1.

A 90 mm-es vagy annál nagyobb szembőségű vonóhálóval, kerítőhálóval vagy hasonló halászeszközzel, illetve 90 mm-es vagy annál nagyobb szembőségű, fenéken rögzített kopoltyúhálóval, állítóhálóval és tükörhálóval, vagy fenéken rögzített kötéllel történő halászat tilos:

2.

A tagállamok biztosítják, hogy a lobogójuk alatt közlekedő hajók esetében tilos a 90 mm-es vagy annál nagyobb szembőségű vonóhálóval, kerítőhálóval vagy hasonló halászeszközzel, illetve 90 mm-es vagy annál nagyobb szembőségű, fenéken rögzített kopoltyúhálóval, állítóhálóval és tükörhálóval, vagy fenéken rögzített kötéllel történő halászat:

3.

A Bizottság kérésére a tagállamok benyújtják a 2. pontnak való megfeleléshez alkalmazott rendszerek leírását.

4.

Az 1. és 2. ponttól eltérve a 12 méternél kisebb összhosszúságú közösségi hajók számára engedélyezett az élősúlyban kifejezett mennyiség legfeljebb 10 %-át kitevő tőkehal fedélzeten tartása és kirakodása, ha 110 mm-es vagy annál nagyobb szembőségű kopoltyúhálóval, állítóhálóval és/vagy tükörhálóval halásznak.

1.

1.1.

A következő – a WGS84 vetületi rendszer szerint mérendő – földrajzi pontokat sorrendben összekötő loxodroma vonalak által körülhatárolt területeken belül végzett valamennyi halászati tevékenység május 1-től október 31-ig tilos:

1.2.

Az 1.1 ponttól eltérve engedélyezett a halászat a 157 mm-es vagy annál nagyobb szembőségű kopoltyúhálóval, állítóhálóval és tükörhálóval, vagy kötéllel. Kötéllel folytatott halászat esetében nem tartható a fedélzeten tőkehal.

2.

2.1.

2.1.1.

A különleges halászati engedélyekre vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 1994. június 27-i 1627/94/EK tanácsi rendelet (1) 1. cikkének (2) bekezdésétől eltérve, minden legalább 8 m teljes hosszúságú közösségi hajónak, amely a 2187/2005/EK rendelettel összhangban a balti-tengeri és a bælteki tőkehalhalászatra engedélyezett halászeszközzel rendelkezik fedélzetén, vagy azt használ, a balti-tengeri tőkehalhalászatra vonatkozó különleges halászati engedéllyel kell rendelkeznie.

2.1.2.

Valamely tagállam a 2.1.1. pontban említett, a tőkehalra vonatkozó különleges halászati engedélyt csak a bizonyos halállományokra és halállomány-csoportokra vonatkozó, halfogási korlátozások alá tartozó vizeken tartózkodó közösségi hajókon és a közösségi vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek és kapcsolódó feltételeknek a 2005. évre történő meghatározásáról szóló, 2004. december 22-i 27/2005/EK tanácsi rendelet III. mellékletének 6.2.1. pontjával összhangban a 2005-ben a balti-tengeri tőkehalra vonatkozó különleges halászati engedéllyel rendelkező közösségi hajók számára adhatja ki (2). Ennek ellenére azonban egy tagállam kiadhat a tőkehalra vonatkozó különleges halászati engedélyt a saját lobogója alatt közlekedő, 2005-re különleges halászati engedéllyel nem rendelkező hajónak, ha biztosítja, hogy a kilowattban (kW) mért azonos teljesítményt – a 2.1.1. pontban említett halászeszközökkel – kivonnak a balti-tengeri halászatból.

2.1.3.

Minden tagállam létrehozza és fenntartja a balti-tengeri tőkehalra vonatkozó különleges halászati engedéllyel rendelkező hajók jegyzékét, és azt hivatalos weboldalán a Bizottság és a Balti-tengerrel szomszédos tagállamok számára hozzáférhetővé teszi.

2.1.4.

Azon közösségi hajó parancsnoka vagy meghatalmazott képviselője, amely számára valamely tagállam a balti-tengeri tőkehalra vonatkozó különleges halászati engedélyt adott ki, ezen engedély egy másolatát a halászhajó fedélzetén tartja.

2.2.

A közös halászati politika ellenőrző rendszerének létrehozataláról szóló, 1993. október 12-i 2847/93/EGK tanácsi rendelet (3) 6. cikkének (4) bekezdésétől eltérve a legalább 8 m teljes hosszúságú közösségi hajók parancsnokai az említett rendelet 6. cikkével összhangban tevékenységeikről hajónaplót vezetnek.

2.3.

A tagállami halfogásokra vonatkozó információk feljegyzésére vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1983. szeptember 22-i 2807/83/EGK bizottsági rendelet (4) 5. cikkének (2) bekezdésétől eltérve, a közösségi hajón tartott hal kilogrammban megadott mennyiségének becslésekor a megengedett hibahatár a hajónaplóban szereplő adat 8 %-a.

A szétválogatás nélkül kirakodott fogások esetében ugyanakkor a mennyiség becslésekor a megengedett hibahatár a teljes kirakodott mennyiség 8 %-a.

2.4

2.4.1.

A 22–24. alterülethez (A terület) vagy a 25–32. alterülethez (B terület) tartozó közösségi vizeken halászó halászhajóknak a következő feltételeknek kell megfelelniük:

a)

fedélzetükön 100 kg-nál kevesebb tőkehallal kezdik meg az A vagy B területen végzett halászatot;

b)

amennyiben a halászhajó fedélzetén az A vagy B terület elhagyásakor 300 kg-nál nagyobb mennyiségű hal található, és a 2847/93/EGK rendelet 7. cikkének (1) bekezdésétől eltérve, a hajó parancsnoka a terület elhagyása előtt legalább egy órával értesíti a lobogó szerinti állam illetékes hatóságait

c)

amennyiben a halászat befejeződött, és a hajó fedélzetén 100 kg-ot meghaladó mennyiségű tőkehal található, a hajó

d)

A b) pontban említett hajók kizárólag az illetékes hatóságok által történő engedélyezést követően kezdhetik meg a kirakodást.

2.4.2.

A 2.4.1. pontot nem kell alkalmazni azokra a hajókra, amelyeket a 2244/2003/EK rendelet 5. és 6. cikkének megfelelően hajómegfigyelési rendszerekkel szereltek fel. Ezeknek a hajóknak azonban a 2847/93/EGK rendelet 3. cikkének (7) bekezdésében előírtak szerint fogási jelentésüket naponta továbbítaniuk kell azon tagállam halászati felügyelő központjának, amelynek lobogója alatt a hajó közlekedik, annak érdekében, hogy a jelentés bekerüljön a számítógépes adatbázisba.

2.5.

2.5.1.

Ha egy hajó 750 kg-ot meghaladó élősúlyú tőkehalat tart a fedélzetén, a tőkehal kizárólag a kijelölt kikötőkben rakodható ki.

2.5.2.

Minden tagállam kijelölheti azokat a kikötőket, ahol a 750 kg-ot meghaladó balti-tengeri tőkehal kirakodható.

2.5.3.

Az e rendelet hatálybalépésének időpontjától számított 15 napon belül minden tagállam, amely ilyen jegyzéket állított össze, fenntartja és hivatalos weboldalán elérhetővé teszi a Bizottság és a Balti-tengerrel szomszédos tagállamok számára a kijelölt kikötők jegyzékét. A jegyzék tartalmazza a hajónaplók benyújtására vonatkozó lényeges kapcsolattartási adatokat, és az abban a tagállamban történő kirakodás esetére a kirakodási nyilatkozatokat.

2.6.

2.6.1.

A tagállam illetékes hatóságai megkövetelhetik, hogy a Balti-tengeren fogott és az először abban a tagállamban kirakodott tőkehal bármekkora mennyiségét ellenőrök jelenlétében mérjék le, mielőtt azt az első kirakodási kikötőből máshova szállítják.

2.6.2.

Minden tagállam konkrét vizsgálati szinteket határoz meg. Az ilyen szinteket az elért eredmények elemzését követően időszakosan felülvizsgálják. A vizsgálati szinteket a 1. függelékben meghatározott célszintek eléréséig fokozatosan növelik.

2.7.

2.7.1.

A tagállamok biztosítják, hogy a 2244/2003/EK rendelet 8. cikke, 10. cikkének (1) bekezdése, valamint 11. cikkének (1) bekezdése értelmében kapott alábbi adatokat számítógépen olvasható formátumban rögzítik:

a)

a kikötőbe történő valamennyi belépés és onnan történő kilépés;

b)

az olyan tengeri területekre történő valamennyi belépés és onnan történő kilépés, amelyek tekintetében a vizekre való bejutással és az erőforrásokhoz való hozzáférésekkel kapcsolatban különös szabályokat kell alkalmazni.

2.7.2.

A tagállamok VMS-adatok használatával igazolják a hajónaplók és a hajónaplóban rögzített vonatkozó információk benyújtását. Az ilyen összevetéseket rögzíteni kell, és – kérelmére – a Bizottság rendelkezésére kell bocsátani.

2.8.

2.8.1.

A tőkehal-halászat tekintetében lezárt területeken történő átszállítás tilos, kivéve, ha a hajón lévő halászeszközöket a 2847/93/EGK rendelet 20. cikkének (1) bekezdésében szereplő feltételekkel összhangban biztonságosan rögzítették és helyezték el.

2.8.2.

A tőkehal átrakása tilos.

2.9.

A 2847/93/EGK rendelet 13. cikkének (1) bekezdésétől eltérve, a legalább 8 m teljes hosszúságú közösségi hajók által, továbbszállításra kirakodott, 50 kg-ot meghaladó balti-tengeri tőkehalat az említett rendelet 8. cikkének (1) bekezdésében előírt kirakodási nyilatkozat kíséri.

2.10.

2.10.1.

A tagállamok közös vizsgálati és felügyeleti tevékenységeket vállalnak és e célból közös működési eljárásokat hoznak létre.

2.10.2.

A közös vizsgálati és felügyeleti tevékenységeket ellátó tagállamok biztosítják, hogy minden egyes résztvevő tagállam ellenőrét meghívják, hogy vegyenek részt legalább ezekben a tevékenységekben.

2.10.3.

A Bizottság ellenőrei részt vehetnek vizsgálati és felügyeleti tevékenységekben.

2.10.4.

A Bizottság a 2006-os közös vizsgálati és felügyeleti program összehangolása érdekében 2006. január 31. előtt összehívja az illetékes nemzeti vizsgálati hatóságok ülését.

2.11.

2.11.1.

Az érintett tagállamok a 2. függelékkel összhangban a Balti-tenger vonatkozásában nemzeti ellenőrzési cselekvési programot határoznak meg.

2.11.2.

2006. január 31. előtt az érintett tagállamok hivatalos weboldalukon a Bizottság és a Balti-tengerrel szomszédos tagállamok számára hozzáférhetővé teszik az 2.11.1. pontban említett nemzeti ellenőrzési cselekvési programot a végrehajtási ütemtervvel együtt.

2.11.3.

A Bizottság összehívja a Halászati és Akvakultúra-ágazati Bizottság ülését a balti-tengeri tőkehalállományokra vonatkozó nemzeti ellenőrzési cselekvési programok betartásának és annak eredményeinek értékelése érdekében.

3.

3.1.

Tilos az alábbi földrajzi területeken, az alábbi időszakokban kifogott következő halfajok fedélzeten tartása:

3.2.

A 3.1. ponttól eltérve, a legalább 105 mm szembőségű vonóhálóval, kerítőhálóval vagy hasonló halászeszközzel, vagy legalább 100 mm szembőségű kopoltyúhálóval, állítóhálóval vagy tükörhálóval történő halászat esetén az említett pontban foglalt tilalmi időszakok során a fedélzeten tartott és kirakodott teljes kifogott mennyiség élősúlyának legfeljebb 10 %-áig a lepényhal és a nagy rombuszhal járulékos fogása a fedélzeten tartható és kirakodható.