(1)

Az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) 2015. szeptember 18-án az (EU) 2015/1559 bizottsági végrehajtási rendelettel (3) („ideiglenes rendelet”) ideiglenes dömpingellenes vámot vetett ki az Indiából („érintett ország”) származó alakítható öntöttvasból (más néven gömbgrafitos öntöttvasból) készült csövek Unióba érkező behozatalára.

(2)

A Bizottság 2016. március 17-én elfogadta az Indiából behozott alakítható öntöttvasból (más néven gömbgrafitos öntöttvasból) készült csövekre (a továbbiakban: érintett termék) vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről szóló, később az (EU) 2016/1369 végrehajtási rendelettel (4) módosított (EU) 2016/388 végrehajtási rendeletet (5) (a továbbiakban: szóban forgó dömpingellenes rendelet).

(3)

Ugyanezen a napon a Bizottság elfogadta az Indiából behozott alakítható öntöttvasból (más néven gömbgrafitos öntöttvasból) készült csövekre vonatkozó végleges kiegyenlítő vám kivetéséről szóló (EU) 2016/387 végrehajtási rendeletet (6) (a továbbiakban: szóban forgó szubvencióellenes rendelet).

(4)

A Jindal Saw Limited exportáló gyártó és a vele kapcsolatban álló Jindal Saw Italia SpA importőr (a továbbiakban együtt: kérelmezők) megtámadta a Törvényszék előtt a szóban forgó dömpingellenes és szubvencióellenes rendeletet. A Törvényszék a szubvencióellenes és a dömpingellenes rendelettel kapcsolatos T-300/16. sz., (7) illetve T-301/16. sz. (8) ügyben 2019. április 10-én hozta meg ítéletét.

(5)

A T-300/16. sz. ügyben a Törvényszék megállapította, hogy a szóban forgó szubvencióellenes rendeletben található, a vasérc esetében azonosított célzott exportkorlátozásokból származó gazdasági előny mértékének megállapítására irányuló számítás a Jindal Saw Limited (a továbbiakban: Jindal Saw) tekintetében sérti az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező támogatott behozatallal szembeni védelemről szóló (EU) 2016/1037 rendelet (a továbbiakban: szubvencióellenes alaprendelet) 6. cikkének d) pontját. A Törvényszék azt állapította meg különösen, hogy a Jindal Saw által a bányából az indiai gyárba történő szállítással kapcsolatban ténylegesen viselt fuvarozási költségek magasabbak voltak, mint azok, amelyeket a Bizottság átlagos költségként figyelembe vett és a vasérc átlagos indiai beszerzési árának számításába belefoglalt. A Törvényszék álláspontja szerint a fuvarozási költségek ezen eltérése azt jelenti, hogy az az ár, amelyen a Jindal Saw a vasércet az indiai piacon beszerezte, valójában magasabb volt, mint a Bizottság által a díjazás mértékének meghatározása céljából elfogadott átlagos beszerzési ár, és ez óhatatlanul hatással volt az adott exportáló gyártónak nyújtható gazdasági előny mértékére. Ennek megfelelően a Bíróság megállapította, hogy azzal, hogy helytelenül választott ki véletlenszerűen bizonyos tételeket a Jindal Saw szállítási költségeiből a szokásos átlagos szállítási költség kiszámításához, a Bizottság megsértette a szubvencióellenes alaprendelet 3. cikkének (2) bekezdését és 6. cikkének d) pontját, továbbá azzal, hogy a kiegyenlítő vámot a kiegyenlíthető támogatásnál magasabb szinten rögzítette, a Bizottság megsértette a szubvencióellenes alaprendelet 15. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdését.

(6)

A T-300/16. sz. és a T-301/16. sz. ügyben a Törvényszék a Bizottság által a szóban forgó szubvencióellenes és dömpingellenes rendeletben elvégzett áralákínálási számítások kapcsán is tett megállapításokat. A Törvényszék azt állapította meg különösen, hogy mivel a Bizottság az uniós gazdasági ágazat hasonló terméke árának meghatározása során a fő uniós gyártóval kapcsolatban álló értékesítési egységek által alkalmazott értékesítési árakat használta fel, miközben a Jindal Saw által előállított érintett termék árának meghatározása során nem vette figyelembe a Jindal Saw értékesítési egységei által alkalmazott értékesítési árakat, az áralákínálás számítása során nem ugyanazon kereskedelmi szint árait hasonlította össze egymással. A Törvényszék szerint a Jindal Saw termékei esetében az érintett termékkel kapcsolatos áralákínálás-számítás során elkövetett hiba miatt a Bizottság olyan áralákínálást vett figyelembe, amelynek sem a mértékét, sem a puszta létezését nem állapította meg megfelelő módon.

(7)

Ennek alapján a Törvényszék megállapította, hogy a Bizottság megsértette a szubvencióellenes alaprendelet 8. cikkének (1) bekezdését, valamint az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló (EU) 2016/1036 rendelet (a továbbiakban: dömpingellenes alaprendelet) 3. cikkének (1) bekezdését. Mivel a szóban forgó szubvencióellenes és dömpingellenes rendeletben kiszámított áralákínálás volt az alapja annak a következtetésnek, hogy az érintett termék behozatala okozta az uniós gazdasági ágazatot ért kárt, a Törvényszék megállapította, hogy mindez a támogatott és dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazatot ért kár közötti ok-okozati összefüggés – azaz a szubvencióellenes alaprendelet 1. cikkének (1) bekezdésével és 8. cikkének (5) bekezdésével összhangban a kiegyenlítő vám, valamint a dömpingellenes alaprendelet 1. cikkének (1) bekezdésével és 3. cikkének (6) bekezdésével összhangban a dömpingellenes vám kivetésének egyik szükséges feltétele – fennállásának megállapítását is torzíthatta.

(8)

A Törvényszék megállapította továbbá, hogy nem zárható ki, hogy amennyiben az áralákínálás számítása helyes lett volna, az uniós gazdasági ágazat kárkülönbözete a támogatási mérték, illetve a dömpingkülönbözet szintje alá esett volna. Ebben az esetben a szubvencióellenes alaprendelet 15. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdésével összhangban a kiegyenlítő vám összegét olyan mértékre kell csökkenteni, amely elegendő e kár megszüntetéséhez. Hasonlóképpen, a dömpingellenes alaprendelet 9. cikkének (4) bekezdésével összhangban a dömpingellenes vám összegét olyan mértékre kell csökkenteni, amely elegendő e kár megszüntetéséhez.

(9)

Az ítéletek következtében arra a jelenleg is tartó időszakra, ameddig nem ismert az újbóli vizsgálat eredménye, megszűnt a szóban forgó dömpingellenes és szubvencióellenes rendelettel a Jindal Saw Limited tekintetében kivetett dömpingellenes és kiegyenlítő vámok beszedése.

(10)

A Törvényszék ítéletei nyomán a Bizottság egy értesítés (9) (a továbbiakban: a vizsgálatok újbóli megindításáról szóló értesítés) közzététele útján bejelentette, hogy részlegesen újból megindítja az alakítható öntöttvasból (más néven gömbgrafitos öntöttvasból) készült csövekkel kapcsolatos, a szóban forgó szubvencióellenes és dömpingellenes rendelet elfogadásához vezető szubvencióellenes és dömpingellenes vizsgálatot, és a két vizsgálatot attól a ponttól folytatja, ahol a szabálytalanság történt. A vizsgálatok újbóli megindítása a Törvényszék ítéleteinek a Jindal Saw Limited tekintetében történő végrehajtására korlátozódott.

(11)

A Bizottság megvizsgálta, hogy az érintett termék behozatalaira vonatkozóan helyénvaló-e nyilvántartásbavételi kötelezettséget bevezetni. Ezzel összefüggésben a Bizottság a következőket vette figyelembe.

(12)

Az EUMSZ 266. cikke előírja, hogy az intézmények kötelesek megtenni a Bíróságok ítéletében foglaltak teljesítéséhez szükséges intézkedéseket. Az intézmények igazgatási eljárásokkal (ideértve a dömping- és a szubvencióellenes vizsgálatokat is) összefüggésben elfogadott aktusainak megsemmisítése esetén a Bíróság ítéletében foglaltak teljesítése abban áll, hogy az intézmények a megsemmisített aktus helyett új, a Bíróság által feltárt szabálytalanságot megszüntető aktust fogadnak el. (10)

(13)

A Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint a megsemmisített aktust helyettesítő aktus elfogadására irányuló eljárás attól a ponttól folytatható, ahol a szabálytalanság bekövetkezett. (11) Ez azt is jelenti, hogy igazgatási eljárást lezáró aktus megsemmisítése esetén a megsemmisítés nem terjed ki szükségképpen az előkészítő eljárási cselekményekre, például az eljárás megindítására. Végleges piacvédelmi intézkedéseket bevezető rendelet megsemmisítése esetén ez azt jelenti, hogy – hacsak a szabálytalanság nem az eljárás megindításakor következett be – a megsemmisítés után az eljárás még folyamatban van, tekintve, hogy az eljárást lezáró aktus eltűnt az Unió jogrendjéből. (12)

(14)

Ahogyan azt a vizsgálatok újbóli megindításáról szóló értesítés kifejti, mivel a szabálytalanság nem a vizsgálatok megindításakor, hanem azok folyamán következett be, a Bizottság úgy döntött, hogy a szubvencióellenes és a dömpingellenes vizsgálatot a Jindal Saw Limited tekintetében újból megindítja, és a 2013. október 1-jétől2014. szeptember 30-ig tartó időszakra vonatkozó eredeti meghatározástól, azaz attól a ponttól folytatja, ahol a szabálytalanság történt.

(15)

A Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint az igazgatási eljárás ilyen jellegű folytatása és a vámok esetleges újbóli kivetése nem tekinthető ellentétesnek a visszaható hatály tilalmának elvével. (13) A vizsgálatok újbóli megindításáról szóló értesítés tájékoztatja az érdekelt feleket – köztük az importőröket – arról, hogy az esetleges jövőbeni kötelezettségek az újbóli vizsgálat ténymegállapításain fognak alapulni.

(16)

Az újbóli vizsgálatok eredményeitől függően, amelyek jelenleg még nem ismertek, a Bizottság rendeletek elfogadása útján orvosolja a Bíróság által azonosított hibákat, és indokolt esetben újból megállapítja az alkalmazandó vámtételeket. Ezek az esetleges újból megállapított vámtételek a szóban forgó szubvencióellenes és dömpingellenes rendelet hatálybalépésének időpontjától fogva lesznek alkalmazandók.

(17)

A dömping- és a szubvencióellenes vámokkal kapcsolatos múltbéli és jövőbeni kötelezettségekkel összefüggésben az alábbiakat kell megjegyezni.

(18)

mivel az újbóli vizsgálatokból eredő kötelezettségek mértéke bizonytalan, a Bizottság a vizsgálatok újbóli megindításáról szóló értesítésben felkérte a nemzeti vámhatóságokat, hogy mindaddig ne hozzanak döntést a Törvényszék által a Jindal Saw Limited tekintetében megsemmisített dömping- és/vagy kiegyenlítő vámokra vonatkozóan benyújtott visszafizetés iránti kérelmekről, amíg nem ismertek az újbóli vizsgálatok eredményei. A vámhatóságok tehát utasítást kaptak arra, hogy a megsemmisített vámok visszatérítése iránti kérelmeket mindaddig ne bírálják el, ameddig az újbóli vizsgálatok eredményei kihirdetésre nem kerülnek a Hivatalos Lapban.

(19)

Emellett abban az esetben, ha az újból megindított vizsgálatok a kiegyenlítő és a dömpingellenes vámok újbóli kivetését eredményezik, ezeket a vámokat az újból megindított vizsgálatok időtartamára nézve is be kell szedni. Ez alapvetően fontos ahhoz, hogy a jogilag indokolt és szükséges intézkedések tényleges alkalmazása azok teljes élettartama során biztosított legyen, függetlenül attól, hogy egy adott importügyletre – a vizsgálatok újbóli megindításának időpontjához viszonyítva – mikor kerül sor.

(20)

Ezzel összefüggésben a Bizottság megjegyzi, hogy a nyilvántartásba vétel eszköze a dömpingellenes alaprendelet 14. cikkének (5) bekezdése és a szubvencióellenes alaprendelet 24. cikkének (5) bekezdése értelmében arra szolgál, hogy az intézkedéseket a nyilvántartásba vétel megkezdésének időpontjától fogva lehessen alkalmazni az egyes behozatalokra. Erre például annak érdekében van szükség, hogy visszaható hatállyal alkalmazott vámok vagy kijátszás esetén biztosított legyen a vámok befizetése. A mostani esetben a Bizottság azért ítéli helyénvalónak a behozataloknak a Jindal Saw Limited tekintetében történő nyilvántartásba vételét, hogy ezáltal megkönnyítse a dömpingellenes és a kiegyenlítő vámoknak a vizsgálat újbóli megindítása utáni beszedését, ha indokolttá válik.

(21)

A Bíróság ítélkezési gyakorlatával (14) összhangban megjegyezzük, hogy az ideiglenes intézkedések elfogadása előtti időszakban végzett nyilvántartásba vétellel ellentétben a mostani esetben nem alkalmazandók a dömpingellenes alaprendelet 10. cikkének (4) bekezdésében és a szubvencióellenes alaprendelet 16. cikkének (4) bekezdésében meghatározott feltételek. Ennek az az oka, hogy az említett rendelkezésekkel ellentétben a bírósági ítéletek nyomán végzett vizsgálatokhoz kapcsolódó nyilvántartásba vételnek nem a piacvédelmi intézkedések visszaható hatályú alkalmazásának lehetővé tétele a célja. A nyilvántartásba vételnek ebben az esetben az a célja, ahogyan azt a fentiekben már említettük, hogy a lehetőségek szabta keretek között az intézkedések eredményes alkalmazásának lehetővé tétele érdekében biztosítsa, hogy a behozatalokra a szóban forgó dömpingellenes és szubvencióellenes rendelet hatálybalépésének időpontjától a vámok esetleges újbóli, kiigazított vámtétellel történő kivetésének időpontjáig indokolatlan megszakítás nélkül a helyes dömping- és szubvencióellenes vámok legyenek alkalmazandók.

(22)

A fenti megfontolások alapján a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a dömpingellenes alaprendelet 14. cikkének (5) bekezdése és a szubvencióellenes alaprendelet 24. cikkének (5) bekezdése értelmében indokolt a nyilvántartásba vétel elrendelése.

(23)

A dömpingellenes alaprendelet 14. cikkének (5) bekezdése és a szubvencióellenes alaprendelet 24. cikkének (5) bekezdése alapján a Jindal Saw által gyártott érintett terméknek a C054 TARIC-kiegészítő kóddal megvalósított behozatalait nyilvántartásba kell venni annak biztosítása érdekében, hogy amennyiben a vizsgálatok nyomán az intézkedések újból bevezetésre kerülnek, az érintett behozatalokra a megfelelő összegű dömping- és szubvencióellenes vámokat lehessen alkalmazni.

(24)

Ahogyan a vizsgálatok újbóli megindításáról szóló értesítés már jelezte, a dömping- és a szubvencióellenes vámok megfizetésével összefüggő, a szóban forgó dömpingellenes és szubvencióellenes rendelet hatálybalépésével kezdődő időszakhoz kapcsolódó esetleges végleges kötelezettségek az újbóli vizsgálat ténymegállapításain fognak alapulni. Mindazonáltal a 2019. június 21-től az újbóli vizsgálat eredményeinek hatálybalépéséig tartó időszakra vonatkozóan nem kerül beszedésre nagyobb vám, mint amekkorát a szóban forgó szubvencióellenes és dömpingellenes rendelet megállapított. A Jindal Saw Limited esetében jelenleg 8,7 %-os vámtételű kiegyenlítő vám és 14,1 %-os vámtételű dömpingellenes vám alkalmazandó,