22.2.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 48/19

(1)

A mezőgazdasági termékek után járó export-visszatérítési rendszer alkalmazása közös részletes szabályainak megállapításáról szóló, 1999. április 15-i 800/1999/EK bizottsági rendelet (3) és a 386/90/EGK tanácsi rendeletnek a visszatérítésre jogosult mezőgazdasági termékek kivitelekor elvégzett fizikai ellenőrzések tekintetében történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2002. november 26-i 2090/2002/EK bizottsági rendelet (4) rendelkezik az olyan exporttermékek vámvizsgálat során történő fizikai ellenőrzésének és kicserélési ellenőrzésének szabályairól, amelyekre vonatkozóan export-visszatérítést igényelnek. A szerzett tapasztalatok és a tagállamok által a fizikai ellenőrzésekről szóló éves jelentésekben említett problémák fényében, valamint az Európai Számvevőszék ajánlásai alapján megfelelő módosításokra van szükség.

(2)

A vámzárak rögzítése előtt a kiviteli vámhivatal szemrevételezéssel ellenőrzi, hogy a visszatérítésre jogosult áruk megfelelnek-e a dokumentumoknak. A szemrevételezéssel végzett megfelelőségi ellenőrzések célja a vámeljárás keretében végrehajtott általános ellenőrzési intézkedések javítása, és jellegük eltér a 2090/2002/EK rendelet 10. cikkének (4) bekezdésében leírt kicserélési ellenőrzéstől vagy ugyanezen rendelet 5. cikkében részletezett fizikai ellenőrzéstől. A szemrevételezéssel végzett megfelelőségi ellenőrzés a vámhatóság számára megerősíti, hogy a berakodott termékek megfelelnek a dokumentumokban említetteknek. Elméletben a termékeket vagy árukat nem rakodják ki és a csomagolást nem nyitják fel vagy távolítják el. Amennyiben a szemrevételezéssel végzett megfelelőségi ellenőrzés azt tárja fel, hogy a megfelelőséggel probléma lehet, a vámhatóság úgy dönthet, hogy a 386/90/EGK rendelettel összhangban fizikai ellenőrzést hajt végre. A szemrevételezéssel végzett megfelelőségi ellenőrzés minimális, 10 %-os szintje hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek tekinthető. A kiviteli vámhivatal tájékoztatási célból a T5 ellenőrző példányon vagy az azzal egyenértékű dokumentumon jelzi a megfelelőségi ellenőrzés elvégzését.

(3)

A vámhivatalnak a kiviteli nyilatkozatok fizikai vagy kicserélési ellenőrzésre történő kiválasztásakor tájékozódnia kell a szóban forgó export-visszatérítési rátáról. Ezért ezt az információt fel kell tüntetni a kiviteli nyilatkozaton és a T5 ellenőrző példányon vagy az ezzel egyenértékű dokumentumon. Mindazonáltal néhány tagállamban az érintett hivatalok már rendelkeznek ugyanezzel az információval. Ennek következtében az exportőröket mentesíthetik a kötelezettség alól, hogy ezen információt vagy a kiviteli nyilatkozaton, vagy a T5 ellenőrző példányon, illetve az ezzel egyenértékű dokumentumon vagy mindkettőn tüntessék fel.

(4)

Ahhoz, hogy az export-visszatérítési ráta feltüntetésére vonatkozó előírást hatékonyan lehessen alkalmazni, rendelkezéseket kell megállapítani a téves adatszolgáltatás megakadályozásához. Ehhez megfelelő szankciórendszer kidolgozására van szükség. Mindenekelőtt a feltüntetett export-visszatérítési rátának megfelelően kiszámított visszatérítés és a ténylegesen alkalmazandó export-visszatérítés között jelentkező lényeges különbség miatt dönthet a vámhatóság tévesen úgy, hogy nem végzi el a szükséges ellenőrzést. Különösen azokban az esetekben kell a bírságnak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek lennie, ha az exportőr olyan mértéket tüntet fel, amely 1 000 EUR-nál kevesebb export-visszatérítést jelent, miközben az alkalmazandó visszatérítés több mint 10 000 EUR.

(5)

Annak érdekében, hogy az ellenőrzés nagyobb mértékben olyan exportárukra összpontosuljon, amelyek esetében viszonylag magas összegű export-visszatérítésről van szó, emelkednek azok a kiválasztásnál alkalmazott, mennyiségben vagy a visszatérítés összegében kifejezett küszöbértékek, amelyek alatt a minimális ellenőrzési mérték kiszámításánál az ellenőrzést általában figyelmen kívül hagyják.

(6)

A lehető legkisebbre kell csökkenteni a vámellenőrzéseknek a vámhatóságok által alkalmazott állandó ellenőrzési módszerek miatti kiszámíthatóságát. Ezért a vámhatóságoknak változó időpontokra kell ütemezniük az exportőr telephelyén történő megjelenést és az ellenőrzés elvégzését. Ezzel párhuzamosan az exportáru berakodás előtti azonosításával az exportőröket hatékonyabban vissza lehet tartani az áru kicserélésétől a kiviteli nyilatkozat benyújtása és a vámhatóság érkezése közötti időszakban. Ennek megfelelően kell kiigazítani a vámhatóságok fizikai ellenőrzésének nyilvántartását.

(7)

Ha egy tagállam a 386/90/EGK rendelet 3. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdését alkalmazza, akkor lehetővé kell tenni a 2090/2002/EK rendelet 6. cikkében megállapított különös rendelkezések alkalmazását.

(8)

Kicserélési ellenőrzést kell elvégezni minden olyan kivitel esetén, amelynél az eljárás kezdetekor nem hajtottak végre fizikai ellenőrzést. A kicserélési ellenőrzések és a különös kicserélési ellenőrzések összesített számának a Közösség vámterületét elhagyó export reprezentatív részét le kell fednie. Ezért ezen ellenőrzések számának inkább a T5 ellenőrző példányok vagy az ezzel egyenértékű dokumentumok számának bizonyos százalékán kell alapulnia, mint azon napok számán, amelyeken visszatérítésre jogosult termékek hagyják el a Közösség vámterületét.

(9)

Annak eldöntéséhez, hogy kicserélési ellenőrzést vagy különös kicserélési ellenőrzést kell-e végrehajtani, a kilépési vámhivatalnak ellenőriznie kell a vámzárak meglétét és sértetlenségét. A vámzárak ellenőrzésének minimális, 10 %-os szintje hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek tekinthető.

(10)

Ennek megfelelően módosítani kell a 2090/2002/EK rendelet III. mellékletének az éves jelentésekre vonatkozó rendelkezéseit.

(11)

Következésképpen a 800/1999/EK és a 2090/2002/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

(12)

Az érintett irányítóbizottságok nem terjesztettek elő véleményt az elnökeik által meghatározott határidőn belül,

1.

Az 5. cikk a következőképpen módosul:

2.

A 8. cikk után a rendelet a következő 8a. cikkel egészül ki:

„8a. cikk

Az exportőr a kiviteli nyilatkozat 44. rovatában vagy annak elektronikus úton készített megfelelőjében és a T5 ellenőrző példány 106. rovatában vagy az azzal egyenértékű dokumentumon feltünteti az export-visszatérítés euróban kifejezett mértékét termék- vagy áruegységenként az előzetes rögzítés időpontjában az 1291/2000/EK rendeletben meghatározott kiviteli engedélyben vagy igazolásban említetteknek vagy az 1043/2005/EK rendelet (5) III. fejezetében említett visszatérítési bizonyítványnak megfelelően. Ha az export-visszatérítést nem rögzítették előre, ugyanolyan terméket vagy árut érintő korábbi visszatérítésekre vonatkozó, 12 hónapnál nem régebbi adatok használhatók. Ha az exportálandó termék vagy áru nem kerül át egy másik tagállam területére is és ha a nemzeti valuta nem euro, a visszatérítés mértéke nemzeti valutában is megadható.

Az illetékes hatóságok mentesíthetik az exportőröket az első bekezdésben előírt követelmények alól, amennyiben a hatóság olyan rendszert működtet, amely révén az érintett hivatalok megkapják ugyanazt az információt.

Olyan kiviteli nyilatkozat és T5 ellenőrző példány és az ezzel egyenértékű dokumentum esetén, amelynél az export-visszatérítés összege kevesebb mint 1 000 EUR, az exportőr választhat, hogy a XIV. mellékletben felsorolt bejegyzések valamelyikét tünteti fel.

3.

Az 51. cikk a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a)   A 8a. cikk második bekezdésének sérelme nélkül amennyiben megállapítják, hogy az export-visszatérítési rátát a 8a. cikknek megfelelően nem tüntették fel, a ráta nullának tekintendő. Ha a 8a. cikknek megfelelően feltüntetett adatok alapján kiszámított export-visszatérítés összege alacsonyabb, mint az alkalmazandó összeg, a szóban forgó kivitel után járó visszatérítés a tényleges exportált termékekre járó összeg lesz, amelyet csökkenteni kell a következőkkel:

Az első albekezdés nem alkalmazandó, ha az exportőr az illetékes hatóságok számára elfogadhatóan bizonyítja, hogy az adott albekezdésben hivatkozott helyzet vis maior, nyilvánvaló hiba eredménye, vagy adott esetben korábbi kifizetésekre vonatkozó pontos adatokon alapult.

Az első albekezdés nem alkalmazandó, ha az 51. cikk (1) bekezdése olyan bírságokra vonatkozik, amelyek az export-visszatérítési jogosultságot meghatározó ugyanazon elemeken alapulnak.”;

4.

A rendelet a XIII. és XIV. melléklettel egészül ki, amelyek szövegét e rendelet I. melléklete állapítja meg.

1.

Az 2. cikk a következőképpen módosul:

2.

Az 5. cikk (2) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

„A tagállamok biztosítják, hogy az exportőr telephelyén elvégzett fizikai ellenőrzés kezdete váltakozó legyen, összevetve a 800/1999/EK rendelet 5. cikke (7) bekezdésének megfelelően megadott, a berakodás kezdetét jelző időponttal.”;

3.

A 6. cikk a következő albekezdéssel egészül ki:

„A 386/90/EGK rendelet 3. cikke (2) bekezdése harmadik albekezdésének alkalmazása esetén a tagállam alkalmazhatja az első albekezdésében előírt szabályokat.”;

4.

A 8. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Az illetékes vámtisztviselő minden egyes elvégzett fizikai ellenőrzésről részletes vizsgálati jelentést készít.

A vizsgálati jelentésben fel kell tüntetni legalább a következőket:

A jelentéseket a fizikai ellenőrzést végző vámhivatalban vagy egy másik hivatalban a tagállam területén a kivitel évétől számított három éven keresztül betekintés céljából meg kell őrizni.”;

5.

A 10. cikk a következőképpen módosul:

6.

Az I. melléklet (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

7.

A III. melléklet e rendelet II. mellékletével összhangban módosul.