9.12.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 324/52

1.

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság eljárási szabályzatának 2003. február 27-én kelt módosításai (HL L 258., 2003. október 10.);

2.

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság eljárási szabályzatának 2004. március 31-én kelt módosításai (HL L 310., 2004. október 7.);

3.

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság eljárási szabályzatának 2006. július 5-én kelt módosításai (HL L 93., 2007. április 3.);

4.

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság eljárási szabályzatának 2008. március 12-én kelt módosításai (HL L 159., 2009. június 20.);

5.

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság eljárási szabályzatának 2010. július 14-én kelt módosításai.

(1)

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság a szervezett civil társadalom különböző gazdasági és társadalmi alkotóelemeit képviseli. Konzultatív intézményi szerv, amelyet a Római Szerződés hozott létre 1957-ben.

(2)

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság tanácsadó funkciója lehetővé teszi tagjai, és így az általuk képviselt szervezetek számára, hogy részt vegyenek az európai uniós döntéshozatal folyamatában. Az egymással néha szöges ellentétben álló nézetek ütköztetésében és a bizottsági tagok által folytatott párbeszédben nemcsak a szokásos szociális partnerek, tehát a munkaadók (I. Csoport) és a munkavállalók (II. Csoport) vesznek részt, hanem az összes többi társadalmi-szakmai érdekcsoport képviselői is (III. Csoport). Az ebből születő szaktudás, párbeszéd és a közös pontok keresése növelheti az európai uniós politikai döntéshozatal minőségét és hitelességét, amennyiben érthetőbbé és elfogadhatóbbá teszi azt az európai polgárok számára, és növeli a demokráciához feltétlenül szükséges átláthatóságot.

(3)

Az EGSZB az európai intézményrendszeren belül sajátos feladatot lát el mint a szervezett civil társadalom első számú képviseleti helye és vitafóruma, valamint megkülönböztetett közvetítőként lép fel a szervezett civil társadalom és az Európai Unió intézményei között.

(4)

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság – mint vitafórum és a vélemények kidolgozásának színtere – hozzájárul a demokratikus véleménynyilvánítás követelményének minél jobb kielégítéséhez az Európai Unió megvalósítása során, beleértve az EU és a harmadik országok gazdasági és társadalmi csoportjai közötti kapcsolatok építését is. E tevékenységével hozzájárul a valódi európai tudat kialakulásához.

(5)

Feladatainak megfelelő végrehajtása érdekében az EGSZB 2002. július 17-én – az Európai Közösséget létrehozó szerződés 260. cikkének (2) bekezdése alapján – elfogadta eljárási szabályzatát (1).

(6)

2010. július 14-i plenáris ülésén az EGSZB elfogadta jelen eljárási szabályzat legutolsó kodifikált változatát.

(1)

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) ötéves ciklusokban gyakorolja tevékenységét.

(2)

Az EGSZB-t minden ötévenkénti tisztújítás után hívja össze a korelnök, lehetőség szerint legkésőbb egy hónapon belül azután, hogy az EGSZB tagjai tájékoztatást kaptak Tanács általi kinevezésükről.

(1)

Az EGSZB az alábbi szervekből áll: Közgyűlés, Elnökség, az elnök és a szekciók.

(2)

Az Elnökség három csoportból tevődik össze, amelyeknek felépítését és szerepét a 27. cikk szabályozza.

(3)

A bizottság tagjai nem utasíthatók. Tevékenységüket függetlenül, az Európai Unió általános érdekeit szem előtt tartva gyakorolják. Feladatuk ellátása közben, illetve az ülésekre és az ülésekről történő utazásaik során megilletik őket az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyvben meghatározott kiváltságok és mentességek, így a mozgás szabadsága, a személyes sérthetetlenség és a mentelmi jog.

(1)

Az EGSZB elismeri és sajátjának tekinti az Európai Unió következő jelképeit:

(2)

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság május 9-én megünnepli az Európa-napot.

(3)

A zászlót felvonják az EGSZB valamennyi épületében és a hivatalos események során.

(4)

A himnusz felcsendül a hivatali időszakok elején tartott alakuló ülések kezdetén, valamint más ünnepélyes ülések alkalmával, nevezetesen az állam- és kormányfők vagy egy bővítést követően az új tagok üdvözlésekor.

(1)

Az Elnökség tagjait a csoportok közötti általános és földrajzi egyensúly figyelembevételével kell megválasztani úgy, hogy minden tagállamnak legalább egy, illetve legfeljebb három képviselője legyen. A csoportok tárgyalás útján fogalmazzák meg az Elnökség összetételére vonatkozó javaslatukat, majd azt a Közgyűlés elé terjesztik.

Az Elnökség a következő személyekből áll:

(2)

Az elnök személyét váltakozva a három csoport tagjai közül választják.

(3)

Az elnök és az alelnökök megbízatásuk letelte után a következő időszakra nem választhatók újra. A mandátumának lejártát követő két és fél éves időszakban az elnök alelnökként, csoport- vagy szekcióelnökként nem lehet az Elnökség tagja.

(4)

Az alelnököket azon két csoport tagjai közül kell választani, amelyeknek az elnök nem tagja.

(1)

Az 1. cikk rendelkezéseinek megfelelően, a korelnök elnökletével megtartott első ülés során az EGSZB beiktatásának időpontjától számított két és fél évre választja meg tagjai közül az elnököt, a két alelnököt, a szekciók elnökeit és az Elnökség többi tagját, kivéve a csoportok elnökeit.

(2)

A korelnök elnökletével semmilyen, ezektől a választásoktól eltérő témájú vitát nem lehet lefolytatni.

(1)

Az EGSZB saját tagjaiból előkészítő bizottságot hozhat létre, mely tagállamonként egy képviselőből áll, és amelynek feladata a jelölések összegyűjtése és a jelöltek jegyzékének a Közgyűlés elé terjesztése a 3. cikk rendelkezéseinek megfelelően.

(2)

Az EGSZB e cikk rendelkezéseinek megfelelően határoz az elnökjelöltek és az elnökségi tagságra jelöltek listájáról vagy listáiról.

(3)

Az EGSZB – a listás szavazási eljárásnak megfelelően, adott esetben többszöri szavazással – megválasztja az Elnökség tagjait, kivéve a csoportok elnökeit.

(4)

Csak olyan teljes jelöltlistákat lehet szavazásra bocsátani, amelyek megfelelnek a 3. cikk rendelkezéseinek, és a rajtuk szereplő valamennyi jelölt elfogadó nyilatkozatot tett.

(5)

Elnökségi tagnak az azon a listán szereplő személyeket választják meg, amely a legnagyobb számú szavazatot és az érvényesen leadott szavazatoknak legalább egynegyedét szerezte meg.

(6)

Ezt követően a Közgyűlés egyszerű többséggel megválasztja az EGSZB elnökét és alelnökeit.

(7)

Az EGSZB ezután egyszerű többséggel megválasztja a szekciók elnökeit.

(8)

Végül az EGSZB általános szavazást tart az Elnökség tagjainak összességéről. Megszavazásukhoz legalább az érvényesen leadott szavazatok kétharmadára van szükség.

(1)

Az Elnökséget az elnök hívja össze hivatalból, vagy legalább 10 tag kérésére.

(2)

Az Elnökség minden ülésén jegyzőkönyv készül a tanácskozásról. Ezt a jegyzőkönyvet az Elnökség elé terjesztik jóváhagyásra.

(3)

Az Elnökség meghatározza saját működési szabályait.

(4)

Az Elnökség meghatározza az EGSZB belső felépítését és működését, és a csoportokkal való konzultációt követően rögzíti az eljárási szabályzat végrehajtási rendelkezéseit.

(5)

Az Elnökség és az elnök gyakorolják az EGSZB pénzügyi szabályzata és az eljárási szabályzat által meghatározott költségvetési és pénzügyi jogköröket.

(6)

Az Elnökség feladata a tagok és a 18. cikk rendelkezései szerint kinevezett póttagok, a 24. cikk rendelkezései szerint kinevezett küldöttek és helyetteseik, valamint a 23. cikk rendelkezései szerint kinevezett szakértők utazási és tartózkodási költségeire alkalmazandó rendelkezések meghatározása a költségvetési és pénzügyi eljárásokra vonatkozó rendelkezések tiszteletben tartásával.

(7)

Az EGSZB általános vezetéséért az Elnökség viseli a politikai felelősséget. E felelősség gyakorlása során különösen ügyel arra, hogy az EGSZB, valamint annak szervei és személyzete által végzett tevékenység megfeleljen a számára meghatározott intézményi szerepkörnek.

(8)

Az Elnökség felel azért, hogy az EGSZB a Szerződés által a számára kijelölt feladatok ellátása során az emberi, költségvetési és technikai erőforrásokat rendeltetésszerűen használja. Beleszólása van a költségvetés előkészítésébe és a titkárság szervezésébe.

(9)

Az Elnökség saját tagjaiból ad hoc csoportokat alakíthat a hatáskörébe tartozó bármilyen kérdés megvitatására. E csoportok munkájába más tagok is bevonhatók, kivéve tisztviselők kinevezésével kapcsolatos kérdések megvitatása esetén.

(10)

Az Elnökség az e célból készített jelentés alapján félévente megvizsgálja, hogy az EGSZB által készített vélemények milyen intézkedéseket vontak maguk után.

(11)

Az Elnökség bármely tag vagy a főtitkár kérésére pontosítja az eljárási szabályzatnak és végrehajtási rendelkezéseinek értelmezését. Megállapításai kötelező érvényűek, ugyanakkor lehetőség van a Közgyűléshez fellebbezni, amely végső fokon dönt.

(12)

Az ötévenkénti tisztújításkor az új EGSZB első üléséig a leköszönő Elnökség intézkedik a folyamatban lévő ügyekben. Rendkívüli esetben az Elnökség megbízhat egy bizottsági tagot egyes, pontosan körülhatárolt, illetve konkrét határidőhöz kötött, különleges szaktudást igénylő feladatok ellátásával.

(1)

„Költségvetési csoport” jön létre annak érdekében, hogy kidolgozza mindazokat a pénzügyi és költségvetési tárgyú határozattervezeteket, amelyeket azután az Elnökségnek kell elfogadnia.

(2)

A költségvetési csoport elnöki tisztét az EGSZB két alelnökének egyike látja el az EGSZB elnökének felügyelete alatt. Kilenc tagból áll, akiket a csoportok javaslata alapján az Elnökség nevez ki.

(2a)

A költségvetési csoport részt vesz az EGSZB költségvetésének kidolgozásában, véleményezi azt, véleményét jóváhagyásra az Elnökség elé terjeszti, gondoskodik a költségvetés gondos végrehajtásáról és ügyel a jelentéstételi kötelezettség betartására.

(3)

Bizonyos további kérdésekben az Elnökség átruházhatja döntési jogkörét a költségvetési csoportra.

(4)

A költségvetési csoport az egységesség és teljesség, az évenkéntiség, az egyensúly, az elszámolási egység, a globális fedezet, az egyediség, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és az átláthatóság elvének betartásával hozza meg döntéseit. Ezeket a következőképpen fogadja el:

(5)

A költségvetési csoport feladatait eloszthatja tagjai között, döntéseit azonban tagjai közösen hozzák meg.

(6)

A költségvetési csoport elnöke vezeti a költségvetési szervekkel folytatott tárgyalások lefolytatásával megbízott küldöttséget, és a tárgyalásokról beszámol az Elnökségnek.

(7)

A költségvetési csoport feladatai közé tartozik az elnök, az Elnökség és az EGSZB részére nyújtott tanácsadás, valamint az egyes szolgálatok ellenőrzése.

(1)

„Kommunikációs csoport” jön létre, amelynek feladata az EGSZB kommunikációs stratégiájának kialakításához szükséges kezdeményezések megtétele és e stratégia figyelemmel kísérése. A kommunikációs csoport minden évben jelentést készít az EGSZB számára e stratégia végrehajtásáról, valamint kidolgozza a következő évi programot.

(2)

A kommunikációs csoport elnöki tisztét a két alelnök egyike látja el az elnök felügyelete alatt. Kilenc tagból áll, akiket a csoportok javaslata alapján az Elnökség nevez ki.

(3)

A kommunikációs csoport koordinálja a kommunikációért felelős szervezeti egységek tevékenységét, a sajtóval és a médiával való kapcsolatokat, biztosítva, hogy e tevékenységek összhangban legyenek a jóváhagyott stratégiával, illetve programokkal.

(1)

Az Elnöki Testület az elnökből és a két alelnökből áll.

(2)

Az EGSZB Elnöki Testülete a csoportok elnökeivel közös értekezleten készíti elő az Elnökség és a Közgyűlés munkáját. Ezekre az értekezletekre meghívhatják a szakosított szekciók elnökeit is.

(3)

Az EGSZB munkaprogramjának meghatározása és az elvégzett munka értékelése érdekében az Elnöki Testület évente legalább kétszer összeül a csoportok és a szekciók elnökeivel.

(1)

Az elnök irányítja az EGSZB és annak szervei által végzett valamennyi tevékenységet a Szerződésnek és ennek a szabályzatnak megfelelően. Rendelkezik mindazon jogosítványokkal, melyek az EGSZB tanácskozásain született döntések végrehajtásához és végrehajtatásához, valamint a megfelelő működés biztosításához szükségesek.

(2)

Az elnök az alelnököket állandó jelleggel bevonja tevékenységébe, és meghatározott, akár saját hatáskörébe tartozó feladatokat vagy saját hatáskörébe tartozó felelősséget is átruházhat rájuk.

(3)

Az elnök pontosan meghatározott időtartamra a főtitkárt is megbízhatja meghatározott feladatokkal.

(4)

Az elnök képviseli az EGSZB-t. Ezt a képviseleti jogot átruházhatja valamelyik alelnökre vagy adott esetben az EGSZB valamely tagjára.

(5)

Az elnök beszámol az EGSZB-nek arról, hogy milyen lépéseket és intézkedéseket tett a nevében a plenáris ülések közötti időszakban. Ezeket a beszámolókat nem követi vita.

(6)

Megválasztása után az elnök a plenáris ülés keretében ismerteti a megbízatásának időtartamára vonatkozó munkaprogramját. Megbízatásának lejártakor hasonlóképpen összegzést készít az elvégzett munkáról.

A Közgyűlésnek lehetősége van a két beszámoló megvitatására.

(1)

A kibővített Elnöki Testület az EGSZB elnökéből, a két alelnökből és a csoportok elnökeiből áll.

(2)

A kibővített Elnöki Testület szerepe az Elnökség munkájának előkészítése és megkönnyítése.

(1)

Az EGSZB hat szakosított szekcióból áll. Ugyanakkor a Közgyűlés az Elnökség javaslatára további szakosított szekciókat is létrehozhat a Szerződések által érintett tárgykörökben.

(2)

Az EGSZB a szekciókat minden ötévenkénti tisztújításakor az alakuló ülésen hozza létre.

(3)

A szekciók listáját és hatásköreit minden ötévenkénti tisztújításkor felül lehet vizsgálni.

(1)

A szekciók tagjainak számát az EGSZB határozza meg az Elnökség javaslatára.

(2)

Az elnök kivételével az EGSZB minden tagjának legalább egy szekció tagjának kell lennie.

(3)

Egy tag sem tartozhat kettőnél több szakosított szekcióhoz, kivéve, ha kilenc vagy annál kevesebb taggal rendelkező tagállamot képvisel. Senki nem tartozhat azonban háromnál több szekcióhoz.

(4)

A szekciók tagjait az EGSZB nevezi ki. A megbízatás két és fél évre szól és megújítható.

(5)

Ha a szekciók valamely tagja helyett új tagot kell állítani, ez ugyanolyan szabályok szerint történik, mint a kinevezés.

(1)

Az egyes szekciók – két és fél évre megválasztott – elnöksége tizenkét tagot számlál az elnökkel és a három – csoportonként egy-egy – alelnökkel együtt.

(2)

A szekciók elnökeit, valamint elnökségük többi tagját az EGSZB választja meg.

(3)

A szekcióelnökök és a szekciók elnökségének többi tagja újraválasztható.

(4)

A csoportok két és fél évente váltják egymást három szekció elnöki tisztének betöltésében. Ugyanaz a csoport öt egymást követő éven túl nem adhatja egy adott szekció elnökét.

(1)

A szekciók feladata, hogy véleményeket vagy tájékoztató jelentéseket fogadjanak el azokban a témakörökben, amelyekre nézve az eljárási szabályzat 32. cikke alapján felkérést kapnak.

(2)

A szekciók az általuk kidolgozandó témakörök megvitatására tagjaikból tanulmányozó-, illetve szerkesztői csoportot alakíthatnak, vagy önálló előadót jelölhetnek ki.

(3)

Az előadók és adott esetben a társelőadók kinevezését, valamint a tanulmányozó- és a szerkesztői csoportok összetételét a csoportok javaslatai alapján határozzák meg.

(3a)

A tanulmányozócsoportok gyors felállítása érdekében – amennyiben a három csoportelnök megállapodásra jutott az előadók és az esetleges társelőadók kijelölésére vonatkozó javaslatról, valamint a tanulmányozó- és szerkesztői csoportok összetételéről –, a szekcióelnökök meghozzák a munka megkezdéséhez szükséges intézkedéseket.

(4)

Miután a plenáris ülés elfogadta a véleményt, az előadó feladata, hogy – szükség esetén szakértője bevonásával – az azzal kapcsolatos további intézkedéseket nyomon kövesse. E feladatának ellátásában az érintett szekció titkársága segíti. A szekció erről a nyomon követésről tájékoztatást kap.

(5)

A tanulmányozócsoportok nem válhatnak állandó szervekké, kivéve bizonyos rendkívüli eseteket. Ilyenkor az Elnökség előzetes engedélye szükséges ugyanarra a két és fél éves periódusra nézve.

(1)

Ha az EGSZB valamely tagja akadályoztatás miatt nem tud részt venni az előkészítő munkálatokban, képviseletét a mellé kinevezett póttag is elláthatja.

(1a)

A póttagok soha nem rendelkeznek szavazati joggal.

(1b)

Amikor azonban egy tag szekció- vagy tanulmányozócsoport-elnök, szekcióelnökségi tag vagy előadó, e feladatok ellátása során nem helyettesítheti a mellé kinevezett póttag.

(2)

A póttag nevét és hatáskörét az EGSZB Elnökségével jóváhagyás végett közölni kell.

(3)

A póttag ugyanazokat a feladatokat látja el az előkészítő munkálatok során, mint az a tag, akit helyettesít. Az utazási és tartózkodási költségek tekintetében is az általa helyettesített taggal azonos szabályok vonatkoznak rá.

(1)

Az EGSZB – az Elnökség kezdeményezésére – kivételes esetekben albizottságokat alakíthat saját tagjaiból azzal a feladattal, hogy szigorúan horizontális és általános jellegű kérdésekről vélemény- vagy tájékoztatójelentés-tervezetet készítsenek, melyet aztán először az Elnökség, majd az EGSZB elé terjesztenek.

(2)

A plenáris ülések közötti időszakban az Elnökség is létrehozhat albizottságokat, amelyeket az EGSZB-nek utólag jóvá kell hagynia. Egy albizottság csak egy kérdéssel foglalkozhat, és működése megszűnik, mihelyt az általa kidolgozott vélemény- vagy tájékoztatójelentés-tervezetet az EGSZB megszavazta.

(3)

Ha egy kérdés több szekció hatáskörébe is tartozik, az albizottságot az érdekelt szekciók tagjaiból kell létrehozni.

(4)

A szekciókra vonatkozó szabályokat – a szükséges változtatásokkal – az albizottságokra is alkalmazni kell.

(1)

Az EGSZB megfigyelőközpontokat állíthat fel, ha a felmerülő téma jellege, terjedelme és komplexitása az alkalmazandó munkamódszerek, eljárások és eszközök különleges rugalmasságát kívánja meg.

(2)

A megfigyelőközpontok létrehozása közgyűlési határozattal történik, amely az Elnökség korábbi – valamely szakosított szekció vagy csoport javaslatán alapuló – határozatát erősíti meg.

(3)

A megfigyelőközpont létrehozására vonatkozó határozatnak meg kell határoznia a megfigyelőközpont tárgyát, felépítését, összetételét és időtartamát.

(4)

A megfigyelőközpontok éves tájékoztató dokumentumot készíthetnek a Szerződés horizontális záradékainak (szociális záradék, környezeti záradék, fogyasztóvédelmi záradék) alkalmazásáról, valamint ezeknek az európai uniós politikákra gyakorolt hatásáról. Ezt a jelentést, ha a Közgyűlés úgy határoz, megküldhetik az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Bizottságnak.

(5)

Minden megfigyelőközpont egy szekció felügyelete és ellenőrzése alatt működik.

(1)

Az EGSZB konzultatív bizottságokat hozhat létre. Ezeket az EGSZB tagjai és a szervezett civil társadalom azon területeinek küldöttei alkotják, amelyeket az EGSZB a munkájába be kíván vonni.

(2)

E bizottságok létrehozásáról a Közgyűlés – az Elnökség döntését jóváhagyva – határoz. A bizottságot létrehozó határozatnak rögzítenie kell annak célját, felépítését, összetételét, időtartamát és szabályait.

(3)

E cikk (1) és (2) bekezdése alapján hozható létre az „Ipari Szerkezetváltás Konzultatív Bizottsága” (CCMI), amelyet az EGSZB tagjai, valamint a gazdasági és szociális szféra, illetve a civil társadalom különböző, az ipari szerkezetváltás által érintett területeit képviselő szervezetek küldöttei alkotnak. E bizottság elnöke tagja az EGSZB Elnökségének, amelynek két és fél évente jelentést készít a CCMI tevékenységéről. Az elnököt az eljárási szabályzat 3. cikke (1) bekezdésének d) pontjában említett elnökségi tagok közül kell kiválasztani. Az előkészítő munkában részt vevő küldöttek és helyetteseik a rendes tagokkal azonos feltételek mellett jogosultak utazási és tartózkodási költségtérítésre.

(1)

Az EGSZB az Elnökség kezdeményezésére strukturált kapcsolatokat tarthat fenn az Európai Unió és harmadik országok gazdasági és szociális tanácsaival vagy hasonló intézményeivel, valamint gazdasági és szociális jellegű civil szervezeteivel.

(2)

Hasonlóképpen az EGSZB intézkedéseket tesz gazdasági és szociális tanácsok vagy hasonló intézmények létrehozásának támogatására azokban az országokban, amelyekben ezek még nem léteznek.

(1)

Az EGSZB az Elnökség javaslatára küldöttségeket jelölhet ki az Európai Unión kívüli államok vagy államszövetségek szervezett civil társadalmának különféle gazdasági és szociális alkotóelemeivel való kapcsolattartás céljából.

(2)

Az EGSZB és a tagjelölt országok szervezett civil társadalmát képviselő partnerek közötti együttműködés konzultatív vegyes bizottságok formájában valósul meg, amennyiben a társulási tanácsok létrehoztak ilyeneket. Ennek hiányában az együttműködés kapcsolattartó csoportokban történik.

(3)

A konzultatív vegyes bizottságok és a kapcsolattartó csoportok közös jelentéseket és nyilatkozatokat dolgoznak ki, amelyeket az EGSZB eljuttathat az illetékes intézményekhez és az érintett szereplőkhöz.

(1)

Az EGSZB a tagok három csoportjából áll, amelyek a munkaadókat, a munkavállalókat és a szervezett civil társadalom egyéb gazdasági és társadalmi alkotóelemeit képviselik.

(2)

A csoportok megválasztják elnöküket és alelnökeiket, részt vesznek az EGSZB és szervei munkájának előkészítésében, megszervezésében és koordinálásában, és hozzájárulnak azok tájékoztatásához. Mindegyik csoport rendelkezik titkársággal.

(2a)

A csoportok a 6. cikk (6) bekezdésének értelmében és a nemek közötti egyenlőség uniós intézmények által meghatározott elvével összhangban javaslatot tesznek a Közgyűlésnek az elnök és az alelnökök megválasztására.

(3)

A 3. cikk (1) bekezdésének b) pontjában foglaltaknak megfelelően a csoportok elnökei az Elnökség tagjai.

(4)

A csoportok elnökei segítik az EGSZB Elnöki Testületét a fő irányvonalak kialakításában és adott esetben a pénzügyi kiadások felügyeletében.

(5)

A csoportok elnökei üléseket tartanak az Elnöki Testülettel, hogy hozzájáruljanak az Elnökség és a Közgyűlés munkájának előkészítésére irányuló munkához.

(6)

A csoportok javaslatot tesznek a Közgyűlésnek a szakosított szekciók elnökeinek megválasztására a 6. cikk (7) bekezdése alapján, valamint a szakosított szekciók elnökségeinek megválasztására a 16. cikkben foglaltaknak megfelelően.

(7)

A csoportok javaslatot tesznek az Elnökség által a 10. cikk (1) bekezdése alapján létrehozott költségvetési csoport összetételére.

(8)

A csoportok javaslatot tesznek a Közgyűlés által a 21., illetve 24. cikk alapján létrehozott megfigyelőközpontok, illetve konzultatív bizottságok tagságára vonatkozóan.

(9)

A csoportok javaslatot tesznek a 26. cikk (1) bekezdése alapján összeállított küldöttségek és a 26. cikk (2) bekezdése alapján létrehozott konzultatív vegyes bizottságok összetételére.

(10)

A csoportok javaslatot tesznek az előadókra és a szakosított szekciók által a 17. cikk (3) bekezdése alapján kijelölt vagy létrehozott tanulmányozó- és szerkesztői csoportok összetételére.

(11)

E cikk (6)–(10) bekezdésének alkalmazásakor a csoportok figyelembe veszik a tagállamok EGSZB-n belüli képviseletét, a gazdasági és társadalmi élet különféle alkotóelemeit, a hatásköröket és az okszerű gazdálkodás szempontjait.

(12)

A tagok önkéntes alapon csatlakozhatnak valamelyik csoporthoz azzal a feltétellel, hogy annak tagjai csatlakozásukat jóváhagyják. Egy tag egyidejűleg csak egyetlen csoporthoz tartozhat.

(13)

Azoknak a tagoknak, akik egyetlen csoporthoz sem csatlakoznak, a főtitkárság biztosítja a megbízatásuk gyakorlásához szükséges anyagi és technikai támogatást. A tanulmányozócsoportokban és egyéb belső egységekben való részvételükről az EGSZB elnöke dönt a csoportokkal folytatott tanácskozás után.

(1)

Az EGSZB tagjai önkéntes alapon olyan kategóriákba szerveződhetnek, amelyek az Európai Unió szervezett civil társadalmának különféle gazdasági és társadalmi érdekeit képviselik.

(2)

Egy-egy kategória az EGSZB három csoportjának tagjaiból állhat. Egy tag egyidejűleg csak egyetlen kategóriához tartozhat.

(3)

A kategóriák létrehozását az Elnökségnek kell jóváhagynia, és erről a Közgyűlést tájékoztatnia.

(1)

Az elnök összehívja az EGSZB-t, hogy az a Tanács, az Európai Bizottság vagy az Európai Parlament felkérése alapján véleményt fogadjon el.

(2)

Az elnök az Elnökség javaslatára és a tagok többségének egyetértésével összehívja az EGSZB-t, hogy saját kezdeményezésre véleményt dolgozzon ki bármely, az Európai Unióval, annak politikáival és azok lehetséges továbbfejlesztésével kapcsolatos kérdésben.

(1)

A 29. cikk (1) bekezdésében említett véleménykérést az EGSZB elnökéhez intézik, aki – az Elnökséggel együttműködve – lehetőség szerint a véleményalkotásra vonatkozó felkérésben szereplő határidők figyelembevételével szervezi az EGSZB munkáját.

(2)

Az Elnökség a vélemények megvizsgálásának prioritási sorrendjét azok kategóriák szerinti csoportosításával határozza meg.

(3)

A szakosított szekciók javaslatot dolgoznak ki a véleményeknek az alábbi három kategóriába való besorolására. Ideiglenes jelleggel feltüntetik a tanulmányozócsoport létszámát. Az Elnöki Testülettel és a csoportelnökökkel végzett egyeztetést követően a javaslatot az Elnökség elé terjesztik határozathozatalra. Bizonyos egyedi esetekben a csoportelnökök javaslatot tehetnek a tanulmányozócsoport létszámának módosítására. Az Elnökség a soron következő ülésén jóváhagyja az új javaslatot, és véglegesíti a tanulmányozócsoport létszámát.

A három kategória meghatározási kritériumai a következők:

(4)

Sürgős jellegű ügyekben e szabályzat 59. cikkének rendelkezéseit kell alkalmazni.

(1)

Vélemény vagy tájékoztató jelentés kidolgozásakor az Elnökség a 8. cikk (4) bekezdése értelmében kijelöli az adott munka előkészítéséért felelős szakosított szekciót. Amennyiben a téma nem egyértelműen tartozik egy adott szakosított szekció hatáskörébe, úgy annak kijelölése az elnökre hárul, aki tájékoztatja erről az Elnökséget.

(2)

Amennyiben egy vélemény elkészítésében az illetékesként kijelölt szekció meg kívánja hallgatni az Ipari Szerkezetváltás Konzultatív Bizottságát (CCMI), vagy amennyiben ez utóbbi ismertetni kívánja álláspontját a szekció által képviselt véleményről, úgy az Elnökség engedélyezheti, hogy a CCMI véleménykiegészítést dolgozzon ki a véleménykérés tárgyát képező pontok némelyikével kapcsolatban. Az Elnökség saját kezdeményezésére is dönthet a fentiekről. Az Elnökség oly módon szervezi meg az EGSZB munkáját, hogy a CCMI kellő időben elkészíthesse a véleményét annak érdekében, hogy a szakosított szekció azt figyelembe vehesse. Ebben az esetben is egyedül a szakosított szekció számol be az EGSZB előtt. Véleményéhez azonban csatolnia kell a CCMI által kidolgozott véleménykiegészítést is.

(3)

Az EGSZB elnöke értesíti az érintett szakosított szekció elnökét a döntésről, valamint a határidőről, amelyen belül a szekciónak be kell fejeznie munkáját.

(4)

Az EGSZB elnöke tájékoztatja a tagokat a szekció kijelöléséről, valamint arról, hogy a téma mikor szerepel a plenáris ülés napirendjén.

(1)

A szekciók üléseit azok elnökei készítik elő együttműködésben a szekció elnökségével.

(2)

Az üléseken a szekció elnöke, illetve távollétében egyik alelnöke elnököl.

(1)

A szekcióülés akkor határozatképes, ha azon a rendes tagok több mint a fele jelen van, vagy képviselteti magát.

(2)

Határozatképesség hiányában az elnök berekeszti az ülést, és a belátása szerinti időpontra, illetve az általa meghatározott módon, de ugyanarra a napra új ülést hív össze, mely a jelen lévő vagy a képviselt tagok számától függetlenül határozatképes.

(1)

A szekció véleménye kizárólag az e szabályzat 56. cikkében meghatározott eljárás alapján a szekció által elfogadott szövegeket tartalmazhat.

(2)

Az elutasított módosító indítványok szövege mellékletként csatolandó a véleményhez a rájuk leadott szavazatok számának megjelölésével, amennyiben az indítványt támogató szavazatok száma eléri az összes leadott szavazat számának legalább egynegyedét.

(1)

A 17. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül a szekciók előkészítő munkája alapvetően valamely tanulmányozócsoport keretén belül zajlik.

(2)

Az előadó, akit az általa felkért szakértő és adott esetben egy vagy több társelőadó is segít munkájában, megvizsgálja az adott kérdést, figyelembe veszi a kifejtett álláspontokat, és ezek alapján megírja a véleménytervezetet, amelyet továbbít a szekcióelnöknek.

(3)

A tanulmányozócsoportok ülésein nem történik szavazás.

(1)

Az üléseket az Elnökséggel együtt az elnök készíti elő. A munka megszervezése érdekében az Elnökség minden plenáris ülés előtt és esetleg az ülések alatt is összeül.

(2)

Az Elnökség minden vélemény esetében meghatározhatja a plenáris ülésen folytatandó általános vita időtartamát.

(1)

Az EGSZB Elnöki Testületének és a csoportok elnökeinek közös javaslata alapján az Elnökség által meghatározott napirendtervezetet az EGSZB elnöke az ülések kezdete előtt legalább tizenöt nappal eljuttatja az EGSZB minden tagjának, valamint a Tanácsnak, az Európai Bizottságnak és az Európai Parlamentnek.

(2)

A napirendtervezetet minden plenáris ülésszak megnyitásakor a Közgyűlés elé terjesztik jóváhagyásra. Miután a napirendet elfogadták, az egyes napirendi pontokat azon az ülésen kell megvitatni, amelyikre azokat előirányozták. Az EGSZB tanácskozásaihoz szükséges dokumentumokat a 40. cikk rendelkezéseinek megfelelően bocsátják a tagok rendelkezésére.

(1)

Az EGSZB plenáris ülése akkor határozatképes, ha a tagok több mint fele jelen van, vagy képviselteti magát.

(2)

Határozatképesség hiányában az elnök berekeszti az ülést, és a belátása szerinti időpontra, de ugyanazon az ülésszakon belül új ülést hív össze, mely a jelen lévő, illetve képviselt tagok számától függetlenül határozatképes.

(1)

Az elnök megnyitja az ülést, vezeti a vitát és ügyel a szabályzat betartására. Az elnököt munkájában az alelnökök segítik.

(2)

Távolléte esetén az elnököt az alelnökök helyettesítik. Az alelnökök távollétében a helyettesítés az Elnökség legidősebb tagjának a feladata.

(3)

Az EGSZB az adott kérdésben a Közgyűlés előtti beszámolási hatáskörrel rendelkező szekció munkájára alapozza tanácskozását.

(4)

Abban az esetben, ha egy szekció egy szöveget úgy fogad el, hogy az ellenszavazatok száma ötnél kevesebb, az Elnökség javasolhatja, hogy azt a vita nélküli szavazási eljárások között vegyék fel a plenáris ülés napirendjére.

Ez az eljárás nem alkalmazható, ha:

(5)

Ha a szöveg nem nyeri el a Közgyűlés szavazatainak többségét, az EGSZB elnöke – a Közgyűlés egyetértésével – további vizsgálat céljából visszaküldheti az illetékes szekciónak, illetve kijelölhet egy főelőadót, aki még ugyanezen vagy egy későbbi ülésszak alkalmával újabb szövegtervezetet terjeszt elő.

(1)

A módosító indítványokat írásban, az indítványozó személyek aláírásával ellátva a titkárságra kell eljuttatni a plenáris ülés megnyitása előtt.

(2)

A Közgyűlés munkájának megfelelő megszervezése érdekében az Elnökség szabályokat állapít meg a módosító indítványok benyújtására vonatkozóan.

(3)

Az EGSZB azonban a szöveget megvitató ülés megnyitásáig még elfogadja a legalább huszonöt tag aláírásával ellátott módosító indítványokat is.

(4)

A módosító indítványban szerepelnie kell a hivatkozott szöveghely megjelölésének, valamint rövid indokolásnak is. A tartalmi és formai szempontból egymást ismétlő módosító indítványok megtárgyalását összevonják.

(5)

Módosító indítvány esetén a Közgyűlés általában csak az indítvány előterjesztőjét, egy ellene szólót és az előadót hallgatja meg.

(6)

A módosító indítvány megvitatása során az előadó – a szóban forgó módosítás indítványozójának egyetértésével – szóbeli javaslatot tehet kompromisszumos megoldásra. Ilyen esetben a Közgyűlés csak a kompromisszumos javaslatról szavaz.

(7)

Az olyan módosító indítványt vagy módosító indítványokat, amely(ek) a szekció véleményétől alapvetően eltérő álláspontot fogalmaz(nak) meg, ellenvéleményként kell kezelni.

Az Elnökség az a szerv, amely hatáskörrel rendelkezik ahhoz, hogy határozzon e minősítésről. Határozatát az illetékes szekció elnökével történő konzultációt követően hozza meg.

E konzultáció után az Elnökség úgy dönthet, hogy a véleménytervezetet a hozzá kapcsolódó ellenvéleménnyel együtt újabb megtárgyalás céljából visszaküldi a szekcióhoz. Sürgős esetben az EGSZB elnöke is jogosult erre.

(8)

Indokolt esetben az EGSZB elnöke – az illetékes szekció elnökével és előadójával együttműködésben – javasolhatja az EGSZB-nek, hogy a módosító indítványokat úgy dolgozzák fel, hogy a végleges szöveg egységessége megmaradjon.

(1)

Az elnök – akár saját kezdeményezése, vagy valamely tag kérése alapján – felszólíthatja a Közgyűlést, hogy határozzon a felszólalások időtartamának és a felszólalók számának korlátozásáról, az ülés elnapolásáról, illetve a vita lezárásáról. A vita lezárása után a szólás joga már csak a szavazás után, szavazatindoklás céljából és az elnök által megszabott időtartamra adható meg.

(2)

A vita során bármely tag bármikor szót kérhet és kaphat a többiek előtt ügyrendi javaslat benyújtása céljából.

(1)

Az egyes plenáris ülésekről jegyzőkönyv készül, amelyet az EGSZB elé terjesztenek jóváhagyásra.

(2)

A jegyzőkönyv végleges változatát az EGSZB elnöke és főtitkára írja alá.

(1)

Az EGSZB véleménye a jogi hivatkozások megjelölése mellett indokolást, valamint az EGSZB-nek a kérdés egészéről alkotott véleményét is tartalmazza.

(2)

A vélemény teljes szövegére leadott szavazatok eredménye szerepel a vélemény szövegének preambulumában. Név szerinti szavazás esetén a szavazók nevét is fel kell tüntetni.

(3)

A plenáris ülésen elutasított módosító indítványok szövegét és indokolását a leadott szavazatok számának megjelölésével mellékletként kell csatolni a véleményhez, ha az indítványt támogató szavazatok száma eléri az összes leadott szavazat legalább egynegyedét. Ez a feltétel az ellenvéleményekre is vonatkozik.

(4)

Az EGSZB véleményéhez a szakosított szekció által készített véleménynek azokat a szövegrészeit is csatolni kell mellékletként – a leadott szavazatok számának megjelölésével –, amelyeket a Közgyűlés által elfogadott módosító indítványok következtében végül elutasítottak, amennyiben a leadott szavazatok legalább egynegyede a szekció által javasolt szöveg megtartását támogatta.

(5)

Ha az EGSZB-nek a 27. cikk alapján létrehozott egyik csoportja vagy a 28. cikk alapján létrehozott valamely gazdasági és társadalmi tevékenységi kategóriája a Közgyűlés elé terjesztett kérdésben eltérő, de egységes álláspontot képvisel, a témában folytatott vitát lezáró név szerinti szavazást követően ezt az álláspontot rövid nyilatkozatban megfogalmazhatják, melyet mellékletként a véleményhez kell csatolni.

(1)

Az EGSZB által elfogadott véleményeket és a plenáris ülés jegyzőkönyvét átadják az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Bizottságnak.

(2)

Az EGSZB által elfogadott véleményeket továbbítani lehet bármely más érintett intézménynek vagy szervezetnek.

(1)

Az érvényesen leadott szavazatok a következők: „igen”, „nem” vagy „tartózkodom”.

(2)

Ha ez a szabályzat másként nem rendelkezik, az EGSZB és szervei szövegeinek és határozatainak elfogadása a leadott „igen” és „nem” szavazatok többsége alapján történik.

(3)

A szavazatok leadása nyílt szavazással, név szerinti szavazással vagy titkos szavazással történik.

(4)

Az EGSZB jelen lévő vagy más által képviselt tagjai egynegyedének kérésére az állásfoglalásról, a módosító indítványról, az ellenvéleményről, a vélemény egészéről vagy bármilyen más szövegről név szerint történik a szavazás.

(5)

A különböző reprezentatív tisztségekre történő megválasztás mindig titkos szavazással történik. Más esetekben akkor kell titkos szavazást tartani, ha azt az EGSZB jelen lévő vagy más által képviselt tagjainak többsége kéri.

(6)

Ha a szavazáson az „igen” és a „nem” szavazatok száma egyenlő, az ülést vezető elnök szavazata dönt.

(7)

Az a tény, hogy az előadó elfogad egy módosító indítványt, nem indok arra, hogy az adott módosító indítványt ne bocsássák szavazásra.

(1)

Amennyiben a sürgősséget a Tanács, az Európai Parlament vagy az Európai Bizottság által az EGSZB számára a vélemény kiadására szabott határidő indokolja, a sürgősségi eljárás akkor alkalmazható, ha az Elnök megállapítja, hogy az a vélemény kellő időben történő elfogadása szempontjából szükséges.

(2)

Amennyiben a sürgősség az EGSZB szintjén merült fel, az elnök az Elnökséggel való előzetes konzultáció nélkül, azonnal meghozhat minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy biztosítsa az EGSZB munkájának elvégzését. Az elnök a megtett intézkedésekről tájékoztatja az Elnökség tagjait.

(3)

A sürgősségi eljárás során az elnök által hozott intézkedések a következő plenáris ülésen az EGSZB elé kerülnek jóváhagyásra.

(1)

Ha a sürgősség oka egy adott szekció számára a véleménye kibocsátására szabott határidő, annak elnöke a három csoportelnök egyetértésével a szekció munkájának szervezésekor eltérhet e szabályzatnak a szekciókban folyó munka megszervezésére vonatkozó rendelkezéseitől.

(2)

A szekcióelnök által hozott intézkedések a következő ülésen a szekció elé kerülnek jóváhagyásra.

(1)

Az EGSZB minden tagjának, akit megfelelő módon meghívtak egy ülésre, és azon nem tud részt venni, előzetesen tájékoztatnia kell távollétéről az érintett elnököt.

(2)

Ha az EGSZB valamely tagja több mint három egymást követő plenáris ülésről távol marad anélkül, hogy képviseltetné magát, és elfogadható magyarázatot adna, az elnök az Elnökséggel való tanácskozást követően, miután az érdekeltet felkérte távolmaradásának megindokolására, kérheti a Tanácstól a tag mandátumának megszüntetését.

(3)

Ha valamelyik szakosított szekció tagja több mint három egymást követő szekcióülésről marad távol anélkül, hogy képviseltetné magát, és elfogadható magyarázatot adna, a szekció elnöke, miután az érdekeltet felkérte távolmaradásának megindokolására, kérheti, hogy intézkedjen a szekcióban történő helyettesítéséről. A szekcióelnök erről értesíti az Elnökséget.

(1)

Az EGSZB minden tagja, aki valamely plenáris vagy szekcióülésen nem tud részt venni, miután erről az érintett elnököt tájékoztatta, szavazati jogát írásban átruházhatja az EGSZB vagy a szekció egy másik tagjára.

(2)

Egy tag sem rendelkezhet egynél több ráruházott szavazattal a plenáris ülésen vagy a szekcióülésen.

(1)

Bármely tag, aki nem tud részt venni egy ülésen, amelyre megfelelő módon meghívták, az érintett elnöknek – közvetlen, vagy csoportja titkárságának közvetítésével történő – írásbeli tájékoztatása után az EGSZB egy másik tagjával képviseltetheti magát az adott ülésen. Ez a lehetőség nem áll fenn az elnökségi ülések és a költségvetési csoport ülései esetén.

(2)

A képviseleti megbízás kizárólag arra az ülésre érvényes, amelyre vonatkozóan kiállították.

(3)

Egyébiránt a tanulmányozócsoportok létrehozásakor a csoport bármely tagja kérheti, hogy az EGSZB egy másik tagja helyettesítse. A helyettesítés egy adott témakörre, a szakosított szekció e témakörben végzett tevékenységének teljes időtartamára érvényes, és nem vonható vissza. Ha azonban a tanulmányozócsoport munkája a két és fél éves, illetve ötéves mandátumidőszak végéig nem ér véget, a helyettesítés annak a mandátumidőszaknak a végén érvényét veszti, amelyben arról döntöttek.

(1)

Az EGSZB véleményeit az Európai Unió Hivatalos Lapjában teszi közzé. A közzététel szabályait a Tanács és az Európai Bizottság állapítja meg az EGSZB Elnökségével folytatott konzultációt követően.

(2)

Az EGSZB, annak Elnöksége és szakosított szekciói tagnévsorát, valamint minden, a tagságra vonatkozó módosítást közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában és az EGSZB honlapján.

(1)

Az EGSZB az Európai Unióról szóló Szerződés 1. cikke második bekezdésének rendelkezéseivel összhangban biztosítja döntéseinek átláthatóságát.

(2)

A főtitkár hozza meg azokat a szükséges intézkedéseket, amelyek biztosítják a nyilvánosság részére a megfelelő dokumentumokhoz való hozzáférési jogot.

(3)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 24. cikkének negyedik bekezdése értelmében az Európai Unió bármely állampolgára az EU bármelyik hivatalos nyelvén írásban fordulhat az EGSZB-hez, és ugyanazon a nyelven megfogalmazott választ kell kapnia.

(1)

Az EGSZB plenáris ülései és a szakosított szekciók ülései nyilvánosak.

(2)

Az EGSZB döntése alapján az érintett intézmény vagy szerv kérésére, illetve az Elnökség javaslatára bizonyos, a tanácsadói munkát nem érintő vitákat bizalmasnak lehet nyilvánítani.

(3)

A többi ülés nem nyilvános. Indokolt esetben azonban a levezető elnök mérlegelése alapján megfigyelőként mások is részt vehetnek ezeken az üléseken.

(1)

Az európai intézmények tagjai részt vehetnek és felszólalhatnak az EGSZB és szerveinek ülésein.

(2)

Más szervek tagjait, valamint ezen szervek és az intézmények megfelelően felhatalmazott tisztviselőit fel lehet kérni arra, hogy az üléseken részt vegyenek az ülés elnökének irányítása alatt, ott felszólaljanak vagy kérdésekre válaszoljanak.

(1)

Az EGSZB tagjainak megnevezése: „az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság tagja”.

(2)

A Szerződésekhez csatolt, az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 10. cikkének (IV. fejezet) rendelkezései az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság tagjaira is vonatkoznak.

(1)

A tagokra vonatkozó szabályzat az EGSZB tagjainak jogait és kötelezettségeit, valamint a tevékenységüket, illetve az intézménnyel és annak szervezeti egységeivel való kapcsolatukat meghatározó szabályokat tartalmazza.

(2)

Meghatározza továbbá az eljárási szabályzat és a tagokra vonatkozó szabályzat be nem tartása esetén meghozandó intézkedéseket.

a)

figyelemmel kísérik a tagokra vonatkozó szabályzatot, és gondoskodnak annak megfelelő végrehajtásáról;

b)

a tagokra vonatkozó szabályzat tökéletesítésére és továbbfejlesztésére vonatkozó javaslatokat dolgoznak ki;

c)

a tagokra vonatkozó szabályzat keretei között igyekeznek megoldani megfelelő intézkedések megtételével az esetleges kétséges vagy konfliktushelyzeteket;

d)

a tagokra vonatkozó szabályzat alkalmazását illetően biztosítják az EGSZB tagjai és a főtitkárság közötti kapcsolatot.

(1)

Az EGSZB tagjainak mandátuma akkor jár le, amikor az EGSZB tisztújításakor a Tanács által rögzített ötéves időszak véget ér.

(2)

Az EGSZB egyes tagjainak mandátuma lemondás, felmentés, elhalálozás, vis maior vagy összeférhetetlenség esetén szűnik meg.

(3)

Az EGSZB-tagság összeférhetetlen a kormánytagsággal, a parlamenti tagsággal, az Európai Unió valamely intézményének tagságával, a Régiók Bizottsága tagságával, az Európai Beruházási Bank igazgatótanácsának tagságával és az Európai Uniónál végzett tisztviselői vagy egyéb alkalmazotti munkával.

(4)

A lemondást az EGSZB elnökének címezve írásban kell benyújtani.

(5)

A felmentés feltételeit e szabályzat 60. cikkének (2) bekezdése tartalmazza. Amennyiben a Tanács a mandátum megszüntetéséről dönt, eljárást kezdeményez új tag állítására.

(6)

Lemondás, elhalálozás, vis maior vagy összeférhetetlenség esetén az EGSZB elnöke jelzi azt a Tanácsnak, amely megállapítja az üresedést, és elindítja az új tag állítására irányuló eljárást. Ugyanakkor lemondás esetén a mandátumáról lemondó tag mindaddig hivatalában marad, amíg a helyébe lépő tag kinevezése hatályba nem lép, kivéve, ha a mandátumáról lemondó tag ezt másképpen nem jelzi.

(7)

Az e cikk (2) bekezdésében meghatározott minden esetben az új tagot a mandátum fennmaradó időtartamára nevezik ki.

(1)

Az EGSZB-t munkájában a titkárság segíti a főtitkár irányításával, aki az Elnökséget képviselő elnök felügyelete alatt gyakorolja tevékenységét.

(2)

A főtitkár tanácsadói minőségben részt vesz az Elnökség ülésein, és vezeti azok jegyzőkönyvét.

(3)

A főtitkár az Elnökség előtt ünnepélyes esküt tesz, hogy feladatát teljes pártatlansággal és lelkiismeretesen fogja ellátni.

(4)

A főtitkár felelős a Közgyűlés, az Elnökség és az elnök által hozott döntéseknek az e szabályzatban foglaltak szerint történő végrehajtásáért, továbbá háromhavonta írásos jelentést készít az elnök számára az igazgatási, szervezési, valamint személyzeti kérdéseket érintő, meghozott vagy tervezett végrehajtási rendelkezésekről és kritériumokról.

(5)

A főtitkár – az elnök által meghatározott korlátozásokkal – átruházhatja a hatáskörét.

(6)

Az Elnökség a főtitkár javaslatára a főtitkárság szervezeti tervét úgy határozza meg, hogy az képes legyen biztosítani az EGSZB és szervei működését, és segíteni annak tagjait hivatali megbízatásuk gyakorlásában, különösen az ülések lebonyolításában és a vélemények kidolgozásában.

(1)

Minden olyan jogkört, melyet a tisztviselők személyzeti szabályzata a kinevezésre jogosult hatóságra ruház, illetve az egyéb alkalmazottak alkalmazási feltételei a munkaszerződés-kötési jogkörrel rendelkező hatóságra ruháznak, az EGSZB főtitkára esetében az Elnökség gyakorol.

(2)

A Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzata által biztosított kinevezési jogkörrel rendelkeznek:

(3)

A Közösségek egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek (EAAF) által biztosított munkaszerződés-kötési jogkörrel rendelkeznek:

(4)

Az elnök gyakorolja azokat a hatásköröket, amelyeket a személyzeti szabályzat 110. cikke biztosít az intézmény számára a személyzeti szabályzatot és az intézmények közös megegyezéssel elfogadott szabályozásait megvalósító általános rendelkezések végrehajtása tekintetében.

(5)

Az Elnökség, az elnök és a főtitkár az ebben a cikkben meghatározott hatásköreit átruházhatja.

(6)

A 72. cikk (5) bekezdése alapján elfogadott átruházási határozatokban szerepelnie kell az átruházott hatáskör hatályának, korlátainak és időtartamának, valamint annak, hogy az így átruházott hatáskör átruházható-e további személyekre.

(1)

A csoportokat titkárság segíti, amely közvetlenül az adott csoport elnökének van alárendelve.

(2)

A tisztviselők személyzeti szabályzata 37. cikke a) pontjának második franciabekezdése értelmében a csoportokhoz rendelt tisztviselőket illetően a kinevezésre jogosult hatóság hatásköreinek gyakorlása – ideértve a csoporton belüli előmenetelükről való határozathozatalt is – a személyzeti szabályzat 38. cikkével összhangban az adott csoport elnökének javaslata alapján történik.

Amennyiben egy csoporthoz rendelt tisztviselő visszatér az EGSZB titkárságához, akkor abba a fokozatba sorolják be, amelyre tisztviselőként jogosult lenne.

(3)

Az EAAF 2. cikkének c) pontja értelmében a csoportokhoz rendelt ideiglenes alkalmazottakat illetően a munkaszerződés-kötési jogkör gyakorlása az EAAF 8. cikkének (3) bekezdésével, 9. cikkével és 10. cikkének (3) bekezdésével összhangban az adott csoport elnökének javaslata alapján történik.

(1)

Az elnöknek külön titkársága van.

(2)

Az elnöki titkárság munkatársait a költségvetés keretein belül ideiglenes alkalmazottként veszik fel. A munkaszerződések aláírására jogosító hatáskört az elnök gyakorolja.

(1)

A főtitkár minden év június 1-je előtt az Elnökség elé terjeszti az EGSZB következő költségvetési évre vonatkozó kiadási és bevételi előirányzatainak tervezetét. A költségvetési csoport az elnökségi vita előtt megvizsgálja a tervezetet, és szükség esetén megjegyzéseket tesz, illetve módosításokat javasol. Az Elnökség elkészíti az EGSZB kiadási és bevételi előirányzatait. Ezt az Európai Közösség pénzügyi szabályzatában meghatározott eljárási módot és határidőket betartva köteles benyújtani.

(2)

Az EGSZB elnöke a pénzügyi szabályzat előírásainak keretei között hajtja vagy hajtatja végre a kiadási és bevételi kimutatásban foglaltakat.

(1)

Ezen eljárási szabályzat felülvizsgálatához az EGSZB abszolút többséggel hozott határozata szükséges.

(2)

Az eljárási szabályzat felülvizsgálatához az EGSZB úgynevezett eljárási szabályzati bizottságot állít fel. Az EGSZB főelőadót nevez ki, akinek feladata az új eljárási szabályzat tervezetének elkészítése.

(2a)

Az eljárási szabályzat abszolút többséggel történt elfogadása után a Közgyűlés legfeljebb hatvan napra meghosszabbítja az eljárási szabályzati bizottság mandátumát, hogy az szükség esetén javaslatot tegyen az Elnökségnek a végrehajtási rendelkezések módosításáról. Az Elnökség a csoportok véleményének meghallgatása után dönt.

(3)

Az új eljárási szabályzat és a módosított végrehajtási rendelkezések hatálybalépésének időpontját az EGSZB a szabályzat elfogadásakor határozza meg.