29.10.2008

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 286/1

---

A TANÁCS 1005/2008/EK RENDELETE

(2008. szeptember 29.)

a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló közösségi rendszer létrehozásáról, továbbá a 2847/93/EGK, az 1936/2001/EK és a 601/2004/EK rendelet módosításáról és az 1093/94/EK és az 1447/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 37. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére, (1)

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére, (2)

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

mivel:

(1)

A Közösség szerződő fele az Egyesült Nemzetek 1982. december 10-i tengerjogi egyezményének (UNCLOS), megerősítette az Egyesült Nemzetek Szervezetének 1982. december 10-i tengerjogi egyezményének a kizárólagos gazdasági övezeteken túlnyúló halállományok és a hosszú távon vándorló halállományok védelmére és gazdálkodására vonatkozó rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló, 1995. augusztus 4-i megállapodást (az ENSZ 1995. évi halállomány-megállapodása), és elfogadta az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének a nemzetközi védelmi és gazdálkodási intézkedések nyílt tengeri halászhajók általi betartásának előmozdításáról szóló, 1993. november 24-i megállapodását (FAO betartási megállapodás). E rendelkezések meghatározzák különösen azt az elvet, hogy minden államnak megfelelő intézkedéseket kell elfogadnia a tengeri erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás biztosítása és a más államokkal e célból történő együttműködés érdekében.

(2)

A halászati erőforrások közös halászati politika alapján történő védelméről és fenntartható kiaknázásáról szóló, 2002. december 20-i 2371/2002/EK tanácsi rendeletben (3) foglaltak szerint a közös halászati politika célja az élő vízi erőforrások fenntartható gazdasági, környezeti és társadalmi feltételeket eredményező kiaknázásának biztosítása.

(3)

A jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan (IUU) halászat az élő vízi erőforrások fenntartható kiaknázása szempontjából az egyik legsúlyosabb fenyegetés és alapjaiban veszélyezteti a közös halászati politikát, és a világtenger felelősségteljesebb kezelésének előmozdítására irányuló nemzetközi erőfeszítéseket. Az IUU-halászat ezenkívül igen nagy veszélyt jelent a tengerek biológiai sokféleségére, ezért ezzel a problémával foglalkozni kell „A biológiai sokféleség csökkenésének megállítása 2010-ig – és azon túl” című bizottsági közleményben kitűzött célokkal összhangban.

(4)

A FAO a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló nemzetközi cselekvési tervet fogadott el 2001-ben, amelyet a Közösség jóváhagyott. Ezen túlmenően a regionális halászati irányító szervezetek a Közösség aktív támogatásával intézkedések sorát alakították ki a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat elleni fellépésre.

(5)	Nemzetközi kötelezettségvállalásaival összhangban, és tekintettel a probléma méretére és sürgető voltára, a Közösségnek lényegesen fokoznia kell az IUU-halászat elleni fellépését, és új szabályozási intézkedéseket kell elfogadnia, amelyek a jelenség valamennyi szempontjára kiterjednek.

(6)

A Közösség fellépésének elsődlegesen az IUU-halászat fogalommeghatározásába tartozó magatartásformákra kell irányulnia, és amelyek a legsúlyosabb kárt okozzák a tengeri környezetben, a halállományok fenntarthatóságában, és a halászati erőforrások megőrzésére és a velük való gazdálkodásra vonatkozó szabályokat betartó halászok társadalmi-gazdasági helyzetében.

(7)

Az IUU-halászat fogalommeghatározásával összhangban e rendelet hatályát ki kell terjeszteni a nyílt tengeren és a parti államok felségterületéhez vagy joghatósága alá tartozó tengeri vizeken – többek között a tagállamok felségterületéhez vagy joghatósága alá tartozó tengeri vizeken – folytatott halászati tevékenységekre.

(8)

Az IUU-halászat belső vetületének megfelelő kezelése céljából nélkülözhetetlen, hogy a Közösség elfogadja a közös halászati politika szabályai betartásának javításához szükséges intézkedéseket. A közös halászati politika ellenőrző rendszerének létrehozataláról szóló, 1993. október 12-i 2847/93/EGK tanácsi rendelet (4) felülvizsgálatáig e rendeletet ilyen célú rendelkezésekkel kell kiegészíteni.

(9)

A közösségi szabályok és különösen a 2847/93/EGK rendelet II. címe átfogó rendszert írnak elő, amelynek célja a közösségi halászhajókról származó kifogott mennyiség jogszerűségének ellenőrzése. A harmadik országok halászhajói által kifogott és a Közösségbe behozott halászati termékekre alkalmazandó jelenlegi rendszer nem biztosítja az ellenőrzés ezzel egyenértékű szintjét. Ez a hiányosság jelentős ösztönzés az IUU-halászatot folytató külföldi piaci szereplők számára arra, hogy termékeiket eladják a Közösségben és növeljék tevékenységük jövedelmezőségét. Mint a halászati termékeknek a világon a legnagyobb piaca és importőre, a Közösség sajátos felelősséggel tartozik annak megakadályozásában, hogy a területére behozott halászati termékek IUU-halászatból származzanak. Ezért új rendszert kell bevezetni annak biztosítására, hogy a Közösségbe behozott halászati termékek ellátási lánca megfelelő ellenőrzés alá tartozzon.

(10)

A harmadik országok lobogója alatt közlekedő halászhajóknak a közösségi kikötőkbe való belépésére irányadó közösségi szabályokat szigorítani kell annak biztosítására, hogy a harmadik országok lobogója alatt közlekedő halászhajók által kirakodott halászati termékek jogszerűsége megfelelően ellenőrizhető legyen. Ez különösen azt vonná maga után, hogy a közösségi kikötőkbe való belépés csak azon, harmadik ország lobogója alatt közlekedő halászhajók számára engedélyezett, amelyek pontos információt tudnak szolgáltatni fogásaik jogszerűségéről, és ezt az információt hitelesíttetni tudják a lobogójuk szerinti állammal.

(11)

A tengeri átrakodás kicsúszik a lobogó szerinti vagy a parti állam mindenfajta megfelelő ellenőrzése alól, és az IUU-halászatot folytató piaci szereplők szokásos módszere a fogás jogellenes voltának leplezésére. Indokolt ezért, hogy a Közösség az átrakodási műveleteket csak akkor engedélyezze, ha azokra a tagállamok kijelölt kikötőiben, harmadik országok kikötőiben közösségi halászhajók között, vagy a Közösség vizein kívül közösségi halászhajó és regionális halászati szervezetnél halszállító hajóként bejegyzett halászhajó között kerül sor.

(12)	Helyénvaló megállapítani azokat a feltételeket, eljárást és gyakoriságot, amelynek megfelelően – kockázatkezelés alapján – a tagállamoknak el kell végezniük a vizsgálati, ellenőrzési és felülvizsgálati tevékenységeket.

(13)

Be kell tiltani az IUU-halászatból származó halászati termékeknek a Közösséggel való kereskedelmét. Annak érdekében, hogy e tilalom hatékony legyen, és biztosítsa, hogy a Közösségbe behozott vagy onnan kivitt valamennyi halászati termék halászata a nemzetközi állománymegőrzési és gazdálkodási intézkedéseknek és adott esetben más, az érintett halászhajóra alkalmazandó, a tárgyhoz tartozó szabályoknak megfelelően történt, be kell vezetni egy, a halászati termékek Közösséggel való kereskedelmének egészére alkalmazandó tanúsítási rendszert.

(14)	A Közösség a tanúsítási rendszer végrehajtásánál figyelembe veszi a fejlődő országok kapacitási korlátait.

(15)

Helyénvaló, hogy e rendszer keretében a halászati termékek Közösségbe történő behozatalának egy tanúsítvány bemutatása legyen az előfeltétele. E tanúsítványnak tartalmaznia kell azt az információt, amely bizonyítja az érintett termékek jogszerűségét. A tanúsítványt a szóban forgó halakat kifogó hajó lobogója szerinti országnak hitelesítenie kell összhangban azzal a nemzetközi jogi kötelezettségével, amely szerint gondoskodnia kell arról, hogy a lobogója alatt közlekedő halászhajók betartsák a halászati erőforrások megőrzésére és a velük való gazdálkodásra vonatkozó nemzetközi szabályokat.

(16)

Lényeges, hogy ez a tanúsítási rendszer a halászati termékek Közösségbe történő valamennyi behozatalára és a Közösségből való valamennyi kivitelére vonatkozzon. E rendszert azokra a halászati termékekre is alkalmazni kell, amelyeket a lobogó szerinti államtól eltérő országba szállítottak vagy ott dolgoztak fel, mielőtt elérték volna a Közösség területét. E termékekre tehát sajátos követelményeket kell alkalmazni annak biztosítására, hogy a Közösség területére érkező termékek ne különbözzenek azoktól, amelyek jogszerűségét a lobogó szerinti állam hitelesítette.

(17)	Az „elismert gazdasági szereplő” státus odaítélésére vonatkozó különleges eljárások bevezetésével a kereskedelem méretétől és gyakoriságától függetlenül valamennyi behozott halászati termék tekintetében egyenlő szintű ellenőrzést kell biztosítani.

(18)	A tagállamok lobogója alatt közlekedő halászhajókról származó halászzsákmány kivitelét – a harmadik országokkal folytatott együttműködés keretében – szintén a tanúsítási rendszer hatálya alá kell vonni.

(19)

Azoknak a tagállamoknak, amelyekbe a termékeket be kívánják hozni, képesnek kell lenniük a szállítmányt kísérő fogási tanúsítványok hitelességének ellenőrzésére, és fel kell jogosítani őket a behozatal elutasítására, amennyiben a fogási tanúsítványra vonatkozóan az e rendeletben megállapított feltételek nem teljesülnek.

(20)	A hatékonyság növelése érdekében fontos, hogy a tranzit és átrakodott halászati termékek tekintetében az ellenőrzési és vizsgálati tevékenységeket elsősorban a célállomás szerinti tagállam hajtsa végre.

(21)

Annak érdekében, hogy a tagállamok ellenőrző hatóságai segítséget kapjanak a halászati termékek Közösséggel való kereskedelme jogszerűségének ellenőrzésével kapcsolatos feladataik ellátásához, valamint a közösségi piaci szereplők figyelmeztetése céljából közösségi riasztórendszert kell létrehozni, amely információt terjeszt az alkalmazandó állománymegőrzési és gazdálkodási szabályok egyes harmadik országok általi betartásával kapcsolatban – adott esetben – felmerülő megalapozott kételyekről.

(22)	Elengedhetetlen, hogy a Közösség visszatartó erejű intézkedéseket fogadjon el az IUU-halászatot folytató azon halászhajókkal szemben, amelyekkel szemben a lobogó szerinti állam az ilyen IUU-halászatra válaszul nem hozott megfelelő intézkedéseket.

(23)

E célból a Bizottságnak a tagállamokkal, a Közösségi Halászati Ellenőrző Hivatallal, harmadik államokkal és egyéb testületekkel együttműködésben – kockázatkezelés alapján – azonosítania kell az IUU-halászattal gyanúsított halászhajókat, és a Bizottságnak információt kell kérnie az illetékes lobogó szerinti államtól a megállapítások pontosságát illetően.

(24)	A feltételezhetően IUU-halászati tevékenységet folytató halászhajókkal kapcsolatos kivizsgálások megkönnyítésére és az állítólagos jogsértés folytatásának megelőzésére a tagállamoknak e halászhajókat egyedi ellenőrzési és vizsgálati követelmények alá kell vonniuk.

(25)

Ha a megszerzett információ alapján kellően megalapozott az a feltételezés, hogy harmadik ország lobogója alatt közlekedő halászhajók IUU-halászatban vettek részt, és az illetékes lobogó szerinti állam az ilyen IUU halászatra válaszul nem hozott hatékony intézkedést, a Bizottságnak e hajókat fel kell vennie a Közösség IUU-hajókat tartalmazó listájára.

(26)

Ha a megszerzett információ alapján kellően megalapozott az a feltételezés, hogy közösségi halászhajók IUU-halászatban vettek részt, és az illetékes lobogó szerinti tagállam az ilyen IUU halászatra válaszul e rendelet és a 2847/93/EGK rendelet szerinti hatékony intézkedést nem hozta meg, a Bizottságnak e hajókat fel kell vennie az Európai Közösség IUU-hajókat tartalmazó listájára.

(27)

Annak orvoslására, ha a lobogó szerinti állam a lobogója alatt közlekedő, és a Közösség IUU-hajókat tartalmazó listáján szereplő halászhajókkal szemben nem foganatosít hatékony intézkedést, valamint az e hajók által folytatott halászati tevékenységek folytatásának korlátozására a tagállamoknak e hajókkal szemben megfelelő intézkedéseket kell alkalmazniuk.

(28)

A Közösség IUU-hajókat tartalmazó listájára felvett halászhajók és lobogó szerinti államuk jogainak védelmére a listára vételi eljárásnak biztosítania kell a lobogó szerinti állam számára azt a lehetőséget, hogy a meghozott intézkedésekről a Bizottságnak tájékoztatást nyújtsanak, és ha lehetséges az érintett tulajdonos vagy üzemeltetők számára azt a lehetőséget, hogy az eljárás bármely szakaszában meghallgassák őket, és lehetővé kell tennie a halászhajó listáról való törlését, ha a listára való felvétel kritériumai többé nem állnak fenn.

(29)

Annak érdekében, hogy a Közösségben egységes keretrendszer jöjjön létre, és hogy elkerüljék az IUU-halászatban érintett halászhajókra vonatkozó listák megsokasodását, a regionális halászati irányító szervezetek által elfogadott, az IUU-hajók listájára felvett halászhajókat automatikusan fel kell venni a Bizottság által összeállított megfelelő listákra.

(30)

Az egyes államok által a nemzetközi jog szerint rájuk, mint lobogó, kikötő vagy forgalomba hozatal szerinti, illetve parti államra háruló azon kötelezettség teljesítésének elmulasztása, hogy megfelelő intézkedéseket hozzanak annak biztosítására, hogy halászhajóik vagy állampolgáraik betartsák a halászati erőforrások megőrzésével és a velük való gazdálkodással kapcsolatos szabályokat, az IUU-halászat fő hajtóereje, ezért a Közösségnek foglakoznia kell ezzel a kérdéssel.

(31)

E célból e nemzetközi és regionális szintű fellépésen felül a Közösséget fel kell jogosítani e nem együttműködő államok nemzetközi előírásokon alapuló, átlátható, egyértelmű és objektív kritériumok alapján történő azonosítására, valamint arra, hogy – miután elegendő időt adott nekik arra, hogy az előzetes értesítésre válaszoljanak – megkülönböztetésmentes, jogszerű és arányos intézkedéseket fogadjon el velük szemben, beleértve a kereskedelmi intézkedéseket is.

(32)

Az egyéb államokra vonatkozó kereskedelmi intézkedéseket a Tanácsnak kell elfogadnia. Mivel a nem együttműködő államok listájának az érintett államokkal szemben kereskedelmi ellenintézkedéseket kell eredményeznie, helyénvaló, hogy a Tanács fenntartsa magának a jogot arra, hogy e konkrét esetben közvetlenül gyakoroljon végrehajtási hatásköröket.

(33)

Elengedhetetlen, hogy a tagállamok állampolgárait hatékony eszközökkel tartsák vissza a harmadik országok lobogója alatt közlekedő és a Közösségen kívül tevékenykedő hajók által folytatott IUU-halászatban való részvételtől, illetve annak támogatásától, a lobogó szerinti állam felelőssége elsőbbségének sérelme nélkül. A tagállamoknak ezért be kell vezetniük a szükséges intézkedéseket, és együtt kell működniük egymással és a harmadik országokkal az IUU-halászatot folytató állampolgáraik azonosítása céljából, továbbá biztosítaniuk kell, hogy az említettekkel szemben megfelelő szankciókat alkalmazzanak, és ellenőrizniük kell a Közösségen kívüli, harmadik országok halászhajói által érintett állampolgáraik tevékenységét.

(34)

A közös halászati politika szabályainak a közösségi vizeken történő vagy közösségi piaci szereplők általi súlyos megsértése továbbra is nagy számban fordul elő, ami nagymértékben annak tudható be, hogy a tagállamok jogszabályaiban az e szabályok súlyos megsértésére előírt szankciók nem eléggé visszatartó erejűek. E hiányosságot fokozza a tagállamok által megállapított szankciók mértékének nagyfokú eltérése, ami a jogellenesen működő piaci szereplőket arra ösztönzi, hogy olyan tagállamok területén vagy tengeri vizein tevékenykedjenek, ahol a szankciók mértéke a legalacsonyabb. Ennek orvoslására a 2371/2002/EK és a 2847/93/EGK rendeletben az e terület tekintetében megállapított rendelkezésekre építve helyénvaló a Közösségen belül közelíteni a közös halászati politika szabályainak súlyos megsértésére előírt közigazgatási szankciók maximális mértékeit – figyelembe véve a súlyos jogsértés elkövetésével megszerzett halászati termékek értékét, a súlyos jogsértés ismétlődését, továbbá a halászati erőforrásokban és az érintett tengeri környezetben okozott kár értékét – valamint azonnali végrehajtási intézkedéseket és kiegészítő rendelkezéseket előírni.

(35)

A halászati tevékenységre irányadó szabályokat súlyosan megsértő magatartásformákon felül az IUU-halászathoz közvetlenül kapcsolódó üzleti tevékenységet – beleértve az IUU-halászatból származó halászati termékek kereskedelmét vagy behozatalát is –, valamint az okmányok hamisítását is súlyos jogsértésnek kell tekinteni, amelynek tekintetében a tagállamoknak a közigazgatási szankciók összehangolt maximális mértékeit kell elfogadniuk.

(36)	Az e rendelet súlyos megsértéséért előirányzott szankciókat a jogi személyekre is alkalmazni kell, mivel e jogsértéseket nagymértékben a jogi személyek érdekében vagy javára végzik.

(37)	A halászhajók tengeri észlelésére vonatkozó, egyes regionális halászati irányító szervezetekben elfogadott rendelkezéseket a Közösségen belül összehangoltan kell végrehajtani.

(38)

A tagállamok, a Bizottság és a harmadik országok közötti együttműködés elengedhetetlen annak biztosításához, hogy az IUU-halászatot megfelelően kivizsgálják és büntessék, és hogy az e rendeletben megállapított rendelkezések alkalmazhatók legyenek. Ezen együttműködés fokozására kölcsönös segítségnyújtási rendszer jön létre.

(39)

Az arányosság elvével összhangban, az IUU-halászat felszámolásával kapcsolatos alapvető célkitűzés elérése érdekében szükséges és helyénvaló szabályokat megállapítani az e rendeletben előírt intézkedésekre vonatkozóan. A Szerződés 5. cikke harmadik bekezdésének megfelelően e rendelet nem lépi túl a célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket.

(40)	Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (5) összhangban kell elfogadni.

(41)

E rendelet az IUU-halászatot az alkalmazandó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések különösen súlyos megsértésének minősíti, mivel az jelentős mértékben aláaknázza a megszegett szabályokban megfogalmazott célkitűzések elérését, és veszélyezteti az érintett állományok fenntarthatóságát, továbbá a tengeri környezet megőrzését. Tekintettel korlátozott hatályára, e rendelet végrehajtásának a halászati tevékenységeknek a közös halászati politika keretében folytatott ellenőrzésének és nyomon követésének alapvető keretrendszerét megállapító 2847/93/EGK rendeletre kell épülnie, és azt ki kell egészítenie. Ennek megfelelően, e rendelet megerősíti a 2847/93/EGK rendeletben a harmadik országok halászhajóinak kikötői ellenőrzésére vonatkozó szabályokat, amelyeket így hatályon kívül helyez, és helyükbe az e rendelet II. fejezetében megállapított kikötői ellenőrzési rendszert lépteti. Ezenfelül e rendelet a IX. fejezetben olyan szankciórendszert ír elő, amelyet kifejezetten az IUU-halászati tevékenységekre kell alkalmazni. A 2847/93/EGK rendelet szankciókra vonatkozó rendelkezéseit így továbbra is alkalmazni kell a közös halászati politika e rendelet által nem érintett szabályainak megsértésére vonatkozóan.

(42)

Az egyéneknek a személyes adatok feldolgozásával kapcsolatos védelmét a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) szabályozza, amelyet teljes mértékben alkalmazni kell az e rendelet alkalmazásában végzett adatfeldolgozásra, különös tekintettel az érintetteknek az adatokhoz való hozzáférésével, azok helyesbítésével, zárolásával és törlésével kapcsolatos jogaira, valamint a harmadik személyek értesítésére, amelyeket ebből következően e rendelet a továbbiakban nem részletez.

(43)	E rendeletnek a 2847/93/EGK, 1093/94/EK (7), 1447/1999/EK (8), 1936/2001/EK (9) és 601/2004/EK tanácsi rendelet (10) által szabályozott kérdésekre vonatkozó rendelkezéseinek hatálybalépése az említett rendeletek egy részének vagy egészének hatályon kívül helyezését eredményezi,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy és hatály

(1)   E rendelet közösségi rendszert hoz létre a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan (IUU) halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására.

(2)   Az (1) bekezdés alkalmazásában a közösségi joggal összhangban valamennyi tagállam meghozza a megfelelő intézkedéseket a rendszer hatékonyságának biztosítására. Megfelelő eszközöket bocsát illetékes hatóságai rendelkezésére, hogy lehetővé tegye a számukra az e rendeletben megállapított feladataik ellátását.

(3)   Az (1) bekezdéssel létrehozott rendszert a Szerződés hatálya alá tartozó tagállamok területén, közösségi vizeken, illetőleg a harmadik országok felségterületéhez vagy joghatósága alá tartozó tengeri vizeken vagy a nyílt tengeren folytatott valamennyi IUU-halászatra és kapcsolódó tevékenységre alkalmazni kell. A Szerződés II. mellékletében említett tengerentúli területek és országok tengeri vizein folytatott IUU-halászatot úgy kell tekinteni, mint a harmadik országok tengeri vizein folytatott IUU-halászatot.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.	„jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat” vagy „IUU-halászat”: olyan halászati tevékenység, amely jogellenesnek, nem bejelentettnek vagy szabályozatlannak minősül;

2.

„jogellenes halászat”: olyan halászati tevékenység, amelyet: a) nemzeti vagy külföldi halászhajók folytatnak egy adott állam joghatósága alá tartozó tengeri vizeken, az adott állam engedélye nélkül vagy törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek megsértésével; b) a megfelelő regionális halászati irányító szervezetben részes fél állam lobogója alatt közlekedő olyan halászhajó folytat, amely a szervezet által elfogadott, és a részes államra nézve kötelező állománymegőrzési és gazdálkodási intézkedéseket, vagy az alkalmazandó nemzetközi jog megfelelő rendelkezéseit megszegve működik; vagy c) olyan halászhajó folytat, amely megsérti a nemzeti jogszabályokat vagy a nemzetközi kötelezettségeket, beleértve az egy adott regionális halászati irányító szervezettel együttműködő államok által vállalt kötelezettségeket;

3.

„nem bejelentett halászat”: olyan halászati tevékenység, a) amelyet a nemzeti törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések megsértésével a megfelelő nemzeti hatóságnál nem, vagy tévesen jelentettek be; vagy b) amelyet egy adott regionális halászati irányító szervezet illetékességi területén folytatnak, és amelyet az adott szervezet jelentéstételi eljárásainak megsértésével nem, vagy tévesen jelentettek be;

4.

„szabályozatlan halászat”: olyan halászati tevékenység, a) amelyet a megfelelő regionális halászati irányító szervezet illetékességi területén felségjel nélküli, vagy olyan állam lobogója alatt közlekedő halászhajók folytatnak, amely állam nem részese az említett szervezetnek, vagy halászatot folytató bármely más jogalanyok folytatnak oly módon, amely nincs összhangban az adott szervezet állománymegőrzési és gazdálkodási intézkedéseivel vagy sérti azokat; vagy b) amelyet halászhajók olyan területeken folytatnak vagy halászati tevékenységük olyan halállományokra irányul, amelyek vonatkozásában nem létezik alkalmazandó állománymegőrzési vagy gazdálkodási intézkedés, és a halászatot az államnak az élő tengeri erőforrások védelmével kapcsolatos nemzetközi jogi kötelezettségével nem összeegyeztethető módon folytatják.

5.

„halászhajó”: a halászati erőforrások kereskedelmi kiaknázására használt, vagy ilyen célú felhasználásra szánt bármilyen méretű hajó, beleértve a segédhajókat, a halfeldolgozó hajókat, az átrakodásban részt vevő hajókat, a halászati termékek szállítására szolgáló felszereléssel rendelkező halszállító hajókat, a konténerhajók kivételével;

6.	„közösségi halászhajó”: a Közösségben lajstromozott és valamely tagállam lobogója alatt hajózó halászhajó;

7.	„halászati engedély”: halászati tevékenységek végzésére való jogosultság egy meghatározott időszakban vagy területen, illetve egy adott halászat vonatkozásában;

8.

„halászati termékek”: a vám- és statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet (11) által megállapított kombinált nómenklatúra 3. fejezete és az 1604 és 1605 vámtarifaszám alá tartozó bármely termék, kivéve az e rendelet I. mellékletében felsorolt termékeket;

9.	„állománymegőrzési és gazdálkodási intézkedések”: az élő tengeri erőforrások egy vagy több fajának megőrzésére és az azokkal való gazdálkodására irányuló, a nemzetközi és/vagy közösségi jog megfelelő szabályaival összhangban elfogadott és hatályos intézkedések;

10.	„átrakodás”: egy halászhajó fedélzetén található bármely halászati termék egy részének vagy egészének egy másik halászhajóra történő áthelyezése;

11.	„behozatal”: halászati termékek beléptetése a Közösség területére, beleértve az EK területén található kikötőkben történő átrakodás céljából való beléptetést is;

12.	„közvetett behozatal”: halászati termékek behozatala a Közösségbe a fogásért felelős halászhajó lobogója szerinti államtól eltérő harmadik ország területéről;

13.	„kivitel”: a tagállami lobogó alatt közlekedő halászhajók által halászott halászati termékek harmadik országba irányuló bármely szállítása, beleértve a Közösség területéről, harmadik országokból vagy halászterületekről kiinduló, harmadik országba irányuló szállítást is;

14.	„újrakivitel”: a korábban a Közösség területére behozott halászati termékeknek a Közösség területéről kiinduló szállítása;

15.

„regionális halászati irányító szervezet”: szubregionális, regionális vagy hasonló rendszer, amely az azt létrehozó egyezmény vagy megállapodás értelmében a nemzetközi jog által elismert illetékességgel rendelkezik állománymegőrzési és gazdálkodási intézkedések megállapítására a felügyelete alá tartozó élő tengeri erőforrásokra vonatkozóan;

16.

„szerződő fél”: a regionális halászati irányító szervezetet létrehozó nemzetközi egyezmény vagy megállapodás szerződő fele, valamint az ilyen szervezettel együttműködő államok, halászatot folytató vagy egyéb jogalanyok, amelyek az ilyen szervezet tekintetében az együttműködő nem szerződő fél jogállásával rendelkeznek;

17.

„észlelés”: a tagállam tengeren végzett ellenőrzésért felelős illetékes hatósága, vagy egy közösségi vagy harmadik országbeli halászhajó parancsnoka által olyan halászhajóval kapcsolatban végzett bármilyen megfigyelés, amely megfelelhet a 3. cikk (1) bekezdésében említett egy vagy több kritériumnak;

18.	„közös halászati művelet”: két vagy több halászhajó közötti olyan művelet, amelynek során a fogás valamely halászhajó halászeszközéből átkerül egy másik halászhajó halászeszközébe, vagy amely esetében a halászhajók által alkalmazott eljáráshoz egyetlen közös halászeszközre van szükség;

19.	„jogi személy”: az alkalmazandó nemzeti jog szerint ilyen jogállással rendelkező bármely jogalany, kivéve az államokat, a közhatalmat gyakorló közintézményeket vagy közjogi testületeket;

20.	„kockázat”: a Közösség területére behozott vagy onnan kivitt halászati termékeket érintő olyan esemény valószínűsége, amely megakadályozza e rendelet vagy az állománymegőrzési és gazdálkodási intézkedések megfelelő alkalmazását;

21.

„kockázatkezelés”: a kockázat rendszeres megállapítása és a kockázatnak való kitettség korlátozásához szükséges valamennyi intézkedés végrehajtása. Ezen intézkedések közé tartozik adatok és információk gyűjtése, a kockázatelemzés és -értékelés, intézkedések előírása, illetve megtétele, valamint az eljárás és az eljárás eredményeinek rendszeres figyelemmel kísérése és felülvizsgálata a nemzetközi, közösségi vagy nemzeti források vagy stratégiák alapján;

22.	„nyílt tenger”: az ENSZ tengerjogi egyezménye (UNCLOS) 86. cikkében meghatározott tengerrész egésze;

23.	„szállítmány”: olyan termékek, amelyeket egy exportőrtől egy címzettnek egyidejűleg szállítanak, vagy amelynek az exportőrtől a címzettnek történő szállítása egyetlen fuvarokmánnyal történik.

3. cikk

IUU-halászatot folytató halászhajók

(1)   Egy halászhajóról akkor vélelmezhető, hogy IUU-halászatot folytat, ha kimutatható, hogy a térségben alkalmazandó állománymegőrzési és gazdálkodási intézkedésekkel ellentétesen a következőképpen járt el:

a)	a lobogó szerinti vagy a megfelelő parti állam által kiállított érvényes jogosítvány, felhatalmazás vagy engedély nélkül halászott; vagy

b)	nem teljesítette kötelezettségeit a fogás vagy a fogással kapcsolatos adatok rögzítése és jelentése terén, ideértve a hajómegfigyelési rendszeren keresztül továbbítandó adatokat, illetve a 6. cikk szerinti előzetes értesítést is; vagy

c)	halászat elől elzárt területen vagy halászati tilalom idején, illetőleg kvóta nélkül, vagy a kvóta elérését követően vagy halászattól elzárt mélységben halászott; vagy

d)	célzott halászatot folytatott olyan állomány tekintetében, amely moratórium alatt áll, vagy amelyet tilos halászni; vagy

e)	tiltott vagy a szabályoknak nem megfelelő halászeszközt használt; vagy

f)	azonosítóit vagy lajstromozását meghamisította vagy álcázta; vagy

g)	a vizsgálattal kapcsolatos bizonyítékot elleplezte, meghamisította vagy megsemmisítette; vagy

h)	akadályozta a tisztviselőket az alkalmazandó állománymegőrzési és gazdálkodási intézkedések betartásának ellenőrzésére vonatkozó feladataik ellátásában, vagy akadályozta a megfigyelőket a közösségi szabályok betartásának vizsgálatával összefüggő feladataik teljesítésében; vagy

i)	fogható méreten aluli halakat vett a fedélzetre, rakodott át vagy rakodott ki a hatályos jogszabályok megsértésével; vagy

j)

e rendelet szerinti IUU-halászatot folytatóként azonosított, különösen a Közösségnek az IUU hajókra vonatkozó listáján szereplő, vagy egy regionális halászati irányító szervezet ugyanilyen listáján szereplő más halászhajóra rakodott át, vagy azzal közös halászati műveletekben vett részt, vagy támogatott ilyen hajót, vagy biztosította annak újraellátását; vagy

k)

egy regionális halászati irányító szervezet területén annak állománymegőrzési és gazdálkodási intézkedéseivel nem összeegyeztethető módon vagy azokat megsértve folytatott halászati tevékenységet, és a szervezetben nem részes vagy a szervezet által kialakított módon azzal együttműködést nem folytató állam lobogója alatt közlekedik; vagy

l)	nincs felségjelzése, ennélfogva a nemzetközi jog értelmében ismeretlen honosságú hajó.

(2)   Az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységek a 42. cikkel összhangban a jogsértés mértékétől függően súlyos jogsértésnek minősülnek, amelynek súlyosságát a tagállam illetékes hatóságának kell megállapítania a kár nagyságának, értékének, valamint a jogsértés terjedelmének, vagy ismétlődésének mint szempontnak a figyelembevételével.

II. FEJEZET

HARMADIK ORSZÁGOK HALÁSZHAJÓINAK TAGÁLLAMI KIKÖTŐI ELLENŐRZÉSE

I. SZAKASZ

Harmadik országok halászhajóinak a kikötőbe való belépésére vonatkozó feltételek

4. cikk

Kikötői ellenőrzés

(1)   Az IUU-halászat megelőzése, megakadályozása és felszámolása céljából a tagállamok kikötőibe befutó, harmadik országok halászhajói tekintetében a kikötői ellenőrzés hatékony rendszerét kell fenntartani.

(2)   Harmadik országok halászhajói számára tilos a tagállamok kikötőibe történő belépés, a kikötői szolgáltatások nyújtása és az ilyen kikötőkben végzett kirakodási vagy átrakodási műveletek elvégzése, ha nem teljesítik az e rendeletben megállapított követelményeket, kivéve a vis maiornak vagy a veszélyhelyzetnek az UNCLOS 18. cikke szerinti eseteit (a továbbiakban „vis maior vagy veszélyhelyzet”), amennyiben e szolgáltatások szigorúan az adott helyzet megoldásához szükségesek.

(3)   A közösségi vizeken tilos a harmadik országok halászhajói közötti vagy az ilyen halászhajók és a tagállami lobogó alatt közlekedő halászhajók közötti átrakodás, és arra csak a kikötőben kerülhet sor, e fejezet rendelkezéseinek megfelelően.

(4)   Valamely tagállam lobogója alatt közlekedő halászhajók a közösségi vizeken kívül nem jogosultak a harmadik országok halászhajóiról származó halászzsákmány tengeri átrakodására, kivéve, ha e halászhajókat valamely regionális halászati irányító szervezet halszállító hajókként lajstromozta.

5. cikk

Kijelölt kikötők

(1)   A tagállamok olyan kikötőket vagy parthoz közeli helyeket jelölnek ki, ahol a 4. cikk (2) bekezdésben említett, a halászati termékek kirakodására vagy átrakodására irányuló műveletek és kikötői szolgáltatások engedélyezettek.

(2)   A kikötői szolgáltatások igénybevétele, valamint a kirakodási és átrakodási műveletek elvégzése harmadik országok halászhajói számára csak a kijelölt kikötőkben megengedett.

(3)   A tagállamok minden évben legkésőbb január 15-ig eljuttatják a Bizottsághoz a kijelölt kikötők listáját. Az e listát érintő bármely további változásról a változás hatálybalépését megelőzően legalább 15 nappal értesíteni kell a Bizottságot.

(4)   A Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában, valamint a honlapján haladéktalanul közzéteszi a kijelölt kikötők listáját.

6. cikk

Előzetes értesítés

(1)   Harmadik országok halászhajóinak parancsnokai vagy képviselőik a kikötőbe érkezés becsült idejét megelőzően legalább 3 munkanappal közlik a következő információkat azon tagállam illetékes hatóságaival, amelynek kijelölt kikötőjét vagy kirakodóhelyeit használni kívánják:

a)	a hajó azonosító jele;

b)	a rendeltetés szerinti kijelölt kikötő neve, valamint a kikötés, a kirakodás, az átrakodás vagy a szolgáltatások igénybevételének céljai;

c)	halászati engedély vagy adott esetben a halászati műveletek támogatásának vagy a halászati termékek átrakodásának engedélyezése;

d)	a halászati út időpontjai;

e)	a kikötőbe érkezés becsült napja és időpontja;

f)	az egyes fajok fedélzeten tartott mennyisége vagy adott esetben negatív jelentés;

g)	az övezet vagy övezetek, ahol a fogásra vagy az átrakodásra sor került, legyen az a közösségi vizeken belüli övezet, egy harmadik állam felségterületéhez vagy joghatósága alá tartozó övezet, vagy a nyílt tenger;

h)	a fajonként kirakandó vagy átrakandó mennyiségek.

A harmadik országok halászhajóinak parancsnokai vagy képviselőik mentesülnek az a), c), d), g) és h) pontokban foglalt információ közlése alól, amennyiben a III. fejezet szerint a Közösség területén kirakandó vagy átrakandó fogás teljes mennyiségére hitelesítettek fogási tanúsítványt.

(2)   Az (1) bekezdés szerinti értesítéshez csatolni kell a III. fejezettel összhangban hitelesített fogási tanúsítványt, ha a harmadik ország halászhajója halászati terméket szállít fedélzetén. A regionális halászati irányító szervezetek által elfogadott fogási dokumentáció vagy kikötői ellenőrzési rendszer részét képező fogási dokumentumok vagy a kikötő szerinti illetékes állam által végzett ellenőrzéssel kapcsolatos formanyomtatványok elismeréséről szóló 14. cikkben megállapított rendelkezéseket megfelelően kell alkalmazni.

(3)   A Bizottság az 54. cikk (2) bekezdésébenben említett eljárással összhangban korlátozott és megújítható időszakra mentesítheti a harmadik országok halászhajóinak egyes kategóriáit az (1) bekezdésben foglalt kötelezettség alól, vagy rendelkezhet más értesítési időtartamról, figyelembe véve többek között a halászati termék típusát, valamint az azon halászterületek, kirakodóhelyek és kikötők közötti távolságot, ahol a kérdéses hajókat lajstromozták vagy a listára felvették.

(4)   Ezt a cikket a Közösség és harmadik országok között kötött halászati megállapodásokban előírt különös rendelkezések sérelme nélkül kell alkalmazni.

7. cikk

Engedélyezés

(1)   A 37. cikk 5. pontjának sérelme nélkül harmadik ország halászhajója csak akkor kap engedélyt a kikötőbe történő belépésre, ha a 6. cikk (1) bekezdésében megállapított információ teljes, és amennyiben a harmadik országbeli halászhajó halászati termékeket szállít fedélzetén, rendelkezésére áll a 6. cikk (2) bekezdésében említett fogási tanúsítvány.

(2)   A kirakodás vagy átrakodás műveletei kikötőben történő megkezdésének engedélyezése az (1) bekezdésben előírtak szerint benyújtott információk teljességének meghatározására irányuló, vizsgálattól, és adott esetben a 2. szakasz szerinti ellenőrzés lefolytatásától függ.

(3)   E cikk (1) és (2) bekezdésétől eltérve, a kikötő szerinti tagállam engedélyezheti a kikötőbe történő belépést és a kirakodás egészét vagy egy részét azokban az esetekben, ha a 6. cikk (1) bekezdésében említett információ nem teljes, vagy ellenőrzése, illetve vizsgálata folyamatban van, de ezekben az esetekben az illetékes hatóságok ellenőrzése alatt, raktáron tartják a szóban forgó halászati termékeket. A halászati termékeket akkor adják ki eladásra, átvételre vagy szállításra, ha a 6. cikk (1) bekezdésében meghatározott információ beérkezett, vagy a vizsgálati, illetve ellenőrzési eljárás befejeződött. Ha ez az eljárás nem fejeződik be a kirakodástól számított 14 napon belül, a kikötő szerinti tagállam a halászati termékeket lefoglalhatja, és nemzeti szabályaival összhangban rendelkezhet vele. A raktározás költségeit a piaci szereplők viselik.

8. cikk

A kirakodási és átrakodási műveletek rögzítése

(1)   A harmadik országbeli halászhajók parancsnokainak vagy képviselőiknek a kirakodási vagy átrakodási műveletek előtt lehetőleg elektronikus úton be kell nyújtaniuk a kirakodás vagy átrakodás céljából használt kijelölt kikötő szerinti tagállam illetékes hatóságainak a kirakandó vagy átrakandó halászati termékek fajonkénti mennyiségét, valamint az egyes fogások időpontját és helyét tartalmazó nyilatkozatot. A parancsnokok és képviselőik felelősséggel tartoznak e nyilatkozatok pontosságáért.

(2)   A tagállamok az (1) bekezdésben meghatározott nyilatkozatok eredeti példányait, vagy elektronikus továbbítás esetén azok papírformátumú változatát legalább hároméves, vagy a nemzeti szabályokkal összhangban hosszabb időtartamra megőrzik.

(3)   A kirakodással és az átrakodással kapcsolatos nyilatkozati eljárásokat és formanyomtatványokat az 54. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell megállapítani.

(4)   A tagállamok minden naptári negyedév első hónapjának vége előtt számítógépes adatátvitel útján értesítik a Bizottságot a harmadik országok halászhajói által az előző negyedévben a kikötőikben kirakodott és/vagy átrakodott mennyiségekről.

2. SZAKASZ

Kikötői ellenőrzés

9. cikk

Általános elvek

(1)   A tagállamok kijelölt kikötőikben évente a harmadik országbeli halászhajók által végzett kirakodási és átrakodási műveletek legalább 5 %-ára kiterjedő ellenőrzést végeznek, az 54. cikk (2) bekezdésében említett eljárás során kockázatértékelés alapján megállapított referenciaértékeknek megfelelően, a regionális halászati irányító szervezetek által megállapított magasabb küszöbértékek sérelme nélkül.

(2)   Minden esetben ellenőrzést kell folytatni a következő halászhajók tekintetében:

a)	a 48. cikknek megfelelően észlelt halászhajók;

b)	a IV. fejezetnek megfelelően a közösségi riasztórendszer szerinti értesítés keretében bejelentett halászhajók;

c)	a Bizottság által a 25. cikknek megfelelően feltételezhetően IUU-halászatban részt vevőként azonosított halászhajók;

d)	az IUU-hajók azon listáján szereplő halászhajók, amelyet egy regionális halászati irányító szervezet fogadott el, és amelyről a 30. cikknek megfelelően a tagállamoknak értesítést küldtek.

10. cikk

Ellenőrzési eljárás

(1)   Az ellenőrzésért felelős tisztviselők („tisztviselők”) jogosultak megvizsgálni a halászhajó valamennyi releváns részét, fedélzetét és helyiségét, a feldolgozott vagy feldolgozatlan halászzsákmányt, a hálókat és más halászeszközöket, a felszerelést és bármely olyan vonatkozó dokumentumot, amelynek ellenőrzését az alkalmazandó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezésekkel, valamint a nemzetközi gazdálkodási és állománymegőrzési intézkedésekkel összhangban szükségesnek ítélik. A tisztviselők emellett kikérdezhetik azon személyeket, akik az ellenőrizendő körülményre vonatkozóan valószínűleg információval rendelkeznek.

(2)   Az ellenőrzés magában foglalja a teljes kirakodási vagy átrakodási művelet figyelemmel kísérését, és a kirakodásról szóló előzetes értesítésben rögzített fajonkénti mennyiségek és a kirakodott vagy átrakodott fajonkénti mennyiségek közötti keresztellenőrzéseket.

(3)   A tisztviselők a halászhajó parancsnokának jelenlétében írják alá az ellenőrzésről szóló jelentésüket, akinek joga van bármilyen általa lényegesnek tartott információval kiegészíteni vagy kiegészíttetni a jelentést. A tisztviselők feltüntetik a hajónaplóban, hogy ellenőrzést hajtottak végre.

(4)   Az ellenőrzési jelentés egy példányát át kell adni a halászhajó parancsnokának, aki továbbíthatja azt a tulajdonosnak.

(5)   A parancsnoknak a halászhajó ellenőrzésekor együtt kell működnie és segítséget kell nyújtania, és a tisztviselőket feladataik ellátása közben nem akadályozhatja, nem félemlítheti meg és nem zavarhatja.

11. cikk

Jogsértésekre alkalmazandó eljárás

(1)   Ha az ellenőrzés során gyűjtött információ a tisztviselő számára bizonyítékkal szolgál annak feltételezésére, hogy a halászhajó a 3. cikkben megállapított kritériumok szerint IUU-halászatot folytatott, akkor a tisztviselő:

a)	rögzíti a feltételezett jogsértést az ellenőrzési jelentésben;

b)	megteszi a szükséges intézkedéseket a feltételezett jogsértés bizonyítékainak megóvására;

c)	haladéktalanul továbbítja az ellenőrzési jelentést az illetékes hatóságnak.

(2)   Ha az ellenőrzés eredményei bizonyítékkal szolgálnak arra, hogy a harmadik ország halászhajója a 3. cikkben megállapított kritériumok szerint IUU-halászatot folytatott, a kikötő szerinti tagállam illetékes hatósága nem engedélyezi az adott hajó számára a halászzsákmány kirakodását vagy átrakodását.

(3)   Az ellenőrzést folytató tagállam haladéktalanul értesíti a Bizottságot vagy az általa kijelölt szervet a kirakodási vagy átrakodási műveletek megtagadását érintően a (2) bekezdésnek megfelelően hozott határozatáról, és az értesítéshez csatolja az ellenőrzési jelentés egy példányát; a Bizottság vagy az általa kijelölt szerv haladéktalanul továbbítja ezt az ellenőrzött halászhajó lobogója szerinti állam illetékes hatóságának, a rakományt átrakodó hajó vagy hajók lobogó szerinti államának küldött másolattal, ha az ellenőrzött halászhajó átrakodási műveletben vett részt. Az értesítés egy példányát adott esetben meg kell küldeni azon regionális halászati irányító szervezet ügyvezető titkárának, amelynek illetékességi területén a fogásra sor került.

(4)   Ha a feltételezett jogsértésre nyílt tengeren került sor, a kikötő szerinti tagállam együttműködik a lobogó szerinti állammal annak kivizsgálásában, és adott esetben alkalmazza az érintett kikötő szerinti tagállam joga által előírt szankciókat, amennyiben a nemzetközi joggal összhangban a lobogó szerinti állam kifejezetten hozzájárult joghatósága átadásához. Ezenkívül, ha a feltételezett jogsértésre harmadik ország tengeri vizein került sor, a kikötő szerinti tagállam a parti állammal is együttműködik annak kivizsgálásában, és adott esetben alkalmazza a kikötő szerinti tagállam joga által előírt szankciókat, amennyiben a nemzetközi joggal összhangban a parti állam kifejezetten hozzájárult joghatósága átadásához.

III. FEJEZET

FOGÁSI TANÚSÍTÁSI RENDSZER HALÁSZATI TERMÉKEK BEHOZATALA ÉS KIVITELE TEKINTETÉBEN

12. cikk

Fogási tanúsítványok

(1)   Tilos az IUU-halászat útján szerzett halászati termékek Közösségbe történő behozatala.

(2)   Az (1) bekezdésben megállapított tilalom tényleges betartatásának biztosítása érdekében a halászati termékek csak úgy hozhatók be a Közösségbe, ha azokat az e rendelet szerinti fogási tanúsítvány kíséri.

(3)   A (2) bekezdésben említett fogási tanúsítványt azon fogást ejtő halászhajó vagy halászhajók lobogója szerinti állam hitelesíti, amelyből a halászati termékek származnak. Annak tanúsítására szolgál, hogy e fogásokra az alkalmazandó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezésekkel, valamint a nemzetközi állománymegőrzési és gazdálkodási intézkedésekkel összhangban került sor.

(4)   A fogási tanúsítvány tartalmazza a II. mellékletben szereplő mintán meghatározott valamennyi információt, és azt a lobogó szerinti tagállam azon hatósága hitelesíti, amely rendelkezik az információ pontosságának tanúsításához szükséges hatáskörrel. A 20. cikk (4) bekezdésével létrehozott együttműködés keretében a hajók lobogója szerinti államokkal kötött megállapodás alapján a fogási tanúsítványt megállapítani, hitelesíteni vagy benyújtani elektronikus eszközökkel is lehet, vagy olyan elektronikus nyomkövető rendszerekkel helyettesíteni, melyek ugyanolyan szintű, hatóságok általi ellenőrzést biztosítanak.

(5)   A fogási tanúsítvány végrehajtásának hatálya alól kizárt termékeknek az I. mellékletben található jegyzékét minden évben felül lehet vizsgálni a II., III., IV., V., VIII., X. és XII. fejezetnek megfelelően gyűjtött információk eredményei alapján, és módosítani lehet az 54. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban.

13. cikk

A regionális halászati irányító szervezetek keretében elfogadott és hatályos fogási dokumentációs rendszerek

(1)   Azokat a fogási dokumentumokat és kapcsolódó dokumentumokat, amelyeket egy regionális halászati irányító szervezet által elfogadott fogási dokumentációs rendszerrel összhangban hitelesítettek, és amelyeket az e rendeletben megállapított követelményeknek megfelelőnek ismertek el, fogási tanúsítványként kell elfogadni az azon fajokból származó halászati termékek tekintetében, amelyekre az ilyen fogási dokumentációs rendszert alkalmazni kell, és a tanúsítványok a 16. és 17. cikkel összhangban a behozatal szerinti tagállamra háruló vizsgálati és ellenőrzési követelmények, valamint a 18. cikkben megállapított, a behozatal visszautasítására vonatkozó rendelkezések hatálya alá tartoznak. Az ilyen fogási dokumentációs rendszerek listáját az 54. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell megállapítani.

(2)   Az (1) bekezdést azon hatályos egyedi rendeletek sérelme nélkül kell alkalmazni, amelyek a közösségi jogot ilyen fogási dokumentációs rendszerrel egészítették ki.

14. cikk

Halászati termékek közvetett behozatala

(1)   A Közösségbe a hajó lobogója szerinti államon kívüli harmadik országból ugyanazon formában szállított, egyetlen szállítmányt alkotó halászati termékek behozatalának feltétele az, hogy az importőr benyújtsa a behozatali tagállamok hatóságaihoz az alábbi dokumentumokat:

a)	a hajó lobogója szerinti állam által hitelesített fogási tanúsítvány(ok); és

b)

dokumentált bizonyítéka annak, hogy a halászati termékeket a kirakodáson, újra berakodáson vagy a jó és eredeti állapotban való megőrzésükre irányuló egyéb műveleten kívül más műveletnek nem vetették alá, és azon harmadik országban az illetékes hatóságok felügyelete alatt maradtak. A dokumentált bizonyítékokat a következő módon kell benyújtani: i. adott esetben a hajó lobogója szerinti állam területéről az adott harmadik országon történő áthaladásra kiadott egységes fuvarokmány; vagy ii. az adott harmadik ország illetékes hatóságai által kiadott dokumentum, mely: — pontos leírást ad a halászati termékekről, továbbá megadja kirakodásuk és újraberakodásuk időpontját, és adott esetben a hajók vagy más használt szállítóeszközök nevét, és — jelzi, hogy a halászati termékek milyen feltételek között voltak abban a harmadik országban. Ha az érintett fajok valamely regionális halászati irányító szervezetnek a 13. cikk szerint elismert fogási dokumentációs rendszerének hatálya alá tartoznak, a fenti dokumentum helyettesíthető a fogási dokumentációs rendszer újrakiviteli bizonyítványával, amennyiben a harmadik ország megfelelően teljesítette a rá vonatkozó értesítési követelményeket.

(2)   A Közösségbe egy, a hajó lobogója szerinti államon kívüli harmadik országban feldolgozott, egyetlen szállítmányt alkotó halászati termékek behozatalának a feltétele az, hogy az importőr benyújtsa a behozatali tagállamok hatóságaihoz az adott harmadik országban lévő feldolgozóüzemnek a IV. mellékletben szereplő formanyomtatvány szerint megtett és illetékes hatósága által jóváhagyott nyilatkozatát, amely:

a)	pontos leírást ad a feldolgozatlan és feldolgozott termékekről és a vonatkozó mennyiségekről;

b)	jelzi, hogy a feldolgozott termékeket az adott harmadik országban dolgozták fel azokból a fogásokból, amelyeket a lobogó szerinti állam által hitelesített fogási tanúsítvány(ok) kísér(nek); és

c)

az alábbi mellékletekkel van ellátva: i. az eredeti fogási tanúsítvány(ok), amennyiben az érintett halászzsákmány egészét felhasználták az egyetlen szállítmányként exportált halászati termékek feldolgozásához; vagy ii. az eredeti fogási tanúsítvány(ok) másolata, amennyiben az érintett halászzsákmány egy részét használták fel az egyetlen szállítmányként exportált halászati termékek feldolgozásához.

Ha az érintett fajok valamely regionális halászati irányító szervezetnek a 13. cikk szerint elismert fogási dokumentációs rendszerének hatálya alá tartoznak, a nyilatkozat helyettesíthető a fogási dokumentációs rendszer újrakiviteli bizonyítványával, amennyiben a harmadik ország megfelelően teljesítette a rá vonatkozó értesítési követelményeket.

3.   Az e cikk (1) bekezdésének b) pontjában és (2) bekezdésében említett dokumentumokat és nyilatkozatot a 20. cikk (4) bekezdésével létrehozott együttműködés keretében elektronikus úton is be lehet nyújtani.

15. cikk

A tagállami lobogó alatt közlekedő halászhajók által fogott halászzsákmány kivitele

(1)   A tagállami lobogó alatt közlekedő hajók által fogott halászzsákmány kiviteléhez a lobogó szerinti tagállam illetékes hatóságainak – amennyiben az a 20. cikk (4) bekezdésében meghatározott együttműködés keretében szükséges – a 12. cikk (4) bekezdésében megállapítottak szerint hitelesíteniük kell a fogási tanúsítványt.

(2)   A lobogó szerinti tagállamok értesítik a Bizottságot a fogási tanúsítványok (1) bekezdésben említett hitelesítésére jogosult hatóságaikról.

16. cikk

A fogási tanúsítványok benyújtása és vizsgálata

(1)   A hitelesített fogási tanúsítványt a Közösség területére történő belépés helyére való megérkezés becsült ideje előtt legalább három munkanappal az importőr benyújtja azon tagállam illetékes hatóságához, amelybe a terméket be kívánják vinni. A három munkanapos határidőt a halászati termék típusa, a Közösség területére való belépés helye vagy a felhasznált szállítóeszköz szerint lehet elfogadni. Az illetékes hatóság kockázatkezelés alapján megvizsgálja a fogási tanúsítványt a lobogó szerinti államtól a 20. és 22. cikkel összhangban kapott értesítésben foglalt információ alapján.

(2)   A (1) bekezdéstől eltérve azon importőrök, akik az elismert gazdasági szereplő státust megkapták, az (1) bekezdésben említett határidőn belül értesíthetik a tagállam illetékes hatóságait a termékek érkezéséről, és gondoskodnak arról, hogy a fogási tanúsítvány és a 14. cikkben említett kapcsolódó dokumentumok a hatóságok rendelkezésére álljanak az e cikk (1) bekezdésével összhangban végzett vizsgálat vagy a 17. cikkel összhangban végzett ellenőrzések céljából.

(3)   Az elismert gazdasági szereplő státus egy tagállam illetékes hatóságai által egy importőr részére való megadásának feltételei többek között:

a)	az importőr a tagállam területén székhellyel rendelkezik;

b)	az importműveletek száma és mennyisége elégséges ahhoz, hogy igazolja a (2) bekezdésben említett eljárás végrehajtását;

c)	az állománymegőrzési és gazdálkodási intézkedések követelményeinek betartását igazoló megfelelő nyilvántartás;

d)	a kereskedelmi és – adott esetben – a szállítási és feldolgozási nyilvántartásra vonatkozó, kielégítő gazdálkodási rendszer, mely e rendelet alkalmazásában lehetővé teszi a megfelelő vizsgálatok és ellenőrzések végrehajtását;

e)	ezen vizsgálatok és ellenőrzések lefolytatását elősegítő eszközök megléte;

f)	adott esetben a végzett tevékenységekhez közvetlenül kapcsolódó szakértelemre vagy szakmai képesítésre vonatkozó gyakorlati előírások; valamint

g)	adott esetben az igazolt pénzügyi fizetőképesség.

A tagállamok a státus megadását követően a lehető leghamarabb közlik a Bizottsággal az elismert gazdasági szereplők nevét és címét. A Bizottság elektronikus úton a tagállamok rendelkezésére bocsátja ezen információt.

Az elismert gazdasági szereplő státusra vonatkozó szabályok az 54. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kerülhetnek meghatározásra.

17. cikk

Ellenőrzések

(1)   A tagállamok illetékes hatóságai minden olyan ellenőrzést lefolytathatnak, melyet szükségesnek ítélnek az e rendeletben foglalt rendelkezések helyes alkalmazásának biztosítására.

(2)   Az ellenőrzések különösen a következőkből állhatnak: a termékek megvizsgálása, a bejelentett adatok ellenőrzése, a dokumentumok meglétének és hitelességének ellenőrzése, a gazdasági szereplők elszámolásainak és más nyilvántartások vizsgálata, a termékek szállítóeszközének megvizsgálása, a konténereket és raktárhelyiségeket is beleértve, hivatalos kivizsgálás és más hasonló intézkedések, továbbá a halászhajók II. fejezet szerinti kikötői vizsgálata.

(3)   Az ellenőrzések a kockázatkezelés szerint nemzeti vagy közösségi szinten kidolgozott kritériumok alapján azonosított kockázatra irányulnak. A tagállamok 2008. október 29-től számított 30 munkanapon belül értesítik a Bizottságot nemzeti kritériumaikról, és naprakésszé teszik ezt az információt. A közösségi kritériumokat az 54. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell megállapítani.

(4)   Minden olyan esetben le kell folytatni az ellenőrzéseket, amikor:

a)	a tagállam ellenőrző hatósága okkal kérdőjelezi meg magának a fogási tanúsítványnak, a lobogó szerinti tagállam megfelelő hatósága hitelesítő pecsétjének vagy aláírásának a hitelességét; vagy

b)

a tagállam ellenőrző hatósága olyan információ birtokában van, amely kétségbe vonja, hogy a halászhajó megfelel-e az alkalmazandó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseknek vagy az állománymegőrzési és gazdálkodási intézkedéseknek, illetve teljesíti-e e rendelet egyéb követelményeit; vagy

c)

a halászhajókról, halászati társaságokról, vagy bármely más szereplőről feltételezett IUU-halászattal összefüggésben érkezett bejelentés, beleértve azokat a halászhajókat, amelyeket egy regionális halászati irányító szervezetnek jelentettek be az e szervezet által abból a célból elfogadott jogi eszköz értelmében, hogy összeállítsa azoknak a hajóknak a listáját, amelyek feltételezhetően jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászatot folytattak; vagy

d)	lobogó szerinti államokat vagy reexportáló országokat jelentettek be egy regionális halászati irányító szervezetnek az e szervezet által abból a célból elfogadott jogi eszköz értelmében, hogy kereskedelmi intézkedéseket alkalmazzon a lobogó szerinti államokkal szemben; vagy

e)	a közösségi riasztórendszer keretében a 23. cikk (1) bekezdése szerinti riasztójelzést tettek közzé.

(5)   A tagállamok véletlenszerű ellenőrzések lefolytatása mellett is dönthetnek a (3) és (4) bekezdésben említett ellenőrzéseken felül.

(6)   Ellenőrzés céljából a tagállam illetékes hatóságai segítséget kérhetnek a lobogó szerinti állam vagy a 14. cikkben említett, a lobogó szerinti államtól eltérő harmadik ország illetékes hatóságaitól, amely esetben:

a)

a segítségnyújtás iránti megkeresés megadja azokat az indokokat, hogy a kérdéses állam illetékes hatóságaiban miért merült fel megalapozott kétség a bizonyítvány és a benne foglalt állítások hitelességét és/vagy a termékek állománymegőrzési és gazdálkodási intézkedéseknek való megfelelését illetően. A segítségnyújtás iránti megkeresés alátámasztására továbbítani kell a fogási tanúsítvány másolatát és bármely olyan információt vagy dokumentumot, amely arra enged következtetni, hogy a tanúsítványban szereplő információ pontatlan. A megkeresést haladéktalanul meg kell küldeni a lobogó szerinti állam vagy a 14. cikkben említett, a lobogó szerinti harmadik országtól különböző állam illetékes hatóságainak;

b)

az ellenőrzési eljárást az ellenőrzés iránti megkeresés időpontjától számított 15 napon belül be kell fejezni. Ha az érintett lobogó szerinti állam illetékes hatóságai nem tudják tartani a határidőt, a tagállam ellenőrző hatóságai a lobogó szerinti állam vagy a 14. cikkben említett, a lobogó szerinti harmadik országtól különböző állam kérelmére legfeljebb további 15 nappal meghosszabbíthatják a válaszadásra rendelkezésre álló határidőt.

(7)   A termékek piacra bocsátását fel kell függeszteni az (1)–(6) bekezdésben említett ellenőrzési eljárás eredményeinek megérkezéséig. A raktározás költségeit a piaci szereplő viseli.

(8)   A tagállamok értesítik a Bizottságot a fogási tanúsítványoknak a 16. cikk és e cikk (1)–(6) bekezdései szerinti vizsgálatára és ellenőrzésére hatáskörrel rendelkező hatóságaikról.

18. cikk

A behozatal elutasítása

(1)   A tagállamok illetékes hatóságai adott esetben további bizonyítékok bekérése vagy a lobogó szerinti államnak küldött segítségnyújtás iránti megkeresés nélkül elutasítják a halászati termékek Közösségbe történő behozatalát, ha tudomásukra jut, hogy:

a)	az importőr nem tudott benyújtani az érintett termékekre vonatkozó fogási tanúsítványt, vagy nem tudott eleget tenni a 16. cikk (1) vagy (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségeinek;

b)	a behozatalra szánt termékek eltérnek a fogási tanúsítványban említett termékektől;

c)	a fogási tanúsítványt a 12. cikk (3) bekezdésében említett, lobogó szerinti állam hatósága nem hitelesítette;

d)	a fogási tanúsítvány nem tartalmazza az összes előírt információt;

e)	az importőr nem tudja bizonyítani, hogy a halászati termékek megfelelnek a 14. cikk (1) vagy (2) bekezdésében foglalt feltételeknek;

f)	a fogási tanúsítványon a halászzsákmány származása szerinti hajóként megjelölt halászhajó szerepel a közösségi IUU-hajók listáján, vagy az IUU-hajók 30. cikkben említett listáján;

g)	a fogási tanúsítványt olyan, lobogó szerinti állam hatósága hitelesítette, amely államot a 31. cikknek megfelelően nem együttműködő államként azonosítottak.

(2)   A tagállamok illetékes hatóságai – adott esetben – a 17. cikk (6) bekezdése szerinti, segítségnyújtás iránti megkeresést követően elutasítják a halászati termék Közösségbe történő behozatalát, ha:

a)	olyan választ kaptak, amely szerint az exportőr nem volt jogosult a fogási tanúsítvány hitelesítésének kérelmezésére; vagy

b)	olyan választ kaptak, amely szerint a termékek nem felelnek meg az állománymegőrzési és gazdálkodási intézkedéseknek, vagy az e fejezet szerinti egyéb feltételek nem teljesülnek; vagy

c)	a kitűzött határidőn belül nem kaptak választ; vagy

d)	olyan választ kaptak, amely nem tartalmaz a megkeresésben feltett kérdésekre vonatkozó feleletet.

(3)   Ha a halászati termékek behozatalát az (1) vagy (2) bekezdés értelmében elutasítják, a tagállamok a nemzeti jognak megfelelően elkobozhatják, megsemmisíthetik, eltávolíthatják, vagy értékesíthetik e halászati termékeket. Az értékesítésből származó bevételek jótékonysági célokra fordíthatók.

(4)   Bárki, akit a határozat érint, fellebbezhet az illetékes hatóságoknak az (1), (2) vagy (3) bekezdés értelmében hozott határozata ellen. A fellebbezés jogával az érintett tagállam hatályos rendelkezéseinek megfelelően lehet élni.

(5)   A tagállamok illetékes hatóságai a lobogó szerinti államot és adott esetben a 14. cikkben említett, a lobogó szerinti államtól eltérő harmadik országot értesítik a behozatal elutasításáról. Az értesítés egy példányát meg kell küldeni a Bizottságnak.

19. cikk

Tranzit és átrakodás

(1)   Amennyiben a Közösség területére való belépés pontján a halászati termékeket tranziteljárásnak vetik alá és egy másik tagállamba szállítják át, ahol egy másik vámeljáráson esnek át, a 17. és 18. cikkek rendelkezéseit abban a tagállamban kell végrehajtani.

(2)   Amennyiben a Közösség területére való belépés pontján a halászati termékeket tranziteljárásnak vetik alá és ugyanazon tagállamon belül egy másik helyre szállítják át, ahol egy másik vámeljáráson esnek át, a tagállam a 16., 17. és 18. cikkek rendelkezéseit a belépés pontján vagy a célállomás helyén hajthatja végre. A tagállamok a lehető leghamarabb értesítik a Bizottságot az ezen bekezdés végrehajtására elfogadott intézkedésekről, és naprakésszé teszik ezt az információt. A Bizottság ezen értesítéseket közzéteszi a honlapján.

(3)   Amennyiben a termékeket a Közösség területére való belépés pontján átrakodják és tengeren egy másik tagállamba szállítják át, a 17. és 18. cikkek rendelkezéseit abban a tagállamban kell végrehajtani.

(4)   Az átrakodási tagállamok értesítik a célállomás tagállamait a szállítási okmányokból kapott információk alapján a halászati termékek jellegéről, súlyáról, a berakodás kikötőjéről, a harmadik ország szállítójáról, a szállító hajók nevéről, valamint az átrakodás és a célállomás kikötőiről, a lehető leghamarabb, amint ezen információ a tudomásukra jut, és a célállomás kikötőjébe való megérkezés várható időpontja előtt.

20. cikk

A lobogó szerinti állam általi értesítés és együttműködés harmadik országokkal

(1)   E rendelet alkalmazásában az adott lobogó szerinti állam által hitelesített fogási tanúsítványok akkor fogadhatók el, ha a Bizottság a lobogó szerinti államtól értesítést kapott, amely tanúsítja, hogy

a)	bevezette azon törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések, valamint állománymegőrzési és gazdálkodási intézkedések alkalmazására, ellenőrzésére és végrehajtására vonatkozó nemzeti rendelkezéseket, amelyeket a halászhajóinak teljesíteniük kell;

b)	hatóságai felhatalmazással rendelkeznek a fogási tanúsítványban foglalt információ helytállóságának tanúsítására, és tagállami megkeresés esetén az ilyen tanúsítványok ellenőrzésére. Az értesítés az e hatóságok azonosításához szükséges információkat is tartalmazza.

(2)   Az (1) bekezdésben említett értesítésben közlendő információt a III. melléklet határozza meg.

(3)   A Bizottság tájékoztatja a lobogó szerinti államot az (1) bekezdés szerint megküldött értesítés kézhezvételéről. Ha a lobogó szerinti állam nem közli az (1) bekezdésben említett valamennyi elemet, a Bizottság jelzi a lobogó szerinti állam felé, hogy melyek a hiányzó elemek, és felkéri, hogy küldjön új értesítést.

(4)   A Bizottság adott esetben igazgatási együttműködést folytathat a harmadik országokkal azokon a területeken, amelyek e rendeletnek a fogási tanúsítvány tekintetében meghatározott rendelkezéseinek végrehajtásával kapcsolatosak, beleértve az elektronikus eszközöknek a fogási tanúsítványok és adott esetben a 14. cikk (1) és (2) bekezdésében említett dokumentumok elkészítésére, hitelesítésére vagy benyújtására való felhasználását.

Az ilyen együttműködés a következőket célozza:

a)	annak biztosítása, hogy a Közösségbe behozott halászati termékek olyan halászzsákmányból származnak, amelyet az alkalmazandó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseknek vagy az állománymegőrzési és gazdálkodási intézkedéseknek megfelelően fogtak;

b)	a lobogó szerinti államok számára a halászhajók kikötőkbe való belépésével, a halászati termékek behozatalával, valamint a fogási tanúsítványokra a II. és e fejezetben megállapított ellenőrzési követelményekkel kapcsolatos alakiságok teljesítésének megkönnyítése;

c)	rendelkezés a Bizottság vagy az általa kijelölt szerv által abból a célból végzett helyszíni auditok lefolytatásáról, hogy meggyőződjenek az együttműködési megállapodás hatékony végrehajtásáról;

d)	rendelkezés a két oldal közötti információcserére szolgáló keretrendszer létrehozásáról az együttműködési megállapodás végrehajtásának támogatására.

(5)   A (4) bekezdésben meghatározott együttműködés nem előfeltétele annak, hogy e fejezet alkalmazandó legyen a bármely állam lobogója alatt közlekedő halászhajók által fogott halászzsákmányból származó behozatalokra.

21. cikk

Újrakivitel

(1)   A fogási tanúsítvány alapján e fejezetnek megfelelően behozott halászati termékek újrakivitelét a fogási tanúsítványban – vagy amennyiben az újrakivitelre szánt halászati termékek a behozott termékek egy részére terjednek ki, annak másolatában – az „újrakivitel” szakasz azon tagállam illetékes hatóságai általi hitelesítése révén kell engedélyezni, amelyből az újrakivitel kiindul.

(2)   A 16. cikk (2) bekezdésében megállapított eljárást kell értelemszerűen alkalmazni abban az esetben, amennyiben a halászati termékek újrakivitelét elismert gazdasági szereplő végzi.

(3)   A tagállamok értesítik a Bizottságot a fogási tanúsítványok „újrakivitel” szakaszának hitelesítésére és ellenőrzésére jogosult illetékes hatóságaikról a 15. cikkben megállapított eljárással összhangban.

22. cikk

Nyilvántartás-vezetés és terjesztés

(1)   A Bizottság nyilvántartást vezet az államokról és az e fejezet értelmében bejelentett illetékes hatóságaikról, amely a következőket tartalmazza:

a)	azok a tagállamok, amelyek a 15., 16., 17. és 21. cikknek megfelelően értesítést küldtek a fogási tanúsítványok és az újrakiviteli bizonyítványok hitelesítésére, vizsgálatára és ellenőrzésére jogosult illetékes hatóságaikról;

b)	azok a lobogó szerinti államok, amelyek tekintetében a 20. cikk (1) bekezdése értelmében értesítés érkezett, feltüntetve azokat, amelyekkel a 20. cikk (4) bekezdésének megfelelően együttműködést alakítottak ki.

(2)   A Bizottság a honlapján és az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszi az (1) bekezdésben említett államok és illetékes hatóságaik listáját, és ezt az információt rendszeresen naprakésszé teszi. A Bizottság elektronikus úton elérhetővé teszi a tagállamoknak a fogási tanúsítványok hitelesítéséért és ellenőrzéséért felelős hatóságai számára a lobogó szerinti államoknak a fogási tanúsítványok hitelesítéséért és ellenőrzéséért felelős hatóságai adatait.

(3)   A Bizottság a honlapján és az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszi a 13. cikkel összhangban elismert fogási dokumentációs rendszerek listáját, és azt rendszeresen naprakésszé teszi.

(4)   A tagállamok a behozatalra benyújtott fogási tanúsítványoknak, a kivitelre hitelesített fogási tanúsítványoknak és a fogási tanúsítványok hitelesített újrakiviteli szakaszának eredeti példányait legalább hároméves időtartamra megőrzik a nemzeti szabályokkal összhangban.

(5)   Az elismert gazdasági szereplők a (4) bekezdésben említett dokumentumok eredeti példányait legalább hároméves időtartamra megőrzik a nemzeti szabályokkal összhangban.

IV. FEJEZET

KÖZÖSSÉGI RIASZTÓRENDSZER

23. cikk

Riasztás kibocsátása

(1)   Ha a II., III., V., VI., VII., VIII., X. vagy XI. fejezettel összhangban szerzett információ megalapozott kétséget ébreszt egyes harmadik országból származó halászhajókra vagy halászati termékekre vonatkozóan, arról, hogy azok nem tartják be a 20. cikk (4) bekezdésében említett közigazgatási együttműködés szerint a harmadik országok által közölt alkalmazandó törvényi, rendeleti, és közigazgatási rendelkezéseket vagy a nemzetközi állománymegőrzési és gazdálkodási intézkedéseket, a Bizottság a honlapján és az Európai Unió Hivatalos Lapjában riasztási értesítést tesz közzé, hogy figyelmeztesse a piaci szereplőket, és biztosítsa, hogy a tagállamok e fejezet értelmében meghozzák a megfelelő intézkedéseket az érintett harmadik országok tekintetében.

(2)   A Bizottság az (1) bekezdés szerinti információt haladéktalanul közli a tagállamok hatóságaival és az érintett lobogó szerinti állammal, és adott esetben a 14. cikkben említett, a lobogó szerinti államtól eltérő harmadik országgal.

24. cikk

A riasztás kibocsátását követő intézkedés

(1)   A 23. cikk (2) bekezdése szerint megküldött információ kézhezvételekor a tagállamok adott esetben, és a kockázatkezeléssel összhangban:

a)	azonosítják a riasztási értesítés hatálya alá tartozó, importálandó, szállítás alatt lévő halászatitermék-szállítmányokat, valamint a 17. cikkben megállapított rendelkezéseknek megfelelően lefolytatják a fogási tanúsítvány és – adott esetben – a 14. cikkben említett dokumentumok ellenőrzését;

b)	lépéseket tesznek annak garantálására, hogy a riasztási értesítés hatálya alá tartozó, behozatalra szánt, jövőbeli halászatitermék-szállítmányokat alávetik a fogási tanúsítvány és adott esetben a 14. cikkben említett dokumentumok ellenőrzésének a 17. cikk rendelkezéseivel összhangban;

c)	azonosítják a riasztási értesítés hatálya alá tartozó, korábbi, behozatalra szánt halászatitermék-szállítmányokat, és elvégzik a megfelelő ellenőrzéseket, beleértve a korábban benyújtott fogási tanúsítványok ellenőrzését;

d)	a riasztási értesítés hatálya alá tartozó halászhajókat a nemzetközi jog szabályainak megfelelően alávetik a szükséges kivizsgálásoknak, vizsgálatoknak vagy ellenőrzéseknek a tengeren, a kikötőkben vagy bármely más kirakodóhelyen.

(2)   A tagállamok a lehető leghamarabb megküldik a Bizottságnak az ellenőrzéseikből levont következtetéseket, az ellenőrzések iránti megkereséseket és az abban az esetben hozott intézkedéseket, ha az alkalmazandó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések vagy nemzetközi állománymegőrzési és gazdálkodási intézkedések megsértését állapítják meg.

(3)   Ha a Bizottság úgy határoz, hogy az (1) bekezdés értelmében lefolytatott ellenőrzésekből levont következtetésekre figyelemmel a riasztási értesítést indokoló megalapozott kétség a továbbiakban nem áll fenn, akkor haladéktalanul:

a)	ilyen tartalmú értesítést tesz közzé a honlapján és az Európai Unió Hivatalos Lapjában, amely semmissé teszi a korábbi riasztási értesítést;

b)	értesíti a lobogó szerinti államot, és adott esetben a 14. cikkben említett, a lobogó szerinti államtól eltérő harmadik országot a megsemmisítésről; valamint

c)	értesíti a tagállamokat a megfelelő csatornákon keresztül.

(4)   Ha a Bizottság úgy határoz, hogy az (1) bekezdés értelmében lefolytatott ellenőrzésekből levont következtetésekre figyelemmel a riasztást indokló megalapozott kétség a továbbiakban is fennáll, akkor haladéktalanul:

a)	naprakésszé teszi a riasztási értesítést egy új értesítésnek a honlapján és az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételével;

b)	értesíti a lobogó szerinti államot, és adott esetben a 14. cikkben említett, a lobogó szerinti államtól eltérő harmadik országot;

c)	értesíti a tagállamokat a megfelelő csatornákon keresztül; valamint

d)	adott esetben átteszi az ügyet ahhoz a regionális halászati irányító szervezethez, amelynek az állománymegőrzési és gazdálkodási intézkedéseit megszeghették.

(5)   Ha a Bizottság úgy határoz, hogy az (1) bekezdés értelmében lefolytatott ellenőrzésekből levont következtetések fényében alapos okkal vélhető, hogy a megállapított tények sérthetik az alkalmazandó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket vagy a nemzetközi állománymegőrzési és gazdálkodási intézkedéseket, akkor haladéktalanul:

a)	ilyen célú új riasztási értesítést tesz közzé a honlapján és az Európai Unió Hivatalos Lapjában;

b)	értesíti a lobogó szerinti államot, és megindítja megfelelő eljárásokat és démarche-okat az V. és VI. fejezettel összhangban;

c)	adott esetben értesíti a 14. cikkben említett, a lobogó szerinti államtól eltérő harmadik országot;

d)	értesíti a tagállamokat a megfelelő csatornákon keresztül; és

e)	adott esetben átteszi az ügyet ahhoz a regionális halászati irányító szervezethez, amelynek az állománymegőrzési és gazdálkodási intézkedéseit megszeghették.

V. FEJEZET

AZ IUU-HALÁSZATOT FOLYTATÓ HALÁSZHAJÓK AZONOSÍTÁSA

25. cikk

Állítólagos IUU-halászat

(1)   A Bizottság vagy egy általa kijelölt szerv összegyűjti és elemzi:

a)	az IUU-halászattal kapcsolatos valamennyi, a II., III., IV., VIII., X. és XI. fejezetnek megfelelően szerzett információt; és/vagy

b)

adott esetben bármely más lényeges információt, mint például a következőket: i. a fogási adatok; ii. a nemzeti statisztikákból vagy más megbízható forrásból származó kereskedelmi információ; iii. hajólajstromok és adatbázisok; iv. a regionális halászati irányító szervezetek fogási dokumentumai vagy statisztikai dokumentációs programjai; v. a 3. cikk szerinti IUU halászatot feltételezhetően folytató halászhajók észleléséről vagy az azokon folytatott más tevékenységekről szóló jelentések és az IUU-hajóknak a regionális halászati irányító szervezetek által bejelentett vagy elfogadott listája; vi. a 2847/93/EGK rendelet feltételei szerinti jelentések a 3. cikkben említett IUU-halászatot feltételezhetően folytató halászhajókról; vii. bármely más lényeges információ, amelyet többek között a kikötőkből és a halászterületekről szereztek.

(2)   A tagállamok mindenkor benyújthatnak a Bizottsághoz minden olyan további információt, amely lényeges lehet a Közösség IUU-hajókra vonatkozó listájának összeállítása tekintetében. A Bizottság vagy egy általa kijelölt szerv az információt, valamint a szolgáltatott bizonyítékot eljuttatja a tagállamokhoz és az érintett, lobogó szerinti államokhoz.

(3)   A Bizottság vagy egy általa kijelölt szerv aktát vezet minden egyes olyan halászhajóról, amely a jelentések szerint állítólag IUU-halászatban érintett, és ezt az aktát naprakésszé teszi, ha új információ kerül a birtokába.

26. cikk

Feltételezett IUU-halászat

(1)   A Bizottság azonosítja azokat a halászhajókat, amelyekről a 25. cikknek megfelelően elegendő információt szerzett ahhoz, hogy feltételezze, hogy e halászhajók IUU-halászatot folytatnak, ami a lobogó szerinti államban hivatalos kivizsgálás lefolytatását indokolja.

(2)   A Bizottság a lobogójuk alatt közlekedő érintett hajóik feltételezett IUU-halászatának kivizsgálása iránti hivatalos megkereséssel értesíti azokat a lobogó szerinti államokat, amelyek halászhajóit az (1) bekezdéssel összhangban azonosították. Az értesítés:

a)	tartalmazza a Bizottság által az állítólagos IUU-halászatról gyűjtött valamennyi információt;

b)	a lobogó szerinti államhoz címzett, arra irányuló hivatalos megkeresést tartalmaz, hogy az állam hozza meg az ahhoz szükséges valamennyi intézkedést, hogy az állítólagos IUU-halászatot kivizsgálja és e vizsgálat eredményeit haladéktalanul megossza a Bizottsággal;

c)	a lobogó szerinti államhoz címzett, arra irányuló hivatalos megkeresést tartalmaz, hogy az állam hozzon azonnali végrehajtási intézkedést, ha az érintett halászhajóval szemben megfogalmazott feltételezés megalapozottnak bizonyul, és tájékoztassa a Bizottságot a meghozott intézkedésekről;

d)

kérje fel a lobogó szerinti államot, hogy értesítse az érintett halászhajó tulajdonosát és adott esetben az üzemeltetőjét a listára való tervezett felvétel részletes indokolásáról és a következményekről, amelyek akkor merülnek fel, ha a halászhajót a 37. cikkben megállapítottak szerint felveszik a Közösség IUU-hajókra vonatkozó listájára. A lobogó szerinti állam felkérést kap arra is, hogy szolgáltasson információt a Bizottságnak a halászhajó tulajdonosait és adott esetben az üzemeltetőket illetően annak biztosítása érdekében, hogy meg lehessen őket hallgatni a 27. cikk (2) bekezdésével összhangban;

e)	tájékoztassa a lobogó szerinti államot a VI. és VII. fejezet rendelkezéseiről.

(3)   A Bizottság a lobogójuk alatt közlekedő érintett hajóik állítólagos IUU-halászatának kivizsgálása iránti hivatalos megkereséssel értesíti azokat a lobogó szerinti tagállamokat, amelyek halászhajóit az (1) bekezdéssel összhangban azonosították. Az értesítés:

a)	tartalmazza a Bizottság által az állítólagos IUU-halászatról gyűjtött valamennyi információt;

b)

hivatalos megkeresést tartalmaz a lobogó szerinti tagállam részére, hogy az tegyen meg minden szükséges lépést a 2847/93/EGK rendelettel összhangban az állítólagos IUU-halászat kivizsgálására vagy adott esetben az ilyen halászat kivizsgálására már megtett összes intézkedésről való jelentéstételre, és a nyomozás eredményeinek a Bizottsággal való haladéktalan megosztására;

c)	a lobogó szerinti tagállamhoz címzett, arra irányuló hivatalos megkeresést tartalmaz, hogy a tagállam haladéktalanul hozzon végrehajtási intézkedést, ha az érintett halászhajóval szemben megfogalmazott feltételezés megalapozottnak bizonyul, és tájékoztassa a Bizottságot a meghozott intézkedésekről;

d)

kérje fel a lobogó szerinti tagállamot, hogy értesítse az érintett halászhajó tulajdonosát és adott esetben az üzemeltetőjét a listára való tervezett felvétel részletes indokolásáról és a következményekről, amelyek akkor merülnek fel, ha a hajót a 37. cikkben megállapítottak szerint felveszik a Közösség IUU-hajókra vonatkozó listájára. A lobogó szerinti tagállam felkérést kap arra is, hogy szolgáltasson információt a Bizottságnak a halászhajó tulajdonosait és adott esetben az üzemeltetőket illetően annak biztosítása érdekében, hogy meg lehessen őket hallgatni a 27. cikk (2) bekezdésével összhangban.

(4)   A Bizottság valamennyi tagállamhoz eljuttatja a feltételezhetően IUU-halászatot folytató hajókkal kapcsolatos információt annak érdekében, hogy elősegítse a 2847/93/EGK rendelet végrehajtását.

27. cikk

A Közösség IUU-hajókra vonatkozó listájának összeállítása

(1)   A Bizottság az 54. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően összeállítja az Európai Közösség IUU-hajókra vonatkozó listáját. E listán azok a halászhajók szerepelnek, amelyekkel kapcsolatban, a 25. és 26. cikk értelmében tett intézkedések alapján, az e rendeletnek megfelelően megszerzett információból megállapítható, hogy IUU-halászatot folytatnak, és amelyek lobogó szerinti állama nem teljesítette a 26. cikk (2) bekezdésének b) és c) pontjában, valamint a 26. cikk (3) bekezdésének b) és c) pontjában említett hivatalos megkereséseket az ilyen IUU-halászat megakadályozása érdekében.

(2)   Mielőtt a Bizottság felvenne egy halászhajót a Közösség IUU-hajókra vonatkozó listájára, az érintett halászhajó tulajdonosa és adott esetben üzemeltetője tudomására hozza a listára való tervezett felvétel részletes indokolását és mindazokat a tényeket, amelyek alátámasztják a halászhajónak az IUU-halászatban való részvételével kapcsolatos gyanút. Az indokolásban említést kell tenni a további információkéréshez vagy -szolgáltatáshoz való jogról, és biztosítani kell a tulajdonos, és adott esetben az üzemeltető számára a lehetőséget, hogy meghallgassák őket, és a megfelelő idő és eszközök felhasználásával megvédhessék ügyüket.

(3)   Ha a Bizottság úgy határoz, hogy felveszi a halászhajót a Közösség IUU-hajókra vonatkozó listájára, akkor értesíti a halászhajó tulajdonosát és adott esetben üzemeltetőjét e határozatról és az annak alapjául szolgáló indokokról.

(4)   A Bizottságra a (2) és (3) bekezdés alapján háruló kötelezettségeket a lobogó szerinti államnak a halászhajóval kapcsolatos elsődleges felelősségének sérelme nélkül kell alkalmazni, és kizárólag abban az esetben, ha a halászhajó tulajdonosa és az üzemeltetők azonosításával kapcsolatos megfelelő információ a Bizottság rendelkezésére áll.

(5)   A Bizottság értesíti a lobogó szerinti államot a halászhajónak a Közösség IUU-hajókra vonatkozó listájára való felvételéről, és a lobogó szerinti állam tudomására hozza a listára való felvétel részletes indokolását.

(6)   A Bizottság felkéri azokat a lobogó szerinti államokat, amelyek halászhajói szerepelnek a Közösség IUU-hajókra vonatkozó listáján, hogy

a)	értesítsék a halászhajó tulajdonosát arról, hogy a hajót felvették a Közösség IUU-hajókra vonatkozó listájára, valamint a felvételt alátámasztó okokról és a listára való felvételből eredő következményekről a 37. cikkben megállapítottak szerint; valamint

b)	hozzanak meg minden szükséges intézkedést, hogy ezeket az IUU-halászatot felszámolják, beleértve szükség esetén az érintett halászhajók lajstromból való törlését vagy halászati engedélyének visszavonását, és tájékoztassák a Bizottságot a meghozott intézkedésekről.

(7)   Ez a cikk nem alkalmazandó a Közösség halászhajóira, ha a lobogó szerinti tagállam a (8) bekezdésnek megfelelő intézkedést hoz.

(8)   A Közösség halászhajóit nem veszik fel a Közösség IUU-hajókra vonatkozó listájára, amennyiben a lobogó szerinti tagállam a 3. cikk (2) bekezdésében megállapított súlyos jogsértésnek minősülő jogsértések ellen ezzel a rendelettel és a 2847/93/EGK rendelettel összhangban intézkedett, a regionális halászati irányító szervezetek által tett intézkedések sérelme nélkül.

28. cikk

Halászhajók törlése a Közösség IUU-hajókra vonatkozó listájáról

(1)   A Bizottság az 54. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően törli a halászhajót a Közösség IUU-hajókra vonatkozó listájáról, ha a halászhajó lobogó szerinti állama igazolja, hogy

a)	a hajó nem folytatott olyan IUU-halászati tevékenységet, amely miatt a listára felvették; vagy

b)	a 2847/93/EGK rendelettel összhangban arányos, visszatartó erejű és hatékony szankciókat alkalmaztak válaszul a szóban forgó IUU-halászatra, különösen a tagállami lobogó alatt közlekedő halászhajókkal kapcsolatban.

(2)   A Közösség IUU-hajókra vonatkozó listáján szereplő halászhajó tulajdonosa vagy adott esetben az üzemeltetője az e hajó helyzetének felülvizsgálatára irányuló kérelmet nyújthat be a Bizottsághoz, amennyiben a lobogó szerinti állam elmulasztja az (1) bekezdésben foglalt eljárás végrehajtását.

A Bizottság csak akkor mérlegeli a halászhajónak a listáról való törlését, ha:

a)	a tulajdonos vagy az üzemeltetők bizonyítékot szolgáltatnak arról, hogy a halászhajó már nem folytat IUU-halászatot;

b)	a listán szereplő halászhajó elsüllyedt vagy leselejtezték.

(3)   Minden más esetben a Bizottság csak akkor mérlegeli a halászhajónak a listáról való törlését, ha a következő feltételek teljesülnek:

a)	a halászhajó listára való felvételétől számítva eltelt legalább két év, amely alatt nem érkezett további bejelentés a Bizottsághoz a hajó állítólagos IUU-halászatáról a 25. cikknek megfelelően; vagy

b)

a tulajdonos átadja a halászhajó jelenlegi működésére vonatkozó információkat, amelyek igazolják, hogy működése teljes mértékben megfelel a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseknek és/vagy az olyan halászatra alkalmazandó állománymegőrzési és gazdálkodási intézkedéseknek, amelyben a hajó részt vesz; vagy

c)	az érintett halászhajó, a tulajdonosa vagy üzemeltetői nem ápolnak sem közvetett, sem közvetlen operatív vagy pénzügyi kapcsolatot más olyan hajóval, tulajdonossal vagy üzemeltetővel, amelyek feltételezhetően vagy bizonyítottan IUU-halászatot folytatnak.

29. cikk

A Közösség IUU-hajókra vonatkozó listájának tartalma, nyilvánossága és fenntartása

(1)   A Közösség IUU-hajókra vonatkozó listája minden egyes halászhajó tekintetében a következő adatokat tartalmazza:

a)	név és esetleges korábbi nevek;

b)	lobogó és esetleges korábbi lobogók;

c)	tulajdonos és adott esetben esetleges korábbi tulajdonosok, beleértve a haszonélvezőket is;

d)	üzemeltető és adott esetben esetleges korábbi üzemeltetők;

e)	a hajó hívójele és esetleges korábbi hívójelei;

f)	Lloyds-/IMO-szám, ha rendelkeznek ilyennel;

g)	fényképek, ha vannak;

h)	a listára történő első felvétel időpontja;

i)	azon tevékenységek összefoglalása, amelyek a hajó listára való felvételét indokolják, valamint az e tevékenységeket ismertető és az azokat bizonyító valamennyi megfelelő dokumentumra történő hivatkozás.

(2)   A Bizottság közzéteszi a Közösség IUU-hajókra vonatkozó listáját az Európai Unió Hivatalos Lapjában és meghoz minden szükséges intézkedést a lista nyilvánosságának biztosítására, beleértve annak a Bizottság honlapján való közzétételét.

(3)   A Bizottság a Közösség IUU-hajókra vonatkozó listáját háromhavonta naprakésszé teszi, valamint gondoskodik egy olyan rendszerről, amely a lista frissítéseiről automatikusan értesíti a tagállamokat, a regionális halászati irányító szervezeteket és a civil társadalom bármely olyan tagját, aki ezt kéri. Ezenfelül a Bizottság a listát továbbítja a FAO-nak és a regionális halászati irányító szervezeteknek annak érdekében, hogy a Közösség és e szervezetek között javítsa az IUU-halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló együttműködést.

30. cikk

Az IUU-hajók regionális halászati irányító szervezetek által elfogadott listái

(1)   A 27. cikkben említett halászhajókon felül, az IUU-hajóknak a regionális halászati irányító szervezetek által elfogadott listáin szereplő halászhajókat is felveszik a Közösség IUU-hajókra vonatkozó listájára az 54. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően. E hajóknak a Közösség IUU-hajókra vonatkozó listájáról való törlése a megfelelő regionális halászati irányító szervezet által a rájuk vonatkozó határozattól függ.

(2)   A Bizottság minden évben, az IUU-halászaban feltételezhetően vagy bizonyítottan részt vevő halászhajók listáinak a regionális halászati irányító szervezetektől történő kézhezvételét követően megküldi azokat a tagállamoknak.

(3)   A Bizottság haladéktalanul értesíti a tagállamokat e cikk (2) bekezdésében említett listák mindenkori kiegészítéséről, a listákról való törlésről és/vagy a listák módosításáról, e változások bekövetkezésével egyidejűleg. A 37. cikket a tagállamoknak küldött értesítés időpontjától alkalmazni kell a regionális halászati irányító szervezeteknek az IUU-hajókra vonatkozó, így módosított listáján szereplő hajókra.

VI. FEJEZET

NEM EGYÜTTMŰKÖDŐ HARMADIK ORSZÁGOK

31. cikk

A nem együttműködő harmadik országok azonosítása

(1)   A Bizottság az 54. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően azonosítja azokat a harmadik országokat, amelyeket az IUU-halászat elleni küzdelemben nem együttműködő harmadik országnak tekint.

(2)   Az (1) bekezdés szerinti azonosítás a II. III., IV., V., VIII., X. és XI. fejezet értelmében szerzett információk, vagy adott esetben bármely más releváns információ áttekintésén alapul, mint például a fogási adatok, a nemzeti statisztikákból és más megbízható forrásból szerzett kereskedelmi információk, hajólajstromok és adatbázisok, fogási dokumentumok vagy statisztikai dokumentációs programok, az IUU-hajók regionális halászati irányító szervezetek által elfogadott listái, valamint bármely olyan információ, amelyet a kikötőkben vagy a halászterületeken szereztek.

(3)   Egy harmadik országot akkor azonosíthatnak nem együttműködő harmadik országként, ha elmulasztja a nemzetközi jog szerint a lobogó, a kikötő, a forgalomba hozatal szerinti vagy a parti államként ráháruló azon kötelezettségek teljesítését, hogy intézkedést hozzon az IUU-halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására.

(4)   A (3) bekezdés alkalmazásában a Bizottság elsődlegesen az érintett harmadik ország következők tekintetében hozott intézkedéseinek vizsgálatára támaszkodik:

a)	olyan ismétlődő IUU-halászat, amelyeket a lobogója alatt közlekedő halászhajók, állampolgárai, vagy tengeri vizein közlekedő vagy a kikötőit használó halászhajók által elkövetettként vagy támogatottként megfelelően dokumentáltak; vagy

b)	az IUU-halászatból származó halászati termékeknek az állam piacára történő belépése.

(5)   A (3) bekezdés alkalmazásában a Bizottság figyelembe veszi a következőket:

a)	hogy az érintett harmadik ország hatékonyan működik-e együtt a Közösséggel azáltal, hogy válaszol az IUU-halászat és a kapcsolódó tevékenységek kivizsgálására, az azokról szóló visszacsatolásra és az azok nyomon követésére irányuló, Bizottság általi megkeresésekre;

b)	hogy az érintett harmadik ország hatékony végrehajtási intézkedéseket hozott-e az IUU-halászatért felelős piaci szereplőkkel szemben és különösen, hogy kellően szigorú szankciókat alkalmazott-e az elkövetőknek az IUU-halászatból származó haszontól való megfosztása érdekében;

c)	a figyelembe vett IUU-halászat megnyilvánulásának alakulása, jellege, körülményei, mértéke és súlyossága;

d)	a fejlődő országok esetében az illetékes hatóságaik meglévő kapacitása.

(6)   A (3) bekezdés alkalmazásában a Bizottság a következő tényezőket szintén figyelembe veszi:

a)	a halászattal kapcsolatos nemzetközi jogi okmányoknak, különösen az UNCLOS-nak, a halállományokról szóló ENSZ-megállapodásnak, továbbá FAO betartási megállapodásnak az érintett harmadik országok általi megerősítése vagy az azokhoz történő csatlakozása;

b)	az érintett harmadik ország jogállása, mint a nemzetközi halászati irányító szervezetek szerződő fele, vagy az abba való beleegyezése, hogy alkalmazza az e szervezetek által elfogadott állománymegőrzési és gazdálkodási intézkedéseket;

c)	az érintett harmadik ország bármely olyan cselekménye vagy mulasztása, amely csökkenthette az alkalmazandó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések, vagy nemzetközi állománymegőrzési és gazdálkodási intézkedések hatékonyságát.

(7)   Adott esetben, e cikk végrehajtása során kellő mértékben figyelembe kell venni a fejlődő országok sajátos – különösen a halászati tevékenységek megfigyelésével, ellenőrzésével és felügyeletével kapcsolatos – korlátait.

32. cikk

A nem együttműködő harmadik országként azonosított országokkal szembeni démarche-ok

(1)   A Bizottság haladéktalanul értesíti a 31. cikkben megállapított kritériumoknak megfelelően nem együttműködő harmadik országként azonosítható érintett országokat. Az értesítésbe bele kell foglalni a következő információkat:

a)	az azonosítás alapjául szolgáló ok vagy okok, a rendelkezésre álló bizonyítékokkal együtt;

b)	az írásbeli válaszadás lehetősége az azonosításról szóló határozat tárgyában és egyéb olyan vonatkozó információk megadásának lehetősége, mint például az azonosítást cáfoló bizonyítékok, vagy adott estben a javításra irányuló cselekvési terv vagy a helyzet rendezése érdekében hozott intézkedések;

c)	a további információkéréshez vagy -szolgáltatáshoz való jog;

d)	a nem együttműködő harmadik országként való azonosítás következményei a 38. cikkben előírtak szerint.

(2)   A Bizottság az (1) bekezdésben említett értesítésbe belefoglal egy arra irányuló megkeresést is, hogy az érintett harmadik ország hozzon meg minden szükséges intézkedést a kérdéses IUU-tevékenységek beszüntetése és az ilyen intézkedések jövőbeli megelőzése, valamint a 31. cikk (6) bekezdésének c) pontjában említett cselekmény vagy mulasztás orvoslása érdekében.

(3)   A Bizottság az értesítést és a megkeresést több kommunikációs eszköz útján továbbítja az érintett harmadik országnak. A Bizottság arra törekszik, hogy az értesítés kézhezvételéről megerősítést kapjon az érintett államtól.

(4)   A Bizottság az érintett harmadik országnak az értesítés megválaszolásához megfelelő időt, a helyzet orvoslásához pedig ésszerű időt biztosít.

33. cikk

A nem együttműködő harmadik országok listájának összeállítása

(1)   A Tanács a Bizottság javaslata alapján minősített többséggel eljárva dönt a nem együttműködő harmadik országok listájáról.

(2)   A Bizottság az érintett harmadik országot haladéktalanul értesíti annak nem együttműködő harmadik országként történő azonosításáról és a 38. cikknek megfelelően alkalmazott intézkedésekről, és felkéri, hogy orvosolja a jelenlegi helyzetet, továbbá adjon tájékoztatást az annak biztosítására hozott intézkedésekről, hogy halászhajói betartsák az állománymegőrzési és gazdálkodási intézkedéseket.

(3)   Az e cikk (1) bekezdése szerinti határozatot követően a Bizottság haladéktalanul értesíti arról a tagállamokat, és felkéri őket, hogy biztosítsák a 38. cikkben meghatározott intézkedések azonnali végrehajtását. A tagállamok értesítik a Bizottságot az e kérésre válaszul hozott minden intézkedésükről.

34. cikk

Törlés a nem együttműködő harmadik országok listájáról

(1)   A Tanács a Bizottság javaslata alapján minősített többséggel eljárva törli az adott harmadik országot a nem együttműködő harmadik országok listájáról, ha az érintett harmadik ország bizonyítja, hogy a listára való felvételre okot adó helyzetet orvosolta. A törlési határozatban figyelembe kell venni azt is, hogy az érintett azonosított harmadik országok olyan konkrét intézkedéseket hoztak-e, amelyek révén a helyzet tartós javulása érhető el.

(2)   Az e cikk (1) bekezdése értelmében hozott határozatot követően a Bizottság haladéktalanul értesíti a tagállamokat a 38. cikkben meghatározott intézkedéseknek az érintett harmadik ország tekintetében történő megszüntetéséről.

35. cikk

A nem együttműködő harmadik országok listájának nyilvánossága

A Bizottság közzéteszi a nem együttműködő harmadik országok listáját az Európai Unió Hivatalos Lapjában és meghoz minden szükséges intézkedést e lista nyilvánosságának biztosítására, beleértve annak a Bizottság honlapján való közzétételét. A Bizottság a listát rendszeresen naprakésszé teszi, és gondoskodik egy olyan rendszerről, amely a lista frissítéseiről automatikusan értesíti a tagállamokat, a regionális halászati irányító szervezeteket és a civil társadalom bármely olyan tagját, aki ezt kéri. Ezenfelül a Bizottság a nem együttműködő harmadik országok listáját továbbítja a FAO-nak és a regionális halászati irányító szervezeteknek annak érdekében, hogy a Közösség és e szervezetek között javítsa az IUU-halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló együttműködést.

36. cikk

Sürgősségi intézkedések

(1)   Ha bizonyítást nyer, hogy egy harmadik ország által hozott intézkedések aláássák egy regionális halászati irányító szervezet által hozott állománymegőrzési és gazdálkodási intézkedéseket, a Bizottság nemzetközi kötelezettségeivel összhangban jogosult olyan sürgősségi intézkedéseket elfogadni, amelyek legfeljebb hat hónapig maradnak hatályban. A Bizottság új határozatot hozhat a sürgősségi intézkedések legfeljebb hat hónappal történő meghosszabbítására vonatkozóan.

(2)   Az (1) bekezdés szerinti sürgősségi intézkedések többek között arra terjednek ki, hogy:

a)

a halászatra jogosult és az érintett harmadik ország lobogója alatt közlekedő halászhajók nem léphetnek be a tagállamok kikötőibe, a 4. cikk (2) bekezdése szerinti vis maior vagy veszélyhelyzet esetét kivéve, az említett helyzetek orvoslásához elengedhetetlenül szükséges szolgáltatások igénybevétele céljából;

b)	a tagállamok lobogója alatt közlekedő halászhajók nem folytathatnak közös halászati műveleteket az érintett harmadik ország lobogója alatt közlekedő hajókkal;

c)	a kétoldalú halászati megállapodásokban foglalt rendelkezések sérelme nélkül a tagállamok lobogója alatt közlekedő halászhajók nem halászhatnak az érintett harmadik ország joghatósága alatt álló tengeri vizeken;

d)	nem adható át élő hal az érintett harmadik ország joghatósága alatt álló tengeri vizeken folytatott haltenyésztés céljából;

e)	az érintett harmadik ország lobogója alatt közlekedő halászhajók által fogott élő halak nem vehetők át a tagállamok joghatósága alá tartozó tengeri vizeken folytatott haltenyésztés céljából.

(3)   A sürgősségi intézkedések azonnali hatályúak. A tagállamokat és az érintett harmadik országot értesíteni kell az intézkedésekről, és azokat közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(4)   Az érintett tagállamok a Tanácshoz fellebbezhetnek az (1) bekezdés szerinti bizottsági határozattal szemben, az értesítés kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül.

(5)   A Tanács – minősített többséggel határozva – eltérő döntést hozhat a fellebbezés kézhezvételétől számított egy hónapon belül.

VII. FEJEZET

AZ IUU HALÁSZATBAN ÉRINTETT HALÁSZHAJÓK ÉS ÁLLAMOK TEKINTETÉBEN HOZOTT INTÉZKEDÉSEK

37. cikk

A Közösség IUU-hajókra vonatkozó listáján szereplő halászhajók tekintetében hozott intézkedések

A Közösség IUU-hajókra vonatkozó listáján szereplő halászhajókra (IUU-halászhajók) a következő intézkedéseket kell alkalmazni:

1.	a lobogó szerinti tagállamok nem nyújtanak be halászati engedély iránti kérelmet a Bizottsághoz az IUU-halászhajók tekintetében;

2.	a jelenlegi halászati engedélyeket vagy a lobogó szerinti tagállam által az IUU-halászhajók számára kiállított különleges halászati engedélyeket vissza kell vonni;

3.	a harmadik ország lobogója alatt közlekedő IUU-halászhajók nem halászhatnak a Közösség vizein, és tilos azokat kibérelni;

4.	a tagállamok lobogója alatt közlekedő halászhajók semmilyen módon nem támogatják az IUU-halászhajókat, nem végeznek velük halfeldolgozási műveleteket, és nem vesznek részt velük átrakodási vagy közös halászati műveletekben;

5.

a tagállamok lobogója alatt közlekedő IUU-halászhajók kizárólag honi kikötőjükbe léphetnek be, más közösségi kikötőbe nem, a vis maior vagy veszélyhelyzet esetét kivéve. A valamely harmadik ország lobogója alatt közlekedő IUU-halászhajók nem léphetnek be tagállami kikötőbe, a vis maior vagy veszélyhelyzet esetét kivéve. Mindazonáltal a tagállamok engedélyezhetik az IUU-halászhajó számára a kikötőikbe történő belépést, ha a fedélzeten található halászzsákmány, és adott esetben a regionális halászati irányító szervezet által elfogadott állománymegőrzési és gazdálkodási intézkedések értelmében tiltott halászeszközöket elkobozzák. A tagállamok ezenkívül elkobozzák az olyan IUU-halászhajók fedélzetén található halászzsákmányt, és adott esetben az intézkedések értelmében tiltott halászeszközöket is, amely hajók vis maior vagy veszélyhelyzet miatt kaptak engedélyt a tagállami kikötőbe történő belépésre;

6.	a valamely harmadik ország lobogója alatt közlekedő IUU-halászhajók számára a kikötőkben nem biztosítható élelmiszer vagy üzemanyag, vagy más szolgáltatás, a vis maior vagy veszélyhelyzet esetét kivéve;

7.	a valamely harmadik ország lobogója alatt közlekedő IUU-halászhajók nem változtathatják meg legénységük összetételét, kivéve, ha az vis maior vagy veszélyhelyzet esetén szükséges;

8.	a tagállamok visszautasítják lobogójuk megadását az IUU-halászhajók számára;

9.	tilos az IUU-halászhajók által fogott halászati termékek behozatala, és ennek megfelelően az e termékeket kísérő fogási tanúsítványokat nem fogadják el és nem hitelesítik;

10.	tilos az IUU-halászhajókról származó halászati termékek feldolgozási célú kivitele vagy újrakivitele;

11.	az olyan IUU-halászhajók, amelyek fedélzetén nincs sem halszállítmány, sem legénység, leselejtezés céljából beléphetnek a kikötőbe az adott hajó, valamint az érintett jogi vagy természetes személyek ellen indított büntetőeljárás és kiszabott szankciók sérelme nélkül.

38. cikk

A nem együttműködő harmadik országok tekintetében hozott intézkedések

A nem együttműködő harmadik államokra a következő intézkedéseket kell alkalmazni:

1.

tilos az ilyen ország lobogója alatt közlekedő halászhajók által fogott halászati termékek Közösségbe történő behozatala, és ennek megfelelően az e termékeket kísérő fogási tanúsítványok nem fogadhatók el. Abban az esetben, ha a harmadik országot a 31. cikk értelmében azzal az indokkal azonosították nem együttműködő harmadik országként, hogy nem fogadott el megfelelő intézkedéseket egy adott állományt vagy fajt érintő IUU-halászatra vonatkozóan, a behozatali tilalom vonatkozhat kizárólag erre az állományra vagy fajra;

2.	közösségi piaci szereplők számára tilos az ezen országok lobogója alatt közlekedő halászhajók megvásárlása;

3.	tilos a tagállami lobogó alatt közlekedő halászhajó lobogójának ilyen ország lobogójára történő lecserélése;

4.	a tagállamok a lobogójuk alatt közlekedő halászhajók számára nem engedélyezik bérleti megállapodások megkötését ezen országokkal;

5.	tilos a közösségi halászhajók ezen országokba irányuló kivitele;

6.	tilos a tagállamok állampolgárai és az ilyen országok közötti olyan magánkereskedelmi megállapodás, amely arra irányul, hogy az adott tagállam lobogója alatt közlekedő valamely halászhajó használhassa ezen országok halászati lehetőségeit;

7.	tilos a tagállami lobogó alatt közlekedő és az ilyen ország lobogója alatt közlekedő halászhajók által végzett közös halászati művelet;

8.

a Bizottság javaslatot tesz az ilyen államokkal fennálló olyan kétoldalú halászati megállapodások vagy halászati partnerségi megállapodások felmondására, amelyek a megállapodás megszüntetéséről rendelkeznek arra az esetre, ha az IUU-halászat elleni küzdelemre vonatkozóan tett kötelezettségvállalások betartását az állam elmulasztja;

9.	a Bizottság nem kezdeményez tárgyalásokat kétoldalú halászati megállapodások vagy halászati partnerségi megállapodások megkötésére ilyen országokkal.

VIII. FEJEZET

ÁLLAMPOLGÁROK

39. cikk

IUU-halászatot folytató vagy támogató állampolgárok

(1)   A tagállamok joghatósága alá tartozó állampolgárok (állampolgárok) nem támogathatják az IUU-halászatot és nem vehetnek abban részt, sem a Közösség IUU-hajókra vonatkozó listáján szereplő halászhajók fedélzetén végzett munka formájában, sem az említett halászhajók üzemeltetőjeként vagy haszonélvezőjeként.

(2)   A lobogó szerinti állam elsődleges felelősségének sérelme nélkül a tagállamok együttműködnek egymással és a harmadik országokkal, és meghoznak minden megfelelő intézkedést a nemzeti és közösségi joggal összhangban annak érdekében, hogy azonosítsák az IUU-halászatot támogató vagy abban részt vevő állampolgárokat.

(3)   A lobogó szerinti állam elsődleges felelősségének sérelme nélkül a tagállamok – az alkalmazandó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseikre is figyelemmel és azokkal összhangban – meghozzák a megfelelő intézkedéseket a (2) bekezdésben említett, azonosított állampolgáraik tekintetében.

(4)   Minden tagállam közli a Bizottsággal azoknak az illetékes hatóságoknak a nevét, amelyek felelősek az e fejezetben említett állampolgárok tevékenységeivel kapcsolatos információk összegyűjtésének és ellenőrzésének összehangolásáért, valamint a Bizottságnak szóló jelentéstételért, és a Bizottsággal folytatott együttműködésért.

40. cikk

Megelőzés és szankció

(1)   A tagállamok ösztönzik állampolgáraikat, hogy küldjenek értesítést a harmadik ország lobogója alatt közlekedő, tulajdonukban lévő halászhajókkal összefüggő jogi, haszonélvezeti vagy pénzügyi érdekeltségre, vagy az e halászhajók ellenőrzésére vonatkozó bármely információról és az érintett hajók nevéről.

(2)   Az állampolgárok nem értékesítenek vagy exportálnak halászhajókat a Közösség IUU-hajókra vonatkozó listáján szereplő halászhajók üzemeltetésében, irányításában vagy tulajdonlásában érintett piaci szereplőknek.

(3)   A közösségi jogban az állami pénzeszközökre vonatkozóan megállapított egyéb rendelkezések sérelme nélkül, a tagállamok nem adnak állami támogatást a nemzeti támogatási programok keretében vagy közösségi alapokból olyan piaci szereplőknek, akik a Közösség IUU-hajókra vonatkozó listáján szereplő halászhajók üzemeltetésében, irányításában vagy tulajdonlásában érintettek.

(4)   A tagállamok törekednek arra, hogy információt szerezzenek az állampolgárok és harmadik országok közötti olyan megállapodások meglétéről, amelyek lehetővé teszik a lobogójuk alatt közlekedő halászhajók lobogójának ilyen harmadik ország lobogójára történő lecserélését. Erről az érintett halászhajók listájának benyújtásával tájékoztatják a Bizottságot.

IX. FEJEZET

AZONNALI VÉGREHAJTÁSI INTÉZKEDÉSEK, SZANKCIÓK ÉS JÁRULÉKOS SZANKCIÓK

41. cikk

Hatály

E fejezetet a következőkre kell alkalmazni:

1.	a Szerződés hatálya alá tartozó tagállamok területén vagy a tagállamok felségterületéhez vagy joghatósága alá tartozó tengeri vizeken – de nem a Szerződés II. mellékletében említett területekkel és országokkal szomszédos vizeken – elkövetett súlyos jogsértések;

2.	közösségi halászhajók vagy a tagállamok állampolgárai által elkövetett súlyos jogsértések;

3.	e cikk 1. pontja szerint a tagállamok területén vagy felségvizein észlelt súlyos jogsértések, amelyeket azonban nyílt tengeren vagy harmadik ország joghatósága alatt követtek el és a 11. cikk (4) bekezdése szerint szankcionálnak.

42. cikk

Súlyos jogsértések

(1)   E rendelet alkalmazásában súlyos jogsértés:

a)	a 3. cikkben megállapított kritériumoknak megfelelően IUU-halászatnak minősülő tevékenység;

b)	az IUU-halászathoz közvetlenül kapcsolódó üzleti tevékenység, beleértve a halászati termékek kereskedelmét vagy behozatalát is;

c)	az ezen rendeletben említett dokumentumok hamisítása, vagy az ilyen hamis vagy érvénytelen dokumentumok használata;

(2)   A jogsértés súlyos jellegét valamely tagállam illetékes hatóságának kell megállapítania a 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott kritériumok figyelembevételével.

43. cikk

Azonnali végrehajtási intézkedések

(1)   Amennyiben egy természetes személyt súlyos jogsértés elkövetésével gyanúsítanak, vagy ilyen tett elkövetése közben érnek tetten, vagy jogi személyt ilyen jogsértés miatti felelősséggel gyanúsítanak, a tagállamok megkezdik a jogsértés teljes körű kivizsgálását, valamint nemzeti jogukkal összhangban és a jogsértés súlyosságától függően azonnali végrehajtási intézkedéseket hoznak, különösen a következőket:

a)	a halászati tevékenységek azonnali beszüntetése;

b)	a halászhajó kikötőbe történő átirányítása;

c)	a szállítójármű más helyre történő átirányítása ellenőrzés céljából;

d)	biztosíték elrendelése;

e)	a halászeszközök, halászzsákmány vagy halászati termék lefoglalása;

f)	az érintett halászhajó vagy szállítójármű ideiglenes feltartóztatása;

g)	a halászati engedély felfüggesztése.

(2)   A végrehajtási intézkedéseknek olyan jellegűnek kell lenniük, hogy megakadályozzák a kérdéses súlyos jogsértés folytatását, és az illetékes hatóságok számára lehetővé tegyék az azzal kapcsolatos kivizsgálás befejezését.

44. cikk

A súlyos jogsértésekre kiszabott szankciók

(1)   A tagállamok biztosítják, hogy a súlyos jogsértést elkövető természetes személy, vagy az e jogsértésért felelős jogi személy hatékony, arányos és visszatartó erejű közigazgatási szankcióval legyen büntethető.

(2)   A tagállamok a súlyos jogsértés elkövetésével megszerzett halászati termékek értékének legalább ötszörösével egyenlő maximális pénzbírságot szabnak ki.

Öt éven belül ismételten elkövetett súlyos jogsértés esetén a tagállamok a maximális szankció összegét a súlyos jogsértés elkövetésével megszerzett halászati termékek értékének legalább nyolcszorosában állapítják meg.

A tagállamok ezen szankciók alkalmazása során a halászati erőforrásokban és az érintett tengeri környezetben okozott kár értékét is figyelembe veszik.

(3)   A tagállamok ezenkívül vagy alternatívaként hatékony, arányos és visszatartó erejű büntetőjogi szankciókat is alkalmazhatnak.

45. cikk

Járulékos szankciók

Az e fejezetben előírt szankciókhoz más szankciók vagy intézkedések is kapcsolódhatnak, különösen:

1.	a jogsértésben érintett halászhajó zár alá vétele;

2.	a halászhajó ideiglenes feltartóztatása;

3.	a tiltott halászeszközök, halászzsákmány vagy halászati termék elkobzása;

4.	a halászati engedély felfüggesztése vagy visszavonása;

5.	a halászati jogok csökkentése vagy visszavonása;

6.	az új halászati jogok megszerzésére való jogosultságból történő ideiglenes vagy állandó kizárás;

7.	az állami támogatáshoz vagy szubvenciókhoz való hozzáférésből való ideiglenes vagy állandó kizárás;

8.	a 16. cikk (3) bekezdése szerint nyújtott elismert gazdasági szereplői státus felfüggesztése vagy visszavonása.

46. cikk

A szankciók és járulékos szankciók összesített szintje

A szankciók és járulékos szankciók összesített szintjét úgy kell kiszámítani, hogy a felelősöket hatékonyan fosszák meg az általuk elkövetett súlyos jogsértésből származó gazdasági haszontól, a szakma gyakorlásához való törvényes jog sérelme nélkül. E célból a 43. cikk értelmében hozott azonnali végrehajtási intézkedéseket is figyelembe kell venni.

47. cikk

A jogi személyek felelőssége

(1)   A jogi személyeket a súlyos jogsértésekért felelősségre kell vonni, ha e jogsértéseket az ő javukra követte el bármely olyan, egyénileg vagy a jogi személy egy adott szervének tagjaként eljáró természetes személy, aki a jogi személynél a következőkön alapuló vezető tisztséget tölt be:

a)	a jogi személy képviseletének joga; vagy

b)	a jogi személy nevében való döntéshozatal joga; vagy

c)	a jogi személyen belüli ellenőrzés gyakorlásának joga.

(2)   A jogi személyt felelősségre lehet vonni, ha az (1) bekezdésben említett természetes személy általi felügyelet vagy ellenőrzés hiánya tette lehetővé a súlyos jogsértésnek a jogi személy javára történő, a felügyelete alatt álló természetes személy általi elkövetését.

(3)   A jogi személy felelőssége nem zárja ki az azon természetes személyek elleni eljárást, akik az érintett jogsértésben elkövetőként, felbujtóként vagy bűnsegédként vesznek részt.

X. FEJEZET

A HALÁSZHAJÓK ÉSZLELÉSÉRE VONATKOZÓAN AZ EGYES REGIONÁLIS HALÁSZATI IRÁNYÍTÓ SZERVEZETEK ÁLTAL ELFOGADOTT RENDELKEZÉSEK VÉGREHAJTÁSA

48. cikk

Észlelés a tengeren

(1)   E fejezet rendelkezéseit a regionális halászati irányító szervezetek által elfogadott, tengeri észlelésre vonatkozó és a Közösségre nézve kötelező szabályok hatálya alá tartozó halászati tevékenységekre kell alkalmazni.

(2)   Ha egy tagállam tengeri ellenőrzésért felelős illetékes hatósága olyan tevékenységet folytató halászhajót észlel, amely IUU-halászatnak minősülhet, erről haladéktalanul jelentést tesz. Az ilyen jelentések és a halászhajón a tagállam által folytatott vizsgálatok eredményei az e rendeletben előírt azonosítási és végrehajtási mechanizmusok végrehajtása során felhasználható bizonyítéknak tekintendők.

(3)   Abban az esetben, ha egy közösségi vagy egy harmadik országbeli halászhajó parancsnoka a (2) bekezdésben említett tevékenységet folytató halászhajót észlel, arról az ilyen észlelés alkalmával lehetséges minden információt dokumentálhat, például a következőket:

a)	a halászhajó neve és leírása;

b)	a halászhajó hívójele;

c)	a halászhajó lajstromszáma és adott esetben a Lloyds-/IMO-szám;

d)	a halászhajó lobogó szerinti állama;

e)	a halászhajó földrajzi helyzete (szélességi és hosszúsági fok) az első észleléskor;

f)	az első észlelés napja/ideje (UTC szerint);

g)	az észlelést alátámasztó fénykép vagy fényképek a halászhajóról;

h)	az érintett halászhajó megfigyelt tevékenységére vonatkozó bármely egyéb lényeges információ.

(4)   Az észlelési jelentéseket haladéktalanul meg kell küldeni az észlelő halászhajó lobogója szerinti tagállam illetékes hatóságának, amely azt a lehető legrövidebb időn belül továbbítja a Bizottságnak vagy az általa kijelölt szervnek. A Bizottság, vagy az általa kijelölt szerv ezt követően haladéktalanul tájékoztatja az észlelt halászhajó lobogója szerinti államot. A Bizottság vagy az általa kijelölt szerv ezt követően továbbítja az észlelési jelentést valamennyi tagállamnak, és adott esetben a megfelelő regionális halászati irányító szervezetek ügyvezető titkárának annak érdekében, hogy a szóban forgó szervezetek további lépéseket tegyenek az általuk elfogadott intézkedésekkel összhangban.

(5)   Az a tagállam, amelyhez egy regionális halászati irányító szervezet szerződő felének illetékes hatóságától észlelési jelentés érkezik be az adott tagállam lobogója alatt közlekedő halászhajó tevékenységéről, a lehető legrövidebb időn belül értesíti a Bizottságot vagy az általa kijelölt szervet a jelentésről és valamennyi lényeges információról; a Bizottság vagy az általa kijelölt szerv ezt követően továbbítja ezt az információt az érintett halászati irányító szervezet ügyvezető titkárának annak érdekében, hogy az adott szervezet szükség esetén további lépéseket tegyen az általa elfogadott intézkedésekkel összhangban.

(6)   E cikket azon regionális halászati irányító szervezetek által elfogadott szigorúbb rendelkezések sérelme nélkül kell alkalmazni, amely szervezeteknek a Közösség szerződő fele.

49. cikk

Az észlelt hajókra vonatkozó információk átadása

(1)   Azok a tagállamok, amelyek kellően dokumentált információt szereztek az észlelt halászhajókkal kapcsolatban, ezt az információt haladéktalanul továbbítják a Bizottsághoz vagy az általa kijelölt szervhez az 54. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően meghatározott formátumban.

(2)   A Bizottság vagy az általa kijelölt szerv megvizsgálja az állampolgárok, a civil társadalmi szervezetek, beleértve a környezetvédelmi szervezetek, valamint a halászati vagy halkereskedelmi érdekeket képviselők által átadott, az észlelt halászhajókról szóló, kellően dokumentált információt is.

50. cikk

Az észlelt halászhajókra vonatkozó kivizsgálás

(1)   A tagállamok a lehető leghamarabb megkezdik a saját lobogójuk alatt közlekedő, a 49. cikknek megfelelően észlelt halászhajók tevékenységeinek a kivizsgálását.

(2)   A tagállamok a lehető leghamarabb, de legkésőbb a 48. cikk (4) bekezdésében említett észlelési jelentésről szóló értesítéstől számított két hónapon belül, lehetőség szerint elektronikus úton értesítik a Bizottságot vagy az általa kijelölt szervet a lobogójuk alatt közlekedő észlelt halászhajókkal kapcsolatban folytatott kivizsgálás megkezdéséről vagy a hozott vagy tervezett intézkedés részleteiről. Megfelelő rendszerességgel jelentést kell küldeni a Bizottságnak vagy az általa kijelölt szervnek az észlelt halászhajó tevékenységeivel kapcsolatos kivizsgálás alakulásáról. A kivizsgálás végén záró jelentést kell küldeni a kivizsgálás eredményéről a Bizottságnak vagy az általa kijelölt szervnek.

(3)   Az érintett, lobogó szerinti tagállamtól eltérő tagállamok adott esetben ellenőrzik, hogy a jelentésben szereplő észlelt halászhajók folytattak-e tevékenységet a tagállamok joghatósága alatt álló tengeri vizeken, vagy hogy az e hajókról származó halászati termékeket kirakodták-e a területükön, vagy behozták-e oda, és megvizsgálják a hajóknak a vonatkozó állománymegőrzési és gazdálkodási intézkedések betartására vonatkozó adatait. A tagállamok az ellenőrzéseik és kivizsgálásaik eredményéről haladéktalanul értesítik a Bizottságot vagy az általa kijelölt szervet, valamint az érintett, lobogó szerinti tagállamot.

(4)   A Bizottság vagy az általa kijelölt szerv megküldi az összes tagállamnak a (2) vagy (3) bekezdésnek megfelelően kapott információt.

(5)   E cikket a 2371/2002/EK rendelet V. fejezete rendelkezéseinek és azon regionális halászati irányító szervezetek által elfogadott rendelkezéseknek a sérelme nélkül kell alkalmazni, amely szervezeteknek a Közösség szerződő fele.

XI. FEJEZET

KÖLCSÖNÖS SEGÍTSÉGNYÚJTÁS

51. cikk

Kölcsönös segítségnyújtás

(1)   A tagállamoknak az e rendelet végrehajtásáért felelős közigazgatási hatóságai együttműködnek egymással, a harmadik országok közigazgatási hatóságaival és a Bizottsággal annak érdekében, hogy biztosítsák e rendelet betartását.

(2)   Az (1) bekezdés alkalmazásában kölcsönös segítségnyújtási rendszer jön létre, amely magában foglal egy automatizált információs rendszert, nevezetesen az „IUU-halászatra vonatkozó információs rendszer”-t, amelyet a Bizottság vagy az általa kijelölt szerv kezel, hogy az illetékes hatóságokat segítse az IUU-halászat megelőzésében, kivizsgálásában és a büntetőeljárás megindításában.

(3)   Az e fejezet alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat az 54. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni.

XII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

52. cikk

Végrehajtás

Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket az 54. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni.

53. cikk

Pénzügyi támogatás

A tagállamok előírhatják az érintett piaci szereplőknek, hogy járuljanak hozzá az e rendelet végrehajtásához kapcsolódó költségekhez.

54. cikk

A bizottság eljárása

(1)   A Bizottságot a 2371/2002/EK rendelet 30. cikke alapján létrehozott bizottság segíti.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 4. és 7. cikkét kell alkalmazni.

Az 1999/468/EK határozat 4. cikkének (3) bekezdésében meghatározott időtartam egy hónap.

55. cikk

Jelentéstételi kötelezettség

(1)   A tagállamok kétévente, legkésőbb a következő naptári év április 30-ig jelentést nyújtanak be a Bizottsághoz e rendelet alkalmazásáról.

(2)   A tagállamok által benyújtott jelentések és a saját észrevételei alapján a Bizottság háromévente jelentést készít, amelyet benyújt az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz.

(3)   A Bizottság 2013. október 29-ig elvégzi az e rendelet által az IUU-halászatra gyakorolt hatás értékelését.

56. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 2847/93/EGK rendelet 28b. cikkének (2) bekezdése, 28e., 28f., 28 g. cikke és 31. cikke (2) bekezdésének a) pontja, az 1093/94/EK rendelet, az 1447/1999/EK rendelet, az 1936/2001/EK rendelet 8., 19a., 19b., 19c., 21., 21b. és 21c. cikke, valamint a 601/2004/EK rendelet 26a., 28., 29., 30. és 31. cikke 2010. január 1-jével hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletekre történő hivatkozásokat e rendeletre vonatkozó hivatkozásnak kell tekinteni.

57. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2010. január 1-jétől kell alkalmazni.

---

(1)  A 2008. május 23-i vélemény (A Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2)  A 2008. május 29-i vélemény (A Hivatalos Lapban még nem tették közzé). A nem kötelező konzultációt követő vélemény.

(3)  HL L 358., 2002.12.31., 59. o.

(4)  HL L 261., 1993.10.20., 1. o.

(5)  HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

(6)  HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

(7)  A Tanács 1093/94/EK rendelete (1994. május 6.) a harmadik országok halászhajóinak a közösségi kikötőkben történő közvetlen kikötésére és fogásaik értékesítésére vonatkozó feltételek megállapításáról (HL L 121., 1994.5.12., 3. o.).

(8)  A Tanács 1447/1999/EK rendelete (1999. június 24.) a közös halászati politika szabályait súlyosan sértő magatartásformák jegyzékének létrehozásáról (HL L 167., 1999.7.2., 5. o.).

(9)  A Tanács 1936/2001/EK rendelete (2001. szeptember 27.) a hosszú távon vándorló halfajok bizonyos állományainak halászatára vonatkozó ellenőrzési intézkedések megállapításáról (HL L 263., 2001.10.3., 1. o.).

(10)  A Tanács 601/2004/EK rendelete (2004. március 22.) az Antarktisz tengeri élővilágának védelméről szóló egyezmény hatálya alá tartozó területen folytatott halászati tevékenységekre vonatkozó bizonyos ellenőrző intézkedések megállapításáról, valamint a 3943/90/EGK, a 66/98/EK és az 1721/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 97., 2004.4.1., 16. o.).

(11)  HL L 256., 1987.9.7., 1. o.

---

---

---

---

---