1.

a tisztességes munkafeltételekről és a növekedésről szóló 2017. évi göteborgi szociális csúcstalálkozón az uniós vezetők közösen kihirdették a szociális jogok európai pillérét, amelynek első elve értelmében mindenkinek joga van a minőségi és befogadó oktatáshoz, képzéshez és egész életen át tartó tanuláshoz, negyedik elve értelmében pedig ahhoz, hogy álláskereséshez, képzéshez és átképzéshez nyújtott támogatást vegyen igénybe, továbbá hogy szociális védelemben és képzésben részesüljön a pályamódosítás során;

2.

az Európai Tanács a 2017. december 14-i következtetéseiben (1) kiemelte, hogy az oktatás a befogadó és összetartó társadalmak kialakítása, valamint versenyképességünk megőrzése szempontjából is alapvető jelentőséggel bír, amivel az oktatás és a képzés témája először került az európai politikai menetrend középpontjába;

3.

a 2019–2024-es időszakra szóló uniós stratégiai menetrendben az EU vezetői megállapodtak arról, hogy fokozni fogják az emberek készségeibe és oktatásába irányuló beruházásokat;

4.

a 2021. május 7-én Portóban megrendezett szociális csúcstalálkozón az uniós vezetők azzal a céllal gyűltek össze, hogy – az oktatásnak és a készségeknek kiemelt helyet biztosítva a politikai intézkedések körében – elmélyítsék a szociális jogok európai pillérének végrehajtását;

5.

a 2021. júniusi európai tanácsi következtetésekben az uniós vezetők üdvözölték a szociális jogok európai pillérére vonatkozó cselekvési tervben meghatározott, a foglalkoztatásra, a készségekre és a szegénység csökkentésére irányuló uniós kiemelt célokat, ideértve azt az uniós szintű célkitűzést is, hogy 2030-ra a felnőttek legalább 60 %-a vegyen részt évente képzésben;

6.

figyelembe kell venni az ezen állásfoglalás III. mellékletében szereplő, kapcsolódó háttérdokumentumokat;

7.

a felnőttkori tanulásra vonatkozó megújított európai cselekvési program, amelyet az Európai Unió Tanácsa 2011-ben fogadott el azzal a céllal, hogy a Tanács által az „Oktatás és képzés 2020” stratégiai keretben azonosított négy stratégiai célkitűzés megvalósítása érdekében folytassa, kiegészítse és megerősítse a felnőttkori tanulás terén végzett munkát;

8.

a „Kompetenciafejlesztési pályák: Új lehetőségek felnőttek számára” című, 2016-os tanácsi ajánlás, amelyben a Tanács kiemelte a felnőttek, különösen az alacsonyan képzett, a munkanélküli és a kiszolgáltatott helyzetben lévő csoportok sajátos igényeit, akiknek nagyobb figyelemre és támogatásra van szükségük ahhoz, hogy alapkészségeiket fejleszteni tudják, és ezáltal előre tudjanak lépni;

9.

az „Achievements under the Renewed European Agenda for Adult Learning” (A felnőttkori tanulásra vonatkozó megújított európai cselekvési program keretében elért eredmények) című, 2019. évi jelentés, amely áttekintést nyújt a 2011 és 2018 közötti időszakban elért eredményekről. A jelentés emellett meghatározza azokat az újonnan felmerülő témákat és prioritásokat, amelyeket a 2020 utáni időszakban érdemes lehet figyelembe venni, ideértve az irányítással, a képzési kínálattal és annak igénybevételével, a rugalmassággal és a hozzáféréssel, valamint a minőségbiztosítással kapcsolatos további munkát is;

10.

a fenntartható versenyképességre, a társadalmi méltányosságra és a rezilienciára vonatkozó európai készségfejlesztési program (2020), amelynek 8. javasolt intézkedése, az „Életviteli készségek” értelmében a Bizottság és a tagállamok közösen dolgoznak majd a felnőttkori tanulásra vonatkozó európai cselekvési program új prioritásain az átfogó, minőségi és inkluzív felnőttoktatási rendszerek kiépítése érdekében;

11.

a fenntartható versenyképességet, társadalmi méltányosságot és rezilienciát célzó szakképzésről szóló tanácsi ajánlás (2020) és a szakképzésről szóló osnabrücki nyilatkozat (2020), amelyek szorgalmazzák a szakképzés mint szakmai és életviteli szempontból egyaránt vonzó és színvonalas lehetőség továbbfejlesztését, valamint növelik a felnőtt lakosság körében az azzal kapcsolatos tudatosságot, hogy a tanulás egy egész életen át tartó törekvés;

12.

az oktatás és képzés terén az európai oktatási térség létrehozása érdekében és azon túlmutatóan folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszeréről szóló tanácsi állásfoglalás, amely a 2030-ig terjedő időszakban (2021–2030) az egész életen át tartó tanulás inkluzív és holisztikus megközelítésének alkalmazásával képzeli el az oktatás és képzés terén folytatott európai együttműködést, továbbá kimondja, hogy az egész életen át tartó tanulás az oktatás és képzés minden formáját és szintjét magában foglalja a kisgyermekkori neveléstől és gondozástól kezdve a felnőttkori tanulásig, beleértve a szakképzést és a felsőoktatást is;

13.

az Európai Unió tagállamai a nemzeti, regionális és helyi igények, körülmények, politikák, stratégiák és hagyományok függvényében eltérő felnőttoktatási modellekkel rendelkeznek. A jelentések szerint a Covid19-világjárvány miatt a felnőttoktatásban, illetve a tanulási környezet jellegében bekövetkezett változások nyomán a felnőttoktatási gyakorlatok Európa-szerte még sokszínűbbé váltak (2);

14.

a 2020. évi Oktatási és Képzési Figyelő (3) szerint alacsony a felnőttoktatásban való részvétel mértéke: az uniós átlagot nézve a 2019-es felmérést megelőző négy hétben a 25 és 64 év közötti felnőttek mindössze 10,8 %-a vett részt felnőttoktatásban (a nőknél 11,9 %, a férfiaknál 9,8 % volt az arány). Emellett az Eurostat 2020. évi adataiból az derül ki, hogy a Covid19-világjárvány előtti időszakhoz képest csökkent a felnőttoktatásban való részvétel: az uniós átlagot nézve a felmérést megelőző négy hétben a 25 és 64 év közötti felnőttek mindössze 9,2 %-a vett részt felnőttoktatásban (a nőknél 10 %, a férfiaknál 8,3 % volt az arány);

15.

az Eurydice hálózat „Felnőttoktatás- és képzés Európában: a készségek elsajátítását megalapozó és képesítést biztosító inkluzív tanulási útvonalak kiépítése” (Adult education and training in Europe: Building inclusive pathways to skills and qualifications) című, 2021. évi jelentése megállapítja, hogy az EU-ban ötből egy felnőtt nem végezte el a felső középfokú tanulmányokat, és az európai felnőtt lakosság jelentős része komoly hiányosságokkal küzd az írás-olvasási, számolási és/vagy digitális készségek terén. Ezenfelül az oktatásban és képzésben részt vevő felnőttek aránya országonként is eltérő; közös vonás azonban, hogy a felnőttek tanulási tevékenységeinek többsége nem formális keretek között zajlik;

16.

az új tanulási kultúrának hangsúlyoznia kell az alapkészségek mindenki általi elsajátításának, valamint annak fontosságát, hogy életünk során folyamatosan újabb és újabb releváns ismereteket, készségeket és kompetenciákat szerezzünk valamennyi szinten, formális, nem formális és informális tanulási környezetben egyaránt. Az egész életen át tartó tanulás kiforrott szemléletével rendelkező személyek könnyebben tudnak alkalmazkodni az új körülményekhez, illetve könnyebben tudják elsajátítani azokat a készségeket, amelyekre a munkavállaláshoz, valamint a társadalomban való teljes körű részvételhez és személyes fejlődésükhöz szükségük van;

17.

„A mindenki számára elérhető egész életen át tartó tanulás és mobilitás megvalósítása” elnevezésű stratégiai prioritás révén a felnőttoktatás kiemelt szerepet kap az európai oktatási térség létrehozása érdekében és azon túlmutatóan folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszerében. E stratégiai prioritás megvalósítására minden eddiginél sürgetőbb szükség van egyrészről a Covid19-válságot követő helyreállítás kihívásai és a szükséges reziliencia, másrészről a változó munkaerőpiaci igények, a strukturális munkaerőhiány, a zöld és digitális átállás, valamint amiatt, hogy Európában tartósan magas a hiányos alapismeretekkel, -készségekkel és -kompetenciákkal rendelkező felnőttek aránya;

18.

megoldást kell találni a felnőttoktatás ágazatok, szakpolitikai területek és jogi keretek mentén tapasztalható széttagoltságára. Valamennyi fél részvételével zajló párbeszédre van szükség ahhoz, hogy a felnőttoktatás megerősítését szolgáló olyan közös elképzelés alakulhasson ki, amely egyaránt figyelembe veszi a felnőttkori tanulás szociális dimenzióját és a foglalkoztathatóság szempontját. Mivel a felnőttoktatás az egyének, a munkáltatók és az állam számára is előnyökkel jár, az összes fél felelősségét és hozzájárulását el kell ismerni;

19.

rendkívül fontos felhívni a munkáltatók figyelmét arra, hogy a felnőttkori tanulás javítja a munkafolyamatok minőségét és jobb eredményekkel szolgál, valamint erősíti a munkavállalók munkájuk iránti elköteleződését. Hozzájárul továbbá a termelékenység és a versenyképesség növeléséhez, a társadalmi befogadás és a nemek közötti egyenlőség megvalósításához, valamint fokozza a kreativitást, az innovációt és a vállalkozói készséget. Fontos tényező a munkáltatók arra való ösztönzésében, hogy tevékenyebben és folyamatosan támogassák a munkavállalók átképzését és továbbképzését, javítva ezzel foglalkoztathatóságukat és megkönnyítve számukra a munkaerőpiaci váltást. Lényeges tehát, hogy valamennyi munkahelyen kialakuljon a tanulás kultúrája, és hogy a munkahelyek tervezzenek és szervezzenek is tanulási lehetőségeket, amit ezért valamennyi érdekelt félnek elő kell mozdítania és támogatnia kell;

20.

a felnőttkori tanulás ugyanakkor nem korlátozódhat csupán a munkával kapcsolatos készségek fejlesztésére. Ugyanilyen fontos felhívni a lakosság figyelmét arra is, hogy milyen jelentőséggel bír, illetve milyen előnyökkel jár az egész életen át tartó tanulásban való részvétel. A felnőttkori tanulást formális, nem formális és informális jellegű rugalmas tanulási útvonalak révén össze kell kapcsolni az oktatás és képzés valamennyi szintjével és típusával, ideértve a felsőoktatást is;

21.

a felnőttkori tanulás szociodemográfiai hátterüktől és személyes körülményeiktől függetlenül javíthatja a felnőttek életkilátásait és munkalehetőségeit. A szakmai előmenetellel kapcsolatos egyéni felelősségvállalást az egész életen át tartó pályaorientáció és szakmai támogatás részének kell tekinteni. A felnőttkori tanulás ezenfelül elősegítheti az aktív polgári szerepvállalást és a közösségi tanulást is, továbbá hozzájárul az egyének személyes, társadalmi és szakmai fejlődéséhez és kiteljesedéséhez, valamint egészségéhez és jóllétéhez, saját jelenlegi és jövőbeli igényeiknek, képességeiknek és törekvéseiknek megfelelően. A felnőttoktatás kulcsszerepet játszik abban, hogy reagálni tudjunk az élet és a munka területén előttünk álló vagy a jövőben várható kihívásokra, illetve hogy meg tudjuk ragadni az ott kínálkozó lehetőségeket, fenntartható közösségeket építve ezáltal;

22.

a demográfiai változások hatásai, valamint a zöld és digitális átállás olyan új megközelítéseket tesznek szükségessé, amelyek előmozdítják a felnőttek – köztük a tanulási tevékenységekben való részvételre kevésbé fogékony csoportok és a 65 évesnél idősebb korosztály – felnőttoktatásba való bekapcsolódását, támogatva ezzel teljes körű társadalmi beilleszkedésüket és részvételüket;

23.

a felnőttkori tanulás az ágazatok és az érdekelt felek közötti együttműködést magában foglaló holisztikus megközelítést, valamint hatékony európai, nemzeti, regionális és helyi szintű koordinációt igényel, amelynek során tiszteletben tartják az Európai Unión belül meglévő különféle felnőttoktatási modelleket, és maradéktalanul figyelembe veszik az egyes szakpolitikai szinteket megillető konkrét hatásköröket;

24.

a 2030-ig tartó időszakban a felnőttkori tanulásra vonatkozó új európai cselekvési program (2021–2030) átfogó célja az lesz, hogy bővítse és javítsa a mindenki számára elérhető formális, nem formális és informális tanulási lehetőségek biztosítását, népszerűsítését és igénybevételét;

25.

a felnőttkori tanulásra vonatkozó új európai cselekvési program (2021–2030) fő kiemelt területei biztosítják a felnőttkori tanulással kapcsolatos munka folytatását és e terület továbbfejlesztését az alább vázolt és az I. mellékletben részletesen ismertetett szempontok mentén:

26.

Nyitott koordinációs módszer (OMC): a 2030-ig tartó időszakban a tagállamok és a Bizottság szorosan együtt fognak működni annak érdekében, hogy áttekintsék a szakértői szinten végzett munkát, és – a nyitott koordinációs módszer segítségével, valamint saját illetékességi területükön belül nemzeti, regionális, illetve európai szinten felelősséget vállalva a folyamatért – értékeljék az eljárást és annak eredményeit. Ezt az oktatás és képzés terén az európai oktatási térség létrehozása érdekében és azon túlmutatóan folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszerének (2021–2030) részeként létrehozott, a felnőttoktatással foglalkozó munkacsoporttal, valamint a felnőttkori tanulás nemzeti koordinátorainak hálózatával egyeztetésben kell megvalósítani;

27.

Egymástól való tanulás: az egymástól való tanulás a felnőttkori tanulásra vonatkozó új európai cselekvési program (2021–2030) egyik kulcseleme, mivel lehetőséget ad arra, hogy azonosítsuk az egyes tagállamok bevált gyakorlatait és tanuljunk azokból. Az érdekelt felek közreműködésével zajló ilyen kölcsönös tanulásra többek között olyan eszközök segítségével kerül majd sor, mint a társaktól való tanulási tevékenységek, a partneri tanácsadás, a bevált eljárások és gyakorlatok cseréje, a konferenciák, a szemináriumok, a magas szintű fórumok és szakértői csoportok, valamint a tanulmányok és elemzések, a hálózatok (többek között a webalapú hálózatok) és az információterjesztés egyéb formái, továbbá az eredmények egyértelmű láthatóvá tétele;

28.

Hatékony irányítás: a felnőttkori tanulásra vonatkozó új európai cselekvési program (2021–2030) az oktatás és képzés terén az európai oktatási térség létrehozása érdekében és azon túlmutatóan folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszerének (2021–2030) szerves részét képezi;

29.

A folyamat nyomon követése: az uniós szintű célkitűzések (4) megvalósítása terén elért előrelépés időszakos nyomon követése – amely a nemzetközileg összehasonlítható adatok szisztematikus gyűjtése és elemzése során alkalmazott (e dokumentum II. mellékletében ismertetett) uniós szintű mutatók alapján történik – nélkülözhetetlen hozzájárulást nyújt a tényeken alapuló szakpolitikai döntéshozatalhoz anélkül, hogy további terheket róna a tagállamokra. Az éves nyomon követésre az Oktatási és Képzési Figyelő, valamint az európai szemeszter folyamata keretében (a felülvizsgált szociális eredménytábla révén) kerül majd sor, amelynek során a felnőttkori tanulás területén elfogadott összes uniós szintű cél elérése terén tett előrehaladást figyelemmel fogják kísérni. Az uniós szintű célok és mutatók nyomon követését és értékelését az oktatási mutatókkal és referenciaértékekkel foglalkozó állandó csoporttal együttműködésben kell végezni, és 2023-ban felül kell vizsgálni;

30.

Tudásépítés és igazolt tényeken alapuló felnőttoktatási politika: ahol csak lehetséges, nemzetközi, európai és nemzeti szinten egyaránt tovább kell fejleszteni a mélyreható adatelemzést és kutatást, mégpedig számos különféle eszközt igénybe véve, valamint támaszkodva az Eurostat, az Eurydice hálózat, a Cedefop, az Európai Képzési Alapítvány (ETF), az Eurofound, az OECD és egyéb szervezetek munkájának eredményeire. Az elemzésnek ki kell terjednie a kiszolgáltatott helyzetű felnőtt csoportok, valamint az oktatásba és képzésbe irányuló beruházások nyomon követésére, lehetőség szerint a munkáltatók és a helyi közösségek szintjén is. Az állásprofilok átalakulása és az óriási mértékű továbbképzési és átképzési erőfeszítések a készségekkel kapcsolatos megbízható és célzott információgyűjtést tesznek szükségessé annak érdekében, hogy fel tudjuk mérni a munkaerőpiacon a jövőben várható készségigényeket. Ez a munka támogatni fogja a felnőttek egész életen át tartó szakmai előmenetelét, és egyaránt megkönnyíti majd számukra a munkaerőpiacon, illetve a társadalomban végbemenő átmenetekhez való alkalmazkodást;

31.

Együttműködés nemzetközi szervezetekkel: fontos, hogy kibővítsük az együttműködést egyrészről az olyan szervezetekkel, mint az OECD (különösen a Nemzetközi Felnőttkompetencia-értékelési Program [PIAAC] eredményeinek felhasználása révén), az ENSZ (különös tekintettel az UNESCO-ra és az ILO-ra) és az Európa Tanács, másrészről pedig az érintett regionális vagy világszintű kezdeményezések keretében;

32.

Finanszírozás: a felnőttkori tanulással kapcsolatos intézkedésekhez különböző forrásokból támogatott eszközök széles köre biztosít finanszírozást. A felnőttoktatást a projektekhez vagy programokhoz kapcsolódó támogatások helyett – lehetőség szerint és adott esetben, továbbá a szubszidiaritás elvével összhangban – folyamatos és rendszeres finanszírozással kell támogatni. A köz- és a magánszféra érdekelt szereplőinek közös felelősségén alapuló finanszírozási megközelítések alkalmazása elősegítheti a támogatási források számának, illetve összegének növelését;

33.

a 2021–2030-as időszakban erőfeszítéseiket az I. mellékletben ismertetett kiemelt területekre összpontosítsák, hozzájárulva ezzel adott esetben az oktatás és képzés terén az európai oktatási térség létrehozása érdekében és azon túlmutatóan folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszerének (2021–2030) végrehajtásához, valamint összhangban saját nemzeti, regionális és helyi sajátosságaikkal, körülményeikkel és jogszabályaikkal;

34.

fokozzák a hatékony kapcsolattartást az érintett minisztériumok között, illetve az érdekelt felekkel, például a szociális partnerekkel, a vállalkozásokkal, a nem kormányzati és civil társadalmi szervezetekkel annak érdekében, hogy javuljon a koherencia a felnőttkori tanulásra vonatkozó szakpolitikák és a tágabb társadalmi-gazdasági szakpolitikák között. Ez az összkormányzati és többszereplős megközelítés tovább erősíthető a szakpolitikákat a gyakorlati megoldásokkal összekapcsoló hatékony nemzeti, regionális és helyi koordinációval;

35.

minden szintre kiterjedő partnerségek kialakítása révén, egész életen át tartó pályaorientációval és szakmai előmeneteli lehetőségek biztosításával támogassák a felnőttkori tanulást. E pályaorientációt a minőségbiztosítás elveivel összhangban tájékoztatási intézkedésekkel, validációval és ismeretterjesztéssel kell kiegészíteni, hozzájárulva ezáltal a kompetenciafejlesztési pályákról szóló tanácsi ajánlás végrehajtásához. Mindez biztosítani fogja, hogy a felnőttek saját igényeiknek megfelelően lehetőséget kapjanak alapkészségeik és kulcskompetenciáik fejlesztésére, és így megfelelő szinten elsajátíthassák a társadalom, illetve a munkaerőpiac által napjainkban elvárt készségeket;

36.

a nem formális és az informális tanulás eredményeinek érvényesítéséről szóló tanácsi ajánlás végrehajtása keretében lépjenek előre a valamennyi felnőtt számára rendelkezésre álló érvényesítési lehetőségek biztosítása terén, olyan második esélyt nyújtó tanulási lehetőségeket kínálva ezáltal, amelyek teljes vagy részleges képesítés megszerzéséhez vezethetnek;

37.

mind az általános, mind pedig a szakképzés terén biztosított rugalmas tanulási útvonalak révén támogassák a felnőttoktatási lehetőségek kibővítését a középfokú és a felsőoktatás szintjén, például esti oktatás, részidős képzés, távoktatás és vegyes tanulás formájában, valamint tegyék lehetővé a felnőtt tanulók számára, hogy a) a legalább az EKKR 4. szintjének megfelelő képesítéseket szerezzenek, illetve b) a kompetenciáik naprakésszé tételét, bővítését és elmélyítését célzó rövid tanfolyamokat végezhessenek;

38.

javítsák a felnőttképzésben részt vevő tanárok és oktatók (5) foglalkozási státuszát, és támogassák e munkakörök professzionalizálását, továbbá az innovatív megközelítések (például vegyes tanulás, online, hibrid és távoktatás stb.) és erőforrások (IKT-infrastruktúra és -eszközök) alkalmazásának támogatása révén nyújtsanak számukra jobb alap- és továbbképzési, valamint szakmai továbbképzési lehetőségeket;

39.

adott esetben támogassák az oktatási, képzési és tanulási folyamatok magas színvonalú és befogadáson alapuló digitalizálását szervezeti és egyéni szinten egyaránt. Ezenfelül biztosítsanak segítségnyújtást, oktatást és képzést a felnőtt tanulók részére ahhoz, hogy megtanulják szélesebb körben és hatékonyabban alkalmazni a digitális eszközöket, figyelembe véve a digitális szakadékot, a nemek közötti digitális szakadékot is ideértve;

40.

törekedjenek olyan egyszerű, rugalmas és átfogó mechanizmusok kidolgozására, amelyekkel a vállalatok, illetve a magánszemélyek növelni tudják a tudatosságot a társadalom tagjainak körében és szemléletváltásra tudják ösztönözni őket, mégpedig az egész életen át tartó tanulás koncepcióját alapul véve, amely hangsúlyozza a folyamatos ismeretszerzés, valamint készség- és kompetenciafejlesztés szükségességét;

41.

a felnőttek tanulási tevékenységekben való részvételének előmozdítása céljából támogassák az egész életen át tartó tanulást olyan különböző eszközök alkalmazása révén, mint például az EPALE, a felnőttkori tanulás elektronikus európai platformja (pl. a felnőttoktatási szakemberek, köztük a felnőttképzésben dolgozó tanárok és oktatók, a pályaorientációs munkatársak és a támogató személyzet, a kutatók és a tudományos szakemberek, valamint a döntéshozók támogatása);

42.

mozdítsák elő a felnőtt tanulók és a felnőttoktatásban dolgozók tanulási célú mobilitását, valamint a határokon átnyúló együttműködést többek között az Erasmus+ program, az uniós kohéziós politikai alapok és adott esetben egyéb eszközök keretében;

43.

tegyenek további erőfeszítéseket a tanulás valamennyi típusa előtt álló akadályok és korlátok felszámolására, ideértve a mobilitással, a hozzáférhetőséggel, a nemek közötti egyenlőség hiányával, a pályaorientációval, a tájékoztatással, a hallgatói szolgáltatásokkal és a korábbi tanulási tevékenységek tanulási eredményként való elismerésével kapcsolatos problémákat is;

44.

tökéletesítsék a minőségbiztosítási mechanizmusokat többek között a programok, az eljárások, a végrehajtó szervezetek, a felnőttképzésben dolgozó tanárok és oktatók, valamint a tanácsadási tevékenységek tekintetében végzett belső és külső minőségbiztosítás előmozdítása, továbbá például a pályakövetés keretében gyűjtött információk felhasználásán alapuló adatgyűjtési módszerek kidolgozása révén;

45.

támogassa a tagállamokat a felnőttkori tanulásra vonatkozó új európai cselekvési programnak (2021–2030), valamint annak az I. mellékletben ismertetett kiemelt területeinek a végrehajtásában, valamint a holisztikus, összkormányzati megközelítést alkalmazó nemzeti készségfejlesztési stratégiák esetleges kidolgozásában;

46.

biztosítsa a felnőttkori tanulásra vonatkozó új európai cselekvési programmal (2021–2030) összhangban tett uniós szakpolitikai kezdeményezések egymást kiegészítő jellegét és koherenciáját;

47.

alakítson ki szoros kapcsolatot a tagállamokkal annak biztosítása érdekében, hogy az oktatás és képzés terén az európai oktatási térség létrehozása érdekében és azon túlmutatóan folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszeréről (2021-2030) szóló tanácsi állásfoglalásnak megfelelően rugalmas és hatékony irányítási struktúra álljon rendelkezésre, amely magában foglalja különösen a felnőttoktatással foglalkozó munkacsoportot, a felnőttkori tanulás nemzeti koordinátorainak hálózatát, a társaktól való tanulási tevékenységeket és egyéb hálózatépítési tevékenységeket;

48.

munkájuk finanszírozásával támogassa a felnőttkori tanulás nemzeti koordinátorait a tagállamok között, valamint a Bizottsággal folytatott, a felnőttkori tanulásra vonatkozó új európai cselekvési program (2021–2030) végrehajtására irányuló együttműködés megkönnyítése érdekében;

49.

bővítse az Európában folyó felnőttkori tanulással kapcsolatos tudásanyagot a felnőttkori tanulás kérdéseinek elemzése szempontjából releváns tanulmányokkal és kutatásokkal, többek között az Eurydice, a Cedefop és az ETF révén, valamint más érintett hálózatokkal és intézményekkel együttműködésben, teljes mértékben kihasználva információs és kutatási kapacitásaikat anélkül, hogy a tagállamokra további terhek hárulnának. A 65 év feletti korcsoportra is figyelmet kell fordítani, mégpedig a felnőttoktatásban való részvételükre vonatkozó összehasonlító bizonyítékok és adatok kidolgozása révén;

50.

folytassa és fokozza az együttműködést az érintett nemzetközi szervezetekkel, például az OECD-vel, az ENSZ-szel (különösen az UNESCO-val és az ILO-val) és az Európa Tanáccsal, valamint az olyan releváns regionális vagy világméretű kezdeményezésekkel, mint például a Nyugat-Balkánra irányuló tevékenységek, a keleti partnerség stb.;

51.

biztosítson a felnőttkori tanulásra vonatkozó új európai cselekvési program (2021–2030) végrehajtásának támogatására rendelkezésre álló európai szintű forrásokat olyan releváns uniós programok, források és eszközök segítségével, mint az Erasmus+, az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+), az elbocsátott munkavállalók támogatását szolgáló Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, az Igazságos Átmenet Alap, az InvestEU, a technikai támogatási eszköz stb.;

52.

terjesszen elő szisztematikus áttekintést és ütemtervet azokról a folyamatban lévő és tervezett szakpolitikákról, együttműködési eszközökről, finanszírozási eszközökről, kezdeményezésekről és célzott uniós szintű pályázati felhívásokról – többek között a kompetenciafejlesztési pályákról, az Erasmus+ programról és az európai szemeszterről –, amelyek hozzájárulnak a felnőttkori tanulásra vonatkozó új európai cselekvési program (2021–2030) megvalósításához, és az említett áttekintésről és ütemtervről rendszeresen számoljon be a Tanácsnak;

53.

az oktatás és a képzés terén folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszerének (2021–2030) részeként számoljon be a felnőttkori tanulásra vonatkozó új európai cselekvési program (2021–2030) végrehajtásáról a felnőttkori tanulással foglalkozó nemzeti koordinátorok, a felnőttoktatással foglalkozó munkacsoport, valamint az oktatási és kutatási szakértők munkájára építve;

54.

tegye lehetővé az EPALE továbbfejlesztését és végrehajtását, amely platform a kollégák közötti cserekapcsolatok, blogbejegyzések, fórumok és hálózatépítés révén, valamint a felnőttkori tanulás valamennyi vonatkozásáról magas színvonalú, pontos és releváns tájékoztatást nyújtva támogatja és megerősíti a felnőttoktatásban részt vevő szakembereket;

55.

támogassa a tagállamokat – többek között finanszírozás útján – a kutatási ciklusokban való rendszeres részvételükben annak érdekében, hogy összehasonlítható adatok álljanak rendelkezésre a felnőttek készségeinek területén elért előrehaladásukról (OECD-felmérés a felnőttek készségeiről [PIAAC], felnőttoktatási felmérés, munkaerő-felmérés).