a nem központi szerződő félen keresztül elszámolt, tőzsdén kívüli származtatott ügyletekben alkalmazott biztosítékok elismerhetősége, a 2. szakasznak megfelelően;

a nem központi szerződő félen keresztül elszámolt, tőzsdén kívüli származtatott ügyletekben alkalmazott letétek számítása és beszedése, a 3. szakasznak megfelelően;

a nem központi szerződő félen keresztül elszámolt, tőzsdén kívüli származtatott ügyletekben alkalmazott biztosítékok kezelése és elkülönítése, az 5. szakasznak megfelelően;

a biztosítékok kiigazított értékének számítása, a 6. szakasznak megfelelően;

a szerződő felek közötti információcsere és az (1) bekezdésben említett kockázatkezelési eljárások alóli kivételek engedélyezése és nyilvántartása;

a II. fejezetben meghatározott kivételek jelentése a felső vezetésnek;

a szerződő felek által legkésőbb a nem központi szerződő félen keresztül elszámolt, tőzsdén kívüli származtatott ügylet megkötéséig véglegesítendő, szükséges megállapodások feltételei, ideértve a nettósítási megállapodás és a 3. cikknek megfelelő biztosítékcsere-megállapodás feltételeit is;

a biztosíték likviditásának időszakos ellenőrzése;

nemteljesítés esetén a biztosíték kellő időben történő visszanyerése a biztosítékot nyújtó szerződő fél által a biztosítékot beszedő szerződő féltől; valamint

a csoporton belüli ügyletnek minősülő, tőzsdén kívüli származtatott ügyletekből eredő kitettségek rendszeres nyomon követése és az ilyen ügyletekből származó kötelezettségek kellő időben történő teljesítése.

pénzeszköz, valamely számlán bármilyen pénznemben jóváírt pénz vagy pénz visszafizetésére szóló hasonló követelés, például pénzpiaci letét formájában;

arany, „good delivery” minősítésű kiutalt tömbarany formájában;

tagállami központi kormányzat vagy központi bank által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír;

olyan tagállami regionális kormányzat vagy helyi hatóság által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, amelynek kitettségeit az 575/2013/EU rendelet 115. cikkének (2) bekezdése értelmében úgy kell kezelni, mint az adott tagállam központi kormányzatával szembeni kitettségeket;

olyan tagállami közszektorbeli intézmény által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, amelynek kitettségeit az 575/2013/EU rendelet 116. cikkének (4) bekezdése értelmében úgy kell kezelni, mint az adott tagállam központi kormányzatával, regionális kormányzatával vagy helyi hatóságával szembeni kitettségeket;

a d) pontban említettől eltérő tagállami regionális kormányzat vagy helyi hatóság által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír;

az e) pontban említettől eltérő tagállami közszektorbeli intézmény által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír;

az 575/2013/EU rendelet 117. cikkének (2) bekezdésében felsorolt multilaterális fejlesztési bank által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír;

az 575/2013/EU rendelet 118. cikkében felsorolt nemzetközi szervezet által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír;

harmadik ország kormányzata vagy központi bankja által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír;

harmadik országnak a d) és e) pont követelményeit teljesítő regionális kormányzata vagy helyi hatósága által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír;

harmadik országnak a d) és e) pontban említettől eltérő regionális kormányzata vagy helyi hatósága által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír;

hitelintézet vagy befektetési vállalkozás által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, beleértve a 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 1 ) 52. cikkének (4) bekezdésében említett kötvényeket;

vállalati kötvény;

az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 61. pontja szerinti – az említett rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 63. pontja szerinti újra-értékpapírosításnak nem minősülő – értékpapírosítás legelőbbre sorolt ügyletrészsorozata;

átváltoztatható kötvény, amennyiben a kötvény kizárólag az 575/2013/EU rendelet 197. cikke (8) bekezdésének a) pontja alapján meghatározott indexben szereplő részvényre váltható át;

az 575/2013/EU rendelet 197. cikke (8) bekezdésének a) pontja alapján meghatározott indexben szereplő részvény;

átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozás (ÁÉKBV) befektetési jegye vagy részvénye, amennyiben teljesülnek az 5. cikkben meghatározott feltételek.

az eszközt nem a biztosítékot nyújtó szerződő fél bocsátja ki;

az eszközt kibocsátó szervezet és a biztosítékot nyújtó szerződő fél nem tartozik azonos csoporthoz;

az eszköz vonatkozásában nem merül fel az 575/2013/EU rendelet 291. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott jelentős mértékű rossz irányú kockázat.

a befektetési jegyek vagy részvények nyilvános napi árjegyzéssel rendelkeznek;

az ÁÉKBV a 4. cikk (1) bekezdése szerinti elismerhető eszközökbe történő befektetésekre korlátozódik;

az ÁÉKBV megfelel az 575/2013/EU rendelet 132. cikkének (3) bekezdésében meghatározott feltételeknek.

a biztosítékot beszedő szerződő fél (3) bekezdésben említett belső minősítése;

a biztosítékot nyújtó szerződő fél (3) bekezdésben említett belső minősítése, amennyiben ez a szerződő fél az Unióban vagy olyan harmadik országban letelepedett, ahol a 2013/36/EU irányelv 127. cikkének megfelelően az uniós jogban meghatározottal egyenértékűnek minősített összevont alapú felügyelet hatálya alatt áll;

az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 98. pontjában meghatározott, elismert külső hitelminősítő intézet által kibocsátott hitelminősítés vagy az említett rendelet 137. cikkében említett, exporthitel-ügynökség általi hitelminősítés.

4 vagy rosszabb, az (1) bekezdésben említett eszközök esetében;

rosszabb mint 4, a (2) bekezdésben említett eszközök esetében.

meg kell tiltaniuk, hogy a szerződő felek a (3) bekezdésben említett hitelminőségi besorolást kapott további eszközöket cseréljenek;

ütemtervet kell létrehozniuk a (3) bekezdésben említett hitelminőségi besorolást kapott és biztosítékként már kicserélt eszközök két hónapot nem meghaladó időtartamon belüli lecserélésére;

meg kell határozniuk egy olyan hitelminőségi besorolást, amelynek esetében a (3) bekezdésben említett eszközöket azonnal le kell cserélni;

lehetővé kell tenniük, hogy a szerződő felek növeljék a vonatkozó biztosítékra alkalmazandó levonást (haircut), amennyiben a biztosítékot nem cserélték le a b) pontban említett ütemtervnek megfelelően.

a 4. cikk (1) bekezdésének b), f), g) és l)–r) pontjában említett eszközosztályból beszedett, azonos kibocsátó vagy azonos csoporthoz tartozó szervezetek által kibocsátott alapletét értékének összege nem haladhatja meg a következő értékek közül a nagyobbat:

a 4. cikk (1) bekezdésének o), p) és q) pontjában említett eszközosztályból beszedett alapletét értékének összege nem haladhatja meg a következő értékek közül a nagyobbat, amennyiben a p) és q) pontban említett eszközosztályba tartozó eszközöket az 575/2013/EU rendelet által meghatározott intézmények bocsátották ki:

a 4. cikk (1) bekezdésének c)–l) pontjában említett eszközosztályokból beszedett, azonos kibocsátó vagy azonos országban székhellyel rendelkező kibocsátók által kibocsátott alapletét értékének összege nem haladhatja meg az adott szerződő féltől beszedett alapletét értékének 50 %-át.

Pénzbeli alapletét beszedése esetén, az a) pontban említett 50 %-os koncentrációs határértéknek figyelembe kell vennie az adott pénzeszközt tartó harmadik fél vagy letétkezelő által okozott kockázati kitettségeket is.

a 2013/36/EU irányelv 131. cikkének megfelelően globálisan rendszerszinten jelentős intézményként (G-SII) azonosított intézmények;

a 2013/36/EU irányelv 131. cikkének megfelelően egyéb rendszerszinten jelentős intézményként (O-SII) azonosított intézmények;

nyugdíjkonstrukció-rendszernek nem minősülő szerződő felek, amelyek esetében a beszedendő biztosítékok értékének összege meghaladja az 1 milliárd EUR-t.

a nem központi szerződő félen keresztül elszámolt, tőzsdén kívüli, új származtatott ügyletet végrehajtják, vagy azt felveszik a nettósítási halmazba;

a nem központi szerződő félen keresztül elszámolt, tőzsdén kívüli, meglévő származtatott ügylet lejár, vagy azt eltávolítják a nettósítási halmazból;

a nem központi szerződő félen keresztül elszámolt, tőzsdén kívüli, meglévő származtatott ügylet fizetési eseményt vagy teljesítést vált ki, ide nem értve letétek nyújtását vagy beszedését;

amennyiben az alapletétet a 11. cikk (1) bekezdésében említett sztenderd módszernek megfelelően számítják ki, és a lejáratig hátralévő idő csökkenése miatt a meglévő ügyletet a IV. melléklet 1. pontjában említett eszközkategória tekintetében átsorolják;

amennyiben a megelőző tíz munkanapon nem került sor számításra.

amennyiben a két szerződő fél azonos időzónához tartozik, a számítást a megelőző munkanap nettósítási halmaza alapján kell elvégezni;

amennyiben a két szerződő fél nem azonos időzónához tartozik, a számítást a nettósítási halmazban lévő azon ügyletek alapján kell elvégezni, amelyeket azon időzóna megelőző munkanapján 16.00 óra előtt kötöttek meg, ahol elsőként lett 16.00 óra.

a változó letét számításának a 9. cikk (3) bekezdésének megfelelően meghatározott napján;

a (2) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén a változó letét számításának a 9. cikk (3) bekezdésének megfelelően meghatározott napját követő két munkanapon belül bocsátja rendelkezésre.

olyan származtatott ügyleteket tartalmazó nettósítási halmazok, amelyekre e rendeletnek megfelelően nem vonatkozik alapletét-követelmény, amennyiben a biztosítékot nyújtó szerződő fél a változó letét számításának napján vagy azt megelőzően a 15. cikknek megfelelően az alapletétekre alkalmazandóval megegyező módon számított, elismerhető biztosítékeszközöket tartalmazó változóletét-előleget nyújtott, amelyre a biztosítékot beszedő szerződő fél a számítás napja és a beszedés napja közötti (a számítás napját is tartalmazó) napok számával egyenlő vagy annál hosszabb letéti kockázati periódust (MPOR) alkalmazott;

olyan ügyleteket tartalmazó nettósítási halmazok, amelyekre e rendeletnek megfelelően alapletét-követelmény vonatkozik, amennyiben az alapletét a következő módszerek egyike révén kiigazításra került:

a modell tartalmazza a nettósítási halmazban lévő ügyletek pénznemének megfelelő kockázati tényezőket;

a modell tartalmazza az említett ügyletek pénznemének megfelelő kamatkockázati tényezőket;

a hozamgörbét legalább hat lejárati csoportra kell felosztani a főbb devizák és piacok kamatkockázati kitettségei tekintetében;

a modell tükrözi a különböző hozamgörbék és különböző lejárati csoportok közötti mozgások kockázatát;

a modell külön kockázati tényezőket tartalmaz legalább minden egyes olyan részvényre, részvényindexre, árura vagy áruindexre, amely az említett ügyletek vonatkozásában jelentősnek minősül;

a modell tükrözi a kevéssé likvid pozíciókból és a korlátozott árátláthatóságú pozíciókból reális piaci forgatókönyvek mellett származó kockázatokat;

a modell tükrözi az olyan származtatott ügyletekből származó, a modell egyéb jellemzői által nem mért kockázatokat, amelyek alapterméke hitelkockázati ügylet;

a modell tükrözi a hasonló (de nem azonos) mögöttes kockázati tényezők közötti mozgások kockázatát és a lejárati eltérésekből származó értékváltozásoknak való kitettséget;

a modell tükrözi a főbb nem lineáris függőségeket;

a modell tartalmaz a modell teljesítményét statisztikai vizsgálatokkal mérő utótesztelési módszereket;

a modell meghatározza, mely események váltanak ki modellcserét, újrakalibrálást vagy más korrekciós intézkedést.

a szerződő felek közötti legutolsó változóletét-csere és a szerződő fél nemteljesítése között eltelt időszakot;

az egyes, nettósítási halmazban lévő, nem központi szerződő félen keresztül elszámolt, tőzsdén kívüli származtatott ügyletek felváltásához vagy az azokból származó kockázatok fedezéséhez szükséges becsült időszakot, figyelembe véve az adott típusú ügyletek piacának likviditását, az adott piacon kereskedett, nem központi szerződő félen keresztül elszámolt, tőzsdén kívüli származtatott ügyletek teljes volumenét és a piaci szereplők számát.

a rendelkezésre álló adatok nem elegendőek, vagy nem tükrözik egy adott, a nettósítási halmazba tartozó tőzsdén kívüli származtatott ügylet vagy ügyletportfólió tényleges volatilitását;

a helyettesítő adatok használata konzervatív letéti szinteket eredményez.

kamatláb, deviza és infláció;

részvény;

hitel;

áru és arany;

egyéb.

a modell kezdeti validálása a modellt kidolgozó személyektől független, megfelelő képesítéssel rendelkező személyek által;

a modell újbóli validálása az alapletétmodell jelentős módosításakor, de legalább évente;

rendszeres ellenőrzési eljárás a következők értékelésére:

lehetővé kell tennie, hogy bármely jól tájékozott harmadik fél megértse az alapletétmodell felépítését és működésének részleteit;

tartalmaznia kell az alapletétmodell legfontosabb feltételezéseit és korlátait;

meg kell határoznia azokat a körülményeket, amelyek között az alapletétmodellben használt feltételezések érvényüket vesztik.

a tartott biztosítékok napi értékének számítása, a 6. szakasznak megfelelően;

a kapott biztosítékhoz való hozzáférést lehetővé tevő jogi konstrukciók és biztosítéktartási struktúra, amennyiben a biztosítékot harmadik fél tartja;

hogy a biztosítékot fizetésképtelenség által nem érintett letéti számlákon tartják, amennyiben az alapletétet a biztosítékot nyújtó szerződő fél tartja;

hogy a nem pénzbeli alapletétet a (3) és (4) bekezdésnek megfelelően tartják;

hogy a pénzbeli alapletétet központi banknál vagy olyan hitelintézetnél vezetett pénzszámlákon tartják, amely megfelel a következő feltételeknek:

a fel nem használt biztosíték rendelkezésre állása a felszámoló vagy a nemteljesítő szerződő fél más fizetésképtelenségi tisztviselője számára;

hogy az alapletét a biztosítékot beszedő szerződő fél nemteljesítése esetén szabadon és kellő időben átruházható a biztosítékot nyújtó szerződő félre;

hogy a nem pénzbeli biztosíték bármely szabályozási vagy jogi korlát vagy harmadik fél által benyújtott igény nélkül átruházható, utóbbiak közé sorolva a biztosítékot beszedő szerződő fél vagy harmadik fél letétkezelő felszámolója által benyújtott igényt, kivéve a letéti számla vezetésével kapcsolatos díjakra és költségekre képzett zálogjogot és az ilyen biztosíték tartását lehetővé tevő elszámolási rendszerekben minden értékpapírra szokásosan alkalmazott zálogjogot.

hogy bármely fel nem használt biztosítékot teljes egészében, a biztosíték beszedésével és tartásával kapcsolatos költségek levonásával vissza kell juttatni a biztosítékot nyújtó szerződő félnek.

a helyettesítés megfelel a szerződő felek közötti, 3. cikkben említett megállapodás feltételeinek;

az alternatív biztosíték a 2. szakasznak megfelelően elismerhető;

az alternatív biztosíték értéke a vonatkozó levonások után elegendő valamennyi letéti követelmény teljesítéséhez.

elkülönítés biztosítékot tartó harmadik fél vagy letétkezelő könyveiben és nyilvántartásában;

elkülönítés egyéb jogilag kötelező érvényű konstrukciók útján.

amennyiben a biztosítékot beszedő szerződő fél a biztosítékot saját számlás alapon tartja, azt elkülöníti egyéb saját számlás eszközeitől;

amennyiben a biztosítékot nyújtó szerződő fél a biztosítékot nem saját számlás alapon tartja, azt elkülöníti egyéb saját számlás eszközeitől;

amennyiben a biztosítékot letétkezelő vagy egyéb harmadik fél könyveiben és nyilvántartásában tartják nyilván, azt elkülönítik az adott harmadik fél vagy letétkezelő saját számlás eszközeitől.

a becslések integrálása a szerződő fél kockázatkezelési eljárásaiba, amit legalább évente el kell végezni;

a becsült levonások integrálása a napi kockázatkezelésbe;

a becslések számítási folyamatában történt bármilyen lényeges változás validálása;

a becslések számításához felhasznált adatforrások konzisztenciájának, időszerűségének és megbízhatóságának ellenőrzése;

a volatilitásra vonatkozó feltételezések pontossága és megfelelősége.

a legutóbbi biztosítékbeszedés óta esedékes, a 10. cikknek megfelelően számított változó letét, figyelembe véve a többletbiztosítékot is;

a legutóbbi biztosítékbeszedés óta esedékes, a 11. cikknek megfelelően számított alapletét, figyelembe véve a többletbiztosítékot is.

az alapok fizetésképtelensége vagy csődje vonatkozásában az alapok különálló, elkülönített eszközpoolok;

az elkülönített eszközpoolokat nem fedezi biztosítékkal, nem garantálja és más módon sem támogatja pénzügyileg más befektetési alap vagy alapkezelő.

egyik szerződő fél sem tagja csoportnak;

a szerződő felek eltérő csoportokhoz tartoznak;

mindkét szerződő fél ugyanahhoz a csoporthoz tartozik.

az alapok fizetésképtelensége vagy csődje vonatkozásában az alapok különálló, elkülönített eszközpoolok;

az elkülönített eszközpoolokat nem fedezi biztosítékkal, nem garantálja és más módon sem támogatja pénzügyileg más befektetési alap vagy alapkezelő.

a fedezett kötvény kibocsátója vagy a kötvények fedezésére létrejött összevont alap nem nyújt változó letétet, hanem a változó letét a fedezettkötvény-kibocsátó vagy a kötvények fedezésére létrejött összevont alap szerződő felétől pénzbeli formában szedendő be, és annak szerződő fele számára fizetendő vissza esedékességkor;

alapletét nyújtására vagy beszedésére nem kerül sor.

a tőzsdén kívüli származtatott ügyletet a fedezett kötvény kibocsátója vagy a kötvények fedezésére létrejött összevont alap szanálása vagy fizetésképtelensége esetén nem mondják fel;

a fedezett kötvények kibocsátójával vagy a kötvények fedezésére létrejött összevont alapokkal kötött tőzsdén kívüli származtatott ügyletek szerződő felei legalább egyenrangúak a fedezett kötvények tulajdonosaival, kivéve, ha a fedezett kötvények kibocsátójával vagy a kötvények fedezésére létrejött összevont alapokkal kötött tőzsdén kívüli származtatott ügyletek szerződő fele nemteljesítő vagy érintett fél, vagy lemond az egyenlő rangsorolásról;

a tőzsdén kívüli származtatott ügyletet a kötvények fedezésére létrejött összevont alapban a fedezett kötvényekre vonatkozó nemzeti szabályozásnak megfelelően bejegyzik vagy nyilvántartják;

a tőzsdén kívüli származtatott ügylet kizárólag a kötvények fedezésére létrejött összevont alapnak a fedezett kötvényhez viszonyított kamatláb- vagy devizanem-eltéréseinek fedezésére szolgál;

a nettósítási halmaz nem tartalmaz a kötvények fedezésére létrejött összevont alaphoz nem kapcsolódó, tőzsdén kívüli származtatott ügyleteket;

a tőzsdén kívüli származtatott ügylettel összefüggő fedezett kötvény megfelel az 575/2013/EU rendelet 129. cikkének (1), (2) és (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek;

a tőzsdén kívüli származtatott ügylettel összefüggő, a kötvények fedezésére létrejött összevont alap legalább 102 %-os biztosítéki követelmény hatálya alá tartozik.

a különleges célú gazdasági egység nem nyújt változó letétet, hanem a változó letét a különleges célú gazdasági egység szerződő felétől pénzbeli formában szedendő be, és annak szerződő fele számára fizetendő vissza esedékességkor;

alapletét nyújtására vagy beszedésére nem kerül sor.

a különleges célú gazdasági egységgel az értékpapírosítás kapcsán kötött tőzsdén kívüli származtatott ügylet szerződő fele legalább egyenrangú az értékpapírosítás legelőbbre sorolt ügyletrészsorozatának tulajdonosaival, feltéve, hogy a szerződő fél nem a nemteljesítő és nem is az érintett fél;

a különleges célú gazdasági egység a tőzsdén kívüli származtatott ügylet tárgyát képező értékpapírosítás kapcsán a legelőbbre sorolt értékpapír tekintetében a kintlévő értékpapírok legalább 2 %-ának megfelelő folyamatos hitelminőségjavítást köteles alkalmazni.

a nettósítási halmaz nem tartalmaz az értékpapírosításhoz nem kapcsolódó, tőzsdén kívüli származtatott ügyleteket.

a 2. cikk (3) bekezdésében említett jogi felülvizsgálat megerősíti, hogy a nettósítási megállapodás és adott esetben a biztosítékcsere-megállapodás jogi végrehajthatósága nem szavatolható mindenkor teljes bizonyossággal;

a 19. cikk (6) bekezdésében említett jogi felülvizsgálat megerősíti, hogy a 19. cikk (3), (4) és (5) bekezdésében említett elkülönítési követelmények nem teljesíthetők.

az (1) bekezdés a) és – amennyiben alkalmazandó – b) pontja teljesül;

az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett jogi felülvizsgálatok megerősítik, hogy a biztosíték e rendeletnek megfelelő beszedése nem lehetséges, még bruttó alapon sem;

a (3) bekezdésnek megfelelően számított arány 2,5 %-nál alacsonyabb.

a szerződő fél csoportja által az e rendelet hatálybalépését követően kötött azon fennálló, tőzsdén kívüli származtatott ügyletek együttes névleges összege, amelyek esetében nem szedtek be letétet a (2) bekezdés b) pontja alá tartozó harmadik országokban letelepedett szerződő felektől;

a szerződő fél csoportja által kötött azon fennálló, tőzsdén kívüli származtatott ügyletek együttes névleges összege, a csoporton belüli ügyletnek minősülő, tőzsdén kívüli származtatott ügyletek kivételével.

mindazok az információk, amelyek szükségesek annak értékeléséhez, hogy teljesültek-e a 648/2012/EU rendelet 11. cikkének adott esetben alkalmazandó (6), (7), (8), (9) vagy (10) bekezdésében meghatározott feltételek;

a 149/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet ( 5 ) 18. cikkének (2) bekezdésében említett információk és dokumentumok.

információ arról, hogy a mentesség teljes vagy részleges;

részleges mentesség esetében a mentesség pontos határainak megjelölése.

a 648/2012/EU rendelet 11. cikkének adott esetben alkalmazandó (6), (7), (8), (9) vagy (10) bekezdésében meghatározott, nem teljesülő feltételek;

összefoglaló az indokokról, amelyek alapján az illetékes hatóság úgy véli, hogy a szóban forgó feltételek nem teljesülnek.

e rendelet hatálybalépését követően egy hónappal azon szerződő felek vagy azon csoportokhoz tartozó szerződő felek tekintetében, amelyek nem központi szerződő félen keresztül elszámolt, tőzsdén kívüli származtatott ügyleteinek aggregált átlagos névleges összege mindkét szerződő fél vagy csoport esetében meghaladja a 3 000 milliárd EUR-t;

2017. szeptember 1-jétől abban az esetben, ha a nem központi szerződő félen keresztül elszámolt származtatott ügyletek aggregált átlagos névleges összege mindkét szerződő fél vagy csoport esetében meghaladja a 2 250 milliárd EUR-t;

2018. szeptember 1-jétől abban az esetben, ha a nem központi szerződő félen keresztül elszámolt származtatott ügyletek aggregált átlagos névleges összege mindkét szerződő fél vagy csoport esetében meghaladja az 1 500 milliárd EUR-t;

2019. szeptember 1-jétől abban az esetben, ha a nem központi szerződő félen keresztül elszámolt származtatott ügyletek aggregált átlagos névleges összege mindkét szerződő fél vagy csoport esetében meghaladja a 750 milliárd EUR-t;

2021. szeptember 1-jétől abban az esetben, ha a nem központilag elszámolt származtatott ügyletek aggregált átlagos névleges összege mindkét szerződő fél vagy csoport esetében meghaladja az 50 milliárd EUR-t;

2022. szeptember 1-jétől abban az esetben, ha a nem központilag elszámolt származtatott ügyletek aggregált átlagos névleges összege mindkét szerződő fél vagy csoport esetében meghaladja a 8 milliárd EUR-t.

2025. június 30-tól, amennyiben a releváns harmadik ország vonatkozásában nem fogadtak el a 648/2012/EU rendelet 13. cikkének (2) bekezdése szerinti egyenértékűségi határozatot az említett rendelet 11. cikke (3) bekezdésének alkalmazásában;

a következő időpontok közül a későbbitől, amennyiben a releváns harmadik ország vonatkozásában elfogadtak a 648/2012/EU rendelet 13. cikkének (2) bekezdése szerinti egyenértékűségi határozatot az említett rendelet 11. cikkének (3) bekezdése alkalmazásában:

az egyik szerződő fél harmadik országban letelepedett és a másik szerződő fél az Unióban letelepedett;

a harmadik országban letelepedett szerződő fél pénzügyi vagy nem pénzügyi szerződő fél;

az Unióban letelepedett szerződő fél a következők egyike:

mindkét szerződő fél a 648/2012/EU rendelet 3. cikkének (3) bekezdése szerinti egyazon konszolidált éves beszámolóba teljes körűen bevont;

mindkét szerződő félre megfelelő központosított kockázatértékelési, -mérési és -ellenőrzési eljárások vonatkoznak;

teljesülnek a III. fejezet követelményei.

e rendelet hatálybalépését követően egy hónappal azon szerződő felek vagy azon csoportokhoz tartozó szerződő felek tekintetében, amelyek nem központi szerződő félen keresztül elszámolt, tőzsdén kívüli származtatott ügyleteinek aggregált átlagos névleges összege mindkét szerződő fél vagy csoport esetében meghaladja a 3 000 milliárd EUR-t;

más szerződő felek esetében 2017. március 1-jétől vagy – amennyiben ez későbbi – e rendelet hatálybalépését követően egy hónappal.

2018. december 31., amennyiben a b) pontban említett rendelet még nem alkalmazandó;

a fizikailag teljesítendő határidős devizaügyletek tekintetében a pénzügyi eszközök fogalmának bizonyos technikai elemeit meghatározó rendelet ( *1 ) alkalmazásának kezdőnapja vagy – amennyiben ez későbbi – az (1) bekezdés szerint meghatározott időpont.

2025. június 30-tól, amennyiben a releváns harmadik ország vonatkozásában nem fogadtak el a 648/2012/EU rendelet 13. cikkének (2) bekezdése szerinti egyenértékűségi határozatot az említett rendelet 11. cikke (3) bekezdésének alkalmazásában;

a következő időpontok közül a későbbitől, amennyiben a releváns harmadik ország vonatkozásában elfogadtak a 648/2012/EU rendelet 13. cikkének (2) bekezdése szerinti egyenértékűségi határozatot az említett rendelet 11. cikke (3) bekezdésének alkalmazásában:

az egyik szerződő fél harmadik országban letelepedett és a másik szerződő fél az Unióban letelepedett;

a harmadik országban letelepedett szerződő fél pénzügyi vagy nem pénzügyi szerződő fél;

az Unióban letelepedett szerződő fél a következők egyike:

mindkét szerződő fél a 648/2012/EU rendelet 3. cikkének (3) bekezdése szerinti egyazon konszolidált éves beszámolóba teljes körűen bevont;

mindkét szerződő félre megfelelő központosított kockázatértékelési, -mérési és -ellenőrzési eljárások vonatkoznak;

teljesülnek a III. fejezet követelményei.

amelyeket a 36. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett szerződő felek vonatkozásában 2016 márciusának, áprilisának és májusának utolsó munkanapján rögzítettek;

amelyeket a 36. cikk (1) bekezdésének egyes pontjaiban említett év márciusának, áprilisának és májusának utolsó munkanapján rögzítettek;

amelyek a csoport minden szervezetét tartalmazzák;

amelyek a csoport minden nem központi szerződő félen keresztül elszámolt, tőzsdén kívüli származtatott ügyletét tartalmazzák;

amelyek a csoport minden csoporton belüli, nem központi szerződő félen keresztül elszámolt, tőzsdén kívüli származtatott ügyletét tartalmazzák, minden ilyen ügyletet csak egyszer számítva.

az alapok fizetésképtelensége vagy csődje vonatkozásában az alapok különálló, elkülönített eszközpoolok;

az elkülönített eszközpoolokat nem fedezi biztosítékkal, nem garantálja és más módon sem támogatja pénzügyileg más befektetési alap vagy alapkezelő.