4.2.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 33/1

(1)

Az 1600/2002/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (3) által elfogadott hatodik közösségi környezetvédelmi cselekvési program megköveteli egyrészről a környezet állapotáról és tendenciáiról az állampolgárok részére hozzáférhető információ nyújtásának támogatását a társadalmi, gazdasági és egészségügyi tendenciákkal kapcsolatban, másrészről a környezeti tudatosság általános növelésének támogatását.

(2)

A környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló ENSZ–EGB egyezmény (a továbbiakban: Aarhusi Egyezmény), amelyet az Európai Közösség 1998. június 25-én írt alá, elismeri, hogy a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférés növelése és ezen információk terjesztése hozzájárul a környezeti kérdések szélesebb körű ismeretéhez, a szabad véleménycseréhez, a nyilvánosság hatékonyabb részvételéhez a környezeti döntéshozatalban, és végső fokon a jobb környezethez.

(3)

A szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási nyilvántartások (a továbbiakban: PRTR-ek) költséghatékony eszközök a környezeti teljesítmény javításának elősegítésére, a szennyező anyagok kibocsátására és a szennyező anyagok és hulladékok telephelyről történő elszállítására vonatkozó információkhoz való nyilvános hozzáférés biztosítására, valamint arra, hogy felhasználják őket a tendenciák nyomon követésében, a szennyezés csökkentése terén elért előrehaladás bemutatásában, bizonyos nemzetközi megállapodásoknak való megfelelés ellenőrzésében, a prioritások meghatározásában, illetve az elért előrehaladás közösségi és nemzeti környezeti politikákon és programokon keresztüli értékelésében.

(4)

Az integrált és koherens PRTR megbízható adatbázist nyújt a nyilvánosságnak, a szakmának, tudósoknak, biztosítótársaságoknak, önkormányzatoknak, civil szervezeteknek és egyéb döntéshozóknak az összehasonlításokhoz és a jövőbeni döntésekhez környezeti ügyekben.

(5)

2003. május 21-én az Európai Közösség aláírta a szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási nyilvántartásokról szóló ENSZ–EGB jegyzőkönyvet (a továbbiakban: a jegyzőkönyv). A közösségi jog rendelkezéseinek összhangban kell lenniük e jegyzőkönyvvel, annak a Közösség általi megkötése céljából.

(6)

A 2000/479/EK bizottsági határozat (4) létrehozta az európai szennyezőanyag-kibocsátási nyilvántartást (a továbbiakban: EPER). A jegyzőkönyv ugyanazokra az elvekre épül, mint az EPER, de túlmutat azon azáltal, hogy a jelentéstétel több szennyező anyagra és több tevékenységre, valamint a földtani közegbe történő kibocsátásra, a diffúz forrásokból eredő kibocsátásra és a telephelyről történő elszállításra is kiterjed.

(7)

Az Európai PRTR által kitűzött célokat csak akkor lehet elérni, ha az adatok megbízhatók és összevethetők. Ezért szükséges az adatgyűjtési és átviteli rendszerek megfelelő harmonizálása az adatok minőségének és összehasonlíthatóságának biztosítása érdekében. A jegyzőkönyvvel összhangban az Európai PRTR-t úgy kell megtervezni, hogy a nyilvánosság a lehető legkönnyebben férhessen hozzá az interneten keresztül. A kibocsátásoknak és a szállításoknak könnyen azonosíthatóknak kell lenniük különböző összesített és nem összesített formákban annak érdekében, hogy ésszerű időn belül a lehető legtöbb információhoz lehessen hozzájutni.

(8)

A környezeti tendenciák és állapot tekintetében az állampolgárok részére hozzáférhető információ nyújtásának és a környezeti tudatosság általános növelésének támogatására vonatkozó cél további előmozdítása érdekében, az Európai PRTR-nek tartalmaznia kell a tagállamok, a harmadik országok és a nemzetközi szervezetek hasonló adatbázisaival való kapcsolatot biztosító hivatkozásokat.

(9)

A jegyzőkönyvvel összhangban az Európai PRTR-nek ugyancsak tartalmaznia kell információkat speciális hulladékártalmatlanítási műveletekről, melyeket földtani közegbe történő kibocsátásként kell jelentenie; az olyan hasznosítási műveleteket, mint például az iszap- és trágyakijuttatást nem kell jelenteni ebben a kategóriában.

(10)

Az Európai PRTR azon céljának elérése érdekében, hogy megbízható információt szolgáltasson a nyilvánosságnak, és tudásalapú döntéseket tegyen lehetővé, ésszerű, de szigorú határidőket kell előírni az adatgyűjtésre és a jelentéstételre; ez különösen érvényes a tagállamok részéről a Bizottság felé történő jelentéstételre.

(11)

Az ipari üzemekből származó kibocsátásokra vonatkozó jelentéstétel – bár még nem mindig egységes, teljes körű és összehasonlítható – bevett eljárás sok tagállamban. Adott esetben a diffúz forrásokból származó kibocsátásokra vonatkozó jelentéstételt fejleszteni kell annak érdekében, hogy a döntéshozóknak módjukban álljon e kibocsátásokat megfelelőbben elhelyezni az összefüggések rendszerében, és kiválasztani a leghatékonyabb megoldást a környezetszennyezés csökkentésére.

(12)

A tagállamok által jelentett adatoknak jó minőségűeknek kell lenniük, különösen teljességük, egységességük és hitelességük vonatkozásában. Különösen fontos mind az üzemeltetők, mind a tagállamok jövőbeni – a jelentett adatok minőségének javítása érdekében tett – erőfeszítéseinek koordinálása. A Bizottság ezért a tagállamokkal együtt a minőségbiztosítással kapcsolatos munkába kezd.

(13)

Az Aarhusi Egyezménnyel összhangban, biztosítani kell a nyilvánosság hozzáférését az Európai PRTR-ben szereplő információkhoz az ahhoz fűződő érdek igazolásának szükségessége nélkül, elsősorban annak biztosítása révén, hogy az Európai PRTR lehetővé teszi a közvetlen elektronikus hozzáférést az interneten keresztül.

(14)

Az Európai PRTR által nyújtott információkhoz való hozzáférésnek korlátlannak kell lennie, és e szabálytól csak akkor lehet eltérni, amennyiben azt a hatályos közösségi jogszabályok kifejezetten lehetővé teszik.

(15)

Az Aarhusi Egyezménnyel összhangban, biztosítani kell a nyilvánosság részvételét az Európai PRTR továbbfejlesztésében a döntéshozatali eljárást szolgáló megjegyzések, információk, elemzések vagy releváns vélemények benyújtására biztosított korai és hatékony lehetőségek révén. A kérelmezőknek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a hatóság kérelemmel kapcsolatos tevékenységének vagy mulasztásainak közigazgatási vagy bírósági felülvizsgálatát kérjék.

(16)

Az Európai PRTR hasznosságának és hatásának növelése érdekében, a Bizottságnak és a tagállamoknak együtt kell működniük az Európai PRTR megvalósítását szolgáló útmutató kidolgozásában, a nyilvánosság tudatosságának előmozdításában, valamint a megfelelő és időben történő technikai segítségnyújtásban.

(17)

Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (5) összhangban kell elfogadni.

(18)

Mivel a tervezett intézkedés célját – nevezetesen a nyilvánosság környezeti információkhoz való hozzáférésének növelését egy integrált, koherens, az egész Közösségre kiterjedő elektronikus adatbázis révén – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, mivel az adatok tagállamok közötti összehasonlíthatósága iránti igény a magas szintű harmonizálás mellett szól, és ezért e cél közösségi szinten jobban megvalósítható, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvének megfelelően. Az e cikkben meghatározott arányosság elvének megfelelően e rendelet nem lépi túl az említett cél eléréséhez szükséges mértéket.

(19)

A jelentéstételi követelmények egyszerűsítése és ésszerűsítése érdekében a veszélyes hulladékokról szóló, 1991. december 12-i 91/689/EGK tanácsi irányelvet (6) és a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről szóló, 1996. szeptember 24-i 96/61/EK tanácsi irányelvet (7) módosítani kell.

(20)

Az Európai PRTR többek között arra irányul, hogy tájékoztassa a nyilvánosságot különösen a 96/61/EK irányelv hatálya alá tartozó tevékenységekből származó jelentős szennyezőanyag-kibocsátásokról. Ezért e rendelet alapján a nyilvánosságot tájékoztatni kell az említett irányelv I. mellékletének hatálya alá tartozó létesítmények kibocsátásairól.

(21)

A kétszeres jelentéstétel csökkentése érdekében a szennyező anyagok kibocsátására és szállítására vonatkozó nyilvántartási rendszerek – a megvalósíthatóság mértékéig – a jegyzőkönyv szerint integrálhatók a meglévő információs forrásokba, mint például az engedélyekhez és üzemeltetési engedélyekhez tartozó jelentéstételi mechanizmusokba. A jegyzőkönyvvel összhangban, e rendelet rendelkezései nem érinthetik a tagállamok jogát arra, hogy a jegyzőkönyvben előírtaknál szélesebb körű, vagy a nyilvánosság számára jobban hozzáférhető, a szennyező anyagok kibocsátására és szállítására vonatkozó nyilvántartási rendszereket tartsanak fenn vagy vezessenek be,

1.

„nyilvánosság”: egy vagy több természetes vagy jogi személy, és – a nemzeti jogszabályokkal vagy gyakorlattal összhangban – azok társulásai, szervezetei vagy csoportjai;

2.

„illetékes hatóság”: a nemzeti hatóság vagy hatóságok, vagy bármely más – a tagállamok által kijelölt – illetékes szerv vagy szervek;

3.

„létesítmény”: olyan helyhez kötött műszaki egység, ahol egy vagy több – az I. mellékletben felsorolt – tevékenységet végeznek, és bármely más ahhoz közvetlenül kapcsolódó tevékenység, amely technikailag kapcsolódik az adott telephelyen végzett tevékenységekhez, és amely hatással lehet a kibocsátásra és a környezetszennyezésre;

4.

„üzem”: ugyanazon a telephelyen lévő egy vagy több létesítmény, amelyeket ugyanaz a természetes vagy jogi személy üzemeltet;

5.

„telephely”: az üzem földrajzi helye;

6.

„üzemeltető”: bármely természetes vagy jogi személy, aki üzemelteti vagy felügyeli az üzemet, vagy – amennyiben ezt a nemzeti jog előírja – akire meghatározó gazdasági hatalmat ruháztak az üzem technikai működése felett;

7.

„jelentési év”: az a naptári év, amelyre vonatkozóan a szennyezőanyag-kibocsátásra és a telephelyről történő elszállításra vonatkozó adatokat össze kell gyűjteni;

8.

„anyag”: bármely vegyi elem és annak vegyületei, a radioaktív anyagok kivételével;

9.

„szennyező anyag”: valamely anyag vagy anyagok egy csoportja, amely káros lehet a környezetre vagy az emberi egészségre tulajdonságai és a környezetbe történő kijutása következtében;

10.

„kibocsátás”: a szennyező anyagok környezetbe történő kijutása valamilyen – akár szándékos akár balesetből származó, akár rutinszerű, akár nem rutinszerű – emberi tevékenység eredményeképpen, beleértve a kiömlést, kisugárzást, bevezetést, visszasajtolást, elhelyezést vagy lerakást, akár végső szennyvíztisztítással nem rendelkező csatornahálózaton keresztül;

11.

„elszállítás a telephelyről”: a hasznosításra vagy ártalmatlanításra szánt hulladéknak és a szennyvíztisztításra szánt szennyvízben lévő szennyező anyagoknak az üzem határán túlra történő szállítása;

12.

„diffúz források”: sok kisebb vagy elszórt forrás, amelyekből a szennyező anyagok a földtani közegbe, a levegőbe vagy a vízbe kerülhetnek kibocsátásra, amelyek e környezeti elemekre gyakorolt együttes hatása jelentős lehet, és amelyek esetében nem praktikus a jelentések begyűjtése egyedileg minden egyes forrásból;

13.

„hulladék”: a hulladékokról szóló, 1975. július 15-i 75/442/EGK tanácsi irányelv (8) 1. cikkének a) pontjában meghatározott bármely anyag vagy tárgy;

14.

„veszélyes hulladék”: a 91/689/EGK irányelv 1. cikkének (4) bekezdésében meghatározott bármely anyag vagy tárgy;

15.

„szennyvíz”: a települési szennyvíz kezeléséről szóló, 1991. május 21-i 91/271/EGK tanácsi irányelv (9) 2. cikkének 1., 2. és 3. pontjában meghatározott települési, háztartási és ipari szennyvíz, és bármely más – a benne található anyagok vagy tárgyak miatt közösségi jogi szabályozás alá eső – használt víz;

16.

„ártalmatlanítás”: a 75/442/EGK irányelv II.A. mellékletében előírt bármely művelet;

17.

„hasznosítás”: a 75/442/EGK irányelv II.B. mellékletében előírt bármely művelet.

a)

az 5. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett szennyezőanyag-kibocsátások, amelyeket az I. mellékletben felsorolt tevékenységeket végző üzem üzemeltetője köteles jelenteni;

b)

az 5. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett telephelyről történő hulladékelszállítás, valamint az 5. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett szennyvízben lévő szennyező anyagok telephelyről történő elszállítása, amelyet az I. mellékletben felsorolt tevékenységeket végző üzem üzemeltetője köteles jelenteni;

c)

a 8. cikk (1) bekezdésében említett diffúz forrásokból származó kibocsátások, amennyiben rendelkezésre állnak.

a)

az üzem, beleértve – adott esetben – az üzem anyavállalatát, és annak földrajzi helye, beleértve a vízgyűjtő területet;

b)

tevékenység;

c)

előfordulás tagállami vagy közösségi szinten;

d)

szennyező anyag vagy hulladék, esettől függően;

e)

az egyes környezeti elemek (levegő, víz, talaj), amelyekbe a szennyező anyagot kibocsátják;

f)

hulladék telephelyről történő elszállításai és annak célállomásai, esettől függően;

g)

szennyvízben lévő szennyező anyagok telephelyről történő elszállításai;

h)

diffúz források;

i)

az üzem tulajdonosa vagy üzemeltetője.

a)

a tagállamok nemzeti PRTR-ei;

b)

egyéb releváns, létező, nyilvánosan hozzáférhető adatbázisok, amelyek tárgya kapcsolódik a PRTR-ekhez, beleértve a jegyzőkönyv más részes felei és – amennyiben kivitelezhető – egyéb országok nemzeti PRTR-eit;

c)

az üzemek honlapjai, ha ezek léteznek, és az üzemek önként megadták a hivatkozásokat.

a)

bármely, a II. mellékletben meghatározott szennyező anyag kibocsátása levegőbe, vízbe vagy földtani közegbe, amely esetében a II. mellékletben meghatározott vonatkozó küszöbértéket túllépték;

b)

évente 2 tonnát meghaladó mennyiségű veszélyes hulladék vagy évente 2 000 tonnát meghaladó nem veszélyes hulladék telephelyről történő elszállítása bármely hasznosítási vagy ártalmatlanítási művelet céljára, a 6. cikkben említett talajban történő kezelés és mélyinjektálás ártalmatlanítási műveletek kivételével, „R”-rel illetve „D”-vel jelezve, hogy a hulladékot hasznosításra vagy ártalmatlanításra szánják, és veszélyes hulladék határon túlra szállítása esetén feltüntetve a hulladék hasznosítójának vagy ártalmatlanítójának a nevét és címét és a tényleges hasznosítási vagy ártalmatlanítási telephelyet;

c)

bármely, a II. mellékletben meghatározott, szennyvízkezelésre szánt szennyvízben lévő szennyező anyag telephelyről történő elszállítása, amely esetében a II. melléklet 1.b. oszlopában meghatározott küszöbértéket túllépték.

a)

az első jelentési év esetében, a jelentési év végétől számított 18 hónapon belül;

b)

minden további jelentési év esetében, a jelentési év végétől számított 15 hónapon belül.

a)

az első jelentési év esetében, a jelentési év végétől számított 21 hónapon belül;

b)

minden további jelentési év esetében, a jelentési év végétől számított 16 hónapon belül.

a)

jelentéstételi eljárások;

b)

jelentésköteles adatok;

c)

minőségbiztosítás és minőségértékelés;

d)

bizalmas adatok esetében a visszatartott adatok típusa és a visszatartásuk indoka;

e)

hivatkozás nemzetközileg elfogadott kibocsátásmeghatározási és -elemzési módszerekre, mintavételi módszerekre;

f)

az anyavállalatok feltüntetése;

g)

a tevékenységek kódolása e rendelet I. mellékletének és a 96/61/EK irányelvnek megfelelően.

a)

az 5. cikk szerinti követelmények;

b)

a 9. cikk szerinti minőségbiztosítás és minőségértékelés;

c)

az információhoz való hozzáférés a 10. cikk (2) bekezdése szerint;

d)

a tudatosság növelésére szolgáló tevékenységek a 15. cikk szerint;

e)

az információk bizalmassága a 11. cikk szerint;

f)

a 20. cikk szerint előírt szankciók és az alkalmazásukkal kapcsolatos tapasztalatok.

a)

e rendelet II. vagy III. mellékletének a tudományos vagy technikai fejlődéshez való hozzáigazítása;

vagy

b)

e rendelet II. vagy III. mellékletének – a jegyzőkönyvben részes felek ülésén elfogadott módosítások következtében szükségessé váló – a jegyzőkönyv mellékleteihez való hozzáigazítása,