—

az üzleti klíma javítása, valamint a magánszektor és a magánberuházások támogatása, különösen az alábbiak révén: i. a vállalkozásokra vonatkozó közigazgatási eljárások egyszerűsítése és könnyítése, ii. a forráshoz jutás javítása, valamint iii. az állami- és magánberuházások fellendítése – különösen a beruházásokról szóló 2016. évi törvény és az adókedvezmények átdolgozásáról szóló 2017. évi törvény hatékony alkalmazásával, szem előtt tartva, hogy meg kell szüntetni az adókedvezményekkel kapcsolatos káros konstrukciókat;

—

hangsúlyt helyeznek továbbá a vállalkozói lét, valamint a kkv-k és a mikrovállalkozások fejlesztésének aktív előmozdítására;

—

a hiányzó ágazati stratégiák, például a turizmusra vonatkozó stratégia meghatározása és végrehajtása;

—

a környezetvédelem és a természeti erőforrásokkal való gazdálkodás (ideértve a vízgazdálkodást is) javítása, különösen a környezetbarát gazdaságra vonatkozó nemzeti stratégia végrehajtása, valamint az éghajlatváltozás (meghatározott nemzeti hozzájárulás), a kék gazdaság és a halászati erőforrások tekintetében Tunézia által vállalt nemzetközi kötelezettségek végrehajtása révén;

—

a hagyományos ágazatok, valamint a mezőgazdasági és ipari húzóágazatok versenyképességének javítása – különösen az innováció támogatásának köszönhetően, és biztosítva az erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodást –, valamint az exportpiacok diverzifikációja;

—

az energiaágazat fejlesztése, különösen az Unió és Tunézia közötti villamosenergia-összeköttetések, valamint a megújuló energiák és az energiahatékonyság előmozdítása révén;

—

biztonságos, védett, fenntartható és hatékony közlekedési rendszer kialakítása harmonizált közlekedési előírások révén, valamint integrált multimodális hálózat létrehozása a dél-dél és az észak-dél összeköttetés megkönnyítése érdekében;

—

az államháztartási gazdálkodási rendszer megszilárdítása, egy új sarkalatos költségvetési törvény elfogadása és végrehajtása, az államháztartás ellenőrzési rendszerének reformja, valamint az állami vállalatok irányításának javítása révén. Az adórendszer reformjának (az adórendszer egyszerűsítése, méltányos adóztatás, decentralizáció, az igazgatás korszerűsítése, az adókikerülés elleni küzdelem és a vonatkozó nemzetközi kötelezettségvállalások végrehajtása) megvalósítása fontos állomás az afelé vezető úton, hogy az ország előrelépjen az inkluzívabb fejlesztés felé. A bankszektor folyamatban lévő reformjának támogatása, valamint a szolgáltatásokhoz való hozzáférés, azok igénybevétele és minősége tekintetében a pénzügyi kirekesztés felszámolására irányuló, 2017–2021-es nemzeti stratégia szintén fontos elem;

—

a decentralizációs folyamat végrehajtása a helyi közösségek igényeinek megfelelő közszolgáltatások és szociális infrastruktúra kialakítása érdekében (különösen az oktatás, a kultúra, az egészségügy, a vízellátás és csatornázás terén); továbbá a belső régiók fejlesztési folyamatának felgyorsítása – a két fél közös kötelezettségvállalása a társadalmi-gazdasági különbségek fokozatos csökkentése érdekében.

—

a foglalkoztatás, különösen az aktív munkaerőpiaci részvételre irányuló politika keretében a munkaerőpiaci igényekhez igazodó minőségi oktatáshoz és szakképzéshez való méltányos hozzáférést célzó reformok folytatása révén;

—

a társadalmi befogadás és a hatékony szociális védelem tekintetében integrált és jól teljesítő tunéziai szakpolitika megvalósítása, különösen az érintett állami szervezetek kapacitásainak erősítése révén, támogatva a Tunézia által a társadalmi kohézió terén végrehajtott reformokat, valamint az EU–Tunézia társulási megállapodásnak a szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról és a szociális jogszabályok terén az egyenlő bánásmód elvei alkalmazásának garantálásáról szóló 67. cikkének végrehajtását; valamint

—

inkluzív társadalmi párbeszéd a társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek áthidalására vonatkozó kapacitások erősítése, a társadalmi feszültségek csökkentése és a valódi társadalmi béke előmozdítása érdekében – ezáltal erősítve az ország vonzerejét a külföldi befektetők számára.

—

a parlamenti intézmény megerősítése, valamint független intézmények létrehozása és hatékony működtetése;

—

az Alkotmánybíróság létrehozása;

—

a demokratikus, átlátható és független választási eljárás megszilárdítása;

—

a korrupció és a csalás elleni küzdelem, többek között a korrupció elleni küzdelem nemzeti hatóságának támogatása révén;

—

az igazságszolgáltatás reformja, beleértve a nemzetközi normákhoz és az Európa Tanács normáihoz való közelítését;

—

a közigazgatás reformjára és korszerűsítésére irányuló stratégia végrehajtása, beleértve a központi és helyi szintű szolgáltatások javítását, a tényeken alapuló döntéshozatal bevezetését, a közigazgatási eljárások egyszerűsítését, valamint a digitális közigazgatás kialakítását;

—

a decentralizációs folyamat támogatása, beleértve a helyi önkormányzatok kapacitásainak és költségvetéseinek erősítését, különösen a 2018. májusi önkormányzati választásokkal összefüggésben; továbbá a civil társadalmi szervezeteknek, azok szerepének és a döntéshozatali folyamathoz nyújtott hozzájárulásának megerősítése, valamint a polgároknak és különösen a fiataloknak a politikai életben és a döntéshozatali folyamatban való szerepvállalásának erősítése.

—

az alkotmánnyal és a nemzetközi normákkal való jogharmonizációs eljárás lezárása, Tunézia együttműködése a multilaterális fórumokon, valamint az időszakos egyetemes helyzetértékelés keretében tett kötelezettségvállalások végrehajtása;

—

a megkülönbözetés minden formájával szembeni küzdelemben tett erőfeszítések, a kínzással szemben tett erőfeszítések (amelyek a Kínzás Elleni Bizottság keretében tett kötelezettségvállalásokat valósítják meg), valamint a kiszolgáltatott helyzetben lévők védelme, valamint a nők, a gyermekek és a migránsok jogainak előmozdítása érdekében tett erőfeszítések támogatása;

—

a nők elleni erőszakkal szembeni küzdelem, a nemek közötti teljes egyenlőség garantálása, a nők szerepének minden területen, különösen a gazdasági és politikai szférában történő előmozdítása érdekében tett, úttörő jellegű tunéziai intézkedések támogatása;

—

a véleménynyilvánítás és az egyesülés szabadságának védelme;

—

a személyes adatok védelméhez való jog; valamint

—

az emberi jogok tiszteletben tartása a biztonság terén.

—

a tunéziai nemzeti migrációs stratégia végrehajtása, amely kiterjed a menedékjogra és a nemzetközi védelemre is, beleértve a megfelelő jogi keret végrehajtását;

—

a visszafogadási és a vízumkönnyítési megállapodásokra vonatkozó tárgyalások lezárása;

—

a legális migráció megfelelő szabályozása azáltal, hogy a tagállamok hatáskörének tiszteletben tartása mellett javítják az uniós tagállamokkal folytatott koordinációt/együttműködést, többek között mobilitási kísérleti projektek végrehajtása és a migránsok befogadó országokba való integrációjának javítása révén;

—

a külföldön élő tunéziaiak mozgósításának támogatása az innovatív tunéziai ágazatokba való beruházások érdekében;

—

az irreguláris migráció megakadályozásának támogatása, különösen azáltal, hogy a fejlesztési stratégiákban jobban figyelembe veszik a migrációs kérdéseket; mindez az alábbiak révén is megvalósul: megerősített határigazgatás, és az irreguláris migráció kockázataival kapcsolatos tájékoztató kampányok;

—

a migránscsempészés és az emberkereskedelem elleni küzdelemre és azok megelőzésére irányuló tevékenységek támogatása, többek között a bűnszövetkezetek felderítése és büntetőeljárás alá vonása révén; valamint

—

a visszaküldés és a visszafogadás terén folytatott együttműködés megszilárdítása; többek között a visszatérő tunéziaiak tartós visszailleszkedésének támogatásával.

—

a terrorizmus elleni küzdelemre vonatkozó nemzeti stratégia megvalósítása, különösen a biztonsági és igazságügyi jogszabályok és intézmények megerősítésével és korszerűsítésével, az Alkotmányba foglalt demokratikus értékek tiszteletben tartása mellett;

—

a biztonsági ágazat reformját és korszerűsítését támogató program végrehajtásának felgyorsítása, beleértve a biztonsági erők elszámoltathatóságát, és a szóban forgó együttműködés elmélyítését az elért eredményekre támaszkodva;

—

a pénzmosás, valamint a szervezett bűnözés és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem, beleértve a Pénzügyi Akció Munkacsoport keretében elfogadott cselekvési terv hatékony végrehajtását;

—

a radikalizáció megelőzésére irányuló átfogó politika kialakítása;

—

a külföldi harcosok visszatérése;

—

a terrorizmus áldozatainak támogatására és védelmére vonatkozó politika kialakítása;

—

a szervezett bűnözés, különösen a tűzfegyverek és a kábítószerek csempészete elleni küzdelem;

—

a nemzeti határbiztonsági stratégia végrehajtásának támogatása;

—

az Európai Unió illetékes ügynökségeivel folytatott együttműködés megerősítése; valamint

—

együttműködés a katasztrófakockázat-megelőzés és -kezelés terén.