15.11.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 306/19

(1)

A Bizottság 2011-ben egy polgártól és a sajtóban megjelent riportokból arról értesült, hogy Hollandia támogatási intézkedést hajtott végre a 's-hertogenbosch-i FC Den Bosch hivatásos labdarúgó-egyesület javára. A Bizottságot 2010-ben és 2011-ben a polgárok más hollandiai hivatásos labdarúgó-egyesületek, jelesül a tilburgi Willem II, a maastrichti MVV, az eindhoveni PSV és a nijmegeni NEC javára végrehajtott intézkedésekről is tájékoztatták. A Bizottság kérésére Hollandia 2011. szeptember 1-jén kelt levelében tájékoztatást adott az FC Den Bosch-t érintő intézkedésekről.

(2)

A Bizottság 2013. március 6-án kelt levelében arról tájékoztatta Hollandiát, hogy a Willem II, a NEC, az MVV, a PSV és az FC Den Bosch javára végrehajtott intézkedések vonatkozásában a Szerződés 108. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárás megindításáról határozott.

(3)

A Bizottság eljárást megindító határozatát (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló határozat) közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában  (2). A Bizottság az érdekelt feleket felhívta arra, hogy nyújtsák be észrevételeiket a szóban forgó intézkedéseket illetően.

(4)

Hollandia az FC Den Bosch javára végrehajtott intézkedésekkel kapcsolatos eljárás keretében észrevételeket nyújtott be 2013. május 31-én és 2013. november 7-én kelt leveleiben, valamint a 2014. október 13-án megtartott találkozón. A Bizottsághoz nem érkeztek észrevételek az érdekelt felektől az FC Den Bosch javára végrehajtott intézkedések vonatkozásában.

(5)

Az egyes egyesületekkel kapcsolatos vizsgálatok lefolytatására az eljárás megindításáról szóló határozatot követően, Hollandiával egyetértésben külön-külön került sor. Az FC Den Bosch-t érintő vizsgálatot SA.41614. ügyszámon vették nyilvántartásba.

(6)

A Koninklijke Nederlandse Voetbal Bond nemzeti labdarúgó-szövetség (a továbbiakban: KNVB) a hivatásos és amatőr labdarúgóversenyeket szervező ernyőszervezet. Hollandiában a hivatásos labdarúgás egy kétszintű rendszerben van megszervezve. Ez a rendszer a 2014/2015-ös szezonban 38 egyesületből állt, amelyből 18 az első osztályban (eredivisie), míg 20 alacsonyabb szintű osztályban (eerste divisie) játszott.

(7)

Az FC Den Bosch az alacsonyabb szintű bajnokságban játszik a 2004/2005-ös szezon óta, amikor is utoljára játszott a holland első osztályban. Az FC Den Bosch soha nem játszott európai bajnokságban. A Hollandia által rendelkezésre bocsátott adatok szerint az FC Den Bosch egy kisvállalkozás; a 2011/2012-es szezonban 31 alkalmazottal rendelkezett. Árbevétele és mérlegfőösszege mindkét évben 3 millió euró körül maradt. Következésképpen egy kisvállalkozásról van szó (3). Az FC Den Bosch által használt stadion tulajdonosa 's-Hertogenbosch önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat), amely az egyesület általi használat fejében bérleti díjban részesül.

(8)

Az önkormányzat 2010-ben tudomást szerzett arról, hogy az FC Den Bosch komoly pénzügyi nehézségekkel küszködik, amelyek hivatásos labdarúgó játékengedélyének fennmaradását és az egyesület fennállását is fenyegetik. Az FC Den Bosch 2010. június 30-án mínusz 4,6 millió EUR-s saját tőkével rendelkezett; egy évvel később a saját tőkéje mínusz 5,4 millió EUR volt. Amint azt egy független könyvvizsgáló cég igazolta, veszteségei is gyarapodtak (2009 júniusában 0,168 millió EUR, 2010 júniusában 0,612 millió EUR, 2011 júniusában pedig 0,744 millió EUR), árbevétele csökkent (2009 és 2011 között 3,736 millió EUR-ról 2,771 millió EUR-ra), adóssága pedig nőtt. Az egyesület hitelezőinek egyike az önkormányzat volt, amely 1,65 millió EUR-s alárendelt követeléssel rendelkezett.

(9)

A szurkolók, társaságok és támogatók 2010 őszén kezdeményezést indítottak az FC Den Bosch csődjének elkerülése érdekében. A kezdeményezés egy szerkezetátalakítási tervet eredményezett, amely az FC Den Bosch pénzügyi helyzetének javítására és egy új jogi struktúrával rendelkező, a szurkolók tulajdonában lévő, életképes hivatásos labdarúgó-egyesületté való átalakítására irányult. Az önkormányzat és az egyesület más hitelezői 2011 júniusában közös kezdeményezésről állapodtak meg, amely a kölcsöneiknek az egyesület részvényeire való átváltására vonatkozott. A szerkezetátalakítás részeként az egyesületi jogállással (Vereniging) rendelkező FC Den Bosch 2011. június 30-án az FC Den Bosch N.V. részvénytársasággá (naamloze vennootschap) alakult át.

(10)

Megállapodás született az önkormányzat követelésének az új FC Den Bosch N.V. részvénytársaság részvényeinek 60 %-át megtestesítő részesedéssé való átalakításáról. Az egyesület részvényeinek fennmaradó 40 %-át az egyesület más nagyobb hitelezői szereznék meg, amelyek az adósságot részvényre cserélték, azonban ezt az önkormányzat által alkalmazottnál alacsonyabb adósság-részvény arány alkalmazásával tették meg. A kisebb hitelezők követeléseik egy részét elengedték. E hitelezők közötti megállapodást követően az önkormányzat az 1,65 millió eurós kölcsönéből eredő sajáttőke-követelését 1 euró ellenében átruházta a Stichting Met Heel Mijn Hart alapítványra. Az alapítványt az FC Den Bosch szurkolói klubjai és egyes szurkolói hozták létre, és az nem folytat gazdasági tevékenységet.

(11)

Az önkormányzat azt is vállalta, hogy 1,4 millió eurót fizet az önkormányzat tulajdonában lévő területen álló edzőlétesítményeket (4) elhagyó FC Den Bosch részére.

(12)

Ami az FC Den Bosch javára végrehajtott intézkedéseket illeti, a Bizottság az eljárás megindításáról szóló határozatban arra az előzetes következtetésre jutott, hogy az önkormányzat állami források felhasználásával szelektív előnyt juttatott az FC Den Bosch javára, következésképpen támogatást nyújtott a labdarúgó-egyesület részére.

(13)

Ami az 1,65 millió EUR-s követelésnek a szervezett szurkolók részére 1 euró ellenében történő értékesítésére vonatkozó döntést illeti, a Bizottság megállapítása szerint Hollandia nem érvelhet azzal, hogy az önkormányzat úgy járt el, ahogyan azt egy hasonló helyzetben lévő magánhitelező tette volna. A Bizottság megjegyezte, hogy míg más nagy hitelezők a követeléseiket az új jogi struktúrában fennálló részesedésekké alakították át, addig az önkormányzat a semmiért értékesítette követeléseit. Az edző- és ifjúsági blokk 1,4 millió EUR-ért való megvásárlásával kapcsolatban a Bizottság megjegyezte, hogy ezt az árat a blokk újrabeszerzési értékeként egy külső szakértő becsléssel állapította meg. Kétségbe vonta, hogy egy épület újrabeszerzési értéke megegyezne annak piaci árával.

(14)

A Bizottság továbbá arra az álláspontra helyezkedett, hogy a hivatásos labdarúgó-egyesületek javára végrehajtott támogatási intézkedések valószínűleg torzítják a versenyt és érintik a tagállamok közötti kereskedelmet a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése értelmében.

(15)

Az FC Den Bosch javára nyújtott esetleges támogatás összeegyeztethetőségével kapcsolatban a Bizottság az eljárás megindításáról szóló határozatban megjegyezte, hogy a labdarúgó-egyesület a támogatás megítélésének időpontjában pénzügyi nehézségekkel küszködött. A támogatásnak a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló iránymutatással (5) (a továbbiakban: iránymutatás) való összeegyeztethetőségének vizsgálata érdekében a Bizottság tájékoztatást kért az iránymutatásban meghatározott összes követelménynek való megfelelésre vonatkozóan.

(16)

A Bizottság különösen azt nem tudta ellenőrizni, hogy betartották-e az iránymutatásnak a szerkezetátalakítási terv jellegével és teljesítésével kapcsolatos 34–37. pontjában rögzített feltételeket. Ezenfelül azt is be kellett bizonyítani, hogy a támogatás a szükséges minimumra volt korlátozva, hogy a kedvezményezett maga megfelelő saját hozzájárulást fizetett a szerkezetátalakításához, és hogy betartották az „először és utoljára” elvet.

(17)

Hollandia nem ért egyet a Bizottság azon előzetes megállapításával, amely szerint az FC Den Bosch vonatkozásában megtett intézkedések állami támogatásnak minősülnek. Hollandia véleménye szerint a csőd szélén álló társaságban alárendelt követeléssel rendelkező önkormányzat a piacgazdasági hitelező elvével összhangban járt el, amikor követelését 2011-ben elengedte.

(18)

Hollandia álláspontja szerint minden valószínűség szerint nem nyert volna kielégítést az önkormányzat alárendelt követelése, ha az FC Den Bosch csődbe megy. 2013. november 7-én kelt levelében Hollandia hivatkozott a Bizottság belga Sonaca társasággal kapcsolatos határozatára (6) is, amelyben a Bizottság megállapította, hogy egy állami kölcsön tőkére változtatása nem minősül állami támogatásnak. Amennyiben az FC Den Bosch nem lett volna képes arra, hogy pénzügyi helyzetét 2011 júniusában helyreállítsa, a KNVB szabályzata szerint elvesztette volna hivatásos labdarúgó játékengedélyét. Ami az edzésre szolgáló létesítmények megvásárlását illeti, Hollandia azzal érvel, hogy a vásárlásra külső szakértő által megállapított értéken került sor, amely fedezte az FC Den Bosch számára a cserével okozott költségeket is. Hollandia azt állítja, hogy a földterület-értékesítésről szóló bizottsági közleménnyel (7) (a továbbiakban: földterület-értékesítésről szóló közlemény) összhangban járt el.

(19)

Másodlagosan Hollandia azzal érvel, hogy az intézkedések még akkor sem torzítanák a versenyt vagy érintenék a tagállamok közti kereskedelmet, ha úgy kellene tekinteni, hogy azok szelektív előnyt biztosítottak az FC Den Bosch javára. Hollandia hangsúlyozza, hogy az FC Den Bosch gyenge pozícióval rendelkezik a nemzeti hivatásos labdarúgás területén, ami igen valószínűtlenné teszi részvételét az európai szintű bajnokságokon. Ezenfelül véleménye szerint a Bizottság nem bizonyította, hogy az FC Den Bosch részére nyújtott támogatás torzítaná a versenyt vagy érintené a kereskedelmet az eljárás megindításáról szóló határozatban hivatkozott bármely piacon.

(20)

Másodlagos érvként Hollandia előadja, hogy amennyiben az intézkedések állami támogatásnak minősülnének, azok összhangban állnának az iránymutatással és ebből következően a belső piaccal is.

(21)

Az FC Den Bosch 2010-ben nehéz pénzügyi helyzetben volt. 2011-ben mínusz 5,97 millió eurós saját tőkével, 7 millió eurós adósággal és körülbelül 3 millió eurós árbevétellel rendelkezett. Az egyesület az 1. táblázatban szereplő hitelezőkkel és tartozásokkal rendelkezett.

1. táblázat

Az FC Den Bosch hitelezői és tartozásai

(22)

A KNVB jelezte, hogy az egyesület el fogja veszíteni hivatásos labdarúgó engedélyét, amennyiben a saját tőkéje 2011. június 30-án továbbra is negatív lesz. Ez azt jelentené, hogy az egyesület amatőr státuszba kerülne vissza.

(23)

Ezért az FC Den Bosch és a KNVB 2011 júniusában egy szerkezetátalakítási tervet dolgoztak ki. A terv alapján az egyesület részvénytársasággá (NV) alakult át. A különböző nagyobb hitelezők (fedezetlen) követeléseit az egyesület részvényeivé alakították át a 2. táblázatban foglaltak szerint.

2. táblázat

Adósság-részvény cserearányok

(24)

A részvények fennmaradó 0,1 %-át a labdarúgó-egyesület vezető tagjai kapták. Ez azt mutatja, hogy az önkormányzat a tárgyalások keretében az egyesület adósságaiban való 38 %-os részesedésért az egyesület részvényei 54 %-ának megszerzésében állapodott meg.

(25)

Ezenfelül egy 100 000 EUR-s kereskedelmi kölcsönt harmadik fél által nyújtott biztosíték fedezte; más magánfelek pedig 300 000 EUR összegű friss tőkét bocsátottak rendelkezésre. Egy 250 000 EUR-s rövid távú kölcsönt hosszú távú kölcsönné alakítottak át. Az önkormányzati stadiont üzemeltető BIM társasággal szemben fennálló stadionbérleti díjtartozást a BIM televíziós közvetítési jogokból származó jövedelem elkobzásához való joga biztosította.

(26)

Az önkormányzat az 1,65 millió EUR-s kölcsönét behajthatatlannak minősítette. A kölcsönt már az önkormányzat 2010. évi költségvetésében is behajthatatlanként jelölték meg, mert az FC Den Bosch már nem teljesített kifizetést arra. Az önkormányzat 2011 júniusában felkérte az FC Den Bosch pénzügyi helyzetét már 2011 februárjában és márciusában is elemző Ernst & Young könyvvizsgáló céget arra, hogy vizsgálja meg az FC Den Bosch részére nyújtott kölcsön behajthatóságát. E cég azt állapította meg, hogy az elkövetkezendő években ésszerűen nem várható a kölcsön visszafizetése vagy kamatfizetés még akkor sem, ha az egyesületet a hosszú távú követelések nagyobb hitelezők általi elengedése révén átszervezik. E megállapításnak akkor is van értelme, ha figyelembe vesszük, hogy az egyesület nem rendelkezik olyan ingatlantulajdonnal vagy berendezésekkel, amelyeket értékesíthetne vagy felszámolhatna az adósság visszafizetése érdekében.

(27)

A hitelezők közötti megállapodás keretében az önkormányzat úgy határozott, hogy a részvények 54 %-ára vonatkozó követelését 1 euró fejében a „Met Heel Mijn Hart” alapítványra ruházza át. Ezáltal az alapítvány az egyesület tulajdonosává vált – az önkormányzat helyett, amely nem mutatott érdeklődést az egyesület vezetésében való részvétel iránt – más nagy hitelezőkkel egyező módon, a szerkezetátalakítási tervben e hitelezőkkel és az önkormányzattal elért megállapodásnak megfelelően. Az alapítvány e részvények alapján 100 eurós bizonylatokat fog értékesíteni.

(28)

A többi hitelezőhöz viszonyítva az önkormányzatnak különös, nagyobb érdeke fűződött az egyesület felszámolásának vagy amatőr státuszba való lefokozásának elkerüléséhez amiatt, hogy egy időre elveszítené a tulajdonát képező stadion elsődleges használóját és bérletidíj-fizetőjét. Ebben a tekintetben az önkormányzatnak gazdasági érdeke fűződött ahhoz, hogy az egyesület továbbra is hivatásos labdarúgást folytasson.

(29)

Az edzőkomplexum alatt fekvő, 36 000 m2-es földterülettel kapcsolatban Hollandia által rendelkezésre bocsátott tájékoztatás szerint a földterület már az önkormányzat tulajdonában állt. A földterületet az FC Den Bosch használta, amely saját költségén épületekből és sportpályákból álló sportkomplexumot épített 2000-ben, majd 2006-ban és 2007-ben átalakította azt. Nem volt hosszú távú haszonbérleti jogviszony (erfpacht) (8) az önkormányzat és az FC Den Bosch között. Az önkormányzat ezen az ingatlanon házakat és lakásokat építhetne. Ezért mindenesetre érdeke fűződött ahhoz, hogy az egyesület elhagyja a földterületet és megragadta az egyesült likviditási szükségletei által teremtett lehetőséget. Ezért az egyesületet kártalanítani kívánta a földterület elhagyásáért az épületek nem vitatott kisajátításának esetéhez hasonló módon, és kérte a földterületen lévő épületek és berendezések értékbecslését az ilyen esetre vonatkozó holland kisajátítási jog alapján.

(30)

Ezt a vételárat a sportkomplexum független és elismert földadószakértő által elvégzett értékelése állapította meg. Az értékelés alapját a korrigált újrabeszerzési érték képezte, amely a típusukat, minőségüket, állapotukat és korukat tekintve azonos értékű tárgyak megszerzéséhez szükséges érték. Következésképpen ez az összeg nem pusztán a sportkomplexum adott méretére vonatkoztatott értéke. Az a sportkomplexum műszaki állapotához és korához van hozzáigazítva. Ezt az értékelést a megegyezéses kisajátítási esetekre a holland kisajátítási törvény (Onteigeningswet) 40b. cikkének (3) bekezdése írja elő, amely Hollandia szerint a szóban forgó helyzetre vonatkozik. Következésképpen Hollandia álláspontja szerint a Bizottság helytelenül ítélte meg, hogy az értékbecslési jelentés az értékelés alapjaként kizárólag az újrabeszerzési értékre hivatkozott. A holland értékbecslési gyakorlatban a templomokhoz, műemlékekhez vagy sportkomplexumokhoz hasonló, nem szokványos objektumokat korrigált újrabeszerzési értéken értékelik, vagyis azon az áron, amelyet egy független vásárló hajlandó lenne megfizetni kisajátítás vagy a jelenlegi tulajdonos áthelyezése esetén.

(31)

A Bizottság azon észrevételével kapcsolatban, amely szerint az értékbecslésben meghatározott érték meghaladta az FC Den Bosch könyvelésében szereplő könyv szerinti értéket, Hollandia előadja, hogy egy földdarab vagy az épületek könyv szerinti értéke rendszerint nem tükrözi azok tényleges piaci értékét. Az árat a kereskedelmi ügyletben képviselt értéken kívül a történeti beszerzési árhoz, illetve az értékcsökkenéshez hasonló számos más tényező határozza meg.

(32)

Az egyesület az edzőtevékenységét máshol, a stadionban és a városban még szabad kapacitással rendelkező másik labdarúgó edzőkomplexumban folytatta. Hollandia azzal érvel, hogy az edzőkomplexum árát az FC Den Bosch esetleges pénzügyi szükségleteinek figyelembevétele nélkül határozták meg. Az edzőkomplexumának elhagyásáért kapott összeg egy részét az egyesület alternatív edzőlétesítmények elhelyezésére fordította. Ezt a bevételt emellett arra használta, hogy megfizesse a BIM részére a stadion bérletének elmaradt díjait.

(33)

Hollandia másodlagosan azzal érvelt, hogy az intézkedés akkor is összeegyeztethető lenne a belső piaccal, ha támogatásnak minősülne. Az FC Den Bosch szerkezetátalakításával kapcsolatban Hollandia a (8) preambulumbekezdésben foglaltak szerint írta le az egyesület pénzügyi helyzetét.

(34)

Minden hivatásos holland labdarúgó-egyesületnek engedélyt kell szereznie a KNVB-től, amelyet csak akkor kap meg, ha megfelel számos követelménynek. A rendszer egyik követelménye az egyesület pénzügyi helyzetével kapcsolatos. Amennyiben ez nem kielégítő, a KNVB visszavonhatja az engedélyt. Jogutód egyesület alapítása esetén az nem kerülne be közvetlenül a hivatásos labdarúgó bajnokságba, hanem a második legmagasabb szintű amatőr osztályban kellene kezdenie. Nehézségeivel a Den Bosch azt kockáztatta, hogy elveszti a hivatásos versenyeken való részvételi engedélyét.

(35)

Hollandia szerint e nehézségekre tekintettel az önkormányzatnak a kölcsön elengedésére és az FC Den Bosch-nak az általa használt edzőkomplexum kiürítése miatti kártalanítására vonatkozó döntése az önkormányzat, más hitelezők és az FC Den Bosch megállapodása szerinti szerkezetátalakítási tervben rögzített számos feltétel függvénye volt.

(36)

A szerkezetátalakítási terv új jogi struktúrát eredményezett az FC Den Bosch számára. Egyesületből részvénytársasággá (naamloze vennootschap [NV]) alakult át, csökkentette dolgozóinak és játékosainak létszámát. A terv előirányozta, hogy a szerződött játékosok számát a KNVB által előírt 16-os minimum létszámra kell csökkenteni. Az FC Den Bosch nem fog játékosokat vásárolni az átigazolási piacon, hanem csak szabadon átigazolható játékosokat szerződtet. Ez a személyzeti és a játékosokkal összefüggő költségek 17 %-os csökkenését vonta maga után.

(37)

A (22) preambulumbekezdésben foglaltakkal egyezően az FC Den Bosch hitelezői összesen 5,337 millió EUR-nyi adósságot engedtek el részvényért cserébe. Ezenfelül az önkormányzat 1,4 millió EUR-s összeggel kártalanította az egyesületet az általa addig használt edzőkomplexum elhagyásáért. Ezen intézkedések révén az egyesület negatív saját tőkéje mérsékelt, 0,63 millió EUR-s pozitív saját tőkévé alakult át, amely lehetővé tette az egyesület részvénytársasággá való átalakulását.

(38)

A terv célja az volt, hogy három év alatt stabil pénzügyi helyzetet teremtsen. A 2011/2012-es és 2012/2013-as üzleti évre csökkenő veszteséget, a 2013/2014-es üzleti évre pedig kismértékű, 0,1 millió EUR-s nyereséget irányzott elő. Ez nem engedne teret az FC Den Bosch részére játékosok megvásárlására. Az FC Den Bosch a 2011/2012-es számviteli évben ténylegesen mérsékelt, 0,103 millió EUR-s profitot tudott elérni az előrejelzésnél jobb támogatói szerződéseknek is köszönhetően.

(39)

A Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése szerint az állami támogatás a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet. A Szerződés 107. cikkének (1) bekezdésében rögzített feltételek kumulatívak, következésképpen egy intézkedés akkor minősül állami támogatásnak, ha valamennyi feltétel teljesül.

(40)

Az eljárás megindításáról szóló határozat alapján a Bizottság meg fogja vizsgálni az önkormányzat 2011. június 21-i határozatát, amellyel elengedte az FC Den Bosch-sal szemben fennálló 1,65 millió EUR-s alárendelt követelését és az FC Den Bosch javára 1,4 millió EUR-s kártalanítást nyújtott edzőlétesítményeinek elhagyásáért. A Bizottság megjegyzi, hogy a két intézkedést együtt terjesztették elő és a városi tanács ugyanazon ülésén határozták el, továbbá azok céljukat és az FC Den Bosch akkori helyzetét illetően szorosan összefüggenek.

(41)

Következésképpen ezt a két intézkedést együtt kell értékelni (9). A jelen ügyben ugyanakkor az alábbi értékelésből világosan kiderül, hogy mindkét intézkedés állami támogatásnak minősül, ha azokat külön vizsgáljuk. Ez szükségszerűen magában foglalja azt, hogy az intézkedések akkor is állami támogatásnak minősülnek, ha azokat együttesen, egyetlen intézkedésként vizsgáljuk.

(42)

Mindkét intézkedésről az önkormányzat döntött, és azok az önkormányzat számára 3,1 millió eurós pénzügyi vonzattal jártak. Következésképpen állami források felhasználását foglalják magukban és az államnak tudhatók be. Az állami források átruházása a közvetlen támogatásokhoz, kölcsönökhöz, biztosítékokhoz, a vállalkozások tőkéjébe való közvetlen befektetésekhez és a természetbeni ellátásokhoz hasonló számos formát ölthet. Az állami követelésekről való lemondás szintén állami források átruházásának minősül.

(43)

Minden olyan esetben, amikor egy vállalkozás pénzügyi helyzete állami beavatkozásnak köszönhetően javul, előny áll fenn. Ennek felmérése érdekében a vállalkozás intézkedést követő pénzügyi helyzetét össze kell hasonlítani azzal a pénzügyi helyzettel, amelyben az intézkedés bevezetése nélkül lenne. Vitathatatlan, hogy az FC Den Bosch nehéz pénzügyi helyzete markánsan javult a vizsgált intézkedések révén.

(44)

A Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése értelmében az előny olyan gazdasági haszon, amelyhez a vállalkozás rendes piaci viszonyok között (10), vagyis nem a piaci elvek által vezérelt állami beavatkozás hiányában nem jutott volna hozzá.

(45)

Hollandia azt állítja, hogy az FC Den Bosch pénzügyi helyzetének javulása piackonform ügyletek eredménye, ezért nem jogellenes. Hollandia szerint az önkormányzat a piacgazdasági befektető elvével (a továbbiakban: MEIP) összhangban járt el.

(46)

A fentiek szerint az 1,65 millió EUR-s alárendelt követelés elengedésére vonatkozó döntés adósság-részvény csereügyletet foglal magában, amelyet az ebből eredő, részvényekre vonatkozó követelés 1 euró fejében történő átruházása követett.

(47)

Következésképpen először meg kell állapítani, hogy egy magánhitelező az önkormányzattal egyező módon cserélte volna-e az adósságot részvényekre. A csődeljárás feltételeit teljesítő vállalkozás esetében egy magánhitelező két választási lehetőséggel rendelkezik. Intézkedhet a vállalkozás felszámolása iránt, hogy legalább az általa nyújtott kölcsön egy részét behajtsa, vagy a kölcsönt részesedésre cserélheti, amelynek révén lehetővé teszi a vállalkozás számára működése folytatását az ismételt jövedelmezővé válásra vonatkozó kilátásokkal avégett, hogy emelkedjen a részvények értéke. Amennyiben a magánhitelezők az önkormányzattal egyező módon járnának el az FC Den Bosch adósságának jelentős részét illetően, feltételezhető lenne, hogy az önkormányzat magatartása a MEIP-et követi.

(48)

A MEIP tiszteletben tartása abban az esetben állapítható meg, ha az ügyletet az összehasonlítható helyzetben lévő közigazgatási szervek és magánvállalkozások ugyanolyan feltételek és kikötések (vagyis ugyanolyan mértékű kockázat és jutalom) mellett, azonos időben teljesítik. Ebben az esetben általában arra a következtetésre lehet jutni, hogy az ilyen ügylet megfelel a piaci feltételeknek (11). Az is fontos, hogy a magánvállalkozások fellépése tényleges gazdasági jelentőséggel bír-e, és nem pusztán szimbolikus vagy elhanyagolható (12), továbbá hogy az érintett közigazgatási szervek és magánvállalkozások kiindulási helyzete összehasonlítható-e az ügylet szempontjából. Amennyiben viszont az összehasonlítható helyzetben lévő közigazgatási szervek és magánvállalkozások ugyanabban az ügyletben azonos időpontban, azonban eltérő feltételek vagy kikötések mellett vesznek részt, ez általában arra utal, hogy a közigazgatási szerv fellépése nem felel meg a piaci feltételeknek.

(49)

A vizsgálat tárgyát képező ügyben az ügyletet illetően az érintett közjogi szervezetek és magánvállalkozók kiindulási helyzete összehasonlítható volt. Az ügyletben érintett összes hitelező fedezetlen és behajthatatlan kölcsönökkel rendelkezett. A magánszektor részvétele szintén jelentős volt. A többi vállalkozás ugyanakkor nem egyszerű piaci szereplő, mint arra korábban már rámutattunk; úgy tűnik, hogy ilyen vagy olyan módon, de mindegyikük kapcsolódik az egyesülethez. Következésképpen nem feltételezhető, hogy haszonszerzési céllal jártak el; példának okáért a szurkolók nem racionális piaci szereplők, akik nyereség elérésére törekednek.

(50)

Az is nyilvánvaló, hogy az ügyletre eltérő feltételek vagy kikötések mellett került sor. Az önkormányzat az adósság elengedéséért cserébe többet kért a hitelezőknél. A 2. táblázatban foglaltaknak megfelelően az önkormányzat a részvényenkénti 26,7 eurós áron viszonylagosan több részvényhez jutott hozzá, mint az összes többi kereskedelmi vagy nonprofit hitelező. Ezenfelül az adósság átütemezése lehetővé tette az FC Den Bosch számára, hogy kifizesse a stadion bérletidíj-hátralékát a stadiont üzemeltető BIM társaság részére, amely az önkormányzat tulajdonában áll. Másfelől a hitelező […] elsőbbségi részvényeket kapott, amelyek az esetleges későbbi osztalékokban való részesedésben elsőbbséget adhatnak számára. Ez alapján nem zárható ki, hogy legalább egy magánszereplő az önkormányzatnál kedvezőbb feltételekhez jutott. A bizonyíték nem enged arra következtetni, hogy az önkormányzat a cserében való megállapodás során a piacgazdasági szereplőkkel egyenrangúan járt el.

(51)

Az is valószínűtlen, hogy egy magánbefektető elfogadta volna a részvényre cserélt, behajthatatlan követelésének 1 eurós áron az alapítványra történő átruházását, mely utóbbi a részvénybizonylatok eladását 100 EUR-s részvényenkénti áron tervezi. A részvényeken való túladással az önkormányzat megfosztotta magát az adósság-részvény csereügylet egyetlen kereskedelmi indokától, vagyis attól a – habár távoli –reménytől, illetve várakozástól, hogy a részvények felértékelődnek. Egy harmadik félnek adott lehetőséget a részvénybizonylatok értékesítése révén pénzeszközök gyűjtésére, ahelyett, hogy saját maga tett volna így, vagy legalább részesedést igényelt volna az azok értékesítéséből származó bevételből (13). Ebben az esetben az állam megtartaná részvényeit és a jövőben ésszerűen számíthatna nyereségre.

(52)

Következésképpen az alárendelt követelés elengedése nem hasonlítható egy racionális piaci szereplő magatartásához, és ez az FC Den Bosch javára olyan előnyt biztosított, amelyre piaci feltételek mellett nem tehetett volna szert.

(53)

Az edzőkomplexummal kapcsolatban Hollandia azt állítja, hogy az 1,4 millió EUR-s kártalanítást földterület-értékesítésről szóló közleménnyel és az újrabeszerzési költség ellentételezésére vonatkozó bizottsági határozatokkal összhangban határozták meg, ezért az nem jelentett előnyt az FC Den Bosch javára. Az említett közlemény szerint a hatóság általi földterület- és épületértékesítés nem minősül támogatásnak először is abban az esetben, ha a hatóság elfogadja a legjobb vagy az egyetlen ajánlatot feltételmentes pályázati eljárást követően, másodszor pedig akkor, ha ilyen pályázati eljárás hiányában az eladási árat legalább a független szakértő által végzett értékbecslésben szereplő értékben határozzák meg.

(54)

A földterület-értékesítésről szóló közleményben adott iránymutatás a bevezető részében foglaltak szerint csak „a köztulajdonban lévő földterület- és épületértékesítésre vonatkozik. Nem vonatkozik a földterületek és épületek hatósági megszerzésére vagy a földterületek és épületek hatóságok általi bérbeadására vagy bérbevételére. Az ilyen ügyletek állami támogatási elemeket is tartalmazhatnak.”

(55)

Mindenesetre a földterület-értékesítésről szóló közleményben rögzített mechanizmusok pusztán eszközként szolgálnak annak megállapítására, hogy az állam piacgazdasági befektetőként járt-e el, következésképpen a MEIP teszt hatóságok és magánvállalkozások közötti földügyletekre való alkalmazásának konkrét példái (14). Ezért nem bír jelentőséggel, hogy a földterület értékbecslésének és megvásárlásának vizsgálatát a földterület-értékesítésről szóló közlemény alapján vagy annak mellőzésével végzik.

(56)

Az FC Den Bosch által felszabadított sportkomplexum esetében a földterület független szakértő által elvégzett értékbecslése a korrigált újrabeszerzési értéken alapult. A Hollandia által előadott magyarázat szerint ez az az érték, amelyet az államnak meg kellene fizetnie a tulajdonos áthelyezése esetén egy nem vitatott kisajátítási gyakorlat tárgyát képező ingatlan értékbecslésére vonatkozó jogi szabályok alapján. Ez nem meggyőző. A komplexum FC Den Bosch által építtetett épületei és berendezései már az önkormányzat tulajdonát képezték. Azokat az FC Den Bosch hosszú távú haszonbérleti jogviszony nélkül használta. Következésképpen az értékelésnek nem egy olyan forgatókönyvön kellett volna alapulnia, amelyben az FC Den Bosch az épületek tulajdonosa. Ráadásul a korrigált újrabeszerzési érték igencsak eltérhet az eszköz piaci értékétől.

(57)

Az sem nyilvánvaló, hogy az önkormányzatnak az ügylet időpontjában konkrét tervei lettek volna a szóban forgó földterülettel kapcsolatban. Az ügylet egyértelműen az önkormányzat által elhatározott szerkezetátalakítási intézkedések részét képezte, és annak elsődleges célja nyilvánvalóan az volt, hogy likviditást biztosítson az FC Den Bosch részére. Valószínűtlen, hogy az önkormányzat ebben a gyakorlatba az adott időpontban e célkitűzés hiányában csatlakozott volna be. Azzal is lehet érvelni, hogy csőd esetén a labdarúgó-egyesület eltűnésével a sportkomplexum kártalanítás fizetése nélkül is felszabadult volna.

(58)

Következésképpen kétségbe kell vonni, hogy egy másik piaci szereplő meggyőzhette volna az önkormányzatot, hogy 1,4 millió EUR-t fizessen ki egy olyan ingatlan felszabadításáért, amelyre a piaci szereplő még hosszú távú haszonbérlettel sem rendelkezett. Az összeg mindenesetre sokkal alacsonyabb lett volna.

(59)

Következésképpen az intézkedések az FC Den Bosch javára a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése értelmében vett szelektív előnyt biztosítanak.

(60)

Hollandia kétségbe vonta az esetleges támogatásnak az európai szinten nem játszó labdarúgó-egyesületek vonatkozásában a belső piacra gyakorolt hatását. A hivatásos labdarúgó-egyesületek ugyanakkor vállalkozásnak minősülnek és az állami támogatások ellenőrzése alá esnek. A hivatásos labdarúgás jövedelemszerző tevékenységet kínál és díjazás ellenében szolgáltatásokat nyújt; magas szintű szakmaiságot ért el, amelynek következtében gazdasági hatása nőtt (15).

(61)

Habár az FC Den Bosch nem vesz részt nemzetközi vonatkozású labdarúgóversenyeken, hivatásos labdarúgó-egyesületként számos más piacon fejt ki gazdasági tevékenységet, beleértve a hivatásos játékosok átigazolási piacát, a reklámozást, a támogatást, az értékesítést és a médiaközvetítést. A hivatásos labdarúgó-egyesületnek nyújtott támogatás erősíti az egyesület pozícióját az ilyen piacok mindegyikén, amelyek legtöbbje számos tagállamra kiterjed. Következésképpen, amennyiben az állami forrásokat arra használják, hogy szelektív előnyt biztosítsanak bármely bajnokságban játszó hivatásos labdarúgó-egyesület javára, az ilyen támogatás valószínűleg alkalmas a verseny torzítására és érintheti a tagállamok közötti kereskedelmet a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése értelmében (16).

(62)

A Bizottságnak meg kell vizsgálnia, hogy összeegyeztethetőnek minősül-e a belső piaccal az FC Den Bosch javára végrehajtott támogatási intézkedés. A Szerződés 107. cikkének (2) bekezdésében hivatkozott eltérések egyike sem vonatkozik a szóban forgó támogatási intézkedésre. A Szerződés 107. cikkének (3) bekezdésében rögzített eltérésekkel kapcsolatban a Bizottság megjegyzi, hogy egyetlen holland régió sem tartozik a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott eltérés hatálya alá. A szóban forgó támogatási intézkedés nem mozdít elő közös európai érdeket szolgáló fontos projektet és a holland gazdaságban bekövetkezett komoly zavar megszüntetésére sem szolgál a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja értelmében. A támogatási intézkedésről az sem mondható, hogy a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének d) pontja értelmében a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését mozdítaná elő.

(63)

Ami a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontjában foglalt, az egyes gazdasági tevékenységek fejlődését előmozdító támogatásokkal kapcsolatos eltérést illeti, az ilyen támogatás abban az esetben lehet összeegyeztethető, amennyiben az nem befolyásolja hátrányosan a kereskedelmi feltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben.

(64)

A támogatási intézkedéseknek a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerinti értékelése érdekében a Bizottság számos rendeletet, keretszabályozást, iránymutatást és közleményt adott ki a támogatási formákról és azokról a horizontális vagy ágazati célokról, amelyekre a támogatást odaítélik. Tekintettel arra, hogy az FC Den Bosch pénzügyi nehézségekkel küszködött az intézkedések meghozatala idején, és hogy a támogatást az önkormányzat e nehézségek kezelésének céljára ítélte oda, célszerű megvizsgálni, hogy alkalmazandók-e és teljesülnek-e az iránymutatásban (17) rögzített kritériumok.

(65)

A Bizottság 2014 júliusában közzétette a nehéz helyzetben lévő, nem pénzügyi vállalkozásoknak nyújtott megmentési és szerkezetátalakítási állami támogatásról szóló új iránymutatást (18). Ez az iránymutatás azonban nem vonatkozik erre a 2011-ben nyújtott, be nem jelentett támogatásra. Az új iránymutatás 137. pontja szerint ez bármely előzetes engedély nélkül nyújtott megmentési vagy szerkezetátalakítási támogatás esetében kizárólag abban az esetben lenne igaz, amennyiben a támogatás egy részét, illetve egészét az iránymutatásnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététele után nyújtották. Az új iránymutatás 138. pontja szerint a Bizottság minden egyéb esetben a támogatás nyújtásának időpontjában alkalmazandó iránymutatás, következésképpen a jelen ügyben a 2014 előtt alkalmazandó iránymutatás alapján folytatja le a vizsgálatot.

(66)

Az iránymutatás 11. pontja szerint a vállalkozás nehézségben lévőnek tekinthető, ha a nehéz helyzetére utaló szokásos jelek mutatkoznak, mint pl. a növekvő veszteségek, a csökkenő forgalom, a felhalmozódó leltári készletek, a fölös kapacitás, a lanyhuló pénzforgalom vagy a növekvő adósságok. A (8) preambulumbekezdésben foglaltak szerint számos ilyen jel fennáll az FC Den Bosch esetében. Következésképpen az FC Den Bosch nehéz helyzetben lévő vállalkozás és az állami támogatás összeegyeztethetőségét az iránymutatás alapján kell megítélni.

(67)

Az iránymutatás 3.2. szakasza előírja, hogy a támogatás nyújtását szerkezetátalakítási terv végrehajtásától kell függővé tenni. A (7) preambulumbekezdésben foglaltaknak megfelelően az FC Den Bosch kisvállalkozásnak minősül. Az iránymutatás 59. pontjával összhangban a Bizottság megjegyzi, hogy Hollandia olyan szerkezetátalakítási tervet jelentett be, amely az iránymutatás 34–37. pontjában rögzített feltételekkel foglalkozik.

(68)

E tekintetben a Bizottság megjegyzi, hogy az önkormányzatnak az FC Den Bosch részére nyújtott kölcsön elengedésére és a sportkomplexum felszabadításáért történő kifizetésre vonatkozó döntése az FC Den Bosch nehézségei jellegének és okainak elemzését követte. A támogatást számos olyan feltételtől tették függővé, amelyek célja a cég hosszú távú életképességének egy ésszerű hároméves időkereten belüli helyreállítása és a KNVB által támasztott követelmények teljesítése az FC Den Bosch hivatásos versenyekre vonatkozó engedélyének fenntartása érdekében. A szerkezetátalakítási terv új vezetést, a dolgozók és a játékosok létszámának csökkentését vonta maga után. A terv kiterjed egy nagy edzőkomplexum elhagyására is. Következésképpen az FC Den Bosch a főtevékenységével kapcsolatos megtakarításokat irányoz elő. A szerkezetátalakítási terv nem alapul olyan külső tényezőkön, amelyeket az FC Den Bosch követhet, de teljes mértékben nem irányíthat, beleértve az új támogatók keresését és a nézők számának növelését. Az az egyesület pénzügyi helyzetének folyamatos javulását és hivatásos labdarúgó-egyesületként való további működését is előirányozza. A (35) preambulumbekezdésben ismertetett fejlődés azt mutatja, hogy a terv ténylegesen reális volt.

(69)

Az iránymutatás 38–42. pontja előírja, hogy a kedvezményezettnek kompenzációs intézkedéseket kell tennie a támogatás torzító hatásának és a kereskedelmi feltételekre gyakorolt hátrányos hatásának minimálisra csökkentése érdekében. Ez a feltétel ugyanakkor nem vonatkozik kisvállalkozásokra. A (7) preambulumbekezdésben foglaltaknak megfelelően az FC Den Bosch kisvállalkozás.

(70)

A Bizottság azt is megjegyzi, hogy a szerkezetátalakítási tervet a belső megtakarításokon felül jelentős mértékben külső magánvállalkozások finanszírozzák az iránymutatás 43. és 44. pontjával összhangban. Számos magánvállalkozás is vállalta, hogy elengedi követelését. A hitelezők és az önkormányzat teljes hozzájárulása az FC Den Bosch refinanszírozásához 6,737 millió EUR-nak felelt meg (5,337 millió EUR elengedett adósság plusz 1,4 millió EUR az edzőkomplexumért, amennyiben az edzőkomplexumért kapott teljes összeg támogatásnak minősülne). A kisvállalkozások számára előírt 25 %-os önrész legfeljebb 1,685 millió EUR lenne. Az államon kívül más szervezetek 3,687 millió EUR-t bocsátottak rendelkezésre adósságelengedés formájában (5,337 millió EUR mínusz az önkormányzat 1,65 millió EUR-s kölcsöne), köztük egy kereskedelmi vállalkozás 1,865 millió EUR-t adott, amely meghaladja az előírt 25 %-ot.

(71)

A támogatás összege szükséges volt. A szerkezetátalakítási terv szerint a 2011/2012-es és a 2012/213-as szezonban ez kisebb veszteségeket, majd ezt követően mérsékelten pozitív eredményt fog eredményezni. Ez nem tette volna lehetővé az FC Den Bosch számára, hogy új játékosokat vásároljon vagy magasabb fizetéssel elcsábítsa őket.

(72)

Az iránymutatás 49. pontja előírja, hogy a tagállamnak rendszeresen megküldött részletes beszámolók révén be kell jelentenie a szerkezetátalakítási terv megfelelő végrehajtását. Az 51. pont kevésbé szigorú feltételeket határoz meg a KKV-k részére, amelyek esetében általában elég, ha évente megküldik a mérleget és az eredménykimutatást. Hollandia kötelezettséget vállalt e jelentések előterjesztésére.

(73)

Hollandia az iránymutatás 72–77. pontjával összhangban leszögezte, hogy az FC Den Bosch a jelenlegi támogatás nyújtását megelőző tíz éven belül nem kapott megmentési célú vagy szerkezetátalakítási támogatást. Azt is vállalta, hogy nem ítél oda új megmentési célú vagy szerkezetátalakítási támogatást az FC Den Bosch javára tízéves időszakon belül.

(74)

Ezért a Bizottság arra a következtetésre jut, hogy az FC Den Bosch-t érintő adósságátütemezési intézkedések a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése értelmében vett állami támogatásnak minősülnek. Az önkormányzat által az FC Den Bosch javára nyújtott átütemezési támogatás ugyanakkor megfelel az iránymutatásban rögzített feltételeknek, ezért nem befolyásolja hátrányosan a kereskedelmi feltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben. Következésképpen a támogatás összeegyeztethető a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontjával.

(75)

A Bizottság megállapítja, hogy Hollandia jogellenesen nyújtott támogatást az FC Den Bosch javára, amellyel megsértette a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdését. Az FC Den Bosch javára 2011-ben nyújtott, adósságelengedés formájában 1,6 millió eurónak és az edzőkomplexum elhagyásáért fizetett 1,4 millió eurónak megfelelő állami támogatás ugyanakkor megfelel az iránymutatásban meghatározott szerkezetátalakítási támogatási feltételeknek, és a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontjával összhangban a belső piaccal összeegyeztethető támogatásnak tekinthető,