7.10.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 261/1

(1)

A Bizottság 2005. április 7-én az 538/2005/EK rendelettel (2) (a továbbiakban: az ideiglenes rendelet) ideiglenes dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: a KNK) és az Amerikai Egyesült Államokból (a továbbiakban: az USA) (a továbbiakban: az érintett országok) származó triklorocianursav (a továbbiakban: TCCA) Közösségbe történő behozatalára.

(2)

Emlékeztetni kell arra, hogy a KNK-t érintő, dömpingre irányuló vizsgálat a 2003. április 1-jétől 2004. március 31-ig tartó időszakot (a továbbiakban: VI-KNK), az USA-t érintő, dömpingre irányuló vizsgálat pedig a 2003. július 1-jétől 2004. június 30-ig tartó időszakot (a továbbiakban: VI-USA) ölelte fel.

(3)

Mindkét vizsgálatra vonatkozóan a kár értékelése szempontjából meghatározó tendenciák elemzése a 2000. január 1-jétől a megfelelő vizsgálati időszak végéig tartó időszakot (a továbbiakban: a figyelembe vett időszak) ölelte fel.

(4)

Az érintett országokból származó TCCA behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vám kivetését követően valamennyi féllel ismertették az ideiglenes rendelet alapjául szolgáló tényeket és megfontolásokat. Meghatározott időszakot biztosítottak valamennyi fél számára, amelyen belül ezen ismertetésekkel kapcsolatban észrevételeiket előadhatták.

(5)

Néhány érdekelt fél írásban nyújtotta be észrevételeit. Azoknak a feleknek, akik ezt igényelték, a szóbeli meghallgatásra is lehetőséget biztosítottak. A Bizottság folytatta mindazon információk összegyűjtését és ellenőrzését, amelyeket végleges megállapításaihoz szükségesnek ítélt.

(6)

A Bizottság szolgálatai nyilvánosságra hozták továbbá az összes olyan alapvető tényt és megfontolást, amelyek alapján a végleges dömpingellenes vám kivetésére és az ideiglenes vámmal biztosított összegek végleges beszedésére javaslatot kívánt tenni. Meghatározott időszakot biztosítottak továbbá az érdekelt felek számára, amelyen belül e nyilvánosságra hozatalt követően észrevételeiket előadhatták. A felek által benyújtott szóbeli és írásbeli észrevételeket figyelembe vették, és adott esetben a megállapításokat megfelelően módosították.

(7)

Emlékeztetni kell arra, hogy az ideiglenes rendelet (19) preambulumbekezdésében az érintett terméket az érintett országokból származó TCCA-ként és az abból előállított készítményekként határozták meg. A TCCA-ra továbbá nemzetközi szabadneve alapján szimklozénként is utalnak. A TCCA rendesen az ex 2933 69 80 és az ex 3808 40 20 KN-kód alatt szerepel.

(8)

Továbbá emlékeztetni kell arra, hogy az ideiglenes rendelet (22) és (23) preambulumbekezdésében találhatóknak megfelelően úgy találták, hogy az érintett termék és a közösségi gazdasági ágazat által gyártott és a közösségi piacon értékesített TCCA, valamint az érintett országok és az analóg ország által gyártott és hazai piacán értékesített TCCA az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló terméknek minősül, mivel nem találtak különbséget a TCCA különféle meglévő típusainak alapvető fizikai és kémiai, valamint használati jellemzői között.

(9)

Egy feldolgozó megismételte a már az ideiglenes szakaszban tett kérelmét, mely szerint a vizsgálat hatályának nem kellett volna kiterjednie a kevert TCCA-ra. A feldolgozó azt állította, hogy a panasz az érintett terméket csak nem kevert TCCA-ként határozta meg, továbbá hogy e termékkört helytelenül terjesztették ki a kevert TCCA-ra. Mindazonáltal emlékeztetni kell arra, hogy a panasz nem tartalmazott semmiféle utalást a kevert vagy nem kevert termékekre vonatkozóan. Emlékeztetni kell továbbá arra is, hogy az érintett terméket alapvető fizikai, kémiai és technikai jellemzői, valamint végső felhasználása alapján határozzák meg, és számos vagy sok olyan típust foglalhat magában, amelyek mind ugyanazokkal az alapvető tulajdonságokkal rendelkeznek. Ebben az esetben a kevert és nem kevert tablettákról egyaránt úgy találták, hogy e feltételeknek megfelelnek. Az ezen eljárásokban érintett termék, ahogyan az mindkét esetben a megindításról szóló értesítésben áll, a triklorocianursav és az abból előállított készítmények, azaz ezek az eljárások kiterjednek az érintett termék minden olyan típusára, amelyek ugyanazokkal az alapvető jellemzőkkel rendelkeznek. Következésképpen nem lehet azt állítani, hogy a kevert tablettákat ki kellene zárni a termékkörből, valamint azt sem, hogy a termékkört kibővítették. Ezen az alapon a kérelmet elutasították, és az ideiglenes rendelet (24) preambulumbekezdésében található következtetés megerősítést nyert.

(10)

A rendes érték kiszámításánál alkalmazott módszerre vonatkozó észrevételek hiányában megerősítést nyer a rendes érték kiszámításának az ideiglenes rendelet (26)–(33) preambulumbekezdésében meghatározott módszere.

(11)

Az exportár kiszámításánál alkalmazott módszerre vonatkozó észrevételek hiányában megerősítést nyer az exportár kiszámításának az ideiglenes rendelet (34) preambulumbekezdésében meghatározott módszere.

(12)

A rendes érték és az exportár összehasonlításánál alkalmazott módszerre vonatkozó észrevételek hiányában megerősítést nyer a rendes érték és az exportár összehasonlításának az ideiglenes rendelet (35) preambulumbekezdésében meghatározott módszere.

(13)

Az ideiglenes rendeletben két KNK-beli együttműködő termelőt nem részesítettek sem piacgazdasági elbánásban (a továbbiakban: PE), sem pedig egyéni elbánásban (a továbbiakban: EE) (lásd a (44) és (66) preambulumbekezdést). Az e két exportáló termelő esetében megállapított dömpingkülönbözetet ideiglenesen a megfelelő egyéni dömpingkülönbözetük súlyozott átlagaként számították ki.

(14)

E két vállalat esetében tévedésből eltérő dömpingkülönbözet és egyéni vámot állapítottak meg, az alaprendelet 9. cikkének (5) bekezdése és az intézmények következetes gyakorlata ellenére. Következésképpen ezt a végső szakaszban ki kell javítani, és mindkét vállalatnak az országos vám hatálya alá kell tartoznia.

(15)

A végleges intézkedéseket illetően tehát, valamint feltételezve azt, hogy e két vállalat még egyértelműen jelentős állami befolyás alatt állt, adataikat figyelembe kellett venni az országos dömpingkülönbözet meghatározásakor. Így, mivel az együttműködés szintje alacsony volt, az országos dömpingkülönbözetet a következők súlyozott átlagaként határozták meg:

(16)

Észrevételek hiányában a piacgazdasági elbánásnak az ideiglenes rendelet (40)–(63) preambulumbekezdésében meghatározottak szerinti megállapításával kapcsolatban tett ideiglenes megállapítások megerősítést nyernek.

(17)

Észrevételek hiányában az egyéni elbánásnak az ideiglenes rendelet (64)–(67) preambulumbekezdésében meghatározottak szerinti megállapításával kapcsolatban tett ideiglenes megállapítások megerősítést nyernek.

(18)

Az analóg ország kiválasztására vonatkozó észrevételek hiányában az országnak az ideiglenes rendelet (68)–(74) preambulumbekezdésében meghatározottak szerinti kiválasztása megerősítést nyer.

(19)

Mivel semmiféle észrevétel nem érkezett a PE-ben nem részesülő exportáló termelők esetében meghatározott rendes értékre vonatkozóan, az ideiglenes rendelet (75) preambulumbekezdésében tett megállapítások megerősítést nyernek.

(20)

Számos exportőr volt azon a véleményen, hogy a rendes érték kiszámításánál egyes kérelmezett kiigazításokat nem vettek kielégítő mértékben figyelembe. Az exportőrök azt állították, hogy egyes költségeket (úgymint a szállítási és csomagolási költségeket) bevontak a számított rendes értékbe, holott ezeket kiigazításként inkább ki kellett volna abból vonni, és az értéküket megfelelően helyesbíteni kellett volna, hasonlóan azokhoz az esetekhez, ahol a rendes értéket a hazai árra alapozták.

(21)

E termelők azt is állították, hogy az érintett termék e típusai esetében ott, ahol számított rendes értéket kellett alkalmazni, az értékesítési, általános és adminisztratív költségeknek (a továbbiakban: SGA-költségek) a hazai piacon előfordult kiadásoknak kellene megfelelniük.

(22)

Végezetül azt állították, hogy az alkalmazandó haszonkulcsnak a rendes kereskedelmi forgalomban bonyolított hazai értékesítés esetében megállapított haszonkulccsal kellene megegyeznie.

(23)

A kérelmek elemzését követően helyénvalónak tartották, hogy a megállapított rendes értéket olyan mértékben módosítsák, amennyiben a kérelmezett kiigazítások valóban azokra a szállítási és csomagolási költségekre vonatkoznak, amelyeket az ideiglenesen meghatározottak alapján bevontak a számított rendes értékbe. Továbbá a rendes értéket most már úgy számították ki, hogy figyelembe vették a hazai piacon felmerült SGA-költségeket, valamint az alkalmazott haszonkulcsot úgy igazították ki, hogy tükrözze a hazai piacon a rendes kereskedelmi forgalomból származó haszonkulcsot. A rendes értéket tehát e változások tükrözése érdekében lefelé módosították.

(24)

Észrevételek hiányában az exportárakra vonatkozóan az ideiglenes rendelet (79)–(80) preambulumbekezdésében meghatározottak szerint tett ideiglenes megállapítások megerősítést nyernek.

(25)

Észrevételek hiányában a rendes értéknek és az exportárnak az ideiglenes rendelet (81) preambulumbekezdése szerinti összehasonlításával kapcsolatban tett ideiglenes megállapítások megerősítést nyernek.

(26)

Észrevételek hiányában, a rendes érték kiigazításai tekintetében a (20)–(23) preambulumbekezdésben részletezettek kivételével, az ideiglenes rendelet (82) és (83) preambulumbekezdésében meghatározott módszer megerősítést nyer. Az új dömpingkülönbözetek a CIF közösségi határparitásos ár százalékában kifejezve jelenleg a következők:

(27)

Az új országos dömpingkülönbözet a CIF közösségi határparitásos ár százalékában kifejezve és a (13)–(15) preambulumbekezdésben értelmezettek szerint módosítva jelenleg a következő:

(28)

A rendes érték meghatározásával kapcsolatos észrevételek hiányában, az egyik exportáló termelő esetében meghatározott rendes érték szintjére hatással bíró és később kifejtésre kerülő összehasonlítás kérdésének kivételével, a rendes érték megállapításának az ideiglenes rendelet (92) preambulumbekezdésében meghatározottak szerinti módszerével kapcsolatban tett ideiglenes megállapítások megerősítést nyernek.

(29)

Egy exportáló termelő kétségbe vonta azt a tényt, hogy az SGA-költségeket és a Közösségben található kapcsolódó importőreik által elért hasznot a viszonteladás során érvényesített árakból teljes egészében levonták annak érdekében, hogy ezáltal ésszerű exportárat érjenek el. Ehelyett azt kérelmezte, hogy az ilyen levonásokat állapítsák meg a vállalat által az USA-ban és a Közösségben folytatott tevékenységeire vonatkozóan is.

(30)

E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy az alaprendelet 2. cikke (9) cikkének megfelelően a behozatal és a kapcsolódó importőr által végzett viszonteladás között felmerülő valamennyi költséget, beleértve az SGA-költségeket is, továbbá az ésszerű haszon összegét le kell vonni. A levonásokat az importőr időszerű, ellenőrzött adatai alapján számították ki. Mivel azok a költségek, amelyeket az exportőr az USA-beli tevékenységekre akart megállapítani, csakugyan felmerültek a Közösségben, az igényt el kellett utasítani.

(31)

Egy exportáló termelő azt állította, hogy a Bizottság hibásan hasonlította össze az exportra szánt, ömlesztett gyártelepi terméket a hazai kiskereskedelmi forgalomba szánt késztermékkel.

(32)

E tekintetben meg kell jegyezni, hogy az eljárás megindításától kezdve végeztek összehasonlítást az USA hazai piacán értékesített ömlesztett termék és a Közösségbe importált ömlesztett termék között, még ha az utóbbi késztermék formájában – például tablettaként – jelent is meg, amikor az első független közösségi vásárló számára értékesítették. E megközelítést arra a megfigyelésre alapozták, hogy a TCCA-t főleg ömlesztett formában importálják a Közösségbe, és ott újrafeldolgozásra kerül.

(33)

Mindazonáltal felismerték, hogy ezen összehasonlítás elvégzésekor néhány szükséges, a termék befejezését illető kiigazítást nem végeztek el az ideiglenes szakaszban. A rendes értéket tehát úgy igazították ki, hogy kihagyták belőle az USA-beli termelési költségnek azt a részét, amely megfelel az USA-beli hazai piacon értékesített termék befejezési költségeinek. Az USA-beli exportáló termelő e tevékenységet végző részlegének gyártási költségeit kivonták a rendes értékből, összhangban a közösségi viszonteladási árból történt azon költségek levonásával, amelyek ugyanahhoz, jellemzően harmadik fél alvállalkozóként vagy bedolgozóként végzett tevékenységhez kapcsolódnak.

(34)

Állították továbbá, hogy a fent bemutatott „ömlesztett-termék-megközelítés” megkövetelné ezeken túl az általános költségek (SGA-költségek) kizárását a hazai piacon tapasztalható rendes érték meghatározásánál is, mivel állítólag ezeket az általános költségeket főképpen a késztermékek piaca számára alakították ki.

(35)

E tekintetben meg kell jegyezni, hogy az USA-beli exportáló termelőből és anyavállalatából álló csoport tevékenysége, valamint a TCCA tekintetében e szinten előálló költségek hozzájárulnak mind az ömlesztett termék, mind pedig annak az első független vásárló számára értékesített, különféle megjelenési formái forgalomba hozatalához. A késztermék semmivel sem több, mint az egyéni formában megjelenő ömlesztett termék. Az az állítás, amely szerint az általános költségek nem játszanak szerepet az ömlesztett termékek forgalomba hozatalában, azt jelentené, hogy folytatni lehetne az ömlesztett termék jövedelmező előállítását anélkül, hogy ez zavaróan befolyásolná a vállalat és a csoport szerkezetét, még pontosabban annak értékesítési szervezetét. A valóságban mindazonáltal a forgalomba hozatal tekintetében nincs különbség az ömlesztett és a késztermék között, hiszen az a TCCA valamennyi megjelenési formájának forgalomba hozatalát szolgálja. A kérelmet ezért elutasították.

(36)

Minden egyéb tekintetben és a további észrevételek hiányában a rendes értéknek és az exportárnak az ideiglenes rendelet (94) preambulumbekezdése szerinti összehasonlításával kapcsolatban tett ideiglenes megállapítások megerősítést nyernek.

(37)

Az alaprendelet 2. cikkének (11) bekezdésével összhangban, a Közösségbe exportált valamennyi érintett terméktípus súlyozott átlag rendes értékének és az érintett termék valamennyi megfelelő típusának súlyozott átlag exportárának összehasonlítása, figyelembe véve a kereskedelem szintjét, az együttműködő exportáló termelők tekintetében dömping fennállását mutatta ki.

(38)

A végleges dömpingkülönbözetek a vám megfizetése előtti CIF közösségi határparitásos ár százalékában kifejezve a következők:

(39)

A maradék végleges különbözetet azon legmagasabb dömpingkülönbözetben határozták meg, amelyet a leginkább dömpingelt és reprezentatív terméktípus alapján állapítottak meg az együttműködő exportáló termelők egyikénél.

A maradék dömpingkülönbözet: 120 %.

(40)

Benyújtott új információ hiányában az ideiglenes rendelet (97) és (98) preambulumbekezdésében tett megállapítások megerősítést nyernek.

(41)

A Közösségben található egy feldolgozó azt állította, hogy őt közösségi termelőként kellene figyelembe venni, mivel TCCA-ból készült kevert tablettákat állít elő, amelyekre kiterjed az érintett termék fogalommeghatározása. A vizsgálat azonban kimutatta, hogy ez a feldolgozó magát a TCCA-t sem granulált, sem por formában, de még TCCA-tablettát vagy készítményeket sem állít elő, hanem e tabletták gyártását alvállalkozónak adta ki. Továbbá e tabletták gyártása nem magának a TCCA-nak a gyártását, hanem inkább a TCCA egyik megjelenési formájából (granulált vagy por alakú TCCA) a másikba (TCCA-tabletták) történő átalakítását jelenti. Ezen az alapon a kérelmet nem lehetett figyelembe venni.

(42)

Ellentmondó tartalmú kérelmek érkeztek azon adatok kezelésével kapcsolatban, amelyeket az egyik olyan európai termelő szolgáltatott, akire nem vonatkozik a közösségi gazdasági ágazat fogalommeghatározása. A fenti feldolgozó azt állította, hogy e termelő adatainak a közösségi gazdasági ágazat részét kellene képezniük, míg egy exportáló termelő épp az ellenkezőjét erősítette meg.

(43)

E tekintetben meg kell jegyezni, hogy az e termelő esetében hozzáférhető adatokat nem használták fel a közösségi gazdasági ágazat helyzetének értékelésénél, feltételezve azt, hogy amint azt az ideiglenes rendelet (97) preambulumbekezdésében megemlítik, az említett termelő nem működött teljes mértékben közre a vizsgálatban, és következésképpen nem lehetett bevonni a közösségi gazdasági ágazat fogalommeghatározásába. Ennélfogva tehát nem volt indok arra, hogy adatait a közösségi gazdasági ágazat helyzetének elemzésénél tekintetbe vegyék.

(44)

Négy együttműködő kínai exportáló termelő azt állította, hogy amennyiben kettőnél több közösségi termelő van – ahogyan a jelen esetben is –, nem lehetséges, hogy a panaszt csak egyikük támogassa. Mindazonáltal meg kell jegyezni, hogy a panasz támogatottságának foka nem függ a panaszt támogató vállalatok számától, hanem azt az alaprendelet 4. cikke (1) bekezdésének és 5. cikke (4) bekezdésének megfelelően a termelési mennyiség mértékében fejezik ki. Továbbá emlékeztetni kell arra, hogy amint azt az ideiglenes rendelet (97) prembulumbekezdésében megemlítik, a három közösségi termelő közül kettő támogatta a panaszt. E két termelő a teljes közösségi termelés több mint 50 %-át képviselte, így tehát az eljárás kezdeményezésének feltételei teljesültek. Továbbá meg kell jegyezni, hogy ebben az esetben a panaszos közösségi termelő, aki teljes mértékben együttműködött a vizsgálat során, a TCCA teljes közösségi termelésének több mint 50 %-át képviselte a vizsgálati időszakok során. Az észrevételt ezért elutasították.

(45)

Meg kell említeni, hogy az ideiglenes intézkedések elrendelése óta a közösségi gazdasági ágazatot alkotónak tekintett Aragonesas Delsa közösségi termelőt megvásárolta az Ercros-csoport. Egy amerikai együttműködő exportőr azt állította, hogy a közösségi gazdasági ágazatként történő minősítés feltételeit esetleg már nem is lehet teljesíteni, mivel ezen exportőr tekintetében az Ercros tulajdonába tartozik az Inquide is, amely állítólag a kínai TCCA fontos importőre.

(46)

E tekintetben elsőként azt kell megemlíteni, hogy az Inquide a Neokem-csoport része, amely egyike azoknak az egyéb európai termelőknek, akik nem működtek teljes mértékben közre a vizsgálatban. Az amerikai exportőr által állítottak ellenére az Ercros nem teljes mértékben tulajdonosa az Inquide-nek, csak kis részesedéssel rendelkezik benne. Ennélfogva az ezen exportőr által állítottak ellenére az Inquide és az Aragonesas-Delsa nem egyesült, és nincsenek közöttük közvetlen pénzügyi kapcsolatok. A vizsgálat megállapította továbbá, hogy a közösségi termelő nem vett részt a dömpingelésben, továbbá nem is részesült védelemben a dömping káros hatásai ellen. Ennélfogva tehát nem volt ok arra, hogy megkérdőjelezzék a közösségi gazdasági ágazatként történő minősítését. Következésképpen az ideiglenes rendelet (99) preambulumbekezdésében levont következtetések megerősítést nyernek.

(47)

További észrevételek hiányában megerősítést nyer a közösségi gazdasági ágazat fogalmának az ideiglenes rendelet (99) preambulumbekezdésében található meghatározása.

(48)

Új információk hiányában megerősítést nyer a közösségi fogyasztásnak az ideiglenes rendelet (100)–(105) preambulumbekezdésében meghatározott kiszámítása.

(49)

Egy exportáló termelő azt állította, hogy a KNK-ból és az USA-ból érkező behozatal összesített értékelése nem volt biztosított, mivel a kínai és az amerikai behozatal közötti verseny feltételei a behozatali mennyiség, a piaci részesedés és az árak viselkedése tekintetében alapvetően eltérőek voltak.

(50)

Először is arra kell emlékeztetni, hogy az alaprendelet 3. cikkének (4) bekezdésében meghatározott három feltételt az ideiglenes rendelet (107) preambulumbekezdése alapján értékelték.

(51)

Továbbá, mielőtt határoztak volna az USA-ból és a KNK-ból származó behozatal összesítéséről, az érintett behozatal mennyiségei, piaci részesedése és árai esedékes helyzetét elkülönítve elemezték mindkét ország esetében az ideiglenes rendelet (109)–(112) preambulumbekezdésében találhatóknak megfelelően.

(52)

Ami a verseny feltételeit illeti, emlékeztetni kell arra, hogy amint az az ideiglenes rendelet (24) preambulumbekezdésében áll, a KNK-ban és az USA-ban gyártott TCCA, valamint a közösségi termelők által gyártott és a közösségi piacon értékesített TCCA ugyanazokkal az alapvető fizikai és kémiai jellemzőkkel rendelkezik, és a közösségi vásárlók számára egymással felcserélhetőnek minősül. Továbbá azt találták, hogy az érintett országok exportáló termelői és a közösségi termelők mindannyian hasonló értékesítési csatornákon keresztül forgalmaznak. Ráadásul a KNK-ból és az USA-ból érkező behozatalok egyaránt ugyanazokat az ártendenciákat mutatták. Azt a tényt, mely szerint két különböző országból származó behozatalok nem egyformán követik a mennyiségeket és a piaci részesedést érintő egyező tendenciákat, sokféle okra lehet visszavezetni, és nem feltétlenül jelenti azt, hogy e behozatalokat nem hasonló versenyfeltételek mellett értékesítik.

(53)

A fentiek alapján és az érintett dömpingelt behozatal hatásainak összesített értékelésével kapcsolatos észrevételek hiányában megerősítést nyernek az ideiglenes rendelet (106)–(108) preambulumbekezdésében tett megállapítások.

(54)

A dömping kiszámítása során tett kiigazításokat követően az áralákínálást szintén felülvizsgálták.

(55)

A VI alatt a KNK tekintetében az áralákínálási különbözetek súlyozott átlaga a közösségi gazdasági ágazat eladási árainak százalékában kifejezve a kínai exportőrök vonatkozásában 33,8 %-tól 44,2 %-ig terjedt. Az áralákínálási különbözetek súlyozott átlaga 39,7 % volt.

(56)

A VI alatt az USA esetében is úgy találták, hogy fennáll az alákínálás. Míg egy exportáló termelő a TCCA-nak csak egyes típusai esetében gyakorolt alákínálást, a másik együttműködő exportáló termelő esetében azt találták, hogy jelentősen alákínál a közösségi gazdasági ágazat árainak. Az áralákínálási különbözetek súlyozott átlaga 0,69 % volt. Említésre érdemes az is, hogy a közösségi gazdasági ágazat árai nyomottak voltak.

(57)

Emlékeztetni kell arra, hogy az ideiglenes rendelet (135) preambulumbekezdésében a Bizottság ideiglenesen azt a következtetést vonta le, hogy a közösségi gazdasági ágazat az alaprendelet 3. cikke értelmében jelentős kárt szenvedett.

(58)

Négy kínai exportőr azt állította, hogy a legtöbb dömpingellenes vizsgálatban akkor állapították meg a jelentős kárt, amikor a közösségi gazdasági ágazat veszteséges volt, míg ebben az esetben a közösségi gazdasági ágazat még mindig nyereséges.

(59)

Mindazonáltal emlékeztetni kell arra, hogy a veszteséges helyzet fennállta nem előfeltétele a jelentős kár megállapításának. Az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdésével összhangban – amely kijelenti, hogy a dömpingelt behozatalnak a közösségi gazdasági ágazatra gyakorolt hatása vizsgálatának ki kell terjednie többek között a „nyereség … tényleges vagy potenciális visszaesésének” értékelésére –, a nyereségességi elemzésre a dömping hiányában elért nyereséggel való összehasonlításban kell tekinteni. Ebben az esetben emlékeztetni kell arra, hogy a közösségi gazdasági ágazat elvesztette a 2000-ben – vagyis mielőtt a dömpingelt behozatal megjelent volna a közösségi piacon – elért haszna 50 %-át. Továbbá emlékeztetni kell arra is, hogy a közösségi gazdasági ágazat az árak és a piaci részesedés tekintetében is káros hatású fejleményeket volt kénytelen elszenvedni.

(60)

A fentiek alapján, valamint a fentieken felül benyújtott egyéb észrevételek hiányában a közösségi gazdasági ágazat helyzete tekintetében az ideiglenes rendelet (117)–(135) preambulumbekezdésében tett megállapítások megerősítést nyernek.

(61)

A fentiek figyelembevételével arra a következtetésre jutottak, hogy a közösségi gazdasági ágazat az alaprendelet 3. cikkének értelmében jelentős kárt szenvedett.

(62)

Benyújtott új információ hiányában az ideiglenes rendelet (136)–(141) preambulumbekezdésében tett következtetések megerősítést nyernek.

(63)

Egy exportáló termelő azt állította, hogy a közösségi gazdasági ágazat nem rendelkezett olyan technikai képességgel, amely lehetővé tette volna a számára, hogy a piaci növekedésben részt vegyen, mivel az új gyár elindításával kapcsolatban technikai problémák léptek fel, valamint állította, hogy a dömpingelt behozatal nem akadályozta meg a közösségi gazdasági ágazatot abban, hogy a növekedésben részt vegyen, ahogyan az az ideiglenes rendelet (118) preambulumbekezdésében áll.

(64)

Amint az az ideiglenes rendelet (118) preambulumbekezdésében áll, a közösségi gazdasági ágazat 2001–2002-ben elhatározta, hogy új gyárat hoz létre, amely 2003 közepén kezdett el termelni, miközben a régi üzem bezárásra került. Noha igaz, hogy a közösségi gazdasági ágazatban felléptek bizonyos technikai nehézségek az új gyár kapacitásának teljes kihasználása terén, meg kell említeni, hogy a tervezett kapacitás, amelyre az exportáló termelő beadványában utal, nem egyezik meg azokkal az adatokkal, amelyeket az ideiglenes rendeletben figyelembe vettek. Az ideiglenes rendeletben említett kapacitási adatok az akkori kapacitásra utaltak, vagyis az azon céllal kiigazított kapacitásra, amely a névleges kapacitás helyett e nehézségeket vette figyelembe. Következésképpen a technikai nehézségek kapacitáskihasználási tendenciára gyakorolt hatását addigra már részben figyelembe vették. Mindazonáltal a vizsgálat megállapításai alapján az ideiglenes rendeletben felhasznált kapacitási adatok további kiigazításai helyénvalónak tűnnének, mivel a fent említett technikai nehézségek következményeit a kapacitási adatok nem tükrözték teljes mértékben. Következésképpen a vizsgálati időszakok alatt fennálló tényleges kapacitáskihasználás közel 100 % lenne. Valójában azt találták, hogy a közösségi gazdasági ágazat teljes kapacitással működött, és annak érdekében, hogy a keresletnek megfeleljen, ideiglenesen vásárlásokat kellett eszközölnie. Nem lehet tehát kizárni, hogy a közösségi gazdasági ágazat előállítást érintő ideiglenes technikai nehézségei bizonyos mértékig hozzájárultak a közösségi gazdasági ágazat által elszenvedett kárhoz.

(65)

Egy exportáló termelő azt állította, hogy a Bizottság elmulasztotta figyelembe venni a közösségi gazdasági ágazat által megvalósított jelentős beruházások nyereségességre gyakorolt kedvezőtlen hatását, valamint a gyár elindításának szakaszában átélt technikai problémák miatt fellépő további költségeket.

(66)

Emlékeztetni kell arra, hogy a közösségi gazdasági ágazat által tett új beruházás kérdésével az ideiglenes rendelet (150)–(152) preambulumbekezdésében már foglalkoztak.

(67)

Ráadásul, amint az az ideiglenes rendelet (129) preambulumbekezdésében áll, az új gyár lehetővé tette a közösségi gazdasági ágazat számára, hogy egyaránt csökkentse az állandó és változó költségeket, hogy hatékonyabban termeljen, valamint jobb termelékenységi szinteket érjen el. Következésképpen, amint az az ideiglenes rendelet (125) preambulumbekezdésében áll, az új beruházás bármely további költségét kiegyenlítették az egyidejűleg megvalósult költségcsökkenések és a jobb hatékonyság. Valójában a 2000 és 2001 között eleinte növekvő termelési költség következésképpen a vizsgálati időszakokig csökkent, amikor is a termelékenységben növekedést lehetett elérni. Említésre érdemes továbbá, hogy az új gyár amortizációs költségekre gyakorolt bármely hatása csak 2003 júliusában kezdődhetett, amikor is az új gyár termelni kezdett, és a régi gyár végleg leállt. Ez tehát nem magyarázhatja meg a termelékenységben bekövetkezett csökkenő tendenciát, amely már 2001-ben megkezdődött – a nyereségesség 2000 és 2002 között több mint 20 %-kal, majd 2001 és 2002 között még 40 %-nál is nagyobb mértékben csökkent. Az érvelést ezért elutasították.

(68)

Egy feldolgozó megkérdőjelezte az ideiglenes rendelet (149) preambulumbekezdésének következtetését, és megismételte azon állítását, mely szerint az árak csökkenése normálisnak volt tekinthető, és számítani is lehetett rájuk a TCCA-piac érettsége miatt.

(69)

Noha árcsökkenésre lehet számítani, amikor egy termék elér egy bizonyos érettséget, mindenesetre hangsúlyozni kell, hogy míg az érettséget a közhasználatban inkább zökkenőmentes, folyamatosan és szabályszerűen lezajló folyamatnak tekintik, amely az évek során megy végbe, az érintett behozatal árcsökkenése ennek éppen az ellenkezőjét mutatta: hirtelen és jelentős volt, mivel az árak 2000 és 2003 között évente átlagosan 15 %-kal csökkentek, még ha ebben az időszakban a nyár során a kereslet kifejezetten magas is volt.

(70)

Ráadásul, a fent említett kérelem alapján, a közösségi gazdasági ágazat által az árak tekintetében elszenvedett kárt okozhatta volna az érintett időszak során éretté váló közösségi piac rendes fejlődése. Ez azt jelentené, hogy a közösségi gazdasági ágazat árainak 8 %-os csökkenése 2000 és a VI-KNK között, illetőleg 12 %-os csökkenésük 2000 és a VI-USA között megfelelne a termék életciklusa tekintetében az árak „rendes” fejlődésének. Emlékeztetni kell azonban arra, hogy az érintett importárak 40 %-kal csökkentek 2000 és a vizsgálati időszakok között, ami egyértelműen sokkal több, mint a várt „rendes” – kizárólag a piac érésének betudható – árcsökkenés. Következésképpen, még ha a piac érése korlátozott mértékben hozzá is járult esetleg az árak fejlődéséhez, ez természetesen nem magyarázhatja meg sem az érintett behozatal jelentős árcsökkenését 2000 és a vizsgálati időszakok között, sem pedig a közösségi gazdasági ágazat emiatt elszenvedett kárát.

(71)

Négy együttműködő kínai exportőr azt állította, hogy a közösségi gazdasági ágazat kivitele tekintetében néhány számadat hiányzott a kár elemzéséből, ennélfogva tehát nem lehet a közösségi gazdasági ágazat helyzetéről teljes képet adni.

(72)

A nyereségesség tekintetében egy exportáló termelő azt állította, hogy a Bizottság nem vette figyelembe azt a kedvezőtlen hatást, amelyet a közösségi gazdasági ágazat USA-ba irányuló TCCA kivitele okozott. Emlékeztetni kell arra, hogy a kár vizsgálata a közösségi gazdasági ágazat közösségi piacon fennálló helyzetére irányul. Következésképpen, az ideiglenes rendelet (125) preambulumbekezdésében említett nyereségességi adatok csak a közösségi piacon megvalósult értékesítéseket érintik, és ennélfogva nem érinti őket semmiféle állítólagos, az USA- vagy bármely más exportpiacon elszenvedett veszteség.

(73)

Néhány fél azt állította, hogy a közösségi gazdasági ágazat piaci részesedését és nyereségességét érintő kedvezőtlen tendenciákat leginkább a közösségi gazdasági ágazat közösségi piacon kívülre irányuló kivitelének lehetett betudni. Erre tekintettel, amennyiben a közösségi gazdasági ágazat termékeit az USA piacára történő kivitel helyett az EK-piacon értékesítették volna, a közösségi gazdasági ágazat képes lett volna kielégíteni az EK-piacon keletkezett keresletet, hogy ezáltal piaci részesedését megtartsa, és jobb áron tudjon értékesíteni.

(74)

A vizsgálat azt mutatta ki, hogy a közösségi gazdasági ágazat kivitele folyamatosan emelkedett 2000 óta, és a 2000. évi kevesebb mint 45 %-hoz képest az érintett termék teljes értékesítésének több mint 50 %-át képviselte a vizsgálati időszakok alatt.

(75)

E tekintetben elsősorban azt kell megjegyezni, hogy a közösségi gazdasági ágazat piaci stratégiájának nem arra kell irányulnia, hogy a közösségi piacon fellépő keresletet az ártól függetlenül kielégítse, hanem az, hogy e piacon elfogadható áron a lehető legtöbbet értékesítsen.

(76)

Másodsorban az USA-ba irányuló kivitel áraiból mint olyanokból nem lehet a kárra következtetni, mivel nem hasonlíthatók a közösségi piac áraihoz. Valójában azt találták, hogy az exportértékesítések és a közösségi gazdasági ágazat helyzetének semmiféle összekapcsolása nem bír jelentőséggel, mivel az exportértékesítések és a közösségi piacon megvalósult értékesítések nem hasonlíthatóak össze a termékválaszték, és ebből következően az árak tekintetében.

(77)

Az exportpiacon megvalósult értékesítések főleg a nagyzsákos kiszerelésben értékesített granulátumot érintik, amelynek ára sokkal alacsonyabb, mint a közösségi piacon leggyakrabban értékesített terméké, azaz a tablettáké. Az egymással nem egyeztetett számadatok között végzett egyszerű ár-összehasonlítás nem lenne tehát meggyőző.

(78)

Harmadsorban meg kell jegyezni, hogy a közösségi piacon elért értékesítések több mint 80 %-a február és augusztus között valósult meg, míg az amerikai piacon az értékesítési időszak hosszabb, különösen a sok napsütéssel jellemezhető térségben. Következésképpen az USA irányába megvalósuló értékesítések addig a mértékig, ameddig a terméket a közösségi piac még elfogadható áron fel tudta volna venni, lehetővé tették a közösségi gazdasági ágazat számára, hogy fokozott méretgazdaságosságot érjen el, valamint fenntartsa az árszintet a közösségi piacon.

(79)

Negyedszer, meg kell jegyezni, hogy az USA piaca a világ első piaca az uszodatechnikai felszerelések és vegyszerek terén. Ennélfogva tehát elengedhetetlen volt a közösségi gazdasági ágazat számára e fontos piacra kijutni, és ott helyzetét megőrizni annak érdekében, hogy változatossá tegye vásárlói körét, valamint hogy részt vegyen a legélénkebb piac fejlődésében.

(80)

Végezetül, nem találtak arra utaló bizonyítékot, hogy az amerikai piacon megvalósult ezen értékesítéseket helyettesíthették volna a közösségi piacon ugyanebben az időszakban jobb áron megvalósuló értékesítések, és hogy ezáltal a közösségi gazdasági ágazat saját magának okozott volna kárt.

(81)

A fentiek alapján a kérelmeket elutasították, és további észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (142)–(154) preambulumbekezdésében az egyéb tényezők hatásának tekintetében megfogalmazott következtetések megerősítést nyernek.

(82)

A fenti megfontolások, valamint az ideiglenes rendelet (136)–(154) preambulumbekezdésében foglalt egyéb tényezők alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a KNK-ból és az USA-ból származó behozatal jelentős kárt okozott a közösségi gazdasági ágazatnak az alaprendelet 3. cikkének (6) bekezdése értelmében.

(83)

A közösségi gazdasági ágazat érdekével kapcsolatos észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (160) preambulumbekezdésében tett megállapítások megerősítést nyernek.

(84)

Emlékeztetni kell arra, hogy a független importőrökkel való együttműködés nagyon alacsony szintű volt, amint az az ideiglenes rendelet (162) preambulumbekezdésében már említésre került. Továbbá egyetlen importőr sem tett észrevételt az ideiglenes megállapítások közzétételét követően.

(85)

E körülmények között, valamint a független importőrök érdeke tekintetében benyújtott vagy hozzáférhető további információ hiányában az ideiglenes rendelet (161)–(162) preambulumbekezdésében tett megállapítások megerősítést nyernek.

(86)

A további vizsgálat kimutatta, hogy a feldolgozók helyzete igen változatos lehet a nyereségesség, valamint a TCCA-nak az előállítási költségükre gyakorolt hatása tekintetében. Ennélfogva, az ideiglenes rendelet (168) preambulumbekezdésében található feltételezés, mely szerint a TCCA a feldolgozó előállítási költségének több mint 40 %-át teszi ki, és hogy ez alacsony árrésű termék, további pontosításra szorul. Valójában az EK-piac egyik legfontosabb feldolgozójának telephelyén végzett további helyszíni ellenőrzés kimutatta, hogy az érintett termék a teljes előállítási költségének kevesebb mint 25 %-át képviselte, valamint hogy nyereségessége 8 % felett volt.

(87)

Egy feldolgozó megkérdőjelezte az ideiglenes rendelet azon értékelését, mely szerint a feldolgozók felfelé módosíthatták az áraikat, és így a költségemelkedés egy részét vásárlóikra háríthatták, hogy ezáltal az intézkedések hatása az értékesítési láncon keresztül enyhüljön.

(88)

E forgatókönyvet mindazonáltal legalább egy további feldolgozó is megerősítette, aki egyértelműen kijelentette, hogy mivel ideiglenes vámokat vetettek ki, a feldolgozók 15–25 %-kal (illetőleg átlagosan kilogrammonkénti 0,32 euróval) emelték fel áraikat a 2005-ös idényre vonatkozóan. Ezt egy további feldolgozó is megerősítette. A vizsgálat kimutatta továbbá, hogy a feldolgozókat szerződésileg nem akadályozzák abban, hogy áraikat felemeljék, valamint hogy a 2006-os idényre vonatkozóan szerződéseikbe különleges záradékot foglaltak a dömpingellenes vámok lehetséges kivetésére tekintettel. E tényezők egyértelműen mutatják, hogy a feldolgozók már – legalábbis részben – óvintézkedéseket tettek annak érdekében, hogy a költségemelkedést az értékesítési láncra továbbhárítsák.

(89)

Végezetül a vizsgálat kimutatta, hogy a nagykereskedők által a feldolgozók értékesítési áraihoz hozzáadott árrés jelentős mértékű lehet, azaz meghaladhatja a 40 %-ot, ez pedig igazolja a vámok által okozott költségemelkedés értékesítési láncra történő továbbhárításának lehetőségét.

(90)

Egy feldolgozó azt állította, hogy amennyiben a granulátum és tabletta alakú TCCA behozatalára egyetlen vámot vetnének ki, az arra késztetné az exportáló termelőket és közvetítőket, hogy közvetlenül tablettát importáljanak, és hogy ez kedvezőtlenül érintené a feldolgozási tevékenységet. Azt javasolták tehát, hogy magasabb vámot vessenek ki a tabletták behozatalára, mint a TCCA-granulátuméra. E feldolgozó szerint az ilyen különbségtétel lehetővé tenné, hogy védelmet nyújtsanak mind a közösségi gazdasági ágazat, mind pedig a feldolgozók számára.

(91)

Mindazonáltal emlékeztetni kell arra, hogy az érintett terméket TCCA-ként és az abból előállított készítményekként határozták meg. Ez lehet granulátum, por vagy tabletta alakú, a klórtartalomra tekintet nélkül. Következésképpen, noha az összehasonlításokat az azonos jellemzőkkel – mint például alak és csomagolás – bíró termékek között végezték el, az érintett termékre alkalmazott így keletkezett vámot a TCCA behozatalára kell alkalmazni, bármilyen – azaz granulátum, por vagy tabletta – alakban jelenik is meg. Bármely más megközelítés azt vonná maga után, hogy a dömpingellenes vámokat arra használnák, hogy pótolják velük az európai feldolgozók és a kínai exportőrök előállítási költségei közötti különbséget, ami nyilvánvalóan nem célja a dömpingellenes intézkedéseknek. Végezetül meg kell említeni, hogy noha ugyanazt az érték szerinti vámot kell alkalmazni a granulátum és a tabletta alakú TCCA esetében is, ez szükségképpen ahhoz vezet majd, hogy nagyobb összegű vámot kell megfizetni a drágább termékek – mint például a tabletták – esetében. Ez részben kielégíthetné az e feldolgozó által tett kérelmet. A kérelmet ezért elutasították.

(92)

A fentiek alapján, valamint a közösségi feldolgozók érdeke tekintetében benyújtott egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (163)–(172) preambulumbekezdésében tett megállapítások megerősítést nyernek.

(93)

Egy feldolgozó megismételte kérelmét, mely szerint semmiféle áremelkedés nem szolgálja majd a fogyasztók érdekeit. Mindazonáltal, amint azt az ideiglenes rendeletben megmagyarázták, az áremelkedések valószínűleg kis jelentőségűek, és így nem hatnak a fogyasztók választására. Ezt megerősítette egy feldolgozó, aki még azt is állította, hogy a végső felhasználónál tapasztalható hatás évi körülbelül 10 EUR, ami még kevesebb is, mint az ideiglenes rendeletben említett havi 2,5 EUR összegű, óvatos becslés. Az ilyen költségemelkedést nem lehet jelentősnek vagy olyan természetűnek tekinteni, amely arra ösztönzi a végső felhasználót, hogy alternatív termékek vásárlására váltson.

(94)

Ráadásul a 10 eurós, becsült éves összeg csak az intézkedések feltételezett maximális hatását tükrözi, vagyis ha a vám teljes összegét áthárítanák a végső felhasználókra. Nem veszi továbbá figyelembe azt a tény sem, hogy a végleges intézkedések, legalábbis az USA-ból eredő behozatal esetében, alacsonyabbak, mint az ideiglenesen kivetettek.

(95)

A fentiek alapján, valamint a közösségi fogyasztók érdeke tekintetében benyújtott egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (173)–(177) preambulumbekezdésében tett megállapítások megerősítést nyernek.

(96)

Az ideiglenes rendeletben levont következtetések fényében és figyelembe véve a különféle felek beadványait, azt a következtetést vonták le, hogy nincsenek olyan kényszerítő okok, amelyek az érintett országokból származó TCCA dömpingelt behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes intézkedések elrendelése ellen szólnának.

(97)

Az ideiglenes rendelet (179)–(183) preambulumbekezdésében kifejtett módszer alapján a bevezetni kívánt intézkedések szintjének megállapítása céljából kárelhárítási különbözetet számítottak ki.

(98)

A kárkülönbözet kiszámításához az ideiglenes rendelet 10 %-ban határozta meg a közösségi gazdasági ágazat elvárható haszonkulcsának szintjét, ami óvatos becslésnek tekinthető, és amelyet dömpingelt behozatal hiányában ésszerűen el lehet érni.

(99)

Számos érdekelt fél állította, hogy a 10 %-os haszon nem helyénvaló a TCCA-üzletág számára, és hogy a haszonnak inkább 5 % alatt kellene lennie. Mindazonáltal, amint az az ideiglenes rendelet (181) preambulumbekezdésében említésre került, a közösségi gazdasági ágazat haszonszintje jelentősen növekedni kezdett a Közösségbe irányuló érintett behozatal előtt. Valójában a 2000-ben és 2001-ben elért szint azt mutatja, hogy dömping hiányában ésszerűen 10 %-os haszonra lehet számítani. A kérelmeket ennek következtében elutasították.

(100)

A kérdéssel kapcsolatos új észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (179)–(183) preambulumbekezdésében meghatározott számítási mód megerősítést nyer.

(101)

Az eddigiek fényében és az alaprendelet 9. cikke (4) bekezdésének megfelelően végleges dömpingellenes vámot kell kivetni a KNK-ból származó behozatal esetében számított dömpingkülönbözet szintjén, valamint az USA-ból származó behozatal esetében számított kárkülönbözet szintjén.

(102)

A fentiek alapján, mivel a kárkülönbözetek a dömpingkülönbözeteknél minden esetben magasabbak voltak a KNK tekintetében, és alacsonyabbak az USA tekintetében, a végleges vámok a következők:

(103)

Az e rendeletben megadott egyéni dömpingellenes vámtételeket a jelenlegi vizsgálat megállapításai alapján határozták meg. Ezért azok a vizsgálat során az e társaságok tekintetében észlelt helyzetet tükrözik. E vámtételek (szemben az „összes többi vállalatra” alkalmazandó országos vámmal) ennek megfelelően kizárólag az érintett országból származó termékeknek a név szerint említett vállalatok által előállított behozatalára alkalmazandók. Az e rendelet rendelkező részében kifejezetten név és cím szerint meg nem említett bármely más vállalat – beleértve a megnevezett vállalatokkal kapcsolatban álló jogi személyeket is – által előállított importált termékek nem részesülhetnek ezekben a vámtételekben, és azokra az „összes többi vállalatra” alkalmazandó vám vonatkozik.

(104)

Az ezen egyéni dömpingellenes vámtételek alkalmazására irányuló kérelmeket (például a jogi személy névváltozását vagy új termelési vagy értékesítési egység létrehozását követően) késedelem nélkül a Bizottsághoz (3) kell intézni, és csatolni kell hozzá minden vonatkozó információt, különösen a vállalat termeléssel, belföldi vagy exportértékesítéssel kapcsolatos tevékenységeire vonatkozó azon információkat, amelyek kapcsolatba hozhatók például a névváltozással, illetve a termelési vagy értékesítési egységek adott változásával. Szükség esetén a rendeletet az egyéni vámtételekből részesülő vállalatok jegyzékének frissítésével megfelelőképpen módosítják majd.

(105)

Annak érdekében, hogy a lehető legkisebb mértékre szorítsák a vámok összege közötti jelentős különbségek miatti kijátszás kockázatát, ebben az esetben különleges intézkedések elrendelését tartják szükségesnek a célból, hogy biztosítsák a dömpingellenes vámok megfelelő alkalmazását. E különleges intézkedések magukban foglalják:

(106)

A tagállamok vámhatóságai előtt olyan érvényes kereskedelmi számla bemutatását, amely megfelel az e rendelet mellékletében meghatározott követelményeknek. Csakis az ilyen számlával kísért behozatalt lehet a kérdéses termelő alkalmazandó TARIC kiegészítő kódja alatt bejelenteni. A nem ilyen számlával kísért behozatal az összes többi vállalat esetében alkalmazandó maradék dömpingellenes vám hatálya alá tartozik.

(107)

Az érintett vállalatokat továbbá felkérték, hogy nyújtsanak be rendszeres jelentéseket a Bizottságnak annak érdekében, hogy az érintett termék Közösségbe irányuló értékesítéseit ezután is megfelelően figyelemmel kísérhessék. Amennyiben nem nyújtják be a jelentéseket, vagy a jelentések elemzése azt mutatja, hogy az intézkedések nem voltak megfelelőek a káros dömping hatásainak kiküszöbölésére, a Bizottság az alaprendelet 11. cikke (3) bekezdésének megfelelően időközi felülvizsgálatot kezdeményezhet. E felülvizsgálat többek között kiterjedhet az egyéni vámtételek eltörlése szükségességének, és ebből eredően az országos vám kivetésének vizsgálatára.

(108)

Figyelembe véve a feltárt dömpingkülönbözetek nagyságát és a közösségi gazdasági ágazatnak okozott kár súlyosságát, szükségesnek ítélték az 538/2005/EK rendelettel kivetett ideiglenes dömpingellenes vámokkal biztosított összegek beszedését a véglegesen kivetett vám mértékében. Amennyiben a végleges vámok magasabbak az ideiglenes vámoknál, csak az ideiglenes vámok szintjén biztosított összegeket kell véglegesen beszedni. A dömpingellenes vámok végleges tétele felett biztosított összegeket fel kell szabadítani,