8.12.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 322/21

(1)

Az alaprendelet 5. cikke szerinti dömpingellenes vizsgálatot követően (a továbbiakban: az eredeti vizsgálat) a Tanács a 926/2009/EK rendelettel (2) (a továbbiakban: az eredeti intézkedések) végleges dömpingellenes vámot vetett ki egyes, a Kínai Népköztársaságból származó varrat nélküli vas- vagy acélcsövek behozatalára. Az eredeti intézkedések azon a megállapításon alapultak, hogy fennáll a károkozás veszélye, majd a Törvényszék ítélete (3) megsemmisítette az említett rendeletet, annak a Hubei Xinyegang Steel Co. Ltd által gyártott termékek behozatalára vonatkozó részében. Az ítélet jelenleg fellebbezés tárgyát képezi a Bíróságnál (4).

(2)

Az intézkedések a következők szerint kivetett értékvámok formájában nyilvánultak meg: 17,7 % a Shandong Luxing Steel Pipe Co. Ltd vállalat esetében, 27,2 % (más együttműködő vállalatok esetében) és 39,2 % (az összes többi vállalat esetében).

(3)

Jelenleg dömpingellenes intézkedések (5) vannak hatályban az Oroszországból és Ukrajnából származó varrat nélküli csövek behozatalára vonatkozóan. A Horvátország elleni dömpingellenes intézkedések (6)2012. június 26-án hatályukat vesztették.

(4)

A hatályos dömpingellenes intézkedések közelgő hatályvesztéséről szóló értesítés (7) közzétételét követően az említett intézkedésekkel kapcsolatban hatályvesztési felülvizsgálat megindítása iránti kérelmet nyújtottak be a Bizottsághoz az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján.

(5)

A kérelmet a varrat nélküli acélcsövek uniós gazdasági ágazatával foglalkozó védelmi bizottság (ESTA) (a továbbiakban: a kérelmező) nyújtotta be a varrat nélküli csövek teljes uniós gyártásának több mint 25 %-át képviselő gyártók nevében.

(6)

A kérelem alapjául az szolgált, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűleg a dömping folytatódását és az uniós gazdasági ágazatot érő kár folytatódását vagy megismétlődését eredményezné.

(7)

A Bizottság 2014. október 3-án az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján hatályvesztési felülvizsgálatot indított. A Bizottság értesítést (8) (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(8)

Az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy a vizsgálatban való részvétel érdekében vegyék fel vele a kapcsolatot. A Bizottság ezenfelül külön értesítette a hatályvesztési felülvizsgálat megindításáról a kérelmezőt, az egyéb ismert uniós gyártókat, az exportáló gyártókat, az importőröket és az ismert érintett uniós felhasználókat, valamint a kínai hatóságokat, továbbá felkérte őket a részvételre.

(9)

A Bizottság továbbá tájékoztatta az Amerikai Egyesült Államok (a továbbiakban: USA) gyártóit a vizsgálat megindításáról, és felkérte őket a részvételre. Az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság tájékoztatta az érdekelt feleket arról, hogy az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja szerinti, piacgazdasággal rendelkező harmadik országként (a továbbiakban: analóg ország) az USA-t tervezi figyelembe venni.

(10)

Minden érdekelt fél lehetőséget kapott arra, hogy a felülvizsgálat megindításával kapcsolatban észrevételeket nyújtson be, illetve kérje a Bizottság és/vagy a kereskedelmi eljárásokban közreműködő meghallgató tisztviselő előtti meghallgatását.

(11)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben közölte, hogy az alaprendelet 17. cikke alapján mintavételt végezhet az érdekelt felek körében.

(12)

Az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság rögzítette, hogy ideiglenesen kiválasztott egy uniós gyártókból álló mintát, és felkérte az érdekelt feleket, hogy nyújtsák be észrevételeiket. A mintát a hasonló termékből a felülvizsgálati időszak alatt elért uniós eladási mennyiség alapján állították össze, egyszersmind ügyelve a megfelelő területi eloszlás biztosítására. A mintában hat vállalat szerepelt a Cseh Köztársaságból, Franciaországból, Németországból, Olaszországból, Romániából és Szlovákiából, amelyek a független vevők felé irányuló teljes uniós értékesítésnek megközelítőleg 55 %-át képviselték. Észrevételek nem érkeztek, ezért az ideiglenesen kiválasztott vállalatok kerültek be a végleges mintába is.

(13)

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkérte az összes független importőrt, hogy nyújtsák be az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információkat.

(14)

Mivel mindössze négy független importőr jelentkezett és nyújtotta be az eljárás megindításáról szóló értesítésben kért információkat, nem volt szükség mintavételre. A négy független importőr közül azonban csak egy működött együtt a vizsgálat során a kiküldött kérdőívre adott válaszok benyújtásával.

(15)

Tekintettel a Kínai Népköztársaságban működő exportáló gyártók nyilvánvalóan nagy számára, az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság mintavételt irányozott elő.

(16)

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkérte a Kínai Népköztársaságban működő összes exportáló gyártót, hogy nyújtsák be az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információkat. A Bizottság ezenkívül felkérte a Kínai Népköztársaság Európai Unió melletti képviseletét, hogy amennyiben vannak a vizsgálatban való részvétel iránt esetlegesen érdeklődő más exportáló gyártók, nevezze meg azokat és/vagy vegye fel velük a kapcsolatot.

(17)

Mivel mindössze három Kínai Népköztársaságban működő exportáló gyártó bocsátotta a Bizottság rendelkezésére a kért információkat, nem volt szükség mintavételre.

(18)

A Bizottság minden olyan információt beszerzett és ellenőrzött, amelyet szükségesnek ítélt ahhoz, hogy megállapítsa a dömping és az abból eredő kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségét, valamint az uniós érdeket.

(19)

A mintavétel során jelentkező három kínai exportáló gyártónak, a mintába kiválasztott hat uniós gyártónak, a mintavétel során jelentkező négy független importőrnek, valamint hét felhasználónak küldtek ki kérdőívet. Hat országban – konkrétan Argentínában, Brazíliában, Japánban, Mexikóban, Ukrajnában és az USA-ban – összesen huszonkét potenciális analóg gyártót azonosítottak és láttak el kérdőívvel.

(20)

A kérdőívre egy kínai exportáló gyártó, három analóg országbeli gyártó az USA-ból, hat, a mintában szereplő uniós gyártó, egy importőr és három felhasználó válaszolt.

(21)

A következő vállalatok telephelyén került sor ellenőrző látogatásra:

(22)

A dömping folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó vizsgálat a 2013. július 1. és 2014. június 30. közötti időszakra (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak) terjedt ki. A kár folytatódása vagy megismétlődése valószínűségének értékelése szempontjából fontos tendenciák vizsgálata a 2011. január 1-jétől a felülvizsgálati időszak végéig terjedő időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

(23)

Minden érdekelt felet tájékoztattak azokról az alapvető tényekről és megfontolásokról, amelyek alapján a Bizottság fenn kívánta tartani a hatályos végleges dömpingellenes intézkedéseket. Egyúttal határidőt biztosítottak a felek számára, melyen belül e nyilvánosságra hozatalt követően ismertethették álláspontjukat. A nyilvánosságra hozatalt követően csak a kérelmező tett észrevételeket.

(24)

Az érintett termék ugyanaz, mint az (1) preambulumbekezdésben említett termék, amelyre az eredeti vizsgálat vonatkozott, vagyis a Kínai Népköztársaságból származó, jelenleg az ex 7304 19 10, ex 7304 19 30, ex 7304 23 00, ex 7304 29 10, ex 7304 29 30, ex 7304 31 20, ex 7304 31 80, ex 7304 39 10, ex 7304 39 52, ex 7304 39 58, ex 7304 39 92, ex 7304 39 93, ex 7304 51 81, ex 7304 51 89, ex 7304 59 10, ex 7304 59 92 és ex 7304 59 93 KN-kód alá besorolt, kör keresztmetszetű, legfeljebb 406,4 mm külső átmérőjű, a Nemzetközi Hegesztési Intézet (International Institute of Welding, IIW) képlete és a kémiai elemzés szerint legfeljebb 0,86 szénegyenértékű (Carbon Equivalent Value, CEV) (9) varrat nélküli vas- vagy acélcsövek.

(25)

A vizsgálat rámutatott arra, hogy a következő termékek ugyanazokkal az alapvető fizikai és kémiai jellemzőkkel rendelkeznek, továbbá az alapvető felhasználási területeik is megegyeznek:

(26)

A Bizottság ezért azt a következtetést vonta le, hogy ezek a termékek az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló terméknek minősülnek.

(27)

Az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság megvizsgálta, hogy jelenleg történik-e dömpingelt behozatal, és valószínűsíthető-e, hogy a meglévő intézkedések hatályvesztése a dömping folytatódásához vagy megismétlődéséhez vezet.

(28)

A fentebb említetteknek megfelelően az eljárás megindítása után három kínai exportáló jelentkezett és kapott kérdőívet. Mindazonáltal csak egy válaszolt. Az együttműködő exportáló gyártó behozatala az Unióba irányuló kínai behozatalnak több mint 25 %-át képviselte, és a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a Kínai Népköztársaságból származó, az Unióba irányuló teljes behozatalra nézve reprezentatív. Ezért a dömping folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó, alábbiakban ismertetett megállapítások az együttműködő exportáló gyártótól kapott adatokon alapulnak.

(29)

Az alaprendelet 2. cikkének (7) bekezdése a) pontjának megfelelően a rendes érték meghatározása egy piacgazdasággal rendelkező harmadik országban alkalmazott ár vagy számtanilag képzett érték alapján történt. Ennek megfelelően ki kellett választani egy piacgazdasággal rendelkező harmadik országot (a továbbiakban: analóg ország).

(30)

Az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság tájékoztatta az érdekelt feleket arról, hogy – csakúgy mint az eredeti vizsgálatban – az Egyesült Államokat tervezi kiválasztani lehetséges analóg országként, és felkérte a feleket, hogy tegyék meg észrevételeiket. Nem érkezett észrevétel.

(31)

A Bizottság mindazonáltal felvette a kapcsolatot további lehetséges analóg országokkal is (Argentínával, Brazíliával, Indiával, Japánnal, a Koreai Köztársasággal, Mexikóval, Oroszországgal és Ukrajnával), hogy együttműködésüket kérje és tájékoztatást nyújtson.

(32)

Az Egyesült Államokból három gyártó működött együtt és szolgáltatott válaszokat a kérdőívre.

(33)

A Bizottság úgy találta, hogy az Egyesült Államok piacán élénk verseny folyik, mivel számos gyártó folytat belföldi értékesítést, valamint a behozatal szintje is számottevő (annak ellenére, hogy dömpingellenes vámok vannak hatályban a Kínai Népköztársasággal szemben). Az Egyesült Államok piacán jelentős mennyiséget értékesítettek, és ez a piac a termékskála tekintetében is összevethető volt a kínai piaccal. A Bizottság továbbá megállapította, hogy az analóg országból származó együttműködő gyártók által felhasznált nyersanyagok és alkalmazott gyártási eljárások hasonlóak a kínai piacon jellemzőkhöz. A fentiek miatt, valamint tekintettel a tanúsított együttműködésre, a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja alapján megfelelő analóg országnak tekintette az Egyesült Államokat.

(34)

A Kínai Népköztársaságban működő exportáló gyártókra vonatkozó rendes érték meghatározásának alapjául az együttműködő egyesült államokbeli gyártóktól származó adatok szolgáltak.

(35)

Az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdése alapján a Bizottság először azt vizsgálta meg, hogy a felülvizsgálati időszak alatti belföldi értékesítések összmennyisége az együttműködő egyesült államokbeli gyártók esetében reprezentatív volt-e. A belföldi értékesítést akkor tekintették reprezentatívnak, ha a hasonló termék független vevők részére hazai piacon történő belföldi értékesítésének összmennyisége elérte az érintett termék Kínából az Unióba irányuló exportértékesítési összmennyiségének 5 vagy ennél nagyobb százalékát a felülvizsgálati időszak alatt. Ennek alapján a belföldi értékesítés az Egyesült Államokban reprezentatívnak minősült.

(36)

A Bizottság ezt követően megvizsgálta, hogy a hasonló termék belföldi értékesítései az alaprendelet 2. cikkének (4) bekezdése szerint a szokásos kereskedelmi forgalom keretében megvalósult értékesítésnek tekinthetők-e. A vizsgálat során a Bizottság megállapította a független vevőknek történt nyereséges értékesítések arányát a szóban forgó terméktípus tekintetében. Azokban az esetekben, amikor az adott terméktípus belföldi értékesítése elegendő mennyiségben és szokásos kereskedelmi forgalom keretében történt, a rendes érték a felülvizsgálati időszakban az adott típus összes belföldi értékesítésének súlyozott átlagaként kiszámított tényleges belföldi áron alapult.

(37)

Azon terméktípusoknál, amelyek belföldi piacon értékesített mennyiségének több mint 80 %-át bekerülési érték fölött értékesítették, és amelyek esetében az eladási ár súlyozott átlaga megegyezett az előállítási egységköltséggel vagy azt meghaladta, a terméktípusonkénti rendes érték megállapítása az érintett típus értékesítési összmennyiségére alkalmazott tényleges belföldi árak súlyozott átlagának kiszámításával történt, függetlenül attól, hogy az adott értékesítések nyereségesek voltak-e.

(38)

Azokban az esetekben, amikor egy terméktípus nyereséges értékesítése a típus teljes eladási mennyiségének legfeljebb 80 %-át tette ki, vagy amikor a típus súlyozott átlagára nem érte el az előállítási egységköltséget, a rendes érték meghatározása a tényleges belföldi ár alapján történt, amelyet kizárólag a szóban forgó típus nyereséges, a felülvizsgálati időszakban lefolytatott belföldi értékesítéseinek súlyozott átlagáraként számítottak ki.

(39)

Az együttműködő exportáló gyártó az Unióban közvetlenül a független vevők részére exportált. Az exportárat az Unióba történő exportra értékesített, felülvizsgálat tárgyát képező termékért ténylegesen fizetett vagy fizetendő ár alapján állapították meg az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdésével összhangban.

(40)

A Bizottság a rendes értéket és az exportárat gyártelepi alapon hasonlította össze. Ahol a tisztességes összehasonlítás biztosítása érdekében indokolt volt, az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségekre tekintettel az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének megfelelően kiigazították az exportárat és a rendes értéket. A kiigazítás a (belföldi és tengeri) fuvar- és biztosítási költségek, valamint a banki költségek és jutalékok figyelembevételével történt.

(41)

A Bizottság az alaprendelet 2. cikke (11) és (12) bekezdésével összhangban az együttműködő exportáló gyártó esetében a hasonló termék minden egyes típusára vonatkozó, analóg országbeli rendes értékének súlyozott átlagát összehasonlította az érintett termék megfelelő típusára vonatkozó exportár súlyozott átlagával. Ennek alapján a dömpingkülönbözetek súlyozott átlaga a vámfizetés előtti, uniós határparitáson számított költség, biztosítás, fuvardíj szerinti ár (a továbbiakban: CIF-ár) százalékában kifejezve 158,3 % volt.

(42)

A Bizottság elemezte, hogy az intézkedések esetleges hatályvesztése esetén valószínű-e a dömping folytatódása. Az elemzés a következő elemekre terjedt ki: a más célpiacok esetében alkalmazott exportár, a Kínai Népköztársaság gyártási és tartalékkapacitása, valamint az uniós piac vonzereje.

(43)

A kínai kiviteli statisztikai adatbázis szerint a varrat nélküli csövek kínai exportja világszinten (124 ország, az Unió kivételével) 4,6 millió tonna volt 2013-ban. Az árak 400 EUR/tonna és 4 500 EUR/tonna között mozogtak. A felülvizsgálati időszak alatt a Kínából az Unióba irányuló behozatal elérte a 68 000 tonnát, és az átlagár 700 EUR/tonna alatt maradt (az Eurostat adatai alapján). A Bizottság úgy vélekedett, hogy az említett jelentős árkülönbségek miatt nem lehet érdemi következtetéseket levonni a kínai vállalatok más harmadik országokra alkalmazott exportárképzési magatartására vonatkozóan. A vizsgálat azonban megállapította, hogy az együttműködő kínai exportáló gyártó harmadik országbeli piacok (Chile, Irán, Korea, Egyesült Arab Emírségek és Törökország) részére biztosított exportára alacsonyabb volt, mint az Unióba irányuló átlagos kínai exportár. Ezenfelül több jelentős exportpiacon – többek között az Unió, Kanada, az Egyesült Államok, Kolumbia, Mexikó, Brazília, Oroszország, Fehéroroszország és Kazahsztán piacán – a kínai exportáló gyártók által exportált mennyiségekre és felszámított árakra hatással vannak a meglévő intézkedések, például a dömpingellenes vámok és védintézkedések.

(44)

A vizsgálat megállapította, hogy a Kínai Népköztársaság gyártási és tartalékkapacitása jelentősen nőtt az eredeti vizsgálat lefolytatása óta. A helyszíni látogatáson beszerzett nyilvánosan elérhető adatok (10) alapján a gyártási kapacitás 32 millió tonnára tehető. A kérelmező által szolgáltatott adatok ennél magasabb – akár 43 millió tonnás – előállítási kapacitást mutatnak. Mindkét forrás megerősíti, hogy az eredeti vizsgálat óta a kínai gyártók gyártási kapacitása jelentősen – legalább 60 %-kal – megnőtt.

(45)

Az összes beszerzett információ igazolja a kínai ipar kapacitásfeleslegét. Semmilyen információ nem utalt arra, hogy a Kínai Népköztársaság belföldi felhasználása olyan mértékben megemelkedne a következő években, hogy felvenné a meglévő kapacitásfelesleget.

(46)

A vizsgálat megállapította, hogy a Kínai Népköztársaság termelése nagyságrendileg 30 millió tonna volt a felülvizsgálati időszak folyamán, vagyis az ország legalább 2 millió tonnás tartalékkapacitással rendelkezett. Ez a tartalékkapacitás a felülvizsgálati időszak uniós felhasználásának több mint 100 %-át teszi ki, ezért a Bizottság jelentősnek tekintette. Ebből kifolyólag számottevő gyártási tartalékkapacitás áll rendelkezésre a Kínai Népköztársaságban, amelyet – tekintettel az uniós piac vonzerejéről szóló következtetésekre, valamint arra, hogy a belső piac igen nehezen tudná felvenni ezt a tartalékkapacitást– intézkedések hiányában valószínűleg az uniós piacra irányuló exportmennyiség növelésére fognak használni.

(47)

Az Eurostat szerint a Kínai Népköztársaságból az Unióba érkező behozatal először a 2011. évi több mint 78 000 tonnás szintről 2012-ben visszaesett valamivel több mint 47 000 tonnára, majd a felülvizsgálati időszakban ismét közel 68 000 tonnára emelkedett. A behozatal 2012-es mérséklődése egybeesett az uniós piacon jelentkező keresletvisszaeséssel. Míg a kereslet csökkenése folytatódott a felülvizsgálati időszakban, a behozatal mennyisége növekedett, és ennek eredményeképpen a kínai behozatal piaci részesedése a felülvizsgálati időszak alatt 3,6 %-ra nőtt.

(48)

A (41) preambulumbekezdés szerint a felülvizsgálati időszak során – amikor az intézkedések hatályban voltak – a Kínai Népköztársaságból dömpingelt behozatal érkezett. A meghatározott dömpingkülönbözet még jelentősen meg is haladta az eredeti vizsgálat során megállapított dömpingkülönbözetet. Ha a meglévő intézkedések mellett is folytatódott a dömpingelt behozatal, akkor nincs okunk azt feltételezni, hogy a Kínai Népköztársaságból érkező behozatal árai intézkedések nélkül egyáltalán növekednének, nemhogy elérnék a dömping megszüntetéséhez szükséges szintet.

(49)

Amint azt a (43) preambulumbekezdés is említi, a varrat nélküli csöveket gyártó kínai exportáló gyártók számára fontos számos exportpiacon olyan intézkedéseket tartanak fenn, amelyek jelentősen korlátozzák a kínai export bővülését vagy folytatódását ezeken a piacokon. Ugyanakkor megállapítást nyert, hogy az együttműködő kínai exportáló gyártó az Unió esetében magasabb exportárat alkalmazott, mint a harmadik országok piacán, ami jelzi, hogy az uniós piac a hatályban lévő vámok ellenére nagy vonzerővel rendelkezik. Kimutatták továbbá, hogy az uniós piac nyitott célpont lenne a kínai tartalékkapacitások jelentős része számára, amelyek ezért dömpingellenes intézkedések hiányában nagy valószínűséggel az Unió piacára irányulnának.

(50)

Ezenkívül a hatályos intézkedések 2009-es elrendelése előtt az Unióba irányuló kínai export 542 840 tonna volt, vagyis a felülvizsgálati időszak során jellemző mennyiség közel nyolcszorosa. Ez azt mutatja, hogy méreténél fogva az uniós piac vonzó a kínai behozatal számára, és fel tudja venni a Kínai Népköztársaságból származó megnövekedett behozatali mennyiségeket. A hatályos dömpingellenes vámok megakadályozták, hogy a kínai exportáló gyártók növeljék az Unióba irányuló értékesítéseik mennyiségét, ami azonban – az intézkedések hatályvesztése esetén – minden bizonnyal ismét növekedne, különös tekintettel a Kínai Népköztársaságban meglévő, alábbiakban ismertetett jelentős tartalékkapacitásokra.

(51)

Ezenkívül – még ha az eredeti vizsgálat óta jelentősen is nőtt a kínai piacon a belföldi felhasználás – nem valószínű, hogy a belső piac fel tudná venni a kínai gyártók számottevő tartalékkapacitását, amint azt a (45) preambulumbekezdés is kifejti.

(52)

Következésképpen – a jelenlegi intézkedések hatályvesztése esetén – a kínai exportáló gyártók valószínűleg jelentősen növelnék az uniós piacra irányuló dömpingelt árú exportot.

(53)

A vizsgálatok kimutatták, hogy a felülvizsgálati időszakban a Kínából származó varrat nélküli csövek továbbra is dömpingelt árakon jutottak el az uniós piacra. A Kínai Népköztársaságban rendelkezésre álló jelentős (a teljes uniós felhasználást meghaladó) tartalékkapacitásra, más harmadik országok piacán a kínai behozatallal szemben hatályban lévő intézkedésekre, valamint az uniós piac vonzerejére figyelemmel a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések megszüntetése esetén a dömping folytatódása nagyon valószínű.

(54)

Az uniós gazdasági ágazatot nem érték jelentős változások az eredeti vizsgálat óta. A felülvizsgálati időszak alatt megközelítőleg 20 ismert gyártó állított elő hasonló terméket az Unióban. Az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében ezek a vállalatok alkotják az uniós gazdasági ágazatot.

(55)

A felülvizsgálati időszak alatti teljes uniós gyártást az együttműködő uniós gyártóktól beszerzett, valamint a kérelmező által benyújtott adatok alapján állapították meg.

(56)

Az uniós gyártók nagy száma miatt a Bizottság kiválasztott egy hat uniós gyártóból álló mintát, amint azt a (12) preambulumbekezdés is jelzi. A minta reprezentatívnak minősült az uniós gazdasági ágazat tekintetében, mivel a teljes uniós értékesítésnek megközelítőleg 60 %-át képviseli.

(57)

A Bizottság az uniós felhasználást i. az uniós gazdasági ágazat uniós piacon realizált – a kérelmező által benyújtott adatokon alapuló – eladási mennyisége alapján, valamint ii. az Eurostatnak a harmadik országokból származó behozatali mennyiségekre vonatkozó adatai alapján állapította meg. A kérelmező tizenhat uniós gyártótól szerezte be és összesített az értékesítési adatokat, a többi gyártó esetében pedig becsült adatokat adott meg.

(58)

Ezek alapján az uniós felhasználás a következőképpen alakult:

1. táblázat

Uniós felhasználás

(59)

A figyelembe vett időszak folyamán az uniós felhasználás 19 %-kal csökkent. Konkrétabban az uniós piacon a felülvizsgálat tárgyát képező termék és a hasonló termék felhasználása 2013-ig folyamatosan csökkent (22 %-kal), majd a felülvizsgálati időszakban valamelyest növekedett (3,4 %-kal).

(60)

Az uniós felhasználásra jellemző csökkenő tendencia főként az építőipar, valamint az ipari és az energiatermelési szektor által támasztott kereslet mérséklődésével magyarázható, ami nem állt vissza a válságot megelőző – vagyis 2009 előtti – szintre.

(61)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék Kínai Népköztársaságból származó behozatalának mennyisége a figyelembe vett időszak során 13 %-kal, a 2011-ben regisztrált megközelítőleg 78 000 tonnás szintről a felülvizsgálati időszakban 68 000 tonnára csökkent. A Kínai Népköztársaságból érkező behozatal mennyisége 2012-ben jelentősen (40 %-kal) visszaesett, azóta folyamatosan növekszik (2013-ban a 2012. évi szinthez képest 18 %-kal, majd a felülvizsgálati időszakban a 2013.évi szinthez képest 22 %-kal).

(62)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék Kínai Népköztársaságból az Unióba irányuló behozatala kisebb mértékben csökkent, mint az uniós felhasználás, következésképp a kínai behozatal piaci részesedése csekély növekedést mutatott: míg 2011-ben 3,3 %-on állt, a felülvizsgálati időszakban 3,6 % volt. Konkrétabban 2012-ben a piaci részesedés 2,3 %-ra csökkent, majd 2013-ban 3 %-ra és a felülvizsgálati időszakban 3,6 %-ra nőtt.

(63)

Az alábbi táblázat a Kínai Népköztársaságból származó behozatal átlagárait ismerteti:

3. táblázat

Importár

(64)

2011 és a felülvizsgálati időszak között a felülvizsgálat tárgyát képező, Kínai Népköztársaságból származó termék átlagos importára 14 %-kal csökkent. 2011-ben 801 EUR/tonna volt, a felülvizsgálati időszakban 692 EUR/tonnán állt. Konkrétabban a kínai exportőrök által felszámított importár 2012-ben 3 %-kal nőtt, majd a felülvizsgálati időszakban több mint 16 %-kal csökkent. Az együttműködő exportáló gyártó által alkalmazott átlagos importár ugyanabba a tartományba esett, mint az Eurostat adatai szerinti importárak és a figyelembe vett időszakban ugyanazt a tendenciát követte.

(65)

A felülvizsgálati időszak alatti áralákínálás meghatározásához a Bizottság a mintában szereplő uniós gyártók által az uniós piacon történő értékesítés során alkalmazott eladási árak gyártelepi szintre igazított súlyozott átlagát összehasonlította az érintett országból származó, az uniós piacon az első független vevő számára értékesített behozatal átlagárával, amelyet az együttműködő kínai exportáló gyártótól származó ellenőrzött adatok alapján a költség, biztosítás, fuvardíj (CIF) szintjén állapítottak meg.

(66)

Az áralákínálás meghatározásához a felülvizsgálati időszakra a mintába kiválasztott összes uniós gyártótól felhasználtak adatokat. Az összehasonlítás azt mutatta, hogy a felülvizsgálati időszak folyamán az alákínálási különbözetek súlyozott átlaga, amelyet az uniós eladási árak százalékában fejeznek ki, 28,4 % volt. Az együttműködő kínai exportáló gyártóra alkalmazandó 17,7 %-os dömpingellenes vám levonásával az alákínálási különbözet 39,2 % lenne.

(67)

Az egyéb harmadik országokból származó behozatal mennyisége, piaci részesedése és árai a következőképpen alakultak:

4. táblázat

Egyéb harmadik országokból származó behozatal

(68)

A figyelembe vett időszak alatt az Ukrajnából származó behozatal mennyisége 34 %-kal nőtt, így a felülvizsgálati időszakban 59 656 tonna volt, míg ugyanebben az időszakban a Japánból érkező behozatal 59 %-kal 21 426 tonnára, az Oroszországból érkező behozatal 58 %-kal 7 977 tonnára, a Fehéroroszországból érkező behozatal pedig 12 %-kal 29 600 tonnára csökkent. A további harmadik országokból származó behozatal mennyisége 31 %-kal nőtt, 43 230 tonnáról 56 509 tonnára. Ukrajna és a további harmadik országok piaci részesedése az uniós piacon 3 % körül alakult, míg Japán és Fehéroroszország piaci részesedése körülbelül 1 %, illetve 2 % volt. Oroszország 0,4 %-os piaci részesedése nem volt számottevő a felülvizsgálati időszakban.

(69)

Az Ukrajnából, Fehéroroszországból és Oroszországból behozott termékek importárai a figyelembe vett időszak alatt végig csökkenő tendenciát mutattak, míg Japánból és más harmadik országokból érkező behozatal esetében növekvő tendencia jellemezte az importárakat. A felülvizsgálati időszakban a Fehéroroszországból és Ukrajnából származó varrat nélküli csövek importára megközelítőleg 780 EUR/tonna volt, míg a Japánból és más harmadik országokból érkező behozatalra jellemző importár 2 330 EUR/tonna és 1 327 EUR/tonna körül alakult. Az Oroszországból érkező behozatal esetében az importár megközelítőleg 900 EUR/tonna volt a felülvizsgálati időszakban. Jelenleg az Ukrajnából és az Oroszországból származó varrat nélküli csövek behozatalára vannak hatályban dömpingellenes intézkedések.

(70)

A dömpingelt behozatal uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatásának vizsgálata az alaprendelet 3. cikke (5) bekezdésének megfelelően magában foglalta valamennyi olyan gazdasági mutató értékelését, amely a figyelembe vett időszak alatt hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat helyzetére.

(71)

A kár elemzése céljából a Bizottság szétválasztotta a makrogazdasági és mikrogazdasági kármutatókat. A makrogazdasági mutatókat a Bizottság a kérelmező által benyújtott, tizenhat uniós gyártóval kapcsolatos adatok alapján, valamint az (57) preambulumbekezdés szerint a többi uniós gyártóra vonatkozó becslések alapján értékelte. Ezek az adatok az összes ismert uniós gyártóra vonatkoznak. A mikrogazdasági mutatókat a Bizottság a mintában szereplő uniós gyártóra vonatkozó adatok alapján értékelte.

(72)

A makrogazdasági mutatók a következők: gyártás, gyártási kapacitás, kapacitáskihasználás, eladási mennyiség, piaci részesedés, növekedés, foglalkoztatás, termelékenység, a dömpingkülönbözet nagyságrendje, valamint a korábbi dömping okozta helyzetből való kilábalás.

(73)

A mikrogazdasági mutatók a következők: átlagos egységár, egységköltség, munkaerőköltség, készletek, nyereségesség, pénzforgalom, beruházások, beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség.

(74)

A figyelembe vett időszak során az uniós össztermelés, gyártási összkapacitás és teljes kapacitáskihasználás a következőképpen alakult:

5. táblázat

Gyártás, gyártási kapacitás és kapacitáskihasználás

(75)

A figyelembe vett időszak során az uniós gazdasági ágazat termelése 10 %-kal esett vissza, a 2011-es 3 746 432 tonnás szintről a felülvizsgálati időszakban regisztrált 3 361 226 tonnás szintre. Konkrétabban először 2013-ig 12 %-kal csökkent, majd a felülvizsgálati időszakban 2 %-os enyhe növekedést mutatott.

(76)

A gyártási kapacitás összességében állandó maradt a figyelembe vett időszak folyamán, és a felülvizsgálati időszakban megközelítőleg 5 millió tonna volt.

(77)

Annak következtében, hogy a gyártási mennyiség csökkenést mutatott, a gyártási kapacitás pedig állandó szinten maradt, a kapacitáskihasználás a gyártási mennyiség alakulását követte, vagyis 2013-ig 65 %-kal csökkent, majd a felülvizsgálati időszakban valamelyest javulva 67 % volt. A kapacitáskihasználás összességében visszaesett: míg 2011-ben 73 % volt, a felülvizsgálati időszakban 67 %-on állt.

(78)

A figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazat unióbeli eladási mennyisége és Unión belüli piaci részesedése a következőképpen alakult:

6. táblázat

Eladási mennyiség és piaci részesedés

(79)

Az uniós gazdasági ágazatra vonatkozó, 6. táblázatban feltüntetett összesített eladási mennyiség tartalmazza a független és a kapcsolatban álló vevőknek történt mindazon értékesítéseket, amelyeket a Bizottság megítélése szerint a szokásos piaci feltételek szerint bonyolítottak le.

(80)

Az uniós gazdasági ágazat összesített értékesítési árai az Unió piacán 20 %-kal visszaestek a figyelembe vett időszakban. Az uniós gazdasági ágazat értékesítései 2013-ig 22 %-os fokozatos csökkenést mutattak, majd kis mértékben növekedtek, így a felülvizsgálati időszakban elérték az 1,6 millió tonnát. Az uniós gazdasági ágazat értékesítéseiben megfigyelhető visszaesés elsősorban a varrat nélküli csövek iránti uniós kereslet szűkülésének következménye (lásd a (60) preambulumbekezdést). Ennek következtében az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése 2 százalékponttal csökkent a figyelembe vett időszak során, így a felülvizsgálati időszakban 87 % volt.

(81)

Az uniós felhasználás figyelembe vett időszak alatti 19 %-os csökkenése mellett az uniós gazdasági ágazat eladási mennyisége 20 %-kal csökkent, aminek következtében piaci részesedése 2 százalékponttal zsugorodott.

(82)

A figyelembe vett időszak során a foglalkoztatás és a termelékenység a következőképpen alakult:

7. táblázat

Foglalkoztatás és termelékenység

(83)

Az uniós gazdasági ágazat által foglalkoztatottak száma 2 %-kal csökkent a figyelembe vett időszakban és 20 768 főt tett ki a felülvizsgálati időszakban.

(84)

A termelékenység ugyanebben az időszakban 9 %-kal csökkent, ami annak tudható be, hogy az uniós foglalkoztatás lassabban esett vissza, mint az uniós gyártás. Rendes gazdasági körülmények között az uniós gazdasági ágazat valóban lassabban alkalmazkodik a keresletcsökkenéshez, ezért általában a gyártás visszaesése után bizonyos késéssel jelentkezik a foglalkoztatottak számának csökkenése.

(85)

A Kínai Népköztársaság tekintetében megállapított dömpingkülönbözet jóval meghaladta a minimumnak számító küszöböt, a kínai behozatal mennyisége azonban a figyelembe vett időszak alatt végig alacsony szinten maradt. A vizsgálat megállapította, hogy a Kínai Népköztársaságból behozott varrat nélküli csövek továbbra is dömpingelt árakon érkeztek az uniós piacra, és a (99)–(102) preambulumbekezdések következtetéseinek megfelelően az uniós gazdasági ágazat helyzete jelentősen romlott.

(86)

Az uniós gazdasági ágazat által felszámított átlagos eladási árak az uniós piacon, független vevők részére történő értékesítésekor a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban:

8. táblázat

Átlagos eladási árak

(87)

Az uniós gazdasági ágazat átlagos értékesítési egységára a függetlenül vevők felé irányuló Unión belüli eladások esetében 10 %-kal csökkent a figyelembe vett időszak során, így 1 170 EUR/tonnán állt a felülvizsgálati időszakban. Az árcsökkenés okának tekinthetők az uniós gazdasági ágazat költségcsökkentési erőfeszítései, valamint az alacsony árú kínai behozatal által az árakra gyakorolt nyomás.

(88)

Az uniós gazdasági ágazatra jellemző átlagos gyártási költség hasonlóképpen 10 %-kal esett vissza a figyelembe vett időszak folyamán, így a 2011-es 1 257 EUR/tonnával szemben a felülvizsgálati időszakban 1 128 EUR/tonna volt. A gyártási költség visszaesése elsősorban a gyártási folyamat és berendezések jobb hatékonyságával magyarázható.

(89)

Az uniós gazdasági ágazat átlagos munkaerőköltségei a figyelembe vett időszakban a következőképpen alakultak:

9. táblázat

Egy foglalkoztatottra jutó átlagos munkaerőköltség

(90)

Az egy foglalkoztatottra jutó átlagos munkaerőköltségek viszonylag stabilak maradtak a figyelembe vett időszakban, csupán elhanyagolható, 1 %-os mértékben csökkentek. Az átlagos munkaerőköltségek konkrétan 1 %-kal mérséklődtek 2012-ben, majd 0,5 %-kal növekedtek, végül ismét 1 %-kal csökkentek.

(91)

A mintába felvett uniós gyártók készleteinek szintje a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

10. táblázat

Készletek

(92)

A figyelembe vett időszakban a zárókészletek összességében 6 %-kal növekedtek. A gyártási mennyiség csökkenése és az exportértékesítések mennyiségének növekedése nyomán 2011-től 2012-ig csökkentek a zárókészletek. Az uniós gazdasági ágazat összértékesítéseinek csökkenése miatt 2012 és 2013 között a készletek növekedtek. 2013 és a felülvizsgálati időszak között a zárókészletek ismét csökkenést mutattak, elsősorban amiatt, hogy az uniós gazdasági ágazat eladásai az Unió piacán és azon kívül egyaránt növekedtek.

(93)

A vizsgálat azt mutatta, hogy ebben az ágazatban a gyártás főként a vevők rövidtávú megrendelései alapján történik, ezért a készlet a gyártott mennyiségnek viszonylag alacsony százalékát képviseli. A zárókészletek gyártás százalékában kifejezett értéke a zárókészletek tendenciáját követve kis mértékben növekedett a 2011-es 3,9 %-os szintről a felülvizsgálati időszak folyamán regisztrált 4,6 %-os szintre, elsősorban az uniós összértékesítés csökkenése miatt. Konkrétabban 0,3 százalékponttal csökkent 2011 és 2012 között, majd a (92) preambulumbekezdésben ismertetett okok miatt 2013-ban 1,5 százalékponttal nőtt.

(94)

A mintába felvett uniós gyártók nyereségessége, pénzforgalma, beruházásai és beruházásaik megtérülése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

11. táblázat

Nyereségesség, pénzforgalom, beruházások és a beruházások megtérülése

(95)

Az uniós gazdasági ágazat nyereségességét a Bizottság a hasonló termék független vevőknek történő uniós értékesítéséből származó, adózás előtti nettó nyereségében kifejezve állapította meg, a vonatkozó értékesítési forgalom százalékában. Az uniós gazdasági ágazat nyereségessége a piaci viszonyoktól függően évről évre ingadozott, és általánosságban 2,9 %-ról 3,6 %-ra nőtt a figyelembe vett időszak alatt, ami elsősorban az értékesített termékösszetételnek tudható be, vagyis annak, hogy az uniós gazdasági ágazat több terméket adott el viszonylag magas haszonkulccsal. Az uniós gazdasági ágazat nyereségessége 2012-ben 5,7 %-ra emelkedett, majd 2013-ban visszaesett 1,7 %-ra, végül a felülvizsgálati időszakban ismét nőtt 3,6 %-ra.

(96)

A nettó pénzforgalom az uniós gazdasági ágazat önfinanszírozó képességére utal. A nettó pénzforgalom több mint négyszeresére nőtt a figyelembe vett időszak folyamán. A pénzforgalom ilyen jelentős növekedése főleg a forgótőke változásaival magyarázható.

(97)

A figyelembe vett időszakban a beruházások kis mértékben, 3 %-kal növekedtek. Ezek elsősorban a gyártó berendezések cseréjéhez szükséges beruházások voltak.

(98)

A beruházások megtérülése a beruházások könyv szerinti nettó értékének százalékában meghatározott nyeresége. A hasonló termék gyártásából és értékesítéséből származóan a beruházások megtérülése 3,7 %-ról 7,6 %-ra nőtt a figyelembe vett időszak alatt. A nyereségességhez hasonlóan a beruházások megtérülése is ingadozó tendenciát mutatott, mivel először 2012-ben 8,2 %-ra emelkedett, majd 2013-ban visszaesett 5,9 %-ra, végül a felülvizsgálati időszakban ismét nőtt 7,6 %-ra.

(99)

Számos mutató – különösen a pénzügyi mutatók – javult a figyelembe vett időszakban. A nyereségesség kis mértékben növekedett, 2,9 %-ról 3,6 %-ra, ezzel valamelyest meghaladta az eredeti vizsgálatban célként kitűzött 3 %-os nyereséget. A beruházások megtérülése 3,7 %-ról 7,6 %-ra javult, míg a pénzforgalom szintje több mint négyszeresére növekedett. Ezek a fejlemények arra engednek következtetni, hogy a hatályban lévő dömpingellenes intézkedések hatékonyak voltak, mivel az uniós gazdasági ágazat védve volt a varrat nélküli csövek Kínából származó dömpingelt behozatala miatt fellépő esetlegesen kárt okozó hatásoktól.

(100)

Másrészről a legfontosabb kármutatók közül néhány – különösen a makrogazdasági kármutatók – továbbra is negatívan alakult a figyelembe vett időszak során. Így a gyártási mennyiség 10 %-kal csökkent, az uniós független vevők felé irányuló értékesítési mennyiség 20 %-kal visszaesett, a kapacitáskihasználás 67 %-ra csökkent, az Unió piaci részesedése 2 százalékpontot esett és a foglalkoztatottság 2 %-kal csökkent. A varrat nélküli csövek iránti kereslet szűkülésével összefüggésben az uniós gazdasági ágazat kevesebb terméket gyártott és értékesített az uniós piacon, ami viszonylag alacsony kapacitáskihasználási szintet eredményezett, ezzel negatívan befolyásolva az uniós gazdasági ágazat állandó költségeit. Megjegyzendő, hogy a kapacitáskihasználás szintje jelentősen visszaesett az eredeti vizsgálat óta, konkrétan az eredeti vizsgálat során regisztrált 90 %-ról 67 %-ra a felülvizsgálati időszakban.

(101)

Ezért az uniós gazdasági ágazat vegyes képet mutatott. Néhány főbb kármutató – köztük az értékesítés, a gyártási mennyiségek és a piaci részesedés – esetében negatív tendencia volt megfigyelhető a figyelembe vett időszakban. Ugyanakkor más tényezők – többek között a nyereségesség, a beruházások megtérülése és a pénzforgalom – pozitív tendenciát mutatott ugyanebben az időszakban. A vizsgálat mindazonáltal megállapította, hogy a fent említett, egyes kármutatók esetében megfigyelt pozitív tendenciák ellenére az uniós gazdasági ágazat helyzetéből kifolyólag nem tudná kezelni a Kínai Népköztársaságból érkező dömpingelt behozatal ugrásszerű növekedését. Még fontosabb azonban, hogy az uniós gazdasági ágazat általános helyzete jelentősen romlott az eredeti vizsgálat vizsgálati időszakához képest. Ennélfogva – habár az uniós gazdasági ágazat nyereséges volt a figyelembe vett időszak során – a nyereség szintje jelentősen elmaradt az eredeti vizsgálat során regisztrálttól (a felülvizsgálati időszakban 3,6 %, míg az eredeti vizsgálat vizsgálati időszakában 15,4 %), valamint számottevő eltérést mutatott az egyes évek között a varrat nélküli csövek piacán jelentkező viszonyok függvényében (a 2012-es 5,7 %-ról, 2013-ban 1,7 %-ra csökkent, majd a felülvizsgálati időszakban 3,6 % volt).

(102)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a felülvizsgálati időszakban az uniós gazdasági ágazatot az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében nem érte jelentős kár, valamint az alaprendelet 3. cikkének (9) bekezdése értelmében nem fenyegette kár, elsősorban abból a tényből kifolyólag, hogy a hatályos dömpingellenes intézkedések megvédték a Kínából származó dömpingelt behozatal káros hatásaitól. Az uniós gazdasági ágazat helyzete azonban az eredeti vizsgálathoz képest ingadozó nyereségszintek és alacsony kapacitáskihasználás mellett erőteljesen leromlott.

(103)

A (99)–(102) preambulumbekezdésekben megállapítottaknak megfelelően az uniós gazdasági ágazatot nem érte jelentős kár a felülvizsgálati időszak alatt, de helyzete számottevően romlott az eredeti vizsgálat során regisztrálthoz képest. A (41) preambulumbekezdésben foglaltak szerint a Kínából származó behozatal dömpingelt árakon érkezett a felülvizsgálati időszak alatt, és az (53) preambulumbekezdés következtetéseinek megfelelően az intézkedések hatályvesztése esetén nagyon nagy a dömping folytatódásának valószínűsége.

(104)

Az eredeti vizsgálat megállapította, hogy az alaprendelet 3. cikkének (9) bekezdésének megfelelően fennáll a károkozás veszélye. A jelenlegi vizsgálat megállapította, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén a károkozás veszélye valószínűleg megismétlődne. Ez a megállapítás a következő tényezők értékelésén alapul: a) a dömpingelt behozatal mennyiségének valószínűsíthető alakulása, b) az exportőrök rendelkezésre álló tartalékkapacitása, c) a Kínából származó behozatal árszintje és a további behozatal iránti valószínűsíthető kereslet, valamint d) a készletek szintje.

(105)

Az (50) preambulumbekezdésnek megfelelően a varrat nélküli csövek Kínából érkező behozatalának mennyisége 542 840 tonna volt az eredeti vizsgálat szerint, majd 68 000 tonnára (vagyis egynyolcadára) esett vissza a felülvizsgálati időszakban. Az intézkedések hatályvesztése esetén a varrat nélküli csövek Kínából származó dömpingelt behozatala alacsony ára miatt valószínűleg elérné az eredeti vizsgálat során regisztrált szintet (542 840 tonna). A varrat nélküli csövek iránti uniós kereslet (az eredeti vizsgálatban megállapított 3,2 millió tonnáról a felülvizsgálati időszakban regisztrált 1,9 millió tonnára való) csökkenésével összefüggésben a Kínából származó dömpingelt behozatal valószínűsíthető növekedése nyomán Kína piaci részesedése valószínűleg a jelenlegi 3,6 %-ról megközelítőleg 30 %-ra emelkedne. A vizsgálat rámutatott, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén az uniós vevők uniós gyártók felé intézett rövidtávú megrendeléseit viszonylag könnyen felváltanák a kínai exportáló gyártók felé benyújtott megrendelések. Ez kedvezőtlenül hatna az uniós gyártókra, mivel a kevesebb megrendelés alacsonyabb termelési szinthez vezetne, ami miatt a gazdaságosság szempontjából fenntarthatatlan kapacitáskihasználási szinten kellene dolgozniuk. Az ismertetett okok miatt, valamint figyelembe véve, hogy varrat nélküli csövek kínai termelési kapacitása jelentősen (körülbelül 60 %-kal) megnőtt az eredeti vizsgálat óta, az intézkedések hatályvesztése esetén a Kínából érkező dömpingelt behozatal valószínűleg hamarosan elárasztaná az uniós piacot és számottevően növekedne a piaci részesedése az uniós gazdasági ágazat kárára.

(106)

A (46) preambulumbekezdés megállapításainak megfelelően a varrat nélküli csövek tekintetében megközelítőleg 2 millió tonna összesített tartalékkapacitás állt rendelkezésre a felülvizsgálati időszakban. Ez a mennyiség meghaladta a varrat nélküli csövek ugyanezen időszak alatti uniós összfelhasználását. Emiatt a Kínai Népköztársaság jelentősen növelhetné a varrat nélküli csövek uniós piacra irányuló behozatalának mennyiségét. Ezenkívül Kanada, az Egyesült Államok, Kolumbia, Mexikó és Brazília dömpingellenes és védintézkedéseket alkalmaz a Kínából származó varrat nélküli csövekre vonatkozóan, míg Oroszország, Fehéroroszország és Kazahsztán ideiglenes intézkedéseket léptetett életbe a tisztességtelen árú kínai behozatallal szemben. Az intézkedések (11) elrendelése előtt ezek az országok fontos exportpiacok voltak a kínai exportáló gyártók számára. Ezen túlmenően a begyűjtött bizonyítékok azt mutatják, hogy a Kínában rendelkezésre álló számottevő kapacitásfelesleg, valamint a kínai gazdaság közelmúltban jelentkezett visszaesése nagy nyomást gyakorol a varrat nélküli csövek kínai gyártóira, magas kapacitáskihasználást követelve. Tekintettel a fenti tényezőkre a vizsgálat megállapította, hogy az intézkedések visszavonása esetén a kínai exportáló gyártók termelésüket nagy valószínűséggel az uniós piacra összpontosítanák, amely a (47)–(52) preambulumbekezdésekben tett megállapítások szerint továbbra is vonzó piac.

(107)

A (64)–(66) preambulumbekezdésekben ismertetetteknek megfelelően a Kínából származó behozatal jelenlegi árai lényegesen elmaradnak az uniós gazdasági ágazat által felszámított értékesítési áraktól, és az alákínálási különbözetek átlaga 28,4 %-on állt a felülvizsgálati időszakban. Az (52) preambulumbekezdés megállapításai szerint az intézkedések hatályvesztése esetén a varrat nélküli csövek Kínából származó dömpingelt behozatala továbbra is érkezne az uniós piacra. Ezenkívül – a (66) preambulumbekezdésben említettek szerint – dömpingellenes intézkedések nélkül a Kínából származó behozatal árai 39,2 %-kal alacsonyabbak lennének az uniós gazdasági ágazat által alkalmazott eladási áraknál. Az intézkedések visszavonása minden valószínűség szerint jelentős árnyomás alá helyezné az uniós piacot, amit felerősítene a varrat nélküli csövek Kínai Népköztársaságból érkező behozatalának valószínűsíthetően rövid időn belül bekövetkező ugrásszerű növekedése. A vizsgálat rámutatott, hogy az uniós gyártók nem tudják csökkenteni az áraikat, hogy versenybe szálljanak a Kínából származó behozatal dömpingelt áraival. Az árak általában a vevővel történő megállapodás szerint alakulnak a termék típusa és a rendelt mennyiség függvényében. A (92) és (93) preambulumbekezdésben ismertetetteknek megfelelően az uniós gyártók főként a vevők rövidtávú megrendelései alapján végzik a gyártást. Emiatt a vevők viszonylag könnyen válthatnak a Kínából olcsóbban behozott varrat nélküli csövekre. Ebből kifolyólag kettős negatív hatásra lehet számítani: a) egyrészt a jelentős árkülönbség valószínűleg a Kínai Népköztársaságból származó alacsony árú dömpingelt behozatal felé való eltolódáshoz vezet. Semmi sem mutat arra, hogy az uniós felhasználás rövid- vagy középtávon növekedne. Emiatt a Kínai Népköztársaságból származó megnövekedett dömpingelt behozatal piaci részesedése valószínűleg jelentősen növekedne az uniós piacon az uniós gazdasági ágazat kárára. Ennek eredményeképpen továbbá még alacsonyabb lenne az uniós gazdasági ágazat kapacitáskihasználása, pedig az egyike azon kritikus elemeknek, amelyek az uniós gazdasági ágazat jelenleg általánosan jellemző negatív helyzetéhez vezettek. b) másrészt a Kínából származó alacsony árú behozatal jelentős árnyomást gyakorol az uniós piacra és arra kényszeríti az uniós gazdasági ágazatot, hogy tovább, a gazdaságosság szempontjából már nem fenntartható szintre csökkentse eladási árait, ami végső soron veszteségekhez vezet majd.

(108)

A fentiek miatt nagy a valószínűsége annak, hogy a számottevő kínai tartalékkapacitás, a felülvizsgálat tárgyát képező termék Kínából származó behozatalára a varrat nélküli csövek egyes fontos exportpiacain meglévő dömpingellenes és védintézkedések, valamint az uniós piac (47)–(52) preambulumbekezdésben ismertetett vonzereje következtében az intézkedések hatályvesztése esetén rövid időn belül jelentősen megnövekedne a Kínából az Unióba érkező dömpingelt behozatal.

(109)

A (92) és (93) preambulumbekezdésben kifejtetteknek megfelelően a készletek szintje nem bír különös jelentőséggel az elemzés szempontjából, mivel az uniós gyártók elsősorban a vevők rövid távú megrendelései alapján végzik a gyártást, és a készletek az uniós gyártók termelésének elhanyagolható százalékát teszik ki.

(110)

Tekintettel a vizsgálat megállapításaira – nevezetesen a Kínai Népköztársaságban rendelkezésre álló jelentős tartalékkapacitásra, az uniós piac vonzerejére, a más főbb exportpiacokon fennálló helyzetre, a Kínából származó dömpingelt behozatal mennyiségének valószínűleg rövid időn belül bekövetkező jelentős növekedésére, valamint az említett dömpingelt behozatal várható árszintjére –, s egyszersmind figyelembe véve a uniós gazdasági ágazat helyzetében az eredeti intézkedések elrendelése óta bekövetkezett általános romlást, valamint a varrat nélküli acélcsövek uniós piacának szűkülését, megállapítható, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése minden valószínűség szerint a károkozás veszélyének megismétlődéséhez vezetne.

(111)

Ezért a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a meglévő intézkedések hatályon kívül helyezése valószínűleg a dömping folytatódásához és a károkozás veszélyének megismétlődéséhez vezetne.

(112)

Az alaprendelet 21. cikkével összhangban a Bizottság megvizsgálta, hogy a Kínai Népköztársasággal szembeni dömpingellenes intézkedések fenntartása ellentétes lenne-e az Unió egészének érdekével. Az uniós érdek meghatározása az összes érintett érdek értékelésén alapult, beleértve az uniós gazdasági ágazat, az importőrök és a felhasználók érdekeit is.

(113)

Az alaprendelet 21. cikkének (2) bekezdése alapján minden érdekelt fél lehetőséget kapott álláspontja ismertetésére.

(114)

Ennek alapján a Bizottság megvizsgálta, hogy – a dömping folytatódására és a károkozás megismétlődésének valószínűségére vonatkozó következtetések ellenére – léteztek-e olyan kényszerítő okok, amelyek arra engedtek volna következtetni, hogy az Uniónak nem áll érdekében fenntartani az intézkedéseket.

(115)

A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy az uniós gazdasági ágazat a felülvizsgálati időszak alatt kiszolgáltatott helyzetben volt. A (60) preambulumbekezdés szerint az uniós kereslet szűkülése az instabil haszonkulcsokhoz és az uniós gazdasági ágazat alacsony kapacitáskihasználási szintjeihez társulva azt mutatja, hogy az uniós gazdasági ágazat nem tudná kezelni a tisztességtelen áron Kínából érkező behozatalt. A vizsgálat jóvoltából emellett az is megállapításra került, hogy a kínai behozatallal szembeni intézkedések hatályvesztése esetén valószínűsíthető a károkozás megismétlődése. Különösen az várható, hogy ha a varrat nélküli csövek Kínából származó behozatala újból megjelenik az uniós piacon, akkor az uniós gazdasági ágazat jelentős kárt szenved és esetleg meg is szűnhet, mivel az eladások bármely csökkenése növelné az állandó költségeket.

(116)

Az intézkedések fenntartása esetén az uniós gazdasági ágazat várhatóan teljes mértékben ki tudja használni az elrendelt foganatosított intézkedések kedvező hatásait, nevezetesen meg tudja tartani piaci részesedését az uniós piacon és javítani tudja a kapacitáskihasználási szinteket. A várakozások szerint végső soron biztosítani tudná a nyereségességi szint fenntartását.

(117)

Következtetésként levonható tehát, hogy a Kínai Népköztársasággal szembeni hatályos intézkedések fenntartása az uniós gazdasági ágazat érdekét szolgálná.

(118)

Azon négy importőr közül, akik az eljárás megindításáról szóló értesítés közzétételét követően jelentkeztek, csak egy független importőr válaszolt a kérdőívre.

(119)

Az ellenőrzött adatok elemzése azt mutatta, hogy a varrat nélküli csövek értékesítése a vállalat összes eladásának mindössze 5–10 %-át teszi ki. Az együttműködő importőr a felülvizsgálat tárgyát képező időszakban nyereséges volt. Az együttműködő importőr nyereségességének mértéke a varrat nélküli csövekhez kapcsolódó üzletágban 1 % és 7 % közé esett a felülvizsgálati időszakban. A fentiek alapján az intézkedések fenntartása valószínűleg nem gyakorolna jelentős hatást az említett együttműködő importőr tevékenységére. Ezenkívül – tekintve, hogy más importőrök nem működtek együtt – semmilyen tényező nem mutat arra, hogy az intézkedések kiterjesztése aránytalanul érintené a többi importőrt.

(120)

Három felhasználó működött együtt a vizsgálat során. A három együttműködő felhasználó közül kettő uniós gyártóktól vásárolt varrat nélküli csöveket, a harmadik felhasználó pedig Kínából származó varrat nélküli csöveket szerzett be egy kereskedőtől. A három felhasználó közül egyik sem adott elő olyan érvet, amely a hatályos intézkedések fenntartása ellen szólt volna. A benyújtott információk alapján és az eredeti vizsgálat következtetéseivel összhangban az intézkedések fenntartásának várhatóan nem lesz jelentős negatív hatása a felhasználókra nézve. Az intézkedések fenntartása ellenben várhatóan biztosítani fogja a versenyt az uniós piacon, megadva a több különböző beszállító – köztük európai és harmadik országbeli szállítók – közötti választás lehetőségét.

(121)

A fentiekre tekintettel a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nem szól uniós érdekből fakadó kényszerítő ok a Kínai Népköztársaságból érkező behozatal elleni jelenlegi dömpingellenes intézkedések fenntartása ellen.

(122)

A fent említett megfontolásokból következik, hogy az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésében előírtaknak megfelelően a 926/2009/EK rendelettel a Kínai Népköztársaságból származó egyes varrat nélküli csövek behozatalára bevezetett dömpingellenes intézkedéseket fenn kell tartani.

(123)

Ez a rendelet összhangban van az 1225/2009/EK rendelet 15. cikkének (1) bekezdése szerint létrehozott bizottság véleményével,