27.8.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 223/1

(1)

A Bizottság 2004. május 28-án az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítés (2) útján (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) bejelentette az Amerikai Egyesült Államokból (USA) és Oroszországból származó szilícium-elektromos acélból készült szemcseorientált síkhengerelt termékek Közösségbe történő behozatalát érintő dömpingellenes eljárás megindítását, valamint az Oroszországból származó egyes szemcseorientált, 500 mm-nél vastagabb elektromos lemezek behozatalára alkalmazandó dömpingellenes eljárások időközi felülvizsgálatának kezdeményezését.

(2)

A dömpingellenes eljárás megindítására a szilícium-elektromos acélból készült szemcseorientált síkhengerelt termékek teljes közösségi termelésének nagy részét, ebben az esetben több mint 90 %-át képviselő gyártók nevében az Európai Vas- és Acélipari Szövetség (a továbbiakban: az EUROFER vagy a panaszos) által 2004. április 13-án benyújtott panaszt követően került sor. A panasz az említett termék dömpingjére és az ebből származó vagyoni kárra vonatkozó bizonyítékot tartalmazott, amit elegendőnek tekintettek az eljárás kezdeményezéséhez.

(3)

Az időközi felülvizsgálatot a Bizottság saját kezdeményezésére indította az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése értelmében, a 151/2003/EK rendelet (3) által az Oroszországból származó egyes szemcseorientált, 500 mm-nél vastagabb elektromos lemezek behozatalára kivetett végleges dömpingellenes intézkedések esetlegesen szükséges módosítása vagy az intézkedések hatályon kívül helyezése érdekében. A szükséges módosítás vagy hatályon kívül helyezés annak következtében merülhet fel, hogy a 151/2003/EK által kivetett intézkedések tárgyát képező termékek azon termékek közé tartoznak, amelyek az USA-ból és Oroszországból származó szilícium-elektromos acélból készült szemcseorientált síkhengerelt termékek közösségi behozatalára vonatkozó eljárás tárgyát képezik.

(4)

A Bizottság hivatalosan tájékozódott Oroszország és az USA exportáló termelőinél, az importőröknél/kereskedőknél és az érintettnek tekintett felhasználóknál, az érintett exportáló országok képviselőinél, valamint az eljárást kezdeményező panaszos közösségi gyártóknál. Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy álláspontjukat írásban ismertessék, valamint az értesítésben megállapított határidőn belül szóbeli meghallgatást kérjenek.

(5)

Az oroszországi és USA-beli exportáló termelők, valamint a közösségi termelők, importőrök/kereskedők és felhasználók írásban ismertették álláspontjukat. Minden fél, aki ezt a megállapított határidőn belül kérte, és igazolta, hogy különös indokai vannak a meghallgatásának, lehetőséget kapott erre.

(6)

A Bizottság kérdőíveket küldött az összes, számára ismert érintett félnek, valamint az összes többi vállalatnak, amely az eljárás kezdeményezéséről szóló értesítésben megadott határidőn belül jelentkezett.

(7)

Válasz érkezett egy USA-beli exportáló termelőtől és kapcsolt közösségi leányvállalataitól, valamint két oroszországi exportáló gyártótól és kapcsolt közösségi leányvállalataiktól. Válasz érkezett továbbá négy közösségi gyártótól, 16 felhasználótól és egy, az érintett országokban működő exportáló termelőhöz nem kapcsolódó importőrtől.

(8)

A Bizottság felkutatott és megvizsgált minden információt, amelyet szükségesnek ítélt a dömping, a keletkező kár és a közösségi érdek meghatározásához. Vizsgálatokat végeztek a következő társaságok telephelyein:

Közösségi termelők

Közösségi felhasználók

Exportáló gyártók Oroszországban

Az USA exportáló termelői

Kapcsolódó közösségi importőrök

Kapcsolódó közösségen kívüli importőrök

(9)

A dömpinggel és a kárral kapcsolatos vizsgálat a 2003. április 1. és 2004. március 31. közötti időszakra (a továbbiakban: a vizsgálati időszak) terjedt ki. A kár megállapítása szempontjából lényeges folyamatok vizsgálata a 2000 januárjától a vizsgálati időszak végéig tartó időszakra terjedt ki (a továbbiakban: a vizsgált időszak).

(10)

Az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján indított vizsgálat nyomán a 151/2003/EK tanácsi határozattal végleges dömpingellenes vámot vetettek ki az Oroszországból származó szemcseorientált, 500 mm-nél szélesebb elektromos lemezek (a továbbiakban: a széles szemcseorientált elektromos lemezek) behozatalára. A határozat értelmében kivetett dömpingellenes vám a VIZ Stal esetében 14,7 %, az NLMK esetében 40,1 % volt, ez utóbbi egyben e termékeknek a más oroszországi társaságoktól származó behozatalára kivetett maradvány vámtétele is.

(11)

Az 1000/2004/EK bizottsági rendelet (4) értelmében az NLMK és a Viz Stal, valamint a hozzájuk kapcsolódó értékesítő vállalatok által az Oroszországból származó széles szemcseorientált elektromos lemezek behozatalait érintő dömpingellenes eljárással kapcsolatban tett kötelezettségvállalásokat hat hónapos időszakra, 2004. november 20-ig elfogadták. E kötelezettségvállalások célja az Európai Unió 2004. május 1-jén történt bővítését követően a tíz új tagállamba irányuló behozatalra is kiterjesztett dömpingellenes intézkedések ideiglenes kiigazítása volt. A cél annak elkerülése volt, hogy az e tíz államra kiterjesztett és azonnal teljes mértékben alkalmazott intézkedések hirtelen és túlzottan kedvezőtlen hatást gyakoroljanak az importőrökre és a felhasználókra. Az 1995/2004/EK bizottsági rendelet (5) a kötelezettségvállalások elfogadását újabb hat hónapos, 2005. május 20-ig terjedő időszakra terjesztette ki, mivel az elfogadásukat szükségessé tevő körülmények a rendelet szerint továbbra is fennálltak.

(12)

Tekintettel a vizsgálat bizonyos aspektusaira irányuló további ellenőrzés szükségességére, valamint a 3. preambulumbekezdésben említett ideiglenes felülvizsgálattal való összefüggésre, a vizsgálat folytatása mellett döntöttek anélkül, hogy ideiglenes intézkedéseket rendelnének el.

(13)

A vizsgálat előzetes megállapításairól azonban tájékoztattak minden érdekelt felet, akik számára meghatároztak egy határidőt, amelyen belül a megállapításokra vonatkozó észrevételeiket megtehetik. A felek által benyújtott észrevételeket megvizsgálták; a lényeges állításokat adott esetben figyelembe vették, és a megállapításokat ennek megfelelően módosították.

(14)

Az érintett termékek a 7225 11 00 KN-kód (legalább 600 mm szélességű termékek) és 7226 11 00 KN-kód (kevesebb mint 600 mm szélességű termékek) alá tartozó, bármely szélességű, szilícium-elektromos acélból készült szemcseorientált síkhengerelt termékek (a továbbiakban: szemcseorientált elektromos lemezek). A KN-kódok csak tájékoztatásképpen szerepelnek.

(15)

A szemcseorientált elektromos lemezeket melegen hengerelt, különböző vastagságú szilícium-elektromos acéltekercsekből állítják elő, amelyek szemcseszerkezete egységesen orientált, hogy magas hatékonyságú mágneses vezetőképességet tegyen lehetővé. A vezetőképesség elégtelenségét „vasmagveszteségnek” nevezik, ez a termék minőségének elsődleges mutatója. A piac hagyományosan kétféle termékminőséget különböztet meg, a „magas permeabilitású”, azaz nagy vezetőképességű, valamint a szabványos minőségű termékeket. A magas permeabilitású termékek kisebb vasmagveszteséget mutatnak, a lemez vastagságától függetlenül. Szükség esetén a szemcseorientált acéllemezeket ezután megfelelő szélességű darabokra vágják a vevő kívánalmai szerint. Ezt a folyamatot hasításnak nevezik. Az érintett terméket elektromágneses berendezések, valamint energiafejlesztő és -elosztó berendezésekhez szükséges transzformátorok gyártói használják.

(16)

Az áteresztőképesség-, a vastagság- és a szélességbeli különbségek ellenére a szemcseorientált elektromos lemezek minden típusára ugyanazok az alapvető fizikai és műszaki jellegzetességek érvényesek, és alapvetően ugyanarra a célra használják őket.

(17)

A (3) bekezdésben említett, a széles szemcseorientált elektromos lemezekre vonatkozó időközi felülvizsgálattal kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy számos alkalommal megfigyelték, hogy a (10) bekezdésben említett hatályos dömpingellenes intézkedések megkerülésére a szemcseorientált elektromos lemeztekercseket a Közösségbe irányuló kivitel előtt darabokra vágták. A közösségi felhasználók valójában gyakran vásárolnak nagyméretű szemcseorientált elektromos lemezeket, majd azokat a kívánt méretre hasítják. Az intézkedések elrendelése után a szemcseorientált elektromos lemezeket a termelők vagy az exportőrök a kivitelt megelőzően 500 mm-t meg nem haladó részekre vágták, annak érdekében, hogy a termék ne essen a rendelet hatálya alá.

(18)

Egy exportáló termelő arra hivatkozott, hogy a keskeny szemcseorientált elektromos lemezeket (amelyeket ez a társaság 500 mm-nél keskenyebbként határozott meg) meg kell különböztetni a széles szemcseorientált elektromos lemezektől (amelyek 500 mm szélesek vagy ennél szélesebbek), mivel a széles lemezeket nem lehet keskeny lemezekkel helyettesíteni, és mert a keskeny, illetve a széles szemcseorientált elektromos lemezekre különböző versenyfeltételek vonatkoznak. A különböző versenyfeltételekre vonatkozó érv arra az észrevételre támaszkodik, hogy a végső felhasználók gyakran rendelnek és vásárolnak kívánalmaiknak pontosan megfelelő szélességű lemezeket, hogy megtakarítsák a hasítás költségeit, és ezért nem vásárolnak a saját termelési eljárásaikban használtnál szélesebb lemezeket, amelyeket maguknak kell felvágatniuk, az esetek legnagyobb részében erre specializálódó alvállalkozókhoz folyamodva.

(19)

A felcserélhetetlenségre vonatkozó érv azon a tényen alapul, hogy míg a keskeny szemcseorientált elektromos lemezeket lehet széles, később felhasítható lemezekkel helyettesíteni, ennek fordítottja természetesen lehetetlen. Az érintett exportőr az Egyes Kínából és Indonéziából származó, textil-felsőrésszel ellátott lábbelikre vonatkozó dömpingellenes intézkedésekre hivatkozott (6), amelyek során úgy ítélték meg, hogy a házicipő a házon kívül nem használható, és ennélfogva különálló terméknek kell minősülnie.

(20)

Utalással a fent említett dömpingellenes eljárásra, arra a következtetésre jutottak, hogy a házicipőt és az utcai cipőt külön-külön termékkategóriába kell sorolni, mivel a házicipőnek eltérő alapvető fizikai tulajdonságai vannak, amelyek házon kívüli használatra a házicipőt alkalmatlanná teszik. Ennél fogva a jelen esetben a helyzet ettől eltér, hiszen a vizsgálat megállapította, hogy szélességüktől függetlenül a szemcseorientált elektromos lemezeket ugyanabból az alapanyagból állítják elő, ugyanazokkal az alapvető jellemzőkkel rendelkeznek, és végső felhasználásuk is hasonló. Ezen felül megjegyzendő, hogy a termékek akár csak részleges felcserélhetősége is elegendő ahhoz, hogy a dömpingellenes vizsgálat céljaira egy és ugyanazon terméknek minősüljenek, és hogy a szemcseorientált elektromos lemezek esetében, amint ezt a (17) preambulumbekezdés kifejti, a felcserélhetőség fennáll.

(21)

Az exportáló termelő második érve azon a megfigyelésen nyugszik, hogy a végső felhasználók szívesebben használnak olyan lemezeket, amelyeknek szélessége megfelel a termelés műszaki követelményeinek. Ugyanakkor megállapították, hogy egyes végső felhasználók általános munkamódszerként maguk hasítják darabokra az anyagot, illetve Oroszországban durván hasított keskeny lemezeket vásárolnak, amelyekre nem vonatkozik dömpingellenes vám, majd a behozott terméket a számukra megfelelő méretre hasítják fel. Továbbá a Közösségen belül működő hasító üzemek és acélipari szolgáltató központok széles körű elterjedése is arra mutat, hogy a szemcseorientált elektromos lemezek nem mindig a végső felhasználó által megkövetelt méretre vágva hagyják el a termelőüzemet. Az exportáló termelő észrevételeit ennélfogva elvetették.

(22)

Ebből kifolyólag és a jelenlegi dömpingellenes vizsgálat céljából az érintett termék valamennyi típusát egy terméknek tekintik.

(23)

Az Oroszországból és az USA-ból a Közösségbe exportált termékről, az oroszországi és az USA-beli hazai piacra gyártott és ott forgalmazott termékről, valamint a Közösségben a közösségi termelők által gyártott és eladott termékről megállapítást nyert, hogy alapvetően ugyanolyan fizikai és műszaki jellemzőkkel rendelkeznek, valamint a felhasználásuk is ugyanaz, és ezért az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló terméknek minősülnek.

(24)

A rendes érték meghatározását illetően a Bizottság először minden egyes exportáló termelő számára meghatározta, hogy a termelőnek az érintett termékre vonatkozó teljes hazai értékesítése a Közösség irányába való teljes exportértékesítésével összehasonlítva reprezentatív-e. Az alaprendelet 2. cikke (2) bekezdésének megfelelően a hazai értékesítést reprezentatívnak tekintik, ha minden egyes exportáló termelő teljes hazai értékesítési mennyisége a Közösségbe irányuló exportértékesítési mennyiségének legalább 5 %-a.

(25)

Minden egyes olyan, az exportáló termelő által saját hazai piacán értékesített típusnál, amely a Közösségbe irányuló kivitel során értékesített terméktípushoz közvetlenül hasonlítható, megállapításra került, hogy a hazai értékesítés az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdéséhez képest megfelelően reprezentatív-e. Egy adott típusú lemez hazai értékesítését akkor tekintették kellően reprezentatívnak, ha e típus teljes hazai értékesítési mennyisége a vizsgálati időszak során a Közösségbe kivitt, hasonló terméktípus teljes értékesítési mennyiségének legalább 5 %-át képviselte.

(26)

Ezek után megvizsgálták, hogy az egyes exportáló termelők által belföldön értékesített egyes terméktípusai értékesítése rendes kereskedelmi forgalom keretében történt-e az alaprendelet 2. cikkének (4) bekezdése szerint, megállapítva a kérdéses típusra vonatkozóan a független ügyfelek számára történt nyereséges értékesítések arányát.

(27)

Olyan esetekben, amikor az előállítási költségnek megfelelő vagy annál magasabb nettó áron értékesített szemcseorientált elektromos lemezek értékesítési mennyisége az ilyen típusú teljes értékesítési mennyiség 80 %-át vagy annál többet jelenti, és amikor e típusnak a súlyozott átlagára megegyezik az előállítási költséggel vagy meghaladja azt, a rendes érték a tényleges hazai áron alapul, és a vizsgálati időszak során történt összes hazai értékesítés súlyozott átlagára alapján kerül kiszámításra, tekintet nélkül arra, hogy ezek az értékesítések nyereségesek voltak-e vagy sem. Azokban az esetekben, ahol egy lemeztípus nyereséges értékesítése a típus teljes értékesítési mennyiségének 80 %-a vagy annál kevesebb volt, vagy ahol a típus súlyozott átlagára az előállítási költség alatt volt, a rendes érték a tényleges hazai áron alapult, ami csak e típus nyereséges értékesítésének súlyozott átlagaként került kiszámításra, feltéve, hogy ezek az értékesítések a típus teljes értékesítési mennyiségének 10 %-át vagy annál többet képviselték. Azokban az esetekben, ahol bármely típusú lemez nyereséges értékesítése a típus teljes értékesítési mennyiségének kevesebb mint 10 %-át képviselte, úgy ítélték meg, hogy e különleges típus a hazai áron nem elegendő mennyiségben került értékesítésre ahhoz, hogy a rendes érték meghatározásának alapját képezze.

(28)

Amennyiben egy exportáló gyártó által értékesített adott terméktípus hazai ára nem használható a rendes érték meghatározásához, más módszert kell alkalmazni. Erre az esetre a Bizottság a számított rendes értéket alkalmazta. Az alaprendelet 2. cikkének (3) bekezdésével összhangban a rendes értéket úgy számították ki, hogy az exportőrnek az exportált típusokkal kapcsolatos előállítási költségéheihez — adott esetben kiigazítva — hozzáadták az értékesítési, általános és igazgatási költségek (a továbbiakban: SGA-költségek) megfelelő százalékát, valamint a reális haszonkulcsot.

(29)

Az egyetlen együttműködő exportáló termelő esetében úgy találták, hogy az érintett termék hazai értékesítését nem lehetett úgy tekinteni, mint amely a rendes kereskedelmi forgalom keretében történt, mivel ezek az értékesítések meghatározó mennyiségben az egységár alatt történtek; ebben az esetben a belső piaci értékesítés 90 %-ára ez vonatkozik. Ezenkívül megállapították, hogy a vizsgálati időszak során a hazai ügyletek eladási súlyozott átlagára alatta maradt az előállítási költség egységenkénti súlyozott átlagának.

(30)

Következésképpen az exportáló termelő által értékesített, érintett termék hazai eladási árait nem lehetett a rendes érték megállapításához felhasználni. A rendes értéket az alaprendelet 2. cikke (3) bekezdésének megfelelően kellett kiszámítani.

(31)

A rendes értéket az exportáló termelő előállítási költségéből, valamint az SGA-költségekre és a haszonra meghatározott összeg alapján alakították ki. Az SGA-költségekre és a haszonra meghatározott összeget a kérdéses exportáló termelőknél az azonos általános kategóriába tartozó acéltermékek előállítására és értékesítésére a rendes kereskedelmi forgalomban a hazai piacon alkalmazandó tényleges összegek alapján alakították ki, az alaprendelet 2. cikke (6) bekezdése b) pontjának megfelelően.

(32)

A teljes előállítási költséget minden megfelelő terméktípusra megállapították, az acéltartalomnak, a lemezvastagságnak és annak megfelelően, hogy az érintett terméket tekercsként vagy hasított tekercsként értékesítették-e. Az utóbbi esetben a hasítási költségeket figyelembe kellett venni.

(33)

A kiviteli árakat az alaprendelet 2. cikke (8) bekezdésének értelmében az érintett termék Közösségen belüli felhasználásra történő értékesítésekor fizetett vagy fizetendő árak alapján határozták meg.

(34)

Az exportáló termelő az érintett terméket semmiféle mennyiségben nem értékesítette Közösségen belül független vásárló számára. Minden értékesítés a kapcsolt közösségi leányvállalatokon keresztül történt. Következésképpen az alaprendelet 2. cikke (9) bekezdésének értelmében számított kiviteli árat alkalmazták, amelyet a Közösségen belüli független vevők számára történő viszonteladás alapján képeztek. Kiigazításokat tettek minden olyan költségre tekintettel, amely a kapcsolódó importőrök által végzett behozatal és viszonteladás között felmerült, ideértve az SGA-költségeket, valamint egy reális haszonkulcsot is.

(35)

A rendes érték és a gyártelepi árat, illetve azonos kereskedelmi szintet képviselő exportár közötti korrekt összehasonlíthatóság biztosítása érdekében az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdése értelmében a kérelmezett és igazolt, árakat és ár-összehasonlításokat érintő különbségeket kiigazítások formájában kellőképpen figyelembe vették. A kiigazításokra, amennyiben azok alkalmazhatók és igazoltak, a szállítási költségek, a biztosítás, a hitelköltségek és a kapcsolódó banki díjak, az importköltségek és a hasítási költségek tekintetében került sor.

(36)

Az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének k) pontja értelmében a hasítási költségekre vonatkozó kiigazítás annak érdekében volt szükséges, hogy lehetővé váljon a szemcseorientált elektromos lemezek megfelelő összehasonlítása abból a szempontból, hogy azokat egészben, tekercs formájában importálták és olyanként értékesítették a Közösségben, vagy egészben, tekercs formájában importálták és hasítva értékesítették a Közösségben, vagy hasított termékként importálták és olyanként, illetve még tovább hasítva értékesítették a Közösségben.

(37)

Az alaprendelet 2. cikkének (11) bekezdésével összhangban a dömpingkülönbözetet a rendes érték súlyozott átlagának a terméktípusonkénti súlyozott átlagexportárral való összehasonlítása alapján állapították meg, a fentiekben meghatározottaknak megfelelően.

(38)

Ezen az alapon a vám megfizetése előtti CIF közösségi határparitásos ár százalékaként kifejezett dömpingkülönbözet a következő:

AK Steel Corporation, Middletown: 47,6 %.

(39)

Az USA esetében, mivel bebizonyosodott, hogy egy ismert exportőr a vizsgálat során szándékosan nem működött együtt, a maradvány dömpingkülönbözetet e nem együttműködő exportőrre nézve az együttműködő közösségi termelő reprezentatív terméktípusai közösségi értékesítésekor mért legmagasabb különbözet szintjén kell rögzíteni, azaz 60,6 %-nál.

(40)

A rendes értéket a (24)—(28) bekezdésben vázolt általános eljárásnak megfelelően állapították meg.

(41)

A szemcseorientált elektromos lemezek egyetlen típusa esetében, amelynek a rendes kereskedelmi forgalomban történt hazai értékesítése 80 %-a vagy annál kevesebb, de legalább 10 %-a elegendő mennyiségben történt, a rendes érték a jelenlegi hazai áron alapult, amely azon típusnak a vizsgálati időszak során a rendes kereskedelmi forgalomban történt hazai eladási árai súlyozott átlagaként került kiszámításra.

(42)

A fennmaradó terméktípusok esetében, ahol a hazai értékesítés nem volt reprezentatív, a rendes értéket az alaprendelet 2. cikkének (3) bekezdésével összhangban állapították meg. A rendes értéket az értékesítési, általános és igazgatási költségek (SGA-költségek) megfelelő százalékának és egy reális haszonkulcsnak — amelyek alapjául az alaprendelet 2. cikke (6) bekezdése első mondatának megfelelően a hasonló terméknek a vizsgált exportáló termelő által rendes kereskedelmi forgalomban történő termelésével és értékesítésével kapcsolatos adatok szolgálnak — az exportált típus kiigazított, gyártási költségeihez való hozzáadásával számították ki.

(43)

A Közösségbe történő exportértékesítéseket közvetlenül független fogyasztóknak és egy svájci kapcsolódó vállalkozás útján végezték el. Ez utóbbi esetében az exportárat az első független közösségbeli vásárlónak fizetett viszonteladási árak alapján állapították meg.

(44)

Az exportáló termelő azt állította, hogy az Oroszországból származó és a Közösségbe importált termékeket a minőségbeli különbségek miatt nem lehet összehasonlítani a Közösségben előállított termékekkel. Az exportáló termelő szemcseorientált elektromos lemezeiről azt állítják, hogy több felületi hibával és vasmagveszteséggel rendelkeznek, és bizonyos mértékben eltérő minőségűek. Ez az exportáló termelő ezért minőségi eltérésekre vonatkozó kiigazítást kért.

(45)

A dömpingkülönbözet kiszámítására az összehasonlítás a terméktípusok szintjén történik, megfelelően az acél vasmagveszteség mértéke szerinti minőségi besorolásának. Amerikai és orosz szabványokat hasonlítottak össze az európaiakkal, figyelembe véve a termék összes lényeges tulajdonságát. Ezenkívül összehasonlításokat végeztek az első osztályú anyag előállítása és értékesítése szintjén is. Az egyik exportáló termelő által kért minőségi eltérésekre vonatkozó kiigazításra irányuló kérelmet ezért elutasították. Ugyanezt a módszertani megközelítést alkalmazták a (78)—(83) preambulumbekezdésben ismertetett áralákínálás kiszámítása során.

(46)

A normál érték és az exportárak közötti összehasonlítást gyártelepi alapon és ugyanezen a kereskedelmi szinten végezték el. A rendes érték és az exportár tisztességes összehasonlítása érdekében az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdésével összhangban figyelembe vették azokat a különbségeket, amelyek állítólag és kimutatottan is befolyásolták az árakat, valamint azok összehasonlíthatóságát. Ezen az alapon a fuvarozási, biztosítási, csomagolási költségekben, hiteldíjakban és kapcsolódó bankköltségekben, valamint közvetett adóban meglévő eltéréseket engedélyezték. Az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdése i) pontjának megfelelően abban az esetben is kiigazításokat hajtottak végre, ha az exportértékesítéseket olyan kapcsolt vállalkozáson keresztül bonyolították, amely valamely, a Közösségen kívüli országban található.

(47)

Az exportáló termelő azt állította, hogy a számítások során elírási hibák történtek, majd megfelelő ellenőrzést követően a kérelmeket elfogadták, a számítást pedig értelemszerűen kijavították.

(48)

Az alaprendelet 2. cikke (11) bekezdésének megfelelően a Közösségbe exportált érintett termék valamennyi típusa rendes értékének súlyozott átlagát összehasonlították az érintett termék valamennyi megfelelő típusa exportárának súlyozott átlagával.

(49)

Az összehasonlítás az együttműködő exportáló termelő vonatkozásában kimutatta a dömping fennálltát. A dömpingkülönbözet a vám megfizetése előtti CIF közösségi határparitásos ár százalékában kifejezve a következő:

NLMK, Lipetsk: 11,5 %.

(50)

Megállapították, hogy az érintett termék hazai értékesítései egészében véve reprezentatívak voltak, azonban nem rendes kereskedelmi forgalomban történtek, mivel az ilyen értékesítések jelentős mennyisége, ebben az esetben a figyelembe vett ügyletek során értékesített mennyiség több mint 90 %-a, egységnyi költség alatt történt. Ezenkívül megállapították, hogy a vizsgálati időszak során a hazai ügyletek súlyozott eladási átlagára alatta maradt az egységnyi előállítási költség súlyozott átlagának.

(51)

mivel az exportáló termelő által értékesített érintett termék hazai árait nem lehetett felhasználni a rendes érték megállapítására, az alaprendelet 2. cikke (3) bekezdésével összhangban kellett a rendes értéket kiszámítani.

(52)

A rendes értéket az exportáló termelőnek a gyártás során felmerülő saját teljes költségei alapján számították ki — azaz gyártási költség és értékesítési, általános és igazgatási költségek (SGA-költségek), továbbá egy reális haszonkulcs —, amelyek alapjául az alaprendelet 2. cikke (6) bekezdése első mondatának megfelelően a vizsgált exportáló termelő meglévő gyártási és értékesítési adatai szolgálnak.

(53)

Meg kell jegyezni, hogy a vizsgálati időszak során a Viz Stal fő nyersanyagait, azaz a melegen hengerelt tekercseket, illetve a melegen hengerelt szalagot, két szállítótól szerezte be: az US Steel Kosice és a Magnitogorsk orosz vállalattól. A (10) preambulumbekezdésben említett, a széles szemcseorientált elektromos lemezekre vonatkozó vizsgálat során megállapították, hogy az utóbbi vállalat és a Viz Stal között különösen közeli volt a kapcsolat, és hogy annak a szállítónak a beszerzési árai nem tekinthetők megbízhatónak. Ebben a vonatkozásban a gyártási költség, pontosabban a fő nyersanyagok költségeinek megállapítása kizárólag az US Steel Kosice független szlovák termelőtől/szállítótól vásárolt tekercsek árán alapult. A szlovák határra szállítva meghatározott DAF-árhoz hozzáadták a fizetési feltételeken alapuló szállítási költséget Jekaterinburgba, a biztosítási költségeket és a hiteldíjakat. Ily módon kiszámítva a melegen hengerelt tekercsek a szemcseorientált elektromos lemezek teljes gyártási költségének 61,4 %-át tették ki ezen exportáló termelőre nézve.

(54)

A teljes előállítási költséget minden egyes meghatározott terméktípusra megállapították az acél osztályozásának és vastagságának megfelelően, valamint figyelembe véve azt, hogy az érintett termék teljes tekercsként vagy hasított tekercsként került-e értékesítésre, ez utóbbi esetben a hasítási költségeket számításba kellett venni.

(55)

A Víz Stal az érintett terméket nem értékesítette közvetlenül független közösségi fogyasztók számára. Az összes értékesítés kapcsolt közösségi leányvállalatoknak történt. Ebből következően a kiszámított exportárat az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdése szerint állapították meg, azaz a független fogyasztóknak fizetett viszonteladási árak alapján. Az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdésével összhangban kiigazításokat végeztek a behozatal és a kapcsolt importőrök általi viszonteladás között felmerülő összes költség tekintetében, ideértve az értékesítési, általános és igazgatási költségeket és egy reális haszonkulcsot is.

(56)

A rendes érték és a gyártelepi árat, illetve az azonos kereskedelmi szintet képviselő exportár közötti korrekt összehasonlíthatóság biztosítása érdekében az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdése értelmében a kérelmezett és igazolt, árakat és ár-összehasonlításokat érintő különbségeket kiigazítások formájában kellőképpen figyelembe vették. A kiigazításokra, amennyiben azok alkalmazhatók és igazoltak, a szállítási költségek, a biztosítás, az anyagmozgatási költségek, a banki díjak, a hitelköltségek és a kapcsolódó banki díjak, az importköltségek és a hasítási költségek tekintetében került sor.

(57)

Az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének k) pontjával összhangban a hasítási költségekre vonatkozó kiigazítás annak érdekében volt szükséges, hogy lehetővé váljon a szemcseorientált elektromos lemezek megfelelő összehasonlítása abból a szempontból, hogy azokat egészben, tekercs formájában importálták és olyanként értékesítették a Közösségben, vagy egészben, tekercs formájában importálták és hasítva értékesítették a Közösségben, vagy hasított termékként importálták és olyanként, illetve még tovább hasítva értékesítették a Közösségben.

(58)

Az alaprendelet 2. cikkének (11) bekezdésével összhangban a dömpingkülönbözetet a rendes érték súlyozott átlagának a terméktípusonkénti súlyozott átlagexportárral való összehasonlítása alapján állapították meg, a fentiekben meghatározottaknak megfelelően.

(59)

Tekintettel ezen exportáló termelő Közösségbe irányuló behozatalaira, a vizsgálat nem állapította meg dömping fennálltát.

(60)

A nem dömpingelt közösségi behozatalra vonatkozó következtetés az összes különböző termékfajta esetében mind a teljes tekercseket, mind a hasított tekercseket érinti, és következésképp mind a széles, mind a keskeny szemcseorientált elektromos lemezekre vonatkozik.

(61)

Az exportáló termelők magas fokú együttműködést tanúsítottak, mivel az ismert közösségi behozatalok teljes egészét ők fedték le. Egy orosz exportáló termelő esetében 11,5 %-os dömpinget állapítottak meg a vizsgálati időszak során, míg a másik együttműködő exportáló termelő esetében a vizsgálat nem állapította meg a Közösségbe irányuló dömpingelt behozatal fennálltát. A maradvány dömpingkülönbözetet azon exportáló termelő esetében megállapított szinten rögzítették, amelynél dömping fennálltát állapították meg.

(62)

A Közösségben hat termelő állít elő szemcseorientált elektromos lemezt. A három panaszos közösségi termelő Németországban, Franciaországban és Olaszországban található. Meg kell jegyezni, hogy e három termelő ugyanazon csoporthoz tartozik. A többi termelő Lengyelországban, a Cseh Köztársaságban és az Egyesült Királyságban található.

(63)

A vizsgálat megállapította, hogy az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdésével összhangban ez a hat termelő teszi ki a teljes közösségi termelés egészét.

(64)

A három (kapcsolt) panaszos közösségi termelőn túl egy másik közösségi termelő is teljes mértékben együttműködött a vizsgálat során. E négy vállalat teljes termelése az érintett termék teljes közösségi termelésének 90 %-át teszi ki.

(65)

Ezért úgy tekinthető, hogy ez a négy közösségi termelő alkotja az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése és 5. cikkének (4) bekezdése értelmében a közösségi iparágát, és rájuk vonatkozóan a továbbiakban a közösségi iparág elnevezést használják.

(66)

A két fennmaradó közösségi termelő közül az egyik nem nyilatkozott, a másik pedig, bár támogatta az eljárást, nem tekinthető a közösségi iparág részének, mivel csak néhány, termelési és értékesítési mennyiségeire vonatkozó alapinformációt szolgáltatott.

(67)

A közösségi fogyasztást a közösségi piacon megvalósult értékesítések alapján határozták meg, amelyek a következőkből származtak: a) a közösségi iparág; b) más közösségi termelők, amelyek szintén szolgáltattak néhány általános információt; valamint c) az Eurostat jelentésén alapuló, az összes harmadik országból a közösségi piacra történő behozatalok; ezen felül továbbá figyelembe vették az érintett országok együttműködő exportáló termelői által benyújtott adatokat is.

(68)

Ezen az alapon a közösségi fogyasztás az alábbiak szerint alakult:

(69)

A közösségi fogyasztás először 8 %-kal emelkedett 2000 és 2001 között, de ezt követően jelentősen és folyamatosan, 15 %-kal csökkent. A teljes vizsgált időszak alatt a fogyasztás csökkenése 8 % volt. A fogyasztás folyamatos esése a kapcsolódó ágazatok, azaz a transzformátorgyártók által tanúsított csökkenő kereslettel magyarázható, ami azon új ipari projektek csökkenéséből adódott, amelyek számára elektromos transzformátorok szükségesek.

(70)

A Bizottság mérlegelte, hogy az érintett országokból származó dömpingelt behozatalok hatásait az alaprendelet 3. cikkének (4) bekezdésében rögzített kritériumok alapján összesítve kell-e vizsgálni. E cikk előírja, hogy a behozatalt összesítve kell értékelni abban az esetben, amikor az egyes országokból származó behozatallal kapcsolatosan megállapított dömpingkülönbözet meghaladja az alaprendelet 9. cikkének (3) bekezdésében meghatározott de minimis értéket, amikor az egyes országokból származó behozatal mennyisége nem elhanyagolható, valamint ha az importált termékek közötti és az importált termékek és a közösségi hasonló termékek közötti versenyfeltételek ilyen értékelést helyénvalóvá tesznek.

(71)

Meg kell jegyezni, hogy egy orosz exportáló termelőnél nem észlelték dömping fennálltát. Ennek megfelelően, az attól az exportáló termelőtől származó behozatalokat nem vették figyelembe annak vizsgálata során, hogy a behozatalok összesített értékelése helyénvaló-e vagy sem.

(72)

Megállapították, hogy a dömpingkülönbözet minden egyes érintett ország tekintetében meghaladta a de minimis értéket. Ezenkívül az ezen országok mindegyikéből érkező dömpingelt behozatal mértéke nem volt elhanyagolható, azaz a vizsgálati időszak során az USA és Oroszország esetében körülbelül 10 %-ot képviseltek, a közösségi fogyasztás esetében pedig 3 %-ot.

(73)

A dömpingelt behozatalok közötti és a dömpingelt behozatalok és a közösségi hasonló termékek közötti versenyfeltételek tekintetében megállapították, hogy az érintett országok által értékesített és a közösségi iparág által értékesített szemcseorientált elektromos lemezek minden tekintetben hasonlóak voltak, és ugyanazokon a kereskedelmi csatornákon keresztül kerültek forgalmazásra. A vizsgálat kimutatta, hogy mindkét ország esetében az importárak hasonló csökkenő tendenciát mutattak, különösen a vizsgált időszak második részében, és ezek az árak alákínáltak a közösségi iparág árainak. Ez a közösségi iparág által értékesített szemcseorientált elektromos lemezek tekintetében átfogó árleszorításhoz vezetett.

(74)

Következésképpen, az érintett országokból származó dömpingelt behozatalt összesítve kell értékelni.

(75)

A fenti táblázatból kitűnik, hogy az érintett országokból származó szemcseorientált elektromos lemezek behozatala a vizsgált időszak során több mint háromszorosára nőtt.

(76)

(77)

(78)

A Bizottság megvizsgálta, hogy a vizsgálati időszak folyamán az érintett országok exportáló termelői alacsonyabb árakat kínáltak-e a közösségi iparág árainál. Ezen elemzés vonatkozásában az exportáló termelők CIF-árait a közösségi határparitás vámfizetés utáni szintjéhez igazították. Ezeket az árakat a közösségi iparág gyártelepi áraival az azonos kereskedelmi szinten, valamint a hasonló terméktípusok szintjén hasonlították össze.

(79)

Egy oroszországi exportáló termelő azt állította, hogy az alákínálás (és a kárkiküszöbölési különbözet) felmérésekor a kiigazításokat a kérdéses exportáló termelő által előállított és értékesített, valamint a közösségi iparág által előállított szemcseorientált elektromos lemezek közötti minőségbeli eltérés tekintetében kellene elvégezni. Ezen állítás alapját az a tény képezi, amely szerint ugyanazon típusok vonatkozásában a kérdéses exportáló termelő által előállított szemcseorientált elektromos lemezek minősége jóval elmarad a közösségi iparág által előállítottak minőségétől.

(80)

E tekintetben először is azt kell megjegyezni, hogy ezt a kiigazítást az eredeti, azaz az 1996-ban lezajlott vizsgálat is biztosította, azonban az intézkedések lejáratára vonatkozó 2003-as felülvizsgálatot követő vizsgálat az intézkedések felülvizsgálata és meghosszabbítása tekintetében már arra a következtetésre jutott, hogy a kedvezőbb oroszországi körülményeknek köszönhetően nincs szükség a minőségbeli kiigazítás biztosítására (7).

(81)

Továbbá a felhasználókat felkérték arra, hogy alkossanak véleményt az Oroszországból behozott és a közösségi iparágtól vásárolt szemcseorientált elektromos lemezek összehasonlíthatóságáról; az együttműködő felhasználók egyike sem jelzett jelentős minőségbeli eltéréseket. Kizárólag egy felhasználó tett említést arról, hogy az oroszországi termékek minősége némileg gyengébb a közösségi termékekénél, e felhasználó azonban nem támasztotta alá állítását. E felhasználó megemlítette továbbá, hogy mindkét termék teljes mértékben helyettesíthető, valamint hogy a jelentős árkülönbözetnek köszönhetően áttértek az oroszországi termékekre. A kérelmet ezért elutasították.

(82)

Az együttműködő exportáló termelők árai alapján az országonként azonosított alákínálási különbözetek a közösségi iparág árainak százalékos arányában kifejezve az alábbiak:

(83)

Oroszországot illetően a 6,1 %-os alákínálási különbözetet azon exportáló termelő esetében állapították meg, amelynél nem azonosítottak dömpingkülönbözetet. A másik százalékos adat a másik együttműködő exportáló termelőre vonatkozik.

(84)

Az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében a Bizottság megvizsgált minden olyan gazdasági tényezőt és mutatót, amely befolyásolta a közösségi iparág helyzetét.

(85)

A két csoporthoz tartozó közösségi termelők és az érintett exportáló termelők korlátozott számát tekintve a rájuk vonatkozó számadatok csupán indexált formában és határértékekként szerepelnek.

(86)

A teljes vizsgált időszak alatt a közösségi iparágtermelése 2 százaléknyi csökkenést mutatott. Pontosabban, a termelés kezdetben, 2000 és 2001 között 4 %-kal növekedett, majd 2001 és a vizsgálati időszak között folyamatosan csökkent, ami megközelítőleg 5 %-os csökkenést jelent.

(87)

A jelentett, kapacitásra vonatkozó számadatok technikai kapacitásra vonatkoznak, ellentétben az elméleti kapacitással, amely értelmében — az iparág által szokványosnak tekintett — kiigazításokat, így a szokásos ünnepnapokat, az üzemeltetés indítását, a karbantartást és egyéb szokásos leállásokat levonják. A termelési kapacitás 2001/2002-ben tapasztalt növelésének célja az volt, hogy lépést tartsanak a 2001-re jellemző fokozott kereslettel. A kapacitás visszaesett 2003-ban és a vizsgálati időszak alatt, mivel egy termelő kisebb módosítást hajtott végre termelési folyamatán, ami a technikai kapacitás csökkenését vonta maga után. Ezen az alapon a termelési kapacitás 4 %-kal nőtt a vizsgált időszak folyamán. Amint arra az alábbiakban a (102) preambulumbekezdés is rámutat, ez a növekedés a meglévő termelési eszközök korszerűsítése érdekében megvalósított beruházásokkal kapcsolatos, fokozva ily módon a hatékonyságot, így a befektetések tehát elsősorban a felszerelés cseréjével kapcsolatos vásárlásokból adódnak össze. Érdemes megjegyezni továbbá, hogy a kapacitás növekedésére akkor került sor, amikor a közösségi iparág még nyereséges volt. Továbbá e beruházásokat a 2001-es megnövekedett keresletre adott válaszként, valamint a Közösség számára akkoriban rendelkezésre álló pénzforgalom viszonylatában kell értelmezni.

(88)

A kapacitáskihasználás mértékének csökkenése a termelési kapacitás enyhe növekedésének és a termelés csökkenésének együttes eredménye. Ez a csökkenés 5 százalékpontot tett ki a vizsgált időszak során.

(89)

A hasonló termék egyes típusait a közösségi iparág kifejezetten megrendelésre termeli, ezért e termékekből nem halmoznak fel készleteket. Egyéb, szabványtípusú szemcseorientált elektromos lemezeket azonban rendszeresen termelnek, értékesítésük a piac kereslet és ár vonatkozású alakulásának függvénye. Ezért egyértelmű, hogy a vizsgált időszak folyamán a készletek általános növekedése arra utal, hogy a közösségi iparág nehézségekbe ütközött a hasonló termék szabványosítottabb típusainak értékesítése kapcsán, és ez fokozottan érvényes volt 2002-re, amikor a készletek 2001-hez viszonyítva 46 %-kal növekedtek, valamint 2003-ra, amikor azok további 3,5 %-kal növekedtek az azt megelőző évvel összevetve.

(90)

A készletek csökkenése (23,5 %) 2003 és a vizsgálati időszak között az időszakra vonatkozó értékesítés általánosan jellemző növekedésével magyarázható. Nem szabad megfeledkezni azonban arról, hogy a vizsgálati időszak nem esik egybe a naptári évvel, ami hatást gyakorolhat a készletek szintjének egyéb évekkel történő összehasonlíthatóságára. A vizsgált időszak leteltével a készletek szintje 22 %-kal meghaladta a 2000-es szintet.

(91)

A vizsgált időszak során a közösségi iparág értékesített mennyisége a közösségi piacon 19 %-kal csökkent, a 2000-es [...] tonnáról a vizsgált időszakot jellemző [...] tonnára. Az értékesített mennyiség kezdetben [...] tonnával növekedett 2000 és 2001 között, ami 9 %-ot jelent; ezt követően azonban a vizsgálati időszak lezárultáig [...] tonnával (azaz 26 %-kal) csökkent. A 2003. év és a vizsgálati időszak között tapasztalt növekedésre az a tény adhat magyarázatot, amely szerint a közösségi iparág a piaci részesedés visszaszerzése érdekében csökkentette eladási árait (lásd az alábbiakban).

(92)

A teljes vizsgált időszak alatt a közösségi iparág 8,2 százalékpontot vesztett piaci részesedéséből. Pontosabban, az értékesített mennyiség 2000 és 2001 között tapasztalt 9 százaléknyi növekedése ellenére a közösségi iparág képtelen volt fenntartani piaci részesedésének szintjét, amely mindössze 0,5 százalékponttal növekedett a szóban forgó évek során. 2001 és a vizsgálati időszak között a közösségi iparág piaci részesedése 8,7 százalékponttal esett vissza. A piaci részesedés e csökkenésére akkor került sor, amikor a fogyasztás 15 %-kal csökkent, ily módon jelezve azt, hogy a közösségi iparág értékesítése nagyobb mértékben csökkent, mint a fogyasztás. Ezzel párhuzamosan az érintett országok piaci részesedése folyamatosan növekedett.

(93)

Az átlagos egységenkénti eladási ár kezdetben 8,6 %-kal növekedett 2001-ben, majd 2,6 %-kal 2002-ben. Ezt követően a közösségi iparág jelentős és folyamatos árcsökkenéssel szembesült, amely különösen számottevőnek bizonyult 2003 és a vizsgálati időszak között, amikor is az árak 6,3 %-kal csökkentek. Ez az árcsökkenés szükségesnek bizonyult annak érdekében, hogy lehetővé tegye a közösségi iparág számára piaci részesedése fenntartását.

(94)

A fenti táblázatból kitűnő irányvonal egyértelműen jelzi a Közösségi iparág eladási árainak 2002-től tapasztalható csökkenését. Ez egybeesett azzal az időszakkal, amikor a dömpingelt behozatali árak jelentős csökkenést mutattak, ami lehetővé tette számukra a piaci részesedés jelentős fokozását.

(95)

A közösségi iparág eladási áraira gyakorolt nyomás olyan mértéket öltött, hogy azok 2003-ban és a vizsgálati időszak során nem voltak nyereségesek, amint az az alábbi magyarázatból is kitűnik.

(96)

Az alábbi táblázat a közösségi, egységenkénti eladási ár alakulását mutatja be az annak megfelelő előállítási költséggel összevetve; ennek nagy részét az alapanyag teszi ki, azaz az érintett termék előállítására vonatkozó teljes költség átlagosan 70 %-a a melegen hengerelt tekercseknek tudható be.

(97)

A 2001/2002-es időszak folyamán az eladási árak átlagosan nagyobb mértékben növekedtek, mint a hozzájuk kapcsolódó költségek. Ezen időszak során az árak tükrözték a költségeket és ez nyereséget eredményezett, amint az az alábbiakban is látható. Az árak jelentős csökkenést mutattak 2003-ban, és a nyereségesség negatívvá vált az arra az évre vonatkozó átlagköltségek csökkenése ellenére. A vizsgálati időszak folyamán az előállítási költségek — elsősorban a nyersanyag — enyhe növekedését nem lehetett a nagymértékben tovább csökkenő árakra hárítani, és ez jelentős veszteségeket eredményezett. Az árcsökkenés ebből kifolyólag árleszorítással párosult, azaz a közösségi iparág azon képességének hiányával, hogy növelje árait a költségek növekedésének tükrözése érdekében.

(98)

Egyes közösségi termelők 2000. évi pénzügyi eredményeit jelentős mértékben befolyásolták az üzemeltetés megkezdésével kapcsolatos költségek, valamint a termelési eszközökkel kapcsolatos 1999. évi jelentős beruházásokat érintő technikai problémák. Mindez ennek megfelelően hatást gyakorolt a teljes közösségi iparág nyereségességére. Mivel a 2000. év nem számított szokványosnak, nem tekinthető reprezentatív kiindulópontnak egy adott irányvonal vizsgálata szempontjából. A közösségi iparág értékesítései a közösségi piacon 2001 és 2002 során váltak nyereségessé, amely időszakot a kapcsolódó ágazatok által tanúsított fokozott kereslet és kielégítő árszint jellemzett. Ezt követően az árak jelentős csökkenése közvetlen negatív hatást gyakorolt a nyereségességre. A közösségi piacon megvalósult értékesítések 2003-tól kezdtek veszteségessé válni, a vizsgálati időszak során pedig a veszteségek akár a forgalom –5 %-át is elérték.

(99)

E vizsgálat céljából a befektetések megtérülését a befektetések nettó könyv szerinti értékének százalékos nyereségeként fejezték ki. Mivel a közösségi iparágat alkotó vállalatok tevékenysége elsősorban, ha nem kizárólag, a hasonló termék előállítására és értékesítésére terjed ki, a befektetések megtérülésének megállapítására általános helyzetükre való tekintettel került sor. Ezen az alapon a befektetések megtérülése a vizsgált időszak teljes időtartama során nagy vonalakban igazodott a fenti, nyereségességet érintő irányvonalhoz. A 2000-es 0 %-ról 2002-re megközelítőleg 20 %-ra növekedett, majd folyamatosan körülbelül –30 %-ra csökkent a vizsgálati időszak során.

(100)

A működési tevékenységek nettó pénzforgalma a 2000-es megközelítőleg XX millió euróról a vizsgálati időszakra hozzávetőleg — XX millió euróra csökkent. A legmagasabb értéket 2001-ben és 2002-ben érte el, azonban ezt követően 2003-ban nagy mértékben csökkenésnek indult, és a vizsgálati időszak folyamán érte el a legalacsonyabb értéket. Ennek következtében a közösségi iparág átlagosan egyre inkább eladósodik a jelenlegi tevékenységeinek és befektetéseinek finanszírozása érdekében.

(101)

A vizsgálat rávilágított, hogy számos közösségi termelő tőkeigényét roppant kedvezőtlenül érintette nehéz pénzügyi helyzetük. Annak ellenére, hogy e vállalatok többsége nagy acélvállalatok részét képezi, a tőkeigényeknek nem tudnak mindig a kellő szinten eleget tenni, mivel a pénzügyi források e csoportokon belül általában a legnyereségesebb egységekhez kerülnek.

(102)

A közösségi iparág hasonló termékkel kapcsolatos befektetéseinek összessége 2000 és a vizsgálati időszak között megközelítőleg 50 %-kal csökkent. A vizsgálat rámutatott, hogy a versenyképesség megőrzése érdekében ezen iparág számára alapvető fontossággal bír a befektetések bizonyos szinten tartása. A legtöbb beruházást korszerűsítési céllal hajtották végre, a kapacitás fokozására keveset fordítottak. Ennek ellenére érdemes megjegyezni, hogy a korszerűsítésre irányuló beruházások általában hozzájárulnak a technikai kapacitás enyhe fokozásához, egyszerűen azért, mert a jobb felszerelés hatékonyabb és termelékenyebb mint az előző.

(103)

2000 és a vizsgálati időszak között a fogyasztás 8 %-kal, míg a közösségi iparág értékesítési mennyisége 20 %-kal csökkent. A közösségi iparág ennek következtében jelentős mértékben veszített piaci részesedéséből, míg az érintett behozatal piaci részesedése 12,8 százalékponttal nőtt ugyanezen időszak során.

(104)

A közösségi iparágat jellemző foglalkoztatottsági szint stabil maradt 2000 és 2001 között. Az ezt követő években a vizsgált időszak kezdetével összevetve összesen 5 %-os csökkenés volt tapasztalható.

(105)

A vizsgált időszak alatt a munkavállalónkénti átlagos munkabér állandó, így az inflációs ráta alatt maradt. Mivel a foglalkoztatottság az adott időszak alatt csökkent, ahogyan azt az előző táblázat mutatja, a munkabérek teljes költsége szintén csökkent.

(106)

A közösségi iparág munkaerejének termelékenysége — évente, munkavállalónkénti termelésben mérve — először 2000-től 2001-ig 4 %-kal nőtt, majd 2001 és 2002 között megközelítőleg 2 %-kal esett, azután 2003-ban és a vizsgálati időszakban újra emelkedett. A vizsgált időszak végén a termelékenység 3 %-kal magasabb volt az időszak elején megállapított értéknél. A termelékenység növekedése részben a meglévő felszerelések hatékonyságának javítására irányuló befektetésekkel magyarázható a (102) preambulumbekezdésben leírtak szerint.

(107)

A tényleges dömpingkülönbözet nagyságrendjének a közösségi iparágra gyakorolt hatását illetően, mivel adott az érintett országokból származó behozatal mennyisége és ára, ez a hatás nem tekinthető elhanyagolhatónak, különösen nem az átlátható, ennélfogva igen árérzékeny piacokon, mint például az érintett termék piacán.

(108)

A korábbiakban kifejtettek szerint az Oroszországból származó, 500 mm-nél szélesebb szemcseorientált elektromos lemezek behozatalára vonatkozó intézkedések hatályosak a teljes vizsgált időszak alatt. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy ez csak a jelenlegi vizsgálat által érintett termék egy részét képezi, mivel a jelenlegi eljárás az Oroszországból és egyben az USA-ból származó, mindenféle szélességű szemcseorientált elektromos lemezekre vonatkozik. Ezért a közösségi iparág csak részben jött helyre, hiszen ezt követően szembesült az Oroszországból és az USA-ból származó, mindenféle szélességű szemcseorientált elektromos lemezek megnövekedett dömpingelt behozatalával is.

(109)

Egyes érdekelt felek azt állították, hogy a vizsgálati időszak után jelentős fejlemények történtek, és ezeket a fejleményeket figyelembe kellene venni az elemzés során, mivel e fejlemények az intézkedések elrendelését állításuk szerint egyértelműen helytelenné tennék. Konkrétabban ezek az állítások a hasonló terméknek a közösségi iparág által érvényesített eladási árának növekedésével, valamint a vizsgálati időszak vége után az egyik panaszos üzemének bezárásával függenek össze.

(110)

Elsőként azt kellene megjegyezni, hogy az alaprendelet 6. cikkének (1) bekezdése értelmében a vizsgálati időszakot követő időszakra vonatkozó információkat rendszerint nem lehet figyelembe venni. Ennek az az oka, hogy egy adott korlátozott és meghatározott időszak alatt a vonatkozó tényeket meg kell állapítani és ellenőrizni kell annak biztosítása érdekében, hogy a vizsgálat eredményei reprezentatívak és megbízhatók legyenek, és mert máskülönben azzal az indokkal, hogy egy adott időszakra, azaz a vizsgálati időszakra vonatkozóan összegyűjtött tények nem tükrözik a későbbiekben uralkodó helyzetet, a vizsgálat szükségtelenül elhúzódna.

(111)

Az alaprendelet szövegéből következik, hogy a vizsgálati időszak után történő fejleményeket csak akkor kellene figyelembe venni, ha azok különleges természetűek, valamint egyértelműen és ténylegesen helytelenné tennék az intézkedések elrendelését. Ezt a megközelítést az Európai Közösségek Elsőfokú Bírósága is megerősítette (8).

(112)

Állítások szerint a közösségi iparág a vizsgálati időszak után áremelkedést jelentett be, és ez az áremelkedés rendkívüli jellegű volt, ugyanis a sajtó szokatlanul nagy mértékűnek nevezte.

(113)

A bizottsági szolgálatok összegyűjtötték a tényleges adatokat; az átlagos közösségi eladási árak közösségi piacon megfigyelt alakulása az alábbi táblázatban olvasható:

(114)

A fenti táblázatból látható, hogy noha a vizsgálati időszak után valóban emelkedtek az árak, ez az emelkedés korántsem szokatlanul nagymértékű. Valójában a 2004 utolsó kilenc hónapjára vonatkozó átlagár csak 5 %-kal nőtt a vizsgálati időszakban lévő szintjükhöz képest, de az árak semmiképpen sem érték el ismét a korábbi évek szintjeit.

(115)

Továbbá, még ha úgy is tekintették, hogy az áremelkedés tényleg rendkívüli jellegű volt -— emlékeztetőül: nem áll fenn ez az eset —, figyelemmel kell lenni a közösségi piac más szereplői árszintjeinek az alakulására a vizsgálati időszak után, különösen az érintett országok esetében, valamint a nyersanyagok árainak ingadozására is annak ellenőrzése érdekében, hogy az árak emelkedése valóban egyértelműen helytelenné tenné-e a dömpingellenes vámok bevezetését. Ezen a téren semmiféle részletes elemzés nem indokolt az árak csak részleges visszaállása tekintetében, ahogyan az fent bemutatásra került. Továbbá nem tudható előre, hogy egy adott áremelkedés tartós lesz-e.

(116)

Ennél fontosabb, hogy ne feledkezzünk meg arról, miszerint a közösségi iparág által elszenvedett kár nem kizárólag az árszinteken alapul, mivel a különféle mutatók kombinációjában bekövetkezett romlás jellemzi. Ezért külön-külön véve egy lehetséges áremelkedés sem, még ha az rendkívüli jellegű és tartós is, teszi helytelenné az intézkedések elrendelését, ha az nem járt együtt más kármutatók hasonló alakulásával olyan mértékben, hogy az a teljes kárképet befolyásolja.

(117)

A fenti okokból kifolyólag úgy tekintendő, hogy a közösségi iparágban a vizsgálati időszak után esetlegesen jelentkező áremelkedés nem teszi helytelenné az intézkedések elrendelését.

(118)

Egyes érdekelt felek azt állították, hogy a közösségi iparág részét képező egyik termelő bezárása az intézkedések el nem rendelését kívánja meg, mivel annak eredményeként a Közösségben jelentősen csökkenne a termelési kapacitás, amely a közösségi piacon esetlegesen a szemcseorientált elektromos lemezek hiányát idézné elő.

(119)

Ebből a szempontból meg kell említeni, hogy az alaprendelet vizsgálati időszakot követő eseményekről szóló 6. cikkének (1) bekezdése nem alkalmazandó a közösségi érdek megállapítására, amelyet az alaprendelet 21. cikke tárgyal. Ezért hivatkozunk a (174) preambulumbekezdésre, amelyben a termelési kapacitással kapcsolatos kérdés a közösségi érdek vizsgálatának keretében kerül megvitatásra.

(120)

Mindesetre meg kell erősíteni, hogy az Olaszországban található termelő üzemének bezárását bejelentették, a termelés az üzemben 2005 júniusától csökkentett szinten folytatódik, majd 2005 szeptemberétől várhatóan teljesen megszűnik.

(121)

Továbbá még ha az üzem előrelátható bezárása tartós, rendkívüli eseménynek is tekintendő, és így az elemzés tekintetében azt figyelembe vennék, mindez csak megerősítené a fenti eredményeket, mely szerint a közösségi iparág a vizsgálati időszak alatt kárt szenvedett, és ez a bizonytalan helyzet tovább folytatódott a vizsgálati időszakot követően.

(122)

Az Oroszországból származó, nagy mennyiségű szemcseorientált elektromos lemez behozatalára vonatkozó, meglévő dömpingellenes intézkedések ellenére a közösségi iparág gazdasági helyzete 2000 és a vizsgálati időszak között jelentősen megromlott. Az Oroszországból származó, nagy mennyiségű szemcseorientált elektromos lemezre vonatkozóan bevezetett intézkedések kedvező hatása csakugyan csökkent az Oroszországból és az USA-ból származó, mindenféle szélességű szemcseorientált elektromos lemez dömpingelt behozatalának megjelenése miatt. Ez a behozatal jóval kevésbé volt jelentős a vizsgált időszak elején. Továbbá hivatkozás történt a (17) preambulumbekezdésre is, amelyből kiderül, hogy az Oroszországból származó, nagy mennyiségű szemcseorientált elektromos lemezre kivetett, hatályos dömpingellenes intézkedéseket megkerülték azáltal, hogy legfeljebb 500 mm-es darabokra félbevágták a szemcseorientált elektromos acél tekercseit.

(123)

Ezen vizsgált időszak alatt az értékesítés mennyisége 19 %-kal, a termelés 2 %-kal csökkent, a készletek jelentősen, 18 %-kal csökkentek, és a piaci részesedés 8 százalékponttal visszaesett. A közösségi termelők árainak a közösségi piacon alákínáltak a dömpingelt behozatallal, és az árakat nem lehetett emelni a vizsgálati időszak alatt a termelés megnövekedett költségeinek tükrözése érdekében. Ennek eredményeként a közösségi iparág 2003-ban és a vizsgálati időszakban veszteséges volt. A foglalkoztatottság és a befektetések 5 illetve 50 %-kal csökkentek a vizsgált időszak alatt.

(124)

Részletesebben, a közösségi iparág gazdasági helyzete a következőképpen alakult. A 2001. év során a közösségi piacot nagyobb kereslet és emelkedő árak jellemezték. Ezen időszak alatt a közösségi iparág ugyanolyan mértékben tudta növelni értékesítési mennyiségeit, mint amilyen mértékben a fogyasztás és az eladási árak emelkedtek. Mindez nyereséges helyzetet teremtett, így az ipar befektetetéseket eszközölt, és valamelyest növelte termelési kapacitását. Noha az eladási mennyiség és a piaci részesedés 2002-ben visszaesett, a közösségi iparág fenn tudta tartani árszintjét, és nyereséges tudott maradni, holott elmaradt a 2001-es szinttől, többek között abban az időben a termelés növekvő költségei miatt.

(125)

2003-tól a közösségi iparág nem tudta fenntartani árait, amelyek jelentősen csökkentek, és ezzel egy időben az eladási mennyiség és a piaci részesedés is erősen visszaesett. A vizsgálati időszak alatt az árak tovább csökkentek, míg a költségek viszonylag állandóak maradtak. Következésképpen a nyereségesség drámaian alacsony szintet ért el. Ilyen szintű veszteségek mellett az iparág jövőbeli fennmaradása veszélybe kerül. Sőt, a vizsgálati időszakot követően az egyik közösségi termelő termelőüzemét be kell zárni.

(126)

A fentiekre való tekintettel megállapítást nyert, hogy az alaprendelet 3. cikke értelmében a közösségi iparág jelentős kárt szenvedett.

(127)

Az alaprendelet 3. cikkének (6) és (7) bekezdésével összhangban a Bizottság megvizsgálta, hogy az érintett országokból származó érintett termék dömpingelt behozatala okozott-e olyan mértékű kárt a közösségi iparágnak, amely jelentősnek minősíthető. Megvizsgáltak továbbá a dömpingelt behozatalon kívüli olyan ismert tényezőket, amelyek ugyanabban az időben károsíthatták a közösségi iparágat, annak biztosítása érdekében, hogy az e más tényezők által okozott lehetséges kárt ne a dömpingelt behozatalnak tudják be.

(128)

A dömpingelt behozatal mennyiségének jelentős növekedése, amely a vizsgált időszak alatt a kiinduló érték háromszorosánál is meghaladta, egybeesett a közösségi iparág gazdasági helyzetének romlásával, ami többek között abban nyilvánult meg, hogy ugyanazon időszak alatt az eladási mennyiség kb. 20 %-kal visszaesett. Mivel a meglévő intézkedések kizárólag az Oroszországból származó, nagy mennyiségű szemcseorientált elektromos lemezre vonatkoznak, nem tudták kellőképpen megvédeni a közösségi iparágat az érintett behozatal hatásától. Ez különösen akkor igaz, ha figyelembe vesszük a mindenféle szélességű szemcseorientált elektromos lemezek behozatalának fent említett jelentős növekedését, így beleértve az USA-ból származókat is, valamint azt, hogy a nagy mennyiségű szemcseorientált elektromos lemezre vonatkozó intézkedéseket a lemezek felhasításával időnként megkerülték (lásd a (17) preambulumbekezdést).

(129)

A dömpingelt behozatal folyamatosan növekvő mennyiségének kedvezőtlen hatása 2002-től kezdődően csak még erősebbé vált, amikor is a Közösség fogyasztása csökkent. Valójában a 2002/2003-as időszakban a dömpingelt behozatal több mint 5 százalékpontot szerzett a piaci részesedésből, míg a közösségi iparág részesedése megközelítőleg 7 ponttal visszaesett. A dömpingelt behozatal e hirtelen megugrása azzal magyarázható, hogy ugyanazon időszak alatt a vonatkozó árak drámaian visszaestek. Valójában mindössze egy év alatt az árak 1 282-ről 1 049 EUR/tonnára, azaz körülbelül 15 %-kal csökkentek. Ennek eredményeként a vonatkozó időszakban jelentősen visszaesett a közösségi iparág eladási mennyisége. Míg a közösségi iparág először megpróbálta fenntartani átlagos árszintjét, az árak a 2002-es 1 254 EUR/t-ról 2003-ra mégis 1 189 EUR/t-ra csökkentek. Így az iparnak nem volt más választása, mint tovább csökkenteni árait, hogy a vizsgálati időszak alatt fenntarthassa az eladási mennyiséget és a piaci részesedést. Ennek azonban közvetlen kedvezőtlen hatása volt nyereségességére, amely negatívvá vált, és a vizsgálati időszak alatt elérte az áruforgalom —7,4 %-át.

(130)

Tekintettel az egyértelműen megállapított időbeli egybeesésre egyfelől a dömpingelt behozatalnak a folyamatosan csökkenő árak melletti megugrása, másfelől a közösségi iparág veszteséges helyzetbe torkolló, az eladási mennyiségeket és a piaci részesedést érintő vesztesége és az árleszorítása között, arra a végkövetkeztetésre jutunk, hogy a dömpingelt behozatal meghatározó szerepet játszott a közösségi iparágban keletkezett kár létrejöttében.

(131)

Az egyik érdekelt fél azt állította, hogy a közösségi iparág által elszenvedett kárt az USD/EUR közötti átváltási árfolyam alakulása idézte elő, amely csökkentette az USA-ból származó behozatal árát. A helyzet tehát kedvezett az USA-ból származó behozatalnak, amely így növelni tudta piaci részesedését.

(132)

Az alábbi táblázat összehasonlítja az USD/EUR átváltási árfolyam alakulását és az USA-ból származó érintett termék átlagos importárait.

(133)

A fenti adatokból jól látható, hogy nincs egyértelmű összefüggés az USD/EUR átváltási árfolyam alakulása és az USA-ból származó érintett termék átlagos importárai között. Sőt, 2000 és 2002 között az importárak már 21 %-kal csökkentek, míg az átváltási árfolyamok változatlanok maradtak. Továbbá a fenti adatok egyértelműen azt mutatják, hogy a vizsgált időszak alatt a vonatkozó átlagos importár csökkenése (–42 %) sokkal erősebb volt, mint az átváltási árfolyam kedvezőtlen alakulása (–21 %). Ez különösen a 2002/2003-as időszakban volt így, amikor az egységnyi átlagos importár a legerősebb visszaesést mutatta. Ennélfogva megállapítható, hogy az átváltási árfolyamok hatása, ha egyáltalán volt ilyen, nem tekinthető a közösségi iparágban keletkezett kár lényeges okának.

(134)

A fenti táblázat jól mutatja, hogy a közösségi piac más közösségi termelőinek eladása a vizsgált időszak alatt csaknem 20 %-kal csökkent. A vonatkozó piaci részesedések is lecsökkentek a 2000-es 9,2 %-ról a vizsgálati időszak 8,3 %-os értékének szintjére. A rendelkezésre álló információ alapján tehát azt a következtetést lehet levonni, hogy a többi közösségi termelő is hasonló helyzetben volt, mint a közösségi iparág, és ez nem okozott kárt a közösségi iparágnak.

(135)

Az egyik érdekelt fél azt állította, hogy a közösségi iparágat ért kár részben a közösségi iparág exportteljesítményének tudható be. Azzal érveltek, hogy a közösségi iparág szándékosan csökkentette hazai értékesítését, hogy kedvezzen az EU-ban tagsággal nem rendelkező országokba irányuló nyereséges kivitelnek.

(136)

A fenti táblázat azt mutatja, hogy a közösségi iparág valóban növelte kivitelét a vizsgált időszak alatt, különösen 2002-től kezdődően. Erre a növekedésre azonban inkább a közösségi piac felé irányuló dömpingelt behozatal fényében kell tekinteni, amikor is a fogyasztás csökkent, és a közösségi árakat jelentős mértékben visszaszorították. Ilyen körülmények között a közösségi iparág úgy reagált, hogy a kár korlátok közé szorítása érdekében megkísérelte növelni kivitelét.

(137)

Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a közösségi piac a közösségi iparág természetes piaca marad. Valójában 2001-ben, amikor a helyzet a közösségi piacon kedvezően alakult, a közösségi iparág növelte hazai eladási mennyiségét, és a kiviteli eladás csökkent.

(138)

Továbbá meg kell jegyezni, hogy a közösségi iparág által elszenvedett kár nemcsak a közösségi piacon történt eladások mennyiségében és a piaci részesedésben tapasztalt veszteségben nyilvánult meg. A dömpingelt behozatalból származóan erőteljes árvisszaszorítás és a közösségi iparág áraiban jelentős alákínálás is jelentkezett, ami számottevő agyagi veszteséget okozott. Az árakat illető ilyen mértékű kedvezőtlen hatás egyértelműen nem az érintett termék kiviteli eladásában jelentkező növekedésnek tudható be. Épp ellenkezőleg, úgy tekinthető, hogy a megnövekedett kiviteli eladási mennyiség lehetővé tehette a közösségi iparág számára, hogy nyereségre tegyen szert a méretgazdaságosságból, és így kiegyenlítse a hasonló termék teljes költségeit. Az ilyen növekvő kivitel hiányában a veszteségek várhatóan még számottevőbbek lettek volna. Ezért azt a következtetést lehet levonni, hogy a közösségi iparág által elszenvedett kár nem a növekvő kivitelnek tudható be.

(139)

Az Oroszországból származó nem dömpingelt behozatal 66 %-kal növekedett a vizsgált időszakban, ami majdnem 3 százalékpontos piacirészesedés-szerzésnek felel meg.

(140)

Ebben a vonatkozásban először is meg kell jegyezni, hogy ez a behozatalnövekedés kevésbé volt észlelhető, mint a dömpingelt behozatalé, a fenti (75) preambulumbekezdésben ismertetettek szerint. Másodszor, megállapították azt is, hogy a nem dömpingelt behozatal árszínvonala magasabb volt, mint a dömpingelt behozatalé. Valójában, míg a nem dömpingelt behozatal esetén 6,1 %-os áralákínálási arányt állapítottak meg, a dömpingelt behozatal áralákínálási aránya 14,4 % és 26,6 % között mozgott.

(141)

Ezen okokból a következtetés az, hogy a nem dömpingelt behozatalnak a közösségi iparág helyzetére való hatásai korlátozottak voltak, és nem tekinthetők meghatározó oknak a közösségi iparág káros helyzetére.

(142)

A fenti táblázat mutatja, hogy a más harmadik országokból való behozatal abszolút és relatív értelemben csökkent. Ugyanakkor a megfelelő átlagos eladási ár emelkedett. Ezért megállapítható, hogy a más harmadik országokból való behozatal nem járult hozzá a közösségi iparág által elszenvedett kárhoz.

(143)

Egy olyan piacon, ahol csökken a kereslet, várhatóan minden szereplő értékesítésének csökkenésével néz szembe. Ez történt a közösségi iparág esetében is. A vizsgált időszakban azonban az értékesítések nagyobb mértékben csökkentek, mint a fogyasztás. Míg a közösségi iparág, a többi közösségi termelő és a más harmadik országok a vizsgált időszakban vesztettek értékesítési mennyiségükből és piaci részesedésükből, ugyanebben az időszakban a dömpingelt behozatal mennyisége több mint háromszorosára nőtt, és jelentős piaci részesedést nyert. Amint a kárelemzés mutatja, a kereslet körülbelül 25 000 tonnával csökkent a vizsgált időszakban, a közösségi iparág értékesítései körülbelül 40 000 tonnával csökkentek, ugyanakkor az érintett országokból való behozatal körülbelül 30 000 tonnával növekedett.

(144)

Ezzel összefüggésben — még ha a keresleti csökkenés hozzájárulhatott is a közösségi iparág értékesítésének csökkenéséhez — a következtetés az, hogy a főként piaci részesedés elvesztéséből, árleszorításból és a veszteséges állapotból származó kár csak kis mértékben tulajdonítható — ha tulajdonítható egyáltalán — ennek a tényezőnek.

(145)

Következésképpen igazolt, hogy a közösségi iparág által elszenvedett anyagi kárt — amelyet különösen az értékesítési mennyiség, a piaci részesedés és az egységenkénti eladási ár csökkenése jellemez, ami a nyereségességi mutatók romlását eredményezi — az érintett dömpingelt behozatalok okozták.

(146)

Világos időbeli egybeesés van a dömpingelt behozatal megerősödése és a közösségi iparág értékesítési mennyiségének és piaci részesedésének csökkenése között. A dömpingelt behozatal által okozott árleszorítás 2002-től kezdve volt különösen jelentős. A közösségi iparág 2003-ban próbálta fenntartani árszintjeit, de az értékesítések bizonyos szintjének fenntartása érdekében egyedüli választása az volt, hogy követi a dömpingelt behozatal által meghatározott árszintet. Ez veszteségtermelő állapotot eredményezett.

(147)

Úgy ítélték meg, hogy a többi tekintetbe vett tényező nem okoz törést a fent megállapított oksági összefüggésben, még az esetlegesen összefonódó hatásuk tekintetbe vételével sem. A fogyasztás csökkenése hozzájárulhatott a közösségi iparág értékesítési mennyiségének csökkenéséhez. Megalapozottan ki lehet viszont jelenteni, hogy az alacsony értékű dömpingelt behozatal megerősödésének hiánya nem érintette volna ilyen nagymértékben a közösségi iparág helyzetét, mivel nem lépett volna fel csökkenés a piaci részesedésben. Azt is tekintetbe vették, hogy az Oroszországból származó nem dömpingelt behozatalnak csak korlátozottan volt kedvezőtlen hatása. Végül, az USD/EUR árfolyam alakulása nem magyarázta az USA-ra megállapított dömping magas szintjét és a közösségi iparág által elszenvedett károkat.

(148)

Ezért a következtetés az, hogy az alaprendelet 3. cikke (6) bekezdésének értelmében az érintett országokból származó dömpingelt behozatal anyagi kárt okozott a közösségi iparág számára.

(149)

Megvizsgálták, hogy — a dömpingre, a kárra és az oksági összefüggésekre vonatkozó következtetések ellenére — vannak-e olyan kényszerítő okok, amelyek ahhoz a következtetéshez vezetnének, hogy ebben a konkrét esetben nem áll a Közösség érdekében intézkedést elfogadni. E célból és az alaprendelet 21. cikkének (1) bekezdésével összhangban az intézkedések elrendelésének vagy el nem rendelésének a vizsgálatban érintett minden felet érintő valószínű hatását tekintetbe vették.

(150)

A kárelemzés kimutatta, hogy tisztességes kereskedelmi körülmények között a közösségi iparág életképes és jövedelmező, valamint az iparág befektetéseket is végzett, hogy versenyképes maradjon. Ez volt a helyzet 2001-ben és 2002-ben, amikor a közösségi iparág számára is előnyösek voltak az Oroszországból származó széles szemcseorientált elektromos lemezek elleni hatályos dömpingellenes intézkedések, és a dömpingelt behozatal szintje még nem volt olyan jelentős, mint amilyenné a vizsgálati időszakban vált.

(151)

Emlékeztetni kell arra is, hogy ez az iparág 1999-ben jelentős átszervezési programon ment keresztül a Közösségben. Ebben az időben a három panaszos egyesülésének célja egy nagyobb gazdasági egység létrehozása volt, amely hatékonyabban versenyezhet és növelheti a befektetéseket.

(152)

2002-től az alacsony árú dömpingelt behozatal folyamatos növekedése általános árleszorítást okozott a közösségi piacon, amelynek a fogyasztás hanyatlásával is szembe kellett néznie. A közösségi iparág veszteséget kezdett termelni, és ennélfogva rendkívül sebezhetővé vált. A veszteségek olyan súlyosak lettek, hogy az olasz termelő bejelentette gyárának szakaszos bezárását. A piac alakulása Olaszországban világosan mutatja, hogy a dömpingelt behozatal milyen mértékben hatott károsan a közösségi iparág gazdasági helyzetére.

(153)

Ennélfogva fontos visszaállítani az árakat egy nem dömpingelt vagy legalább kárt nem okozó szintre ahhoz, hogy a különféle termelők mindegyike rendes és tisztességes kereskedelmi körülmények között tudjon működni a közösségi piacon. Ez lehetővé teszi majd a közösségi iparág számára, hogy kielégítő mértékű nyereségét visszanyerje. Intézkedések elrendelése hiányában nem zárható ki, hogy a közösségi iparág további üzembezárásokkal néz majd szembe.

(154)

Végezetül, a dömpingellenes intézkedések bármely elrendelése lehetővé tenné a közösségi iparág számára, hogy helyreálljon a kárt okozó dömping feltárt hatásait követően.

(155)

A szemcseorientált elektromos lemezeket főleg az áram- és elosztó transzformátorok gyártásában használják. A transzformátorgyártók régóta fennálló iparágat alkotnak, amely hagyományosan a nagy energiatermelőket látja el. A transzformátoripar általában olyan nagy ipari csoportokhoz tartozik, amelyek világszerte jelen vannak. Néhány kisebb független vállalat is működik azonban a piacon.

(156)

Az érintett termékre úgy tekintenek, mint a felhasználók számára jelentős költségű tételre, mivel a szemcseorientált elektromos lemezek a transzformátorgyártás összköltségének átlagosan 10—30 %-át teszi ki.

(157)

A kérdőívre 16 felhasználótól érkezett megfelelően alátámasztott, azaz minden kért pénzügyi információt tartalmazó válasz. Néhány további felhasználó is benyújtott írásbeli észrevételeket, de anélkül, hogy részletes információkat szolgáltatott volna. Az általuk benyújtott pénzügyi információk szerint az együttműködő felhasználók a teljes közösségi fogyasztás körülbelül 30 %-át teszik ki.

(158)

A felhasználók általában az intézkedések elrendelésével kapcsolatos tiltakozásukat fejezték ki. Először is azt állították, hogy a dömpingellenes intézkedések elrendelése az érintett országokból való behozatal megszüntetését eredményezné, és ennélfogva függővé válnának a közösségi iparágtól, amely így vitatható módon szintén monopolhelyzetben találná magát. Továbbá azt is kimondták, hogy az intézkedések elrendelése jelentős áremelkedést eredményezne, ezáltal kedvezőtlenül hatna versenyképességükre a nem közösségi transzformátoriparral szemben. Végül azt hangoztatták, hogy az intézkedések elrendelése esetén a közösségi iparágnak nem lenne elegendő kapacitása a felhasználóipar ellátására.

(159)

Mielőtt kifejezetten a felhasználóipar által felhozott kérdésekre térnénk rá, ezen a ponton meg kell említeni bizonyos háttér-információkat a közösségi piac helyzetének helyes értékelése érdekében.

(160)

Meg kell jegyezni, hogy az érintett termék termelőinek száma világszerte meglehetősen korlátozott. Valójában 13 termelő működik világszerte a szemcseorientált elektromos lemezek gyártását érintő üzleti tevékenységben. Két-két termelő van Japánban, az USA-ban és Oroszországban, és egy-egy Dél-Koreában, Kínában és Brazíliában, valamint hat az Európai Közösségben (amelyből három összekapcsolódik). Az Európai Közösség piacán van tehát a legtöbb termelő. A japán és az USA-beli értékesítési hálózat különösen jól szervezett a közösségi piacon, mivel saját szolgáltató központjaik és/vagy kapcsolódó importőreik vannak az EU-ban. Továbbá úgy tűnik, hogy világszerte csak három termelő képes az érintett termék egyes nagymértékben áteresztő (lézerrel kezelt) típusait szállítani. Ezek a termelők az EU-ban, az USA-ban és Japánban találhatók.

(161)

Emlékeztetésképpen: 1999-ben három közösségi termelő egyesítette tevékenységét egyetlen holdingtársaságban (ThyssenKrupp) egy nagyobb gazdasági egység létrehozása érdekében, amely a világpiacon hatékonyabban tud versenyezni a szemcseorientált elektromos lemezek más termelőivel. Ebben az időben az Európai Bizottság alaposan megvizsgálta az egyesülést, és jóvá is hagyta.

(162)

Végül a vizsgálat kimutatta, hogy összességében a vizsgálati időszak alatt az együttműködő felhasználók szemcseorientált elektromos lemezeik 10, illetőleg 15 %-át olyan orosz és amerikai termelőktől szerezték be, amelyekről megállapították, hogy dömpinget gyakorolnak. Más szóval az együttműködő felhasználók általánosságban túlnyomórészt más beszerzési forrásokra támaszkodtak. Beszerzéseik 75 %-a nem dömpingelt forrásokból származott, amelynek körülbelül 60 %-át a közösségi iparágtól szerezték be. Csak egy felhasználó szerezte be kizárólag dömpingelt forrásokból a szemcseorientált elektromos lemezeket, de nemrégiben áttért a közösségi iparág általi ellátáshoz.

(163)

Ezzel a háttérrel, és tekintetbe véve a felhasználók első állítását, miszerint kizárólag a közösségi iparág által történő ellátástól válnának függővé, először fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a dömpingellenes vámok célja nem a közösségi piac minden behozatal elől való elzárása, hanem egy tisztességes kereskedelmi helyzet visszaállítása a kárt okozó dömping hatásának megszüntetése által. Ennélfogva nem az érintett országokból származó behozatal megszűnése várható, hanem a behozatal nem dömpingelt vagy kárt nem okozó árszínvonalon való folytatódása.

(164)

Ez áll fenn minden bizonnyal Oroszország esetében, mivel a vizsgálati időszak alatt az orosz behozatalok 75 %-át biztosító legnagyobb orosz exportáló termelőnél nem állapítottak meg dömpingkülönbözetet, és a másik exportáló termelőnél is csak egy viszonylag mérsékelt, 11,5 %-os dömpingkülönbözetet állapítottak meg. Hivatkozni kell az alábbi I. címsorra is, ahol felmerül, hogy a jelen vizsgálat megállapításain alapuló intézkedések lépjenek az Oroszországból származó széles szemcseorientált elektromos lemezekre vonatkozó, 14,7 % és 40,1 % közötti jelenlegi intézkedések helyébe. Más szóval, Oroszország esetében a jelen vizsgálat által megállapított dömpingellenes intézkedések összsúlya jelentősen kevesebb hatással bírna, mint a jelenleg hatályos intézkedések.

(165)

Az USA esetében a behozatal várhatóan szintén folytatódik az érintett termék különleges típusai iránti, a közösségi piacon tapasztalható folyamatos kereslet miatt, amely típusokat világszerte csak korlátozott számú ellátó termeli.

(166)

Továbbá, hivatkozás történik az érintett két exportáló termelő által tett kötelező árajánlatról szóló (190)—(193) preambulumbekezdésekre. Ezen ajánlatok által az exportáló termelők vállalják, hogy terméküket egy bizonyos árszínvonal alatt adják el a közösségi piacon, ami megszünteti a dömping káros hatását. Ezért várhatóan az érintett országokból származó behozatal nem fog megszűnni.

(167)

mivel az érintett országokból való behozatal várhatóan folytatódik, és mivel még léteznek alternatív beszerzési források, megalapozatlan az az állítás, hogy a dömpingellenes vámok kivetése a közösségi iparág monopol helyzetét eredményezné. Valójában várhatóan nemcsak az érintett országokból, hanem a más harmadik országokból származó behozatal is folytatódik. Továbbá a közösségi piac egynél több termelőből áll, és más (nem a közösségi iparághoz tartozó) közösségi termelők is tevékenyek a piacon.

(168)

Egyes felek azt állították, hogy a közösségi iparág monopol helyzete különösen az érintett termék bizonyos különleges típusait illetően állna elő, úgymint egyes nagymértékben áteresztő típusok, amelyeket világszerte csak igen korlátozott számú termelő állít elő. E tekintetben először is meg kell jegyezni, hogy a vizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy a jelenlegi dömpingellenes eljárás céljából az érintett termék valamennyi típusát egy terméknek kell tekinteni. Ezért a vizsgálatot — a közösségi érdekek elemzését is beleértve — az érintett termék egészére, nem pedig bizonyos különleges típusokra egyénileg kell elvégezni.

(169)

A fentiek ellenére igaz, hogy az érintett termék nagymértékben áteresztő típusait világszerte valóban csak korlátozott számú termelő állítja elő, vagyis egy termelő az USA-ban, kettő Japánban és egy a Közösségben (lásd fent). Ebben a vonatkozásban emlékeztetni kell arra, hogy ezek az ellátási források — beleértve az USA-ból való behozatalt is — várhatóan az intézkedések elrendelése után is hozzáférhetőek maradnak, bár nem dömpingelt vagy kárt nem okozó árakon. Ezért várható az elégséges szintű verseny fennmaradása e különleges terméktípusokat illetően is.

(170)

Ezenkívül az az állítás, mely szerint az intézkedések elrendelése a Közösség érdekei ellen való lenne, mivel azokat a különleges típusokat csak néhány vállalat állítja elő, nem tekinthető elfogadható érvnek annak elfogadására, hogy a termelők egyike, jelen esetben az USA-beli, dömpingelt és kárt okozó árakon adja el termékeit a közösségi piacon. Emlékeztetni kell arra, hogy jelentős, 47,6 %-os dömpingkülönbözetet állapítottak meg e vállalatot illetően. A vizsgálat kimutatta, hogy a felhasználók termékeik jelentős részét — beleértve a nagymértékben áteresztő típusokat is — a közösségi iparágtól szerezték be, valamint hogy a dömpingelt behozatal által okozott folyamatos inflációs nyomás üzemek bezárásához vezethet a Közösségben. A kárt okozó dömping kedvezőtlen hatását megszüntető dömpingellenes intézkedések hiányában nem lehet kizárni, hogy a felhasználók kizárólag a behozataltól fognak függeni, ami biztosan hátrányt okozna a verseny és a felhasználó ágazat számára.

(171)

Azt az állítást illetően, hogy dömpingellenes intézkedések elrendelésével az érintett termék árai növekedni fognak a közösségi piacon, el kell ismerni, hogy mivel az intézkedések célkitűzése a kárt okozó dömping megszüntetése, az intézkedések elrendelése várhatóan az árak általános növekedését is okozza majd. Ez azonban várhatóan mérsékelt marad.

(172)

Valójában maradnának különböző beszerzési források, amelyeket nem érintik az intézkedések, és amelyek biztosítják a versenyt. Valamint, amint fent már említettük, Oroszországot illetően, tekintettel a jelen vizsgálat által megállapított intézkedések szintjére, és mivel ezek az intézkedések lépnének a széles szemcseorientált elektromos lemezekre vonatkozó meglévő intézkedések helyébe (lásd a (194) és (195) preambulumbekezdést), a jelenlegi megállapításokon alapuló dömpingellenes intézkedéseknek összességében kisebb lenne a hatásuk, mint a vizsgálati időszak idején hatályos intézkedéseknek. Valójában az intézkedések szintjének a jelen, az érintett terméknek a vizsgálati időszak alatt Oroszországból a Közösségbe való behozatalára vonatkozó vizsgálat által megállapítottak szerinti alkalmazása esetén a dömpingellenes vám összességében négyszer kevesebb volna, mint a jelenleg fizetett vámok.

(173)

Az USA-ból származó behozatalt illetően, az alacsonyabb vám szabályának alkalmazásával a dömpingkülönbözetnek csak a kárt okozó része szűnne meg, ami átlagosan a 2002-es árszint alá hozná vissza az USA-ból származó behozatalt.

(174)

Azt az állítást is cáfolni kell, miszerint a dömpingellenes intézkedések elrendelése hiányt eredményezne. Valójában, mint fent elmondtuk, a dömpingellenes intézkedések elrendelésekor a behozatal várhatóan mindenképpen folytatódik. Azonkívül a közösségi iparág termelési kapacitása nagyobb, mint a Közösség összfogyasztása a vizsgálati időszakban. Továbbá, ha visszaállnak a tisztességes közösségi árszintek, a közösségi iparág az exportértékesítések csökkentésével várhatóan visszairányítja értékesítéseit a hazai piacra.

(175)

Néhány érdekelt fél azt állította, hogy az olasz üzem bezárása csökkenti az érintett terméknek a közösségi iparág által megvalósuló termelésének összkapacitását, ezért esetleg hiányokat eredményez a közösségi piacon. Ez az érv azonban kétséges, mivel ez inkább a közösségi iparág védelmét követelné meg a dömpingelt behozatallal szemben a további üzembezárások elkerülése végett, és így fenntartva a termelési kapacitást.

(176)

Meg kell jegyezni továbbá, hogy a bejelentett üzembezárás után a közösségi iparág termelésének összkapacitása még mindig nagyobb lesz, mint a közösségi kereslet a vizsgálati időszakban, és a megmaradó termelők szándékában áll befektetni a termelési kapacitásukba abból a célból, hogy tovább biztosítsák a megfelelő ellátást a közösségi piacon. Egy olyan helyzet, amely által visszaáll a tisztességes verseny és árszínvonal a közösségi piacon, és így kielégítő megtérülést biztosít a közösségi iparág számára, bizonyosan kedvezne az ilyen befektetéseknek és az értékesítések közösségi piacra való visszairányításának.

(177)

Végül meg kell jegyezni, hogy a fenti állítások többsége már az Oroszországból származó széles szemcseorientált elektromos lemezekre vonatkozó intézkedések elrendeléséhez vezető korábbi vizsgálatok keretébe tartozó felhasználóktól származik. Ezen állítások ellenére, amelyek mindegyikét már akkor visszautasították, mert vagy megalapozatlannak találták, vagy mert nem tartották a Közösség egészének érdekeivel ellentétesnek, a felhasználók a jelenlegi vizsgálat keretében nem szolgáltattak semmilyen bizonyítékot arra, hogy azoknak az intézkedéseknek valóban kedvezőtlen hatásuk volt, mint ahogy azt akkor állították. Ez arra utal, hogy várhatóan a jelenlegi megállapításokra alapozott intézkedéseknek sem lesz jelentősen kedvezőtlen hatása a felhasználóiparra.

(178)

Az összes fenti okra tekintettel megállapítható, hogy az intézkedések elrendelése esetében az érintett termék felhasználói összességében nem válnának függővé a közösségi iparágtól, hogy a felhasználók által fizetett beszerzési árat számos körülmény tekintetében semmiféle intézkedés elrendelése nem fogja közvetlenül érinteni, vagy legfeljebb nagyon enyhe mértékben, valamint hogy a szemcseorientált elektromos lemezek ellátása terén a jövőben a közösségi piacon általában véve nem fog hiány fellépni.

(179)

Csak egyetlen független importőr működött együtt a vizsgálatban, és ellenezte az intézkedések elrendelését azzal az indoklással, hogy azok állítólag véget vetnének az érintett termékkel kapcsolatos kereskedelmi tevékenységének. Mivel ez a vállalat csak egy érintett országból importált szemcseorientált elektromos lemezeket, őt várhatóan közvetlenül fogja érinteni az intézkedések elrendelése. Mindazonáltal ennek az importőrnek még mindig meglenne a lehetősége arra, hogy más, az intézkedések által nem érintett szállítóktól is importáljon. Ezenkívül az importőr forgalmának mintegy 75 %-a szemmel láthatólag független az érintett terméktől. Figyelembe véve e tényezőket, az intézkedések elrendelésének kedvezőtlen hatása várhatóan viszonylag korlátozottnak tekinthető. Tekintettel arra, hogy több importőr nem hivatkozott arra, hogy az intézkedések esetleges elrendelése kedvezőtlen hatással járna, azt a következtetést lehet levonni, hogy az intézkedések az importőrökre nem lennének jelentős hatással.

(180)

Meg kell jegyezni, hogy az importőrök kismértékű együttműködése azzal magyarázható, hogy a felhasználók többnyire maguk importálnak szemcseorientált elektromos lemezeket, éppen ezért itt is a fenti következtetésekre kell hivatkozni.

(181)

Az intézkedések elrendelésének hatásai várhatóan lehetőséget adnak a közösségi iparágnak arra, hogy ismét nyereséges értékesítési mennyiségei legyenek, és nagyobb piaci részesedést szerezzen a közösségi piacon. Megállapítható, hogy a dömpingelt behozatal jelentős szerepet játszott egy, a közösségi iparág részét képező vállalat üzemének szakaszos bezárásában; a közösségi iparág leromlott általános állapotának fényében pedig fennáll annak a veszélye, hogy intézkedések hiányában más közösségi gyártóknak is le kell állítaniuk feldolgozósorokat vagy esetleg egész termelési létesítményeket, és el kell bocsátaniuk munkaerejük egy részét. Bár valószínűleg bizonyos kedvezőtlen hatásokra is számítani lehet a felhasználók számára történő áremelkedések formájában, ezek a hatások előreláthatólag korlátozottak maradnak. Figyelembe kell venni azt is, hogy a felhasználók érdekében is áll, hogy élet- és versenyképes közösségi gyártók maradjanak tevékenyek egy olyan közösségi piacon, amelyet nem torzítanak tisztességtelen kereskedelmi árak.

(182)

A világszerte korlátozott beszerzési források fényében valójában a közösségi felhasználók érdeke is, hogy a közösségi beszerzési forrásokat ne gyengítse tovább dömpingelt behozatal, ami tovább mérsékelné a közösségi iparágtevékenységét, és ezáltal a szemcseorientált elektromos lemezek felhasználóit fokozatosan importfüggővé tenné.

(183)

A dömpinggel, az okozott kárral és a Közösség érdekével kapcsolatban levont következtetésekre való tekintettel intézkedéseket kell elrendelni az USA-ból és Oroszországból származó érintett termék behozatalával kapcsolatban.

(184)

A végleges dömpingellenes intézkedések szintjének elég magasnak kell lennie ahhoz, hogy megszüntesse a dömpingelt behozatal által a közösségi iparágnak okozott kárt anélkül, hogy meghaladná a megállapított dömpingkülönbözetet. A kárt okozó dömping hatásainak megszüntetéséhez szükséges vám összegének kiszámításakor figyelembe vették, hogy bármely intézkedésnek lehetőséget kell adnia a közösségi iparágnak arra, hogy költségeit úgy tudja fedezni és olyan adózás előtti nyereségre tegyen szert, amelyet rendes versenyfeltételek mellett, vagyis dömpingelt behozatal hiányában ért volna el.

(185)

A rendelkezésre álló információk alapján ideiglenesen megállapították, hogy a közösségi iparág által 2001-ben elért, a forgalom 5 %-ának megfelelő haszonkulcs olyan megfelelő szintnek tekinthető, amelyet a közösségi iparág várhatóan el tudna érni kárt okozó dömping hiányában. Meg kell jegyezni, hogy ugyanez a nyereségszint volt az alapja az azon vizsgálat keretein belül meghatározott kárkülönbözet megállapításának, amely a jelenleg érvényben lévő, az 500 mm-t meghaladó szélességű szemcseorientált elektromos lemezekre vonatkozó intézkedések elrendelését eredményezte. A szükséges áremelést ezután az azonos kereskedelmi szinten az ár-alákínálási számításokra meghatározott súlyozott átlagos importárnak a közösségi iparág által a közösségi piacon értékesített termékek kárt nem okozó árával történt összehasonlítása alapján határozták meg. A kárt nem okozó ár kiszámításához a profitküszöbhöz igazították az egyes, a közösségi iparágat alkotó vállalatok által alkalmazott összes eladási árat, és hozzáadták a fent említett haszonkulcsot. Az összehasonlításból származó bármely különbség aztán a teljes CIF behozatali érték százalékában került kifejezésre.

(186)

Az előbbiek fényében és összhangban az alaprendelet 9. cikkének (4) bekezdésével, megállapítható, hogy végleges dömpingellenes vámokat kell kivetni az Oroszországból és az USA-ból származó behozatalra a dömping- és a kárkülönbözet legalacsonyabbikának szintjén, az alacsonyabb vám szabályával összhangban.

(187)

A fentiek alapján a javasolt végleges vámtételek a következők:

(188)

Az e rendeletben meghatározott vállalatspecifikus dömpingellenes vámtételeket a jelen vizsgálat eredményei alapján állapították meg. Ezért azok a vizsgálat során az e vállalatok tekintetében észlelt helyzetet tükrözik. Ezek a vámtételek (az országos, „minden más vállalat” esetében alkalmazandó vámmal ellentétben) így kizárólagosan az érintett országokból származó, az említett vállalatok — így konkrét jogi személyek — által gyártott termékek behozatalára vonatkoznak. Azon importtermékek esetében, amelyeket bármely más, ennek a rendeletnek a rendelkező részében névvel és címmel kifejezetten nem említett vállalat állított elő, beleértve azokat a jogalanyokat is, amelyek kapcsolt viszonyban állnak a konkrétan említettekkel, nem alkalmazhatók ezek a vámtételek, így azok esetében az „összes többi vállalatra” vonatkozó vámtételt kell alkalmazni.

(189)

Az e vállalatspecifikus dömpingellenes vámtételek alkalmazására irányuló bármely kérelmet (pl. a jogalany nevében bekövetkezett változást követően, vagy új gyártási vagy értékesítési egységek létrehozását követően) a Bizottsághoz kell intézni, haladéktalanul mellékelve minden releváns információt, különös tekintettel a vállalatnak a gyártáshoz és a hazai és exportértékesítésekhez kapcsolódó olyan tevékenységeiben bekövetkezett változásokra, amelyek például az ilyen névváltozással vagy a gyártási és értékesítési egységben bekövetkezett változással függnek össze. Szükség esetén a rendeletet az egyéni vámtételekben részesülő vállalatok listájának frissítésével megfelelően módosítani kell.

(190)

Egy USA-beli és egy Oroszországbeli exportáló termelő árra vonatkozó kötelezettségvállalást ajánlott fel az alaprendelet 8. cikkének (1) bekezdése szerint.

(191)

A Bizottság amellett foglal állást, hogy az AK Steel Corporation és az NMLK által felajánlott kötelezettségvállalások elfogadhatók, mivel megszüntetik a dömping káros hatását. Ezenkívül a vállalatok által vállalt rendszeres és részletes jelentések, amelyeket a Bizottságnak megküldenek, lehetővé teszik a hatékony ellenőrzést; a vállalatok felépítése továbbá olyan, hogy a Bizottság véleménye szerint a kötelezettségvállalások kijátszásának veszélye minimális.

(192)

A kötelezettségvállalások hatékony tiszteletben tartása és ellenőrzése érdekében a kötelezettségvállalások szerinti szabad forgalom engedélyezésének kérelmezésekor a vámmentesség megadásának feltétele olyan kereskedelmi számla bemutatása, amely tartalmazza a mellékletben felsorolt információkat; ezekre a vámhatóságnak szüksége van annak kellő részletességű megállapításához, hogy a szállítmányok megfelelnek-e a kereskedelmi okmányoknak. Amennyiben ilyen számlát nem mutatnak be vagy nem felel meg a vámvizsgálatnál bemutatott terméknek, a dömpingellenes vám megfelelő tételét kell megfizetni.

(193)

A kötelezettségvállalás megszegésének gyanúja, megszegése vagy visszavonása esetén az alaprendelet 8. cikke (9) és (10) bekezdésének értelmében dömpingellenes vám kivetésére kerülhet sor.

(194)

Emlékeztetni kell arra, hogy — ahogy azt e rendelet (3) preambulumbekezdése említi — időközi vizsgálat indult annak érdekében, hogy lehetővé váljon az Oroszországból származó széles szemcseorientált elektromos lemezek behozatalára kivetett dömpingellenes intézkedések esetlegesen szükséges bármiféle módosítása vagy visszavonása. Annak következtében került erre sor, hogy ezek a termékek azon termékek közé tartoznak, amelyek az USA-ból és Oroszországból származó szilícium-elektromos acélból készült szemcseorientált síkhengerelt termékek behozatalát érintő eljárás tárgyát képezik.

(195)

A fenti eredmények és következtetések alapján a vizsgálat megállapította, hogy az intézkedéseket a többek között Oroszországból származó mindenféle szélességű szemcseorientált elektromos lemezre vonatkozóan el kell rendelni, ahogyan ezt a (3) preambulumbekezdés ismerteti. Ezért az a döntés született, hogy — mivel azok az intézkedések a széles szemcseorientált elektromos lemezekre is vonatkoznak — a 151/2003/EK tanácsi rendelet által bevezetett intézkedések fenntartása már nem helyénvaló, így azokat hatályon kívül kell helyezni.

a)

a vámhatóságnak bejelentett és bemutatott áruk pontosan megfelelnek az 1. cikk (1) bekezdésében ismertetett terméknek;

b)

a szabad forgalomba bocsátáshoz benyújtott vámáru-nyilatkozattal egyidejűleg a tagállam vámhatóságainak olyan kereskedelmi számlát is bemutatnak, amely legalább a mellékletben felsorolt elemeket tartalmazza, és

c)

a vámhatóságnak bejelentett és bemutatott áruk pontosan megfelelnek a kereskedelmi számlán szereplő termékleírásnak.