31997R0894

A Tanács 894/97/EK rendelete

(1997. április 29.)

a halászati erőforrások megóvását biztosító egyes technikai intézkedésekről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 43. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére [1],

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére [2],

(1) mivel a halászati erőforrások védelmére bizonyos technikai intézkedésekről szóló, 1986. október 7-i 3094/86/EGK tanácsi rendelet [3] gyakran és lényegesen módosult; mivel a világosság és az ésszerűség folytán ez utóbbi rendeletet egységes szerkezetbe kell foglalni;

(2) mivel a tengeri biológiai erőforrások védelmének és a halászati erőforrások mind a halászok, mind pedig a fogyasztók érdekében való kiegyensúlyozott kihasználásának biztosítása végett technikai intézkedéseket kell előírni a halászati erőforrások megóvása érdekében, meghatározva egyebek között a halászhálók megengedett szembőségét, járulékos fogások megengedett arányát és a megengedett halméreteket, illetve a halászatnak bizonyos területeken és időszakokban, illetve bizonyos felszerelések vonatkozásában történő korlátozását;

(3) mivel egyensúlyba kell hozni a technikai védelmi intézkedéseknek a halászati tevékenységek sokféleségéhez való igazítását és a könnyebben alkalmazható, egységes szabályozás szükségességét;

(4) mivel a Skagerrakban és Kattegatban folyó halászati műveleteket meghatározó, a Közösség, illetve Norvégia és Svédország által közösen elfogadott szabályokat bele kell foglalni ebbe a rendeletbe; mivel a tudományos tanácsokat figyelembe véve, szükséges bizonyos, a Skagerrakban és a Kattegatban folyó halászati tevékenységek időszakos korlátozása;

(5) mivel a Nemzetközi Balti-tengeri Halászati Bizottságnak a balti-tengeri halászattal kapcsolatos kezelési intézkedéseket el kell fogadnia;

(6) mivel a visszadobások jelenleg elfogadhatatlanul nagyarányú veszteséget eredményeznek; mivel az olyan halászat tiltása, amely nem megfelelően szelektív technikákat alkalmaz, vagy ahol túlságosan sok növendék hal koncentrálódik, illetve a hálók szembőségének a növelése és a visszadobáshoz vezető halászfelszerelések betiltása jelenti az első lépést abban az irányban, hogy az erőforrások megóvásával és helyes hasznosításával összeegyeztethetetlen gyakorlat végleg megszűnjék; mivel szükséges olyan egységes irányítási és kitermelési rendszert bevezetni, amely minimalizálja a visszadobásokat;

(7) mivel helyénvaló bizony halfajok esetében a célzott halászat, illetve a járulékos fogások és a védett fajok meghatározása;

(8) mivel számos próba bizonyította, hogy a hálók zsákvége előtt és fölött használt négyzetes hálószemű panelek jelentős szerepet tölthetnek be a méreten aluli halak kifogásának csökkentésében;

(9) mivel az ipari halászat folyamatos tevékenység, és mivel ennek megfelelően az azt szabályozó feltételeknek is hosszú távra meghatározottaknak kell lenniük;

(10) mivel bizonyos halfajoknak hallisztté vagy olajjá történő feldolgozása végett való fogása történhet megváltoztatott szembőség mellett, feltéve hogy az ilyen halászati műveleteknek nincsen káros hatásuk más tengerfenéken élő állományokra, különösen a tőkehalra és a foltos tőkehalra;

(11) mivel egyre inkább elterjed a mind kisebb szembőségű, fenéken rögzített kopoltyú-, állító- és tükörhálók használata, aminek következtében erősen megnövekedik az érintett halászatok célfajához tartozó növendék halak pusztulási aránya;

(12) mivel ezt a tendenciát meg kell állítani, a passzív eszközöknek, úgymint fenéken rögzített kopoltyú-, állító- és tükörhálóknak a szembőségeit úgy kell kialakítani, hogy lehetővé váljék a célfaj vagy a célfaj csoport szelektív fogása;

(13) mivel az érintett fajok biológiai paraméterei földrajzi térségenként eltérnek; mivel ezek az eltérések a különböző intézkedések alkalmazását igazolják azokban a térségekben;

(14) mivel kellő átmeneti időt kell biztosítani, hogy a halászok az új követelményekhez igazítsák a meglévő felszerelésüket;

(15) mivel meg kell határozni, hogy milyen módon kell megállapítani a rákfélék és puhatestűek méretét;

(16) mivel a 12 mérföldes parti sávon belüli halászattal kapcsolatos szabályokat végrehajtható módon kell meghatározni;

(17) mivel ebben a tekintetben a tagállamok tengerparti sávjában rendelkezni kell az ivadéknevelő területek védelméről, figyelembe véve ezeknek a területeknek a sajátos biológiai feltételeit;

(18) mivel az erszényes kerítőhálók nem szelektív, a tengeri emlősökkel együtt vagy azok közelében élő tonhalrajokra és egyéb halfajokra való használata az ilyen emlősök értelmetlen kifogását és elpusztítását eredményezheti;

(19) mivel az erszényes kerítőhálók szakszerű és felelősségteljes használata igen hatékony módja a szándékolt célfajok halászatának; mivel ilyen feltételek mellett nem jelent veszélyt a tengeri emlősök védelmére nézve;

(20) mivel 1989. december 22-én az Egyesült Nemzetek Közgyűlése elfogadta a 44/225 állásfoglalást a nagyarányú nyílttengeri eresztőhálós halászatról és annak a világ élő tengeri erőforrásaira gyakorolt hatásairól;

(21) mivel a 82/72/EGK határozatban [4] a Tanács jóváhagyta az európai vadvilágról és a természetes élőhelyekről szóló egyezményt (Berni Egyezmény);

(22) mivel a Közösség aláírta az Egyesült Nemzetek Tengerjogi Egyezményét, amely kötelességévé teszi a nemzetközi közösség tagjainak, hogy együttműködjenek a nemzetközi vizek élő erőforrásainak a megóvásában és kezelésében;

(23) mivel a eresztőhálós halászat ellenőrizetlen elterjedése és növekedése súlyos következményekkel járhat a megnövekedett halászati erőkifejtés és a célfajokon kívüli járulékos fogások szemszögéből; mivel ezért szabályozni kell a eresztőhálós halászatot;

(24) mivel a tudományos kutatások hátráltatását elkerülendő ezt a rendeletet nem kell alkalmazni az ilyen kutatások elvégzéséhez akár csak alkalomszerűen is szükséges műveletekre;

(25) mivel, ha az erőforrások megóvását komoly veszély fenyegeti, a tagállamokat fel kell hatalmazni a megfelelő ideiglenes intézkedések meghozatalára;

(26) mivel nem kívánatos, hogy ennek a rendeletnek az elfogadása érvénytelenítse, illetve akadályozza a szigorúan helyi jellegű, további nemzeti intézkedéseket;

(27) mivel következésképpen az ilyen intézkedések fenntarthatók vagy elfogadhatók azzal a feltétellel, hogy a Bizottság megvizsgálja a közösségi joggal való összeegyeztethetőségüket és a közös halászati politikához való igazodásukat;

(28) mivel ez a rendelet az általa lefektetett minimális követelményeken túlmenő, bizonyos nemzeti intézkedések sérelme nélkül alkalmazandó;

(29) mivel az erőforrások megóvása végett sürgős, új intézkedések és ennek a rendeletnek a végrehajtásával kapcsolatban részletes szabályok válhatnak szükségessé; mivel az ilyen intézkedéseket és szabályokat a halászat és az akvakultúra közösségi rendszerének létrehozásáról szóló, 1992. december 18-i 3760/92/EGK tanácsi rendelet [5] 18. cikkében előírt eljárással összhangban kell elfogadni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A területek meghatározása

(1) Ez a rendelet a halászati erőforrások minden olyan fogása és partra szállítása esetében alkalmazandó, amely a 6. cikk (1) bekezdésének b) pontjában, a 10. cikk (17) bekezdésében és a 17. cikk (3) bekezdésében foglalt eltérő rendelkezések kivételével a tagállamok felségjoga vagy fennhatósága alá tartozó, illetve a következő régiók valamelyikében elhelyezkedő tengeri vizeken zajlik:

1.régió

Minden olyan vízterület, amely az északi szélesség 48° és a nyugati hosszúság 18° által meghatározott ponttól induló, észak felé az ész. 60°-ig, onnan kelet felé a nyh. 5°-ig, onnan észak felé az ész. 60° 30′-ig, onnan kelet felé a nyh. 4°-ig, onnan észak felé ész. 64°-ig, onnan pedig kelet felé Norvégia partjáig húzódó vonaltól északra és nyugatra esik.

2. régió

Minden olyan vízterület, amely az ész. 48°-tól északra esik, az 1. régiónak és az ICES III/b., III/c. és III/d. körzetének a kihagyásával.

3. régió

Minden, az ICES VIII. és IX. altérségével egybeeső vízterület.

4. régió

Minden, az ICES X. altérségével egybeeső vízterület.

5. régió

Minden olyan vízterület, amely az Atlanti-óceán keleti-középső, a FAO által meghatározott Cecaf régiója 34. halászati zónájának 34.1.1, 34.1.2., 34.1.3. körzetéből és 34.2.0. altérségéből álló részén helyezkedik el, kivéve a Kanári-szigetek körül lévő, Spanyolország felségjoga és fennhatósága alá tartozó vizeket.

6. régió

Minden vízterület Guyana, Franciaország tengerentúli megyéjének partjainál.

7. régió

Minden vízterület Martinique és Guadeloupe, Franciaország tengerentúli megyéinek partjainál.

8. régió

Minden vízterület Réunion, Franciaország tengerentúli megyéjének partjainál.

(2) Az e rendeletben a "NAFO", "ICES" és "FAO" betűszókkal jelölt földrajzi térségeket rendre az Északnyugat-atlanti Halászati Szervezet, a Nemzetközi Tengerkutatási Tanács, illetve az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete határozta meg. Ezeket, későbbi módosítások nélkül, az északnyugat-atlanti halászatban folytatandó jövőbeni többoldalú együttműködésről szóló egyezménynek az Európai Gazdasági Közösség általi megkötéséről szóló, 1978. december 28-i 3179/78/EGK tanácsi rendelet [6], illetve a 85/C 335/02 [7] és 85/C 347/05 [8] bizottsági közlemény írja le.

(3) Az (1) bekezdésben említett régiók a 18. cikkben említett eljárással összhangban feloszthatók földrajzi térségekre, mégpedig a fenti (2) bekezdésben foglalt meghatározások alapján.

(4) A (2) bekezdésben foglaltak ellenére e rendelet alkalmazásában a Kattegatot északon a skageni és a tistlarnai világítótorony, illetve a svéd tengerpart legközelebbi pontja között, délen pedig Hasenore-től a Gniben-fokig, a Korshage-tól Spodsbjergig és a Gilbjergtől Kullenig húzott vonal határolja.

A Skagerrakot nyugaton a hanstholmitól a lindesnesi világítótoronyig húzódó vonal, délen a skagenitől a tistlarnai világítótoronyig, illetve onnan a svéd tengerpart legközelebbi pontjához húzott vonal határolja.

(5) A (2) bekezdésben foglaltak ellenére e rendelet alkalmazásában az Északi-tenger magában foglalja az ICES IV. altérséget, a mellette lévő ICES II. körzetet, mely az ész. 64°-tól délre helyezkedik el, és az ICES III. körzetnek azt a részét, amelyet nem tartalmaz a Skagerrak (4) bekezdésben foglalt meghatározása.

I. CÍM

HALÁSZHÁLÓK ÉS HASZNÁLATUK FELTÉTELEI

2. cikk

Legkisebb szembőségek

(1) Az I. mellékletben említett régiók vagy földrajzi térségek mindegyikében, illetve az időszaktól és a motorteljesítménytől függően, adott esetben, tilos mindenfajta vonóháló, dán kerítőháló vagy hasonló vontatott háló használata, amennyiben a háló legkisebb szembőségű részének szembősége nem azonos azzal, vagy nem nagyobb annál, mint amit ez a melléklet legkisebb szembőségként megad, kivéve ha az ilyen hálóval kifogott és a fedélzetre emelt zsákmány nem foglalja magában:

- az engedélyezett célfajoknak az I. mellékletben megadottal azonos vagy annál nagyobb százalékos arányát,

- a védett fajoknak az I. mellékletben megadottnál nagyobb százalékos arányát.

Az első albekezdéstől függetlenül a célfajok minimális százalékos aránya kiszámítható az összes kifogott célfaj összesített mennyiségéből, feltéve hogy:

- olyan célfajokról van szó, amelyek esetében a védett fajok maximális aránya 10 %,

- olyan célfajokról van szó, amelyek esetében a vonatkozó minimális szembőség ugyanaz vagy kisebb, mint a ténylegesen használt háló szemeinek mérete,

- az összes védett faj együttes aránya a célfajok együttes összsúlyához viszonyítva nem haladja meg a 10 %-ot.

E rendelet alkalmazásában a védett fajok azok a fajok, amelyek esetében a II. melléklet minimális méretet szab meg, illetve azok, amelyeket ugyanebben a mellékletben csillag jelöl az érintett régió esetében.

E bekezdés rendelkezései nem érintik a (2)–(9) bekezdésben foglalt különös rendelkezéseket.

(2) A kotróhálók mentesülnek az (1) bekezdés rendelkezéseinek hatálya alól. Kotróhálóval való halászatkor tilos azonban a fedélzeten tartani vagy a partra szállítani a védett fajokból több mint 10 %-ot.

(3) Az I. mellékletben említett százalékos arányokat a fedélzeten válogatás után vagy partraszálláskor tárolt összes hal, rákféle és puhatestű súlya arányában kell kiszámítani, figyelembe véve a más hajókra átrakodott mennyiségeket is.

Az első albekezdéstől függetlenül a homoki angolnafélék 16 mm-nél nagyobb szembőségű hálóval történő halászata esetén a százalékos arány válogatás előtt is elvégezhető. Ez a rendelkezés nem alkalmazandó a Skagerrakban és a Kattegatban.

A százalékos arányok egy vagy több reprezentatív minta alapján számíthatók ki. A mintavételi szabályok a 18. cikkben foglalt eljárással összhangban határozhatók meg.

(4) Válogatásra közvetlenül fogás után kell sort keríteni. A védett fajoknak az I. mellékletben meghatározott százalékos arányát meghaladó részét haladéktalanul vissza kell dobni a tengerbe.

(5) Ha egy hajóút során különböző szembőségű hálókkal vagy különböző régiókban, földrajzi területeken vagy eltérő feltételek között (például különböző időszakokban) halásznak, és ha a feltételeknek ezen megváltozásából a vonatkozó minimális szembőségek megváltozása következik (a megfelelő százalékos arányokkal együtt), amint az I. melléklet felsorolja, a százalékos arányokat a különböző feltételek között kiemelt zsákmányrészeknek megfelelően kell kiszámítani.

Úgy kell tekinteni, hogy a hajón lévő összes háló közül a legkisebb szembőségét használták, kivéve ha a közös halászati politikában alkalmazható ellenőrzési rendszert létrehozó, 1993. október 12-i 2847/93/EGK [9] tanácsi rendelet 6. cikke, illetve az említett cikk végrehajtása során lefektetett szabályok szerint vezetett hajónapló mást bizonyít.

(6) A zsákmányokat élősúlyban kell meghatározni.

E rendelet alkalmazásában a norvég homár egyenértékű súlyát a farka súlyának hárommal való megszorzásával kell kiszámítani.

(7) Az (1) bekezdésben leírtakkal összhangban használt szembőségű hálónál kisebb szembőségű hálót tilos a fedélzeten tartani, hacsak nincsenek megfelelőképpen összerakva és összekötve, illetve úgy tárolva, hogy azonnali használatuk ne váljék lehetővé. A halászati felszerelések tárolásáról a 18. cikkben meghatározott eljárással összhangban lehet különleges szabályokat meghatározni.

(8) A motorteljesítmény az a teljes, maximális, folytonos teljesítmény, amelyet minden egyes motor a lendítőkerekénél lead, és amely mechanikus, hidraulikus, elektromos vagy egyéb úton a hajó meghajtására alkalmazható. A sebességváltóval fölszerelt motorok esetében azonban a teljesítményt a sebességváltó kapcsolóagyánál kell mérni.

Semmilyen levonás nem vehető tekintetbe a motor által hajtott egyéb, mellékgépekre való hivatkozással.

A egységnyi motorteljesítményt kilowattban (kW) kell megadni.

A folyamatos motorteljesítményt a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet által az ISO 3046/1 Ajánlott Nemzetközi Szabványban (második kiadás, 1981. október) elfogadott követelményeknek megfelelően kell megállapítani.

A negyedik albekezdésben foglalt követelményeknek a technikai fejlődéshez való igazításához szükséges módosításokat a 18. cikkben meghatározott eljárással összhangban kell elfogadni.

(9) Tilos olyan vonóhálót, dán kerítőhálót vagy hasonló vontatott hálót a fedélzeten tartani vagy használni, amelynek legkisebb szembősége 90 mm vagy annál nagyobb, és amelynek 100-nál több szeme van a szigorúan vett zsákvég kerületén, tehát a kötéseket és a szegélyt leszámítva.

Minden 100 mm-es vagy nagyobb szembőségű vonóhálót, dán kerítőhálót vagy hasonló vontatott hálót föl lehet szerelni a zsákvég felső részében egy 90 mm-es vagy nagyobb négyzetes szemű, a kötésekhez és szegélyhez illeszkedő hálópanellal.

A "négyzetes szemű hálópanel" olyan hálódarab, amely úgy van felfogatva, hogy a panelt alkotó szemek AB iránya párhuzamban álljon a szigorú értelemben vett zsákvég hosszanti tengelyével, a másik irányban pedig derékszöget képezzen a hosszanti tengellyel. Az AB irány párhuzamos a szomszédos szemek szárainak egyenes vonalú meghosszabításával.

(10) a) Az V. és VI. mellékletben foglalt egyik kategóriának sem megfelelő szembőségű fenéken rögzített kopoltyúhálókat, állítóhálókat és tükörhálókat tilos használni és a halászhajók fedélzetén tárolni. Tükörhálók esetében az e rendeletben említett méreten a legkisebb szembőségű hálórész szembősége értendő.

b) Amikor a halászhajók az V. mellékletben foglalt kategóriák egyikének megfelelő szembőségű fenéken rögzített kopoltyúhálót, állítóhálót és/vagy tükörhálót használnak az 1. és/vagy 2. régióban, a kifogott, élősúlyban kifejezett halmennyiségben a vonatkozó szembőség-kategóriával társított halfajnak, halfaj-kombinációnak vagy halfajok csoportjának a százalékos aránya nem lehet 70 %-nál kevesebb.

c) Amikor a halászhajók a VI. mellékletben foglalt kategóriák egyikének megfelelő szembőségű fenéken rögzített kopoltyúhálót, állítóhálót és/vagy tükörhálót használnak a 3. régióban, a kifogott, élősúlyban kifejezett halmennyiségben a vonatkozó szembőség-kategóriával társított halfajnak, halfaj-kombinációnak vagy halfajok csoportjának a százalékos aránya nem lehet 70 %-nál kevesebb.

d) E rendelet alkalmazásában a következő meghatározásokat kell alkalmazni:

i. a "fenéken rögzített kopoltyúháló vagy állítóháló" : minden, egy darab hálóból álló, valamilyen módszerrel a tenger fenekéhez rögzíthető halászfelszerelés;

ii. a "tükörháló" minden két vagy több hálóból álló, párhuzamosan, egy kötéllel összefűzött, valamilyen módszerrel a tenger fenekéhez rögzített halászfelszerelés.

e) Az a), b), c) és d) pont nem alkalmazandó a lazacfélékből és az állkapocsnélküliekből álló zsákmányok esetében.

E bekezdés alkalmazásának részletes szabályait, beleértve a szembőség mérésének szabályait a 18. cikkben meghatározott eljárással összhangban kell 1997. december 31. előtt elfogadni.

3. cikk

A szembőség megállapítása

A szembőség megállapításának technikai szabályait a 18. cikkben említett eljárással összhangban kell kialakítani.

4. cikk

Hálótoldalékok

Semmilyen, a halászháló szemeit elzáró, vagy azokat más módon ténylegesen kisebbítő eszköz nem használható.

Ez a rendelkezés nem zárja ki bizonyos eszközök használatát, amelyek listáját és technikai leírását a 18. cikkben említett eljárással összhangban kell összeállítani.

II. CÍM

A HALAK, RÁKFÉLÉK ÉS PUHATESTŰEK LEGKISEBB FOGHATÓ MÉRETE

5. cikk

(1) Valamely hal, rákféle vagy puhatestű akkor tekintendő méreten alulinak, ha méretei kisebbek a II. vagy a III. mellékletben az érintett fajokra és régióra, illetve földrajzi térségre megállapított legkisebb fogható méreteknél, amennyiben ilyet megállapítottak. A legkisebb fogható méret megállapításának több előírt módszere esetén a hal, rákféle vagy puhatestű akkor tekintendő méretesnek, ha legalább az egyik felvett méret nagyobb a megfelelő legkisebb méretnél.

(2) a) A halat az orrcsúcstól a farokúszó végéig kell mérni.

b) A norvég homár és a homárok méretei a IV. mellékletben bemutatottak szerint a következők adják:

- páncélhossz, amely a páncélnak bármelyik szemgödörtől a páncél legtávolabbi csücskéig tartó középvonallal párhuzamosan mért hosszúság,

- teljes hossz, amely a rostrum végétől a telson hátsó részéig, a sörte nélkül mért hosszúság.

A norvég homár leválasztott farkát az első szelvény elülső szélétől a telson széléig, a sörte nélkül kell mérni. A farok hosszát kiegyenesítve, de nem kihúzva kell mérni.

c) A nagy tarisznyarákok méreteit a IV. mellékletben bemutatottak szerint a következők adják:

- a páncél hossza, a szemgödrök közötti résztől a páncél túlsó széléig tartó középvonal mentén mérve,

- a páncél legnagyobb szélessége, a páncél középvonalára merőlegesen mérve,

- az ollók utolsó két ízének a legnagyobb hossza.

d) A tüskés tengeri pókot a IV. mellékletben bemutatottak szerint a páncél szélétől a csőszájak között a páncél túlsó végéig vezető a középvonal mentén kell mérni.

e) A kéthéjú puhatestűeket a IV. mellékletben bemutatottak szerint a kagyló leghosszabb része mentén kell mérni.

f) A lábasfejűeket a köpönyeg hátsó végétől, kalmároknál és tintahalaknál az elülső határáig, polipoknál pedig a szemmagasságig húzódó háti középvonal mentén kell mérni.

(3) Az előírt méreteket el nem érő halakat, rákféléket és puhatestűeket a fedélzeten tárolni, más hajóra átrakodni, szárazföldre kivinni, szállítani, raktározni, értékesíteni, eladásra kiállítani vagy felkínálni tilos, azokat haladéktalanul vissza kell dobni a tengerbe.

Ez a rendelkezés azonban nem alkalmazandó:

a) azon védett fajok esetében, amelyeket a 2. cikk (1) bekezdésében meghatározott korlátok között fogtak ki, amelyeket nem válogattak ki az engedélyezett célfajok közül, és amelyeket nem árusítanak, állítanak ki vagy ajánlanak fel eladásra emberi fogyasztás céljára;

b) az alábbi fajok esetében, ha e fajok zsákmányának összsúlya nem haladja meg a 10 %-ot:

- bármilyen földrajzi térségben kifogott hering,

- az Északi-tengerben kifogott makréla,

- a Skagerrakban vagy a Kattegatban kifogott és a II. vagy a III. mellékletben felsorolt fajok;

c) az élő csalinak szánt fattyúmakréla (Trachurus spp.), makréla (Scomber spp.) és szardella (Engraulis encrasicholus) esetében.

A méreten aluli halak, rákfélék és puhatestűek százalékos arányát a 2. cikk (3)–(6) bekezdésében foglaltaknak megfelelően kell kiszámítani.

(4) A III. mellékletben említett régiókban vagy földrajzi térségekben kifogott homároknak a testüktől leválasztott farkát vagy ollóját tilos partra szállítani, amennyiben az adott fajra legkisebb fogható méret került meghatározásra.

Fésűkagylót (Pecten spp.) csak egészben lehet partra szállítani.

(5) A II. vagy a III. mellékletben csillaggal megjelölt fajok esetében a legkisebb fogható méretet a 18. cikkben elrendelt eljárással összhangban kell megállapítani.

III. CÍM

HALÁSZATI TILALOM

6. cikk

Lazac és tengeri pisztráng

(1) Lazacot és tengeri pisztrángot a fedélzeten tárolni, más hajóra átrakodni, szárazföldre kivinni, szállítani, raktározni, értékesíteni, eladásra kiállítani vagy felkínálni tilos, azokat haladéktalanul vissza kell dobni a tengerbe,

a) ha azokat a tagállamok alapvonalától számított 12 mérföldes határon túl fogták ki az 1., 2., 3. és 4. régióban;

b) az 1. cikk (1) bekezdésétől eltérve, ha azokat a tagállamok fennhatósága alá tartozó vizeken kívül fogták ki az 1., 2., 3. és 4. régióban;

c) 70 mm-esnél kisebb szembőségű vonóhálóval, dán kerítőhálóval vagy hasonló vontatott hálóval történő halászatnál.

(2) A Skagerrakban és a Kattegatban tilos lazacra és tengeri pisztrángra halászni az alapvonalaktól számított négy mérföldes határon kívül.

7. cikk

Hering

(1) Heringre halászni tilos minden év augusztus 15-től szeptember 30-ig a következő pontokat összekötő vonallal körülhatárolt földrajzi térségen belül:

- Butt of Lewis,

- Cape Wrath,

- ész. 58° 55′, nyh. 5° 00′,

- ész. 58° 55′, nyh. 7° 10′,

- ész. 58° 20′, nyh. 8° 20′,

- ész. 57° 40′, nyh. 8° 20′,

- Észak-Uist nyugati partja az ész. 57° 40′-nél, és onnan a sziget északi partján egészen az ész. 57° 40′ 36″, nyh. 7° 20′ 39″-ig,

- ész. 57° 50′ 03″, nyh. 7° 08′ 06″,

- a Lewis-sziget nyugati partja mentén északkeletre egészen a kiindulási pontig (Butt of Lewis).

(2) Tilos az ezen a területen az (1) bekezdésben említett időszakban kifogott halak, rákfélék és puhatestűek összsúlyának az 5 %-ánál több heringet a fedélzeten tartani. A százalékos arányt a 2. cikk (3)–(6) bekezdésben foglaltakkal összhangban kell kiszámítani.

(3) Július 1. és október 31. között tilos heringre halászni a következő koordináták szerint körülhatárolt területen:

- Dánia nyugati partja az ész. 55° 30′-nél,

- ész. 55° 30′, kh. 7° 00′,

- ész. 57° 00′, kh. 7° 00′,

- Dánia nyugati partja az ész. 57° 00′-nél.

(4) Tilos heringre halászni az Egyesült Királyság keleti partjától számított 6-12 mérföld széles, az alapvonaltól az ész. 54° 10′ és az ész. 54° 45′ közötti zónában augusztus 15. és szeptember 30. között, illetve az ész. 55° 30′ és az ész. 55° 45′ közötti zónában augusztus 15. és szeptember 15. között.

(5) Egész évben tilos heringre halászni az Ír-tengerben (ICES VII/a. körzet) a Skócia, Anglia és Wales nyugati partjai, illetve az e partok alapvonalától 12 mérföldre húzódó vonal között, melyet délen az ész. 53° 20′ és északnyugaton pedig a Mull of Galloway (Skócia) és a Point of Ayre (Isle of Man) között húzódó vonal határol.

(6) Szeptember 21. és december 31. között tilos heringre halászni az Ír-tengernek a következő koordináták által határolt részén (ICES VII/a. körzet):

a) - Isle of Man keleti partja az ész. 54° 20′-nél,

- ész. 54° 20′, nyh. 3° 40′,

- ész. 53° 50′, nyh. 3° 50′,

- ész. 53° 50′, nyh. 4° 50′,

- Isle of Man dél-nyugati partja a nyh. 4° 50′-nél;

b) - Észak-Íroszág keleti partja az ész. 54° 15′-nél,

- ész. 54° 15′, nyh. 5° 15′,

- ész. 53° 50′, nyh. 5° 50′,

- Írország keleti partja az ész. 53° 50′-nél.

Egész évben tilos heringre halászni a Logan-öbölben, amely vízterület meghatározása szerint az ész. 54° 44′ és a nyh. 4° 59′-nél lévő Mull of Logantől az ész. 54° 41′ és nyh. 4° 58′-nél elhelyezkedő Laggantalluch Head-ig húzódó vonaltól keletre esik.

(7) A (6) bekezdés ellenére a 12,2 méter hosszúságot meg nem haladó hajók, amelyeknek Írország és Észak-Írország keleti partján, az ész. 53° 00′ és az ész. 55° 00′ közötti partszakaszon van az anyakikötőjük, halászhatnak heringre a (6) bekezdés b) pontjában meghatározott tiltott területen. A halászat egyetlen engedélyezett módszere az eresztőháló, a hálók minimális szembősége 54 mm.

(8) Január 1-jétől április 30-ig tilos heringre halászni a Mull of Kintyre és Corsewall Point között húzódó vonaltól északkeletre eső tengerszakaszokon.

(9) Az ebben a cikkben meghatározott területek és időszakok a 18. cikkben előírt eljárással összhangban megváltoztathatók.

8. cikk

Spratt

(1) Olyan vonóhálóval, amelynek szembősége 32 mm-nél kisebb, egész évben tilos sprattra halászni a Skaggerakban és a Kattegatban.

(2) Sprattra halászni tilos:

a) július 1. és október 31. között a következő pontok által körülhatárolt térségben:

- Dánia nyugati partjainál az ész. 55° 30′

- ész. 55° 30′, kh. 7° 00′,

- ész. 57° 00′, kh. 7° 00′,

- Dánia nyugati partjainál az ész. 57° 00′-en;

b) január 1. és március 31., illetve október 1. és december 31. között az ICES 39E8-as statisztikai területén. E rendelet alkalmazásában ezt az ICES területet az Egyesült Királyság keleti partjától az ész. 55° 00′ mentén kelet felé a nyh. 1° 00′-en lévő pontig tartó, onnan észak felé az ész. 55° 30′-en lévő pontig, onnan pedig nyugat felé, az Egyesült Királyság partjáig tartó vonal határolja;

c) január 1. és március 31., illetve október 1. és december 31. között a nyh. 3° 30′-től nyugatra lévő Moray Firth belső vizein és a nyh. 3° 00′-től nyugatra eső Firth of Forth belső vizein.

9. cikk

Makréla

(1) Tilos a következő koordináták szerint körülhatárolt területen kifogott makrélát a fedélzeten tartani:

- Anglia déli partján, a nyh. 2° 00′-nél lévő pont,

- ész. 49° 30′, nyh. 2° 00′,

- ész. 49° 30′, nyh. 7° 00′,

- ész. 52° 00′, nyh. 7° 00′,

- Wales nyugati partján, az ész. 52° 00′-nál lévő pont,

kivéve ha a makréla súlya nem haladja meg az e területen kifogott makréla és más fajok összsúlyának a 15 %-át.

(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazandó:

a) kopoltyúhálókkal vagy kézi horogsorral halászó hajók;

b) fenékhálóval, dán kerítőhálóval vagy hasonló vontatott hálóval halászó hajók esetében, feltéve hogy a fedélzeten lévő összes faj összsúlyából legalább 75 %-ot tesz ki

- a norvég homár, ha ezek a hajók olyan hálót használnak, amelyek méretét az érintett földrajzi régiók vagy zónák szerint határozza meg az I. melléklet,

- a norvég homár és a II. mellékletben említett fajok, ha ezek a hajók olyan hálót használnak, amelynek szembőségét fajok és földrajzi régiók vagy zónák szerint az I. melléklet határozza meg;

c) az e területen áthaladó hajók esetében, feltéve hogy a 2. cikk (7) bekezdésében foglaltakkal összhangban tárolnak minden halászfelszerelést;

d) halászatra fel nem szerelt hajók, illetve olyan hajók esetében, amelyekre makrélát rakodnak át.

(3) Minden fedélzeten lévő makrélát olyannak kell tekinteni, amelyet az (1) bekezdésben meghatározott területen fogtak ki, kivéve azokat, amelyeket a következő albekezdésekben leírt eljárással összhangban készült bevallás szerint a térségbe való belépés előtt is a hajón tároltak.

Az e területre halászati szándékkal belépni kívánó, a fedélzeten makrélát tároló hajó kapitányának értesítenie kell annak a tagállamnak az ellenőrző hatóságát, amelynek a fennhatósága alá tartozó területen halászni szándékozik, közölve érkezésének várható idejét és helyét legföljebb 36 órával, de legalább 24 órával a területre történő belépés előtt.

A területre való belépéskor a kapitány köteles értesíteni az illetékes ellenőrző hatóságot a fedélzeten tárolt makrélának a hajónaplóban rögzített mennyiségéről. A kapitány kötelezhető rá, hogy a hajónaplót és a fogásokat ellenőrzés végett az illetékes hatóság által meghatározott időben és helyen bemutassa. Az időpont nem lehet a hajó fedélzetén lévő makrélamennyiségről szóló értesítés átvételétől számított hat óránál később, a helynek pedig a területre való belépés helyéhez a lehető legközelebbinek kell lennie.

A halászhajó kapitánya, aki azzal a szándékkal akar a területre belépni, hogy hajójára makrélát rakodjanak át, köteles az átrakodás megkezdése előtt legfeljebb 36 órával, de legalább 24 órával értesíteni annak a tagállamnak az ellenőrző hatóságát, amelynek zónájában sor kerül az átrakodásra, arról, hogy várhatóan mely időpontban és helyen kerül sor az átrakodásra. Az átrakodás után a kapitánynak azonnal értesítenie kell az illetékes ellenőrző hatóságot a hajójára átrakodott makréla mennyiségéről.

Az illetékes hatóságok a következők:

- Franciaországban:

Mimer, telex: Paris 250823,

- Írországban:

Department of Marine, telex: Dublin 91798 MRNE,

- az Egyesült Királyságban:

Ministry of Agriculture, Fisheries and Food, telex: London 21274.

E bekezdés egyetlen része sem értelmezhető úgy, hogy az e területen lévő makrélaállományból kvótával nem rendelkező vagy kvótáját kimerítő tagállam zászlaja alatt hajózó vagy nyilvántartásába felvett hajó jogosult makrélát tartani a fedélzetén, kivéve ha a ilyen makréla járulékos fogásból származik, melyre fattyúmakrélára és szardíniára halászva tettek szert, és a makréla nem haladja meg a makréla, fattyúmakréla és szardínia összsúlyának a 10 %-át, kivéve ha a kapitány bizonyítani tudja, hogy a makréla más állományból származik.

IV. CÍM

BIZONYOS HALÁSZATI MÓDOK KORLÁTOZÁSA

10. cikk

Bizonyos hajó- és felszerelésfajták, illetve bizonyos fajok halászatának bizonyos időszakokban és bizonyos földrajzi térségekben való korlátozása

(1) Tilos erszényes kerítőhálót használni:

a) heringhalászatra az ICES VII/g–k. körzetekben és a következők által határolt térségben:

- észak felől az ész. 52° 30′

- dél felől az ész. 52°,

- nyugat felől Írország partja,

- kelet felől az Egyesült Királyság partja;

b) a II. mellékletben felsorolt fajok halászata esetében a vonatkozó régióban vagy földrajzi térségben.

Erszényes kerítőháló használata esetén tilos a következőket tartani a fedélzeten:

- II. mellékletben felsorolt fajok olyan mennyiségét, ami meghaladja a fedélzeten lévő halak, rákfélék és puhatestűek összsúlyának az 5 %-át, és

- az első albekezdés első francia bekezdésében leírt térségben való halászat közben olyan mennyiségű heringet, ami meghaladja a fedélzeten lévő halak, rákfélék és puhatestűek összsúlyának az 5 %-át.

A százalékos arányokat a 2. cikk (3)–(6) bekezdésében foglaltakkal összhangban kell kiszámítani.

(2) a) Tilos olyan feszítőrudas zsákhálót a hajón tartani vagy használni, amelynek összesített rúdhossza, vagyis minden egyes rúd összegzett hossza, nagyobb 24 méternél vagy 24 méternél hosszabbra bővíthető.

b) A Kattegatban tilos feszítőrudas zsákhálót használni.

(3) a) Franciaországnak az ész. 51° 00′-től északra eső partjától, továbbá Belgium, Hollandia és Németország partjától és Dániától nyugatra a hirtshals-i világítótoronyig, a felségvizek mérésének alapját képező alapvonaltól mért tizenkét mérföldes területen belül semmilyen, összesen 8 méternél hosszabb hajó nem halászhat semmilyen feszítőrudas zsákhálóval vagy fenékvonóhálóval.

Április 1. és szeptember 30. között a fent említett terület bővül a következő koordinátákat összekötő vonal által körülhatárolt területtel:

- Dánia nyugati partjának az ész. 57° 00′-en lévő pontja,

- ész. 57° 00′, kh. 7° 15′,

- ész. 55° 00′, kh. 7° 15′,

- ész. 55° 00′, kh. 7° 00′,

- ész. 54° 30′, kh. 7° 00′,

- ész. 54° 30′, kh. 7° 30′,

- ész. 54° 00′, kh. 7° 30′,

- ész. 54° 00′, kh. 6° 00′,

- ész. 53° 50′, kh. 6° 00′,

- ész. 53° 50′, kh. 5° 00′,

- ész. 53° 30′, kh. 5° 00′,

- ész. 53° 30′, kh. 4° 15′,

- ész. 53° 00′, kh. 4° 15′,

- Hollandia partján az ész. 53° 00′-on lévő pont.

b) A (3) bekezdés a) pontjától eltérve a 18. cikkben előírt eljárással összhangban összeállítandó listában nevükkel és műszaki adataikkal szereplő hajók halászhatnak az említett térségben feszítőrudas zsákhálókkal azokban az időszakokban, amikor máskülönben a feszítőrudas zsákhálókkal való halászat tilos lenne.

Az e bekezdés első albekezdésében említett listán szereplő hajóknak meg kell felelniük az alábbi követelményeknek:

- 1987. január 1. előtt álltak szolgálatba,

- a rákfélékre halászó hajókat leszámítva, motorjuk teljesítménye nem haladja meg a 221 kW-ot, és csökkentett teljesítményű motorok esetén, ha eredeti teljesítményük nem haladta meg a 300 kW-ot.

A listán szereplő hajókat bármilyen olyan hajó felválthatja, amelynek nem csökkentett teljesítményű motorja van, és annak teljesítménye nem haladja meg a 221 kW-ot, valamint a (13) bekezdésben foglaltak szerinti teljes hossza nem haladja meg a 24 métert.

A listán szereplő hajók motorja kicserélhető, feltéve hogy a motor nem csökkentett teljesítményű motor és teljesítménye nem haladja meg a 221 kW-ot.

c) Azonban tilos olyan feszítőrudas zsákhálót használni, amelynek összesített rúdhossza, vagyis minden egyes rúd összegzett hossza, meghaladja a 9 métert vagy 9 méternél hosszabbra bővíthető, kivéve ha garnélarákok (Crangon ssp.) vagy fűrészes garnélák (Pandalus montagui) fogására tervezett és használt felszereléssel alkalmazzák.

Azok a halászhajók, amelyek fő tevékenysége a garnélarákhalászat, amennyiben szerepelnek az évente összeállítandó listán, használhatnak 9 métert meghaladó összesített rúdhosszú feszítőrudat nyelvhal fogásához.

d) A (3) bekezdés a) pontjától függetlenül a fenékvonóhálós halászhajók halászhatnak az abban a bekezdésben meghatározott térségben, feltéve hogy motorjuk teljesítménye nem haladja meg a 221 kW-ot, és csökkentett teljesítményű motorok esetében az eredeti teljesítmény nem haladta meg 300 kW-ot.

e) A (3) bekezdés a) pontjától függetlenül a 221 kW-osnál nagyobb teljesítményű motorral rendelkező hajók halászhatnak fenékvonóhálóval az abban a bekezdésben meghatározott térségben, feltéve hogy közönséges lepényhal- és nyelvhal-zsákmányuknak azt a részét, amely a fedélzeten lévő teljes zsákmányuk összsúlyának az 5 %-át meghaladja, azonnal visszadobják a tengerbe.

A százalékos arányt a 2. cikk (3)–(6) bekezdésében foglaltakkal összhangban kell kiszámítani.

(4) Az Egyesült Királyság és Írország partjától, a felségvizek mérésének alapját képező alapvonaltól mért tizenkét mérföldes területen belül semmilyen feszítőrudas zsákhálót használó hajó nem halászhat.

A következő kategóriákba sorolható hajók azonban mégis halászhatnak feszítőrudas zsákhálóval az említett térségben:

- olyan hajó, amely 1987. január 1. előtt állt szolgálatba, és amelynek, a rákfélékre halászó hajók kivételével, motorteljesítménye nem haladja meg a 221 kW-ot, illetve csökkentett teljesítményű motor esetén az eredeti teljesítménye nem haladta meg a 300 kW-ot;

- olyan hajó, amely 1986. december 31. után állt szolgálatba, amelynek nem csökkentett teljesítményű motorja van, motorteljesítménye nem haladta meg a 221 kW-ot, és a (13) bekezdésben meghatározott teljes hossza nem haladja meg a 24 métert,

- olyan hajó, amelynek motorját 1986. december 31. előtt lecserélték egy nem csökkentett teljesítményű motorra, amelynek teljesítménye nem haladja meg a 221 kW-ot.

Azonban tilos olyan feszítőrudas zsákhálót használni, amelynek összesített rúdhossza, vagyis minden egyes rúd összegzett hossza meghaladja a 9 métert, kivéve ha garnélarákok (Crangon spp .) vagy fűrészes garnélák (Pandalus montagui) fogására készített és használt felszereléssel használják.

(5) Azoknak a halászhajóknak, amelyek nem felelnek meg a kritériumoknak, hogy felkerüljenek a (3) és a (4) bekezdés szerint összeállított listára, tilos az ezekben a bekezdésekben említett halászati tevékenységeket folytatni.

(6) A (3) és a (4) bekezdésben foglaltak alkalmazásának részletes szabályait, beleértve a (3) bekezdésben említett lista összeállításának szabályait, a 18. cikkben előírt eljárással összhangban kell meghatározni.

(7) A motorteljesítményt a 2. cikk (8) bekezdése szerint kell meghatározni.

(8) A szolgálatba állás dátumának az első hivatalos biztonsági bizonyítvány keltét kell tekinteni.

Ha hivatalos biztonsági bizonyítvány nem áll rendelkezésre, a szolgálatba állás dátumának a hivatalos halászhajólajstromban való első nyilvántartásba vételt kell tekinteni.

Az 1986. október 14. előtt szolgálatba állt halászhajók szolgálatba állási dátumának azonban a hivatalos halászhajólajstromban való első nyilvántartásba vételt kell tekinteni.

(9) A 32 mm-nél kisebb szembőségű vonóhálók használata tilos július 1-jétől szeptember 15-ig a alapvonalaktól mért három mérföldön belüli vizeken a Skagerrakban és a Kattegatban.

Az ezeken a vizeken és ebben az időszakban való vonóhálós halászat során azonban

- norvég garnélákra (Pandalus borealis) halászva lehet használni 30 mm-es minimális szembőségű hálókat,

- csalinak szánt elevenszülő anyaangolnára (Zoarces viviparus), gébfélékre (Gobiidae spp.) vagy kölöntére (Cottus spp.) bármilyen szembőségű hálót lehet használni.

(10) Tilos az ICES VII. C. körzetben szardellára halászni nyílttengeri vonóhálóval.

(11) Az e cikkben említett zónákon belül, ahol a vonóhálók, feszítőrudas zsákhálók, dán kerítőhálók vagy hasonló vontatott hálók használata tilos, tilos az ilyen hálókat a hajó fedélzetén tartani, kivéve ha azokat a 2. cikk (7) bekezdésével összhangban megfelelően összekötözik és tárolják.

(12) Tilos robbanószert, mérgező vagy kábítószereket és lőfegyvereket halászati célra használni. Tonhalak és óriáscápák kifogására szigonypuska használható.

A Skagerrakban és a Kattegatban tilos villamos áramot halászatra használni, leszámítva a tonhal és az óriáscápa esetét.

(13) A hajó hossza a teljes hossz, amelyet a hajóorr legelülső pontja és a hajófar leghátulsó pontja közötti egyenes vonalban mért távolságnak kell venni.

A hajóorr magában foglalja a vízzáró hajótestet, az előfedélzetet, a mellvédet (ha van), de nem foglalja magában az előárbocot és a biztonsági korlátot.

A hajófar magában foglalja a vízzáró hajótestet, farlapot, a vontatórámpát és mellvédet, de nem foglalja magában a biztonsági korlátot, támasztó rudakat, hajtóművet, kormánylapátot és kormányeszközöket, gépészlépcsőket és -állásokat.

A teljes hosszúságot méterben kell megadni kéttizedes pontosságig.

(14) A feszítőrudas zsákháló hosszát kiegészítőivel meghosszabbított végpontjaitól kell mérni.

(15) a) Szeptember 1. és december 31. között tilos mindenfajta vonóhálóval, dán kerítőhálóval vagy egyéb hasonló vontatott hálóval halászni a következő koordinátákat összekötő vonal által körülhatárolt földrajzi térségben:

- a Spanyolország északi partján lévő Cabo Priornak nevezett pont (ész. 43° 34′, nyh. 8° 19′),

- ész. 43° 50′, nyh. 8° 19′,

- ész. 43° 25′, nyh. 9° 12′,

- a Spanyolország nyugati partján lévő Cabo Villano-nak nevezett pont (ész. 43° 10′, nyh. 9° 12′).

b) Október 1. és december 31. között tilos mindenfajta vonóhálóval, dán kerítőhálóval vagy egyéb hasonló vontatott hálóval halászni a következő koordinátákat összekötő vonal által körülhatárolt földrajzi térségben:

- a Spanyolország nyugati partján lévő, Cabo Corrubedo-nak nevezett pont (ész. 42° 35′, nyh. 9° 05′),

- ész. 42° 35′, nyh. 9° 25′,

- ész. 43° 00′, nyh. 9° 30′,

- a Spanyolország nyugati partján, a ész. 43° 00′-on lévő pont.

c) December 1. és a következő év februárjának utolsó napja között tilos mindenfajta vonóhálóval, dán kerítőhálóval vagy egyéb hasonló vontatott hálóval halászni a következő koordinátákat összekötő vonal által körülhatárolt földrajzi térségben:

- Portugália nyugati partján, az ész. 37° 50′-en lévő pont,

- ész. 37° 50′, nyh. 9° 03′,

- ész. 37° 00′, nyh. 9° 06′,

- a Portugália nyugati partján, az ész. 37° 00′-en lévő pont.

(16) Azoknak a hajóknak, amelyek makréla, hering és fattyúmakréla fogására különlegesen engedélyezett szembőséggel erszényes vonóhálót vagy vontatott eszközöket használnak, tilos automatikus válogató berendezést a fedélzeten tartaniuk.

A fenti albekezdés ellenére fagyasztóhajók vihetnek magukkal automatikus válogató berendezést, feltéve hogy az a kifogott és fagyasztásra szánt halakat kereskedelmi szempontból osztályozza. Oly módon kell az automatikus válogató berendezést üzembe helyezni, hogy az osztályozás után a fogás nyomban fagyasztásra kerüljön, és azt ne lehessen könnyen visszadobni a tengerbe.

(17) Tilos erszényes kerítőhálóval tengeri emlősök rajait vagy csoportjait körülkeríteni, amikor tonhalra vagy egyéb fajra szándékoznak halászni.

Az 1. cikk (1) bekezdése ellenére ez a bekezdés alkalmazandó minden olyan hajóra, amely valamely tagállam zászlaja alatt hajózik, vagy ott van nyilvántartásba véve, és amely a tagállamok felségjoga vagy fennhatósága alá eső vizeken, illetve ezeken a vizeken kívül hajózik.

(18) Tilos vonóhálóval és erszényes kerítőhálóval makrélára, sprattra és heringre halászni a Skagerrakban szombat éjféltől vasárnap éjfélig, illetve a Kattegatban péntek éjféltől vasárnap éjfélig.

(19) Erszényes kerítőhálóval tilos trópusi tonhalra (bonítóra, nagyszemű és hosszúszárnyú tonhalra) halászni a Portugália felségjoga vagy fennhatósága alá tartozó vizeken, az ész. 36° 30′ fölötti ICES X. körzetben vagy az ész. 31°-tól északra és a nyh. 17° 30-tól keletre eső Cecaf területeken.

11. cikk

Az eresztőhálók használatának korlátozásai

(1) Semmilyen hajó nem tarthat fedélzetén, illetve nem használhat halászatra egy vagy több eresztőhálót, amelynek egyenkénti vagy összesített hossza meghaladja a 2,5 km-t.

(2) Az (1) bekezdésben említett halászat közben a hálót, ha egy kilométernél hosszabb, mindvégig tilos leválasztani a hajóról. Ha azonban a hajó bent marad a 12 mérföldes tengerparti sávban, a háló folyamatos megfigyelés mellett leválasztható.

(3) Az 1. cikk (1) bekezdése ellenére ez a cikk alkalmazandó a tagállamok felségjoga vagy fennhatósága alá tartozó minden vízterületen, illetve az ezeken kívüli vizeken, kivéve a Balti-tengert, a Bæltet és a Sundot, ha a halászhajó valamely tagállam zászlaja alatt hajózik, vagy valamely tagállam vette nyilvántartásba.

12. cikk

Semmilyen hajó nem halászhat tonhalra eresztőhálóval a Spanyolország vagy Portugália felségjoga vagy fennhatósága alá tartozó vizeken az ICES VIII., IX. vagy X. altérségeiben, illetve az 1. cikk ellenére a Spanyolország felségjoga vagy fennhatósága alá tartozó, a Kanári-szigetek közelében lévő Cecaf-területeken.

13. cikk

Feldolgozási műveletek

A fedélzeten tilos mindenfajta fizikai vagy vegyi halfeldolgozást végezni halliszt, halolaj vagy egyéb hasonló termékek előállítása végett. Ez a tiltás nem vonatkozik a belsőségek feldolgozására.

14. cikk

Tudományos kutatás

Ez a rendelet nem vonatkozik a kizárólag tudományos vizsgálódások céljából végzett halászati műveletekre, amelyeket az érintett tagállam vagy tagállamok engedélyével és fennhatósága alatt hajtanak végre, és amelyekről az a tagállam vagy azok a tagállamok, amelyek felségvizein az ilyen kutatások zajlanak, a Bizottságot előzetesen értesítik.

Az első albekezdésben említett célból kifogott halak, rákfélék és puhatestűek értékesíthetők, tárolhatók, eladásra kiállíthatók vagy felkínálhatók, feltéve hogy:

- megfelelnek a II. és a III. mellékletben foglalt szabványoknak, illetve azoknak a forgalmazási előírásoknak, amelyeket a halászati és az akvakultúra termékek piacának közös szervezéséről szóló, 1992. december 17-i 3759/92/EGK tanácsi rendelet [10] 2. cikke alapján fogadtak el,

vagy

- közvetlenül nem emberi fogyasztásra értékesítik.

15. cikk

Mesterséges telepítés és áttelepítés

Ez a rendelet nem vonatkozik a halak, rákfélék és puhatestűek mesterséges telepítése és áttelepítése közben végrehajtott halászati műveletekre.

Az első albekezdésben említett célból kifogott halakat, rákféléket és puhatestűeket csak e rendelet egyéb rendelkezéseinek betartása mellett szabad emberi fogyasztás végett értékesíteni.

V. CÍM

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

16. cikk

(1) Ha a halak, rákfélék vagy puhatestűek megóvása azonnali intézkedést tesz szükségessé, a Bizottság e rendeleten túlmenően vagy attól eltérve foganatosíthatja a szükséges intézkedéseket a 18. cikkben előírt eljárással összhangban.

(2) Ha bizonyos fajok vagy halászterületek megóvását komoly veszély fenyegeti, és ha a késlekedés nehezen orvosolható károkat eredményezne, a tengerparti tagállam megfelelő, diszkriminációmentes intézkedéseket hozhat a megóvás érdekében a fennhatósága alá tartozó vizeken.

(3) A (2) bekezdésben említett intézkedésekről elfogadásukkal egyidejűleg magyarázó nyilatkozattal kiegészített értesítést kell küldeni a Bizottságnak és a tagállamoknak.

(4) Az ilyen értesítés átvételétől számított 10 munkanapon belül a Bizottság köteles a (2) bekezdésben említett intézkedéseket jóváhagyni, illetve visszavonásukat vagy módosításukat követelni. A Bizottság a döntéséről haladéktalanul értesíti a tagállamokat.

(5) A tagállamok a Bizottság döntését a (4) bekezdésben említett értesítés átvételétől számított 10 munkanapon belül a Tanács elé terjeszthetik.

(6) A Tanács minősített többséggel eljárva egy hónapon belül eltérő döntést hozhat.

17. cikk

(1) A tagállamok intézkedhetnek az állományok megóvásáról és kezeléséről:

a) a szigorúan helyi, kizárólag az érintett tagállamok halászainak érdekkörét képező állományok esetében; vagy

b) olyan feltételek és eljárási rendek formájában, amelyek célja a zsákmányok technikai jellegű korlátozása:

i. a halászattal kapcsolatos közösségi jogszabályokban előírt intézkedések kiegészítésével; vagy

ii. túllépve az említett jogszabályokban előírt minimális követelményeken,

feltéve hogy az ilyen intézkedések kizárólag az érintett tagállam halászaira vonatkoznak, összeegyeztethetők a közösségi joggal, és igazodnak a közös halászati politikához.

(2) Valamely nemzeti technikai intézkedés tervezett bevezetéséről vagy módosításáról kellő időben értesíteni kell a Bizottságot, hogy az észrevételeit megtehesse.

Ha az ilyen értesítéstől számított egy hónapon belül a Bizottság kéri, az érintett tagállamnak az említett értesítéstől számított három hónapig fel kell függesztenie a tervezett intézkedések hatályba léptetését, hogy a Bizottság eldönthesse, hogy a szóban forgó intézkedések megfelelnek-e az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéseknek.

Ha a Bizottság megállapítja, hogy a tervezett intézkedés nem tesz eleget az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéseknek, amiről köteles értesíteni a tagállamokat, az érintett tagállam nem léptetheti hatályba az intézkedést a szükséges módosítások nélkül.

Miután az érintett tagállam a szükséges módosításokat végrehajtotta, erről köteles haladéktalanul értesíteni a többi tagállamot és a Bizottságot.

(3) Kérésre a tagállamok kötelesek a Bizottságot ellátni minden, annak megállapításához szükséges részlettel, hogy a technikai intézkedéseik eleget tesznek-e az (1) bekezdés rendelkezéseinek.

(4) A Bizottság ösztönzésére vagy valamely tagállam kérésére, a kérdés, hogy vajon valamely tagállam nemzeti technikai intézkedése eleget tesz-e az (1) bekezdés rendelkezéseinek, tárgya lehet a 18. cikkben előírt eljárással összhangban hozott döntésnek. Ha ilyen döntésre sor kerül, a (2) bekezdés harmadik és negyedik albekezdését kell értelemszerűen alkalmazni.

(5) Partról való halászattal kapcsolatos intézkedésekről az érintett tagállamnak csupán tájékoztatás végett kell értesítenie a Bizottságot.

18. cikk

E rendelet végrehajtásának részletes szabályait a 3760/92/EGK rendelet 18. cikkében előírt eljárással összhangban kell elfogadni.

19. cikk

A 3094/86/EGK rendelet ezennel hatályát veszti.

Az említett rendeletre való hivatkozásokat úgy kell értelmezni, mint e rendeletre való hivatkozásokat, és a VII. melléklet A. részében foglalt megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni.

20. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ennek ellenére a 2. cikk (10) bekezdésének, illetve az V. és a VI. mellékletnek a rendelkezései 1997. december 31-én lépnek hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Luxembourgban, 1997. április 29-én.

a Tanács részéről

az elnök

H. Van Mierlo

[1] HL C 362., 1996.2.12., 318. o.

[2] HL C 30., 1997.1.30., 93. o.

[3] HL L 288., 1986.10.11., 1. o. A legutóbb a 3071/95/EK rendelettel (HL L 329., 1995.12.30., 14. o.) módosított rendelet.

[4] HL L 38., 1982.2.10., 1. o.

[5] HL L 389., 1992.12.31., 1. o. A legutóbb az 1994. évi csatlakozási okmánnyal módosított rendelet.

[6] HL L 378., 1978.12.30. 1. o. A legutóbb a 654/81/EGK rendelettel (HL L 69., 1981.3.14., 1. o.) módosított rendelet.

[7] HL C 335., 1985.12.24., 2. o.

[8] HL C 347., 1985.12.31., 14. o.

[9] HL L 261., 1993.10.20., 1. o. A legutóbb a 2870/95/EGK rendelettel (HL L 301., 1995.12.14., 1. o.) módosított rendelet.

[10] HL L 388., 1992.12.31., 1. o. A legutóbb a 3318/94/EK rendelettel (HL L 350., 1994.12.31., 15. o.) módosított rendelet.

--------------------------------------------------

I. MELLÉKLET

Régiók | Földrajzi terület | Kiegészítő feltételek | Min. szembőség (mm) | Engedélyezett célfajok | Célfajok minimális aránya %-ban | A védett fajok maximális százaléka |

| |

1. és 2. | A teljes régió | 100, rombus [1] | Minden faj | 100 |

Északi-tenger, az ész. 55°-től délre | | 80 [2] | Közönséges nyelvhal (Solea vulgaris) | 5 | 100, amiből 10 %-ot meg nem haladó a tőkehal, a foltos tőkehal és a fekete tőkehal |

Skóciától és Rockalltól nyugatra [ICES VI. Altérség] [3] | | 80 | Minden faj | 100 |

ICES VII. Altérség | | 80 | Minden faj | 100 |

A teljes régió | | 70 | Norvég homár (Nephrops norvegicus) | 30 | 60 |

ICES II., IV., V. és VI. altérség, az ész. 56°-tól északra | [9] | 90 [10] | Vékonybajszú tőkehal (Merlangius merlangus) | 70 [11] | 100, amiből 10 %-ot meg nem haladó a tőkehal, a foltos tőkehal és a fekete tőkehal, és 10 %-ot meg nem haladó a közönséges lepényhal |

A teljes régió a Skagerrak és a Kattegat kivételével | | 32 | Közönséges makréla (Scomber scombrus) | 50 | vagy együtt 80 | 10 |

| Fattyúmakréla (Trachurus trachurus) | 50 |

| Hering (Clupea harengus) | 50 |

| Mélytengeri lábasfejűek | 50 |

| Szardínia (Sardina pilchardus) | 50 |

| Kék puhatőkehal [4] (Micromesistius poutassou) | 50 |

A teljes régió a Skaggerak és a Kattegat kivételével | | 35 | Garnélák (Pandalus spp. a Pandalus montagui kivételével) | 30 | 50 |

Skaggerak és Kattegat | | 32 | Hering (Clupea harengus) | 50 | 10 |

| Spratt (Sprattus sprattus) |

A teljes régió | | 30 | Ezüstlazac (Argentina spp.) | 50 | 10 |

A teljes régió a Skaggerak és a Kattegat kivételével | | 20 | Garnélák/rákok (Pandalus montagui és Crangon spp.) | 30 | 50 |

A teljes régió a Skaggerak és a Kattegat kivételével | | 16 | Spratt (Sprattus sprattus) | 50 | 10 |

A teljes régió | | 16 | Angolna (Anguilla anguilla) | 20 | 10 |

Skagerrak és Kattegat, az alapvonaltól mért 4 mérföldön kívül | | 35 | Rákok/garnélák (Crangon spp. és Palaemon adspersus) | 20 | 50 |

Skaggerak és Kattegat az alapvonaltól mért 4 mérföldön belül | | 16 | Garnélák/fűrész- és garnélák (Crangon spp. És Palaemon adspersus) | 20 | 50 |

| 16 | Mérges pókhal (Trachinus draco) | 50 | 10 |

| Puhatestűek a tintahal (Sepia officinalis) kivételével |

| Csőrös csuka (Belone belone) |

| Szürke morgóhal (Eutrigla gumardus) |

Skagerrak és Kattegat | | 16 | Kék puhatőkehal (Micromesistius poutassou) | 50 | 10 |

Skagerrak | November 1-jétől február utolsó napjáig | 16 | Homoki angolnafélék (Ammodytidae) | 50 | 10 |

Kattegat | Augusztus 1-jétől február utolsó napjáig | 16 | Homoki angolnafélék (Ammodytidae) | 50 | 10 |

március 1-jétől július 31-ig | – | Homoki angolnafélék (Ammodytide) | 50 | 10 |

A teljes régió a norvég tőkehal halászati szektora kivételével [5] | | 16 | norvég tőkehal (Trisopterus esmarkii) | 50 | 15, amiből a tőkehal és a foltos tőkehal nem több 5 %-nál |

Északi-tenger | november 1-jétől február utolsó napjáig | 16 | Homoki angolnafélék (Ammodytidae) | 50 | 10 |

március 1-jétől október 31-ig | – | Homoki angolnafélék (Ammodytidae) | 50 | 10 |

Egész régió az Északi-tenger, Skagerrak és a Kattegat kivételével | | – | Homoki angolnafélék (Ammodytidae) | 50 | 10 |

Skagerrak és Kattegat | | 90 | Minden faj | 100 |

| 70 | Vékonybajszú tőkehal (Merlangius merlangus) | 50 | 30a vékonybajszú tőkehal kivételével |

| 35 | Garnélák (Pandalus borealis) | 20 | 50 |

| 32 | Makréla (Scomber scrombrus) | 50 | 10 |

| Fattyúmakréla (Trachurus trachurus) |

3. | A teljes régió | | 65 | Minden faj | 100 |

| 40 | Makréla (Scomber spp.) | 50 | vagy együtt 80 | 10 |

| Kék tőkehal (Micromesistius poutassou) | 50 |

| Hering (Clupea harengus) | 50 |

| Nyílttengeri lábasfejűek | 50 |

| Fattyúmakréla (Trachurus spp.) | 50 |

szelektív vonóháló | 65 [6] 50 [6] | Norvég homár (Nephrops norvegicus) | 30 [7] | 60 |

nem szelektív vonóháló | 55 | Norvég homár (Nephrops norvegicus) | 30 [7] | 60 |

| 55 | Garnélarákok (Parapenaeus longirostris, Aristeus antennatus és Aristaeomorpha foliacea) | 30 | 50 |

Cádizi öböl [8] | | 40 | Minden faj, a 3. régióra vonatkozó II. mellékletben felsoroltak kivételével | 50 | 10 |

A teljes régió | | 20 | Szardínia (Sardina pilchardus) | 50 | 10 |

| Angolna (Anguilla anguilla) |

A tagállamok alapvonalától számított 12 mérföldön belül | 20 | Garnélarákok (Crangon spp. és Palaemon spp.) | 30 | 50 |

| 16 | Spratt (Sprattus sprattus) | 50 | 10 |

| Szardella (Engraulis encrasicholus) |

| Homoki angolnafélék (Ammodytidae) |

4. | A teljes régió | | |

5. | A teljes régió | | 65 | Minden faj | 100 |

| 40 | Makréla (Scomber spp.) és | 80 | 10 |

| Fattyúmakréla (Trachurus spp.) |

| 20 | Nagyszemű durbincs (Boops boops) | 50 | 10 |

| Szardínia (Sardina pilchardus) |

6. | A teljes régió | | 100 | Minden faj | | | 100 |

| 45 | Garnélarákok (Penaeus subtilis, Penaeus brasiliensis, Xiphopenaeus kroyeri) | 30 | 50 |

7. | A teljes régió | | | | | | |

8. | A teljes régió | | | | | | |

[1] A vonóháló zsákvégének felső részén lehet egy négyzetes hálószakasz (panel vagy szárny), amelynek a szembősége 90 mm vagy annál nagyobb a hálószegélynél vagy a csatlakozásoknál.

[2] Tilos olyan vonóhálót vagy hálót a fedélzeten tartani, amelynek az adott halászati tevékenységhez szükségeshez képest kisebb a szembősége.

[3] Az ész. 56° 00′-nél, a Sound of Jura keleti partjától nyugatra futó vonaltól délre.

[4] A kék tőkehal nem engedélyezett célfaj az északon az ész. 52° 30′, keleten a nyh. 7° 00′ által határolt területen.

[5] A norvég tőkehal halászati szektora az Északi-tengernek a tagállamok fennhatósága vagy felségjoga alá tartozó területe, amit délen a Skócia keleti partján az ész. 56°-tól a keleti hosszúság 2°-ig, onnan északra az ész. 58°-ig, a nyugati hosszúság 0° 30′-ig, északon az ész. 59° 15′-ig, a keleti hosszúság 1°-ig, északon az ész. 60°-ig, a nyugati hosszúság 0° 00-ig, onnan északra az ész. 60° 30′-ig, a Shetland-szigetektől nyugatra, majd a Shetland-szigetek nyugati partjaitól nyugatra a ész. 60°-tól a nyugati hosszúság 3°-ig, délen az ész. 58° 30′-ig és végül a Skócia partjaitól nyugatra futó vonal határol.

[6] A szelektív vonóhálóhoz tartoznia kell egy olyan felső zsákvégnek, amelynek a minimális szembősége 65 mm, és egy olyan alsó zsákvégnek, amelynek a minimális szembősége 50 mm, és amit egy vízszintes hálópanel választ el.

[7] Január 1. és március 31. között 25 %.

[8] A Cádizi-öböl meghatározása: ICES IX/a. szerinti terület, Portugália déli partjain a nyh. 7° 52′-en lévő ponttól dél felé tartó vonaltól keletre.

[9] Minden zsákmányt a fedélzeten található legkisebb szemű hálóval kifogottnak kell tekinteni. Válogatás után a kifogott és a fedélzeten tartott, vagy az átrakodás vagy a partra történő kirakodás során a fajok megoszlását tekintve be kell tartani a vonatkozó minimális szembőségre alkalmazandó rendelkezéseket. A halászhálót közösen kiemelő hajók esetében az egyes hajók fedélzetén lévő zsákmány összetételének az arra a hajóra vonatkozó összetételt kell követnie, amelynek a hálója a legkisebb szembőségű.

[10] Tilos a fedélzeten tartani olyan vonóhálót vagy hálót, amelynek a szembősége 90 mm-nél kisebb.

[11] A vékonybajszú tőkehal százalékos arányát a vékonybajszú tőkehal + a foltos tőkehal + a fekete tőkehal + közönséges tőkehal összegzett mennyisége alapján kell kiszámítani.

--------------------------------------------------

II. MELLÉKLET

A 2. cikk (1) bekezdésében és az 5. cikkben említett védett fajok legkisebb fogható mérete

Fajok | 1 régió | 2. régió. | 3. régió | 4. régió | 5. régió |

a Skagerrak és Kattegat kivételével | Skagerrak és Kattegat |

Tok (Acipenser sturio) | – | – | – | 145 | [3] | – |

Finta (Alosa spp.) | – | 30 | – | 30 | [3] | [3] |

Lazac (Salmo salar) | – | [3] | [3] | 50 | [3] | – |

Tengeri pisztráng (Salmo trutta) | – | [3] | [3] | 25 | [3] | – |

Angolna (Anguilla anguilla) | – | [3] | [3] | [3] | – | – |

Tengeri angolna (Conger conger) | – | 58 | – | 58 | [3] | [3] |

Közönséges tőkehal (Gadus morhua) | 35 | 35 | 30 | 35 | – | – |

Északi menyhal (Molva molva) | – | [3] | – | 63 | [3] | [3] |

Kék menyhal (Molva dypterygia) | – | 70 | – | 70 | – | – |

Foltos tőkehal (Melamogrammus aeglefinus) | 30 | 30 | 27 | 30 | – | – |

Fekete tőkehal (Pollachius virens) | 35 | 35 | 30 | 35 | – | – |

Sárga tőkehal (Pollachius pollachius) | – | 30 | – | 30 | – | – |

Vékonybajszú tőkehal (Merlangius merlangus) | 27 | 23 | 23 | 23 | [3] | – |

Szürke tőkehal (Merluccius merluccius) | 30 | 30 | 30 | 27 | [3] | [3] |

Húsosajkú tengeri pér (Mugil spp.) | – | 20 | – | 20 | [3] | [3] |

Tengeri sügér (Dicentrarchus labrax) | – | 36 | – | 36 | [3] | [3] |

Északi durbincs (Pagellus bogaraveo) | – | 25 | – | 25 | [3] | [3] |

Fekete durbincs (Spondyliosoma cantharus) | – | 23 | – | 23 | – | – |

Aranydurbincs (Sparus aurata) | – | – | – | 19 | – | – |

Vörösmárna (Mullus surmuletus) | – | 15 | – | 15 | [3] | [3] |

Sima lepényhal (Pleuronectes platessa) | 25 | 25 [1] | 27 | 25 | [3] | [3] |

Vörös lepényhal (Glyptocephalus cynoglossus) | 28 | 28 | 28 | 28 | – | – |

Közönséges lepényhal (Limanda limanda) | 15 | 15 [2] | 23 | 23 | [3] | – |

Kisfejű lepényhal (Microstomus kitt) | 25 | 25 | 25 | 25 | [3] | – |

Érdes lepényhal (Platichthys flesus) | – | 25 | 20 | 25 | [3] | – |

Közönséges nyelvhal (Solea vulgaris) | 24 | 24 | 24 | 24 | [3] | [3] |

Karcsú nyelvhal (Dicologoglossa cuneata) | – | – | – | 15 | – | – |

Rombuszhalak (Leipdorhombus spp.) | 25 | 25 | 25 | 20 | [3] | [3] |

Sima rombuszhal (Scophthalmus rhombus) | 30 | 30 | 30 | 30 | [3] | – |

Nagy rombuszhal (Psetta maxima) | 30 | 30 | 30 | 30 | [3] | [3] |

Ördöghal (Lophius piscatorius, Lophius budegassa) | – | [3] | – | [3] | [3] | [3] |

Tintahal (Sepia spp.) | [3] | [3] | – | [3] | [3] | [3] |

[1] Az Északi-tenger kivételével, ahol a legkisebb fogható méret 27 cm.

[2] Az Északi-tenger kivételével, ahol a legkisebb fogható méret 23 cm.

[3] A méret még meghatározandó (lásd 2. cikk (1) bekezdését).

--------------------------------------------------

III. MELLÉKLET

A méret még meghatározandó.

Fajok | Régió | Földrajzi terület | Minimális méret |

Hering (Clupea harengus) | 1 | ICES V/b. terület (EK-zóna) | 20 cm |

2 | A Skagerrak és Kattegat kivételével | 20 cm |

Skagerrak és Kattegat | 18 cm |

3 | | 20 cm |

Makréla ((Scomber spp.) | 1, 2, 3 és 5 | Az Északi-tenger kivételével | 20 cm |

2 | Északi-tenger | 30 cm |

Makréla (ipari célokra) | 2 | Csak a Skagerrak és Kattegat | 30 cm |

Francia tőkehal (Trisopterus luscus) | 3 | | [1] |

Szardella (Engraulis encrasicholus) | 3 | AZ ICES IX/a. terület kivételével | 12 cm |

3 | ICES IX/a. terület | 10 cm |

Szardínia (Sardina pilchardus) | 3 | | [1] |

Fattyúmakréla (Trachurus spp.) | 1, 2, 3 és 5 | | 15 cm |

Egész norvég homár (Nephrops norvegicus) | 2 | Csak a Skagerrak és a Kattegat | 40 mm-es páncélhossz 130 mm-es teljes hossz |

2 | Kivéve Skóciától nyugatra és az Ír-tenger (ICES VI/a. és VII/a. terület) és a Skagerrak és a Kattegat | 25 mm-es páncélhossz 85 mm-es teljes hossz |

2 | Skóciától nyugatra és az Ír-tenger (ICES VI/a. és VII/a. terület) | 20 mm-es páncélhossz 70 mm-es teljes hossza |

3 | | 20 mm-es páncélhossz 70 mm-es teljes hossz |

A norvég homár farka | 2 | Csak a Skagerrak és a Kattegat | 72 mm |

2 | Kivéve Skóciától nyugatra és az Ír-tenger (ICES VI/a. és VII/a. terület) és a Skagerrak és a Kattegat | 46 mm |

2 | Skóciától nyugatra és az Ír-tenger (ICES VI/a. és VII/a.) | 37 mm |

3 | | 37 mm |

Homár (Homarus gammarus) | 2 | A Skagerrak és a Kattegat kivételével | 85 mm-es páncélhossz 24 cm-es teljes hossz |

2 | Csak a Skagerrak és a Kattegat | 78 mm páncélhossz 22 cm-es teljes hossz |

Nagy tengeri pók (Maia squinado) | 2 | | 120 mm |

3 | | 120 mm |

Nagy tarisznyarák (Cancer pagurus) | 2 | | szélesség [1] |

| hosszúság [1] |

| olló [1] |

3 | | szélesség [1] |

| hosszúság [1] |

| olló [1] |

Fésűkagyló (Pecten maximus) | 2 és 3 | Kivéve ICES VII/d. terület | 100 mm |

2 | ICES VII/d. terület | 110 mm |

Vénusz-kagyló (Venus verrucosa) | 2 | Csak az ICES VII/d. és VII/e. | 40 mm |

Kalmár (Loligo vulgaris) | 3 | | [1] |

[1] Az 5. cikkben említett legkisebb fogható méret

--------------------------------------------------

IV. MELLÉKLET

Módszer a rákfélék és a puhatestűek méretének meghatározására

(Homarus) Homár | (Nephrops) Norvéghomár |

+++++ TIFF +++++

a) Páncélhossz

b) Teljes hossz

+++++ TIFF +++++

a) A kagyló maximális hossza

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

a) A páncél maximális szélessége

b) A páncél hossza

c) Az olló hossza

--------------------------------------------------

V. MELLÉKLET

1 és 2. régió

Fajok/szembőség | 10-30 mm | 50-70 mm | 90-99 mm | 100-119 mm | 120-219 mm | ≥ 220 mm |

Szardínia (Sardina pilchardus) | * | * | * | * | * | * |

Angolna (Anguilla anguilla) | * | * | * | * | * | * |

Spratt (Sprattus sprattus) | * | * | * | * | * | * |

Fattyúmakréla (Trachurus trachurus) | | * | * | * | * | * |

Hering (Clupea harengus) | | * | * | * | * | * |

Makréla (Scomber scombrus) | | * | * | * | * | * |

Vörösmárna (Mullidae) | | * | * | * | * | * |

Csőrös csuka (Belone spp.) | | * | * | * | * | * |

Tengeri sügér (Dicentrarchus labrax) | | | * | * | * | * |

Tengeri pér (Mugilidae) | | | * | * | * | * |

Kisfejű lepényhal (Limanda limanda) | | | | * | * | * |

Foltos tőkehal (Melanogrammus aeglefinus) | | | | * | * | * |

Vékonybajszú tőkehal (Merlangius merlangus) [2] | | | | * | * | * |

Érdes lepényhal (Platichthys flesus) | | | | * | * | * |

Közönséges nyelvhal (Solea vulgaris) | | | | * | * | * |

Sima lepényhal (Pleuronectes platessa) | | | | * | * | * |

Tintahal (Sepia spp.) | | | | * | * | * |

Közönséges tőkehal (Gadus morhua) | | | | | * | * |

Sárga tőkehal (Pollachius pollachius) [3] | | | | | * | * |

Északi menyhal (Molva molva) | | | | | * | * |

Fekete tőkehal (Pollachius virens) | | | | | * | * |

Szürke tőkehal (Merluccius merluccius) [3] | | | | | * | * |

Közönséges tüskés cápa (Squalus acanthias) | | | | | * | * |

Nagy macskacápa (Scyliorhinus spp.) | | | | | * | * |

Szárnyas rombuszhal (Lepidorhombus spp.) | | | | | * | * |

Tengeri nyúlhal (Cyclopterus lumpus) | | | | | * | * |

Egyéb | | | | | | * [1] |

[1] Az ICES VI. és VII. területén kifogott, és adott területekről származó, a fedélzeten lévő teljes kifogott mennyiségből 30 %-nál nagyobb részarányban a fedélzeten megtartott ördöghalakat (Lophius spp.) min. 250 mm-es vagy nagyobb szembőségű hálóval kell kifogni.

[2] Az ICES VII/e. és VII/d. területen az e rendelet hatályba lépését követő két éves időszakban a legkisebb fogható méret 90 mm lesz.

[3] Az ICES VII/e. és VII/d. területen az e rendelet hatályba lépését követő két éves időszakban a legkisebb fogható méret 110 mm lesz.

--------------------------------------------------

VI. MELLÉKLET

3. régió

Fajok/szembőség | < 40 mm | 40-49 mm | 50-59 mm | 60-79 mm | 80-99 mm | ≥ 100 mm |

Szardínia (Sardina pilchardus) | * | * | * | * | * | * |

Fűrészes garnéla (Palaemon spp.) | * | * | * | * | * | * |

Közönséges szivárványhal (Coris julis) | * | * | * | * | * | * |

Nagyszemű durbincs (Boops boops) | * | * | * | * | * | * |

Garnélarákok (Penaeus spp.) | | * | * | * | * | * |

Éti sáskarák (Squilla mantis) | | * | * | * | * | * |

Tengeri márnafélék (Mullidae) | | * | * | * | * | * |

Norvég nyelvhal (Dicologoglossa cuneata) | | * | * | * | * | * |

Ajakoshalfélék (Labridae) | | * | * | * | * | * |

Fattyúmakréla (Trachurus trachurus) | | | * | * | * | * |

Makréla (Scomber scombrus) | | | * | * | * | * |

Francia tőkehal (Trisopterus luscus) | | | * | * | * | * |

Tintahal (Sepia spp.) | | | * | * | * | * |

Morgóhalfélék (Triglidae) | | | * | * | * | * |

Tengeri durbincsfélék (Sparidae) | | | | * | * | * |

Sárkányfejűhal-félék (Scorpaenidae) | | | | * | * | * |

Portugál nyelvhal (Microchirus acevia) | | | | * | * | * |

Nyílvesszőkalmárok (Ommastrephidae) | | | | * | * | * |

Tengeri angolna (Conger conger) | | | | * | * | * |

Villás tőkehal (Phycis spp.) | | | | * | * | * |

Sima rombuszhal (Scophtalmus rhombus) | | | | * | * | * |

Sárkányhalfélék (Trachinidae) | | | | * | * | * |

Ménolák (Centracanthidae) | | | | * | * | * |

Tengeri sügér (Dicentrarchus labrax) | | | | | * | * |

Vékonybajszú tőkehal (Merlangius merlangus) | | | | | * | * |

Óriás rombuszhal (Psetta maxima) | | | | | * | * |

Sárga tőkehal (Pollachius pollachius) | | | | | * | * |

Lepényhalfélék (Pleuronectidae) | | | | | * | * |

Nyelvhal (Solea vulgaris) [1] | | | | | | * |

Szürke tőkehal (Merluccius merluccius) [1] | | | | | | * |

Egyéb [2] | | | | | | * |

[1] Az ICES VIII/c. és IX. területen a minimális szembőség 80-89 mm. A mostani rendelet hatályba lépésétől számított két évig azonban a minimális szembőség 60 mm lesz.

[2] A fedélzeten lévő teljes kifogott mennyiségből 30 %-nál nagyobb részarányban a fedélzeten megtartott ördöghalakat (Lophius spp.) min. 220 mm-es vagy nagyobb szembőségű hálóval kell kifogni.

--------------------------------------------------

VII. MELLÉKLET

A. RÉSZ

Korrelációs tábla

3094/86/EGK rendelet | Ez a rendelet |

1. cikk | 1. cikk |

2. cikk (1) bekezdés | 2. cikk (1) bekezdés |

2. cikk (2) bekezdés | 2. cikk (2) bekezdés |

2. cikk (3) bekezdés | 2. cikk (3) bekezdés |

2. cikk (4) bekezdés | 2. cikk (4) bekezdés |

2. cikk (5) bekezdés | 2. cikk (5) bekezdés |

2. cikk (6) bekezdés | 2. cikk (6) bekezdés |

2. cikk (7) bekezdés | 2. cikk (7) bekezdés |

2. cikk (10) bekezdés | 2. cikk (8) bekezdés |

2. cikk (11) bekezdés | 2. cikk (9) bekezdés |

2. cikk (12) bekezdés | 2. cikk (10) bekezdés |

3. cikk | 3. cikk |

4. cikk | 4. cikk |

5. cikk (1) bekezdés | 5. cikk (1) bekezdés |

5. cikk (2) bekezdés | 5. cikk (2) bekezdés |

5. cikk (3) bekezdés a) pont | 5. cikk (3) bekezdés a) pont |

5. cikk (3) bekezdés b) pont első francia bekezdés | 5. cikk (3) bekezdés b) pont első francia bekezdés |

5. cikk (3) bekezdés b) pont második francia bekezdés | 5. cikk (3) bekezdés b) pont második francia bekezdés |

5. cikk (3) bekezdés b) pont harmadik francia bekezdés | 5. cikk (3) bekezdés b) pont harmadik francia bekezdés |

5. cikk (3) bekezdés b) pont negyedik francia bekezdés | – |

5. cikk (3) bekezdés c) pont | 5. cikk (3) bekezdés c) pont |

5. cikk (4) bekezdés | 5. cikk (4) bekezdés |

5. cikk (5) bekezdés | 5. cikk (5) bekezdés |

6. cikk | 6. cikk |

7. cikk | 7. cikk |

7a. cikk | 8. cikk |

8. cikk | 9. cikk |

9. cikk (1) bekezdés | 10. cikk (1) bekezdés |

9. cikk (2) bekezdés | 10. cikk (2) bekezdés |

9. cikk (3) bekezdés | 10. cikk (3) bekezdés |

9. cikk (4) bekezdés | 10. cikk (4) bekezdés |

9. cikk (4a) bekezdés | 10. cikk (5) bekezdés |

9. cikk (5) bekezdés | 10. cikk (6) bekezdés |

9. cikk (6) bekezdés | 10. cikk (7) bekezdés |

9. cikk (7) bekezdés | 10. cikk (8) bekezdés |

9. cikk (8) bekezdés | 10. cikk (9) bekezdés |

9. cikk (9) bekezdés | 10. cikk (10) bekezdés |

9. cikk (10) bekezdés | 10. cikk (11) bekezdés |

9. cikk (11) bekezdés | 10. cikk (12 bekezdés |

9. cikk (12) bekezdés | 10. cikk (13) bekezdés |

9. cikk (13) bekezdés | 10. cikk (14) bekezdés |

9. cikk (15) bekezdés | 10. cikk (15) bekezdés |

9. cikk (16) bekezdés | 10. cikk (16) bekezdés |

9. cikk (17) bekezdés | 10. cikk (17) bekezdés |

9. cikk (18) bekezdés | 10. cikk (18) bekezdés |

9. cikk (19) bekezdés | 10. cikk (19) bekezdés |

9a. cikk (1) bekezdés | 11. cikk (1) bekezdés |

9a. cikk (2) bekezdés | – |

9a. cikk (3) bekezdés | 11. cikk (2) bekezdés |

9a. cikk (4) bekezdés | 11. cikk (3) bekezdés |

9h. cikk | 12. cikk |

10. cikk | 13. cikk |

11. cikk | 14. cikk |

12. cikk | 15. cikk |

13. cikk | 16. cikk |

14. cikk (1) bekezdés | 17. cikk (1) bekezdés |

14. cikk (2) bekezdés | 17. cikk (2) bekezdés |

14. cikk (3) bekezdés | 17. cikk (3) bekezdés |

14. cikk (4) bekezdés | 17. cikk (4) bekezdés |

14. cikk (5) bekezdés | – |

14. cikk (6) bekezdés | – |

14. cikk (7) bekezdés | 17. cikk (5) bekezdés |

15. cikk | 18. cikk |

– | 19. cikk |

– | 20. cikk |

I. melléklet | I. melléklet |

I. melléklet – 1. lábjegyzet | I. melléklet – 1. lábjegyzet |

I. melléklet – 2. lábjegyzet | I. melléklet – 2. lábjegyzet |

I. melléklet – 3. lábjegyzet | I. melléklet – 3. lábjegyzet |

I. melléklet – 4. lábjegyzet | I. melléklet – 4. lábjegyzet |

I. melléklet – 5. lábjegyzet | I. melléklet – 5. lábjegyzet |

I. melléklet – 6. lábjegyzet | I. melléklet – 6. lábjegyzet |

I. melléklet – 7. lábjegyzet | I. melléklet – 7. lábjegyzet |

I. melléklet – 8. lábjegyzet | – |

I. melléklet – 9. lábjegyzet | I. melléklet – 8. lábjegyzet |

I. melléklet – 10. lábjegyzet | – |

I. melléklet – 11. lábjegyzet | I. melléklet – 9. lábjegyzet |

I. melléklet – 12. lábjegyzet | I. melléklet – 10. lábjegyzet |

I. melléklet – 13. lábjegyzet | I. melléklet – 11. lábjegyzet |

II. melléklet – 2. lábjegyzet | – |

II. melléklet – 3. lábjegyzet | – |

II. melléklet – 4. lábjegyzet | – |

II. melléklet – 5. lábjegyzet | II. melléklet – 1. lábjegyzet |

II. melléklet – 6. lábjegyzet | II. melléklet – 2. lábjegyzet |

II. melléklet – *-gal jelölt lábjegyzet | II. melléklet–*-gal jelölt lábjegyzet |

III. melléklet | III. melléklet |

IV. melléklet | VI. melléklet |

IV. melléklet | V. melléklet |

VII. melléklet | VI. melléklet |

V. melléklet | VII. melléklet |

B. RÉSZ

A hatályon kívül helyezett 3094/86/EGK rendeletet módosító rendeletek

| Hivatalos Lap |

| Lapszám | Oldal | Dátum |

4026/86/EGK rendelet | L 376. | 1 | 1986.12.31. |

2968/87/EGK rendelet | L 280. | 1 | 1987.10.3. |

3953/87/EGK rendelet | L 371. | 9 | 1987.12.30. |

1555/88/EGK rendelet | L 140. | 1 | 1988.6.7. |

2024/88/EGK rendelet | L 179. | 1 | 1988.7.9. |

3287/88/EGK rendelet | L 292. | 5 | 1988.10.26. |

4193/88/EGK rendelet | L 369. | 1 | 1988.12.31. |

2220/89/EGK rendelet | L 211. | 6 | 1989.7.22. |

4056/89/EGK rendelet | L 389. | 75 | 1989.12.30. |

3500/91/EGK rendelet | L 331. | 2 | 1991.12.3. |

345/92/EGK rendelet | L 42. | 15 | 1992.2.18. |

1465/92/EGK rendelet | L 155. | 1 | 1992.6.6. |

2120/92/EGK rendelet | L 213. | 3 | 1993.7.29. |

3034/92/EGK rendelet | L 307. | 1 | 1992.10.23. |

3919/92/EGK rendelet | L 397. | 1 | 1992.12.31. |

1796/94/EK rendelet | L 187. | 1 | 1994.7.22. |

1173/95/EK rendelet | L 118. | 15 | 1995.5.25. |

1909/95/EK rendelet | L 184. | 1 | 1995.8.3. |

2251/95/EK rendelet | L 230. | 11 | 1995.9.27. |

3071/95/EK rendelet | L 329. | 14 | 1995.12.30. |

--------------------------------------------------