Alapvető kritériumok

Az EU ETS-ben

A svájci ETS-ben

1.

Kötelező részvétel az ETS-ben

kötelező részvétel az ETS-ben az alább felsorolt tevékenységeket végző és üvegházhatást okozó gázokat (a továbbiakban: ÜHG) kibocsátó létesítmények számára

kötelező részvétel az ETS-ben az alább felsorolt tevékenységeket végző és ÜHG-kat kibocsátó létesítmények számára

2.

Az ETS-nek ki kell terjednie legalább a következő jogi aktusokban meghatározott tevékenységekre:

e megállapodás hatálybalépése napján hatályos változata

e megállapodás hatálybalépése napján hatályos változata

3.

Az ETS-nek ki kell terjednie legalább a következő jogi aktusokban meghatározott ÜHG-kra:

e megállapodás hatálybalépése napján hatályos változata

e megállapodás hatálybalépése napján hatályos változata

4.

Az ETS keretében olyan felső határértéket kell meghatározni, amely legalább olyan szigorú, mint a következő jogi aktusokban meghatározott:

e megállapodás hatálybalépése napján hatályos változata

Az évi 1,74 %-os lineáris csökkentési tényező 2021-től évi 2,2 %-ra emelkedik, és az (EU) 2018/410 irányelvvel összhangban az e megállapodás hatálybalépésének napján hatályban lévő rendelkezések szerint az összes ágazatra alkalmazandó.

e megállapodás hatálybalépése napján hatályos változata

A lineáris csökkentési tényező 2020-ig évi 1,74 %.

5.

Piaci stabilitási mechanizmus

2015-ben az EU bevezette a piaci stabilizációs tartalékot ((EU) 2015/1814 határozat), amelynek működését az (EU) 2018/410 irányelv megerősítette.

e megállapodás hatálybalépése napján hatályos változata

A svájci jogszabályok lehetővé teszik az árverésre kerülő mennyiségek csökkentését, amennyiben gazdasági okokból jelentősen megnő a piacon a kibocsátási egységek száma.

A felek együttműködnek annak érdekében, hogy megfelelő mértékben hozzájáruljanak a piac stabilitásához.

6.

Az ETS piacfelügyeleti szintjének legalább olyan szigorúnak kell lennie, mint a következő jogi aktusokban meghatározottak:

e megállapodás hatálybalépése napján hatályos változata.

A svájci pénzügyi piaci szabályozás nem határozza meg a kibocsátási egységek jogi jellegét. A kibocsátási egységek nem minősülnek például értékpapírnak a pénzügyi piaci infrastruktúráról szóló törvényben, ezért nem lehet kereskedni velük a szabályozott kereskedési helyszíneken. Mivel a kibocsátási egységek nem minősülnek értékpapírnak, a svájci értékpapír-szabályozás nem vonatkozik a tőzsdén kívül, másodlagos piacokon forgalmazott kibocsátási egységekre.

e megállapodás hatálybalépése napján hatályos változata

A pénzügyi piaci infrastruktúráról szóló törvény értelmében a származtatott ügyletek értékpapírnak minősülnek. Ide tartoznak azok a származtatott termékek is, amelyeknek kibocsátási egységek az alaptermékei. A nem pénzügyi szerződő felek és a pénzügyi szerződő felek közötti, tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre a pénzügyi piaci infrastruktúráról szóló törvény rendelkezései vonatkoznak.

7.

A piaci felügyelettel kapcsolatos együttműködés

A felek megfelelő együttműködési megállapodásokat kötnek a piaci felügyelettel kapcsolatban. Ezek az együttműködési megállapodások az információcserére és a saját piacfelügyeleti rendszerükből eredő kötelezettségek érvényesítésére vonatkoznak. A felek tájékoztatják a vegyes bizottságot minden ilyen megállapodásról.

8.

A nemzetközi jóváírásokra vonatkozó minőségi korlátoknak legalább olyan szigorúaknak kell lenniük, mint a következő jogi aktusokban meghatározottak:

e megállapodás hatálybalépése napján hatályos változata

e megállapodás hatálybalépése napján hatályos változata

9.

A nemzetközi jóváírásokra vonatkozó mennyiségi korlátoknak legalább olyan szigorúaknak kell lenniük, mint a következő jogi aktusokban meghatározottak:

e megállapodás hatálybalépése napján hatályos változata

Az uniós jog 2021-től kezdve nem rendelkezik a nemzetközi jóváírások igénybevételére vonatkozó jogosultságokról.

e megállapodás hatálybalépése napján hatályos változata

Az említett rendelkezések csupán a nemzetközi jóváírások 2020-ig történő igénybevételéről rendelkeznek.

10.

Az ingyenes kiosztás mennyiségét referenciaértékek és kiigazítási tényezők alapján kell kiszámítani. A 2013 és 2020 közötti időszakban a kibocsátási egységek legfeljebb öt százalékát el kell különíteni az új belépők számára. Az ingyenesen ki nem osztott kibocsátási egységeket árverésre kell bocsátani vagy érvényteleníteni kell. Ennek érdekében az ETS-nek meg kell felelnie legalább a következőkben foglalt feltételeknek:

e megállapodás hatálybalépése napján hatályos változata

Az ingyenes kiosztások nem haladják meg az EU ETS keretében különböző létesítményeknek kiosztott kibocsátási egységek szintjét.

(az EU ETS keretében a 2013 és 2020 közötti időszakban alkalmazandó ágazatközi korrekciós tényező meghatározására vonatkozó számítások),

(a 2015–2020-as időszakra vonatkozó kibocsátásáthelyezési lista),

e megállapodás hatálybalépése napján hatályos változata

11.

Az ETS-nek büntetéseket kell előírnia a következő jogi aktusokban meghatározottakkal megegyező körülmények és nagyságrendek esetére:

e megállapodás hatálybalépése napján hatályos változata

e megállapodás hatálybalépése napján hatályos változata

12.

Az ETS-ben a nyomon követésnek és a jelentéstételnek legalább olyan szigorúnak kell lennie, mint a következő jogi aktusokban:

e megállapodás hatálybalépése napján hatályos változata

e megállapodás hatálybalépése napján hatályos változata

13.

Az ETS-ben a hitelesítésnek és az akkreditációnak legalább olyan szigorúnak kell lennie, mint a következő jogi aktusokban:

e megállapodás hatálybalépése napján hatályos változata

e megállapodás hatálybalépése napján hatályos változata

Alapvető kritériumok

Az EU esetében

Svájc esetében

1.

Kötelező részvétel az ETS-ben

kötelező részvétel az ETS-ben a légiközlekedési tevékenységek területén, az alább felsorolt kritériumoknak megfelelően

kötelező részvétel az ETS-ben a légiközlekedési tevékenységek területén, az alább felsorolt kritériumoknak megfelelően

2.

A légiközlekedési tevékenységek és az üvegházhatást okozó gázok, valamint a repüléseknek tulajdonított kibocsátások lefedettsége az induló járatok elvének megfelelően a következő jogi aktusokban meghatározottak szerint:

e megállapodás hatálybalépése napján hatályos változata

A Svájc területén található repülőterekre érkező vagy onnan induló légi járatok, az EGT területén található repülőterekről indulók kivételével.

Az ETS alkalmazási körétől való bármely átmeneti eltérés – például a 2003/87/EK irányelv 28a. cikke szerinti eltérések – az EU ETS-ében bevezetett szabályoknak megfelelően alkalmazható a svájci ETS tekintetében. A légiközlekedési tevékenységek tekintetében a lefedettség csak a szén-dioxid-kibocsátásokra terjed ki.

2020. január 1-jétől Európai Gazdasági Térség (EGT) területén található repülőterekről a Svájc területén található repülőterekre közlekedő légi járatok az EU ETS hatálya alá tartoznak, míg a Svájc területén található repülőterekről az EGT területén található repülőterekre közlekedő légi járatok a 2003/87/EK irányelv 25a. cikke értelmében kikerülnek az EU ETS hatálya alól.

Az 1. pontban említett általános lefedettség nem terjed ki az alábbiakra:

Ezekről a lefedettségi korlátozásokról az alábbi jogszabályok rendelkeznek:

e megállapodás hatálybalépése napján hatályos változata

3.

A légiközlekedési tevékenységek lefedettségi korlátozásának alkalmazására vonatkozó releváns adatok cseréje

A két fél ezzel a melléklettel összhangban együttműködik a kereskedelmi és nem kereskedelmi üzemeltetők lefedettségének a svájci ETS-ben és az EU ETS-ben meghatározott korlátozásai alkalmazása tekintetében. Ennek keretében mindkét fél biztosítja az összes releváns adat kellő időben történő továbbítását annak érdekében, hogy lehetővé tegye a svájci ETS és az EU ETS hatálya alá tartozó légi járatok és légijármű-üzemeltetők megfelelő azonosítását.

4.

Felső határérték (a légijármű-üzemeltetők számára kiosztandó kibocsátási egységek teljes mennyisége)

A 2003/87/EK irányelv 3c. cikkének

e megállapodás hatálybalépése napján hatályos változata

A 2003/87/EK irányelv 3c. cikke eredetileg az alábbiak szerint osztotta ki a kibocsátási egységeket:

A kiosztást a 421/2014/EU rendelet módosította, így az ingyenes kibocsátási egységek kiosztása a leadási kötelezettség csökkenésével arányosan csökkent (a 2003/87/EK irányelv 28a. cikkének (2) bekezdése). Az (EU) 2017/2392 rendelet e megállapodás hatálybalépésének napján hatályos változata 2023-ig meghosszabbította ezt a megközelítést, és 2021. január 1-jétől a 2,2 % -os lineáris csökkentési tényezőt alkalmazza.

A felső határértéknek az EU ETS-ben alkalmazottéhoz hasonló szintű szigort kell tükröznie, különös tekintettel az évek és a kereskedelmi időszakok közötti százalékos csökkentésre. A felső határértéken belüli kibocsátási egységeket a következőképpen kell kiosztani:

Ez a kiosztás a megállapodás 6. és 7. cikkének megfelelően felülvizsgálható.

2020-ig a felső határértéken belüli kibocsátásiegység-mennyiséget a fent említett kiosztási arányokkal összhangban ingyenesen kiosztandó kibocsátási egységek alapján kell alulról felfelé építkező módon kiszámítani. Az ETS alkalmazási körét érintő átmeneti eltérések esetében a kiosztásra kerülő mennyiségek tekintetében el kell végezni a megfelelő arányos kiigazításokat.

2021-től a felső határértéken belüli kibocsátásiegység-mennyiséget a 2020. évi felső határérték határozza meg, figyelembe véve az EU ETS-nek megfelelő esetleges százalékos csökkentést.

Erről az alábbiak rendelkeznek:

e megállapodás hatálybalépése napján hatályos változata.

5.

Kibocsátási egységeknek a légi közlekedés számára történő kiosztása árverésre bocsátás révén

e megállapodás hatálybalépése napján hatályos változata

Az árverésre bocsátandó svájci kibocsátási egységeket a svájci illetékes hatóság bocsátja árverésre. Svájc jogosult a svájci kibocsátási egységek árverezéséből származó bevételekre.

Erről az alábbiak rendelkeznek:

e megállapodás hatálybalépése napján hatályos változata.

6.

Külön tartalékalap egyes légijármű-üzemeltetők részére

e megállapodás hatálybalépése napján hatályos változata

A kibocsátási egységeket külön tartalékalapba helyezik az új belépők és a gyorsan növekedő üzemeltetők számára, azzal a kivétellel, hogy mivel a svájci légiközlekedési tevékenységekre vonatkozó adatok megszerzésének referenciaéve 2018, Svájc 2020-ig nem fog rendelkezni külön tartalékalappal.

Erről a külön tartalékalapról, az alábbiak rendelkeznek:

e megállapodás hatálybalépése napján hatályos változata.

7.

A kibocsátási egységek légijármű-üzemeltetők számára történő ingyenes kiosztására vonatkozó referenciaérték

e megállapodás hatálybalépése napján hatályos változata

Az éves referenciaérték tonnakilométerenként 0,000642186914222035 kibocsátási egység.

A referenciaérték nem lehet magasabb az EU ETS-ben alkalmazottnál.

2020-ig az éves referenciaérték tonnakilométerenként 0,000642186914222035 kibocsátási egység.

Erről a referenciaértékről az alábbiak rendelkeznek:

e megállapodás hatálybalépése napján hatályos változata.

8.

Kibocsátási egységek ingyenes kiosztása légijármű-üzemeltetők számára

e megállapodás hatálybalépése napján hatályos változata

A kibocsátási egységek kiadása tekintetében az EGT és Svájc közötti légi járatok EU ETS keretében fennálló tényleges lefedettségéből eredő megfelelő jelentéstételi és átadási kötelezettségekkel arányosan kiigazításokat kell végezni a 2003/87/EK irányelv 25a. cikke alapján.

A légijármű-üzemeltetők számára ingyenesen kiosztott kibocsátási egységek számát úgy kell kiszámítani, hogy a referenciaévre vonatkozó tonnakilométer-adatokat meg kell szorozni az alkalmazandó referenciaértékkel.

Erről az ingyenes kiosztásról az alábbiak rendelkeznek:

e megállapodás hatálybalépése napján hatályos változata

9.

A nemzetközi jóváírásokra vonatkozó minőségi korlátoknak legalább olyan szigorúaknak kell lenniük, mint a következő jogi aktusokban meghatározottak:

e megállapodás hatálybalépése napján hatályos változata

e megállapodás hatálybalépése napján hatályos változata

10.

A nemzetközi jóváírások felhasználásának mennyiségi korlátai

e megállapodás hatálybalépése napján hatályos változata

A nemzetközi jóváírások felhasználása 2020-ig a hitelesített kibocsátások 1,5 %-a.

Erről az alábbiak rendelkeznek:

e megállapodás hatálybalépése napján hatályos változata

11.

Tonnakilométer-adatok beszerzése a referenciaévre vonatkozóan

e megállapodás hatálybalépése napján hatályos változata

Az alábbi rendelkezések sérelme nélkül a tonnakilométer-adatok beszerzése ugyanabban az időben és ugyanazon megközelítés alapján történik, mint az EU ETS keretében.

A légijárművek által megtett távolsággal kapcsolatos tonnakilométer-adatok beszerzéséről és a nyomonkövetési tervek kidolgozásáról szóló rendeletnek e megállapodás hatálybalépésének napján hatályos változatában foglaltakkal összhangban 2020-ig a svájci légiközlekedési tevékenységekre vonatkozó adatok beszerzésének referenciaéve 2018.

Erről az alábbiak rendelkeznek:

e megállapodás hatálybalépése napján hatályos változata

12.

Nyomon követés és jelentéstétel

A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezéseknek az EU ETS-ben foglaltakéval megegyező mértékű szigort kell tükrözniük.

Erről az alábbiak rendelkeznek:

e megállapodás hatálybalépése napján hatályos változata

e megállapodás hatálybalépése napján hatályos változata

13.

Hitelesítés és akkreditáció

A hitelesítésre és az akkreditációra vonatkozó rendelkezéseknek az EU ETS-ben foglaltakéval megegyező mértékű szigort kell tükrözniük.

Erről az alábbiak rendelkeznek:

e megállapodás hatálybalépése napján hatályos változata

e megállapodás hatálybalépése napján hatályos változata

14.

Igazgatás

A 2003/87/EK irányelv 18a. cikkében meghatározott kritériumok alkalmazandók. Ebből a célból és a 2003/87/EK irányelv 25a. cikke értelmében Svájc igazgatásért felelős tagállamnak tekintendő a légijármű-üzemeltetők tekintetében történő igazgatási feladatoknak Svájc és az uniós (EGT-) tagállamok által történő ellátása vonatkozásában.

A szén-dioxid-rendelet e megállapodás hatálybalépésének napján hatályos változatának megfelelően Svájc a következő légijármű-üzemeltetők tekintetében felelős az igazgatásáért:

A 2003/87/EK irányelv 25a. cikke értelmében az EU (EGT) illetékes hatóságai felelősek a feladatkörükbe utalt, légijármű-üzemeltetőkkel kapcsolatos valamennyi igazgatási feladatért, beleértve a svájci ETS-szel kapcsolatos feladatokat is (például az uniós és a svájci légiközlekedési tevékenységekre vonatkozó, hitelesített kibocsátási jelentések fogadása, a kibocsátási egységek kiosztása, kiadása és átruházása, valamint a megfelelés biztosítása).

Az Európai Bizottság kétoldalú megállapodást köt a svájci illetékes hatóságokkal a vonatkozó dokumentumok és információk átadásáról.

Svájc illetékes hatóságai felelősek a Svájc feladatkörébe utalt légijármű-üzemeltetőkkel kapcsolatos valamennyi igazgatási feladatért, beleértve az EU ETS-szel kapcsolatos feladatokat is (például az uniós és a svájci légiközlekedési tevékenységekre vonatkozó, hitelesített kibocsátási jelentések fogadása, a kibocsátási egységek kiosztása, kiadása és átruházása, valamint a megfelelés biztosítása).

A svájci illetékes hatóságok kétoldalú megállapodást kötnek az Európai Bizottsággal a vonatkozó dokumentumok és információk átadásáról.

Ennek keretében az Európai Bizottság gondoskodik az ingyenesen kiosztható uniós kibocsátásiegység-mennyiségnek a Svájc igazgatása alá tartozó légijármű-üzemeltetők részére történő átadásáról.

A Bázel–Mulhouse–Freiburg EuroAirport repülőtérrel kapcsolatos, légi járatok üzemeltetésére vonatkozó olyan kétoldalú megállapodás esetében, amely nem vonja maga után a 2003/87/EK irányelv módosítását, az Európai Bizottság a szükséges mértékben elősegíti e megállapodás végrehajtását, feltéve, hogy az nem eredményez kettős elszámolást.

Ennek keretében a svájci illetékes hatóságok átadják az EU (EGT) tagállamainak igazgatása alá tartozó légijármű-üzemeltetőknek az ingyenesen kiosztható svájci kibocsátásiegység-mennyiséget.

Erről az alábbiak rendelkeznek:

e megállapodás hatálybalépése napján hatályos változata

15.

A kibocsátási egységek leadása

Amikor az EU (EGK) tagállamok illetékes hatóságai a leadott kibocsátási egységek mennyisége alapján értékelik a légijármű-üzemeltetők megfelelését, először a svájci ETS hatálya alá tartozó kibocsátásokat kell figyelembe venniük, majd a leadott egységek fennmaradó mennyiségét az EU ETS hatálya alá tartozó kibocsátásokhoz kell beszámítaniuk.

Amikor Svájc illetékes hatóságai a leadott kibocsátási egységek mennyisége alapján értékelik a légijármű-üzemeltetők megfelelését, először az EU ETS hatálya alá tartozó kibocsátásokat kell figyelembe venniük, majd a leadott egységek fennmaradó mennyiségét a svájci ETS hatálya alá tartozó kibocsátásokhoz kell beszámítaniuk.

16.

Jogérvényesítés

A felek saját ETS-ük rendelkezéseit érvényesítik mindazon légijármű-üzemeltetők vonatkozásában, amelyek nem tesznek eleget az adott rendszerben előírt kötelezettségeknek, függetlenül attól, hogy az adott üzemeltető az EU (EGT) illetékes hatóságának vagy Svájc illetékes hatóságának igazgatása alá tartozik-e, amennyiben az üzemeltető igazgatásáért felelős hatóság általi jogérvényesítés további intézkedéseket tesz szükségessé.

17.

A légijármű-üzemeltetők igazgatási szempontból történő besorolása

A 2003/87/EK irányelv 25a. cikke értelmében a légijármű-üzemeltetőknek az Európai Bizottság által a 2003/87/EK irányelv 18a. cikke (3) bekezdésével összhangban közzétett listája minden egyes légijármű-üzemeltetőre vonatkozóan meghatározza az igazgatásért felelős államot, beleértve Svájcot is.

E megállapodás hatálybalépését követően első alkalommal Svájchoz besorolt légijármű-üzemeltetőkkel kapcsolatos igazgatási feladatokat Svájc a besorolás évében április 30-a után és a besorolás évében augusztus 1-jét megelőzően látja el.

A két fél együttműködik a vonatkozó dokumentumok és információk megosztásában.

Egy légijármű-üzemeltető besorolása nem érinti az adott légijármű-üzemeltető lefedettségét a vonatkozó ETS rendszerben (azaz az EU ETS által lefedett és az illetékes svájci hatóság igazgatása alá tartozó üzemeltetők az EU ETS keretében továbbra is ugyanolyan kötelezettségi szinttel fognak rendelkezni a svájci ETS általi lefedettségük mellett, és viszont).

18.

A végrehajtás módozatai

A vegyes bizottságnak e megállapodás aláírását követően e megállapodás 12., 13. és 22. cikkének megfelelően ki kell dolgoznia és el kell fogadnia a légiközlekedési számlatulajdonosok számára kialakított egyablakos ügyintézési rendszeren belül a munka és az együttműködés megszervezéséhez szükséges további végrehajtási módozatokat. E módozatokat ugyanattól az időponttól kezdődően kell alkalmazni, mint e megállapodást.

19.

Az Eurocontrol által nyújtott támogatás

E megállapodás légi közlekedésre vonatkozó részének alkalmazásában az Európai Bizottság Svájcra is kiterjeszti az EU ETS-szel kapcsolatban az Eurocontrolnak adott megbízását.

Alapvető kritériumok

A számlákhoz való hozzáféréshez a számlához hozzáférni kívánó valamennyi felhasználó tekintetében kétlépcsős hitelesítési mechanizmusra van szükség.

Az ügyletek megkezdéséhez és jóváhagyásához tranzakciós aláírási mechanizmusra van szükség. A megerősítő kódot sávon kívül kell elküldeni a felhasználóknak.

A következő műveletek bármelyikét egy személynek kell kezdeményeznie és egy másik személynek kell jóváhagynia (a négy szem elve):

Ki kell alakítani egy olyan értesítési rendszert, amely figyelmezteti a felhasználókat, ha számlájukat és állományukat érintő műveletek vannak folyamatban.

Az információk begyűjtése és a feltételezett jogellenes átruházás megszüntetése érdekében legalább 24 órás késleltetést kell alkalmazni egy átruházás kezdeményezése és annak valamennyi felhasználó számára történő végrehajtása között.

A svájci jegyzékkezelő és az uniós központi tisztviselő szintén lépéseket tesz annak érdekében, hogy tájékoztassa a felhasználókat a rendszereik (például PC, hálózat stb.) biztonságával, valamint az adatok kezelésével és az internet használatával kapcsolatos felelősségükről.

A 2020. évi kibocsátásokat csak a 2013 és 2020 közötti időszakban kiadott kibocsátási egységekkel lehet fedezni.

Alapvető kritériumok

Üzemeltetői számla nyitása

Az üzemeltető vagy az illetékes hatóság által kitöltött, az üzemeltetői számla megnyitására irányuló kérelmet a nemzeti tisztviselőnek/jegyzékkezelőnek kell címezni (Svájc esetében a Svájci Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal, FOEN). A kérelemnek elegendő információt kell tartalmaznia az ETS-létesítmény beazonosításához és a megfelelő létesítményazonosítóhoz.

Légijármű-üzemeltetői számla nyitása

Minden egyes, a svájci ETS és/vagy az EU ETS hatálya alá tartozó légijármű-üzemeltetőnek rendelkeznie kell egy légijármű-üzemeltetői számlával. A svájci illetékes hatóságok által igazgatott légijármű-üzemeltetők esetében az ilyen számlát a svájci kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékben kell vezetni. A légijármű-üzemeltető vagy a légijármű-üzemeltető meghatalmazott képviselője által kitöltött kérelmet a nemzeti tisztviselőnek/jegyzékkezelőnek (Svájc esetében a FOEN-nek) kell címezni, a légijármű-üzemeltető nyomonkövetési tervének jóváhagyásától, illetve valamely európai uniós (EGT-) tagállamtól a svájci hatóságokhoz való áthelyezésétől számított 30 munkanapon belül. A kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező által üzemeltetett, a svájci ETS és/vagy az EU ETS hatálya alá tartozó légi jármű(vek) egyedi légijármű-kódját/kódjait.

Személyi számla/közönséges ügyfélszámla nyitása

A személyi számla vagy közönséges ügyfélszámla megnyitására irányuló kérelmet a nemzeti tisztviselőnek/jegyzékkezelőnek (Svájc esetében a FOEN-nek) kell címezni. A kérelemnek elegendő információt kell tartalmaznia a számlatulajdonos/kérelmező azonosításához, de legalább a következőket:

Meghatalmazott képviselők/számlaképviselők

Minden számlának rendelkeznie kell legalább egy meghatalmazott képviselővel/számlaképviselővel, akit a számlatulajdonos jelöl ki. A számlatulajdonos nevében az ügyleteket és más folyamatokat a meghatalmazott képviselők/számlaképviselők kezdeményezik. A meghatalmazott képviselő/számlaképviselő kijelölésekor az érintett meghatalmazott képviselőre/számlaképviselőre vonatkozóan a következő információkat kell benyújtani:

Okiratok ellenőrzése

A személyi számla/közönséges ügyfélszámla megnyitásához vagy a meghatalmazott képviselő/számlaképviselő kijelöléséhez bizonyítékként másolatban szolgáltatott okiratok valódiságát igazolni kell. A másolatot kérő tagállamon kívül kiadott okiratok esetében a másolatot hitelesíttetni kell. Az igazolás és adott esetben a hitelesítés időpontja legfeljebb három hónappal előzheti meg az igénylés időpontját.

A számla megnyitásának vagy aktualizálásának, illetve a számlaképviselő/meghatalmazott képviselő kijelölésének megtagadása:

A nemzeti tisztviselő/jegyzékkezelő (Svájc esetében a FOEN) megtagadhatja a számlanyitást vagy a fiók frissítését, illetve a meghatalmazott képviselő kijelölését, feltéve, hogy az elutasítás észszerű és indokolt. Az elutasítás indokait legalább az alábbi okok egyikével kell alátámasztani:

A számlainformációk rendszeres felülvizsgálata

A számlatulajdonosoknak haladéktalanul jelenteniük kell a számla vagy a felhasználó adatainak változását a nemzeti tisztviselőnek/jegyzékkezelőnek (Svájc esetében a FOEN-nek), az információk kellő időben történő jóváhagyásáért felelős nemzeti tisztviselő/jegyzékkezelő által megkövetelt információkkal alátámasztva.

A nemzeti tisztviselő/jegyzékkezelő legalább háromévente ellenőrzi, hogy a számlanyitáskor átadott információk továbbra is hiánytalanok, naprakészek, pontosak és valósak-e, és felkéri a számlatulajdonost az esetleges változások megfelelő módon történő bejelentésére.

A számlához való hozzáférés felfüggesztése

Az e megállapodás 3. cikkében foglalt bármelyik, a kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékekre vonatkozó rendelkezés megsértése esetén, vagy ha e rendelkezések esetleges megsértése miatt vizsgálat van folyamatban, a számlákhoz való hozzáférés felfüggeszthető.

Titoktartás és az információk közzététele

Az EUTL-ben vagy az SSTL-ben, az uniós vagy a svájci kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékben és a többi kiotói jegyzékben található valamennyi adatot – beleértve a teljes számlaállományra és a végrehajtott ügyletek összességére vonatkozó adatokat, valamint az ügyletekben részt vevő vagy az ügyletekben másként érintett kibocsátási egységek egyedi egységazonosító kódját és kiotói egységek egységazonosító sorszámának egyedi számszerű értékét is – bizalmasan kell kezelni.

Az érintett közintézmények kérésére az ilyen bizalmas adatok csak abban az esetben szolgáltathatók ki, ha a kérés jogszerű cél elérésére irányul, indokolt, szükséges és arányos, csaláshoz, pénzmosáshoz, a terrorizmus finanszírozásához, és más súlyos bűncselekményhez, piacbefolyásoláshoz vagy uniós, EGT-tagállami vagy svájci nemzeti jogszabályi rendelkezések megsértéséhez kapcsolódó vizsgálati, nyomozati, felelősségrevonási, adóigazgatási, adóhatósági, ellenőrzési vagy pénzügyi felügyeleti célú tevékenységek elvégzése, valamint az EU ETS és a svájci ETS jó működésének biztosítása szempontjából.

Alapvető kritériumok

1.

Az árverést végző szervezetet olyan eljárás során kell kiválasztani, amely biztosítja az átláthatóságot, az arányosságot, az egyenlő bánásmódot, a megkülönböztetésmentességet, valamint a különböző lehetséges aukciós platformok közötti versenyt az uniós vagy a nemzeti közbeszerzési jogszabályok alapján.

2.

Az árverést végző jogalanynak engedéllyel kell rendelkeznie e tevékenység végzéséhez, és gondoskodnia kell a működése során szükséges biztosítékokról; ezek a biztosítékok többek között magukban foglalják az esetleges összeférhetetlenségek potenciális hátrányos következményeinek azonosítását és kezelését, a piacot érintő kockázatok azonosítását és kezelését, a tisztességes és szabályos árverésre vonatkozó átlátható és megkülönböztetésmentes szabályokat és eljárásokat, valamint a megfelelő pénzügyi források biztosítását a szabályos működés elősegítése érdekében.

3.

Az árverésekhez való hozzáférésre a megfelelő ügyfél-átvilágítási ellenőrzésekre vonatkozó minimumkövetelmények vonatkoznak annak biztosítása érdekében, hogy a résztvevők ne akadályozzák az árverések működését.

4.

Az árverés folyamatának kiszámíthatónak kell lennie, különösen az értékesítések időzítése, ütemezése, valamint a rendelkezésre bocsátandó becsült mennyiségek tekintetében. Az árverési módszer főbb elemeit – beleértve az ütemezést, az időpontokat és a becsült értékesítendő mennyiségeket – az árverések megkezdése előtt legalább egy hónappal közzé kell tenni az árverést végző szervezet honlapján. A jelentős kiigazításokat a lehető leghamarabb, előre be kell jelenteni.

5.

A kibocsátási egységek árverése során szem előtt kell tartani azt, hogy az a lehető legkisebb hatással legyen a felek ETS-eire. Az árverésért felelős szervezetnek biztosítania kell, hogy az árverési elszámolóárak ne térjenek el jelentősen a kibocsátási egységeknek az aukciós időszakban a másodlagos piacon érvényes árától, ami az árverések hiányosságaira utalna. Az előző mondatban említett eltérés meghatározásának módszeréről értesíteni kell a piacfelügyeleti feladatokat ellátó illetékes hatóságokat.

6.

Az árverésekre vonatkozó valamennyi nem bizalmas információt – beleértve az összes jogszabályt, iránymutatást és formanyomtatványt – nyílt és átlátható módon kell közzétenni. Az egyes árverések eredményeit észszerű időn belül mihamarabb közzé kell tenni a vonatkozó, nem bizalmas információkkal együtt. Az árverések eredményeiről szóló jelentéseket legalább évente közzé kell tenni.

7.

Annak érdekében, hogy az árverések során csökkenteni lehessen a versenyellenes magatartás, a piaci visszaélés, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának kockázatát, megfelelő szabályoknak és eljárásoknak kell szabályozniuk a kibocsátási egységek árverezését. A lehető legnagyobb mértékben törekedni kell arra, hogy az ilyen szabályok és eljárások legalább olyan szigorú legyenek, mint az egyes felek jogrendszereiben a pénzügyi piacokra alkalmazandó szabályok és eljárások. Ennek keretében az árverésért felelős szerv felel az árverések integritását biztosító intézkedések, eljárások és folyamatok bevezetéséért. Figyelemmel kíséri továbbá a piaci szereplők magatartását, és versenyellenes magatartás, piaci visszaélés, pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozása esetén értesíti az illetékes hatóságokat.

8.

Az árveréseket végző szervezet és a kibocsátási egységek árverezése felett az illetékes hatóságok megfelelő felügyeletet gyakorolnak. A kijelölt illetékes hatóságoknak rendelkezniük kell a szükséges jogi hatáskörökkel és technikai intézkedésekkel, hogy felügyeljék:

A lehető legnagyobb mértékben törekedni kell arra, hogy a felügyelet legalább olyan szigorú legyen, mint az egyes felek jogrendszereiben a pénzügyi piacokra alkalmazandó felügyelet.