7.2.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 36/1

(1)

A mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló, 2006. március 20-i 510/2006/EK rendelet (2) 6. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában Franciaország kérelmét (3) a „Gruyère” elnevezés oltalom alatt álló földrajzi jelzésként (OFJ) való bejegyzésére.

(2)

Ausztrália, Új-Zéland, a U. S. Dairy Export Council és az amerikai egyesült államokbeli National Milk Producers Federation az 510/2006/EK rendelet 7. cikkének (2) bekezdése alapján kifogással élt a bejegyzés ellen. A szóban forgó kifogások az említett rendelet 7. cikkének (3) bekezdése alapján elfogadhatónak bizonyultak.

(3)

A kifogások az 510/2006/EK rendelet 2. cikkében megállapított feltételeknek való meg nem felelésre vonatkoztak, különös tekintettel arra a tényre, hogy az elnevezés nem utal egy adott földrajzi helyre. A kifogások benyújtói emellett említették az elnevezés szokásos jellegét és azt, hogy bejegyzése veszélyeztetné azokat az elnevezéseket, kereskedelmi védjegyeket és termékeket, amelyek legalább öt évvel a rendelet 6. cikke (2) bekezdésében előírt közzétételt megelőzően már jogszerűen forgalomban voltak. A kifogásokban azt is felvetették, hogy a szóban forgó elnevezés bejegyzése ellentétes lenne az 510/2006/EK rendelet 3. cikkének (3) bekezdésében megállapított rendelkezésekkel.

(4)

A Bizottság 2011. május 23-i levelében felkérte Franciaországot és a bejegyzést kifogásoló feleket, hogy igyekezzenek megállapodásra jutni egymás között.

(5)

Mivel az előírt határidőig nem jött létre megegyezés, a Bizottságnak határozatot kell hoznia.

(6)

Azt az állítást illetően, hogy a „Gruyère” elnevezés nem felel meg az 510/2006/EK rendelet 2. cikkében megállapított rendelkezéseknek, helyénvaló megjegyezni, hogy a szóban forgó elnevezés az 510/2006/EK rendelet 2. cikkének (2) bekezdése szerinti hagyományos elnevezés, és ennélfogva be lehet jegyezni.

(7)

A bejegyzést kifogásoló felek számos olyan bizonyítékot bemutattak, amelyek alapján – véleményük szerint – megállapítható a szóban forgó elnevezés szokásos jellege. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy az a tény, hogy egy adott kifejezés bekerült az 1951-es stresai egyezmény B. mellékletébe, nem teszi ezt a kifejezést eleve szokásossá. A „Gruyère” elnevezésre vonatkozó vámtarifaszámok és más hasonló rendelkezések kifejezetten vámügyi kérdéseket rendeznek, és így egyáltalán nincs szerepük a szellemi tulajdonjog védelme vagy a fogyasztóvédelem terén. Továbbá tekintettel a területiség elvére, amely szerint a szokásos jelleget az uniós területtel összefüggésben kell vizsgálni, nem mérvadóak azok az adatok sem, amelyeket főként a „Gruyère” Európai Unión kívüli előállításával kapcsolatban nyújtottak be.

(8)

Azonos alakú elnevezések bejegyzése abban az esetben lehetséges, ha a később bejegyzett azonos alakú elnevezés a gyakorlatban megfelelően elkülönül a már bejegyzettől. Ezzel összefüggésben az Európai Unió és Svájc között létrejött, a földrajzi jelzésekről szóló megállapodáshoz (4) csatolt közös nyilatkozat értelmében egyeztetésre került sor Franciaországgal és Svájccal annak megállapítása céljából, hogy milyen további címkézési előírásokra van szükség a fogyasztók megtévesztésének elkerüléséhez.

(9)

A szóban forgó egyeztetések eredményeként a felek arra jutottak, hogy a címkén a „Gruyère” elnevezéssel azonos mezőben és az elnevezésével azonos méretű betűkkel a származási ország – ebben az esetben Franciaország – nevét is indokolt feltüntetni. Továbbá helyénvaló előírni, hogy a címkén tilos olyan zászlót, emblémát, jelet vagy más képi megjelenítést elhelyezni, amely megtévesztheti a fogyasztót elsősorban a termék jellemzőit, származását és eredetét illetően.

(10)

A fentiekre való figyelemmel indokolt a „Gruyère” elnevezést bejegyezni az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába.

(11)

A „Gruyère” elnevezés e rendelet szerinti, Franciaország tekintetében történő bejegyzése nem érinti az Európai Unió és Svájc között létrejött megállapodás 8. cikkének (3) bekezdésében foglalt ötéves átmeneti időszak megadását és időtartamát.

(12)

Az e rendeletben foglalt intézkedések összhangban vannak az oltalom alatt álló földrajzi jelzésekkel és az oltalom alatt álló eredetmegjelölésekkel foglalkozó állandó bizottság véleményével,