7.6.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 144/27

(1)

Az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) 2016. augusztus 3-án az (EU) 2016/1036 rendelet (a továbbiakban: alaprendelet) 5. cikke alapján dömpingellenes vizsgálatot indított a Koreai Köztársaságból (a továbbiakban: érintett ország) származó tisztított tereftálsav (a továbbiakban: PTA) és sói Unióba irányuló behozatalára vonatkozóan. A vizsgálat megindításáról a Bizottság értesítést (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában  (2).

(2)

A Bizottság azt követően indított vizsgálatot, hogy 2016. június 20-án a BP Aromatics Limited NV, az Artland PTA SA és az Indorama Ventures Quimica S.L.U. (a továbbiakban: panaszosok) panaszt nyújtottak be. A panaszosok a tisztított tereftálsav és sói teljes uniós termelésének több mint 25 %-át teszik ki. A panasz bizonyítékot tartalmazott a dömpingre, illetve az abból eredő jelentős kárra vonatkozóan, és így elegendőnek bizonyult a vizsgálat megindításához.

(3)

A Bizottság az eljárások megindításáról szóló értesítésben felkérte az érdekelt feleket, hogy a vizsgálatban való részvétel érdekében vegyék fel vele a kapcsolatot. A Bizottság emellett külön tájékoztatta a panaszosokat, az egyéb ismert uniós gyártókat, az ismert exportáló gyártókat, a koreai hatóságokat, az ismert importőröket és felhasználókat a vizsgálat megindításáról, és felkérte őket az abban való részvételre.

(4)

Az érdekelt feleknek lehetőségük nyílt a vizsgálat megindításával kapcsolatos észrevételeik megtételére, valamint a Bizottsággal és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselővel tartandó meghallgatás kérelmezésére.

(5)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben közölte, hogy az alaprendelet 17. cikke alapján mintavételt végezhet az érdekelt felek körében.

(6)

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkérte a Koreai Köztársaságban működő összes exportáló gyártót, hogy nyújtsák be az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információkat. Ezenfelül a Bizottság felkérte a Koreai Köztársaság Európai Unió mellett működő képviseletét, hogy nevezze meg és/vagy lépjen kapcsolatba az esetleges további exportáló gyártókkal, amelyek adott esetben részt kívánnak venni a vizsgálatban.

(7)

Az érintett országban működő öt exportáló gyártó nyújtotta be a kért információkat, és egyezett bele abba, hogy felvegyék a mintába. Az alaprendelet 17. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Bizottság három exportáló gyártóból álló mintát választott ki az Unióba irányuló export azon legnagyobb reprezentatív volumene alapján, amelyet a rendelkezésre álló időn belül megfelelően meg lehetett vizsgálni. Az alaprendelet 17. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság a minta kiválasztásáról egyeztetett valamennyi érintett ismert exportáló gyártóval és az érintett ország hatóságaival. Nem emeltek kifogást a javasolt mintával kapcsolatban

(8)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben közölte, hogy elküldi a kérdőívet az érintett termék mind a hat ismert gyártója részére. A gyártók e kis számára való tekintettel a Bizottság úgy döntött, hogy nincs szükség mintavételre.

(9)

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkérte a független importőröket, hogy nyújtsák be az eljárás megindításáról szóló értesítésben kért információkat.

(10)

Két független importőr nyújtotta be a kért információkat, és egyezett bele abba, hogy felvegyék a mintába. Az importőrök e kis számára való tekintettel a Bizottság úgy döntött, hogy nincs szükség mintavételre.

(11)

A Bizottság kérdőívet küldött a mintába felvett három exportáló gyártónak, mind a hat uniós gyártónak, kilenc ismert felhasználónak és két ismert importőrnek.

(12)

A mintába felvett három exportáló gyártó, mind a hat uniós gyártó, tizenkettő felhasználó és két importőr küldött vissza kitöltött kérdőívet.

(13)

A Bizottság a dömping, az abból következő kár és az uniós érdek ideiglenes megállapításához szükségesnek ítélt minden információt bekért és ellenőrzött. Az alaprendelet 16. cikke szerinti ellenőrző látogatásokra a következő vállalatok telephelyén került sor:

(14)

A dömpingre és a kárra vonatkozó vizsgálat a 2015. július 1. és 2016. június 30. közötti időszakra (a továbbiakban: vizsgálati időszak) terjedt ki. A kár értékelése szempontjából lényeges tendenciák vizsgálata a 2013. január 1. és a vizsgálati időszak vége közötti időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

(15)

Az érintett termék a Koreai Köztársaságból származó, jelenleg az ex 2917 36 00 (TARIC-kód: 2917360010) KN-kód alá besorolt, legalább 99,5 tömegszázalékos tisztaságú tereftálsav és sói (a továbbiakban: érintett termék).

(16)

A PTA-t a nyers tereftálsav tisztításával nyerik; a nyers tereftálsavat pedig paraxilénből állítják elő oldószerrel és katalizátoroldattal való reagáltatás útján.

(17)

Az érintett terméket elsősorban nyersanyagként használják például poliészter textilszálak és poli(etilén-tereftalát) (PET) palackok gyártása során használt polimerek szintetizálásához.

(18)

A vizsgálat kimutatta, hogy az alábbi termékek ugyanazokkal az alapvető fizikai és kémiai jellemzőkkel rendelkeznek, továbbá az alapvető felhasználási területeik is megegyeznek:

(19)

A Bizottság ezért úgy döntött, hogy az említett termékek az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében vett hasonló termékeknek minősülnek.

(20)

A fenti (15) preambulumbekezdésben meghatározott termékkör a PTA változatait tartalmazza, amelyek a PTA legtisztább változata (a továbbiakban: a legtisztább PTA) mellett magukban foglalják az úgynevezett minősített tereftálsavat (a továbbiakban: QTA) és a közepes minőségű tereftálsavat (a továbbiakban: MTA). Az egyes változatokat alapvetően a tisztaság szintje alapján lehet megkülönböztetni. Az MTA és a QTA magasabb szennyeződési szintet mutatnak, mint a legtisztább PTA. E változatok mindegyikében a szennyeződési szintek mindenesetre nem haladják meg a 0,5 %-ot, és ezért mind a (15) preambulumbekezdésben foglalt termékmeghatározás alá tartoznak.

(21)

Több érdekelt fél azt állította, hogy a QTA-t ki kell zárni a vizsgált termék köréből. E felek szerint a QTA fizikai és kémiai jellemzői eltérnek a legtisztább PTA jellemzőitől, és e különbségek eltérő felhasználást eredményeznek. Továbbá azt állították, hogy a QTA előállítási eljárásai és felhasználása eltérnek a legtisztább PTA-étól, továbbá a QTA előállítási költsége és értékesítési ára alacsonyabb, mint a legtisztább PTA esetében.

(22)

Míg a legtisztább PTA szennyeződési szintje legfeljebb 0,01 %-os, a QTA akár 0,2 %-os szennyeződési szinttel is rendelkezhet, és különbség tapasztalható a szennyeződés típusában is. A szennyeződésben mutatkozó különbségtől függetlenül azonban a PTA valamennyi variánsának kémiai képlete megegyezik. A Bizottság ennélfogva úgy ítélte, hogy a szennyeződési szintben mutatkozó viszonylag kis különbség nem módosítja azt a tényt, hogy a PTA valamennyi variánsának alapvető kémiai és fizikai jellemzői megegyeznek, következésképp ez önmagában nem indokolja a QTA vizsgált termékkörből való kizárását.

(23)

Ugyanezen érdekelt felek továbbá azt állították, hogy a QTA és a legtisztább PTA felhasználása eltérő. A Bizottság szerint a különbségek nem voltak elég számottevőek ahhoz, hogy a QTA-t kizárják a vizsgált termékkörből.

(24)

Ugyanezen érdekelt felek továbbá azt állították, hogy a QTA-t és a legtisztább PTA-t eltérő előállítási eljárással állítják elő, nevezetesen, hogy a legtisztább PTA előállítása elsősorban az oxidációs reakciókra, finomításra és redukciós reakcióra összpontosít, amely egy kétlépéses gyártási technika, míg a QTA gyártási technikája elsősorban a precíz oxidációs reakcióra és a finomításra összpontosít, amely egy egylépéses gyártási technika. A Bizottság szerint mindkét előállítási eljárás ugyanazon nyersanyagokat használja fel és ugyanazon eljárásokat alkalmazza, valamint részeik többsége tekintetében hasonlóak egymáshoz.

(25)

Ugyanazon érdekelt felek végül azt állították, ahogy a fent említett egylépéses és kétlépéses technikák közötti különbségek miatt a QTA előállítási költsége 18 és 36 EUR/t között alakul, ami alacsonyabb, mint a legtisztább PTA esetében. A vizsgálatból kiderült, hogy az előállítási költségben tapasztalt különbség nem volt számottevő. Az előállítási költségekben mutatkozó különbségek mindenesetre önmagukban nem relevánsak a termékkör meghatározása tekintetében, mely során inkább a hasonló műszaki, kémiai és fizikai jellemzőket és alapvető felhasználási területeket veszik figyelembe. Ezt az állítást ezért elutasították.

(26)

A nyilvánosságra hozatalt követően egy érdekelt fél megismételte felvetését, miszerint a QTA-t a szennyeződések összetétele és tartalma, a előállítási eljárásban fennálló különbségek, valamint az előállítási költség és felhasználás miatt ki kellene zárni a vizsgált termékkörből. A Bizottság azonban úgy ítélte meg, hogy e különbségek viszonylag kis mértékűek és nem változtatják meg azt a következtetést, miszerint a QTA és a legtisztább PTA műszaki, kémiai és fizikai jellemzői és alapvető felhasználási területei lényegében megegyeznek. Ezt az állítást ezért elutasították.

(27)

A fenti okokból a QTA termékkörből való kizárására vonatkozó állításokat a Bizottság elutasította.

(28)

Az alaprendelet 2. cikke (2) bekezdése alapján a Bizottság először megvizsgálta, hogy a mintába felvett exportáló gyártók mindegyike esetében reprezentatív-e a belföldi értékesítés összmennyisége. A belföldi értékesítés akkor minősül reprezentatívnak, ha a hasonló termék független vevők részére hazai piacon történő belföldi értékesítésének összmennyisége az egyes exportáló gyártók esetében elérte az érintett termék Unióba irányuló exportértékesítési összmennyiségének legalább 5 %-át a vizsgálati időszak alatt. Ennek alapján megállapítást nyert, hogy a hasonló termék belföldi piacon bonyolított összértékesítése a mintába felvett exportáló gyártók mindegyike esetében reprezentatív volt.

(29)

Az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság ezt követően megvizsgálta, hogy a mintába felvett exportáló gyártók mindegyike esetében reprezentatív volt-e a belföldi piacaikon lebonyolított értékesítés. Egy adott terméktípus belföldi értékesítése abban az esetben reprezentatív, ha a vizsgálati időszak alatti, független vevők részére történt belföldi értékesítés teljes volumene eléri az Unióba irányuló kivitel keretében történt értékesítések teljes volumenének legalább 5 %-át. A Bizottság megállapította, hogy a mintába felvett exportáló gyártók mindegyike esetében a teljes belföldi értékesítés volumene az Unióba irányuló teljes exportértékesítések volumenének legalább 5 %-át képviselte.

(30)

A Bizottság ezt követően meghatározta a független vevőknek a belföldi piacon történt nyereséges értékesítések vizsgálati időszak alatti részarányát – az alaprendelet 2. cikkének (4) bekezdésével összhangban – annak megállapítása céljából, hogy a rendes érték kiszámítását a tényleges belföldi értékesítések alapján végezze-e el.

(31)

A rendes értéket – függetlenül attól, hogy az értékesítések nyereségesek voltak-e, vagy sem – a tényleges belföldi ár alapján kell meghatározni, amennyiben:

(32)

Ebben az esetben a rendes érték a vizsgálati időszak alatt történt összes belföldi értékesítés során felszámított árak súlyozott átlaga.

(33)

Egy exportáló gyártó esetében teljesültek a (31) preambulumbekezdésben említett feltételek, és a hasonló termék nyereséges értékesítéseinek volumene a hasonló termék teljes belföldi értékesítési volumenének több mint 80 %-át tette ki. Ezen exportáló gyártó esetében a rendes értéket a tényleges belföldi ár alapján számították ki, az összes belföldi értékesítés súlyozott átlagát véve alapul.

(34)

A rendes értéket akkor kell kizárólag a nyereséges belföldi, vizsgálati időszak alatti értékesítés tényleges belföldi ára alapján meghatározni, amennyiben:

(35)

Két exportáló gyártó esetében a belföldi értékesítés elemzése kimutatta, hogy az összes belföldi értékesítés kevesebb mint 80 %-a volt nyereséges. Ennek megfelelően e két exportáló gyártó esetében a rendes értéket kizárólag a nyereséges értékesítések súlyozott átlagaként számították ki.

(36)

Egy fél azt állította, hogy a PTA-t gyártó részlege egyetlen gazdasági egységet képez a kapcsolatban álló legfontosabb nyersanyag-beszállítójával. A kapcsolatban álló beszállító osztalékot fizet a mintába felvett PTA-gyártónak. A Bizottságnak ezért a dömpingszámítás céljából le kellene vonnia a kapcsolatban álló beszállító által a mintába felvett PTA-gyártónak a PTA előállításához értékesített nyersanyagon realizált nyereségét. A vállalat a levonandó nyereséget úgy számította ki, hogy az a vételár és a nyersanyag előállítási összköltsége közötti különbség.

(37)

A Bizottság a következő okokból elutasította azt az állítást, miszerint a mintába felvett PTA-gyártó egyetlen gazdasági egységet képez a kapcsolatban álló nyersanyag-beszállítójával: A vizsgálat először is megerősítette, hogy a mintába felvett PTA-gyártó nem rendelkezik többségi részesedéssel a kapcsolatban álló beszállítónál, ami azt jelenti, hogy nem rendelkezik kizárólagos döntéshozatali jogkörrel a kapcsolatban álló beszállító felett. Másrészt mivel a nyersanyag értékesítése a kapcsolatban álló nyersanyag-beszállító összértékesítésének csupán kis részét tette ki a vizsgálati időszak alatt, így nem áll fenn közvetlen kapcsolat a nyersanyagra vonatkozó haszonkulcs és a kapott osztalékok között.

(38)

Harmadrészt a kapcsolatban álló beszállító nem kizárólag a mintába felvett PTA-gyártónak, hanem más ügyfeleknek is értékesíti a nyersanyagot. Ezenfelül számos egyéb terméket is értékesít más ügyfeleknek. Így nem áll fenn közvetlen kapcsolat a kapcsolatban álló beszállító által a mintába felvett PTA-gyártónak lebonyolított nyersanyag-értékesítés és az általa a mintába felvett PTA-gyártónak fizetett osztalékok között.

(39)

Negyedrészt a mintába felvett PTA-gyártó a kapcsolatban álló beszállítótól a nyereséget tartalmazó árakon veszi a nyersanyagot. Ezen árak összhangban állnak azokkal az árakkal, amelyen a PTA-gyártó a többi független beszállítótól vásárolja ugyanazt a nyersanyagot.

(40)

Ötödrészt a mintába felvett PTA-gyártó éves pénzügyi kimutatásai nem kerültek összevonásra a kapcsolatban álló beszállító pénzügyi kimutatásaival.

(41)

A fentiek alapján a Bizottság elutasította azt az állítást, miszerint a mintába felvett PTA-gyártó egyetlen gazdasági egységet képez a kapcsolatban álló nyersanyag-beszállítóval. Következésképpen a kapcsolatban álló beszállító által a mintába felvett PTA-gyártónak felszámított nyereség százalékos aránya nem került levonásra a vételárból.

(42)

A nyilvánosságra hozatalt követően két érdekelt fél megkérdőjelezte, hogy a Bizottság a rendes érték megállapítása során miért nem alkalmazott célul kitűzött nyereségszintet a belföldi piacon megvalósult nyereséges értékesítések részarányának meghatározásához. Az alaprendelet 2. cikkének (4) bekezdésével összhangban a nyereséges ügyletek releváns referenciaértéke a termelési egységköltség (fix és változó) és az értékesítési, általános és igazgatási költségek összege. A célul kitűzött nyereségszint fogalma ebben a kontextusban nem releváns, ezt az állítást ezért elutasították.

(43)

Ugyanezen felek azt is megkérdőjelezték, hogy a Bizottság miért nem végezte el havonta a nyereséges értékesítések részarányának elemzését. A vizsgálat nem állapított meg olyan okokat, amiért a nyereséges értékesítések elemzése vagy a rendes érték megállapítása eltérne a szabványos módszertantól, vagyis a teljes vizsgálati időszak során lebonyolított ügyleteken alapuló rendes érték súlyozott átlagának alkalmazásától. Ezt az állítást ezért elutasították.

(44)

A mintába felvett exportáló gyártók vagy közvetlenül független vevőknek, vagy az Unión kívüli független vagy kapcsolatban álló kereskedelmi vállalatokon keresztül végeztek kivitelt az Unióba.

(45)

Abban az esetben, ha az exportáló gyártók az érintett terméket közvetlenül az uniós független vevőknek exportálták, az exportár az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdésével összhangban az Unióba irányuló exportra értékesített érintett termékért ténylegesen megfizetett vagy megfizetendő ár volt.

(46)

Azokban az esetekben, amikor az érintett terméket az exportáló gyártók kapcsolatban álló vállalatokon keresztül exportálták az Unióba, az exportárat – az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdésével összhangban – az importált termék független vevők részére történt első unióbeli viszonteladásakor alkalmazott ára alapján állapították meg.

(47)

Azokban az esetekben, amikor az érintett terméket az exportáló gyártók Unión kívüli, független kereskedelmi vállalatokon keresztül exportálták az Unióba, először megállapították, hogy a független kereskedelmi vállalatokra irányuló értékesítések az Unióba történő kivitelre szánt értékesítések. Ebben az esetben az exportár is az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdésével összhangban az érintett termékért az Unióba történő kivitelre való értékesítéskor ténylegesen fizetett vagy fizetendő ár volt.

(48)

A Bizottság a rendes értéket és a mintába felvett exportáló gyártók exportárát gyártelepi paritáson hasonlította össze.

(49)

Amennyiben a tisztességes összehasonlítás biztosítása érdekében indokolt volt, a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének megfelelően kiigazította a rendes értéket és/vagy az exportárat az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségek tekintetében. Kiigazításokat végeztek a szállítás, a biztosítás, a kezelés, a rakodás, a csomagolás, a banki díjak, a hitelköltségek és a jutalékok tekintetében.

(50)

A Bizottság az alaprendelet 2. cikkének (11) és (12) bekezdésével összhangban a mintába bevont exportáló gyártók esetében a hasonló termék minden egyes típusára vonatkozó rendes értékének súlyozott átlagát összehasonlította az érintett termék megfelelő típusára vonatkozó exportár súlyozott átlagával.

(51)

Ez alapján dömpingkülönbözetek a súlyozott átlagai a vámfizetés előtti, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve a következők:

(52)

Az Eurostat adatai szerint a (7) preambulumbekezdésben említett öt együttműködő exportáló gyártó képviselte a Koreai Köztársaságból származó, az Unióba irányuló kivitel egészét a vizsgálati időszak alatt. A mintába felvett három exportáló gyártó az Unióba irányuló összkivitel több mint 75 %-át tette ki a vizsgálati időszak alatt.

(53)

A Bizottság figyelembe vette az együttműködés magas szintjét, a fenti (52) preambulumbekezdésben említett minta reprezentativitásának magas szintjét és azt a tényt, hogy a mintába felvett exportőrök közül csak egy esetében haladta meg a dömpingkülönbözet az alaprendelet 9. cikke (3) bekezdésében említett csekély mértékű (de minimis) szintet. Ezért annak felmérésére, hogy a mintába fel nem vett exportáló gyártókra vonatkozó dömpingkülönbözet a de minimis szint alatt volt-e, megállapították az országos dömpingkülönbözet súlyozott átlagát. Megállapításra került, hogy e különbözet a de minimis szint alatti, 0,8 %.

(54)

A nyilvánosságra hozatalt követően két érdekelt fél megkérdőjelezte, hogy miért nem alkalmazták a Hanwha tekintetében megállapított dömpingkülönbözetet (3,5 %) a két együttműködő, de a mintába fel nem vett exportáló gyártó vonatkozásában. A fenti (53) preambulumbekezdésben a Bizottság figyelembe vette az együttműködés magas szintjét, a minta reprezentativitásának magas szintjét és azt a tényt, hogy a mintába felvett exportőrök közül csak egy esetében haladta meg a dömpingkülönbözet a csekély mértékű (de minimis) szintet. Ennek fényében a Bizottság mérlegelte, hogy az együttműködő, de a mintába fel nem vett exportáló gyártókat illetően a dömpingkülönbözetre és az országos dömpingkülönbözetre vonatkozó legészszerűbb becslést úgy kell megállapítani, hogy összehasonlítják a súlyozott átlaggal számított rendes értéket a mintába felvett exportáló gyártók esetében alkalmazott exportár súlyozott átlagával, a fentiekben ismertetettek szerint. Emlékeztetni kell arra, hogy korábban egy hasonló ügyben ugyanezt a módszert alkalmazták (3). Ezt az állítást ezért elutasították.

(55)

A nyilvánosságra hozatalt követően egy érdekelt fél azt állította, hogy a koreai kiviteli statisztika és az Eurostat behozatali statisztikája között különbségek mutatkoztak. Ezen túlmenően e fél ennek alapján megkérdőjelezte az exportáló gyártók által benyújtott és a Bizottság által a dömpingkülönbözet megállapítása céljából használt adatok megbízhatóságát is. A Bizottság megerősítette, hogy a kialakult gyakorlatot követve és az (52) preambulumbekezdésben említettek szerint a Koreai Köztársaságból származó, az Unióba irányuló kivitelek a vizsgálati időszak alatt az Eurostat adatain alapultak. Emlékeztetni kell arra is, hogy a fenti (13) preambulumbekezdésben foglaltak szerint a Bizottság a dömping megállapításához szükségesnek ítélt minden információt bekért és ellenőrzött, valamint hogy az exportáló gyártók által benyújtott adatokat a kialakult gyakorlattal összhangban megfelelően ellenőrizték. Ezt az állítást ezért elutasították.

(56)

A nyilvánosságra hozatalt követően egy érdekelt fél a rendes érték és az exportár közötti kapcsolatot illetően különféle hipotézisekkel és alternatív forgatókönyvekkel állt elő, és megkérdőjelezte, hogy az e forgatókönyvek alapján képzett exportár és rendes érték alkalmazása különböző dömpingkülönbözetet eredményezett volna-e. A Bizottság emlékeztetett arra, hogy a dömpingszámítások ténylegesen ellenőrzött ügyletek adatain alapultak, és hogy azokat az alaprendelet 2. cikkében meghatározott módszertan alkalmazásával kell megállapítani. A szóban forgó érdekelt fél által bemutatott alternatív forgatókönyvek nem álltak összhangban az alaprendelettel és ezért azokat a Bizottság elutasította.

(57)

Tekintettel az országos de minimis dömpingkülönbözetre, nem kell kivetni intézkedéseket a Koreai Köztársaságból származó PTA-behozatalokra.

(58)

A dömpingre vonatkozó fenti megállapítások tekintetében nem szükséges semmilyen, a kárról, az okozati összefüggésről és az uniós érdekről szóló elemzést benyújtani.

(59)

A nyilvánosságra hozatalt követően egy érdekelt fél megkérdőjelezte a Koreai Köztársaságból származó, az Unióba irányuló kivitel 2012-től kezdődő növekedésének okát. A dömpingre vonatkozó fenti megállapítások fényében nem tekintették szükségesnek semmilyen, a kárról szóló elemzés benyújtását. Ezért ezt a kérést elutasították.

(60)

Az alaprendelet 9. cikkének (3) bekezdésével összhangban az eljárást ezért meg kell szüntetni, mivel a Koreai Köztársaságra meghatározott dömpingkülönbözet nem éri el a 2 %-ot. Az érdekelt feleket a Bizottság ennek megfelelően tájékoztatta, és lehetőséget biztosított számukra észrevételeik megtételére.

(61)

A fentiekre tekintettel a Bizottság ezért azt a következtetést vonta le, hogy a Koreai Köztársaságból származó tisztított tereftálsavnak és sóinak az Unióba irányuló behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárást dömpingellenes intézkedések elrendelése nélkül meg kell szüntetni.

(62)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az (EU) 2016/1036 rendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság véleményével,