(1)

2020. január 27-én a Dán Királyság az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 114. cikkének (4) bekezdése alapján értesítette a Bizottságot arról a szándékáról, hogy fenn kívánja tartani a műtrágyák kadmiumtartalmára vonatkozó, az (EU) 2019/1009 európai parlamenti és tanácsi rendelettől eltérő nemzeti rendelkezéseket (1).

(2)

Az EUMSZ 114. cikkének (4) és (6) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

(3)

A 2003/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) azokra a termékekre vonatkozik, amelyek „EK-műtrágya” megjelölésű műtrágyaként kerülnek forgalomba. A 2003/2003/EK rendelet I. mellékletében felsorolt típusokba tartozó és az említett rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő műtrágyák „EK-műtrágyaként” jelölhetők meg és szabadon forgalmazhatók a belső piacon.

(4)

A 2003/2003/EK rendelet I. melléklete kimerítően felsorolja a harmonizációs szabályok hatálya alá tartozó műtrágyatípusokat. Minden egyes műtrágyatípusra külön követelmények vonatkoznak például a tápanyagtartalom, a tápanyag oldhatósága vagy a feldolgozási módszerek tekintetében.

(5)

A 2003/2003/EK rendelet elsősorban a szervetlen műtrágyákra alkalmazandó. A hatálya alá tartozó egyes műtrágyatípusok foszfor-pentoxid (P2O5)-egyenértékben számított foszfortartalma eléri vagy meghaladja az 5 tömegszázalékot.

(6)

A 2003/2003/EK rendelet 5. cikke rögzíti az EK-műtrágyák szabad belső piaci kereskedelmének az elvét, kimondva, hogy a tagállamok – az összetételre, azonosításra, címkézésre vagy csomagolásra vonatkozó indokok és a rendelet más rendelkezései alapján – nem tilthatják, korlátozhatják, vagy akadályozhatják az „EK-műtrágya” megjelölésű és az említett rendelet rendelkezéseinek megfelelő műtrágyák forgalomba hozatalát.

(7)

A 2003/2003/EK rendelet nem állapít meg határértékeket az EK-műtrágyák szennyező anyag-tartalmára vonatkozóan. Ezért – az EUMSZ érintett rendelkezései alapján hozott bizottsági határozatokon (3) alapuló néhány kivételtől eltekintve – a legalább 5 % P2O5-tartalmú EK-műtrágyák kadmiumtartalmuktól függetlenül szabadon forgalmazhatók a belső piacon.

(8)

Ugyanakkor már a 2003/2003/EK rendelet (15) preambulumbekezdése előirányozta, hogy a Bizottság foglalkozni fog az ásványi műtrágyákban szándékolatlanul előforduló kadmiumtartalom kérdésével. Az említett preambulumbekezdés szerint „a műtrágyák az emberi és az állati egészségre, valamint a környezetre potenciális veszélyt jelentő anyagokkal szennyeződhetnek. A toxicitási, ökotoxicitási és környezetvédelmi tudományos bizottság (SCTEE) véleménye alapján, a Bizottság foglalkozni szándékozik az ásványi műtrágyákban véletlenszerűen előforduló kadmiumtartalommal, és – adott esetben – rendelettervezetet állít össze, amelyet az Európai Parlament és a Tanács elé szándékozik terjeszteni. Hasonló felmérés készül – adott esetben – más szennyező anyagok tekintetében is”.

(9)

Az (EU) 2019/1009 rendelet harmonizációs szabályokat állapít meg az „uniós termésnövelő anyagokra” vonatkozóan, valamint 2022. július 16-i hatállyal hatályon kívül helyezi a 2003/2003/EK rendeletet.

(10)

Az uniós termésnövelő anyagok olyan termésnövelő anyagok, amelyeket a belső piacon való forgalmazáskor CE-jelöléssel látnak el. Minden uniós termésnövelő anyagnak meg kell felelnie az (EU) 2019/1009 rendeletben a vonatkozó funkció szerinti termékkategóriára, valamint összetevő-kategóriára vagy -kategóriákra előírt követelményeknek, továbbá azokat az ugyanott meghatározott címkézési követelményeknek megfelelő címkével kell ellátni. Az uniós termésnövelő anyagokra hét, funkció szerinti termékkategória vonatkozik, ebből egy a műtrágyákat fedi le.

(11)

Az (EU) 2019/1009 rendelet a 2003/2003/EK rendelet I. mellékleténél általánosabb módon foglalkozik a szervetlen műtrágyákkal, azok kapcsán általános minőségi és biztonságossági követelményeket ír elő. Ezenkívül az (EU) 2019/1009 rendelet a 2003/2003/EK rendelet tárgyi hatályán kívül eső szerves és szerves-ásványi trágyákra is vonatkozik.

(12)

Az (EU) 2019/1009 rendelet I. mellékletének az 1.B. funkció szerinti termékkategória 3. pontjának a)ii. alpontjában, valamint a az 1.C.I. funkció szerinti termékkategória 2. pontjának a)ii. alpontjában az említett rendelet bevezeti a „foszfáttartalmú műtrágyák” fogalmát az olyan szerves-ásványi trágyák, illetve makroelem-tartalmú szervetlen trágyák esetében, amelyek foszfor-pentoxid (P2O5)-egyenértékben számított teljes foszfortartalma legalább 5 tömegszázalék.

(13)

A rendelet uniós szinten első alkalommal határoz meg határértékeket az uniós termésnövelő anyagokban előforduló szennyező anyagok tekintetében. A foszfortartalmú műtrágyák esetében a kadmiumtartalom határértéke 60 mg/kg P2O5. A többi műtrágya esetében más határértékek alkalmazandók, és azokat nem mg/kg P2O5 mértékegységben, hanem a teljes termékre és annak minden összetevőjére vonatkoztatott mg/kg szárazanyag-tartalomban fejezik ki.

(14)

A szabad mozgás elvét az (EU) 2019/1009 rendelet 3. cikkének (1) bekezdése rögzíti, amelynek értelmében a tagállamok az összetétellel, a címkézéssel, vagy az említett rendelet hatálya alá tartozó egyéb szempontokkal kapcsolatos okokból nem akadályozhatják a rendeletnek megfelelő uniós termésnövelő anyagok forgalmazását. Az (EU) 2019/1009 rendelet 3. cikkének (2) bekezdése szerint ugyanakkor azon tagállamok, amelyekre 2019. július 14-én vonatkozik az EUMSZ 114. cikke (4) bekezdésének megfelelő, a műtrágyák kadmiumtartalma tekintetében a 2003/2003/EK rendelettől való eltérés, tovább alkalmazhatják a foszfáttartalmú műtrágyák kadmiumtartalmára vonatkozó nemzeti határértékeket mindaddig, amíg a foszfáttartalmú műtrágyák kadmiumtartalmára vonatkozóan az érintett tagállamban 2019. július 14-én alkalmazandó határértékekkel megegyező vagy azoknál alacsonyabb harmonizált uniós határértékek nem kerülnek alkalmazásra.

(15)

Emellett a Bizottságnak 2026. július 16-ig felül kell vizsgálnia a foszfáttartalmú műtrágyák kadmiumtartalmára vonatkozó határértékeket, és ennek keretében értékelnie kell e határértékek alacsonyabb, megfelelő szintre történő csökkentésének megvalósíthatóságát. Ennek során a Bizottságnak figyelembe kell vennie a környezeti tényezőket, különösen a talaj- és éghajlati viszonyokat, az egészségügyi tényezőket, valamint a társadalmi-gazdasági tényezőket, beleértve az ellátás biztonságával kapcsolatos szempontokat is.

(16)

A termésnövelő anyagok uniós piaca csak részben harmonizált.

(17)

A 2003/2003/EK rendelet célja, hogy biztosítsa az EK-műtrágyáknak a belső piacon történő szabad mozgását. Az említett rendelet nem érinti azonban az úgynevezett „nemzeti műtrágyákat”, amelyeket a nemzeti jogszabályokkal összhangban hoznak forgalomba a tagállamokban. A gyártók választhatnak, hogy a műtrágyát „EK-műtrágyaként” vagy „nemzeti műtrágyaként” forgalmazzák.

(18)

Az (EU) 2019/1009 rendelet változatlanul meghagyja az opcionális rendszert. Ezáltal biztosítja az uniós termésnövelő anyagoknak a belső piacon való szabad mozgását, és továbbra is lehetővé teszi a nemzeti termésnövelő anyagok forgalomba hozatalát. Továbbra is a gyártó az, aki választ.

(19)

A 2003/2003/EK és az (EU) 2019/1009 rendelet értelmében a tagállamok nem akadályozhatják a vonatkozó követelményeknek megfelelő EK-műtrágyák, illetve uniós termésnövelő anyagok forgalmazását, többek között a kadmiumtartalommal kapcsolatos okokból sem.

(20)

A tagállamok ugyanakkor bármilyen, általuk megfelelőnek ítélt határértéket bevezethetnek vagy fenntarthatnak a nemzeti termésnövelő anyagok szennyező anyag-tartalmára vonatkozóan, amelyek kívül esnek az (EU) 2019/1009 rendelet hatályán. Többé-kevésbé az összes tagállamot érinti az a veszély, amelyet a kadmium felhalmozódása jelent a növénytermesztés hosszú távú fenntarthatóságára nézve. A tagállamok többsége már bevezetett a nemzeti termésnövelő anyagok kadmiumtartalmának korlátozására irányuló szabályokat azzal a céllal, hogy csökkentse a kadmium környezetbe való kibocsátását, és ezáltal a kadmiumnak való emberi kitettséget. Ez a határozat nem az ilyen típusú szabályokra vonatkozik.

(21)

Az uniós harmonizációs szabályok tehát a termésnövelő anyagokra alkalmazandó nemzeti rendelkezésekkel egyidejűleg érvényesek.

(22)

A Dán Királyság által bejelentett nemzeti rendelkezéseket (a továbbiakban: bejelentett nemzeti rendelkezések) a foszfortartalmú műtrágyák kadmiumtartalmáról szóló, 1989. április 5-i 223. sz. rendelet (a továbbiakban: rendelet) tartalmazza, amelynek értelmében a jelenlegi határérték 1998 óta alkalmazandó.

(23)

A rendelet a Dániában való használatra történő értékesítést szabályozza. A rendelet a legalább 1 tömegszázalék teljes foszfortartalmú, ásványi foszfát alapú műtrágyák kadmiumtartalmára vonatkozó határértéket határozza meg. Az 1 tömegszázalék foszfortartalom 2,3 tömegszázalék, foszfor-pentoxid (P2O5)-egyenértékben számított foszfortartalomnak felel meg. Az ilyen műtrágyák kadmiumtartalmára vonatkozó határérték 110 mg Cd/kg foszfor (P), ami 48 mg Cd/kg P2O5 értéknek felel meg. A foszfor-pentoxid (P2O5)-egyenértékben számítva legalább 2,3 tömegszázalék teljes foszfortartalmú, ásványi foszfát alapú műtrágyáktól eltérő műtrágyák tekintetében a rendelet nem állapít meg a kadmiumtartalomra vonatkozó határértéket.

(24)

A Dán Királyság a rendeletben megállapított határértéket a nemzeti műtrágyákra és a 2003/2003/EK rendelet értelmében harmonizált műtrágyákra egyaránt alkalmazza. A Dániában 1989 óta alkalmazott rendeletet a Dán Királyság a 2003/2003/EK rendelet tekintetében nem jelentette be a Bizottságnak az EUMSZ 114. cikkével, illetve a Szerződés e rendelkezésének megfelelő korábbi rendelkezésekkel (4) összhangban. A szóban forgó értesítésben az (EU) 2019/1009 rendelettel kapcsolatban a Dán Királyság azonban kiemelte, hogy 1988. január 19-én a 83/189/EGK tanácsi irányelvnek (5) megfelelően értesítette a Bizottságot a rendelet tervezetéről, és a tervezett nemzeti határértéket a rendelet elfogadását megelőzően megemelte annak érdekében, hogy figyelembe vegye három másik tagállam által az értesítést követően emelt kifogásokat.

(25)

Az értesítésben a Dán Királyság kérte a Bizottságot, hogy engedélyezze a bejelentett nemzeti rendelkezéseknek a foszfor-pentoxid (P2O5)-egyenértékben számítva legalább 2,3 tömegszázalék teljes foszfortartalmú, ásványi foszfát alapú műtrágyákra az (EU) 2019/1009 rendeletben a kadmiumtartalomra vonatkozóan megállapított határértékektől eltérve történő alkalmazását. Más szóval, a Dán Királyság szándéka, hogy a kadmiumtartalom nemzeti szinten meghatározott határértékét a foszfáttartalmú műtrágyákra és az említett rendelet által szabályozott egyéb műtrágyákra egyaránt alkalmazza. A jelenlegi értesítés nem tartalmaz a 2003/2003/EK rendelettől való eltérés engedélyezése iránti kérelmet.

(26)

Egy 2020. január 27-én kelt és 2020. január 29-én iktatott levelében a Dán Királyság értesítette a Bizottságot arról a szándékáról, hogy az (EU) 2019/1009 rendelettől eltérve fenn kívánja tartani a foszfor-pentoxid (P2O5)-egyenértékben számítva legalább 2,3 tömegszázalék teljes foszfortartalmú, ásványi foszfát alapú műtrágyák kadmiumtartalmára vonatkozó nemzeti rendelkezéseket. Az EUMSZ – 36. cikkével összefüggésben értelmezett – 114. cikke (4) bekezdésének megfelelően, a Dán Királyság indoklása az emberi egészségnek és a környezetnek a környezetben előforduló kadmiumnak való kitettséggel szembeni védelmével összefüggő lényeges követelményeken alapul.

(27)

A Bizottság 2020. január 30-án kelt levelében visszaigazolta az értesítés kézhezvételét, és tájékoztatta a Dán Királyságot, hogy az EUMSZ 114. cikkének (6) bekezdése szerinti hat hónapos vizsgálati időszak 2020. július 30-án ér véget.

(28)

Az EUMSZ 114. cikkének (4) bekezdésén alapuló értesítésének alátámasztásául a Dán Királyság 2020. március 31-én további információkat juttatott el a Bizottsághoz. Ezek az információk egyrészt pontosításokkal szolgálnak azon nemzeti rendelkezések tárgyi hatályát illetően, amelyeket a Dán Királyság fenn kíván tartani, másrészt részletes adatokkal a műtrágyák dániai piacával kapcsolatban.

(29)

A további információk benyújtása révén a Dán Királyság tisztázta többek között, hogy az elsődleges probléma, amelyet a bejelentett nemzeti rendelkezésekkel kezelni kívánnak, és amely így a dán értesítésben szereplő tudományos értékelés elsődleges témája, a magas foszfortartalmú szervetlen ásványi trágyák kérdése, mivel a műtrágyákból származó legnagyobb kadmiumterhelés az ilyen típusú műtrágyákkal hozható összefüggésbe, és hasonló aggodalomra adnak okot a nagy mennyiségű szervetlen ásványi foszfort tartalmazó szerves ásványi műtrágyák. A Dán Királyság azt is jelezte, hogy hajlandó lenne megvizsgálni a tájékoztatási, illetve jogszabály-módosítási lehetőségeket az (EU) 2019/1009 rendeletben meghatározott, funkció szerinti termékkategóriákkal és határértékekkel kapcsolatban.

(30)

Ezt követően a Bizottság közleményt tett közzé az értesítésről az Európai Unió Hivatalos Lapjában (6), hogy tájékoztassa az érdekelt feleket a Dán Királyság nemzeti rendelkezéseiről, valamint az értesítés alátámasztására felhozott indokokról. Az értesítés közzétételét követően semmilyen észrevétel nem érkezett.

(31)

2020. április 6-án kelt levelében a Bizottság tájékoztatta a többi tagállamot is az értesítésről, és lehetőséget biztosított számukra, hogy ahhoz 30 napon belül észrevételeket tegyenek. A megadott határidőn belül a Bizottsághoz Belgiumtól, a Szlovák Köztársaságtól, Magyarországtól és Máltától érkeztek észrevételek. A fenti első három tagállam megemlítette, hogy nem voltak észrevételei az értesítéssel kapcsolatban. Málta megjegyezte, hogy nem emel kifogást a Dán Királyság azon szándéka ellen, hogy fenn kívánja tartani a műtrágyák kadmiumtartalmára vonatkozó nemzeti határértékeit.

(32)

Előzetes észrevételként a Bizottság megjegyzi, hogy az Európai Unió Bíróságának (a továbbiakban: a Bíróság) ítélkezési gyakorlatából egyértelműen következik, hogy az EUMSZ 114. cikkének (4)–(6) bekezdésében meghatározott eljárás célja annak biztosítása, hogy egy tagállam se alkalmazhasson a harmonizált szabályoktól eltérő nemzeti szabályokat a Bizottság megerősítésének megszerzése nélkül. A tagállamok nem alkalmazhatják a nemzeti rendelkezéseket egyoldalúan, értesítés elküldése, és a Bizottság megerősítéséről szóló határozat megszerzése nélkül (7).

(33)

A Bizottság azt is megállapítja, hogy az (EU) 2019/1009 rendelet 3. cikkének (2) bekezdése csak a 2003/2003/EK rendelet 5. cikkétől való, az EUMSZ 114. cikkének (4) bekezdése értelmében küldött értesítések alapján 2019. július 14-e előtt engedélyezett eltérésekre vonatkozik.

(34)

A Bizottság úgy véli, hogy a tervezetről a Dán Királyság által az 1988. január 19-i 83/189/EGK irányelv értelmében küldött, fent említett értesítés nem összehasonlítható az EUMSZ 114. cikkének (4)–(6) bekezdése szerinti eljárással, mivel ez utóbbi eljárás célja a kereskedelem technikai akadályainak megelőzése, és nem pedig a meglévő nemzeti rendelkezések uniós harmonizált intézkedéstől való eltérésének lehetővé tétele. A jelenlegi esetben nem vitatott, hogy a Dán Királyság nem küldött 2019. július 14-e előtt értesítést a rendeletről az EUMSZ 114. cikkének megfelelően, és a Bizottság azt nem hagyta jóvá.

(35)

Ebből következően a Dán Királyság nem részesül a 2003/2003/EK rendelet 5. cikkétől való eltérésben. Ennélfogva az (EU) 2019/1009 rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében foglalt rendelkezést sem alkalmazhatja.

(36)

Az EUMSZ 114. cikkének (4) és (6) bekezdése szerint egy harmonizációs intézkedés elfogadását követően egy tagállam az EUMSZ 36. cikkében említett lényeges követelmények alapján vagy a környezet, illetve a munkakörnyezet védelmével kapcsolatosan fenntarthatja szigorúbb nemzeti rendelkezéseit, amennyiben ezekről a rendelkezésekről értesíti a Bizottságot, és a Bizottság jóváhagyja az adott intézkedéseket.

(37)

Az értesítés elfogadhatóságáról való megbizonyosodáshoz a Bizottságnak azt kell értékelnie, hogy a bejelentett nemzeti rendelkezések az újonnan bevezetett harmonizációs szabálytól eltérő, már korábban létező intézkedést képeznek-e, valamint hogy szigorúbbak-e az uniós harmonizációs szabálynál.

(38)

A szóban forgó rendelet Dániában 1989 óta alkalmazandó. Ezért az (EU) 2019/1009 rendelet elfogadásakor lényegében már létezett.

(39)

Annak megállapítása érdekében, hogy az 1989-ben bevezetett és jelenlegi formájukban 1998 óta alkalmazott, bejelentett nemzeti rendelkezések az EUMSZ 114. cikke (4) bekezdésének alkalmazásában korábban már létező rendelkezéseknek minősülnek-e, két tényezőt kell megvizsgálni.

(40)

Először is, a 2003/2003/EK rendelet helyébe az (EU) 2019/1009 rendelet lép, ami pedig hatályon kívül helyezte a műtrágyákra a bejelentett nemzeti rendelkezések bevezetésekor általánosan alkalmazott irányelvet, azaz a 76/116/EGK irányelvet (8).

(41)

Ez felveti azt a kérdést, hogy a bejelentett nemzeti rendelkezések olyan rendelkezéseknek tekinthetők-e, amelyek hatályát fenntartják, és amelyek az EUMSZ 114. cikkének (4) bekezdésével összhangban az (EU) 2019/1009 rendelet tekintetében bejelenthetők a Bizottságnak, tekintettel a 76/116/EGK irányelv és a 2003/2003/EK rendelet által megállapított harmonizációra.

(42)

Egyrészt, az (EU) 2019/1009 rendelet 3. cikkének (2) bekezdése kiterjeszti a 2003/2003/EK rendelet 5. cikkétől való korábbi eltéréseket az (EU) 2019/1009 rendelet 3. cikkének (1) cikkére, így pedig lehetővé teszi, hogy az EUMSZ 114. cikkének (4) bekezdése szerinti értesítések és a Bizottságnak az EUMSZ 114. cikkének (6) bekezdése szerinti határozatai nyomán a 2003/2003/EK rendeletben előírt harmonizáció hatálya alá tartozó műtrágyákra jogszerűen alkalmazandó meglévő nemzeti intézkedések az (EU) 2019/1009 rendelet értelmében az új, kiterjesztett hatókörű harmonizáció hatálya alá tartozó uniós termésnövelő anyagokra is vonatkozzanak. Ez megerősíti, hogy az (EU) 2019/1009 rendelet a 2003/2003/EK rendeletből eredő harmonizáció folytatása.

(43)

Másrészt az (EU) 2019/1009 rendelet (11) preambulumbekezdése megerősíti, hogy a jogalkotó az EUMSZ 114. cikke (4) bekezdésének körülírásával úgy tekintette, hogy az EUMSZ 114. cikkének (4) bekezdése szerinti értékelés céljából az (EU) 2019/1009 rendeletet kell figyelembe venni:

„Számos tagállam alkalmaz olyan nemzeti rendelkezéseket, amelyek az emberi egészség és a környezet védelméhez kapcsolódó okokból korlátozzák a foszfáttartalmú műtrágyák kadmiumtartalmát. Amennyiben egy tagállam a harmonizált határértékek e rendelet alapján történő elfogadását követően is szükségesnek tartja az említett nemzeti rendelkezések fenntartását addig, amíg ezek a harmonizált határértékek a már érvényben lévő nemzeti határértékekkel egyenlőek vagy azoknál alacsonyabbak, e rendelkezésekről értesítenie kell a Bizottságot az EUMSZ 114. cikke (4) bekezdésének megfelelően. Ezenfelül az EUMSZ 114. cikkének (5) bekezdésével összhangban, amennyiben valamely tagállam új tudományos bizonyítékon alapuló, a környezet vagy a munkakörnyezet védelmével kapcsolatos új nemzeti rendelkezések – például a foszfáttartalmú műtrágyák kadmiumtartalmát korlátozó rendelkezések – bevezetését tartja szükségesnek az adott tagállamra jellemző olyan probléma miatt, amely e rendelet elfogadása után merült fel, ezekről az előirányzott rendelkezésekről és bevezetésük indokairól értesítenie kell a Bizottságot. […]”

(44)

Ezt az értelmezést a 76/116/EGK irányelv és a 2003/2003/EK rendelet, és az (EU) 2019/1009 rendelet szabályozási rendszere és tárgyi hatálya közötti különbség, valamint az a tény is alátámasztja, hogy az (EU) 2019/1009 rendelet először vezet be a kadmiumtartalomra vonatkozó harmonizált határértéket.

(45)

Az is megjegyzendő, hogy egyes olyan korábbi esetekben, amikor egy új harmonizációs intézkedés lépett egy meglévő intézkedés helyébe, a Bíróság csak az újonnan elfogadott harmonizációs intézkedésre hivatkozott úgy, mint az EUMSZ 114. cikkének (4) bekezdése szerinti értékelések céljából figyelembe veendő intézkedésre. (9)

(46)

Következésképpen, mivel az (EU) 2019/1009 rendelet az a harmonizációs intézkedés, amelyet az EUMSZ 114. cikkének (4) bekezdése alapján bejelentett nemzeti rendelkezések céljából figyelembe kell venni, a Bizottságnak meg kell bizonyosodnia arról, hogy a bejelentett nemzeti rendelkezések az EUMSZ 114. cikkének (4) bekezdésében foglalt követelménnyel összhangban már az említett rendeletet megelőzően is léteztek.

(47)

Másodszor, a bejelentett nemzeti rendelkezésekről soha nem értesítették a Bizottságot az EUMSZ 114. cikkének vagy az azzal egyenértékű korábbi rendelkezéseknek megfelelően, sem a 76/116/EGK irányelvtől, sem pedig a 2003/2003/EK rendelettől való eltérésként.

(48)

Ez felveti azt a kérdést, hogy ennek ellenére a szóban forgó rendelkezések az EUMSZ 114. cikkének (5) bekezdése értelmében bejelentendő új nemzeti rendelkezések helyett minősülhetnek-e az EUMSZ 114. cikke (4) bekezdésének alkalmazásában az (EU) 2019/1009 rendeletet megelőzően már létező rendelkezéseknek. Ennek a kérdésnek az eldöntése érdekében meg kell vizsgálni az EUMSZ 114. cikke (4) és (5) bekezdése közötti különbségtétel célját.

(49)

E különbségtétellel a Bíróság ítélkezési gyakorlatában foglalkozott. A C-3/00. sz. Dánia kontra Bizottság ügyben a Bíróság az EKSZ 95. cikke tekintetében, amely az EUMSZ 114. cikkének felel meg, a következőket állapította meg:

„A 95. cikkben meghatározott két eset abban különbözik, hogy az első esetben a nemzeti intézkedések már a harmonizációs intézkedéseket megelőzően fennálltak. Ezeket tehát ismerte a közösségi jogalkotó, aki nem tudott vagy nem szándékozott abból a harmonizációhoz meríteni. Ezért elfogadható, hogy a tagállam kérhesse saját szabályai hatályának fennmaradását. Ehhez az EK-Szerződés megköveteli, hogy ezeket az intézkedéseket a 30. cikkben említett lényeges követelmények alapján vagy a környezet, illetve a munkakörnyezet védelmével kapcsolatos követelményekkel igazolják. Ezzel szemben a második esetben egy új nemzeti jogszabály elfogadása nagyobb eséllyel veszélyeztetheti a harmonizációt. A közösségi intézmények természetesen nem tudták figyelembe venni a nemzeti szabályozást a harmonizációs intézkedések kidolgozásakor. Ebben az esetben az EK 30. cikkben előírt követelmények nem vehetők figyelembe, és csak a környezet és a munkakörnyezet védelmével kapcsolatos indokok elfogadhatóak, feltéve, hogy a tagállam új tudományos bizonyítékokat szolgáltat, és az új nemzeti rendelkezés bevezetésére az adott tagállamra jellemző olyan probléma miatt van szükség, amely a harmonizációs intézkedés elfogadása után merült fel.” (10)

(50)

Az idézett ítélkezési gyakorlat fényében úgy kell tekinteni, hogy az EUMSZ 114. cikkének (4) és (5) bekezdése közötti különbség célja, hogy az indokolás tekintetében nagyobb követelményeket állítson azokban az esetekben, amikor nagyobb valószínűséggel kerül veszélybe a harmonizáció, mivel a kérdéses nemzeti rendelkezést a harmonizált intézkedés elfogadásakor a jogalkotó nem ismerte, és azt ezért nem vette figyelembe a harmonizált intézkedés megfogalmazásakor.

(51)

Mint már megállapítást nyert, a bejelentett nemzeti rendelkezések 1998 óta a jelenlegi állapotukban hatályosak. Tehát az (EU) 2019/1009 rendelet kidolgozásakor is hatályban voltak, azaz az említett rendeletnél régebbi keletűek.

(52)

Továbbá, a CE-jelöléssel ellátott termésnövelő termékek forgalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatot kísérő hatásvizsgálatból (11) nyilvánvaló, hogy a bejelentett nemzeti rendelkezések ismertek voltak az uniós jogalkotók számára az (EU) 2019/1009 rendelet elkészítésekor.

(53)

Ezért le lehet vonni azt a következtetést, hogy a bejelentett nemzeti rendelkezések az újonnan bevezetett harmonizációs szabálytól eltérő, korábban már létező intézkedéseknek minősülnek.

(54)

Azzal kapcsolatban, hogy a bejelentett nemzeti rendelkezések egyúttal szigorúbbak-e az újonnan bevezetett harmonizációs szabálynál, a Bizottság megjegyzi, hogy habár a Dán Királyság szándéka a kadmiumtartalomra vonatkozó nemzeti határértéknek az (EU) 2019/1009 rendelet I. melléklete 1.B. funkció szerinti termékkategóriájának 3. pontja a)ii. alpontjában, valamint 1.C.I. funkció szerinti termékkategóriájának 2. pontja a)ii. alpontjában meghatározott foszfáttartalmú műtrágyákra és az említett rendelet által szabályozott bizonyos egyéb műtrágyákra egyaránt történő alkalmazása, a legfőbb probléma, amelyet a bejelentett nemzeti rendelkezések révén kezelni kívánnak, az a műtrágyák előbbi kategóriájával, azaz a magas foszfortartalmú szervetlen és szerves ásványi műtrágyákkal kapcsolatos.

(55)

A Bizottság megállapítja továbbá, hogy csak a foszfáttartalmú műtrágyák esetében fordul elő, hogy a kadmiumtartalomra vonatkozó dán határértéket és az (EU) 2019/1009 rendeletben szereplő határértéket ugyanazon nevező, azaz a „kg P2O5”, és nem a teljes termék és az azt alkotó összes összetevő kg-ra vetített szárazanyagtartalma alapján fejezik ki.

(56)

Más szóval, csak a foszfáttartalmú műtrágyák esetében lehetséges az emberi egészség és a környezet védelme szintjének tekintetében a kadmiumtartalomra vonatkozó dán határérték és a kadmiumtartalomra vonatkozó harmonizált határérték összehasonlítása anélkül, hogy ismernénk az egyes termékek pontos összetételét. Ezenkívül a foszfáttartalmú műtrágyák a bejelentett nemzeti rendelkezések által megcélzott legfontosabb termékek. Ezért annak értékelése céljából, hogy a bejelentett nemzeti rendelkezések szigorúbbak-e, illetve nagyobb fokú védelmet biztosítanak-e, mint az újonnan bevezetett harmonizációs szabály, a Bizottság a két rendelkezést csak a foszfáttartalmú műtrágyák tekintetében tudja összehasonlítani.

(57)

A foszfáttartalmú műtrágyák kadmiumtartalmára vonatkozó, az (EU) 2019/1009 rendelet I. melléklete II. része 1.B. funkció szerinti termékkategóriájának 3. pontja a)ii. alpontjában, valamint 1.C.I. funkció szerinti termékkategóriájának 2. pontja a)ii. alpontjában megállapított határérték 60 mg/kg P2O5. Másrészről, a bejelentett nemzeti rendelkezések által a kadmiumra vonatkozóan megállapított határérték 48 mg/kg P2O5.

(58)

A bejelentett nemzeti rendelkezések ezért szigorúbbak és magasabb szintű védelmet biztosítanak, mint az (EU) 2019/1009 rendeletben foglalt rendelkezések, legalábbis amennyiben a rendeletben meghatározott foszfáttartalmú műtrágyákra vonatkoznak.

(59)

A fentiek figyelembevételével a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a Dán Királyság által benyújtott értesítés az EUMSZ 114. cikkének (4) bekezdése értelmében elfogadható, legalábbis amennyiben az az (EU) 2019/1009 rendeletben meghatározott foszfáttartalmú műtrágyákra vonatkozik.

(60)

Az EUMSZ 114. cikkének (4) bekezdésével és (6) bekezdésének első albekezdésével összhangban a Bizottságnak meg kell győződnie arról, hogy teljesül az említett cikkben előírt valamennyi olyan feltétel, amely lehetővé teszi egy tagállam számára az uniós harmonizációs intézkedéstől eltérő nemzeti rendelkezések fenntartását.

(61)

A Bizottságnak különösen azt kell vizsgálnia, hogy a bejelentett nemzeti rendelkezéseket indokolják-e az EUMSZ 36. cikkében említett lényeges követelmények, vagy a környezet, illetve a munkakörnyezet védelme, és e rendelkezések nem lépnek-e túl azon a mértéken, ami szükséges a kitűzött jogszerű cél eléréséhez. Ezenfelül, amikor a Bizottság úgy véli, hogy a nemzeti rendelkezés megfelel a fenti feltételeknek, az EUMSZ 114. cikkének (6) bekezdése értelmében ellenőriznie kell, hogy a nemzeti rendelkezések nem képezik-e a tagállamok közötti önkényes megkülönböztetés eszközét vagy a kereskedelem rejtett korlátozását, valamint hogy nem jelentenek-e akadályt a belső piac működésében.

(62)

Az EUMSZ 114. cikkének (6) bekezdésében meghatározott időkeret fényében a Bizottságnak az EUMSZ 114. cikkének (4) bekezdése alapján bejelentett nemzeti rendelkezések indokoltságának vizsgálatakor a bejelentő tagállam által felhozott indokokat kell alapul vennie. A bizonyítási teher arra a bejelentő tagállamra hárul, amely a nemzeti intézkedéseit fenntartani szándékozik.

(63)

Ha azonban a Bizottság olyan információ birtokában van, amelynek fényében azt az uniós harmonizációs intézkedést, amelytől a bejelentett nemzeti rendelkezés eltér, felül kell vizsgálni, ezt az információt a bejelentett nemzeti rendelkezések értékelésekor figyelembe veheti.

(64)

A Dánia által a legalább 2,3 tömegszázalék foszfor-pentoxid (P2O5)-egyenértékben számított teljes foszfortartalmú, ásványi foszfát alapú műtrágyák kadmiumtartalmára vonatkozóan megállapított határértéket az emberi egészségnek és a környezetnek a környezetben előforduló kadmiumnak való kitettséggel szembeni védelme indokolja.

(65)

A Bizottságnak benyújtott értesítésben a Dán Királyság azt állítja, hogy a bejelentett nemzeti rendelkezéseket 1989 óta alkalmazza. A jelenleg hatályban lévő határérték 1998 óta alkalmazandó. A bejelentett nemzeti rendelkezések bevezetésének célja a mezőgazdasági földterületek szennyeződésének csökkentése volt, amelyet a dán Műszaki Egyetem Nemzeti Élelmiszerügyi Intézete („DTU Fødevareinstituttet”) által 1980-ban készített, „Kadmiumszennyezés – a kadmium használata, előfordulása és káros hatásai Dániában” című jelentése tárt fel. Mivel azt a következtetést vonták le, hogy a kadmium folyamatosan halmozódik fel a dán mezőgazdasági talajokban, a jelentés a műtrágyák kadmiumtartalmának csökkentését javasolta, mivel ezáltal jelentősen csökkenne a mezőgazdasági földterületek szennyezettsége.

(66)

Arra a tényre hivatkozva, hogy a kadmiumnak való kitettség és a kadmium mezőgazdasági talajokba történő bejuttatása Dániában általánosságban alacsonyabb, mint az uniós átlag, a Dán Királyság azon az állásponton van, hogy a bejelentett nemzeti rendelkezések céljának elérése érdekében megtett intézkedések sikeresek. Ezért annak érdekében, hogy a jövőben is biztosítani lehessen az emberi egészség és a környezet védelmét, a Dán Királyság hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a területén fenn kell tartani az (EU) 2019/1009 rendelet értelmében csökkentett kitettségi szintet. A Dán Királyság ezenkívül a Bizottságnak küldött értesítésében elemezte az (EU) 2019/1009 rendelet által 60 mg/kg P2O5 értékben meghatározott határérték nemzeti szinten várható hatásait. Ez a határérték súlyos aggályokat vetett fel az emberi egészség és a környezet védelmét illetően. A Dán Királyság állítása szerint az (EU) 2019/1009 rendelet határértékeinek alkalmazása Dániában a védelmi szint csökkenéséhez vezetne.

(67)

Ennek alátámasztására a Dán Királyság az értékelését arra az előrejelzésre alapozza, hogy az (EU) 2019/1009 rendeletben megállapított 60 mg/kg P2O5 határérték alkalmazása ahhoz vezetne, hogy megnövekedne a dán mezőgazdasági földterületekbe juttatott kadmium mennyisége, mivel valószínű, hogy Dániában magasabb kadmiumtartalmú műtrágyák kerülnének forgalomba.

(68)

A Dán Királyság konkrétan az emberi egészséget érintő, a kadmiumnak az élelmiszereken keresztül való kitettséggel összefüggő kockázatokkal kapcsolatos indokokat ismertet. A Dán Királyság arra hivatkozik, hogy csökkenteni kell a Dániában előállított élelmiszerek kadmiumtartalmát, védelmet biztosítva ezáltal a lakosság kiszolgáltatottabb csoportjai, különösen a gyermekek és a vegetáriánusok számára, akik az általuk fogyasztott élelmiszereken keresztül az egészségügyi határértéket túllépő mennyiségben juttatnak be kadmiumot a szervezetükbe.

(69)

Ezen állítás alátámasztásául a Dán Királyság több tudományos tanulmányt említ. Konkrétan az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) tanulmányára (12) hivatkozik a megengedhető heti bevitel tekintetében, és azt a dán Műszaki Egyetem egyik tanulmányával veti össze, és végül arra a következtetésre jut, hogy csökkenteni kell a kadmium élelmiszerekkel történő bevitelét. A dán Műszaki Egyetem által készített tanulmány arra is rávilágít, hogy a gyermekek magas kitettségű csoportnak számítanak, mivel a kisgyermekek átlagos kitettsége meghaladja a megengedhető heti bevitelt. A vegetáriánusok szintén olyan csoportnak minősülnek, akiknek az átlagos lakosságnál jelentősen nagyobb a kadmium-bevitele. A kadmium a legnagyobb mennyiségben gabonafélék és zöldségek fogyasztásával jut a szervezetbe. Az említett csoportok által fogyasztott mennyiségek magas kitettséghez vezetnek.

(70)

Ezenkívül a Dán Királyság élelmiszer-előállítását magas fokú önellátás jellemzi, többek között a gabonafélék, a burgonya és a répa termesztése tekintetében. A dán lakosság kadmiumnak való kitettsége ezért szorosan összefügg a dán mezőgazdasági földterületeken használt kadmium mennyiségével.

(71)

Meg kell említeni, hogy Dániában változatosak a talajviszonyok: az ország nyugati részét homokos talajok, míg a keleti részét agyagos talajok jellemzik. A talajviszonyok eredményeként a kadmium talajban való felhalmozódásának mértéke eltérő: a Zealand, Fyn, és Jütland legkeletibb részein található agyagos talajok kadmiumtartalma magasabb, míg a Jütland nyugati részén található homokosabb talajokban általában alacsonyabb a kadmium szintje. Továbbá, a Dán Királyság által benyújtott demográfiai információk azt mutatják, hogy a mezőgazdaság hatékonyságával összefüggő tényezőkkel kapcsolatos, a talajok jellegéből adódó különbségek miatt a mezőgazdasági növénytermesztés azokra a területekre koncentrálódik, ahol az agyagos talajok nagyobb mennyiségű kadmiumot tartalmaznak.

(72)

Egy másik tényező, amely Dánia keleti és nyugati része között változik, az állattenyésztés mértéke, és ebből következően a műtrágya alternatívájaként használt trágya rendelkezésre állása. Az állattenyésztés általánosságban Jütland területén koncentrálódik, míg a haszonállatok nélkül folytatott növénytermesztést pedig leginkább Zealand szigetén végzik. Következésképpen, a dániai talajviszonyok és állattenyésztés földrajzi különbségei azt jelentik, hogy viszonylag nagyobb mennyiségű műtrágyát használnak Dánia keleti részén, ahol a haszonállatok tartása nélküli növénytermesztést folytató mezőgazdasági üzemek elterjedtebbek, és az agyagos talajokban magasabb a kadmium háttér-koncentrációja. A Dán Királyság megjegyzi, hogy 2014-ben a becslések szerint az Európában használt műtrágyák 91 %-a felelt meg a 60 mg Cd/kg P2O5 határértéknek, míg 68 %-a a 40 mg Cd/kg P2O5 határértéknek. Ezért az európai piacon forgalmazott műtrágyák nagy része már megfelel a dán határértéknek. Az elmúlt két évtizedben Dániában használt műtrágyák kadmiumtartalma 10–20 mg Cd/kg P2O5 volt, míg az európai piacon ez az érték a becslések szerint 32–36 mg Cd/kg P2O5 volt.

(73)

Ezenfelül Dánia részesedése az európai műtrágyapiacon 2 és 3 % között van. A Dán Királyság fenntartja, hogy 1998 óta, azaz a kadmiumtartalomra jelenleg alkalmazandó határérték érvénybe lépése óta nem tapasztalt semmilyen problémát az ennek a határértéknek megfelelő műtrágyák ellátásában.

(74)

A bejelentett nemzeti rendelkezések ezenkívül általánosan alkalmazandók: a dán vállalkozásokra és a Dániában való felhasználás céljából műtrágyát értékesítő egyéb vállalkozásokra egyaránt vonatkoznak. Azt is meg kell említeni, hogy Dánia nem rendelkezik foszfáttartalmú kőzetek természetes lelőhelyeivel, így Dániában nem bányásznak foszfáttartalmú kőzeteket.

(75)

A Dán Királyság ezenfelül a többi tagállamból behozott műtrágyák mennyiségének az 1988 és 2018 közötti időszakban bekövetkezett folyamatos növekedését igazoló statisztikákat is benyújtott. A Dán Királyság azzal érvel, hogy a fent említett gazdasági adatok alapján a bejelentett nemzeti rendelkezésekben a kadmiumra meghatározott határérték nem akadályozta a többi tagállamból történő behozatal növekedését. Ellenkezőleg, az adatok a különböző tagállamok közötti kereskedelem jelentős fejlődését mutatták. A bejelentett nemzeti rendelkezések ezenkívül a műtrágyák más tagállamokba való kivitelét sem akadályozzák.

(76)

A bejelentett nemzeti rendelkezéseknek az a célja, hogy az emberek egészségének és a környezetnek az (EU) 2019/1009 rendeletben meghatározottnál magasabb szintű védelmét érje el a kadmiumnak való kitettség tekintetében, és hogy ezáltal megelőzze a kadmium talajban való további felhalmozódását. E célkitűzést a bejelentett nemzeti rendelkezések hatálya alá tartozó műtrágyák kadmiumtartalmára vonatkozó alacsonyabb maximális határértékek fenntartásával kívánja elérni.

(77)

Ami az emberek egészségének védelmét illeti, megjegyzendő, hogy a kadmium az emberek számára nem létfontosságú, hanem mérgező elem, és a növények vagy állatok számára sincs semmilyen haszna. Konkrétan a kadmium-oxidot az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján a 2. kategóriába tartozó rákkeltő anyagként sorolták be (13).

(78)

A kadmium növényekben való jelenléte és az élelmiszerek útján történő kadmiumbevitel végső soron hosszabb távon az emberi egészséget érintő káros hatásokhoz vezethet. Továbbá, miután az emberi testbe bejutott a kadmium, az ténylegesen a szervezetben marad, és az ember élete során felhalmozódik (14).

(79)

A lakosság kadmiumnak való kitettsége több forrásból ered, ideértve a dohányzást és az élelmiszerfogyasztást. A nemdohányzó lakosság esetében a kadmiumbevitel fő forrásai az élelmiszerek. A kadmium elsősorban a vesére nézve mérgező, de a csontok demineralizációját is előidézheti, és a statisztikák szerint a tüdő, a méhnyálkahártya, a húgyhólyag és a mell rákos megbetegedésének magasabb kockázatával is összefüggésbe hozható (15).

(80)

A kadmium károsíthatja a veséket, mivel túlzott mértékű vizeletfehérje-termelődést okoz. A hatás súlyosságát a kadmiumnak való kitettség időtartama és mértéke határozza meg. A kadmiumnak való krónikus kitettség által okozott másik kritikus hatás a csontrendszer károsodása, amelynek esetében a kitettség szintje valamivel nagyobb, mint abban az esetben, amikor a vizeletben lévő fehérjéből korán ki lehet mutatni a kadmiumnak való kitettséget. A főként a májban és a vesékben tárolt kadmium kiválasztása lassú, így az évtizedeken át az emberi testben maradhat.

(81)

Továbbá nem zárhatók ki az egészségügyi kockázatok a dohányzó felnőttek, valamint azok esetében, akiknek vashiányuk van és/vagy ipari létesítmények közelében élnek. (16)

(82)

Az emberi egészségre gyakorolt hatásokon túlmenően a Dán Királyság célja a környezet magasabb szintű védelmének elérése. A Dán Királyság fenntartja, hogy a kadmium talajokban való további felhalmozódása negatív hatást gyakorolhat a talajok biológiai sokféleségére, és ily módon a talajfunkciókra (pl. szerves anyagok lebomlása), valamint a talajból való kioldódás útján a talajvíz minőségére. A kadmium toxicitását és felszívódásának mértékét egyaránt a talaj jellemzői befolyásolják.

(83)

A dániai talajviszonyok és állattenyésztés földrajzi különbségei azt eredményezik, hogy viszonylag nagyobb mennyiségű műtrágyát használnak Dánia keleti részén, ahol a haszonállatok tartása nélküli növénytermesztést folytató mezőgazdasági üzemek elterjedtebbek, és az agyagos talajokban magasabb a kadmium háttér-koncentrációja.

(84)

A kadmium miatt felmerülő, az emberi egészséget és a környezetet érintő kockázatokkal kapcsolatos aggodalmakat a Tanács már az 1988. január 25-i állásfoglalásában is megemlítette (17). A Tanács hangsúlyozta annak fontosságát, hogy csökkenteni kell az összes forrásból, köztük diffúz forrásokból (pl. légköri lerakódás, foszfáttartalmú műtrágyák, szennyvíziszap stb.) a talajba kerülő kadmium mennyiségét, többek között „a foszfáttartalmú műtrágyák kadmiumtartalmára vonatkozó megfelelő ellenőrző intézkedések révén, amelyek túlzott költségekkel nem járó, megfelelő technológián alapulnak és figyelembe veszik a Közösség különböző régióinak a környezeti feltételeit”.

(85)

Az egészségügyi és környezeti kockázatok tudományos bizottsága 2002-ben megállapította, hogy a 40 mg/kg P2O5 vagy afeletti határérték az EU területén található legtöbb talajban a kadmium felhalmozódásához vezetne. Ezzel szemben a 20 mg/kg P2O5 vagy az alatti határérték esetében az egyéb kadmiumbevitelek figyelmen kívül hagyásával nem kell 100 éves távlatban a talajban való hosszú távú felhalmozódásra számítani.

(86)

Már a 2003/2003/EK rendelet (15) preambulumbekezdése előirányozta, hogy a Bizottság foglalkozni fog az ásványi műtrágyákban véletlenszerűen előforduló kadmiumtartalom kérdésével.

(87)

Az (EU) 2019/1009 rendeletre irányuló javaslatában (18) a Bizottság a hatások értékelésekor rendelkezésre álló tudományos adatok alapján megállapította, hogy a fém formájában megjelenő kadmium és kadmium-oxid általában súlyos kockázatot jelenthet az egészségre és a környezetre nézve. A Bizottság a foszfáttartalmú műtrágyák tekintetében 60 mg/kg P2O5 határérték meghatározását, majd e határértéknek az új rendelet alkalmazásának kezdőnapját követően 12 évvel 20 mg/kg P2O5 értékre történő, fokozatos csökkentését javasolta.

(88)

Általános egyetértés van arról is, hogy a műtrágyákban található kadmium a legjelentősebb forrás, ahonnan a kadmium a talajba és az élelmiszerláncba kerül (19).

(89)

Az (EU) 2019/1009 rendelet 60 mg/kg P2O5 határértéket szab meg, amely 2022. július 16-tól alkalmazandó. Az európai piacon rendelkezésre álló műtrágyák nagy többsége máris megfelel e határértéknek. Jóllehet e határérték bevezetése a helyes irányba tett lépés, a rendelkezésre álló tudományos adatok alapján nem várható, hogy hosszú távon jelentősen csökkenteni fogja a kadmium talajokban való felhalmozódását.

(90)

A foszfáttartalmú műtrágyákban lévő kadmiumra vonatkozó ambiciózusabb harmonizált határérték jövőbeli szükségességét felismerve az (EU) 2019/1009 rendelet kötelezettségként megszabja a Bizottság számára ezen határértékek újbóli értékelését azzal a céllal, hogy amennyiben megvalósítható, csökkentse azokat.

(91)

A fentiek alapján úgy kell tekinteni, hogy a bejelentett nemzeti rendelkezésekben meghatározott felső határértéket az emberi egészség és a környezet védelmének szükségessége indokolja.

(92)

Az EUMSZ 114. cikkének (6) bekezdése arra kötelezi a Bizottságot, hogy ellenőrizze, hogy a bejelentett nemzeti rendelkezések nem képezik-e önkényes megkülönböztetés eszközét. A Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint ahhoz, hogy ne álljon fenn megkülönböztetés, a hasonló helyzetek nem kezelhetők eltérő módon, és az eltérő helyzetek nem kezelhetők egyenlő módon, kivéve, ha ez objektíven indokolt.

(93)

A bejelentett nemzeti rendelkezések a belföldi termékekre és a más tagállamokból behozott termékekre egyaránt alkalmazandók. Ellenkező bizonyíték hiányában az a következtetés vonható le, hogy a bejelentett nemzeti rendelkezések nem tekinthetők önkényes megkülönböztetés eszközeinek.

(94)

A kereskedelem rejtett korlátozásának fenn nem állásával kapcsolatos feltétel értékelése céljából a Bizottság először is a bejelentett nemzeti rendelkezéseket vizsgálja meg, amennyiben azokra a műtrágyákra alkalmazandók, amelyek tekintetében a Bizottság az értesítést elfogadhatónak ítélte meg, azaz az (EU) 2019/1009 rendeletben meghatározott foszfáttartalmú műtrágyákra.

(95)

Azok a nemzeti rendelkezések, amelyek az uniós jogszabályokhoz képest szigorúbb feltételeket szabnak meg a termékek forgalomba hozatala tekintetében, általában kereskedelmi akadálynak minősülnek. Ennek az az oka, hogy az Unió többi részében jogszerűen forgalomba hozott egyes termékeket a nemzeti rendelkezések következtében várhatóan nem hozzák forgalomba az érintett tagállam piacán. Az EUMSZ 114. cikkének (6) bekezdésében megállapított előfeltételek célja annak megakadályozása, hogy az adott cikk (4) és (5) bekezdésében meghatározott kritériumokon alapuló korlátozásokat indokolatlanul alkalmazzák, és hogy e korlátozások ténylegesen olyan gazdasági intézkedésekként jelenjenek meg, amelyek gátolják adott termékek más tagállamokból történő behozatalát, azaz közvetetten védik a nemzeti termelést (20).

(96)

Tekintve, hogy a bejelentett nemzeti rendelkezések a foszfáttartalmú műtrágyák kadmiumtartalma tekintetében szigorúbb határértéket szabnak meg a más tagállamokban letelepedett gazdasági szereplőkre is egy egyébként harmonizált területen, alkalmasak arra, hogy a kereskedelem rejtett korlátozását képezzék, vagy akadályt jelentsenek a belső piac működésében. El kell ismerni azonban, hogy az EUMSZ 114. cikkének (6) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy csak a belső piac működését aránytalanul akadályozó nemzeti intézkedések jóváhagyását kell elutasítani (21).

(97)

Arra utaló bizonyítékok hiányában, hogy ezek a nemzeti rendelkezések ténylegesen a nemzeti termelés védelmére irányuló intézkedésnek minősülnének, megállapítható, hogy e rendelkezések nem képezik a tagállamok közötti kereskedelem rejtett korlátozását. Ezért már csak azt kell a Bizottságnak mérlegelnie, hogy a bejelentett nemzeti rendelkezések a belső piac működését gátló akadályt képeznek-e.

(98)

A belső piac működését gátló akadályok fenn nem állásával kapcsolatos feltétel értékelése céljából a Bizottság először is a bejelentett nemzeti rendelkezéseket vizsgálja meg, amennyiben azokra a műtrágyákra alkalmazandók, amelyek tekintetében a Bizottság az értesítést elfogadhatónak ítélte meg, azaz az (EU) 2019/1009 rendeletben meghatározott foszfáttartalmú műtrágyákra.

(99)

Az EUMSZ 114. cikkének (6) bekezdése előírja a Bizottságnak annak ellenőrzését, hogy a bejelentett nemzeti rendelkezések fenntartása nem jelent-e akadályt a belső piac működésében. Ez a feltétel nem értelmezhető úgy, hogy eleve kizárja minden olyan nemzeti intézkedés jóváhagyását, amelynek valószínűsíthetően hatása lehet a belső piac működésére. Valójában ugyanis minden olyan nemzeti intézkedés, amely eltér egy, a belső piac létrehozására és működésére irányuló harmonizációs intézkedéstől, lényegében a belső piacot várhatóan érintő intézkedésnek minősül. Következésképp az EUMSZ 114. cikkében megállapított eljárás hasznavehetőségének megőrzése érdekében a belső piac működését gátló akadály fogalmát az EUMSZ 114. cikkének (6) bekezdésével összefüggésben úgy kell érteni, mint a kitűzött célhoz viszonyított aránytalan hatást (22).

(100)

Annak értékelésekor, hogy a bejelentett nemzeti rendelkezések célszerűek és szükségesek-e a céljaik megvalósításához, több tényezőt figyelembe kell venni. A Bizottságnak értékelnie kell, hogy a bejelentett nemzeti rendelkezésekben megszabott, kadmiumra vonatkozó határértékből származó védelmi szint eléri-e kitűzött célját, azaz védi-e egyrészről az emberek egészségét, másrészről pedig a környezetet.

(101)

A Bizottság először is megállapítja, hogy a bejelentett nemzeti rendelkezésekben a kadmiumra vonatkozóan meghatározott határérték alacsonyabb, mint az (EU) 2019/1009 rendeletben a foszfáttartalmú műtrágyák kadmiumtartalmára meghatározott határérték. A bejelentett nemzeti rendelkezések ezért az emberi egészség és a környezet magasabb szintű védelmét biztosítják, mint a harmonizációs intézkedés.

(102)

A foszfáttartalmú műtrágyákra vonatkozó bejelentett nemzeti rendelkezések arányossága tekintetében a Bizottság az alábbi észrevételeket teszi:

(103)

Először is, a Dán Királyság a kadmiumtartalomra jelenleg alkalmazandó határértéknek megfelelő műtrágyák ellátásában nem tapasztalt semmilyen problémát, ami azt jelenti, hogy a határérték nem képezi a belső piacon történő szabad mozgás akadályát.

(104)

Másodszor, a Dán Királyság arra hivatkozik, hogy csökkenteni kell a Dániában előállított élelmiszerek kadmiumtartalmát, védelmet biztosítva ezáltal a lakosság egyes csoportjai, különösen a gyermekek és a vegetáriánusok számára, akik az általuk fogyasztott élelmiszereken keresztül az egészségügyi határértéket túllépő mennyiségben juttatnak be kadmiumot a szervezetükbe. A Dán Királyság által hivatkozott EFSA-tanulmány (23) rávilágít, hogy a gyermekek magas kitettségű csoportnak számítanak, mivel a kisgyermekek átlagos kitettsége meghaladja a megengedhető heti bevitelt. A vegetáriánusok szintén olyan csoportnak minősülnek, akiknek az átlagos lakosságnál jelentősen nagyobb a kadmium-bevitele (24).

(105)

Ezenfelül az a tény, hogy a kadmiumnak való kitettség és a kadmium mezőgazdasági talajokba történő bejuttatása Dániában általánosságban alacsonyabb, mint az uniós átlag, arra utal, hogy a dániai talajok és a lakosság védelme érdekében megtett intézkedések sikeresek.

(106)

Ami a foszfáttartalmú műtrágyákat illeti, tekintettel a Dán Királyság által felhozott, a talajban lévő kadmiumnak való kitettség csökkentésével kapcsolatos egészségügyi és környezeti előnyökre, és arra a tényre, hogy a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján úgy tűnik, hogy a kereskedelem egyáltalán nem érintett, a Bizottság úgy véli, hogy a bejelentett nemzeti rendelkezéseket fenn lehet tartani az egészség és a környezet védelmével kapcsolatos indokok alapján, tekintettel arra a tényre, hogy azok nem aránytalanok, és ennélfogva nem jelentenek akadályt a belső piac működésében az EUMSZ 114. cikke (6) bekezdésének értelmében.

(107)

Az (EU) 2019/1009 rendeletben meghatározott foszfáttartalmú műtrágyákon kívül a bejelentett nemzeti rendelkezések a legalább 2,3–5 tömegszázalék foszfor-pentoxid (P2O5)-egyenértékben számított teljes foszfortartalmú, ásványi foszfát alapú műtrágyákra is vonatkoznak.

(108)

Annak értékelése céljából, hogy a bejelentett nemzeti rendelkezések az ilyen műtrágyák tekintetében a 114. cikk (6) bekezdése értelmében a kereskedelem rejtett korlátozását képezik-e, vagy akadályozzák-e a belső piac működését, és ezáltal az elérni kívánt célkitűzéshez képest aránytalan hatással járnak-e, a Bizottság megjegyzi, hogy a Dán Királyság megerősítette, hogy az elsődleges problémát az (EU) 2019/1009 rendelet szerinti foszfáttartalmú műtrágyák jelentik, és hogy a dán értesítésben szereplő tudományos értékelés elsődlegesen a foszfáttartalmú műtrágyák egy bizonyos kategóriájára, nevezetesen a magas foszfortartalmú szervetlen ásványi trágyákra koncentrál.

(109)

Az elérni kívánt cél, azaz az egészség és a környezet védelme tekintetében a Bizottság megjegyzi, hogy amint az a fenti (55) és (56) preambulumbekezdésben szerepel, hogy az egyes termékek pontos összetételének ismerete nélkül csak a foszfáttartalmú műtrágyák esetében lehet összehasonlítani a kadmiumra vonatkozó dán határérték és a harmonizált határérték védelmi jellegét, mivel csak a foszfáttartalmú műtrágyák tekintetében fordul elő, hogy a dán határértéket és az (EU) 2019/1009 rendeletben szereplő határértéket ugyanazon nevező alapján fejezik ki. Más szóval, a foszfáttartalmú műtrágyáktól eltérő műtrágyák esetében nem lehet megállapítani, hogy a bejelentett nemzeti rendelkezések szigorúbbak-e, mint az újonnan bevezetett harmonizációs szabály. Ennélfogva az sem állapítható meg, hogy a bejelentett nemzeti rendelkezések az emberi egészség és a környezet magasabb szintű védelmét biztosítják-e, mint a harmonizációs intézkedés.

(110)

Ami a bejelentett nemzeti rendelkezések által a belső piac működésére gyakorolt hatást illeti, a Bizottság megjegyzi, hogy e rendelkezéseknek az (EU) 2019/1009 rendeletben meghatározott foszfortartalmú műtrágyáktól eltérő, CE-jelöléssel ellátott műtrágyákra történő alkalmazása komoly adminisztratív nehézségeket okozna azoknak a gazdasági szereplőknek, akik műtrágyákat kívánnak forgalomba hozni a dán piacon. A bejelentett nemzeti rendelkezéseknek való megfelelés biztosítása érdekében a gyártóknak nemcsak az (EU) 2019/1009 rendelet, hanem a bejelentett nemzeti rendelkezések szerint is kategorizálniuk kellene az általuk forgalmazott műtrágyákat. Továbbá, ha egy CE-jelöléssel ellátott műtrágya a bejelentett nemzeti rendelkezések szerinti, legalább 2,3 tömegszázalék foszfor-pentoxid (P2O5)-egyenértékben számított teljes foszfortartalmú, ásványi foszfát alapú műtrágyának minősül, azonban nem minősül az (EU) 2019/1009 rendeletben meghatározott foszfáttartalmú műtrágyának, a gyártóknak kétféleképpen kellene kiszámítaniuk a kadmiumtartalmat, egyszer a „kg P2O5” nevezővel a bejelentett nemzeti rendelkezéseknek való megfelelés, egyszer pedig a „kg szárazanyag” nevezővel az (EU) 2019/1009 rendeletnek való megfelelés céljából.

(111)

Figyelembe véve a bejelentett nemzeti rendelkezéseknek a foszfáttartalmú műtrágyáktól eltérő műtrágyákra történő alkalmazásával járó jelentős adminisztratív terhet, valamint azt a tényt, hogy nem lehet megállapítani, hogy ezek a rendelkezések magasabb szintű védelmet biztosítanak-e az (EU) 2019/1009 rendeletnél, illetve hogy az ilyen műtrágyák által okozott kadmiumszennyezés a Dán Királyság számára nem vet fel különösebb aggályokat, a Bizottság úgy véli, hogy a bejelentett nemzeti rendelkezések, amennyiben azokat ilyen műtrágyákra alkalmazzák, az elérni kívánt célhoz képest aránytalan hatással lennének a belső piac működésére.

(112)

Következésképpen, a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a bejelentett nemzeti rendelkezések fenntartása az EUMSZ 114. cikkének (6) bekezdése értelmében akadályt jelent a belső piac működése szempontjából, amennyiben azokat a foszfáttartalmú műtrágyáktól eltérő műtrágyákra alkalmazzák. Ezért, és mivel nem szükséges döntést hozni azzal kapcsolatban, hogy az értesítés szóban forgó része elfogadható-e, a bejelentett nemzeti rendelkezéseket el kell utasítani, amennyiben azokat az (EU) 2019/1009 rendeletben meghatározott foszfáttartalmú műtrágyáktól eltérő műtrágyákra alkalmazzák.

(113)

Annak biztosítása érdekében, hogy a bejelentett nemzeti rendelkezések és a belső piac működését gátló potenciális akadály a Dán Királyság által elérni kívánt célok eléréséhez szigorúan szükséges mértékre korlátozódjanak, a nemzeti eltérést időben korlátozni kell. Az eltérés szükségtelenné válhat, ha a jövőben a harmonizált határértéket a dán határértékkel egyező vagy az alatti szintben szabják meg.

(114)

A harmonizált határérték csak a Bizottság javaslatán alapuló európai parlamenti és tanácsi határozattal szabható meg a dán határértékkel egyező vagy az alatti szintben, például az (EU) 2019/1009 rendelet 49. cikkének b) pontjában említett felülvizsgálat keretében. Ezért azt az időszakot, amelyre az eltérést engedélyezik, nem helyénvaló egy bizonyos dátumig tartó időszakra korlátozni, hanem azt hozzá kell igazítani a társjogalkotók jövőbeli döntéséhez.

(115)

Ez összhangban lenne az (EU) 2019/1009 rendelet 3. cikkének (2) bekezdésével, amely meghatározza, hogy az EUMSZ 114. cikke (4) bekezdésének megfelelően a kadmiumtartalom tekintetében a 2003/2003/EK rendelettől való eltérések tovább alkalmazhatók addig, amíg uniós szinten a foszfáttartalmú műtrágyák kadmiumtartalmára vonatkozóan olyan harmonizált határértékek nem kerülnek bevezetésre, amelyek megegyeznek a nemzeti határértékekkel vagy azoknál alacsonyabbak.

(116)

Ez a határozat addig alkalmazandó, amíg uniós szinten olyan felülvizsgált harmonizált határérték nem kerül bevezetésre, amely megegyezik a dán határértékkel vagy annál alacsonyabb.

(117)

Az előzőek fényében azt a következtetést kell levonni, hogy az (EU) 2019/1009 rendelettől eltérő nemzeti jogszabályok fenntartására vonatkozó, a Dán Királyság által 2020. január 27-én benyújtott kérelem elfogadható, amennyiben az az (EU) 2019/1009 rendeletben meghatározott foszfáttartalmú műtrágyákra vonatkozik.

(118)

Továbbá, amennyiben az (EU) 2019/1009 rendeletben meghatározott foszfáttartalmú műtrágyákra alkalmazandók, a Bizottság megállapítja, hogy a bejelentett nemzeti rendelkezések:

(119)

A Bizottság ezért úgy ítéli meg, hogy a bejelentett nemzeti rendelkezések jóváhagyhatók, amennyiben a fent említett műtrágyákra vonatkoznak.

(120)

Azonban, amennyiben a bejelentett nemzeti rendelkezések az (EU) 2019/1009 rendeletben meghatározott foszfortartalmú műtrágyáktól eltérő műtrágyákra vonatkoznak, a Bizottság megállapítja, hogy a rendelkezések az elérni kívánt célkitűzéshez képest aránytalan hatást gyakorolnának a belső piac működésére. A Bizottság ezért úgy ítéli meg, hogy az intézkedést el kell utasítani, amennyiben a fent említett műtrágyákra vonatkozik,