18.5.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 125/35

(1)

A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 91/676/EGK irányelv alapján a Bizottság a Dánia által kért eltérés engedélyezéséről szóló, 2002. november 18-i 2002/915/EK határozatában (2) engedélyezte, hogy az 1999–2003 közötti időszakra vonatkozó dániai cselekvési program keretében egyes szarvasmarhatartó gazdaságokban évente és hektáronként legfeljebb 230 kg nitrogént tartalmazó istállótrágyát alkalmazzanak. Az eltérés időtartamát a 2005/294/EK bizottsági határozat (3) a 2004–2007 közötti időszakra vonatkozó dániai cselekvési programmal, a 2008/664/EK bizottsági határozat (4) a 2008–2012 közötti időszakra vonatkozó dániai cselekvési programmal, a 2012/659/EU bizottsági végrehajtási határozat (5) pedig a 2008–2015 közötti időszakra vonatkozó dániai cselekvési programmal összefüggésben meghosszabbította.

(2)

A 2012/659/EU végrehajtási határozatban engedélyezett eltérés (a 2014–2015-ös időszakban) megközelítőleg 1 500 gazdaságot, 425 102 számosállat-egységet és 205 165 hektár szántóföldet érintett, ami az összes gazdaság 4,0 %-át, az összes számosállat-egység 18,6 %-át, és Dánia mezőgazdasági összterületének 8,2 %-át jelenti.

(3)

2016. február 4-én Dánia kérelmet nyújtott be a Bizottsághoz a 91/676/EGK irányelv III. melléklete 2. bekezdésének harmadik albekezdésében biztosított eltérés megújítása érdekében.

(4)

Dánia a 91/676/EGK irányelv 5. cikkével összhangban cselekvési programmal rendelkezik a 2016–2018-as időszakra, mégpedig a kereskedelmi haszonállatokról, az istállótrágyáról, a szilázsról (stb.) szóló 2016. november 15-i 1324. sz. rendelet egyes részeinek, a gazdaságok talajjavítószer-felhasználásáról és a növénytakaróról szóló, 2016. április 27-i 388. sz. egységes szerkezetbe foglalt törvénynek, a gazdaságoknak a 2016–2017-es tervezési időszakban történő talajjavítószer-felhasználásáról szóló, 2016. július 1-jei 1055. sz. rendeletnek, valamint a gazdaságok talajjavítószer-felhasználásáról és a növénytakaróról szóló törvényben előírt új célzott köztesnövénykultúra-rendszer kötelező részének az elfogadása révén. Ezen túlmenően a dán szabályozás magában foglal egy új általános foszforrendeletet is, az állattartó gazdaságok környezetvédelmi jóváhagyásáról (stb.) szóló törvénynek, valamint a kereskedelmi haszonállatokról, az istállótrágyáról, a szilázsról (stb.) szóló rendeletnek megfelelően.

(5)

A 91/676/EGK irányelvet végrehajtó dán jogszabály határértékeket tartalmaz a nitrogén alkalmazására vonatkozóan. Elfogadták a foszfor alkalmazását korlátozó jogszabályokat, amelyek 2017 augusztusában lépnek hatályba.

(6)

A vízi környezet és mezőgazdasági gyakorlat helyzetéről és tendenciáiról szóló, a 2012 és 2015 közötti időszakot érintő dán jelentés kimutatta, hogy 2014-ben az éves nemzeti többlet 80 kg N/ha volt, és hogy 2012-ben a tengerbe történő teljes mezőgazdasági nitrogén-kibocsátás a teljes kibocsátás mintegy 70 %-át tette ki. Dánia becslése szerint a part menti vizek szárazföldi eredetű terhelését 56,8 Mt-ról 44,7 Mt-ra kell csökkenteni a jó ökológiai állapot támogatása érdekében.

(7)

A dán jogszabályoknak egy, a köztes növénykultúrákra vonatkozó önkéntes és kötelező előírásokat kombináló célzott rendszert kellene magukban foglalniuk a 2017-es és a 2018-as évet érintően. E rendszer keretében a köztes kultúrákra vonatkozó kötelező rendelkezések automatikusan hatályba lépnének abban az esetben, ha a köztes kultúrákra vonatkozó önkéntes megállapodások nem teljesítenék a környezetvédelmi célkitűzéseket. A gazdaságok talajjavítószer-felhasználásáról és a növénytakaróról szóló dán törvény értelmében a köztes kultúrákkal beültetett területek kiegészítik a nemzeti követelmények szerinti kötelező köztes növénykultúrákat. Ezek az intézkedések szükségesek ahhoz, hogy a jelenlegi eltérés alkalmazása ne vezessen a víz minőségének romlásához.

(8)

A 2012/659/EU végrehajtási határozattal engedélyezett eltéréssel kapcsolatban Dánia által benyújtott adatok azt mutatják, hogy az eltérés nem eredményezett vízminőségromlást az eltérés által érintett területekhez képest. A Dánia által a 91/676/EGK irányelv 2012–2015-ös időszakban történő végrehajtására vonatkozóan bemutatott adatokból (6) kiderül, hogy a felszín alatti vizek esetében a megfigyelő állomások mintegy 16 %-a 50 mg/l-t meghaladó, a megfigyelő állomások kb. 23 %-a pedig 40 mg/l-t meghaladó átlagos nitrátkoncentrációt mért Dániában. A megfigyelési adatok szerint a felszín alatti vizekben az előző jelentéstételi időszakhoz (2008–2011) viszonyítva a nitrátkoncentráció stagnál. A felszíni vizek esetében az ellenőrző pontok többsége azt mutatja, hogy a nitrátkoncentráció átlagosan 50 mg/l alatti és nagyjából változatlan. A 2012–2015 közötti időszakra vonatkozó jelentés megállapítja, hogy a 119 parti vízből kettőt „jó” állapotúnak minősítettek.

(9)

Dánia kérelmének a 91/676/EGK irányelv III. melléklete 2. bekezdésének harmadik albekezdésében leírt tényezők szerinti vizsgálata alapján, valamint a 2002/915/EK, a 2005/294/EK, 2008/664/EK határozatban és a 2012/659/EU végrehajtási határozatban engedélyezett eltérés kapcsán szerzett tapasztalatok fényében a Bizottság úgy ítéli meg, hogy – amennyiben bizonyos előírt szigorú feltételek teljesülnek –, a Dánia által tervezett, évenként és hektáronként 230 kg nitrogént tartalmazó trágyamennyiség nem fogja veszélyeztetni a 91/676/EGK irányelv célkitűzéseinek elérését.

(10)

Az évente és hektáronként legfeljebb 230 kg nitrogént tartalmazó istállótrágya alkalmazására jogosult gazdaságokban a trágyázási terveket időben aktualizálják a tényleges mezőgazdasági gyakorlattal való összhang érdekében, valamint a talajvíz őszi nitrátveszteségének pótlása és a téli nitrogénvesztés korlátozása céljából biztosítják a szántóföld és a köztes kultúrák növénytakarójának folyamatos háborítatlanságát.

(11)

A 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (7) átfogó, határokon átnyúló vízvédelmi koncepciót vezetett be, amely a vízgyűjtő kerületek köré szerveződik, és amelynek célja, hogy 2015-re minden európai víztest jó állapotú legyen. A tápanyagbevitel csökkentése fontos része ennek a célkitűzésnek. Az e határozat által engedélyezett eltérés nem sérti a 2000/60/EK irányelv alapján elfogadott rendelkezéseket, és nem zárja ki, hogy az irányelvből származó kötelezettségek teljesítése további intézkedések bevezetését is szükségessé teheti.

(12)

A 2007/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (8) általános szabályokat fektetett le egy olyan, az Unión belüli térinformációs infrastruktúra kialakítása céljából, amely segíti az uniós környezetvédelmi politika, valamint mindazon további szakpolitikák és tevékenységek alakítását, amelyek hatást gyakorolhatnak a környezetre. Az ezen határozattal kapcsolatosan összegyűjtött térinformatikai adatoknak a szóban forgó irányelv alkalmazási körén belül összhangban kell lenniük annak rendelkezéseivel. Az adminisztratív terhek csökkentése és az adatok egységességének biztosítása érdekében indokolt, hogy Dánia az e határozat végrehajtásához szükséges adatok összegyűjtése során felhasználja az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) V. címének II. fejezete alapján létrehozott integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer által előállított adatokat.

(13)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a 91/676/EGK irányelv 9. cikke értelmében létrehozott nitrátügyi bizottság véleményével,

i.

gyep;

ii.

köztes kultúraként szolgáló gyep;

iii.

takarmányrépa;

iv.

fűvel felülvetett növénykultúrák;

1.

2017 augusztusától olyan, foszfortartalomra vonatkozó szabályozásnak kell hatályba lépnie, amely a földrajzi elhelyezkedéstől és a talajjavító szer típusától függően az ország egész területén közvetlen foszforhatárértékeket határoz meg különböző szinteken. A felső határértékek az összes talajjavító szerből – a szerves trágyákból, beleértve az istállótrágyát, a biogázüzemi fermentációs maradékból, a gázmentes növényi biomasszából, a szennyvíz tisztításából származó iszapból, valamint az ipari műtrágyákból – származó foszfor alkalmazására vonatkoznak. A foszforérzékeny vízi környezet mintavételi területein szigorúbb foszforalkalmazási felső határértékeket kell bevezetni az összes talajjavítószer-típusra vonatkozóan.

2.

Jelző- és felügyeleti rendszert kell felállítani a Dánia mezőgazdasági területein alkalmazott foszfor mennyisége tekintetében. Amennyiben akár a jelzőrendszer, akár a felügyeleti rendszer azt mutatja, hogy Dániában a mezőgazdasági talajokra vonatkozó tényleges éves átlagos foszfortrágyázás mértéke meghaladhatja vagy ténylegesen meghaladta a 2018 és 2025 közötti időszakban elérendő, átlagos nemzeti foszfortrágyázás mértékét, a maximális foszforalkalmazásra vonatkozó felső határértékeket ennek megfelelően csökkenteni kell.

3.

Önkéntes és kötelező köztes növénykultúrákra vonatkozó kombinált célzott rendszert kell alkalmazni annak megfelelően, hogy mekkora szükség mutatkozik a felszín alatti víztestek és a parti vizek nitráttartalmának csökkentésére. Az említett rendszer keretében a köztes kultúrákra vonatkozó kötelező rendelkezések automatikusan hatályba lépnek abban az esetben, ha a köztes kultúrákra vonatkozó önkéntes megállapodások nem teljesítik a környezetvédelmi célkitűzéseket.

4.

A szóban forgó rendszer keretében létrehozott köztes növénykultúráknak ki kell egészíteniük a kötelező nemzeti követelmény szerinti 10 vagy 14 %-nyi köztes növénykultúrát a gazdaságok növénytermesztési területén, és nem hozhatók létre ugyanazon a területen, amelyet az ökológiai jelentőségű területekkel kapcsolatos követelmény teljesítése érdekében használtak.

a)

vetésforgóterv, amelyben meghatározásra kerülnek a következők:

b)

a gazdaság állatállományának nagysága, valamint az állattartási és trágyatárolási rendszer leírása, beleértve a trágyatároló űrtartalmának ismertetését;

c)

a gazdaságban keletkező trágya nitrogén- és foszfortartalmának kiszámítása;

d)

adott esetben a trágyakezelés és a kezelt trágya várt jellemzőinek leírása;

e)

a gazdaságból elszállított vagy a gazdaságba beszállított trágya mennyisége, típusa és jellemzői;

f)

az egyes parcellák növénykultúráinak várható nitrogén- és foszforigénye;

g)

a trágyával kijuttatott nitrogén és foszfor mennyiségének kiszámítása parcellánként;

h)

a műtrágyával és egyéb talajjavító szerrel kijuttatott nitrogén és foszfor mennyiségének kiszámítása parcellánként;

i)

a trágya és a műtrágya kijuttatásának időpontja.

a)

lóhere az 50 %-nál kisebb arányban lóherét és lucernát tartalmazó gyepterületeken;

b)

lucerna az 50 %-nál kisebb arányban lóherét és lucernát tartalmazó gyepterületeken;

c)

fűvel felülvetett árpa és borsó.

a)

az egyes településeken az engedélyek által érintett szarvasmarhatartó gazdaságok százalékos aránya;

b)

az egyes településeken az engedélyek által érintett állatállományok százalékos aránya;

c)

az egyes településeken az engedélyek által érintett mezőgazdasági földterületek százalékos aránya.

a)

lóhere vagy lucerna; illetve

b)

fűvel felülvetett árpa és borsó terem.

a)

minden település esetében a szarvasmarhatartó gazdaságok, az állatállomány és az egyedi eltérések hatálya alá tartozó mezőgazdasági területek százalékos arányát, továbbá a helyi földhasználatot feltüntető térképek, a 10. cikk (1) bekezdésének megfelelően;

b)

a felszín alatti és felszíni vizek megfigyeléséből származó, a nitrát- és foszforkoncentrációt jelző adatok, beleértve az eltérést alkalmazó és nem alkalmazó területek vízminőségének alakulására, valamint az eltérésnek a vízminőségre gyakorolt hatására vonatkozó információkat a 10. cikk (2) bekezdésének megfelelően;

c)

az eltérést alkalmazó, illetve nem alkalmazó területek gyökérvizeinek nitrogén- és foszforkoncentrációjára vonatkozó talajmegfigyelés eredményei, a 10. cikk (2) bekezdésének megfelelően;

d)

a helyi földhasználatra, a vetésforgókra és a mezőgazdasági gyakorlatra vonatkozó felmérések eredményei, a 10. cikk (3) bekezdésének megfelelően;

e)

az engedélyezés előnyeit élvező gazdaságokban a nitrogén- és foszforveszteség nagyságrendjét felmérő modellalapú számítások eredményei, a 10. cikk (3) bekezdésének megfelelően;

f)

az eltérés hatálya alá tartozó mezőgazdasági földterületeken a lóherével vagy lucernával borított gyepterületek, illetve a fűvel felülvetett árpával vagy borsóval borított területek arányát bemutató táblázatok, a 10. cikk (4) bekezdésének megfelelően;

g)

az eltérésre vonatkozó feltételek teljesítésének értékelése a gazdaságok szintjén végzett hatósági ellenőrzések és helyszíni szemlék eredményei, valamint a feltételeknek meg nem felelő gazdaságokra vonatkozó információk alapján, a 11. cikknek megfelelően;

h)

Dánia egészére és az eltérést igénybe vevő gazdaságok mindegyikére vonatkozóan az állatállomány egyedszámának és az istállótrágya-mennyiségnek az alakulása valamennyi állománykategóriában.