. címét el kell hagyni.
31. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2021. január 20-án.
az Európai Parlament részéről
az elnök
D. M. SASSOLI
a Tanács részéről
az elnök
A. P. ZACARIAS
(1) 2020. december 2-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).
(2) Az Európai Parlament 2020. december 15-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2021. január 13-i határozata.
(3) Az Európai Parlament és a Tanács 1380/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a közös halászati politikáról, az 1954/2003/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2371/2002/EK és a 639/2004/EK tanácsi rendelet és a 2004/585/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 354., 2013.12.28., 22. o.).
(4) A Tanács 98/392/EK határozata (1998. március 23.) az Egyesült Nemzetek Szervezete 1982. december 10-i tengerjogi egyezményének és az egyezmény XI. részének végrehajtásáról szóló, 1994. július 28-i megállapodásnak az Európai Közösség általi megkötéséről (HL L 179., 1998.6.23., 1. o.).
(5) A Tanács 98/414/EK határozata (1998. június 8.) az Egyesült Nemzetek Szervezetének 1982. december 10-i tengerjogi egyezményében foglalt, a kizárólagos gazdasági övezeteken túlnyúló halállományok és a hosszú távon vándorló halállományok védelmére és kezelésére vonatkozó rendelkezések végrehajtásáról szóló megállapodásnak az Európai Közösség részéről való megerősítéséről (HL L 189., 1998.7.3., 14. o.).
(6) A Tanács 2006/539/EK határozata (2006. május 22) az Amerikai Egyesült Államok és a Costa Rica Köztársaság között megkötött 1949. évi egyezmény által létrehozott Amerika-közi Trópusi Tonhalbizottság megerősítéséről szóló egyezménynek az Európai Közösség nevében történő megkötéséről (HL L 224., 2006.8.16., 22. o.).
(7) A Tanács 2005/938/EK határozata (2005. december 8.) a Nemzetközi Delfinvédelmi Programról szóló megállapodás Európai Közösség nevében történő jóváhagyásáról (HL L 348., 2005.12.30., 26. o.).
(8) A Tanács 520/2007/EK rendelete (2007. május 7.) a hosszú távon vándorló fajok egyes állományainak védelmét célzó technikai intézkedések megállapításáról és a 973/2001/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 123., 2007.5.12., 3. o.).
(9) (HL L 123., 2016.5.12., 1. o.).
(10) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2403 rendelete (2017. december 12.) a külső vizeken halászó flották fenntartható kezeléséről, valamint az 1006/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2017.12.28., 81. o.).
(11) A Tanács 1005/2008/EK rendelete (2008. szeptember 29.) a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló közösségi rendszer létrehozásáról, továbbá a 2847/93/EGK, az 1936/2001/EK és a 601/2004/EK rendelet módosításáról és az 1093/94/EK és az 1447/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 286., 2008.10.29., 1. o.).
(12) A Tanács 1224/2009/EK rendelete (2009. november 20.) a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító uniós ellenőrző rendszer létrehozásáról, a 847/96/EK, a 2371/2002/EK, a 811/2004/EK, a 768/2005/EK, a 2115/2005/EK, a 2166/2005/EK, a 388/2006/EK, az 509/2007/EK, a 676/2007/EK, az 1098/2007/EK, az 1300/2008/EK és az 1342/2008/EK rendelet módosításáról, valamint a 2847/93/EGK, az 1627/94/EK és az 1966/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 343., 2009.12.22., 1. o.).
(13) A Tanács 1185/2003/EK rendelete (2003. június 26.) a cápauszonyoknak a hajók fedélzetén történő leválasztásáról (HL L 167., 2003.7.4., 1. o.).
(14) A Tanács 2005/75/EK határozata (2004. április 26.) a Közösségnek a Csendes-óceán nyugati és középső körzetében található hosszú távon vándorló halállományok védelméről és kezeléséről szóló egyezményhez való csatlakozásáról (HL L 32., 2005.2.4., 1. o.).
(15) A Tanács 89/391/EGK irányelve (1989. június 12.) a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről (HL L 183., 1989.6.29., 1. o.).
(16) A Tanács (EU) 2017/159 irányelve (2016. december 19.) az Európai Unió Mezőgazdasági Szövetkezeteinek Általános Szövetsége (COGECA), az Európai Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szövetsége (ETF) és az Európai Uniós Halászati Vállalkozások Nemzeti Szervezeteinek Szövetsége (Europêche) között 2012. május 21-én megkötött, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 2007. évi, a halászati ágazat munkafeltételeiről szóló egyezményének végrehajtásáról szóló megállapodás végrehajtásáról (HL L 25., 2017.1.31., 12. o.).
(17) A C-03-01 határozatnak a nagyszemű tonhalra vonatkozó statisztikai dokumentumot és újrakiviteli bizonyítványt tartalmazó 1. és 2. melléklete.
(18) http://www.fao.org/docrep/012/i0725e/i0725e.pdf
MELLÉKLET
1. táblázat: Kockázatcsökkentő intézkedések
|
A. oszlop |
B. oszlop |
|
Madárriasztó zsinórfüggönyökkel és lesúlyozott előkezsinórokkal kombinált oldalsó kihelyezés |
Madárriasztó zsinór |
|
Éjszakai halászati műveletek minimális fedélzeti világítással |
Lesúlyozott előkezsinórok |
|
Madárriasztó zsinór |
Kék színű csalétek |
|
Lesúlyozott előkezsinórok |
Mélyvízi horogsor-kihelyező eszköz |
|
|
Víz alatti kihelyező cső |
|
A szerves hulladék ürítésének kezelése |