MELLÉKLET

A 2013 és 2017 közötti európai statisztikai program statisztikai infrastruktúrája és célkitűzései

Bevezető

Az uniós szakpolitikák végrehajtása az Unió, valamint annak nemzeti és regionális szintű részegységei gazdasági, társadalmi és környezeti helyzetére vonatkozó, magas színvonalú, összehasonlítható és megbízható statisztikai információkat igényel. Az európai statisztikák nélkülözhetetlenek továbbá ahhoz, hogy a közvélemény és az európai polgárok megértsék a demokratikus folyamatokat, valamint részt vehessenek abban, és megvitathassák az Unió jelenét és jövőjét.

Az európai statisztikai program biztosítja az európai statisztikák a 2013 és 2017 közötti időszakban történő fejlesztésének, előállításának és közzétételének jogszabályi keretét.

Az európai statisztikákat e jogszabályi keretek között az európai statisztikai rendszeren (ESR) belül folytatott szoros és összehangolt együttműködés útján fejlesztik, állítják elő és teszik közzé.

A 2013 és 2017 közötti európai statisztikai program (a továbbiakban: a program) keretében fejlesztett, előállított és közzétett statisztikák hozzájárulnak az EUMSZ-ben, az Európa 2020 stratégiában és annak megfelelő kiemelt kezdeményezéseiben megfogalmazott uniós szakpolitikák, valamint a Bizottság stratégiai prioritásai által érintett egyéb szakpolitikák végrehajtásához.

Tekintettel arra, hogy a program egy ötéves időszakot felölelő többéves program, valamint hogy az ESR célja, hogy megőrizze a statisztika területén betöltött kiemelkedő szerepét, a program hatályát és célkitűzéseit tekintve ambiciózus, megvalósítása ugyanakkor lépésenkénti megközelítés alapján történik. A program célja egy, a prioritások meghatározására és az egyszerűsítésre irányuló hatékony mechanizmus kidolgozása.

Statisztikai infrastruktúra

A program statisztikai információs infrastruktúra létrehozására irányul. Ezt az infrastruktúrát a különböző felhasználási módok széles körű és intenzív alkalmazására tekintettel kell kialakítani.

Az európai statisztikai információk előállítására vonatkozó döntések mozgatórugója a politikaalkotás. Azonban e statisztikáknak más döntéshozók, kutatók, vállalkozások, valamint általánosságban az európai polgárok számára is rendelkezésre kell állniuk és könnyen hozzáférhetőeknek kell lenniük, mivel közjavaknak minősülnek, amelyekért a polgárok és a vállalkozások fizetnek, akiknek szintén részesülniük kell a szolgáltatások előnyeiből. Ahhoz, hogy az infrastruktúra betölthesse e szerepet, olyan megalapozott koncepcionális keret alapján kell megtervezni, amely egyrészt biztosítja a több célra való alkalmasságot, másrészt lehetővé teszi a felhasználók átalakuló igényeihez való rugalmas alkalmazkodást az elkövetkező évek során.

A statisztikai információk infrastruktúráját az alábbi rész ismerteti:

A STATISZTIKAI INFORMÁCIÓK INFRASTRUKTÚRÁJA

Ezen az átfogó rendszeren belül a program a statisztikai információk három további pillérét különbözteti meg: vállalkozások, polgárok Európája, valamint térinformatikai, környezeti, mezőgazdasági és egyéb ágazati statisztikák.

Az uniós és vonatkozó globális szakpolitikák olyan eszközök, amelyek meghatározzák azokat a statisztikai követelményeket, amelyekre a program az újratervezett szerkezeti felépítés és a megfelelő statisztika-előállítási folyamatok révén reagál. Ezért minden egyes uniós és globális szakpolitika megjelenik a statisztikai infrastruktúra különböző elemeiben, és a program azok mindegyikére vonatkozóan egyedi tevékenységeket tartalmaz. Az elkövetkező évek során meghatározott új szakpolitikákat a mutatók/számlák képzését segítő új módszerek kialakításával fogják lefedni, amelyek a három pillér keretében előállított statisztikai adatokon alapulnak.

STATISZTIKAI INFORMÁCIÓK – SZERKEZET ÉS DINAMIKA

Célkitűzések

A program általános célkitűzése, hogy az ESR az Európára vonatkozó, magas színvonalú statisztikák vezető szolgáltatójának szerepét töltse be.

A nemzeti és uniós szinten rendelkezésre álló források és az adatszolgáltatói terhek figyelembevételével a program végrehajtása érdekében tett statisztikai intézkedések során a következő egyedi célkitűzések megvalósítására kell törekedni:

—

1. célkitűzés: statisztikai információk időben történő biztosítása az európai uniós szakpolitikák kidolgozásának, nyomon követésének és értékelésének támogatása érdekében, megfelelően tükrözve a prioritásokat, megteremtve egyúttal a gazdasági, társadalmi és környezeti területek egyensúlyát, és az európai statisztikák széles felhasználói körének, így egyéb döntéshozóknak, kutatóknak, vállalkozásoknak és általában az európai polgároknak az igényeit szolgálva, költséghatékony módon és az erőfeszítések szükségtelen megsokszorozása nélkül,

—	2. célkitűzés: az európai statisztikák előállítását segítő új, a hatékonyság növelésére és a minőség javítására irányuló módszerek megvalósítása,

—	3. célkitűzés: az ESR-en belüli és azon túlmenő partnerség megerősítése annak érdekében, hogy az ESR termelékenységét és a hivatalos statisztikák terén világszinten betöltött vezető szerepét tovább lehessen javítani, és

—	4. célkitűzés: annak biztosítása, hogy az ilyen statisztikákat a program teljes időtartama alatt egységes módon állítják elő, feltéve, hogy ez összhangban áll az ESR prioritásmeghatározási mechanizmusával.

Ezek az egyedi célkitűzések az alábbiakban ismertetett kiemelt területre bonthatók fel. Az 1. és 4. célkitűzésre az „I. Statisztikai források”, a 2. célkitűzésre a „II. Az uniós statisztikák előállításának módszerei”, a 3. célkitűzésre pedig a „III. Partnerség” című rész vonatkozik.

I.   STATISZTIKAI EREDMÉNYEK

1.   Mutatók

1.1.   Európa 2020

Az Európa 2020 stratégiának a 2010. júniusi Európai Tanács általi jóváhagyása jelentős mértékben befolyásolta az Uniót és a nemzeti szakpolitikákat az elkövetkező években érintő stratégiai menetrendet. Ez a menetrend számos olyan kiemelt célt és kezdeményezést határoz meg, amelyekkel kapcsolatban az ESR-nek több területre (az innováció, a kutatás és a fejlesztés feltételeinek javítására, a foglalkoztatás előmozdítása, az Unió éghajlat-változási és energiaügyi célkitűzéseinek teljesítése, az erőforrásokkal való hatékony gazdálkodás, az oktatás színvonalának növelése – többek között a tanulmányi célú mobilitás –, az aktív és egészséges időskor, valamint a társadalmi befogadásnak a szegénység csökkentése általi előmozdítása) vonatkozó statisztikai mutatókat kell szolgáltatnia.

1.1.1.   célkitűzés

Jó minőségű és megfelelő időben rendelkezésre bocsátott statisztikai információk szolgáltatása és az Európa 2020 stratégia végrehajtásának nyomon követése. Az új mutatóknak a lehető legnagyobb mértékben a rendelkezésre álló statisztikai adatokon kell alapulniuk.

A célkitűzés megvalósítását az alábbiak fogják szolgálni:

—

az Európa 2020 stratégia kiemelt céljaira vonatkozó frissített, Bizottság (Eurostat) weboldalán elérhető mutatók (a foglalkoztatás, a kutatás és fejlesztés, az innováció, az energia/éghajlatváltozás, az oktatás, a környezetvédelem, a szociális védelem, a társadalmi befogadás és a szegénység elleni küzdelem területén),

—	statisztikák, amelyek az Európa 2020 stratégia kiemelt kezdeményezései végrehajtását segítenek nyomon követni,

—	további, az Unió gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi politikáinak előzetes és utólagos értékeléséhez forrásként szolgáló mutatók, és

—	a részmunkaidős és a teljes munkaidős foglalkoztatás között különbséget tevő foglalkoztatási mutatók, valamint a munkanélküliséggel kapcsolatos olyan mutatók, amelyek figyelembe veszik az aktiválási politikákban, például képzésekben részt vevők számát.

1.2.   Gazdasági kormányzás

A válság és a pénzügyi piacokon kialakult feszültségek rámutattak az uniós gazdasági kormányzás megerősítésének szükségességére. Az Unió a gazdasági kormányzás és a koordináció terén már tett döntő fontosságú lépéseket, amelyek némelyike a folyamatban levő statisztikai tevékenységek mellett jelentős statisztikai következményekkel fog járni.

1.2.1.   célkitűzés

Az uniós döntéshozók és a lakosság számára lényeges új statisztikai információk kidolgozása és a meglévők továbbfejlesztése a megerősített és integrált uniós gazdasági kormányzás, valamint a Stabilitási és Növekedési Paktumot és a gazdaságpolitikát integráló felügyeleti ciklus vonatkozásában.

A célkitűzés megvalósítását az alábbiak fogják szolgálni:

—	a makrogazdasági egyensúlyhiányt jelző eredménytáblához és az azt megalapozó elemzéshez szükséges statisztikai adatok nyújtása,

—	továbbfejlesztett Stabilitási és Növekedési Paktumhoz szükséges – különösen az államadósságra vonatkozó magas színvonalú statisztikák előállítását és biztosítását szolgáló – statisztikai adatok nyújtása,

—	a versenyképesség mérésére szolgáló mutatók kidolgozása és előállítása, és

—	az előállítási lánc megbízható minőségirányításának megvalósítása, amely a tagállami upstream államháztartási adatokra és a mögöttes munkafolyamatokra is kiterjed.

1.2.2.   célkitűzés

Az uniós döntéshozók megbízható statisztikákkal és mutatókkal való ellátása igazgatási és szabályozási célokra, valamint az egyes uniós szakpolitikák terén tett kötelezettségvállalások nyomon követéséhez.

A célkitűzés megvalósítását az alábbiak fogják szolgálni:

—	az igazgatási és szabályozási célokra szolgáló statisztikák körének meghatározása és elfogadása a felhasználókkal közösen, és

—	adott esetben e mutatók megbízható minőségirányítási keretének meghatározása, végrehajtása és ismertetése.

1.3.   Gazdasági globalizáció

A pénzügyi válság szociális, gazdasági és egyéb hatásai, a határokon átívelő forgalom növekedése és az előállítási folyamatok szétaprózódása rámutatott a globalizálódott előállítás koherensebb keretének és fokozott mérésének szükségességére.

1.3.1.   célkitűzés

Az uniós döntéshozók és a lakosság számára a gazdasági globalizációval és a globális értékláncokkal kapcsolatban rendelkezésre álló mutatók és statisztikai információk javítása.

A célkitűzés megvalósítását az alábbiak fogják szolgálni:

—	a gazdasági globalizációra vonatkozóan az Eurostat weboldalán közzétett, meglévő mutatók frissítése,

—	a globális értékláncokra – többek között a természeti erőforrások áramlásaira és az azoktól való függőségre – vonatkozó új mutatók kidolgozása,

—	a globális értékláncok elemzése adott esetben megfelelő, adatokra/eredményekre vonatkozó táblázatok, valamint külkereskedelmi és vállalkozási statisztikák segítségével, ideértve a mikroadatok összekapcsolását, és

—	a pénzügyi közvetítési szolgáltatások díjának kiszámítására és elosztására vonatkozó reform szükségességének elemzése.

2.   Számviteli keretek

„A GDP-n innen és túl – A haladás mérése változó világunkban” című 2009. augusztus 20-i bizottsági közlemény, valamint a gazdasági teljesítmény és a társadalmi haladás méréséről szóló Stiglitz–Sen–Fitoussi-jelentés közzététele új lendületet adott az ESR fő kihívása tekintetében: hozzájárult annak megoldásához, hogy miként lehet több területet érintő kérdésekre vonatkozóan jobb, az összetett társadalmi, környezeti és gazdasági jelenségeket leíró integráltabb statisztikákhoz jutni a gazdasági termeléssel kapcsolatos hagyományos méréseken túl. A nemzeti és regionális számlák európai rendszere (ESA) valamennyi gazdasági statisztika számára integrált és egységes keretet biztosít, amelyet egyéb mutatókkal kell kiegészíteni annak érdekében, hogy átfogóbb információkat szolgáltathasson a politikaalkotáshoz és a döntéshozatalhoz.

2.1.   Gazdasági és társadalmi teljesítmény

A gazdasági válság fokozta a gazdasági ingadozások, illetve azok társadalmi hatása jobb megértését és elemzését lehetővé tevő, és ezáltal a döntéshozatali folyamatot megkönnyítő, magas színvonalú makrogazdasági mutatók szükségességét. Az egyre inkább globalizálódó előállítás egy, a különböző területekről származó statisztikák értelmezését és integrálását megkönnyítő, egységes keret kialakítását teszi szükségessé.

2.1.1.   célkitűzés

A gazdasági teljesítmény kiegészítő mérése a globalizáció, az életminőség, az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, a gazdasági fenntarthatóság, az egészség, a jólét, a társadalmi kohézió és a társadalmi befogadás különböző dimenziói révén. A globalizált statisztika-előállítás elemzését szolgáló keret kidolgozása.

A célkitűzés megvalósítását az alábbiak fogják szolgálni:

—	éves és negyedéves nemzeti számlák, valamint éves regionális számlák alkalmazása és összeállítása az ESA-nak megfelelően,

—	a bevétel és fogyasztás háztartások közötti megoszlására vonatkozó mutatók előállítása (a nemzeti számlákra vonatkozó aggregátumoknak a háztartások körében végzett felmérések adataival való egyeztetése útján),

—	árakkal kapcsolatos időszerű és jó minőségű statisztikák, különös tekintettel a harmonizált fogyasztói árindexek összeállítására,

—	két új terület tekintetében kidolgozott szatellitszámlák,

—	a növekedés és a termelékenység mérésére szolgáló adatbázis létrehozása, a köz- és a magánszektor termelékenységében bekövetkezett változások figyelembevételével,

—	a globalizált statisztika-előállítás elemzését szolgáló koncepcionális keret kidolgozása,

—	az életminőség és a jólét mérésére szolgáló koncepcionális keret kidolgozása, és

—	amennyire csak lehetséges, a vonatkozó elszámolások és statisztikai koncepciók összehangolása.

2.1.2.   célkitűzés

Kulcsfontosságú makrogazdasági és társadalmi mutatók, valamint európai gazdasági főmutatók (PEEI) biztosítása az uniós és globális statisztikai adatok iránti igényeket kielégítő mutatók koherens állománya formájában, továbbá a PEEI-k kiigazítása a felhasználók átalakuló igényeinek megfelelően.

A célkitűzés megvalósítását az alábbiak fogják szolgálni:

—	a kulcsfontosságú makrogazdasági, társadalmi és a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos mutatók rendszereinek összehangolt kidolgozása,

—	harmonizált módszertan elérhetősége a kulcsfontosságú makrogazdasági és társadalmi mutatók, valamint a PEEI-k tekintetében,

—	a mutatók nemzetközi összehasonlíthatóságának továbbfejlesztése,

—	a mutatók értelmezését és közzétételét megkönnyítő továbbfejlesztett eszközök biztosítása, és

—	valamennyi tagállam tekintetében rendelkezésre álló harmonizált, lakásügyi és kapcsolódó statisztikák elérhetősége.

2.2.   Környezeti fenntarthatóság

A környezetnek a jelen és jövőbeni nemzedékek érdekében történő védelme, megőrzése és javítása, valamint az éghajlatváltozás hatásai elleni küzdelem kiemelt helyen szerepel az európai témák között, és a Szerződések célkitűzései közé tartozik. Ahhoz, hogy az e területeken végrehajtott szakpolitikák hatásosak lehessenek, különböző területekre vonatkozó statisztikai információkra van szükség.

2.2.1.   célkitűzés

Környezeti számlák, valamint az éghajlatváltozással kapcsolatos statisztikák rendelkezésre bocsátása, figyelembe véve az e területen bekövetkező nemzetközi fejleményeket.

A célkitűzés megvalósítását az alábbiak fogják szolgálni:

—

a fő nemzeti számlák „szatellitszámláiként” kidolgozott környezeti számlák egységes rendszere, amely információkat szolgáltat a légköri kibocsátásokról, az energiafogyasztásról, valamint az anyagi-természeti erőforrások és a víz áramlásairól és az azokból rendelkezésre álló készletekről, az alapvető és kritikus nyersanyagok kereskedelméről, a környezetvédelmi adókról és a környezetvédelemre fordított kiadásokról, adott esetben ideértve a környezetkímélő növekedést/beszerzést,

—	olyan mutatók továbbfejlesztése, kidolgozása, előállítása és terjesztése, amelyek az éghajlatváltozás okozta másodlagos terhelésekre és hatásokra vonatkoznak, ideértve az egészségre gyakorolt hatásokat, a sebezhető pontokat és az alkalmazkodás terén tett előrelépéseket, és

—	a globális környezeti terhelésre vonatkozó elsődleges mutató kidolgozása.

3.   Adatok

3.1.   Vállalkozások

Az európai vállalkozásokkal számos uniós szakpolitika foglalkozik. A vállalkozások ugyanakkor alapadatokat is szolgáltatnak. Ennek megfelelően nagy a kereslet a tágabb értelemben vett, vállalkozásokra vonatkozó statisztikák iránt, amelyek célja nemcsak a döntéshozatali folyamat támogatása, hanem annak biztosítása is, hogy az európai polgárok és vállalkozások könnyebben megértsék a nagyvállalatokat, a közepes méretű társaságokat és a kis- és középvállalkozásokat különbözőképpen kezelő szakpolitikák hatásait, amihez egyre nagyobb szükség van részletes és harmonizált statisztikákra. Ezzel egyidejűleg csökkenteni kell az adminisztratív és adatszolgáltatási terheket.

3.1.1.   célkitűzés

A statisztika-előállítási folyamatok hatékonyságának és eredményességének növelése. Magas színvonalú statisztikák szolgáltatása azon kulcsfontosságú területeken, amelyeken a vállalkozások állnak az érdeklődés középpontjában; ilyenek például vállalkozásokkal kapcsolatos statisztikák, a rövid távú mutatók, a vállalkozások humán tőkébe és készségekbe történő befektetései, a nemzetközi ügyletek, a globalizáció, a belső piac figyelemmel kísérése, a K+F és az innováció, valamint az idegenforgalom. Különös figyelmet kell fordítani az adatok hozzáférhetőségére a magas hozzáadott értéket előállító ipari vagy szolgáltatási ágazatokban, különösen a zöld, a digitális vagy a szociális gazdaság ágazataiban (amilyen például az egészségügy és az oktatás).

A célkitűzés megvalósítását az alábbiak fogják szolgálni:

—	a statisztikai rendszerben vagy a társadalmi szférában rendelkezésre álló adatok újrafelhasználása, valamint közös infrastruktúra és eszközök létrehozása,

—	vállalkozásokkal kapcsolatos éves és évközi statisztikai információk és mutatók szolgáltatása,

—	olyan statisztikai információk szolgáltatása, amelyek Európának a világban betöltött szerepét, valamint az Uniónak a világ többi részével fennálló kapcsolatát írják le,

—	statisztikai információk szolgáltatása a globális értékláncok elemzéséhez, valamint az eurocsoportra vonatkozó olyan nyilvántartás kidolgozása, amely a globalizációval kapcsolatos, több területet érintő információk gyűjtésének alapjául szolgál,

—	új egyensúly megteremtése az áruk és szolgáltatások kereskedelmében a szolgáltatásokra és intézkedésekre vonatkozó statisztikai adatgyűjtés jobb elérhetősége révén, valamint olyan intézkedések, amelyek új egyensúlyt teremtenek az árukról és szolgáltatásokról szóló statisztikai információk terén,

—	az egységes piac figyelemmel kísérésére szolgáló eszközök – például élelmiszerár-megfigyelési eszköz és az ahhoz kapcsolódó mutatók – kidolgozása,

—	az innováció, valamint a kutatás és fejlesztés terén elért teljesítmény kulcsfontosságú területeire vonatkozó statisztikák szolgáltatása a szabadalmi lajstromok nagyobb mértékű használata, valamint az egyedi mikroadatok fokozott kutatása és statisztikai célú hasznosítása által,

—	az idegenforgalmi kínálatra és keresletre vonatkozó statisztikai információk szolgáltatása optimalizált adatgyűjtés és az idegenforgalmi adatoknak más területekkel való nagyobb mértékű integrációja által, és

—	az erőforrás-felhasználásra és az erőforrás-hatékonyságra vonatkozó statisztikák szolgáltatása, amennyire csak lehetséges, már összegyűjtött adatok alapján.

3.2.   A polgárok Európája

Az európai polgárok az uniós szakpolitikák középpontjában állnak. Következésképpen a tágabb értelemben vett társadalmi statisztikákra nagy szükség van a döntéshozatali folyamat támogatásához és a szociális politikák eredményeinek nyomon követéséhez, valamint ahhoz, hogy az európai polgárok könnyebben felmérhessék az e szakpolitikák által a saját életükre és jólétükre gyakorolt hatást.

3.2.1.   célkitűzés

Statisztikák szolgáltatása a szociális politika azon kulcsfontosságú területeire vonatkozóan, amelyek esetén a polgárok érdekei állnak a középpontban; ilyenek például a jólét, a fenntarthatóság, a társadalmi kohézió, a szegénység, az egyenlőtlenségek, a demográfiai kihívások (különösen a népesség elöregedése és a migráció kapcsán), a munkaerőpiac, az oktatás és a képzés – ideértve a gyermekkori oktatást, a felnőttoktatást, a szakképzést és a fiatalok tanulmányi célú mobilitását –, a kultúra, a testmozgás, az életminőség, a biztonság, az egészség, a fogyatékosság, a fogyasztás, a szabad mozgás és a belső piac, a fiatalok mobilitása, a technológiai innováció, valamint az újfajta életviteli döntések. E statisztikákat adott esetben nemek szerint lebontják olyan csoportok esetében, amelyek a szociális politika döntéshozói számára különösen fontosak. A prioritásokat a 6. cikknek megfelelően állapítják meg.

A célkitűzés megvalósítását az alábbiak fogják szolgálni:

—	az európai társadalmi statisztikák konszolidált alapvető infrastruktúrájának bevezetése, ideértve a felméréses és adminisztratív alapú adatgyűjtési módszert, valamint egységes alapváltozókat,

—	a személyekre és háztartásokra vonatkozó adatokat (köztük mikroadatokat) szolgáltató alapvető társadalmi felmérések kidolgozása, további és ritkább mikroadatgyűjtésekkel ésszerűsítve és kiegészítve,

—	oktatásra és képzésre vonatkozó statisztikák szolgáltatása, ideértve a felnőttoktatási felmérés ésszerűsítését és korszerűsítését,

—	a jövedelmi egyenlőtlenségekre vonatkozó statisztikák szolgáltatása, amelyek összehasonlítható nemzeti elsődleges mutatóként szolgálnak, valamint az alapvető árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlőtlenségeire vonatkozó adatok,

—	a testmozgással és a kultúrával kapcsolatos módszertani munka,

—

a bűnözéssel szembeni biztonsággal, – a népegészségre és a munkahelyi egészségre és biztonságra vonatkozó közösségi statisztikáról szóló, 2008. december 16-i 1338/2008/EK európai parlamenti és tanácsi keretrendeletben (1) elfogadottak szerint – az egészséggel, valamint a fogyatékossággal kapcsolatos statisztikák szolgáltatása,

—	a migrációs statisztikák általános alkalmazására irányuló munkaprogram intézkedéseinek végrehajtása,

—	a társadalmi haladás mérésére szolgáló életminőségi mutatók biztosítása, és

—	a következő (2021-re tervezett) népszámlálás előkészületeinek megkezdése.

3.3.   Térinformatikai, környezeti, mezőgazdasági és egyéb ágazati statisztikák

A statisztikák térbeli hivatkozásokkal ellátott adatokkal és térinformatikai elemzéssel való összekapcsolása új lehetőségeket nyit meg, amelyeket az ESR részletesen meg fog vizsgálni. Az egyedi kérdésekre – például a kis területeket érintő becslések bizalmas kezelésére és statisztikai érvényességére – kiemelt figyelmet kell fordítani.

Az Európa 2020 stratégiát és az éghajlat-változási politikát támogató, energiára és közlekedésre vonatkozó statisztikák a jövőben különösen fontos szerepet fognak játszani.

A mezőgazdaság a 2013 és 2017 közötti időszakban megőrzi az uniós szakpolitikák közötti kiemelt szerepét. A statisztikai tevékenységeket erőteljesen befolyásolja majd a közös agrárpolitika 2013 utáni alakulása. A hangsúlyt a környezeti, biodiverzitással/ökoszisztémákkal kapcsolatos, gazdasági, az emberek egészségére és biztonságára vonatkozó, valamint társadalmi dimenziókra helyezik.

3.3.1.   célkitűzés

A tényeken alapuló döntéshozatal támogatása a társadalmi, gazdasági és környezeti statisztikákkal összekapcsolt térinformációs adatok rugalmasabb és nagyobb mértékű felhasználása révén.

A célkitűzés megvalósítását az alábbiak fogják szolgálni:

—	a 2007/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (2) létrehozott európai térinformációs infrastruktúra (INSPIRE), és különösen az uniós geoportál továbbfejlesztése, karbantartása és működtetése,

—	földrajzi információknak a földhasználati felmérésekre és távérzékelésre vonatkozó uniós programokkal együttműködésben történő rendelkezésre bocsátása, és

—	adott esetben a statisztikai adatok integrációja, és ezáltal a célzott, térbeli és időbeli elemzésekhez szükséges többforrásos, rugalmas infrastruktúra létrehozása.

3.3.2.   célkitűzés

Környezeti statisztikák szolgáltatása az uniós szakpolitika-kidolgozási folyamat támogatása érdekében.

A célkitűzés megvalósítását az alábbiak fogják szolgálni:

—

erőforrásokra – például hulladékra és újrahasznosításra, vízre, nyersanyaglelőhelyekre, ökoszisztéma-szolgáltatásokra és biodiverzitásra – vonatkozó kulcsfontosságú nemzeti, illetve – ha mód van rá – regionális szintű környezeti statisztikák, valamint az éghajlatváltozás enyhítésére és az ahhoz való alkalmazkodásra irányuló, a helyitől az uniósig valamennyi vonatkozó szinten hozott intézkedések és szakpolitikák támogatására szolgáló, éghajlatváltozással kapcsolatos statisztikák.

3.3.3.   célkitűzés

Energiával és közlekedéssel kapcsolatos statisztikák szolgáltatása az uniós szakpolitikák támogatása érdekében.

A célkitűzés megvalósítását az alábbiakra vonatkozó statisztikák előállításával és közzétételével fogják szolgálni:

—	megújuló energia,

—	energiamegtakarítás/energiahatékonyság, és

—	közlekedésbiztonság, az utasok mobilitása, a közúti forgalom mérése és az intermodális áruszállítás.

3.3.4.   célkitűzés

Statisztikák fejlesztésével, előállításával és közzétételével kapcsolatos, rendszeres tevékenységek révén mezőgazdasági, halászati és erdészeti statisztikák szolgáltatása olyan közös mezőgazdasági és halászati politika kidolgozásához és figyelemmel kíséréséhez, amely a fenntarthatósághoz, valamint a vidékfejlesztéshez kapcsolódó, kulcsfontosságú európai stratégiai célkitűzéseket tükrözi.

A célkitűzés megvalósítását az alábbiak fogják szolgálni:

—	a mezőgazdasági adatok gyűjtésének felülvizsgálata és egyszerűsítése a közös agrárpolitika 2013 utáni felülvizsgálatával összhangban,

—	a mezőgazdasági adatok gyűjtési folyamatainak átalakítása, különösen a szolgáltatott adatok minőségének és időszerűségének javítása érdekében,

—	a földhasználati/földlefedettségi adatkezelési rendszer alapos felülvizsgálata, valamint ennek alapján új rendszer kidolgozása és megvalósítása,

—	a koherens agrárkörnyezeti mutatókra irányuló adatgyűjtési rendszer megvalósítása, lehetőség szerint meglévő adatok alapján,

—	megfelelő regionális bontás biztosítása, és

—

az erdőgazdálkodási környezeti és gazdasági számlák integrált rendszeréből származó, többek között az erdők területére, a faállomány mennyiségére és értékére, valamint az erdészettel és a fakitermeléssel kapcsolatos gazdasági számlákra vonatkozó kulcsfontosságú erdészeti adatok alkalmazása és közzététele.

II.   AZ EURÓPAI STATISZTIKÁK ELŐÁLLÍTÁSÁNAK MÓDSZEREI

Az ESR-nek jelenleg több kihívással is szembe kell néznie: a jó minőségű statisztikák iránti egyre nagyobb kereslet, a komplex, többdimenziójú statisztikák iránti növekvő igény, új információs piaci szereplők megjelenése, a források korlátozottsága, a válaszadók statisztikai terheinek további csökkentése iránti igény, valamint a kommunikációs eszközök diverzifikációja. Ez a hivatalos európai statisztikák előállítása és közzététele módszereinek progresszív kiigazítását teszi szükségessé.

1.   Minőségirányítás az ESR-ben

1.1.   célkitűzés

A gyakorlati kódexen alapuló minőségirányítási rendszer megvalósítása az ESR-ben.

A gyakorlati kódex végrehajtásával kapcsolatos bevált gyakorlatok megosztásának erősítése, valamint annak biztosítása, hogy a minőségről szóló jelentéstétel a különböző felhasználói igényekre összpontosítson.

A célkitűzéseket az alábbiak révén valósítják meg:

—	új nyomonkövetési mechanizmusok bevezetése, valamint a szakértői értékelések második köre a gyakorlati kódexnek való megfelelés értékelése céljából,

—	az ESR és a Központi Bankok Európai Rendszere (KBER) minőségbiztosítási keretének összehangolása,

—	a felhasználók minőségről szóló jelentéstétellel kapcsolatos igényeinek való megfelelés, és

—	a különböző statisztikai területekre vonatkozó minőségi jelentések uniós szintű egységesítése.

2.   A prioritások meghatározása és egyszerűsítés

Az ESR-nek jelentős kihívással kell szembenéznie: meg kell találnia a módját, hogy a tagállamok jelentősen csökkentett költségvetése, valamint a Bizottság és a tagállamok humánerőforrás-politikájában alkalmazott – egyes testületekben az emberi erőforrások tényleges csökkenését eredményező – létszámstop mellett miként elégítheti ki jó minőségű európai statisztikákkal a statisztikák iránti növekvő keresletet. Az erőforrások európai és tagállami korlátozottságára tekintettel fontos megerősíteni a prioritások meghatározására irányuló és egyszerűsítési intézkedéseket, ami valamennyi ESR-partner részéről elkötelezettséget igényel. Az éves munkaprogramok előkészületeinek szerves részeként prioritásmeghatározási mechanizmust vezettek be, amelyet a program folyamán alkalmaznak majd. Ez többek között a meglévő statisztikai követelmények olyan éves felülvizsgálatát foglalja magában, amely a statisztikai követelmények csökkentésére irányuló bizottsági kezdeményezésekből kiindulva felhasználók, statisztika-előállítók és válaszadók érdekeit veszi figyelembe. A folyamatot az európai statisztikák felhasználóival és készítőivel való szoros együttműködésben kell folytatni.

2.1.   célkitűzés

Az ESR prioritásmeghatározási mechanizmusának megvalósítása a jelentéstételi követelmények egyszerűsítése, valamint a statisztikák iránti új igényekhez való igazodás érdekében, figyelembe véve a statisztika-előállítók korlátait a válaszadói terheket és a felhasználók igényeit.

A célkitűzés megvalósítását az alábbiak fogják szolgálni:

—	a prioritások meghatározása és az erőforrások ennek megfelelően történő elosztása,

—	az ESR prioritásainak meghatározása a 9. cikkben említett éves munkaprogram részeként,

—	a felhasználókkal és statisztika-előállítókkal folytatott konzultációk eredményeinek figyelembevétele az éves munkaprogramban, és

—	a felhasználók tájékoztatása az egyszerűsítendő statisztikai területekről és a csökkentendő/megszüntetendő adatgyűjtésekről.

3.   Többcélú statisztikák és a hatékonyság növelése a statisztika-előállítás során

3.1.   célkitűzés

Olyan ESR működési felépítés bevezetése – az ESR végrehajtásával keletkező költségek fokozatos figyelembevételével –, amely az európai statisztikák integráltabb előállítását teszi lehetővé; a statisztika-előállítási módszerek és metaadatok harmonizálása és szabványosítása, a statisztika-előállítási folyamatok horizontális (statisztikai területek közötti) és vertikális (ESR-partnerek közötti) integrációjának a szubszidiaritás elvére tekintettel történő javítása az ESR-en belül, többféle adatforrás használata és integrálása, többcélú statisztikák előállítása. Külön figyelmet kapnak az adatok bizalmas kezelésének olyan kérdései, amelyek a mikroadatok és az igazgatási nyilvántartások fokozott felhasználásából, újrafelhasználásából és cseréjéből adódnak.

A célkitűzést az alábbiak révén valósítják meg:

—	a megfelelő igazgatási adatok nagyobb mértékű felhasználása valamennyi statisztikai területen,

—	az európai statisztikák új adatforrásainak meghatározása és használata,

—	a Bizottság (Eurostat) és nemzeti statisztikai hatóságok nagyobb mértékű részvétele az igazgatási nyilvántartások tervezésében,

—	statisztikai megfeleltetési és adatkapcsolási technikák szélesebb körű alkalmazása az európai statisztikák kínálatának bővítése érdekében,

—	a gyors szakpolitikai válaszadásra irányuló európai megközelítés alkalmazása konkrét és kellően indokolt esetekben,

—	az európai statisztikák előállítási folyamatainak az ESR összehangolt intézkedései révén megvalósított, magasabb fokú integrációja,

—	a statisztikai koncepciók további harmonizálása a statisztikai területek között,

—	rugalmas informatikai referencia-infrastruktúra és műszaki szabványok kidolgozása és végrehajtása az interoperabilitás, az adatok és metaadatok megosztása, valamint a közös adatmodellezés javítása érdekében,

—	standard informatikai eszközök alkalmazása a statisztikai munkafolyamatokban,

—	módszertani standardok kidolgozása a harmonizált módszerek (köztük az adatgyűjtésre vonatkozó, vegyes módszereket alkalmazó megközelítések) és harmonizált metaadatok használatának és elérhetőségének növelése érdekében,

—	a vállalkozások statisztikai célú nyilvántartásainak a vállalkozásokkal kapcsolatos valamennyi statisztikai egység tárolásában és a nemzeti számlák adatforrásaként betöltött szerepének megerősítése, és

—	a metaadatok szolgáltatásának javítása, nevezetesen az adatgyűjtés módjával, az adatok minőségével, valamint az összegyűjtött adatok közérthetőségét célzó módszerekkel kapcsolatos háttér-információk javítása.

3.2.   célkitűzés

Az ESR megfelelő működésének és koherenciájának hatékony együttműködés és kommunikáció útján történő biztosítása.

A célkitűzés megvalósítását az alábbiak fogják szolgálni:

—	az ESR-en belüli partnerség eredményes és hatékony támogatása,

—	az ESR-en belüli teher- és munkamegosztás folyamatainak meghatározása és végrehajtása, és

—	az együttműködési hálózatok továbbfejlesztése és működőképessé tétele.

4.   Közzététel és tájékoztatás

4.1.   célkitűzés

Az ESR-nek az európai statisztikák első számú adatforrásává tétele valamennyi felhasználó – különösen a köz- és magánszférabeli döntéshozók – számára az olyan jó minőségű statisztikai tájékoztatási szolgáltatás révén, amely az európai statisztikákhoz való szabad és egyszerű hozzáférés elvein alapul.

A statisztikák felhasználói és előállítói közötti párbeszéd elmélyítése és kiterjesztése a felhasználók statisztikák iránti igényeinek kielégítése érdekében. A felhasználók új fejlesztésekbe történő korai bevonása kulcsfontosságú az ESR eredményességének és hatékonyságának javítása érdekében.

A közzétételi termékek körének bővítése és ésszerűsítése annak érdekében, hogy azok megfeleljenek az új technológiákat alkalmazó felhasználók igényeinek.

Költséghatékony, integrált és biztonságos infrastruktúra kialakítása az ESR-en belül bizalmas adatokhoz történő tudományos célú hozzáférés érdekében.

A célkitűzést az alábbiak révén valósítják meg:

—	az ESR-nek az európai statisztikák felhasználóinak első számú referenciájaként való elismerése,

—	integrált, biztonságos infrastruktúra bevezetése az uniós mikroadatokhoz való hozzáféréshez,

—	olyan rendszer bevezetése, amely a felhasználóknak a statisztikai információkhoz való azonnali hozzáférésre és az adatok értelmezését segítő tanácsadásra irányuló kérelmeinek kezelésére szolgál,

—	a közzétételi termékeknek az új technológiákat alkalmazó felhasználók igényeihez történő igazítása,

—	nagyobb számú statisztikai kimenet a több területet érintő kérdések vonatkozásában,

—	az új (pl. SDMX-alapú) tájékoztatási és közzétételi technológiák nagyobb mértékű használata,

—	a statisztikai kutatási célú mikroadat-állományok nagyobb kínálata az adatok bizalmas kezelésére vonatkozó uniós és nemzeti jogszabályokkal összhangban, és

—	adatállományok összeállítása a statisztikai adatok oktatási és kutatási célokra történő felhasználásának elősegítése érdekében.

5.   Képzés, innováció és kutatás

5.1.   célkitűzés

Az ESR-en belüli tanulmányi és fejlesztési igények kielégítése képzések, valamint tanulmányi és fejlesztési lehetőségek kombinációja révén.

Az ESR tagjai közötti együttműködés javítása az ismeretek átadása terén, valamint a statisztika-előállítás bevált gyakorlatainak és közös, innovatív megközelítéseinek megosztása és végrehajtása témájában.

A kutatói közösségeknek a statisztika-előállítási folyamatok fejlesztése, valamint a hivatalos statisztikai információk minőségének javítása terén folytatott tevékenységei, részvétele és közreműködése megszervezése.

A célkitűzést az alábbiak révén valósítják meg:

—	posztgraduális képzések (pl. hivatalos statisztikai mesterképzés) kidolgozása,

—	a felhasználók és egyéb polgárok igényeinek megfelelő képzési programok biztosítása,

—	a kutatási projektek eredményeinek a statisztikák előállítása és közzététele tekintetében való szélesebb körű alkalmazása,

—	az ESR-nek a statisztikai kutatóközösségek referenciájaként való elismerése,

—	a kutatóközösségek széles körű bevonása a hivatalos statisztikák területén folytatott kutatási tevékenységekbe, és

—	az ESR-en belül a gyakorlatok megosztására és a közös megoldások alkalmazására szolgáló, megfelelő eszközök bevezetése.

III.   PARTNERSÉG

1.   Az ESR-en belüli és azon túli partnerség

A partnerség szellemében a nemzeti statisztikai hatóságok és a Bizottság (Eurostat) felelősek az európai statisztikák fejlesztéséért, előállításáért és terjesztéséért.

1.1.   célkitűzés

Az ESR továbbfejlesztett irányítási keretének megvalósítása.

A célkitűzés a 223/2009/EK rendelet felülvizsgálatának és az Eurostatról szóló, 2012. szeptember 17-ei 2012/504/EU bizottsági határozatnak (3) a végrehajtása révén valósul meg.

1.2.   célkitűzés

A Bizottságnak (Eurostat) az Európai Unió Statisztikai Hivatalaként betöltött koordináló szerepének továbbfejlesztése.

A célkitűzés megvalósítását az alábbiak fogják szolgálni:

—	a Bizottság (Eurostat) a statisztikai vonatkozások tekintetében már a korai szakaszban részt vesz valamennyi bizottsági kezdeményezésben, és

—	rendszeres, felső vezetői szintű párbeszédek az érdekeltekkel.

1.3.   célkitűzés

A KBER-rel, valamint a statisztikai vagy igazgatási célú adatok előállításában részt vevő európai és nemzetközi szervezetekkel való együttműködés megerősítése közös projektek és összehangolt fejlesztések útján. Az uniós és a nemzetközi szabványok közötti összhang biztosítása.

A célkitűzés megvalósítását az alábbiak fogják szolgálni:

—	az ESR és a KBER közös minőségbiztosítási keretének megvalósítása,

—	a Bizottság (Eurostat) nemzetközi tanácsadói csoportokban való egyre nagyobb mértékű részvétele,

—	az együttműködés új módjainak meghatározása és megvalósítása a statisztikai fejlesztések nemzetközi szervezetek közti összehangolása és a hatékony munkamegosztás érdekében, és

—	a nemzeti számlák új rendszere (Egyesült Nemzetek), az ESA, a környezeti és gazdasági számlák rendszere (Egyesült Nemzetek), az európai környezeti-gazdasági számlák és a fizetésimérleg-kézikönyvek alkalmazása.

1.4.   célkitűzés

Statisztikai tanácsadási és statisztikai segítségnyújtási tevékenységek Unión kívüli országokban történő előmozdítása és végrehajtása az Unió külpolitikai prioritásaival összhangban, különös tekintettel a bővítésre és az európai szomszédságpolitikára.

A célkitűzés megvalósítását az alábbiak fogják szolgálni:

—	az ESR vezető szerepének érvényesítése a nemzetközi színtéren,

—	adatok szolgáltatása uniós külpolitikai célokra,

—	a bizottsági szolgálatok támogatása a fejlesztési és nemzetközi együttműködési politikák végrehajtásában, a nemzetközi szervezetekkel fenntartott kapcsolataikban, valamint a harmadik országbeli régiókkal vagy harmadik országokkal közös statisztikai érdeket jelentő kérdések terén,

—	vonatkozó statisztikai adatok közzététele a bővítési folyamat és tárgyalások támogatása céljából,

—	az adathiányhoz vezető új tagállami eltérés iránti kérelmek minimalizálása,

—	megállapodások és egyetértési megállapodások aláírása harmadik országokkal,

—	technikai együttműködési programok tervezése és megvalósítása,

—	az adatok harmonizációjára és közzétételére összpontosító technikai segítségnyújtás, és

—	az ESR tagjai közötti együttműködési és koordinációs tevékenységek javítása.

---

(1)  HL L 354., 2008.12.31., 70. o.

(2)  HL L 108., 2007.4.25., 1. o.

(3)  HL L 251., 2012.9.18., 49. o.