Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32020D2229

    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/2229 határozata (2020. december 23.) az Európa kulturális fővárosai kezdeményezés 2020–2033. évekre szóló uniós fellépésének létrehozásáról szóló 445/2014/EU határozat módosításáról (EGT-vonatkozású szöveg)

    HL L 437., 2020.12.28, p. 116–119 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

    Legal status of the document In force

    ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/2020/2229/oj

    2020.12.28.   

    HU

    Az Európai Unió Hivatalos Lapja

    L 437/116


    AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2020/2229 HATÁROZATA

    (2020. december 23.)

    az Európa kulturális fővárosai kezdeményezés 2020–2033. évekre szóló uniós fellépésének létrehozásáról szóló 445/2014/EU határozat módosításáról

    (EGT-vonatkozású szöveg)

    AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

    tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 167. cikke (5) bekezdésére,

    tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

    a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

    a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

    rendes jogalkotási eljárás keretében (1),

    mivel:

    (1)

    Az „Európa kulturális fővárosai” elnevezésű uniós kezdeményezés (a továbbiakban: a kezdeményezés) célkitűzései a 445/2014/EU európai parlamenti és tanácsi határozat (2) szerint a következők: Európában a kultúrák sokszínűségének megóvása és előmozdítása, valamint közös jegyeik kiemelése, illetve a polgárok közös kulturális térséghez tartozása érzésének megerősítése; annak elősegítése, hogy a kultúra hozzájáruljon a városok hosszú távú fejlődéséhez; a kulturális kínálat mértékének, sokszínűségének és európai dimenziójának bővítése a városokban, többek között országok közötti együttműködés révén; a kultúrához való hozzáférés és az abban való részvétel szélesítése; a kulturális ágazat teljesítményének, más ágazatokhoz való kapcsolódásának fokozása; a városok nemzetközi arculatának erősítése a kultúra révén.

    (2)

    A kezdeményezés célkitűzései elérésének feltétele a mobilitás, a turizmus, a rendezvények szervezése és a nyilvánosság részvétele, amelyek a Covid19-világjárvány ideje alatt rendkívüli nehézségekbe ütköznek, sőt, gyakorlatilag lehetetlenné váltak.

    (3)

    Az Európa-szerte bevezetett kijárási korlátozások közvetlen következményeként a kulturális helyszíneket bezárták, a kulturális rendezvényeket pedig lemondták vagy határozatlan időre elhalasztották. A fizikai határátlépés korlátozása miatt az európai és nemzetközi kulturális együttműködési projektek radikális mértékben lelassultak. Végezetül a gyorsan csökkenő bevételek és a felmerülő népegészségüggyel kapcsolatos szükségletek miatt a helyi, regionális és nemzeti kormányzatok fokozott költségvetési nyomásnak vannak kitéve. Jelenleg a kultúra magánszponzorok általi finanszírozása is egyre nagyobb kihívást jelent, mivel nincsenek szponzorálható nyilvános rendezvények, vagy a cégek a népegészségüggyel kapcsolatos szponzori tevékenységeket kezelik prioritásként.

    (4)

    Elsődlegesen a cím viselésének évétől függően az „Európa Kulturális Fővárosa” címet (a továbbiakban: a cím) jelenleg és a jövőben viselő városok eltérő mértékben érintettek. Úgy tűnik, hogy a a címet 2020-ban viselő két városra, valamint a cím viselésére 2021-ben készülő három városra hatott ki a legjelentősebben a helyzet, jóllehet a címet a jövőben viselő városokra gyakorolt hatás meghatározatlan marad.

    (5)

    A 2020-ban a címet viselő két városnak 2020 márciusától kezdve el kellett halasztania vagy le kellett mondania rendezvényeket anélkül, hogy tudták volna, hogy a helyzet mikor normalizálódik vagy normalizálódik-e egyáltalán, miközben még mindig költségeik merülnek fel. A gyakorlatban ez meggátolja az említett két várost abban, hogy 2020-ban teljes mértékben végrehajtsák kulturális programjaikat, és kiaknázzák a humántőke területén és a pénzügyi téren eszközölt jelentős mértékű beruházásokat.

    (6)

    A címet majd 2021-ben viselő három városban a Covid19-világjárvány nagyon magas fokú bizonytalanságot eredményezett közel minden, az előkészítő munkálataikkal kapcsolatos területen: a magán- és állami partnerek bizonytalan finanszírozási kilátásai, a részvételen alapuló munkára és az engedélyezendő rendezvénytípusokra egyaránt kiható ismeretlen jövőbeli biztonsági előírások, valamint az idegenforgalmat és az európai partnerségek lehetőségét csökkentő korlátozások tekintetében. A Covid19 elterjedésének megakadályozására bevezetett megelőző intézkedések követeztében a végrehajtó csapatoknak a kijárási korlátozás hatálya alá kerülése kritikus mértékben lelassította az említett három város előkészítő munkáját akkor, amikor normális körülmények között éppen meg kellene kétszerezniük az erőfeszítéseiket. Az előkészítő munkát az is lelassította, hogy a pontenciális szerződő partnerek gazdasági fennmaradása bizonytalan.

    (7)

    A 445/2014/EU határozat nem biztosítja az ilyen rendkívüli körülmények figyelembevételéhez szükséges rugalmasságot, konkrétabban pedig nem tartalmaz egyetlen olyan rendelkezést sem, amely annak az évnek a meghosszabbítására vagy elhalasztására vonatkozik, amely során egy adott város a címet viseli.

    (8)

    A 445/2014/EU határozatot ezért szigorúan e kivételes helyzethez igazodva kell módosítani annak lehetővé tétele érdekében, hogy azok a címet viselő városok, amelyekre a Covid19-világjárvány a legsúlyosabban kihatott, a kezdeményezés célkitűzéseinek megvalósítását biztosító módon hajtsák végre kulturális programjukat.

    (9)

    Az érintett városok és tagállamok részvételével folytatott konzultációs folyamatot követően megállapítást nyert, hogy helyénvaló volna a Horvátország és Írország által a cím 2020-ban történő viselésére kijelölt városok részére a kijelölés évének módosítása nélkül lehetőséget biztosítani arra, hogy kulturális programjaik végrehajtását 2021. április 30-ig folytassák.

    (10)

    Az érintett városok és tagállamok részvételével folytatott konzultációs folyamatot követően megállapítást nyert, hogy célszerű 2021-ről 2023-ra halasztani azt az évet, amelyben Románia és Görögország jogosult a cím viselésére, valamint 2021-ről 2022-re halasztani azt az évet, amelyben egy tagjelölt ország vagy egy potenciális tagjelölt ország jogosult a cím viselésére.

    (11)

    A jogbiztonság, és különösen a címet 2020-ban és 2021-ben viselő városok érdekében, valamint a 445/2014/EU határozat alkalmazásában bekövetkező bármely zavart elkerülendő, e határozatnak sürgősen hatályba kell lépnie, és azt 2021. január 1-től kell alkalmazni.

    (12)

    A 445/2014/EU határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell,

    ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

    1. cikk

    A 445/2014/EU határozat a következőképpen módosul:

    1.

    A 3. cikk a következőképpen módosul:

    a)

    a (2) bekezdésben a második albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

    „A címet minden évben a mellékletben meghatározott naptárban (a továbbiakban: naptár) feltüntetett mindkét tagállamban legfeljebb egy-egy városnak, valamint – a meghatározott években – az Európai Szabadkereskedelmi Társulás azon országa egy városának, amely az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásnak is részese (a továbbiakban: EFTA/EGT-ország), egy tagjelölt ország vagy egy potenciális tagjelölt egy városának, illetve az (5) bekezdésben meghatározott feltételek mellett egy, az Unióhoz csatlakozó ország egy városának kell odaítélni. Azonban a naptárban szereplő három tagállam mindegyikében legfeljebb egy város viselheti a címet 2023-ban.”;

    b)

    a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

    „(3)   A tagállamok városai jogosultak arra, hogy a naptárban szereplő tagállamok sorrendjének megfelelően egy évre viseljék a címet. A 2020-ban a címet viselő városok 2021. április 30-ig tovább viselhetik a címet anélkül, hogy a kijelölés éve megváltozna.”

    2.

    A 4. cikk (2) bekezdésének második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

    „A kulturális programnak ki kell terjednie a cím viselésének évére, és azt kifejezetten a címre vonatkozóan kell összeállítani, az 5. cikkben meghatározott kritériumokkal összhangban. Azonban 2020-ban a címet viselő városok 2021. április 30-ig folytathatják kulturális programjuk végrehajtását.”

    3.

    A 16. cikk (1) bekezdésének harmadik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

    „Az érintett városoknak a cím viselésének évét követő év december 31-ig el kell készíteniük értékelő jelentéseiket, és továbbítaniuk kell azokat a Bizottság részére. Azonban a címet 2020-ban viselő városoknak 2022. április 30-ig kell elkészíteniük értékelő jelentéseiket, és továbbítaniuk azokat a Bizottság részére.”

    4.

    A melléklet helyébe az e határozat mellékletében szereplő szöveg lép.

    2. cikk

    A 445/2014/EU határozat 7–11. cikkében, valamint 13. cikke (2) bekezdésének a) pontjában hivatkozott, a 2021-es cím viselésére vonatkozóan már elvégzett eljárások érvényesek maradnak. A cím viselésének évét a jelen határozat mellékletével összhangban kell módosítani.

    3. cikk

    Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

    Ezt a határozatot 2021. január 1-jétől kell alkalmazni.

    Kelt Brüsszelben, 2020. december 23-án.

    az Európai Parlament részéről

    az elnök

    D. M. SASSOLI

    a Tanács részéről

    az elnök

    M. ROTH


    (1)  Az Európai Parlament 2020. december 17-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2020. december 22-i határozata.

    (2)  Az Európai Parlament és a Tanács 445/2014/EU határozata (2014. április 16.) az Európa kulturális fővárosai kezdeményezés 2020–2033. évekre szóló uniós fellépésének létrehozásáról és az 1622/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 132., 2014.5.3., 1. o.).


    MELLÉKLET

    „NAPTÁR

    2020

    Horvátország

    Írország

     

    2021

     

     

     

    2022

    Litvánia

    Luxemburg

    Tagjelölt ország vagy potenciális tagjelölt

    2023

    Magyarország

    Románia

    Görögország

    2024

    Észtország

    Ausztria

    EFTA/EGT-ország, tagjelölt ország vagy potenciális tagjelölt

    2025

    Szlovénia

    Németország

     

    2026

    Szlovákia

    Finnország

     

    2027

    Lettország

    Portugália

     

    2028

    Csehország

    Franciaország

    EFTA/EGT-ország, tagjelölt ország vagy potenciális tagjelölt

    2029

    Lengyelország

    Svédország

     

    2030

    Ciprus

    Belgium

    EFTA/EGT-ország, tagjelölt ország vagy potenciális tagjelölt

    2031

    Málta

    Spanyolország

     

    2032

    Bulgária

    Dánia

     

    2033

    Hollandia

    Olaszország

    EFTA/EGT-ország, tagjelölt ország vagy potenciális tagjelölt”


    Top