EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32017D0847

A Bizottság (EU) 2017/847 végrehajtási határozata (2017. május 16.) a Dánia által kért eltérésnek a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 91/676/EGK tanácsi irányelv alapján való engedélyezéséről (az értesítés a C(2017) 2891. számú dokumentummal történt)

C/2017/2891

HL L 125., 2017.5.18, p. 35–42 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

Legal status of the document No longer in force, Date of end of validity: 31/12/2018

ELI: http://data.europa.eu/eli/dec_impl/2017/847/oj

18.5.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 125/35


A BIZOTTSÁG (EU) 2017/847 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2017. május 16.)

a Dánia által kért eltérésnek a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 91/676/EGK tanácsi irányelv alapján való engedélyezéséről

(az értesítés a C(2017) 2891. számú dokumentummal történt)

(Csak a dán nyelvű szöveg hiteles)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló, 1991. december 12-i 91/676/EGK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak III. melléklete 2. bekezdésének harmadik albekezdésére,

mivel:

(1)

A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 91/676/EGK irányelv alapján a Bizottság a Dánia által kért eltérés engedélyezéséről szóló, 2002. november 18-i 2002/915/EK határozatában (2) engedélyezte, hogy az 1999–2003 közötti időszakra vonatkozó dániai cselekvési program keretében egyes szarvasmarhatartó gazdaságokban évente és hektáronként legfeljebb 230 kg nitrogént tartalmazó istállótrágyát alkalmazzanak. Az eltérés időtartamát a 2005/294/EK bizottsági határozat (3) a 2004–2007 közötti időszakra vonatkozó dániai cselekvési programmal, a 2008/664/EK bizottsági határozat (4) a 2008–2012 közötti időszakra vonatkozó dániai cselekvési programmal, a 2012/659/EU bizottsági végrehajtási határozat (5) pedig a 2008–2015 közötti időszakra vonatkozó dániai cselekvési programmal összefüggésben meghosszabbította.

(2)

A 2012/659/EU végrehajtási határozatban engedélyezett eltérés (a 2014–2015-ös időszakban) megközelítőleg 1 500 gazdaságot, 425 102 számosállat-egységet és 205 165 hektár szántóföldet érintett, ami az összes gazdaság 4,0 %-át, az összes számosállat-egység 18,6 %-át, és Dánia mezőgazdasági összterületének 8,2 %-át jelenti.

(3)

2016. február 4-én Dánia kérelmet nyújtott be a Bizottsághoz a 91/676/EGK irányelv III. melléklete 2. bekezdésének harmadik albekezdésében biztosított eltérés megújítása érdekében.

(4)

Dánia a 91/676/EGK irányelv 5. cikkével összhangban cselekvési programmal rendelkezik a 2016–2018-as időszakra, mégpedig a kereskedelmi haszonállatokról, az istállótrágyáról, a szilázsról (stb.) szóló 2016. november 15-i 1324. sz. rendelet egyes részeinek, a gazdaságok talajjavítószer-felhasználásáról és a növénytakaróról szóló, 2016. április 27-i 388. sz. egységes szerkezetbe foglalt törvénynek, a gazdaságoknak a 2016–2017-es tervezési időszakban történő talajjavítószer-felhasználásáról szóló, 2016. július 1-jei 1055. sz. rendeletnek, valamint a gazdaságok talajjavítószer-felhasználásáról és a növénytakaróról szóló törvényben előírt új célzott köztesnövénykultúra-rendszer kötelező részének az elfogadása révén. Ezen túlmenően a dán szabályozás magában foglal egy új általános foszforrendeletet is, az állattartó gazdaságok környezetvédelmi jóváhagyásáról (stb.) szóló törvénynek, valamint a kereskedelmi haszonállatokról, az istállótrágyáról, a szilázsról (stb.) szóló rendeletnek megfelelően.

(5)

A 91/676/EGK irányelvet végrehajtó dán jogszabály határértékeket tartalmaz a nitrogén alkalmazására vonatkozóan. Elfogadták a foszfor alkalmazását korlátozó jogszabályokat, amelyek 2017 augusztusában lépnek hatályba.

(6)

A vízi környezet és mezőgazdasági gyakorlat helyzetéről és tendenciáiról szóló, a 2012 és 2015 közötti időszakot érintő dán jelentés kimutatta, hogy 2014-ben az éves nemzeti többlet 80 kg N/ha volt, és hogy 2012-ben a tengerbe történő teljes mezőgazdasági nitrogén-kibocsátás a teljes kibocsátás mintegy 70 %-át tette ki. Dánia becslése szerint a part menti vizek szárazföldi eredetű terhelését 56,8 Mt-ról 44,7 Mt-ra kell csökkenteni a jó ökológiai állapot támogatása érdekében.

(7)

A dán jogszabályoknak egy, a köztes növénykultúrákra vonatkozó önkéntes és kötelező előírásokat kombináló célzott rendszert kellene magukban foglalniuk a 2017-es és a 2018-as évet érintően. E rendszer keretében a köztes kultúrákra vonatkozó kötelező rendelkezések automatikusan hatályba lépnének abban az esetben, ha a köztes kultúrákra vonatkozó önkéntes megállapodások nem teljesítenék a környezetvédelmi célkitűzéseket. A gazdaságok talajjavítószer-felhasználásáról és a növénytakaróról szóló dán törvény értelmében a köztes kultúrákkal beültetett területek kiegészítik a nemzeti követelmények szerinti kötelező köztes növénykultúrákat. Ezek az intézkedések szükségesek ahhoz, hogy a jelenlegi eltérés alkalmazása ne vezessen a víz minőségének romlásához.

(8)

A 2012/659/EU végrehajtási határozattal engedélyezett eltéréssel kapcsolatban Dánia által benyújtott adatok azt mutatják, hogy az eltérés nem eredményezett vízminőségromlást az eltérés által érintett területekhez képest. A Dánia által a 91/676/EGK irányelv 2012–2015-ös időszakban történő végrehajtására vonatkozóan bemutatott adatokból (6) kiderül, hogy a felszín alatti vizek esetében a megfigyelő állomások mintegy 16 %-a 50 mg/l-t meghaladó, a megfigyelő állomások kb. 23 %-a pedig 40 mg/l-t meghaladó átlagos nitrátkoncentrációt mért Dániában. A megfigyelési adatok szerint a felszín alatti vizekben az előző jelentéstételi időszakhoz (2008–2011) viszonyítva a nitrátkoncentráció stagnál. A felszíni vizek esetében az ellenőrző pontok többsége azt mutatja, hogy a nitrátkoncentráció átlagosan 50 mg/l alatti és nagyjából változatlan. A 2012–2015 közötti időszakra vonatkozó jelentés megállapítja, hogy a 119 parti vízből kettőt „jó” állapotúnak minősítettek.

(9)

Dánia kérelmének a 91/676/EGK irányelv III. melléklete 2. bekezdésének harmadik albekezdésében leírt tényezők szerinti vizsgálata alapján, valamint a 2002/915/EK, a 2005/294/EK, 2008/664/EK határozatban és a 2012/659/EU végrehajtási határozatban engedélyezett eltérés kapcsán szerzett tapasztalatok fényében a Bizottság úgy ítéli meg, hogy – amennyiben bizonyos előírt szigorú feltételek teljesülnek –, a Dánia által tervezett, évenként és hektáronként 230 kg nitrogént tartalmazó trágyamennyiség nem fogja veszélyeztetni a 91/676/EGK irányelv célkitűzéseinek elérését.

(10)

Az évente és hektáronként legfeljebb 230 kg nitrogént tartalmazó istállótrágya alkalmazására jogosult gazdaságokban a trágyázási terveket időben aktualizálják a tényleges mezőgazdasági gyakorlattal való összhang érdekében, valamint a talajvíz őszi nitrátveszteségének pótlása és a téli nitrogénvesztés korlátozása céljából biztosítják a szántóföld és a köztes kultúrák növénytakarójának folyamatos háborítatlanságát.

(11)

A 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (7) átfogó, határokon átnyúló vízvédelmi koncepciót vezetett be, amely a vízgyűjtő kerületek köré szerveződik, és amelynek célja, hogy 2015-re minden európai víztest jó állapotú legyen. A tápanyagbevitel csökkentése fontos része ennek a célkitűzésnek. Az e határozat által engedélyezett eltérés nem sérti a 2000/60/EK irányelv alapján elfogadott rendelkezéseket, és nem zárja ki, hogy az irányelvből származó kötelezettségek teljesítése további intézkedések bevezetését is szükségessé teheti.

(12)

A 2007/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (8) általános szabályokat fektetett le egy olyan, az Unión belüli térinformációs infrastruktúra kialakítása céljából, amely segíti az uniós környezetvédelmi politika, valamint mindazon további szakpolitikák és tevékenységek alakítását, amelyek hatást gyakorolhatnak a környezetre. Az ezen határozattal kapcsolatosan összegyűjtött térinformatikai adatoknak a szóban forgó irányelv alkalmazási körén belül összhangban kell lenniük annak rendelkezéseivel. Az adminisztratív terhek csökkentése és az adatok egységességének biztosítása érdekében indokolt, hogy Dánia az e határozat végrehajtásához szükséges adatok összegyűjtése során felhasználja az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) V. címének II. fejezete alapján létrehozott integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer által előállított adatokat.

(13)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a 91/676/EGK irányelv 9. cikke értelmében létrehozott nitrátügyi bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Eltérés

A Bizottság engedélyezi Dániának a 2016. február 4-én kelt levélben kérelmezett eltérést, vagyis a 91/676/EGK irányelv III. melléklete 2. bekezdésének második albekezdése első mondatában előírt mennyiségnél több istállótrágyából származó nitrogén termőföldi használatát, az e végrehajtási határozatban rögzített feltételekkel.

2. cikk

Hatály

Ez az eltérés azon szarvasmarhatartó gazdaságokra vonatkozik, amelyek esetében a vetésforgó 80 %-ot meghaladó mértékben tartalmaz magas nitrogénigényű és hosszú növekedési időszakú növénykultúrákat, és amelyekre az 5. cikkel összhangban engedélyt adtak ki.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E határozat alkalmazásában:

a)   „szarvasmarhatartó gazdaság”: olyan mezőgazdasági üzem, amelynek istállótrágyából származó éves nitrogéntermelése meghaladja 300 kg-ot, és e mennyiség legalább kétharmadát szarvasmarhák állítják elő;

b)   „gyep”: állandó vagy időszakos gyepterület;

c)   „fűvel felülvetett növénykultúrák”: silógabona, silókukorica, tavaszi árpa vagy tavaszi árpa és borsó, amelyet betakarítás előtt vagy után fűvel vetnek felül;

d)   „magas nitrogénigényű és hosszú növekedési időszakú növénykultúrák”: az alábbiak bármelyike:

i.

gyep;

ii.

köztes kultúraként szolgáló gyep;

iii.

takarmányrépa;

iv.

fűvel felülvetett növénykultúrák;

e)   „talajszelvény”: a felszíntől 0,90 m mélységig vagy – ha az átlagos legmagasabb talajvízszint a felszíntől mérve 0,90 m-nél kevesebb – az átlagos legmagasabb talajvízszintig terjedő talajréteg.

4. cikk

Az eltérés engedélyezésének feltételei

Az eltérés a következő feltételek teljesülése esetén kerül engedélyezésre:

1.

2017 augusztusától olyan, foszfortartalomra vonatkozó szabályozásnak kell hatályba lépnie, amely a földrajzi elhelyezkedéstől és a talajjavító szer típusától függően az ország egész területén közvetlen foszforhatárértékeket határoz meg különböző szinteken. A felső határértékek az összes talajjavító szerből – a szerves trágyákból, beleértve az istállótrágyát, a biogázüzemi fermentációs maradékból, a gázmentes növényi biomasszából, a szennyvíz tisztításából származó iszapból, valamint az ipari műtrágyákból – származó foszfor alkalmazására vonatkoznak. A foszforérzékeny vízi környezet mintavételi területein szigorúbb foszforalkalmazási felső határértékeket kell bevezetni az összes talajjavítószer-típusra vonatkozóan.

2.

Jelző- és felügyeleti rendszert kell felállítani a Dánia mezőgazdasági területein alkalmazott foszfor mennyisége tekintetében. Amennyiben akár a jelzőrendszer, akár a felügyeleti rendszer azt mutatja, hogy Dániában a mezőgazdasági talajokra vonatkozó tényleges éves átlagos foszfortrágyázás mértéke meghaladhatja vagy ténylegesen meghaladta a 2018 és 2025 közötti időszakban elérendő, átlagos nemzeti foszfortrágyázás mértékét, a maximális foszforalkalmazásra vonatkozó felső határértékeket ennek megfelelően csökkenteni kell.

3.

Önkéntes és kötelező köztes növénykultúrákra vonatkozó kombinált célzott rendszert kell alkalmazni annak megfelelően, hogy mekkora szükség mutatkozik a felszín alatti víztestek és a parti vizek nitráttartalmának csökkentésére. Az említett rendszer keretében a köztes kultúrákra vonatkozó kötelező rendelkezések automatikusan hatályba lépnek abban az esetben, ha a köztes kultúrákra vonatkozó önkéntes megállapodások nem teljesítik a környezetvédelmi célkitűzéseket.

4.

A szóban forgó rendszer keretében létrehozott köztes növénykultúráknak ki kell egészíteniük a kötelező nemzeti követelmény szerinti 10 vagy 14 %-nyi köztes növénykultúrát a gazdaságok növénytermesztési területén, és nem hozhatók létre ugyanazon a területen, amelyet az ökológiai jelentőségű területekkel kapcsolatos követelmény teljesítése érdekében használtak.

5. cikk

Éves engedély és kötelezettségvállalás

(1)   A szarvasmarha-tenyésztők éves engedély iránti kérelmet nyújthatnak be az illetékes hatóságokhoz az évente és hektáronként legfeljebb 230 kg nitrogént tartalmazó istállótrágya alkalmazására irányulóan.

A kérelem benyújtásának határideje megegyezik az egységes támogatás igénylésének, valamint a talajjavítószer-kvótára és a köztes növénykultúrára vonatkozó terv benyújtásának nemzeti határidejével.

(2)   Az (1) bekezdésben említett kérelem benyújtásakor a kérelmező nyilatkozik az 7., 8. és 9. cikkben meghatározott követelmények teljesítéséről.

6. cikk

Engedélyezés

A hektáronként és évente legfeljebb 230 kg nitrogént tartalmazó szarvasmarhatrágya – az állatok által kiválasztott szerves trágya vagy a kezelt trágya – bizonyos mennyiségének alkalmazása a 7–9. cikkben meghatározott feltételek mellett engedélyezhető.

7. cikk

A trágya és egyéb talajjavító szerek alkalmazásának feltételei

(1)   A talajba juttatott teljes nitrogénmennyiség nem haladhatja meg a növénykultúra várható tápanyagigényét, figyelembe véve a talajból származó tápanyag-utánpótlást is. Nem haladhatja meg továbbá a 2016–2017-es tervezési időszakban történő mezőgazdasági célú talajjavítószer-felhasználásról szóló, 2016. július 1-jei 1055. sz. rendeletben, valamint a következő tervezési időszakokra vonatkozó megfelelő rendeletekben meghatározott maximális alkalmazási előírásokat.

(2)   A szarvasmarhatartó gazdaság egész területére nézve trágyázási tervet kell készíteni. A trágyázási tervnek hozzáférhetőnek kell lennie a gazdaságban. A tervnek az augusztus 1-jétől a következő év július 31-ig tartó időszakra kell vonatkoznia. A trágyázási tervnek az alábbi információkat kell tartalmaznia:

a)

vetésforgóterv, amelyben meghatározásra kerülnek a következők:

1.

a magas nitrogénigényű és hosszú növekedési időszakú növénykultúrák parcelláinak területe;

2.

az 1) alpontban említettektől eltérő növénykultúrák parcelláinak területe;

3.

az 1) és 2) alpontban említett parcellák helyét mutató vázlatos térkép;

b)

a gazdaság állatállományának nagysága, valamint az állattartási és trágyatárolási rendszer leírása, beleértve a trágyatároló űrtartalmának ismertetését;

c)

a gazdaságban keletkező trágya nitrogén- és foszfortartalmának kiszámítása;

d)

adott esetben a trágyakezelés és a kezelt trágya várt jellemzőinek leírása;

e)

a gazdaságból elszállított vagy a gazdaságba beszállított trágya mennyisége, típusa és jellemzői;

f)

az egyes parcellák növénykultúráinak várható nitrogén- és foszforigénye;

g)

a trágyával kijuttatott nitrogén és foszfor mennyiségének kiszámítása parcellánként;

h)

a műtrágyával és egyéb talajjavító szerrel kijuttatott nitrogén és foszfor mennyiségének kiszámítása parcellánként;

i)

a trágya és a műtrágya kijuttatásának időpontja.

A trágyázási tervet a szarvasmarhatartó gazdaság mezőgazdasági gyakorlatában bekövetkező bármely változás esetén a változást követő hét napon belül ki kell igazítani. A trágyázási naplót legkésőbb minden év március végéig be kell nyújtani az illetékes hatóságokhoz.

(3)   A trágyát nem lehet az augusztus 31. és március 1. közötti időszakban olyan gyepterületre kijuttatni, amely a következő tavasszal felszántásra kerül.

8. cikk

A mintavételre és a minták vizsgálatára vonatkozó feltételek

(1)   A termőtalaj felső 30 cm-es rétegéből mintákat kell venni, és azokat meg kell vizsgálni nitrogén- és foszfortartalmuk tekintetében.

(2)   A mintavételt és a vizsgálatokat legalább négyévente egyszer, a gazdaság valamennyi, a vetésforgó és a talajminőség szempontjából homogén jellemzőkkel bíró területén el kell végezni.

(3)   Öthektárnyi termőterületenként legalább egy mintavételt és vizsgálatot kell végezni.

(4)   A vizsgálatok eredményeit ellenőrző vizsgálat céljára hozzáférhetővé kell tenni a szarvasmarhatartó gazdaságban.

9. cikk

A földgazdálkodára vonatkozó feltételek

(1)   A szerves trágyával trágyázható terület legalább 80 %-án magas nitrogénigényű és hosszú növekedési időszakú növénykultúrát kell termeszteni.

(2)   A köztes növénykultúrákat a telepítésüket követő év március 1-je előtt nem szabad felszántani.

(3)   Az időszakos gyepterületeket tavasszal fel kell szántani. A magas nitrogénigényű és hosszú növekedési időszakú növénykultúra esetében a vetést a lehető leghamarabb, de legkésőbb a gyep felszántása után 3 héttel el kell végezni.

(4)   A vetésforgóban termesztett növénykultúrák nem foglalhatnak magukban hüvelyes növényeket vagy a légköri nitrogént megkötő más növényeket, kivéve a következőket:

a)

lóhere az 50 %-nál kisebb arányban lóherét és lucernát tartalmazó gyepterületeken;

b)

lucerna az 50 %-nál kisebb arányban lóherét és lucernát tartalmazó gyepterületeken;

c)

fűvel felülvetett árpa és borsó.

(5)   A 2016–2017-es tervezési időszakban történő mezőgazdasági célú talajjavítószer-felhasználásról szóló, 2016. július 1-jei 1055. sz. rendelet, valamint a következő tervezési időszakokra vonatkozó, a mezőgazdasági növények és zöldségek trágyázási szabályait, a trágyázási szabályokkal kapcsolatos táblázatokat és a későbbi változásokat érintő megfelelő rendeletek értelmében az ideiglenes gyepterület utáni növénykultúrára vonatkozó nitrogéntrágyázási előírások értékeit csökkenteni kell az előző növénykultúrára jellemző nitrogénértékkel.

10. cikk

Megfigyelés

(1)   Az illetékes hatóságok gondoskodnak arról, hogy a térképeket a következők feltüntetésével készítsék el:

a)

az egyes településeken az engedélyek által érintett szarvasmarhatartó gazdaságok százalékos aránya;

b)

az egyes településeken az engedélyek által érintett állatállományok százalékos aránya;

c)

az egyes településeken az engedélyek által érintett mezőgazdasági földterületek százalékos aránya.

Ezeket a térképeket minden évben frissíteni kell.

Az engedélyek hatálya alá tartozó vetésforgókra és mezőgazdasági gyakorlatokra vonatkozó adatokat az illetékes hatóságok összegyűjtik. Ezeket az adatokat minden évben frissíteni kell.

(2)   Az illetékes hatóságok a megfigyelést kiterjesztik a gyökérzóna vizeire, a felszíni vizekre és a felszín alatti vizekre, és a Bizottság rendelkezésére bocsátják a talajszelvényben található nitrogénre és a foszforra vonatkozó, a felszíni és felszín alatti vizek esetében pedig a nitrátkoncentrációra vonatkozó adatokat, mégpedig mind az eltérés hatálya alá tartozó, mind az azon kívüli területek tekintetében.

A megfigyelést a mezőgazdasági vízgyűjtők nemzeti ellenőrzési programja keretén belül a mezőgazdasági üzemek szintjén kell végrehajtani. A megfigyelési pontoknak reprezentatívnak kell lenniük a fő talajtípusok, az elterjedt trágyázási gyakorlatok és a főbb termények tekintetében. Fokozott megfigyelést kell végezni a homokos talajok mezőgazdasági vízellátására vonatkozóan.

Ezenkívül a felszíni és a felszín alatti vizek nitrátkoncentrációját az engedéllyel rendelkező összes gazdaság legalább 3 %-ában meg kell figyelni.

(3)   Az illetékes hatóságok a mezőgazdasági vízgyűjtők nemzeti ellenőrzési programja keretén belül felméréseket és folyamatos tápanyagvizsgálatokat végeznek, és adatokat bocsátanak rendelkezésre a helyi földhasználatról, a vetésforgókról és az engedéllyel rendelkező szarvasmarhatartó gazdaságok mezőgazdasági gyakorlatáról.

A 7. cikkben említett tápanyagvizsgálatokból, illetve a 10. cikk (2) bekezdésében említett megfigyelésekből származó információk és adatok modellalapú számításokhoz használhatók, melyek célja, hogy tudományos elvek alapján felmérjék a nitrát- és foszforveszteség mértékét az engedéllyel rendelkező szarvasmarhatartó gazdaságokban.

(4)   Az illetékes hatóságok számszerűsítik az eltérés hatálya alá tartozó azon földterületek százalékos arányát, amelyeken:

a)

lóhere vagy lucerna; illetve

b)

fűvel felülvetett árpa és borsó terem.

11. cikk

A feltételeknek való megfelelés ellenőrzése

(1)   Az illetékes hatóságok gondoskodnak az engedély iránti kérelmek hatósági ellenőrzéséről. Amennyiben a hatósági ellenőrzés bizonyítja, hogy a kérelmező nem teljesíti a 7., 8. és 9. cikkben meghatározott feltételeket, a kérelmet el kell utasítani, és a kérelmezőt tájékoztatni kell az elutasítás indokairól.

(2)   Az illetékes hatóságok programot hoznak létre az engedélyezés előnyeit élvező gazdaságok ellenőrző vizsgálatára.

Az ellenőrző vizsgálati programnak kockázatelemzésen kell alapulnia, amely figyelembe veszi a korábbi években lefolytatott, a 7., 8. és 9. cikkben meghatározott feltételekre vonatkozó ellenőrzések eredményeit, valamint a 91/676/EGK irányelvet átültető nemzeti jogszabályoknak való megfeleléssel kapcsolatos ellenőrzések eredményeit.

(3)   Az ellenőrző vizsgálatoknak helyszíni szemlékből és a 7., 8. és 9. cikkben meghatározott feltételeknek való megfelelés helyszíni ellenőrzéseiből kell állniuk, és évente legalább az engedélyezés előnyeit élvező gazdaságok 7 %-ára ki kell terjedniük. Amennyiben egy gazdaságról bebizonyosodott, hogy nem felel meg a szóban forgó a feltételeknek, az engedély jogosultját a nemzeti joggal összhangban meg kell bírságolni, és a következő évben ki kell zárni az engedély jogosultjainak köréből.

(4)   Az illetékes hatóságok számára biztosítani kell az e végrehajtási határozat alapján engedélyezett eltérés feltételeinek való megfelelés ellenőrzéséhez szükséges hatásköröket és eszközöket.

12. cikk

Jelentéstétel

Az illetékes hatóságok minden évben legkésőbb december 31-ig jelentést nyújtanak be a Bizottságnak, amely a következő információkat tartalmazza:

a)

minden település esetében a szarvasmarhatartó gazdaságok, az állatállomány és az egyedi eltérések hatálya alá tartozó mezőgazdasági területek százalékos arányát, továbbá a helyi földhasználatot feltüntető térképek, a 10. cikk (1) bekezdésének megfelelően;

b)

a felszín alatti és felszíni vizek megfigyeléséből származó, a nitrát- és foszforkoncentrációt jelző adatok, beleértve az eltérést alkalmazó és nem alkalmazó területek vízminőségének alakulására, valamint az eltérésnek a vízminőségre gyakorolt hatására vonatkozó információkat a 10. cikk (2) bekezdésének megfelelően;

c)

az eltérést alkalmazó, illetve nem alkalmazó területek gyökérvizeinek nitrogén- és foszforkoncentrációjára vonatkozó talajmegfigyelés eredményei, a 10. cikk (2) bekezdésének megfelelően;

d)

a helyi földhasználatra, a vetésforgókra és a mezőgazdasági gyakorlatra vonatkozó felmérések eredményei, a 10. cikk (3) bekezdésének megfelelően;

e)

az engedélyezés előnyeit élvező gazdaságokban a nitrogén- és foszforveszteség nagyságrendjét felmérő modellalapú számítások eredményei, a 10. cikk (3) bekezdésének megfelelően;

f)

az eltérés hatálya alá tartozó mezőgazdasági földterületeken a lóherével vagy lucernával borított gyepterületek, illetve a fűvel felülvetett árpával vagy borsóval borított területek arányát bemutató táblázatok, a 10. cikk (4) bekezdésének megfelelően;

g)

az eltérésre vonatkozó feltételek teljesítésének értékelése a gazdaságok szintjén végzett hatósági ellenőrzések és helyszíni szemlék eredményei, valamint a feltételeknek meg nem felelő gazdaságokra vonatkozó információk alapján, a 11. cikknek megfelelően;

h)

Dánia egészére és az eltérést igénybe vevő gazdaságok mindegyikére vonatkozóan az állatállomány egyedszámának és az istállótrágya-mennyiségnek az alakulása valamennyi állománykategóriában.

A jelentésben foglalt térinformatikai adatoknak adott esetben meg kell felelniük a 2007/2/EK irányelv rendelkezéseinek. Az előírt adatgyűjtés során Dániának adott esetben fel kell használnia az 1306/2013/EU rendelet 67. cikkének (1) bekezdésében meghatározott integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer által előállított adatokat.

13. cikk

Alkalmazási időszak

Ezt a határozatot 2018. december 31-ig kell alkalmazni.

14. cikk

Címzett

Ennek a határozatnak a címzettje a Dán Királyság.

Kelt Brüsszelben, 2017. május 16-án.

a Bizottság részéről

Karmenu VELLA

a Bizottság tagja


(1)  HL L 375., 1991.12.31., 1. o.

(2)  A Bizottság 2002/915/EK határozata (2002. november 18.) a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 91/676/EGK tanácsi irányelv III. mellékletének 2. b) pontjától és 9. cikkétől való eltérés iránti kérelemről (HL L 319., 2002.11.23., 24. o.)

(3)  A Bizottság 2005/294/EK határozata (2005. április 5.) a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 91/676/EGK tanácsi irányelv III. mellékletének 2. b) pontjától és 9. cikkétől való eltérés iránti kérelemről (HL L 94., 2005.4.13., 34. o.).

(4)  A Bizottság 2008/664/EK határozata (2008. augusztus 8.) a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 91/676/EGK tanácsi irányelv III. mellékletének 2. b) pontjától és 9. cikkétől való eltérés iránti kérelemről szóló 2005/294/EK határozat módosításáról (HL L 217., 2008.8.13., 16. o.).

(5)  A Bizottság 2012/659/EU végrehajtási határozata (2012. október 23.) a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 91/676/EGK tanácsi irányelv alapján egy, a Dán Királyság által kért eltérés engedélyezéséről (HL L 295., 2012.10.25., 20. o.).

(6)  Dán környezetvédelmi ügynökség (szerk.): „A vízi környezet és a mezőgazdasági gyakorlat helyzete és tendenciái Dániában”, jelentés az Európai Bizottságnak a 2012–2015 közötti időszakra vonatkozóan, a nitrátirányelv (1991/676/EGK irányelv) 10. cikkével összhangban, 2016. szeptember.

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (2000. október 23.) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 327., 2000.12.22., 1. o.).

(8)  Az Európai Parlament és a Tanács 2007/2/EK irányelve (2007. március 14.) az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) kialakításáról (HL L 108., 2007.4.25., 1. o.).

(9)  Az Európai Parlament és a Tanács 1306/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 549. o.).


Top