1.

erőfeszítéseket kell tenni az NPT egységességének megőrzése, valamint tekintélyének és végrehajtásának megerősítése érdekében;

2.

el kell ismerni, hogy a nukleáris fegyverek elterjedése megakadályozásának jogi kereteit megteremtve az NPT egy egyedi és semmi mással nem helyettesíthető többoldalú jogi eszköz a nemzetközi béke, biztonság és stabilitás megőrzése és megerősítése érdekében, valamint azon ellenőrzési rendszer továbbfejlesztése érdekében, amely biztosítja, hogy a nukleáris fegyverrel nem rendelkező államok kizárólag békés célokra használják fel az atomenergiát, továbbá az NPT VI. cikke értelmében folytatott nukleáris leszerelés nélkülözhetetlen alapját képezi, valamint fontos eleme az atomenergia békés célokra történő felhasználásai további fejlesztésének, hangsúlyozva, hogy az NPT a három egymást erősítő pillérével valamennyi részes állam közös biztonsági érdekeit képviseli;

3.

hangsúlyozni kell az NPT valamennyi rendelkezésének minden részes állam általi teljes betartásának feltétlen szükségességét;

4.

hangsúlyozni kell, hogy a részes államok politikáinak és stratégiáinak összhangban kell állniuk az NPT rendelkezéseivel;

5.

az NPT egyetemessé tételén kell munkálkodni; felhívást kell intézni az NPT-ben nem részes államokhoz, hogy nukleáris fegyverrel nem rendelkező részes államokként haladéktalanul csatlakozzanak az NPT-hez, valamint hogy az NPT-hez való csatlakozásuk megvalósulásáig tartsák be annak szabályait és kötelezzék el magukat az atomsorompó és a leszerelés mellett;

6.

üdvözölni kell a civil társadalomnak az NPT alapelvei és céljai előmozdításához való hozzájárulását;

7.

az NPT céljaival összhangban újólag meg kell erősíteni a mindenki számára biztonságosabb világ megteremtésére, valamint a nukleáris fegyverek nélküli világhoz szükséges feltételek kialakítására való törekvés iránti elkötelezettséget; meggyőződve arról, hogy az e cél felé vezető úton tett köztes lépések is jelentősen javíthatják mindenki biztonságát;

8.

üdvözölni kell a nukleáris fegyvereknek a hidegháború vége óta – többek között az Unió két tagállama részéről – végrehajtott jelentős csökkentését; hangsúlyozni kell a nukleáris fegyverzet globális csökkentésének szükségességét az NPT VI. cikke alapján történő módszeres és fokozatos nukleáris leszerelés felé való törekvés érdekében, figyelembe véve a legnagyobb nukleáris fegyverzettel rendelkező államok különleges felelősségét; ebben az összefüggésben üdvözölni kell az Amerikai Egyesült Államok és az Orosz Föderáció közötti, az új START-megállapodásra vonatkozó tárgyalásokat; hangsúlyozni kell fegyverzetük további csökkentésére irányuló további előrehaladás, valamint nukleárisfegyver-rendszereik alkalmazhatóságának a legalacsonyabb szükséges szintre történő csökkentésének szükségét;

9.

a nem stratégiai nukleáris fegyverek tekintetében:

10.

el kell ismerni a visszafordíthatatlanság elvének alkalmazását a nemzetközi béke, biztonság és stabilitás fenntartásához és megerősítéséhez való hozzájárulás érdekében végzett nukleáris leszerelés és fegyverzet-ellenőrzés területén hozott összes intézkedés irányítását illetően, figyelembe véve ezeket a feltételeket;

11.

a nukleáris leszerelés szempontjából el kell ismerni a nukleáris fegyverek megsemmisítésére és teljes felszámolására vonatkozó programoknak és a G8 globális partnerség keretében meghatározott hasadó anyagok felszámolásának fontosságát;

12.

folytatni kell a nukleáris nagyhatalmaknak az ellenőrizhetőséggel, az átláthatósággal és az egyéb bizalomépítő intézkedésekkel kapcsolatos erőfeszítéseit a leszerelés terén való további előrehaladás támogatása érdekében; e tekintetben üdvözölni kell, hogy egyes, nukleáris fegyverrel rendelkező államok, többek között az Unió két tagállama, növelte az átláthatóságot a birtokában levő nukleáris fegyverekre vonatkozóan, és fel kell szólítani a többi államot, hogy hasonlóan járjon el;

13.

újólag meg kell erősíteni a szerződésben foglalt, a nukleáris fegyverzet ellenőrzésére és leszerelésére vonatkozó kötelezettségvállalást is, hangsúlyozva a multilaterális erőfeszítések és a multilaterális jogi eszközök megújításának szükségességét, ideértve különösen a leszerelési konferenciát;

14.

fel kell szólítani az államokat – különösen az Átfogó Atomcsend Szerződés II. mellékletében felsorolt azon kilenc államot, amely ezt még nem tette meg – az Átfogó Atomcsend Szerződés haladéktalan és feltétel nélküli aláírására és megerősítésére annak lehető leghamarabbi hatálybalépése céljából, mivel az a nukleáris leszerelés és az atomsorompó-szabályozás nélkülözhetetlen része; üdvözölni kell e tekintetben az Amerikai Egyesült Államoknak az Átfogó Atomcsend Szerződés mielőbbi megerősítésére vonatkozó közelmúltbeli kötelezettségvállalásait;

15.

az Átfogó Atomcsend Szerződés hatálybalépéséig fel kell szólítani az összes államot a kísérleti atomrobbantásokra vonatkozó moratórium betartására, és minden, az Átfogó Atomcsend Szerződés rendelkezéseiből eredő kötelezettséggel ellentétes tevékenységtől való tartózkodásra, valamint minden nukleáris kísérleti létesítménynek a lehető leghamarabbi és a nemzetközi közösség számára is átlátható és nyílt módon történő felszámolására; hangsúlyozni és üdvözölni kell az Átfogó Atomcsend Szerződés Szervezetének előkészítő bizottsága által – különösen a Nemzetközi Monitoringrendszer tekintetében – végzett munka jelentőségét;

16.

üdvözölni kell a leszerelési konferenciának a 2009-ben konszenzussal elfogadott munkaprogramját, és ennek alapján felhívást kell intézni egy hasadóanyagtilalmi-szerződésre irányuló tárgyalásoknak – az 1995. március 24-i CD/1299 sz. dokumentum és az abban foglalt, a leszerelési konferencia 2009. május 29-i, a 2009-i ülés munkaprogram megállapításáról szóló határozata (CD/1864) szerint elfogadott mandátum alapján történő – azonnali megkezdése és mielőbbi lezárása érdekében;

17.

a hasadóanyagtilalmi-szerződés hatálybalépéséig fel kell szólítani az összes érintett államot a hasadóanyagok nukleáris fegyverek vagy más nukleáris robbanószerkezetek gyártásához történő előállítására vonatkozó azonnali moratórium kihirdetésére és betartására, valamint a hasadóanyagok nukleáris fegyverek gyártásához történő előállítására szolgáló létesítmények felszámolására vagy kizárólag nem robbantási célokra történő átalakítására, üdvözölve azon öt nukleáris fegyverrel rendelkező állam intézkedését, különös tekintettel az uniós államokra, amely már elrendelte a vonatkozó moratóriumot és felszámolta az említett létesítményeket;

18.

felhívást kell intézni minden érintett államhoz, hogy tegyék meg a megfelelő gyakorlati intézkedéseket egy esetleges atomháború veszélyének csökkentése érdekében;

19.

folytatni kell a nukleáris fegyverrel nem rendelkező részes államoknak nyújtott biztonsági garanciák kérdésének vizsgálatát;

20.

fel kell szólítani a nukleáris fegyverrel rendelkező államokat, hogy újólag erősítsék meg az ENSZ Biztonsági Tanácsa 984 (1995) számú határozatában megállapított, már létező biztonsági garanciákat, felismerve, hogy az ilyen garanciák megerősítik az atomsorompó-szabályozást, valamint hogy írják alá és erősítsék meg az ENSZ Leszerelési Bizottságának (UNDC) 1999. évi iránymutatásai szerint szükséges konzultációk lezárását követően elfogadott, nukleáris fegyverektől mentes övezetek létrehozásáról szóló szerződések megfelelő jegyzőkönyveit, elismerve, hogy ezen övezetekre szerződésen alapuló biztonsági garanciák állnak rendelkezésre;

21.

hangsúlyozni kell az általános fegyverzet-ellenőrzési és -leszerelési folyamatok előmozdításának szükségességét, és a globális biztonság fokozása érdekében a leszerelés valamennyi vonatkozása tekintetében további előrehaladásra kell felszólítani;

22.

munkálkodni kell a rövid és közepes hatótávolságú föld-föld rakéták tilalmáról szóló szerződésre irányuló konzultációk megkezdésén;

23.

fel kell szólítani a ballisztikus rakéták elterjedése elleni hágai magatartási kódex egyetemessé tételére és hatékony alkalmazására;

24.

hangsúlyozni kell a biológiai és toxinfegyver-tilalmi egyezmény, a vegyifegyver-tilalmi egyezmény és a hagyományos fegyverzet ellenőrzéséhez hozzájáruló egyezmények, intézkedések és kezdeményezések egyetemessé tételének és végrehajtásának fontosságát;

25.

munkálkodni kell a regionális instabilitás és a biztonság hiánya problémáinak, illetve az olyan konfliktusoknak a megoldásán, melyek gyakran a fegyverkezési programok kiinduló pontját képezik;

26.

fel kell ismerni, hogy az elmúlt években a nukleáris fegyverek elterjedésével kapcsolatos jelentős kihívások jelentkeztek, különösen a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és az Iráni Iszlám Köztársaság tekintetében, valamint hangsúlyozni kell, hogy a nemzetközi közösségnek készen kell állnia arra, hogy szembenézzen ezekkel a kihívásokkal, és határozott intézkedésekkel kell válaszolnia azokra;

27.

hangsúlyozni kell az ENSZ Biztonsági Tanácsa végső döntőbírói szerepe erősítésének szükségességét annak érdekében, hogy az NPT-ből eredő kötelezettségek elmulasztása esetén a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) alapokmányának megfelelően megtegye a szükséges intézkedéseket, beleértve a biztosítékok alkalmazását is;

28.

fel kell hívni a figyelmet az atomsorompó-szerződésből való kilépésnek a békét és a nemzetközi biztonságot érintő lehetséges következményeire; ösztönözni kell a nemzetközi közösséget, hogy célirányosan és sürgősen reagáljon a kilépés bejelentésére és annak következményeire; hangsúlyozni kell, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának azonnal kell cselekednie, különös tekintettel azon helyzet haladéktalan kezelésére, amikor egy részes állam bejelenti, hogy kilép az NPT-ből; ösztönözni kell a részes államokat az ilyen irányú intézkedések – többek között a békés célokra kifejlesztett valamennyi nukleáris anyag, felszerelés, technológia és létesítmények tekintetében a NAÜ megfelelő biztosítékainak fenntartására vonatkozó megállapodások – elfogadásának előmozdítására;

29.

amennyiben a NAÜ nem tud kellő garanciát nyújtani arra vonatkozóan, hogy valamely állam nukleáris programja kizárólag békés célokat szolgál, az adott állammal való nukleáris együttműködés felfüggesztését kell kérni mindaddig, amíg a NAÜ nem tud kellő garanciát nyújtani;

30.

a térség valamennyi államát fel kell szólítani – többek között – egy hatékonyan ellenőrizhető, nukleáris fegyverektől, valamint más tömegpusztító fegyverektől és hordozóeszközeiktől mentes közel-keleti övezet létrehozásával kapcsolatos előrehaladásra, valamint arra, hogy tartózkodjanak az e célkitűzés elérését akadályozó intézkedések meghozatalától; el kell ismerni annak jelentőségét, hogy egy folyamat részét képező, konkrét gyakorlati lépésekre vonatkozóan olyan megállapodást érjenek el, amelynek a térség minden állama részese, és amelynek célja a Közel-Keletről szóló 1995. évi NPT állásfoglalás végrehajtásának előmozdítása;

31.

felhívást kell intézni minden részes államhoz és különösen a nukleáris fegyverrel rendelkező részes államokhoz, hogy terjesszék ki együttműködésüket és a lehető legnagyobb erőfeszítéssel törekedjenek a Közel-Keletről szóló 1995. évi NPT állásfoglalásnak megfelelően hatékonyan ellenőrizhető, nukleáris fegyverektől, valamint más tömegpusztító fegyverektől és hordozóeszközeiktől mentes közel-keleti övezetnek a regionális felek általi létrehozására;

32.

mivel Európa biztonsága nagyban függ a mediterrán térség biztonságától, ebben a térségben elsőbbséget kell biztosítani az atomsorompó-szabályozás megvalósításának;

33.

az érintett térség államai között szabadon létrejött megállapodások alapján, összhangban az ENSZ Leszerelési Bizottságának 1999. évi iránymutatásaival, el kell ismerni a nukleáris fegyverektől mentes övezetek jelentőségét a béke és a biztonság szempontjából;

34.

hangsúlyozni kell a nukleáris terrorizmus veszélye elleni fellépés szükségességét, mely veszély szoros összefüggésben áll a terroristák nukleáris fegyverekhez és olyan nukleáris anyagokhoz való lehetséges hozzáférésével, melyek radiológiai sugárszóró szerkezetek készítésére alkalmasak lehetnek, valamint ebben az összefüggésben hangsúlyozni kell az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1540 (2004) és 1887 (2009) határozatából eredő kötelezettségek betartásának szükségességét, a nagy aktivitású sugárforrások tekintetében pedig nagyobb nukleáris biztonságra kell felszólítani;

35.

minden olyan államot, amely ezt még nem tette meg, a nukleáris terrorizmus fenyegetéseinek kezelésére szolgáló nemzetközi jogi keret lényeges részét képező, a nukleáris terrorcselekmények visszaszorításáról szóló nemzetközi egyezmény aláírására, megerősítésére és végrehajtására kell sürgetni;

36.

a nukleáris fegyverek elterjedése és a terrorizmus megnövekedett fenyegetésének fényében támogatni kell a G8 globális partnerségi kezdeményezést és a NAÜ és más többoldalú mechanizmusok ilyen irányú tevékenységét, így a nukleáris fegyverek elterjedése elleni biztonsági kezdeményezést, a nukleáris terrorizmus elleni küzdelemre vonatkozó globális kezdeményezést és a globális fenyegetések csökkentésére irányuló kezdeményezést, valamint üdvözölni kell a nukleáris biztonsággal foglalkozó világcsúcs biztonsági célkitűzéseit;

37.

fel kell ismerni, hogy az átfogó biztosítéki egyezmények és kiegészítő jegyzőkönyveik visszatartó hatást fejtenek ki a nukleáris fegyverek elterjedésére, és ezek képezik a jelenlegi ellenőrzési mintát;

38.

tovább kell munkálkodni a NAÜ biztosítéki rendszerének egyetemessé tételén és megerősítésén, különösen az átfogó biztosítéki egyezménynek és a kiegészítő jegyzőkönyvnek, valamint adott esetben a „kis mennyiségekre vonatkozó felülvizsgált jegyzőkönyvnek” az összes érintett állam általi elfogadása és végrehajtása révén, az atomsorompó-kötelezettségek megsértésének jobb kimutathatósága, valamint a biztosítéki rendszer megerősítése érdekében;

39.

azon kell munkálkodni, hogy az NPT 2010. évi felülvizsgálati konferenciája és a NAÜ Igazgatótanácsa felismerje, hogy az NPT III. cikke értelmében jelenleg egy átfogó biztosítéki egyezmény és egy kiegészítő jegyzőkönyv megkötése és végrehajtása képezi az ellenőrzés mintáját;

40.

hangsúlyozni kell a NAÜ egyedi szerepét az államok atomsorompóval kapcsolatos kötelezettségei betartásának ellenőrzésében;

41.

tovább kell hangsúlyozni a NAÜ fontos szerepét a nukleáris anyagok és berendezések biztonságosságának növeléséhez való segítségnyújtásban, amelyet az államok kérésére biztosít, és fel kell szólítani az államokat a NAÜ támogatására;

42.

az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1540 (2004) és 1887 (2009) sz. határozatának és az NPT III. cikke (2) bekezdésének megfelelően fel kell ismerni a hatékony és megfelelő exportellenőrzés fontosságát;

43.

nemzeti szinten a kivitelre, átszállításra, átrakodásra és újrakivitelre vonatkozó hatékony ellenőrzéseket, valamint e célból megfelelő jogszabályokat és rendelkezéseket kell életbe léptetni, továbbá határozott nemzetközi és nemzeti erőfeszítéseket kell tenni a nukleáris fegyverek elterjedésének finanszírozása elleni küzdelem és az immateriális technológia-átruházásokhoz való hozzáférés ellenőrzése terén;

44.

az illegális kivitel, átszállítás és ügynöki tevékenység, a csempészet és az azokkal kapcsolatos pénzügyi tevékenységek folytatásától való elrettentés érdekében a nukleáris fegyverek terjesztése elleni hatékony büntetőjogi szankciókat kell életbe léptetni az ENSZ Biztonsági Tanács 1540 (2004) sz. határozatának megfelelően;

45.

a Zangger-bizottságot és a Nukleáris Szállítók Csoportját (NSG) az exportellenőrzés területén szerzett tapasztalataik megosztására kell biztatni annak érdekében, hogy az államok meríthessenek a Zangger-bizottság megállapodásaiból és az NSG iránymutatásaiból és azok végrehajtásából;

46.

rá kell mutatni az NSG iránymutatásai rövid időn belüli megerősítésének szükségességére, különösen a dúsítási és újrafeldolgozási technológiák megerősített exportellenőrzése tekintetében, és annak szükségességére, hogy az NSG keretében azon kell munkálkodni, hogy a kiegészítő jegyzőkönyvhöz való csatlakozás a nukleáris anyagokkal való ellátás feltételévé váljon;

47.

a nukleáris anyagok fizikai védelméről szóló egyezmény részes államait fel kell szólítani a módosított egyezmény mielőbbi megerősítésére, annak hatálybalépése felgyorsításának érdekében;

48.

ösztönözni kell a proliferáció-rezisztens és a biztosítéki rendszert támogató technológiák kidolgozását;

49.

az NPT IV. cikkével összhangban, és annak I., II. és III. cikkére tekintettel el kell ismerni a részes államoknak az atomenergia békés célokra történő felhasználásához való jogát, többek között a villamosenergia-termelés, az ipar, az egészségügy és a mezőgazdaság területén;

50.

elkötelezettnek kell maradni az atomenergia békés célú felhasználásának felelősségteljes fejlesztésének biztosítása iránt, amelyet a legszigorúbb védelmi, biztonsági és nonproliferációs előírásoknak megfelelően kell megvalósítani;

51.

e tekintetben ösztönözni kell a részes államokat, hogy erősítsék meg az atomenergia békés célú felhasználásának felelős fejlesztésére irányadó elveket és szabályokat, valamint tartsák be azokat;

52.

a nemzetközi együttműködés folytatásának fontosságát hangsúlyozni kell a nukleáris biztonság, a biztonságos nukleárishulladék-kezelés, a sugárvédelem és az atomkárokért való polgári jogi felelősség megerősítése érdekében, valamint fel kell szólítani azokat az államokat, amelyek ezt még nem tették meg, hogy a lehető leghamarabb csatlakozzanak minden vonatkozó egyezményhez, és teljes mértékben teljesítsék az azokból eredő kötelezettségeket;

53.

támogatni kell az atomenergia békés célú felhasználásának a legszigorúbb védelmi, biztonsági és nonproliferációs előírásoknak megfelelően történő felelős fejlesztéséhez szükséges szakképzett munkaerő képzésére irányuló nemzeti, kétoldalú és nemzetközi erőfeszítéseket;

54.

a nukleárisüzemanyag-ciklus multilaterális megközelítéseinek előnyeit továbbra is szilárdan vallani kell, amely megközelítés során a garanciákra vonatkozó mechanizmusok – önmagukban vagy más kiegészítő mechanizmusokkal együtt – nem torzíthatják a jelenlegi jól működő piacot, és foglalkozniuk kell az atomenergia békés célú felhasználásának jogával, biztosítva a nukleárisüzemanyag-ciklus biztonságát a nukleáris programjukat a legszigorúbb védelmi, biztonsági és nonproliferációs előírásoknak megfelelően fejlesztő országok számára;

55.

tudomásul kell venni, hogy több kezdeményezés – köztük a NAÜ ellenőrzése alatt álló alacsony dúsítású urán bank létrehozása – támogató mechanizmusokat biztosíthat az érdekelt országok számára, és elősegítheti a tartós multilaterális megoldásokat;

56.

ösztönözni kell és részt kell venni további párbeszédekben és konzultációkban a lezáratlan kérdések tisztázása, valamint annak érdekében, hogy növeljék a nukleárisüzemanyag-ciklusra vonatkozó multilaterális megközelítések koncepciójának támogatását.