Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32019R1718

A Bizottság (EU) 2019/1718 végrehajtási rendelete (2019. október 14.) a Horvátországban termelt borokat azonosító Opolo Vrhunsko vino s kontroliranim zemljopisnim podrijetlom (Vrhunsko vino KZP), Kvalitetno biser vino, Mlado vino, Vrhunsko pjenušavo vino és Kvalitetno vino s kontroliranim zemljopisnim podrijetlom (Kvalitetno vino KZP) hagyományos kifejezések oltalmáról

C/2019/7230

HL L 262., 2019.10.15, p. 13–18 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

Legal status of the document In force

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2019/1718/oj

15.10.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 262/13


A BIZOTTSÁG (EU) 2019/1718 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2019. október 14.)

a Horvátországban termelt borokat azonosító „Opolo”„Vrhunsko vino s kontroliranim zemljopisnim podrijetlom (Vrhunsko vino KZP)”, „Kvalitetno biser vino”, „Mlado vino”, „Vrhunsko pjenušavo vino” és „Kvalitetno vino s kontroliranim zemljopisnim podrijetlom (Kvalitetno vino KZP)” hagyományos kifejezések oltalmáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 115. cikke (2) és (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

A Bizottság 607/2009/EK rendelete (2) bizonyos borászati termékekre vonatkozó oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések, hagyományos kifejezések, valamint e termékek címkézése és kiszerelése tekintetében részletes szabályokat vezetett be. Az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló rendelet (3)2019. január 14-én hatályon kívül helyezte a 607/2009/EK rendeletet.

(2)

Az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló rendelet 61. cikkének (5) bekezdése értelmében a 607/2009/EK rendeletet továbbra is alkalmazni kell azokra a hagyományos kifejezésekre vonatkozó oltalom iránti kérelemekre és kifogásolási eljárásokra, amelyek esetében az oltalom iránti kérelem az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló rendelet alkalmazásának kezdőnapján függőben van.

(3)

A 607/2009/EK rendelet 30. cikke értelmében Horvátország 2013. május 17-én kérelmet nyújtott be a Bizottsághoz az „Opolo”, „Vrhunsko vino s kontroliranim zemljopisnim podrijetlom (Vrhunsko vino KZP)”, „Kvalitetno biser vino”, „Mlado vino”, „Vrhunsko pjenušavo vino” és „Kvalitetno vino s kontroliranim zemljopisnim podrijetlom (Kvalitetno vino KZP) kifejezések (a továbbiakban: horvát hagyományos kifejezések; vagy: azon hagyományos kifejezések, amelyekre vonatkozóan Horvátország oltalom alá helyezésre irányuló kérelmet nyújtott be) hagyományos kifejezésekként történő oltalom alá helyezésére.

(4)

A horvát hagyományos kifejezések oltalma iránti kérelmet 2018. február 10-én tették közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában (4), és 2018. április 4-én a 607/2009/EK rendelet 37. cikkének (1) bekezdése alapján Bosznia-Hercegovina kifogást tartalmazó kérelmet nyújtott be a Bizottsághoz a hagyományos kifejezések oltalom alá helyezésére irányuló kérelem ellen.

(5)

A Bizottság a 607/2009/EK rendelet 38. cikkének megfelelően megvizsgálta a Bosznia-Hercegovina által benyújtott, indokolással ellátott felszólalási nyilatkozatot és az azt alátámasztó dokumentumokat, és a kifogást elfogadhatónak találta.

(6)

Bosznia-Hercegovina kifogást emelt az oltalom iránti kérelem ellen, azzal az indokkal, hogy azok a hagyományos kifejezések, amelyek tekintetében Horvátország oltalmat kért, egyes borok minőségének, színének vagy maradékcukor-tartalmának leírására szolgáló kifejezésekként kerültek szabályozásra a bosznia-hercegovinai törvényekben, és olyan kifejezések, amelyeket a bosznia-hercegovinai borászok hagyományosan használnak. Bosznia-Hercegovina azt is állította, hogy azok a hagyományos kifejezések, amelyek tekintetében Horvátország oltalmat kért, a volt Jugoszláv Szövetségi Szocialista Köztársaság (a továbbiakban: JSzSzK) jogi örökségének részét képezik, és ezért azokat átemelték a korábbi JSzSzK felbomlásának eredményeképpen létrejött országok jogszabályaiba. Végezetül Bosznia-Hercegovina hangsúlyozta, hogy a horvát nyelv Bosznia-Hercegovina egyik hivatalos nyelve, ami magyarázatot ad arra, hogy léteznek olyan kifejezések, amelyek megegyeznek a Horvátországban a borok leírására használt kifejezésekkel. Ennek alapján Bosznia-Hercegovina kérelmezte, hogy a termelői a horvát hagyományos kifejezések oltalmát biztosító jogi aktus hatálybalépése után továbbra is használhassák ezeket a kifejezéseket.

(7)

A Bizottság 2018. augusztus 28-i levelében továbbította a felszólalással kapcsolatos aktákat Horvátországnak, és felkérte, hogy a 607/2009/EK rendelet 39. cikke (1) bekezdésének megfelelően a Bizottság levelének közzétételétől számított két hónapon belül nyújtsa be észrevételeit.

(8)

Elektronikus levelezés útján Horvátország és Bosznia-Hercegovina arról értesítette a Bizottságot, hogy össze kívánnak ülni annak érdekében, hogy megállapodásra jussanak. Mindkét ország kérte a Bizottságot, hogy vegyen részt az ülésen.

(9)

A 2019. január 30-án tartott ülésen Horvátország elismerte, hogy a szóban forgó hagyományos kifejezések évtizedek óta használatban vannak a volt JSzSzK több régiójában, és biztosította Bosznia-Hercegovinát, hogy Horvátország nem kérelmezi e kifejezések kizárólagos használatát. Horvátország azonban aggodalmát fejezte ki egyes olyan hagyományos kifejezések használatát illetően, amelyek tekintetében Horvátország Bosznia-Hercegovinában oltalmat kért az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel nem rendelkező borok tekintetében. Bosznia-Hercegovina biztosítékokat nyújtott arra vonatkozóan, hogy a hagyományos kifejezések tekintetében a bosznia-hercegovinai jogszabályoknak az uniós joggal való, folyamatban lévő összehangolása el fogja oszlatni ezt a problémát.

(10)

Mindkét ország elismerte, hogy nemcsak a korábbi JSzSZzK jogi örökségén osztoznak, hanem szükségszerűen ugyanazokat az alapvető szláv szavakat is használják például az „oltalom alatt álló eredetmegjelölés”, a „minőségi bor”, a „fiatal bor” szinonímájaként. Mindkét ország elfogadta, hogy ha ezeket a kifejezéseket csak az egyik ország helyezhetné oltalom alá, a másik ország számára lehetetlen lenne az évtizedek óta használt kifejezések olyanokkal való helyettesítése, amelyek nem azonosak a horvát hagyományos kifejezésekkel.

(11)

Ezért Horvátország és Bosznia-Hercegovina megállapodtak abban, hogy átmeneti időszakot kell biztosítani, amelynek során Bosznia-Hercegovina számára engedélyezni kell, hogy oltalom alatt álló hagyományos kifejezéseket használjon az olyan szőlőből készült termékek esetében, amelyek nem felelnek meg az e rendeletben foglalt meghatározásoknak és használati feltételeknek. Ez az átmeneti időszak lehetővé teszi Bosznia-Hercegovina számára, hogy fokozatosan teljes mértékben összehangolja jogszabályait az uniós joggal, vagy hogy – alternatív lehetőségként – az említett horvát hagyományos kifejezéseket viselő borok címkézését kiigazítsa.

(12)

A Horvátország és Bosznia-Hercegovina között létrejött megállapodás tartalma nem ellentétes az uniós joggal.

(13)

Továbbá, mivel Bosznia-Hercegovina a vonatkozó jogszabályait még nem hangolta össze teljes mértékben az uniós joggal – ideértve a 607/2009/EK rendelet 35. cikke (1) bekezdése c) pontjának ii. alpontját is –, a Bosznia-Hercegovina által az említett rendelettel összhangban párhuzamosan benyújtható közvetlen oltalomra vonatkozó kérelem nem jelent lehetséges megoldást.

(14)

Ezért – figyelembe véve azon termelők és gazdasági szereplők érdekeit, akik e kifejezéseket a mai napig jogszerűen használják, valamint Bosznia-Hercegovina időleges nehézségeinek leküzdése érdekében – helyénvaló átmeneti időszakot biztosítani Bosznia-Hercegovina számára jogszabályainak az uniós joggal való fokozatos összehangolására.

(15)

mivel azonban ez a rendelet csak az Unió területén alkalmazandó, az átmeneti időszak kizárólag azon, Bosznia-Hercegovinából származó, szőlőből készült termékekre vonatkozik, amelyeket az Unióba oltalom alatt álló hagyományos horvát kifejezésekkel ellátva hoznak be és forgalmaznak, annak ellenére, hogy nem felelnek meg a meghatározásnak és a használati feltételeknek.

(16)

A fentiek fényében és figyelembe véve, hogy a Horvátország által benyújtott kérelem megfelel az 1308/2013/EU rendelet 112. cikkében meghatározott és a 607/2009/EK rendelet 40. cikkének (1) bekezdésében hivatkozott feltételeknek, a Horvátországban előállított borokat azonosító hagyományos horvát kifejezéseket oltalomban kell részesíteni és be kell jegyezni az e-Bacchus elektronikus nyilvántartásba.

(17)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A Horvátországban előállított, szőlőből készült termékeket azonosító következő hagyományos kifejezéseket oltalomban kell részesíteni és be kell jegyezni az e-Bacchus elektronikus nyilvántartásba:

a)

az 1308/2013/EU rendelet 112. cikke a) pontja szerinti hagyományos kifejezések:

„Vrhunsko vino s kontroliranim zemljopisnim podrijetlom (Vrhunsko vino KZP)”,

„Kvalitetno biser vino”,

„Vrhunsko pjenušavo vino”,

„Kvalitetno vino s kontroliranim zemljopisnim podrijetlom (Kvalitetno vino KZP)”;

b)

az 1308/2013/EU rendelet 112. cikke b) pontja szerinti hagyományos kifejezések:

„Opolo”,

„Mlado vino”.

A hagyományos kifejezések meghatározása és használati feltételei e rendelet mellékletében találhatók.

2. cikk

Az 1. cikk alapján oltalom alatt álló kifejezések az e rendelet hatálybalépésétől számított ötéves időtartamon belül olyan, szőlőből készült termékek megnevezésére használhatók, amelyek nem felelnek meg az említett cikkben hivatkozott, oltalom alatt álló kifejezések meghatározásának és alkalmazási feltételeinek, és amelyek Bosznia-Hercegovinából kerülnek az Unió területére behozatalra és forgalmazásra, amennyiben ezeket a kifejezéseket e harmadik ország területén hagyományosan használják.

Az ötéves időszak lejáratát követően kizárólag azon, az első bekezdésben említett, szőlőből készült termékek hozhatók jogszerűen forgalomba, amelyeket az ötéves időszak lejárta előtt hoztak be az Unióba Bosznia-Hercegovinából, amíg a teljes meglévő készlet ki nem merül.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2019. október 14-én.

a Bizottság részéről

az elnök,

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 347., 2013.12.20., 671. o.

(2)  A Bizottság 607/2009/EK rendelete (2009. július 14.) a 479/2008/EK tanácsi rendeletnek a bizonyos borászati termékekre vonatkozó oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések, hagyományos kifejezések, valamint e termékek címkézése és kiszerelése tekintetében történő végrehajtására vonatkozó egyes részletes szabályok megállapításáról (HL L 193., 2009.7.24., 60. o.).

(3)  A Bizottság (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló rendelete (2018. október 17.) az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a borágazati eredetmegjelölésekre, földrajzi jelzésekre és hagyományos kifejezésekre vonatkozó oltalom iránti kérelmek, a kifogásolási eljárás, a használatra vonatkozó korlátozások, a termékleírások módosítása, az oltalom törlése, valamint a címkézés és a kiszerelés tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 9., 2019.1.11., 2. o.).

(4)  HL C 51., 2018.2.10., 24. o.


MELLÉKLET

Az 1. cikkben említett hagyományos kifejezések fogalommeghatározásai és alkalmazási feltételei

„Opolo”

Megnevezés: Opolo

Nyelv: Horvát

Meghatározás: Az „Opolo” az 1308/2013/EU rendelet 112. cikkének b) pontja szerinti hagyományos kifejezés. A hitelesített szőlőfajták nemzeti jegyzékéről szóló rendelet szerint kizárólag az ajánlott Vitis vinifera vörös szemű szőlőfajtákból készített, domináns gyümölcsízekkel rendelkező csendes rozéborok esetében engedélyezett ez a hagyományos kifejezés (53/2014. sz. Hivatalos Közlöny). Az „Opolo” hagyományos kifejezéssel leírt borok legalább 11 térfogat-százalékos tényleges alkoholtartalommal rendelkeznek, és azokat a fehérborok készítéséhez használt technológiával készítik. E borok esetében a maximális terméshozam 12 000 kg/ha. Az analitikai és érzékszervi vizsgálat kötelező. Az „Opolo” borok színe a világostól az élénk rózsaszínig terjedhet.

Az érintett oltalom alatt álló eredetmegjelölések vagy földrajzi jelzések jegyzéke: Az „Opolo” hagyományos kifejezés a „Primorska Hrvatska”, „Hrvatska Istra”, „Hrvatsko primorje”, „Sjeverna Dalmacija”, „Dalmatinska zagora” és „Srednja i Južna Dalmacija” oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott és az e hagyományos kifejezés használatára vonatkozó követelményeknek megfelelő borok leírására használható.

A szőlőből készült termékek kategóriái: Az 1308/2013/EU rendelet VII. melléklete II. részének 1. pontjában meghatározott bor.

„Vrhunsko vino s kontroliranim zemljopisnim podrijetlom (Vrhunsko vino KZP)”

Megnevezés: Vrhunsko vino s kontroliranim zemljopisnim podrijetlom (Vrhunsko vino KZP), amely kiegészülhet az alábbi kifejezésekkel:

Arhivsko vino: legalább öt évig pincében tartott, és ezen az időtartamon belül legalább három évig palackban tárolt borok;

Desertno vino: bármiféle anyag hozzáadása nélkül, túlérett vagy aszalt szőlő feldolgozásával előállított, legalább 16 térfogat-százalékos természetes alkoholtartalommal és legalább 9 térfogat-százalékos tényleges alkoholtartalommal rendelkező borok;

Kasna berba: túlérett szőlőből előállított borok, amelyek esetében a mustfok értéke legalább 94 Oechsle-fok;

Izborna berba: külön kiválogatott szőlőből előállított borok, amelyek esetében a mustfok értéke legalább 105 Oechsle-fok;

Izborna berba bobica: válogatott, túlérett és botritiszesedett szőlőből előállított borok, amelyek esetében a mustfok értéke legalább 127 Oechsle-fok;

Izborna berba prosušenih bobica: túlérett szőlők válogatott szemeiből előállított borok, amelyek esetében a mustfok értéke legalább 154 Oechsle-fok;

Ledeno vino: –7 °C-os vagy az alatti hőmérsékleten szüretelt és fagyott állapotban feldolgozott szőlőből előállított borok, amelyek esetében a mustfok legalább 127 Oechsle-fok.

Nyelv: Horvát

Meghatározás: A „Vrhunsko vino s kontroliranim zemljopisnim podrijetlom (Vrhunsko vino KZP)” az 1308/2013/EU rendelet 112. cikkének a) pontja szerinti hagyományos kifejezés. E hagyományos kifejezés a hitelesített szőlőfajták nemzeti jegyzékéről szóló rendelet szerint az ajánlott Vitis vinifera szőlőfajtákból készített borok megjelölésére engedélyezett „oltalom alatt álló eredetmegjelölés” fogalmának szinonimája (53/2014. sz. Hivatalos Közlöny). E borok természetes alkoholtartalma nem lehet kevesebb, mint:

10 térfogatszázalék a B. övezetben;

10,5 térfogatszázalék a C. I. övezetben;

11 térfogatszázalék a C. II. övezetben.

E borok előállításához a maximális terméshozam a következő:

10 000 kg/ha (6 000 l/ha) a B. övezetben;

11 000 kg (6 600 l/ha) a C. I. és C. II. övezetben.

Sűrítés, savtartalom-növelés és savtartalom-csökkentés, valamint édesítés nem engedélyezett. Kötelező analitikai és érzékszervi vizsgálatnak alávetni. A szőlők érettségi állapotától, az előállítási folyamatoktól és a bor érlelésétől függően az alábbi kiegészítő kifejezéseket lehet használni:

Arhivsko vino;

Desertno vino;

Kasna berba;

Izborna berba;

Izborna berba bobica;

Izborna berba prosušenih bobica;

Ledeno vino.

Az érintett oltalom alatt álló eredetmegjelölések vagy földrajzi jelzések jegyzéke: A „Vrhunsko vino s kontroliranim zemljopisnim podrijetlom (Vrhunsko vino KZP)” hagyományos kifejezés az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott és az e hagyományos kifejezés használatára vonatkozó követelményeknek megfelelő valamennyi horvát bor esetén használható.

A szőlőből készült termékek kategóriái: Az 1308/2013/EU rendelet VII. melléklete II. részének 1. pontjában meghatározott bor.

„Kvalitetno biser vino”

Megnevezés: Kvalitetno biser vino

Nyelv: Horvát

Meghatározás: A „Kvalitetno biser vino” az 1308/2013/EU rendelet 112. cikkének a) pontja szerinti hagyományos kifejezés. E hagyományos kifejezés a hitelesített szőlőfajták nemzeti jegyzékéről szóló rendelet szerint a minőségi borokból, még erjedésben lévő újborból, szőlőmustból vagy erjedésben lévő szőlőmustból származó, az ajánlott Vitis vinifera szőlőfajtákból előállított gyöngyözőbor megjelölésére engedélyezett „oltalom alatt álló eredetmegjelölés” fogalmának szinonimája (53/2014. sz. Hivatalos Közlöny). A „Kvalitetno biser vino” hagyományos kifejezéssel ellátott boroknak legalább 9 térfogat-százalékos összes alkoholtartalommal és legalább 7 térfogat-százalékos tényleges alkoholtartalommal kell rendelkezniük. Az oldott endogén szén-dioxid jelenléte miatt legalább 1 bar és legfeljebb 2,5 bar túlnyomásnak kell uralkodnia a zárt tárolóedényben, 20 °C-os hőmérsékleten.

Az érintett oltalom alatt álló eredetmegjelölések vagy földrajzi jelzések jegyzéke: A „Kvalitetno biser vino” hagyományos kifejezés az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott és az e hagyományos kifejezés használatára vonatkozó követelményeknek megfelelő valamennyi horvát gyöngyözőbor esetén használható.

A szőlőből készült termékek kategóriái: Az 1308/2013/EU rendelet VII. melléklete II. részének 8. pontjában meghatározott gyöngyözőbor.

„Mlado vino”

Megnevezés: Mlado vino

Nyelv: Horvát

Meghatározás: A „Mlado vino” az 1308/2013/EU rendelet 112. cikkének b) pontja szerinti hagyományos kifejezés. E hagyományos kifejezés a hitelesített szőlőfajták nemzeti jegyzékéről szóló rendelet szerint az ajánlott Vitis vinifera szőlőfajtákból készített azon borok esetében engedélyezett, amelyek esetében az erjesztési folyamat teljesen vagy részben befejeződött (53/2014. sz. Hivatalos Közlöny). A „Mlado vino” hagyományos kifejezéssel ellátott borokat a szőlőszüretelés naptári évének december 31-éje előtt forgalomba kell hozni.

Az érintett oltalom alatt álló eredetmegjelölések vagy földrajzi jelzések jegyzéke: A „Mlado vino” hagyományos kifejezés az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott és az e hagyományos kifejezés használatára vonatkozó követelményeknek megfelelő valamennyi horvát bor esetén használható.

A szőlőből készült termékek kategóriái: Az 1308/2013/EU rendelet VII. melléklete II. részének 1. pontjában meghatározott bor.

„Vrhunsko pjenušavo vino”

Megnevezés: Vrhunsko pjenušavo vino

Nyelv: Horvát

Meghatározás: A „Vrhunsko pjenušavo vino” az 1308/2013/EU rendelet 112. cikkének a) pontja szerinti hagyományos kifejezés. E hagyományos kifejezés a hitelesített szőlőfajták nemzeti jegyzékéről szóló rendelet szerint a friss szőlők vagy szőlőmust első alkoholos erjesztéséből vagy az ajánlott Vitis vinifera szőlőfajtákból készített, minőségi vagy csúcsminőségi borok előállítására alkalmas bor második alkoholos erjesztéséből származó pezsgők megjelölésére használt „oltalom alatt álló eredetmegjelölés” fogalmának szinonimája (53/2014. sz. Hivatalos Közlöny). A „Vrhunsko pjenušavo vino” hagyományos kifejezéssel ellátott pezsgőknek legalább 10 térfogat-százalékos tényleges alkoholtartalommal kell rendelkezniük, továbbá az oldott endogén szén-dioxid jelenléte miatt legalább 3 bar túlnyomásnak kell uralkodnia a zárt tárolóedényben, 20 °C-os hőmérsékleten.

Az érintett oltalom alatt álló eredetmegjelölések vagy földrajzi jelzések jegyzéke: A „Vrhunsko pjenušavo vino” hagyományos kifejezés az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott és az e hagyományos kifejezés használatára vonatkozó követelményeknek megfelelő valamennyi horvát pezsgő esetén használható.

A szőlőből készült termékek kategóriái: Az 1308/2013/EU rendelet VII. melléklete II. részének 4. pontjában meghatározott pezsgő.

„Kvalitetno vino s kontroliranim zemljopisnim podrijetlom (Kvalitetno vino KZP)”

Megnevezés: Kvalitetno vino s kontroliranim zemljopisnim podrijetlom (Kvalitetno vino KZP), amely kiegészülhet az alábbi kifejezésekkel:

Mlado vino: ha a bort a hitelesített szőlőfajták nemzeti jegyzékéről szóló rendelet szerint az ajánlott Vitis vinifera szőlőfajtákból készítik (53/2014. sz. Hivatalos Közlöny), amelyek esetében az erjesztési folyamat teljesen vagy részben befejeződött, és a bort a szőlőszüretelés naptári évének december 31-éje előtt forgalomba hozták,

Arhivsko vino: ha a bort legalább öt éven keresztül pincében tartották, és ebből az utolsó három év palackban történt;

Desertno vino: ha a bort túlérett vagy aszalt szőlő feldolgozásával állították elő, legalább 16 térfogat-százalékos természetes alkoholtartalommal és legalább 9 térfogat-százalékos tényleges alkoholtartalommal.

Nyelv: Horvát

Meghatározás: A „Kvalitetno vino s kontroliranim zemljopisnim podrijetlom (Kvalitetno vino KZP)” az 1308/2013/EU rendelet 112. cikkének a) pontja szerinti hagyományos kifejezés. Ez a hagyományos kifejezés a hitelesített szőlőfajták nemzeti jegyzékéről szóló rendelet szerint az ajánlott Vitis vinifera szőlőfajtákból készített borok megjelölésére használt „oltalom alatt álló eredetmegjelölés” fogalmának szinonimája (53/2014. sz. Hivatalos Közlöny). A „Kvalitetno vino s kontroliranim zemljopisnim podrijetlom (Kvalitetno vino KZP)” hagyományos kifejezéssel ellátott bor legalább az alábbi természetes alkoholtartalommal rendelkezik:

8,5 térfogatszázalék a B. övezetben;

9,0 térfogatszázalék a C. I. övezetben;

9,5 térfogatszázalék a C. II. övezetben.

E borok esetében a maximális terméshozam a következő:

11 000 kg/ha (7 700 l/ha) a B. övezetben;

12 000 kg/ha (8 400 l/ha) a C. I. és C. II. övezetben.

Kötelező analitikai és érzékszervi vizsgálatnak alávetni.

Az érintett oltalom alatt álló eredetmegjelölések vagy földrajzi jelzések jegyzéke: A „Kvalitetno vino s kontroliranim zemljopisnim (Kvalitetno vino KZP)” hagyományos kifejezés az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott és az e hagyományos kifejezés használatára vonatkozó követelményeknek megfelelő valamennyi horvát bor esetén használható.

A szőlőből készült termékek kategóriái: Az 1308/2013/EU rendelet VII. melléklete II. részének 1. pontjában meghatározott bor.


Top