7.7.2004

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 236/5

---

A BIZOTTSÁG 1244/2004/EK RENDELETE

(2004. július 6.)

az 1255/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtásának módosításáról, a közösségi támogatás odaítéléséről egyes sajtok magánraktározásához a 2004/2005. évi raktározási időszak alatt

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó Szerződésre,

tekintettel a tej- és tejtermékpiac közösségi szervezéséről szóló, 1999. május 17-i 1255/1999/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak (10) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1255/1999/EK rendelet 9. cikke szerint a magánraktározásra támogatás nyújtható legalább 6 hónapos érlelési időszakot igénylő érlelt sajtok, illetve juhtejből és/vagy kecsketejből készült sajtok esetén, amennyiben az árak és e sajtok raktárkészleteinek változása súlyos piaci egyenlőtlenséget mutat, és ezeket a szezonális raktározás megszüntetheti vagy csökkentheti.

(2)

Egyes érlelt sajtok, a pecorino romano, a kefalotyri és a kasseri sajtok termelésének időszaki jellegét növelheti a fogyasztás ellentétes időszakossága. Egyébként e sajtok termelésének szakaszossága fokozhatja az említett időszakos jelleg következményeit. Ezért az időszakos tárolás ellensúlyozhatja a nyári és téli termelési hónapok közötti mennyiségi különbséget.

(3)

Az új tagállamok számára is pontosítandó a támogatásban részesíthető sajtok típusa, maximális mennyisége, illetve a szerződés időtartama a piac valóságos szükségleteinek és az érintett sajtók eltarthatóságának függvényében. Pontosan meg kell határozni a támogatásban részesíthető írországi sajtokat, amelyek esetlegesen piaci egyensúlyzavarokhoz vezethetnek.

(4)	A pecorino romano sajt piaci helyzete, többletei, jelentős áresése indokolja a támogatásban részesíthető sajtok mennyiségének növelését a múltbelihez képest.

(5)

Meg kell határozni a raktározási szerződés tartalmát, illetve azokat az intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik a szerződés alá tartozó sajtok azonosítását és ellenőrzését. A támogatás összegét a raktározási költségek szerint, illetve a támogatásban részesülő és egyéb sajtok között fenntartandó egyensúly függvényében kell meghatározni. Ennek megfelelően az állandó költségekhez nyújtott összeget csökkenteni kell, illetve a pénzügyi költségekhez nyújtandó összeget 2 %-os kamatláb alapján kell kiszámolni.

(6)	Célszerű pontosítani az adminisztráció és a könyvelés részletes feltételeit, illetve az ellenőrzés gyakoriságát és módját. E tekintetben megjegyzendő, hogy a tagállamok a szerződéskötő félre háríthatják az ellenőrzés költségeinek egy részét vagy teljes egészét.

(7)	A raktározáshoz nyújtandó támogatás végrehajtásának nyomon követése érdekében célszerű a támogatás tárgyát képező sajtok mennyiségéről rendszeres információt nyújtani a Bizottság részére.

(8)	A Tej- és Tejtermékpiaci Irányítóbizottság az elnöke által meghatározott határidőn belül nem nyilvánított véleményt,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A rendelet tárgya

A rendelet az 1255/1999/EK rendelet 9. cikkének megfelelően egyes sajtok magángazdasági raktározására vonatkozó közösségi támogatás (a következőkben: támogatás) odaítélésének módját határozza meg a 2004/2005. évi raktározási időszakra.

2. cikk

Meghatározások

A rendeletben előforduló következő kifejezések jelentései:

a)	„raktározási egység”: olyan sajtmennyiség, amely legalább 2 tonna, ugyanolyan fajtájú, és amely ugyanabban a raktárban ugyanazon a napon került raktározásra;

b)	„szerződéses raktározási időszak kezdőnapja”: a beraktározási napot követő nap;

c)	„szerződéses raktározási időszak utolsó napja”: a raktárból való kiszállítást megelőző nap;

d)	„raktározási időszak”: az időszak, amelyben a sajt a magángazdasági raktárban tartható, amint azt a melléklet minden sajtra meghatározza.

3. cikk

Támogatásban részesíthető sajtok

(1)   Támogatásban részesíthetők egyes érlelt sajtok, a pecorino romano sajtok, a kefalotyri és a kasseri sajtok a mellékletben szereplő feltételek szerint.

(2)   A sajtokat a Közösség területén kell előállítani, illetve a következő feltételeknek kell megfelelniük:

a)	kitörölhetetlen jegyekkel fel kell vinni az előállító cég jelét, a gyártás napját és hónapját, ezek az adatok kód formájában is megjeleníthetők;

b)	minőségi vizsgálatnak kell megfelelniük, amely szerint a sajt minősége elegendő garanciát nyújt arra, hogy az érlelés után a mellékletben meghatározott valamely kategóriába besorolható lesz.

4. cikk

Raktározási szerződés

(1)   A sajtok magángazdasági raktározásáról szóló szerződés szerződéskötő felei a tagállam beavatkozást végző azon szerve, amelynek területén a sajtok raktározása történik, illetve természetes vagy jogi személyek, a továbbiakban „szerződéskötő fél”.

(2)   A raktározási szerződést írásos formában kell megkötni, szerződéskötési kérelem alapján.

A kérelmet a beavatkozást végző szervhez kell intézni, maximum 30 nappal a beraktározást követően, s csak azokra a raktározási egységekre vonatkozhat, amelyek esetében a beraktározási műveletek már befejeződtek. A beavatkozást végző szerv regisztrálja a kérelem átvételének napját.

Amennyiben a kérelem a szervhez a végső határidő után, de attól számítva tíz napon belül érkezik, a raktározási szerződés megköthető, de a támogatás összege 30 %-kal csökken.

(3)   A raktározási szerződés – amely egy vagy több raktározási egységre köthető – kötelezően rendelkezik a következőkről:

a)	a szerződés alá tartozó sajtmennyiség;

b)	a szerződés teljesítésére vonatkozó határidők;

c)	a támogatás összege;

d)	a raktár azonosítói.

(4)   A raktározási szerződést legkésőbb a kérelem regisztrálásától számított 30 napon belül meg kell kötni.

(5)   Az ellenőrzést, különösképpen a 7. cikkben meghatározott intézkedéseket a beavatkozást végző szerv dokumentációban rögzíti. A raktározási szerződés a dokumentációra hivatkozik.

5. cikk

Beraktározás és a raktárból való kiszállítás

(1)   A beraktározási és készletfelszabadítási műveletek időszakait a melléklet határozza meg.

(2)   A készletfelszabadítás raktározási egységenként történik.

(3)   Amennyiben a szerződéses raktározás első 60 napja alatt a sajt minőségromlása meghaladja a tárolásból fakadó rendes minőségromlást, a szerződéskötő fél raktározási egységenként egyszer kicserélheti a hibás mennyiséget a saját költségére.

Amennyiben a hibára a raktározás alatti ellenőrzés folyamán vagy készletfelszabadításkor derül fény, az adott mennyiség támogatásban nem részesülhet. A támogatásban részesíthető maradék mennyiség két tonnánál kevesebb nem lehet.

A (2) bekezdés a raktározási egység egy részének (1) bekezdésben megjelölt készletfelszabadítás időpontja előtti, vagy a 8. cikk (2) bekezdésében meghatározott minimális raktározási időszak lejárta előtti kiszállítása esetén alkalmazandó.

(4)   A helyettesített mennyiségekre vonatkozó támogatás kiszámolásánál a (3) bekezdés első albekezdésében az első szerződéses raktározási nap a szerződéses raktározás kezdőnapjának felel meg.

6. cikk

Raktározási feltételek

(1)   A tagállam meggyőződik arról, hogy a támogatás nyújtásának összes feltétele teljesült.

(2)   A szerződéskötő fél vagy – a tagállam kérésére, illetve engedélyével – a raktár felelőse az ellenőrzést végző illetékes szerv részére olyan dokumentációt tart rendelkezésre, amelynek alapján meg lehet győződni arról, hogy a magánraktározásba helyezett termékek:

a)	kinek a tulajdonában voltak a beraktározáskor;

b)	a sajt eredetéről, előállításának időpontjáról;

c)	a beraktározás időpontjáról;

d)	a raktár címéről és a termékek beraktározott voltáról;

e)	a kiszállítás időpontjáról.

(3)   A szerződéskötő fél vagy a raktár felelőse minden raktározási szerződésre vonatkozóan külön anyagnyilvántartást vezet a raktárban fellelhető mennyiségről, amely tartalmazza:

a)	a magánraktározásba helyezett raktározási egység azonosító számát;

b)	a beraktározás és a készletfelszabadítás időpontját;

c)	a sajtok számát és tömegét, raktározási egységenként föltüntetve;

d)	a termékek tárolási helyét a raktárban.

(4)   A beraktározott termékek azonosítása legyen egyszerű, könnyen hozzáférhető és szerződéshez rendelhető. Speciális jelzést kell a raktározott sajtokra felhelyezni.

7. cikk

Ellenőrzés

(1)   Beraktározásnál az illetékes szerv elvégzi az ellenőrzést, különösképpen arra nézve, hogy a beraktározott termék részesíthető-e támogatásban, illetve a termék szerződéses raktározás alatti helyettesíthetősége minden lehetőségének megelőzése érdekében.

(2)   Az ellenőrző szerv a termék beraktározott voltáról szúrópróbaszerű ellenőrzést végez, mintavétellel. A minta legyen reprezentatív, feleljen meg legalább a támogatott teljes szerződéses mennyiség 10 %-ának.

Az ellenőrzés a 6. cikk (3) bekezdésében jelzett nyilvántartás ellenőrzésén túl kiterjed a termékek fizikai azonosítására, tömegének és jellemzőinek ellenőrzésére. A fizikai ellenőrzésnek a minták legalább 5 %-ára ki kell terjednie.

(3)   A szerződéses raktározási időszak lejártakor az illetékes szerv ellenőrzi a termék fellelhetőségét a raktárban. Ha a termék a szerződéses időszak lejárta után is a raktárban marad, az illetékes szerv az ellenőrzést a készletfelszabadításkor is megejtheti.

Az első albekezdésben meghatározott ellenőrzés elvégzése érdekében a szerződéskötő fél köteles az illetékes szervet értesíteni a készletfelszabadításról legalább öt munkanappal a szerződéses raktározás lejárta, illetve a kiszállítási műveletek megkezdése előtt, amennyiben erre a raktározási időszak alatt vagy után kerül sor.

A tagállam a második albekezdésben meghatározott öt munkanapnál rövidebb határidőt is elfogadhat.

(4)   Az (1), (2) és (3) bekezdésnek megfelelő ellenőrzések alapján beszámolót kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell:

a)	az ellenőrzés időpontját;

b)	időtartamát;

c)	az elvégzett műveleteket.

A beszámolót aláírja a felelős ellenőrző, ellenjegyzi a szerződéskötő fél, adott esetben a raktár felelőse, és csatolni kell a támogatáskifizetési dokumentációhoz.

(5)   Amennyiben a szabálytalanságok az ellenőrzés alá vont mennyiség 5 %-át vagy annál nagyobb mennyiséget érintenek, az ellenőrzést ki kell terjeszteni szélesebb mintára; e minta nagyságát az illetékes szerv határozza meg.

Ezeket az eseteket a tagállamok négyhetes határidőn belül jelzik a Bizottságnak.

(6)   A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az ellenőrzés költségét részben vagy egészben a szerződéskötő fél viselje.

8. cikk

Raktározási támogatás

(1)   A támogatás összege a következőképpen határozandó meg:

a)	10 euró/tonna az állandó költségekre;

b)	0,25 euró/tonna szerződéses raktározási naponként a raktározási költségekre;

c)	pénzügyi költségekre szerződéses raktározási naponként: i. 0,23 euró/tonna az érlelt sajtokra; ii. 0,28 euró/tonna a pecorino romano sajtokra; iii. 0,39 euró/tonna a kefalotyri és a kasseri sajtokra.

(2)   Nem jár támogatás, ha a raktározási időszak kevesebb, mint 60 nap. A támogatás maximális összege nem haladhatja meg a 180 napos szerződéses raktározási időszaknak megfelelő összeget.

Amennyiben a 7. cikk (3) bekezdése második vagy, adott esetben, harmadik albekezdésében meghatározott határidőt nem teljesíti a szerződéskötő fél, a támogatás összege 15 %-kal csökken, és csak arra az időszakra fizetendő, amelyre nézve a szerződéskötő fél bizonyítja, hogy a sajtok szerződéses raktározás alatt álltak, feltéve hogy a bizonyítást az illetékes szerv elfogadja.

(3)   A támogatás a szerződéskötő fél kérelmére fizetendő, a szerződéses raktározási időszak után, 120 napos határidővel a kérelem átvételét követően, amennyiben a 7. cikk (3) bekezdésének ellenőrzéseit elvégezték és a fizetés feltételeit tiszteletben tartották.

Ha azonban közigazgatási eljárás van folyamatban a jogosultságra vonatkozóan, a fizetésre csak a támogatásra való jogosultság elismerése után kerülhet sor.

9. cikk

Értesítések

A tagállamok legkésőbb minden hó 10-én az előző hóra vonatkozólag közlik:

a)	a tárgyhónap kezdetekor szerződés hatálya alatt álló sajtmennyiséget: — érlelt sajtok, — pecorino romano, — kefalotyri és kasseri;

b)	az a) pontban meghatározott felosztás szerinti sajtmennyiséget, amelyre a tárgyhónap során szerződést kötöttek;

c)	az a) pontban meghatározott felosztás szerinti sajtmennyiséget, amelyre a tárgyhónap során szerződéses időszak járt le;

d)	az a) pontban meghatározott felosztás szerinti sajtmennyiséget, amely a tárgyhónap végén szerződés hatálya alatt állt.

10. cikk

A rendelet hatálya

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő megjelenést követő napon lép hatályba.

---

(1)  HL L 160., 1999.6.26., 48. o. A legutóbb a 186/2004/EK bizottsági rendelettel (HL L 29., 2004.2.3., 6. o.) módosított rendelet.

---

---