Back to EUR-Lex homepage

EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Use quotation marks to search for an "exact phrase". Append an asterisk (*) to a search term to find variations of it (transp*, 32019R*). Use a question mark (?) instead of a single character in your search term to find variations of it (ca?e finds case, cane, care).
Search tips
Need more search options? Use the Advanced search
You are here

Document 32018R0540

A Bizottság (EU) 2018/540 felhatalmazáson alapuló rendelete (2017. november 23.) a 347/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a közös érdekű projektek uniós listája tekintetében történő módosításáról

C/2017/7834

HL L 90., 2018.4.6, p. 38–58 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

Legal status of the document No longer in force, Date of end of validity: 22/06/2022; közvetve hatályon kívül helyezte: 32022R0869

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_del/2018/540/oj

6.4.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 90/38

A BIZOTTSÁG (EU) 2018/540 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2017. november 23.)

a 347/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a közös érdekű projektek uniós listája tekintetében történő módosításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a transzeurópai energiaipari infrastruktúrára vonatkozó iránymutatásokról és az 1364/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről, valamint a 713/2009/EK, a 714/2009/EK és a 715/2009/EK rendelet módosításáról szóló, 2013. április 17-i 347/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 3. cikke (4) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 347/2013/EU rendelet létrehozza az olyan közös érdekű projektek kijelölésének, megtervezésének és végrehajtásának keretét, amelyekre szükség van a villamos energia, a földgáz és a kőolaj kapcsán meghatározott kilenc földrajzilag stratégiai jelentőségű infrastruktúra-prioritásnak minősülő folyosó, valamint az intelligens hálózatok, a villamosenergia-szupersztrádák és a szén-dioxid-szállítási hálózatok kapcsán meghatározott három uniós infrastruktúra-prioritásnak minősülő terület megvalósításához.

(2)

A 347/2013/EU rendelet értelmében a Bizottság felhatalmazással rendelkezik arra, hogy összeállítsa a közös érdekű projektek uniós listáját (a továbbiakban: uniós lista).

(3)

A regionális csoportok kiértékelték az uniós listára történő felvételre javasolt projekteket, és azok megfelelnek a 347/2013/EU rendelet 4. cikkében meghatározott kritériumoknak.

(4)

A regionális csoportok szakértői szintű ülésein megállapodás született a közös érdekű projektek regionális listáinak tervezetéről. Az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynökségének (ACER) 2017. október 10-i, az értékelési kritériumok és a költség-haszon elemzés minden régióban egységes alkalmazására vonatkozó pozitív véleményeit követően a regionális csoportok döntéshozó testületei 2017. október 17-én elfogadták a regionális listákat. A 347/2013/EU rendelet 3. cikke (3) bekezdésének a) pontja értelmében a regionális listák elfogadását megelőzően valamennyi projektjavaslat megkapta azon tagállamok jóváhagyását, amelyek területét az adott projekt érinti.

(5)

Az uniós listára történő felvételre javasolt projektekről egyeztetések zajlottak az érintett érdekelt feleket – többek között az energiatermelőket, az elosztórendszer-üzemeltetőket és az elosztókat – képviselő szervezetekkel, valamint fogyasztói és környezetvédelmi szervezetekkel.

(6)

A közös érdekű projekteket a transzeurópai energia-infrastruktúra szempontjából stratégiai jelentőségű prioritásonként, a 347/2013/EU rendelet I. mellékletében meghatározott sorrendben kell feltüntetni a listán. Az uniós lista nem tartalmazhat semmiféle rangsort a projektek között.

(7)

A közös érdekű projekteknek vagy önálló projektekként, vagy – ha egymással összefüggő vagy (potenciálisan) versenyben álló projektekről van szó – több közös érdekű projektből álló klaszterek részeként kell szerepelniük a listán.

(8)

Az uniós lista összeállítására kétévente kerül sor, ezért az (EU) 2016/89 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel (2) létrehozott lista már nem érvényes, és azt új listának kell felváltania.

(9)

A 347/2013/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 347/2013/EU rendelet VII. melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2017. november 23-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1)  HL L 115., 2013.4.25., 39. o.

(2)  A Bizottság (EU) 2016/89 felhatalmazáson alapuló rendelete (2015. november 18.) a 347/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a közös érdekű projektek uniós listája tekintetében történő módosításáról (HL L 19., 2016.1.27., 1. o.).

MELLÉKLET

A 347/2013/EU rendelet VII. melléklete helyébe a következő szöveg lép:

„

VII. MELLÉKLET

A KÖZÖS ÉRDEKŰ PROJEKTEK UNIÓS LISTÁJA (»UNIÓS LISTA«) A 3. CIKK (4) BEKEZDÉSE SZERINT

A.   A LISTA ÖSSZEÁLLÍTÁSAKOR ALKALMAZOTT ELVEK

1.   Közös érdekű projektek klaszterei

Az egymással összefüggő, potenciálisan vagy ténylegesen versenyben álló projektek klaszterekbe rendezhetők. A közös érdekű projektek klasztereinek a következő típusai kerülnek létrehozásra:

a)

az egymással összefüggő közös érdekű projektekből álló klaszterek így szerepelnek: »X klaszter, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:«. Az ilyen klaszter olyan közös érdekű projektek azonosítására szolgál, amelyek ugyanazzal az országok közötti szűk keresztmetszettel foglalkoznak, és amelyek közös megvalósítása révén szinergiák teremthetők. Ebben az esetben valamennyi közös érdekű projektet végre kell hajtani annak érdekében, hogy az EU egészére kiterjedő előnyök érzékelhetők legyenek;

b)

az egymással potenciálisan versenyben álló közös érdekű projektekből álló klaszterek így szerepelnek: »X klaszter, amely az alábbi közös érdekű projektek közül egyet vagy többet foglal magában:«. Az ilyen klaszter esetében bizonytalanság áll fenn az országok közötti szűk keresztmetszetek mértékét illetően. Ebben az esetben nem szükséges a klaszterbe tartozó valamennyi közös érdekű projektet végrehajtani. A tervezéshez és megvalósításhoz szükséges engedélyektől és jóváhagyási eljárásoktól függően a piac határozza meg, hogy egy, több vagy az összes projekt valósuljon-e meg. A közös érdekű projektek szükségességét a projektek következő kijelölési folyamata keretében újra kell értékelni, többek között a kapacitási szükségletek tekintetében is; valamint

c)

az egymással versenyben álló közös érdekű projektekből álló klaszterek így szerepelnek: »X klaszter, amely az alábbi közös érdekű projektek egyikét foglalja magában:«. Az ilyen klaszter ugyanazzal a szűk keresztmetszettel foglalkozik. A szűk keresztmetszet mértéke azonban biztosabban meghatározható, mint az egymással potenciálisan versenyben álló közös érdekű projektekből álló klaszterek esetében, ezért a közös érdekű projektek közül csak egyet kell végrehajtani. A tervezéshez és megvalósításhoz szükséges engedélyektől és jóváhagyási eljárásoktól függően a piac határozza meg, hogy melyik közös érdekű projekt valósuljon meg. Szükség esetén a közös érdekű projektek következő kijelölési folyamata keretében újra kell értékelni a közös érdekű projektek megvalósításának szükségességét.

Valamennyi közös érdekű projektre ugyanazok a 347/2013/EU rendeletben meghatározott jogok és kötelezettségek vonatkoznak.

2.   Alállomások és kompresszorállomások kezelése

Az alállomások és az egyenáramú betétek, valamint a gázkompresszor-állomások a közös érdekű projektek részének tekintendők, ha földrajzilag a szállítási vezetéken találhatók. Az alállomások, az egyenáramú betétek, valamint a gázkompresszor-állomások külön projektnek tekintendők, és külön említendők az uniós listán, ha földrajzilag a szállítási vezetéktől eltérő helyen találhatók. A 347/2013/EU rendeletben meghatározott jogok és kötelezettségek vonatkoznak rájuk.

3.   A közös érdekű projektnek már nem tekinthető projektek és azok a projektek, amelyek más közös érdekű projektek részévé váltak

a)

Az 1391/2013/EU rendeletben és az (EU) 2016/89 rendeletben megállapított uniós listán szereplő projektek közül több projekt az alábbi okok közül egyből vagy többől kifolyólag már nem tekinthető közös érdekű projektnek:

—

a projektet már beüzemelték vagy a közeljövőben be fogják üzemelni, így nem alkalmazhatók rá a 347/2013/EU rendelet rendelkezései,

—

az új adatok alapján a projekt nem felel meg az általános kritériumoknak,

—

a projektgazda nem nyújtotta be újra a projektet az említett uniós lista összeállítását célzó kiválasztási folyamatban, vagy

—

a projektet a kiválasztási eljárás során alacsonyabb helyre rangsorolták, mint a listára való felvételre javasolt más közös érdekű projekteket.

Az ilyen projektek (kivéve a már beüzemelt projektek) következő uniós listára való felvételét mérlegelni lehet, amennyiben a jelenlegi uniós listára való felvétel megtagadását megalapozó okok időközben megszűnnek.

Az ilyen projektek nem közös érdekű projektek, de az átláthatóság és a tisztánlátás érdekében az eredeti azonosító számukkal felsorolásra kerülnek a VII. melléklet C. pontjában »A közös érdekű projektnek már nem tekinthető projektek« cím alatt.

b)

Ezenkívül az 1391/2013/EU rendeletben és az (EU) 2016/89 rendeletben megállapított uniós listán szereplő projektek közül egyes projektek a végrehajtási folyamat során más közös érdekű projektek (klaszterek) szerves részévé váltak.

Az ilyen projektek már nem tekinthetők önálló közös érdekű projektnek, de az átláthatóság és a tisztánlátás érdekében az eredeti azonosító számukkal felsorolásra kerülnek e melléklet C. pontjában »Azon projektek, amelyek most már más közös érdekű projektek szerves részét képezik« cím alatt.

4.   A »két szempontból is villamosenergia-szupersztrádának minősülő közös érdekű projektek« meghatározása

A két szempontból is villamosenergia-szupersztrádának minősülő közös érdekű projektek alatt olyan projektek értendők, amelyek egyszerre tartoznak a kiemelt jelentőségű villamosenergia-folyosók egyikéhez és a kiemelt jelentőségű tematikus területnek minősülő villamosenergia-szupersztrádákhoz.

B.   A KÖZÖS ÉRDEKŰ PROJEKTEK UNIÓS LISTÁJA

1.   Kiemelt jelentőségű folyosó: Északi-tengeri szélerőmű-hálózat (»NSOG«)

Szám

Meghatározás

1.1.

A (jelenleg »NEMO« projektként ismert) Belgium–Egyesült Királyság klaszter, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

1.1.1.

Gezelle (BE) és Richborough (UK) környékének összekapcsolása

1.1.2.

Belső vezeték Richborough környéke és Canterbury (UK) között

1.3.

Dánia–Németország klaszter, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

1.3.1.

Endrup (DK) és Niebüll (DE) összekapcsolása

1.3.2.

Belső vezeték Niebüll és Brunsbüttel (DE) között

1.4.

Dánia–Németország klaszter, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

1.4.1.

Kassø (DK) és Audorf (DE) összekapcsolása

1.4.2.

Belső vezeték Audorf és Hamburg/Nord (DE) között

1.4.3.

Belső vezeték Hamburg/Nord és Dollern (DE) között

1.6.

A (jelenleg »Celtic Interconnector« projektként ismert) Franciaország–Írország összekapcsolás La Martyre (FR) és Great Island vagy Knockraha (IE) között

1.7.

A Franciaország–Egyesült Királyság összekapcsolások klasztere, amely az alábbi közös érdekű projektek közül egyet vagy többet foglal magában:

1.7.1.

Cotentin (FR) és Exeter (UK) környékének (jelenleg »FAB« projektként ismert) összekapcsolása

1.7.2.

Tourbe (FR) és Chilling (UK) (jelenleg »IFA2« projektként ismert) összekapcsolása

1.7.3.

Coquelles (FR) és Folkestone (UK) (jelenleg »ElecLink« projektként ismert) összekapcsolása

1.7.4.

Le Havre (FR) és Lovedean (UK) (jelenleg »AQUIND« projektként ismert) összekapcsolása

1.7.5.

Dunkerque (FR) környékének és Kingsnorth (UK) környékének (jelenleg »Gridlink« projektként ismert) összekapcsolása

1.8.

A (jelenleg »NordLink« projektként ismert) Németország–Norvégia klaszter

1.8.1.

Wilster (DE) és Tonstad (NO) összekapcsolása

1.8.2.

A dél-norvégiai belső vonalak megerősítése

1.9.

1.9.1.

A (jelenleg »Greenlink« projektként ismert) Írország–Egyesült Királyság összekapcsolás Wexford (IE) és Pembroke, Wales (UK) között

1.10.

Az Egyesült Királyság–Norvégia összekapcsolások klasztere, amely az alábbi közös érdekű projektek közül egyet vagy többet foglal magában:

1.10.1.

Blythe (UK) és Kvilldal (NO) (jelenleg »North Sea Link« projektként ismert) összekapcsolása

1.10.2.

Peterhead (UK) és Simadalen (NO) (jelenleg »NorthConnect« projektként ismert) összekapcsolása

1.12.

Villamosenergia-tároló létesítmények klasztere az Egyesült Királyságban, amely az alábbi közös érdekű projektek közül egyet vagy többet foglal magában:

1.12.1.

Sűrített levegős energiatároló, Larne

1.12.2.

Sűrített levegős energiatároló, Cheshire

1.12.3.

A (jelenleg »CARES« projektként ismert) sűrített levegős energiatároló, Middlewich

1.12.4.

Szivattyús villamosenergia-tározó vízerőművek, Cruachan II.

1.12.5.

Szivattyús villamosenergia-tározó vízerőművek, Coire Glas

1.13.

A (jelenleg »Ice Link« projektként ismert) Izland–Egyesült Királyság összekapcsolás

1.14.

A (jelenleg »Viking Link« projektként ismert) Dánia–Egyesült Királyság összekapcsolás Revsing (DK) és Bicker Fen (UK) között

1.15.

Antwerpen (BE) és Kemsley (UK) környékének összekapcsolása

1.16.

Hollandia–Egyesült Királyság összekapcsolás

1.17.

Sűrített levegős energiatároló, Zuidwending (NL)

1.18.

A (jelenleg »iLand« projektként ismert) tengeri, szivattyús energiatározó, Belgium

2.   Kiemelt jelentőségű folyosó: Észak–déli irányú villamosenergia-hálózati összekapcsolódások Nyugat-Európában (»NSI West Electricity«)

Szám

Meghatározás

2.2.

2.2.1.

A (jelenleg »ALEGrO« projektként ismert) első összekapcsolás Lixhe (BE) és Oberzier (DE) között

2.2.4.

Belgium és Németország második összekapcsolása

2.4.

Codrongianos (IT), Lucciana (Korzika, FR) és Suvereto (IT) (jelenleg »SACOI 3« projektként ismert) összekapcsolása

2.5.

2.5.1.

Grande Ile (FR) és Piossasco (IT) (jelenleg »Savoie-Piemont« projektént ismert) összekapcsolása

2.7.

Aquitaine (FR) és Baszkföld (ES) (jelenleg »Biscay Gulf« projektként ismert) összekapcsolása

2.9.

A (jelenleg »Ultranet« projektként ismert) belső vezeték Osterath és Philippsburg (DE) között a nyugati határon való kapacitásnövelés érdekében

2.10.

A (jelenleg »Suedlink« projektként ismert) belső vezeték Brunsbüttel-Großgartach és Wilster-Grafenrheinfeld (DE) között az északi és a déli határokon való kapacitásnövelés érdekében

2.13.

Az Írország–Egyesült Királyság összekapcsolások klasztere, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

2.13.1.

Woodland (IE) és Turleenan (UK) összekapcsolása

2.13.2.

Srananagh (IE) és Turleenan (UK) összekapcsolása

2.14.

Thusis/Sils (CH) és Verderio Inferiore (IT) (jelenleg »Greenconnector« projektként ismert) összekapcsolása

2.15.

2.15.1.

Airolo (CH) és Baggio (IT) összekapcsolása

2.16.

Belső vezetékek klasztere, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

2.16.1.

Belső vezeték Pedralva és Sobrado (PT) (korábban: Pedralva és Alfena [PT]) között

2.16.3.

Belső vezeték Vieira do Minho, Ribeira de Pena és Feira (PT) – korábban Frades B, Ribeira de Pena és Feira (PT) – között

2.17.

Portugália–Spanyolország összekapcsolás Beariz–Fontefría (ES), Fontefría (ES)–Ponte de Lima (PT) (korábban: Vila Fria/Viana do Castelo) és Ponte de Lima–Vila Nova de Famalicão (PT) (korábban: Vila do Conde [PT]) között, ideértve a Beariz (ES), Fontefría (ES) és Ponte de Lima (PT) helyszíneken található alállomásokat

2.18.

Szivattyús villamosenergia-tározó vízerőművek kapacitásnövelése, Kaunertal, Tirol (AT)

2.23.

A (jelenleg »BRABO II + III« projektként ismert) belső vezetékek Belgium északi határánál Zandvliet és Lillo-Liefkenshoek (BE), valamint Liefkenshoek és Mercator (BE) között, ideértve egy Lillóban (BE) található alállomást

2.24.

A belgiumi belső gerinchálózat nyugati része Horta és Mercator (BE) között

2.27.

2.27.1.

Aragón (ES) és Pyrénées-Atlantiques (FR) összekapcsolása

2.27.2.

Navarra (ES) és Landes (FR) összekapcsolása

2.28.

2.28.1.

Szivattyús villamosenergia-tározó vízerőművek, Mont-Negre (ES)

2.28.2.

Szivattyús villamosenergia-tározó vízerőművek, Navaleo (ES)

2.28.3.

Szivattyús villamosenergia-tározó vízerőművek, Girones & Raïmats (ES)

3.   Kiemelt jelentőségű folyosó: Észak–déli irányú villamosenergia-hálózati összekapcsolódások Közép-Kelet- és Délkelet-Európában (»NSI East Electricity«)

Szám

Meghatározás

3.1.

Ausztria–Németország klaszter, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

3.1.1.

St. Peter (AT) és Isar (DE) összekapcsolása

3.1.2.

Belső vezeték St. Peter és Tauern (AT) között

3.1.4.

Belső vezeték Westtirol és Zell-Ziller (AT) között

3.2.

3.2.2.

Belső vezeték Lienz és Obersielach (AT) között

3.4.

Wurmlach (AT) és Somplago (IT) összekapcsolása

3.7.

Bulgária–Görögország klaszter Marica-Kelet 1 és N. Santa között, és a Bulgáriában szükséges megerősítések, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

3.7.1.

Marica Iztok–1 (BG) és N. Santa (EL) összekapcsolása

3.7.2.

Belső vezeték Marica Iztok-1 és Plovdiv (BG) között

3.7.3.

Belső vezeték Marica Iztok-1 és Marica Iztok-3 (BG) között

3.7.4.

Belső vezeték Marica Iztok-1 és Burgasz (BG) között

3.8.

A (jelenleg »Fekete-tengeri folyosó« projektként ismert) Bulgária–Románia klaszter – kapacitásnövelés, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

3.8.1.

Belső vezeték Dobrudzsa és Burgasz (BG) között

3.8.4.

Belső vezeték Cernavodă és Stâlpu (RO) között

3.8.5.

Belső vezeték Gutinaș és Smârdan (RO) között

3.9.

3.9.1.

Žerjavenec (HR)/Hévíz (HU) és Cirkovce (SI) összekapcsolása

3.10.

A (jelenleg »EUROASIA Interconnector« projektként ismert) Izrael–Ciprus–Görögország klaszter, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

3.10.1.

Hadera (IL) és Kofínu (CY) összekapcsolása

3.10.2.

Kofínu (CY) és Korakia, Kréta (EL) összekapcsolása

3.10.3.

Belső vezeték Korakia, Kréta és Attika régió (EL) között

3.11.

Belső vezetékek klasztere a Cseh Köztársaságban, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

3.11.1.

Belső vezeték Vernéřov és Vítkov (CZ) között

3.11.2.

Belső vezeték Vítkov és Přeštice (CZ) között

3.11.3.

Belső vezeték Přeštice és Kočín (CZ) között

3.11.4.

Belső vezeték Kočín és Mírovka (CZ) között

3.11.5.

Belső vezeték Mírovka és a V413 vezeték (CZ) között

3.12.

Belső vezeték Németországban Wolmirstedt és Bajorország között a belső észak–déli szállítási kapacitás növelésére

3.14.

A (jelenleg »GerPol Power Bridge« projektként ismert) Lengyelországban több ponton végzett belső megerősítés, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

3.14.2.

Belső vezeték Krajnik és Baczyna (PL) között

3.14.3.

Belső vezeték Mikułowa és Świebodzice (CZ) között

3.14.4.

Belső vezeték Baczyna és Plewiska (PL) között

3.16.

3.16.1.

Magyarország és Szlovákia összekapcsolása Bős (Gabčíkovo) (SK) és Gönyű (HU) és Nagygyőröd (Veľký Ďur) (SK) között

3.17.

Magyarország és Szlovákia összekapcsolása Sajóvánka (HU) és Rimaszombat (Rimavská Sobota) (SK) között

3.21.

Salgareda (IT) és a Divača–Bericevo régió (SI) összekapcsolása

3.22.

A (jelenleg »Mid Continental East Corridor« projektként ismert) Románia–Szerbia klaszter, valamint Olaszország–Montenegró klaszter, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

3.22.1.

Resicabánya (Reșița) (RO) és Pančevo (RS) összekapcsolása

3.22.2.

Belső vezeték Portile de Fier és Resicabánya (Reșița) (RO) között

3.22.3.

Belső vezeték Resicabánya (Reșița) és Temesvár/Szakálháza (Timișoara/Săcălaz) (RO) között

3.22.4.

Belső vezeték Arad és Temesvár/Szakálháza (Timișoara/Săcălaz) (RO) között

3.22.5.

Villanova (IT) és Lastva (ME) összekapcsolása

3.23.

Szivattyús villamosenergia-tározó vízerőművek, Yadenitsa (BG)

3.24.

Szivattyús villamosenergia-tározó vízerőművek, Amfilochia (EL)

3.27.

Szicília (IT) és Tunézia (TU) (jelenleg »ELMED« projektként ismert) összekapcsolása

4.   Kiemelt jelentőségű folyosó: a balti energiapiacok összekapcsolási terve (»BEMIP Electricity«)

Szám

Meghatározás

4.1.

A (jelenleg »Kriegers Flak Combined Grid Solution« projektként ismert) Dánia–Németország összekapcsolás a Kriegers Flak (DK) és a Baltic 1 és 2 (DE) tengeri szélerőművek révén Ishøj/Bjæverskov (DK) és Bentwisch (DE) között

4.2.

A (jelenleg »Harmadik összekapcsolás« [Third interconnection] projektként ismert) Észtország–Lettország klaszter Kilingi-Nõmme és Riga között, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

4.2.1.

Kilingi-Nõmme (EE) és Riga CHP2 alállomás (LV) összekapcsolása

4.2.2.

Belső vezeték Harku és Sindi (EE) között

4.2.3.

Belső vezeték Riga CHP 2 and Riga HPP (LV) között

4.4.

4.4.1.

Belső vezeték Ventspils, Tume és Imanta (LV) között

4.4.2.

Belső vezeték Ekhyddan és Nybro/Hemsjö (SE) között

4.5.

4.5.2.

Belső vezeték Stanisławów és Ostrołęka (PL) között

4.6.

Szivattyús villamosenergia-tározó vízerőművek, Észtországban

4.7.

Szivattyús villamosenergia-tározó vízerőművek kapacitásnövelése, Kruonis (LT)

4.8.

A balti államok villamosenergia-rendszerének integrálása és szinkronizálása az európai hálózatokkal, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

4.8.1.

Tartu (EE) és Valmiera (LV) összekapcsolása

4.8.2.

Belső vezeték Balti és Tartu (EE) között

4.8.3.

Tsirguliina (EE) és Valmiera (LV) összekapcsolása

4.8.4.

Belső vezeték Eesti és Tsirguliina (EE) között

4.8.5.

Belső vezeték egy litvániai alállomás és az államhatár (LT) között

4.8.7.

Belső vezeték Paide és Sindi (EE) között

4.8.8.

Belső vezeték Vilnius és Neris (LT) között

4.8.9.

A balti államok villamosenergia-rendszerének az európai hálózatokkal való szinkronizálásának további infrastrukturális vonatkozásai

4.10.

A (jelenleg »Harmadik Finnország–Svédország összekapcsolás« [Third interconnection Finland – Sweden] projektként ismert) Finnország–Svédország klaszter, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

4.10.1.

Észak-Finnország–Észak-Svédország összekapcsolás

4.10.2.

Belső vezeték Keminmaa és Pyhänselkä (FI) között

5.   Kiemelt jelentőségű folyosó: Észak–déli irányú gázhálózati összekapcsolódások Nyugat-Európában (»NSI West Gas«)

Szám

Meghatározás

5.1.

5.1.1.

Kétirányú fizikai áramlás a Moffat összekapcsolási ponton (IE/UK)

5.1.2.

A SNIP vezeték (Skóciától Észak-Írországig) korszerűsítése a kétirányú fizikai áramlás lehetővé tétele érdekében Ballylumford és Twynholm között

5.1.3.

Az Islandmagee föld alatti gáztároló (UGS) létesítmény fejlesztése Larne-nál (Észak-Írország)

5.3.

Shannon LNG-terminál és összekötő vezeték (IE)

5.4.

5.4.1.

ES–PT (3. összekapcsolás) – 1. szakasz

5.4.2.

ES–PT (3. összekapcsolás) – 2. szakasz

5.5.

5.5.1.

A (jelenleg »STEP« projektként ismert) South Transit East Pyrenees tranzitvezeték

5.5.2.

A (jelenleg »Midcat« projektként ismert) Spanyolország–Franciaország keleti gáztengely – összekapcsolási pont az Ibériai-félsziget és Franciaország között, ideértve a St-Avit, Palleau és St. Martin de Crau helyszíneken található kompresszorállomásokat

5.10.

A TENP vezetéken kétirányú szállítást lehetővé tévő összekapcsolás, Németország

5.11.

Olaszország és Svájc között kétirányú szállítást lehetővé tévő összekapcsolás Passo Gries összekapcsolási pontnál

5.19.

Máltának az európai gázhálózathoz kapcsolása – gázvezeték-összeköttetés Olaszországgal Gelánál

5.21.

Alacsonyról magas fűtőértékű gázra való átállás Franciaországban és Belgiumban

6.   Kiemelt jelentőségű folyosó: Észak-déli irányú gázhálózati összekapcsolódások Közép-Kelet- és Délkelet-Európában (»NSI East Gas«)

Szám

Meghatározás

6.2.

Lengyelország–Szlovákia–Cseh Köztársaság–Magyarország összekapcsolás a kapcsolódó belső megerősítésekkel, amely az alábbi közös érdekű projektek közül egyet vagy többet foglal magában:

6.2.1.

Lengyelország–Szlovákia összekapcsolás

6.2.2.

Észak-déli gázfolyosó Kelet-Lengyelországban

valamint

6.2.10.

Lengyelország és a Cseh Köztársaság (jelenleg »Stork II« projektként ismert) összekapcsolása

6.2.11.

Észak-déli gázfolyosó Nyugat-Lengyelországban

6.2.12.

Tvrdonice–Libhošť vezeték, ideértve a břeclavi kompresszorállomás korszerűsítését (CZ)

és az alábbi közös érdekű projekteket:

6.2.13.

A Szlovákia–Magyarország összekapcsolás szállítási kapacitásának növelése

6.2.14.

A magyarországi átviteli rendszernek a Szlovákia–Magyarország összekapcsolás kapacitásnöveléséhez szükséges bővítése Vecsés és Városföld között

6.4.

Osztrák–cseh kétirányú összekapcsolás (BACI) közös érdekű projekt (1) Baumgarten (AT) – Reinthal (CZ/AT) – Brečlav (CZ) között legfeljebb 6,57 milliárd m3/év kapacitással

6.5.

Krk klaszter – LNG-terminál és -csővezeték Magyarország és további országok felé –, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

6.5.1.

Krk-szigeten (HR) LNG-terminál fejlesztése 2,6 milliárd m3/év kapacitásig – I. szakasz, valamint az Omišalj–Zlobin (HR) összekötő csővezeték

6.5.5.

»1. számú kompresszorállomás« a horvát gázszállítási rendszerben

6.5.6.

Krk-szigeten (HR) LNG-terminál bővítése 2,6 milliárd m3/év kapacitás fölé – II. szakasz, valamint a Zlobin–Bosiljevo–Sisak–Kozarac–Slobodnica (HR) csővezeték

6.8.

A Görögország–Bulgária összekapcsolások klasztere és a Bulgáriában szükséges megerősítések, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

6.8.1.

A (jelenleg »IGB« projektként ismert) Görögország–Bulgária összekapcsolás Komotini (EL) és Sztara Zagora (BG) között és a gázkompresszor-állomás Kipiben (EL)

6.8.2.

A bolgár átviteli rendszer rehabilitációja, korszerűsítése és bővítése

6.9.

6.9.1.

LNG-terminál Észak-Görögországban

6.10.

A (jelenleg »IBS« projektként ismert) Bulgária–Szerbia gázösszekapcsolás közös érdekű projekt

6.20.

A délkelet-európai föld alatti gáztároló kapacitások fejlesztésére irányuló projektek klasztere, amely az alábbi közös érdekű projektek közül egyet vagy többet foglal magában:

6.20.2.

A hireni föld alatti gáztároló kibővítése (BG)

6.20.3.

Dél-kavalai föld alatti gáztároló létesítmény, valamint mérő- és szabályozóállomás (EL)

és egy az alábbi közös érdekű projektek közül:

6.20.4.

Depomureș tároló Romániában

6.20.6.

Föld alatti gáztároló, Sărmăşel (Románia)

6.23.

Magyarország–Szlovénia összekapcsolás (Nagykanizsa – Tornyiszentmiklós (HU) – Lendva (Lendava) (SI) – Kidričevo)

6.24.

Klaszter – (a jelenleg »ROHUAT/BRUA« projektként ismert) szakaszos kapacitásbővítés a Bulgária–Románia–Magyarország–Ausztria kétirányú átviteli folyosón, amelynek célja, hogy lehetővé tegye az 1. szakaszban 1,75 milliárd m3/év, a 2. szakaszban pedig 4,4 milliárd m3/év földgáz szállítását, és új fekete-tengeri források kiaknázását a 2. és a 3. szakaszban:

6.24.1.

ROHUAT/BRUA – 1. szakasz, beleértve a következőket:

—

Románia és Magyarország közötti kétirányú szállítás: a magyarországi szakasz 1. szakasza, kompresszorállomás Csanádpalotán

—

A romániai átviteli kapacitás fejlesztése Podișortól Recasig, beleértve egy új csővezetéket, mérőállomást és három új kompresszorállomást Podisorban, Bibestiben és Jupában

—

GCA, mosonmagyaróvári kompresszorállomás (fejlesztés az osztrák oldalon)

6.24.4.

ROHUAT/BRUA – 2. szakasz, beleértve a következőket:

—

Városföld–Ercsi–Győr csővezeték (HU)

—

Ercsi–Százhalombatta gázvezeték (HU)

—

Városföldi kompresszorállomás (HU)

—

A romániai átviteli kapacitás bővítése 4,4 milliárd m3/év értékre Magyarország felé, Recastól Horiáig és a kompresszorállomások bővítése Podisorban, Bibestiben és Jupában

—

Csővezeték a Fekete-tenger és Podișor (RO) között a fekete-tengeri földgáz átvételére

—

Románia és Magyarország közötti kétirányú szállítás: a magyarországi szakasz 2. szakasza, kompresszorállomás Csanádpalotán vagy Algyőn (HU)

6.24.10.

ROHUAT/BRUA – 3. szakasz, beleértve a következőket:

—

A román átviteli rendszer fejlesztése Onesti és Isaccea között és kétirányú szállításra alkalmas infrastruktúra Isacceánál

—

A román átviteli rendszer fejlesztése Onesti és Nadlac között

—

A román átviteli rendszer meghosszabbítása a fekete-tengeri földgáz átvételéhez

6.25.

Klaszter – infrastruktúraépítés diverzifikáció céljából, a közép- és délkelet-európai térség gázellátásának új forrásokból történő növelésére –, amely az alábbi, összehangolt és hatékony módon kidolgozott közös érdekű projekteket foglalja magában:

6.25.1.

A (jelenleg »Eastring« projektként ismert) csővezetékrendszer Románián és Magyarországon keresztül Bulgária és Szlovákia között

6.25.4.

A bolgár gázelosztó központ fejlesztését lehetővé tevő infrastruktúra

6.26.

6.26.1.

Horvátország–Szlovénia–Ausztria klaszter Rogatecnél, amely az alábbiakat foglalja magában:

—

Horvátország–Szlovénia összekapcsolás (Lučko–Zabok–Rogatec)

—

Kompresszorállomás, Kidričevo, a korszerűsítés második szakasza (SI)

—

2. és 3. számú kompresszorállomás a horvát gázszállítási rendszerben

—

GCA 2015/08: Belépés/kilépés Murfeldnél (AT)

—

A Murfeld–Ceršak összekapcsolás korszerűsítése (AT–SI)

—

A rogateci összekapcsolás korszerűsítése

7.   Kiemelt jelentőségű folyosó: Déli gázfolyosó (»SGC«)

Szám

Meghatározás

7.1.

Közös érdekű projektek klasztere – integrált, specifikus és méretezhető szállítási infrastruktúra és kapcsolódó berendezések a Kaszpi-tenger térségében található új forrásokból legalább 10 milliárd m3/év földgáz Azerbajdzsánon, Grúzián és Törökországon keresztül az EU piacaira (Görögországba és Olaszországba) történő szállítására –, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

7.1.1.

A Türkmenisztánból és Azerbajdzsánból Grúzián és Törökországon keresztül haladó (jelenleg a »transzkaszpi gázvezeték« [TCP], a »dél-kaukázusi csővezeték jövőbeni meghosszabbítása« [SCPFX] és a »transzanatóliai földgázvezeték« [TANAP] kombinációjaként ismert) gázvezeték

7.1.3.

A Görögországból Albánián és az Adriai-tengeren keresztül Olaszországba érkező (jelenleg »transzadriai gázvezeték« [TAP] néven ismert) gázvezeték, beleértve egy mérő- és szabályozóállomást, valamint egy kompresszorállomást Nea Meszimvriában

7.3.

Infrastruktúrafejlesztési közös érdekű projektek klasztere a kelet-mediterrán gázkészletekből származó új gáz szállítására, beleértve a következőket:

7.3.1.

A kelet-mediterrán gázkészletektől Krétán keresztül a görög szárazföldre érkező (jelenleg »EastMed« néven ismert) csővezeték, beleértve egy mérő- és szabályozóállomást Megalopoliban,

és ennek függvényében az alábbi közös érdekű projektek:

7.3.3.

A (jelenleg »Poszeidón gázvezeték« projektként ismert) gázvezeték Görögország és Olaszország között

7.3.4.

Olaszország belső, észak-déli átviteli kapacitásának megerősítése (jelenleg »Adriatica Line« projektként ismert)

7.5.

A ciprusi gázinfrastruktúra fejlesztése (jelenleg »Ciprus Gas2EU« projektként ismert)

8.   Kiemelt jelentőségű folyosó: a balti energiapiacok összekapcsolási terve a gázenergia területén (»BEMIP Gas«)

Szám

Meghatározás

8.1.

8.1.1.

A (jelenleg »Balticconnector« projektként ismert) Észtország–Finnország összekapcsolás

8.2.

Infrastruktúra-korszerűsítések klasztere a Balti-tenger keleti régiójában, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

8.2.1.

A Lettország–Litvánia összekapcsolás megerősítése

8.2.2.

Az Észtország–Lettország összekapcsolás megerősítése

8.2.4.

Az Inčukalns föld alatti gáztároló kibővítése (LV)

8.3.

Infrastruktúraklaszter, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

8.3.1.

A Nybro – Lengyelország/Dánia összekapcsolás megerősítése

8.3.2.

A (jelenleg »balti csővezeték« [»Baltic Pipe«] projektként ismert) Lengyelország–Dánia összekapcsolás

8.5.

A (jelenleg »GIPL« projektként ismert) Lengyelország–Litvánia összekapcsolás

8.6.

LNG-terminál, Göteborg, Svédország

8.7.

A Świnoujście LNG-terminál kapacitásnövelése Lengyelországban

9.   Kiemelt jelentőségű folyosó: Olajszállítási hálózati összeköttetések Közép-Kelet-Európában (»OSC«)

Szám

Meghatározás

9.1.

Adamowo–Brody csővezeték: az Uktransnafta részvénytársaság Brodyban (Ukrajna) található kezelőtelepét és az adamowói olajtárolót (Lengyelország) összekötő csővezeték

9.2.

Pozsony (Bratislava)–Schwechat csővezeték: Schwechatot (Ausztria) és Pozsonyt (Bratislavát) (Szlovák Köztársaság) összekötő csővezeték

9.4.

Litvinov (Cseh Köztársaság)–Spergau (Németország) csővezeték: a Barátság kőolajvezeték meghosszabbítási projektje a TRM Spergau finomítóig

9.5.

Klaszter – pomerániai csővezeték (Lengyelország) –, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

9.5.1.

Olajterminál építése Gdańskban (II. szakasz)

9.5.2.

A pomerániai csővezeték kibővítése: a csővezetékrendszer második csővezetéke

9.6.

TAL Plus: a TAL csővezeték kapacitásnövelése Trieszt (Olaszország) és Ingolstadt (Németország) között

10.   Kiemelt tematikus terület: intelligens hálózatok kiépítése

Szám

Meghatározás

10.3.

SINCRO.GRID (Szlovénia, Horvátország) – Szinergikus, érett technológián alapuló megoldások innovatív integrációja a szlovén és a horvát villamosenergia-rendszerek működési biztonságának egyidejű növelése érdekében

10.4.

ACON (Cseh Köztársaság, Szlovákia) – Az ACON (Again COnnected Networks, ismét csatlakoztatott hálózatok) fő célja a cseh és a szlovák villamosenergia-piacok integrációjának előmozdítása

10.5.

ALPEKID (Ausztria, Olaszország) – Szinergikus, érett technológián alapuló megoldások innovatív integrációja az olasz és az osztrák regionális villamosenergia-rendszerek működési hatékonyságának egyidejű növelése érdekében

10.6.

Smart Border Initiative (Franciaország, Németország) – A kezdeményezés összekapcsolja a Franciaország és Németország által kidolgozott szakpolitikákat annak érdekében, hogy az energetikai átállásra vonatkozó stratégiáikban és az európai piaci integrációban támogassa városaikat és területeiket

11.   Kiemelt tematikus terület: villamosenergia-szupersztrádák

A két szempontból is villamosenergia-szupersztrádának minősülő közös érdekű projektek listája

Szám

Meghatározás

Kiemelt jelentőségű folyosó: Északi-tengeri szélerőmű-hálózat (»NSOG«)

1.1.

1.1.1.

Gezelle (BE) és Richborough (UK) környékének összekapcsolása

1.3.

Dánia–Németország klaszter, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

1.3.1.

Endrup (DK) és Niebüll (DE) összekapcsolása

1.3.2.

Belső vezeték Niebüll és Brunsbüttel (DE) között

1.4.

Dánia–Németország klaszter, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

1.4.1.

Kassø (DK) és Audorf (DE) összekapcsolása

1.4.2.

Belső vezeték Audorf és Hamburg/Nord (DE) között

1.4.3.

Belső vezeték Hamburg/Nord és Dollern (DE) között

1.6.

A (jelenleg »Celtic Interconnector« projektként ismert) Franciaország–Írország összekapcsolás La Martyre (FR) és Great Island vagy Knockraha (IE) között

1.7.

A Franciaország–Egyesült Királyság összekapcsolások klasztere, amely az alábbi közös érdekű projektek közül egyet vagy többet foglal magában:

1.7.1.

Cotentin (FR) és Exeter (UK) környékének (jelenleg »FAB« projektként ismert) összekapcsolása

1.7.2.

Tourbe (FR) és Chilling (UK) (jelenleg »IFA2« projektként ismert) összekapcsolása

1.7.3.

Coquelles (FR) és Folkestone (UK) (jelenleg »ElecLink« projektként ismert) összekapcsolása

1.7.4.

Le Havre (FR) és Lovedean (UK) (jelenleg »AQUIND« projektként ismert) összekapcsolása

1.7.5.

Dunkerque (FR) környékének és Kingsnorth (UK) környékének (jelenleg »Gridlink« projektként ismert) összekapcsolása

1.8.

A (jelenleg »NordLink« projektként ismert) Németország–Norvégia klaszter

1.8.1.

Wilster (DE) és Tonstad (NO) összekapcsolása

1.8.2.

A dél-norvégiai belső vonalak megerősítése

1.10.

Az Egyesült Királyság–Norvégia összekapcsolások klasztere, amely az alábbi közös érdekű projektek közül egyet vagy többet foglal magában:

1.10.1.

Blythe (UK) és Kvilldal (NO) (jelenleg »North Sea Link« projektként ismert) összekapcsolása

1.10.2.

Peterhead (UK) és Simadalen (NO) (jelenleg »NorthConnect« projektként ismert) összekapcsolása

1.13.

A (jelenleg »Ice Link« projektként ismert) Izland–Egyesült Királyság összekapcsolás

1.14.

A (jelenleg »Viking Link« projektként ismert) Dánia–Egyesült Királyság összekapcsolás Revsing (DK) és Bicker Fen (UK) között

1.15.

Antwerpen (BE) és Kemsley (UK) környékének összekapcsolása

1.16.

Hollandia–Egyesült Királyság összekapcsolás

Kiemelt jelentőségű folyosó: Észak–déli irányú villamosenergia-hálózati összekapcsolódások Nyugat-Európában (»NSI West Electricity«)

2.2.

2.2.1.

A (jelenleg »ALEGrO« projektként ismert) első összekapcsolás Lixhe (BE) és Oberzier (DE) között

2.2.4.

Belgium és Németország második összekapcsolása

2.4.

Codrongianos (IT), Lucciana (Korzika, FR) és Suvereto (IT) (jelenleg »SACOI 3« projektként ismert) összekapcsolása

2.5.

2.5.1.

Grande Ile (FR) és Piossasco (IT) (jelenleg »Savoie-Piemont« projektént ismert) összekapcsolása

2.7.

Aquitaine (FR) és Baszkföld (ES) (jelenleg »Biscay Gulf« projektként ismert) összekapcsolása

2.9.

A (jelenleg »Ultranet« projektként ismert) belső vezeték Osterath és Philippsburg (DE) között a nyugati határon való kapacitásnövelés érdekében

2.10.

A (jelenleg »Suedlink« projektként ismert) belső vezeték Brunsbüttel-Großgartach és Wilster-Grafenrheinfeld (DE) között az északi és a déli határokon való kapacitásnövelés érdekében

2.13.

Az Írország–Egyesült Királyság összekapcsolások klasztere, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

2.13.1.

Woodland (IE) és Turleenan (UK) összekapcsolása

2.13.2.

Srananagh (IE) és Turleenan (UK) összekapcsolása

Kiemelt jelentőségű folyosó: Észak–déli irányú villamosenergia-hálózati összekapcsolódások Közép-Kelet- és Délkelet-Európában (»NSI East Electricity«)

3.10.

A (jelenleg »EUROASIA Interconnector« projektként ismert) Izrael–Ciprus–Görögország klaszter, amely az alábbi közös érdekű projekteket foglalja magában:

3.10.1.

Hadera (IL) és Kofínu (CY) összekapcsolása

3.10.2.

Kofínu (CY) és Korakia, Kréta (EL) összekapcsolása

3.10.3.

Belső vezeték Korakia, Kréta és Attika régió (EL) között

3.12.

Belső vezeték Németországban Wolmirstedt és Bajorország között a belső észak–déli szállítási kapacitás növelésére

3.27.

Szicília (IT) és Tunézia (TU) (jelenleg »ELMED« projektként ismert) összekapcsolása

Kiemelt jelentőségű folyosó: a balti energiapiacok összekapcsolási terve (»BEMIP Electricity«)

4.1.

A (jelenleg »Kriegers Flak Combined Grid Solution« projektként ismert) Dánia–Németország összekapcsolás a Kriegers Flak (DK) és a Baltic 1 és 2 (DE) tengeri szélerőművek révén Tolstrup Gaarde (DK) és Bentwisch (DE) között

12.   Határokon átnyúló szén-dioxid-szállítási hálózat

Szám

Meghatározás

12.1.

Teesside CO2-szállítási csomópont (Egyesült Királyság, a további szakaszokban Hollandia, Belgium, Németország)

12.2.

»CO2 SAPLING Project« – CO2-szállítási és infrastruktúra-projekt (Egyesült Királyság, a további szakaszokban Hollandia, Norvégia)

12.3.

»Rotterdam Nucleus« (Hollandia és Egyesült Királyság)

12.4.

Határokon átnyúló CO2-szállítási összeköttetések az Egyesült Királyságban és Hollandiában található emisszióforrások, valamint egy norvégiai tárolóhely között

C.   A KÖZÖS ÉRDEKŰ PROJEKTNEK MÁR NEM TEKINTHETŐ PROJEKTEK LISTÁJA ÉS AZON PROJEKTEK LISTÁJA, AMELYEK MOST MÁR MÁS KÖZÖS ÉRDEKŰ PROJEKTEK SZERVES RÉSZÉT KÉPEZIK

1.   Kiemelt jelentőségű folyosó: Északi-tengeri szélerőmű-hálózat (»NSOG«)

A közös érdekű projektnek már nem tekinthető projektek azonosító száma

1.1.3.

1.2.

1.5.

1.9.2.

1.9.3.

1.9.4.

1.9.5.

1.9.6.

1.11.1.

1.11.2.

1.11.3.

1.11.4.

2.   Kiemelt jelentőségű folyosó: Észak–déli irányú villamosenergia-hálózati összekapcsolódások Nyugat-Európában (»NSI West Electricity«)

A közös érdekű projektnek már nem tekinthető projektek azonosító száma

2.2.2.

2.2.3.

2.3.1.

2.3.2.

2.5.2.

2.6.

2.8.

2.11.1.

2.11.2.

2.11.3.

2.12.

2.15.2.

2.15.3.

2.15.4.

2.16.2.

2.19.

2.20.

2.21.

2.22.

2.25.1.

2.25.2.

2.26.

Azon projektek, amelyek most már más közös érdekű projektek szerves részét képezik

A projekt eredeti azonosító száma

Azon közös érdekű projekt száma, amelyikbe a projektet integrálták

2.1.

3.1.4.

3.   Kiemelt jelentőségű folyosó: Észak–déli irányú villamosenergia-hálózati összekapcsolódások Közép-Kelet- és Délkelet-Európában (»NSI East Electricity«)

A közös érdekű projektnek már nem tekinthető projektek azonosító száma

3.1.3.

3.2.1.

3.2.3.

3.3.

3.5.1.

3.5.2.

3.6.1.

3.6.2.

3.8.2.

3.8.3.

3.8.6.

3.9.2.

3.9.3.

3.9.4.

3.13.

3.14.1.

3.15.1.

3.15.2.

3.16.2.

3.16.3.

3.18.1.

3.18.2.

3.19.2.

3.19.3.

3.20.1.

3.20.2.

3.25.

3.26.

Azon projektek, amelyek most már más közös érdekű projektek szerves részét képezik

A projekt eredeti azonosító száma

Azon közös érdekű projekt száma, amelyikbe a projektet integrálták

3.19.1.

3.22.5.

4.   Kiemelt jelentőségű folyosó: a balti energiapiacok összekapcsolási terve (»BEMIP Electricity«)

A közös érdekű projektnek már nem tekinthető projektek azonosító száma

4.5.1.

4.5.3.

4.5.4.

4.5.5.

4.8.6.

Azon projektek, amelyek most már más közös érdekű projektek szerves részét képezik

A projekt eredeti azonosító száma

Azon közös érdekű projekt száma, amelyikbe a projektet integrálták

4.3.

4.8.9.

4.9.

4.8.9.

5.   Kiemelt jelentőségű folyosó: Észak–déli irányú gázhálózati összekapcsolódások Nyugat-Európában (»NSI West Gas«)

A közös érdekű projektnek már nem tekinthető projektek azonosító száma

5.2.

5.6.

5.7.1.

5.7.2.

5.9.

5.12.

5.13.

5.14.

5.15.1.

5.15.2.

5.15.3.

5.15.4.

5.15.5.

5.16.

5.17.1.

5.17.2.

5.18.

5.20.

Azon projektek, amelyek most már más közös érdekű projektek szerves részét képezik

A projekt eredeti azonosító száma

Azon közös érdekű projekt száma, amelyikbe a projektet integrálták

5.8.1.

5.5.2.

5.8.2.

5.5.2.

6.   Kiemelt jelentőségű folyosó: Észak-déli irányú gázhálózati összekapcsolódások Közép-Kelet- és Délkelet-Európában (»NSI East Gas«)

A közös érdekű projektnek már nem tekinthető projektek azonosító száma

6.3.

6.5.3.

6.5.4.

6.7.

6.8.3.

6.9.2.

6.9.3.

6.11.

6.12.

6.16.

6.17.

6.19.

6.20.1.

6.20.5.

6.21.

6.22.1.

6.22.2.

6.25.2.

Azon projektek, amelyek most már más közös érdekű projektek szerves részét képezik

A projekt eredeti azonosító száma

Azon közös érdekű projekt száma, amelyikbe a projektet integrálták

6.1.1.

6.2.10.

6.1.2.

6.2.11.

6.1.3.

6.2.11.

6.1.4.

6.2.11.

6.1.5.

6.2.11.

6.1.6.

6.2.11.

6.1.7.

6.2.11.

6.1.8.

6.2.2.

6.1.9.

6.2.11.

6.1.10.

6.2.2.

6.1.11.

6.2.2.

6.1.12.

6.2.12.

6.2.3.

6.2.2.

6.2.4.

6.2.2.

6.2.5.

6.2.2.

6.2.6.

6.2.2.

6.2.7.

6.2.2.

6.2.8.

6.2.2.

6.2.9.

6.2.2.

6.5.2.

6.5.6.

6.6.

6.26.1.

6.8.4.

6.25.4.

6.13.1.

6.24.4.

6.13.2.

6.24.4.

6.13.3.

6.24.4.

6.14.

6.24.1.

6.15.1.

6.24.10.

6.15.2.

6.24.10.

6.18.

7.3.4.

6.24.2.

6.24.1.

6.24.3.

6.24.1.

6.24.5.

6.24.4.

6.24.6.

6.24.4.

6.24.7.

6.24.4.

6.24.8.

6.24.4.

6.24.9.

6.24.4.

6.25.3.

6.24.10.

6.26.2.

6.26.1.

6.26.3.

6.26.1.

6.26.4.

6.26.1.

6.26.5.

6.26.1.

6.26.6.

6.26.1.

7.   Kiemelt jelentőségű folyosó: Déli gázfolyosó (»SGC«)

A közös érdekű projektnek már nem tekinthető projektek azonosító száma

7.1.2.

7.1.5.

7.1.7.

7.2.1.

7.2.2.

7.2.3.

7.4.1.

7.4.2.

Azon projektek, amelyek most már más közös érdekű projektek szerves részét képezik

A projekt eredeti azonosító száma

Azon közös érdekű projekt száma, amelyikbe a projektet integrálták

7.1.6.

7.1.3.

7.1.4.

7.3.3.

7.3.2.

7.5.

8.   Kiemelt jelentőségű folyosó: a balti energiapiacok összekapcsolási terve a gázenergia területén (»BEMIP Gas«)

A közös érdekű projektnek már nem tekinthető projektek azonosító száma

8.1.2.1.

8.1.2.2.

8.1.2.3.

8.1.2.4.

8.2.3.

8.4.

8.8.

9.   Kiemelt jelentőségű folyosó: Olajszállítási hálózati összeköttetések Közép-Kelet-Európában (»OSC«)

A közös érdekű projektnek már nem tekinthető projektek azonosító száma

9.3.

10.   Kiemelt tematikus terület: intelligens hálózatok kiépítése

A közös érdekű projektnek már nem tekinthető projektek azonosító száma

10.1.

10.2.

11.   Kiemelt tematikus terület: villamosenergia-szupersztrádák

A közös érdekű projektnek már nem tekinthető projektek azonosító száma

1.5.

”

(1)  A BACI közös érdekű projektként történő megvalósítása a »Trading Regional Upgrade« (Kereskedelem regionális fejlesztése) kísérleti projekt eredményétől függ.

Top