2014A2520 — HU — 01.08.2015 — 001.001

---

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

►B	ÖNKÉNTES PARTNERSÉGI MEGÁLLAPODÁS az Európai Unió és az Indonéz Köztársaság között az erdészeti jogszabályok végrehajtásáról, az erdészeti irányításról és a fatermékek Európai Unióba irányuló kereskedelméről (HL L 150, 2014.5.20., 252. o)

Módosította:

		Hivatalos Lap
		Szám	Oldal	Dátum
►M1	AZ EGYRÉSZRŐL AZ EURÓPAI UNIÓ, MÁSRÉSZRŐL AZ INDONÉZ KÖZTÁRSASÁG KÖZÖTTI ÖNKÉNTES PARTNERSÉGI MEGÁLLAPODÁSSAL LÉTREHOZOTT, A MEGÁLLAPODÁS VÉGREHAJTÁSÁVAL FOGLALKOZÓ VEGYES BIZOTTSÁG 3/2015 SZ. HATÁROZATA (2015. július 8.)	L 213	11	12.8.2015

---

▼B

ÖNKÉNTES PARTNERSÉGI MEGÁLLAPODÁS

az Európai Unió és az Indonéz Köztársaság között az erdészeti jogszabályok végrehajtásáról, az erdészeti irányításról és a fatermékek Európai Unióba irányuló kereskedelméről

1. cikk

Célok

1.  E megállapodás célja a feleknek a valamennyi erdőtípus fenntartható kezelésére vonatkozó közös elkötelezettségével összhangban az, hogy jogi keretet szolgáltasson annak biztosítására, hogy az Indonéziából az Unióba importált és e megállapodás hatálya alá tartozó valamennyi fatermék előállítása jogszerűen történjen, és hogy ezzel ösztönözze a fatermékek kereskedelmét.

2.  Ez a megállapodás biztosítja a felek által folytatott párbeszéd és együttműködés alapjait e megállapodás teljes körű végrehajtásának ösztönzése és előmozdítása, valamint az erdészeti jogszabályok végrehajtásának és irányításának érdekében.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E megállapodás alkalmazásában:

a)

„behozatal az Unióba” : olyan fatermékeknek az Unióban történő szabad forgalomba bocsátása az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendelet 79. cikke értelmében, amelyek az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló, 1993. július 2-i 2454/93/EGK bizottsági rendelet 1. cikkének 6. pontjában meghatározottak szerint nem minősíthetők „nem kereskedelmi jellegű áru”-nak;

b)	„kivitel” : fatermékek Indonézia földrajzi területének bármely részéről történő fizikai kivitele vagy kiszállítása;

c)	„fatermékek” : az IA. és IB. mellékletben felsorolt termékek;

d)	„HR-kód” : a Vámigazgatások Világszervezetének Harmonizált Áruleíró- és Kódrendszeréről szóló nemzetközi egyezmény által létrehozott Harmonizált Áruleíró- és Kódrendszerben meghatározott négy vagy hat számjegyű vámtarifaszám;

e)	„FLEGT-engedély” : jogszerűséget igazoló indonéz dokumentum, amely igazolja, hogy az Unióba exportálandó fatermékszállítmányt jogszerűen állították elő. A FLEGT-engedélyeket papíralapon vagy elektronikus módon állítják ki;

f)	„engedélyező hatóság” : az Indonézia által a FLEGT-engedélyek kiadására és érvényesítésére kijelölt szerv;

g)	„illetékes hatóságok” : a tagállamok által a FLEGT-engedélyek átvételére, elfogadására és ellenőrzésére kijelölt hatóságok;

h)	„szállítmány” : a FLEGT-engedély hatálya alá tartozó azon fatermékmennyiség, amelyet az áruküldő vagy a feladó Indonéziából küldött, és amelyet uniós vámhivatalban szabad forgalomba bocsátás céljából bemutatnak;

i)	„jogszerűen előállított fatermékek” : a II. mellékletben meghatározott jogszabályokkal összhangban kitermelt vagy behozott és gyártott fatermékek.

3. cikk

FLEGT engedélyezési rendszer

1.  E megállapodás Felei között „erdészeti jogszabályok végrehajtására, erdészeti irányításra és erdészeti termékek kereskedelmére vonatkozó engedélyezési rendszer” (a továbbiakban: FLEGT engedélyezési rendszer) jön létre. Az ennek keretében létrehozott eljárások és követelmények célja, hogy a FLEGT-engedélyek útján ellenőrizzék és igazolják, hogy az Unióba szállított fatermékeket jogszerűen állították elő. Az Unió a 2005. december 20-i 2173/2005/EK tanácsi rendelettel összhangban az ilyen szállítmányok Indonéziából az Unióba történő behozatalát csak akkor fogadja el, ha azok rendelkeznek FLEGT-engedélyekkel.

2.  A FLEGT engedélyezési rendszer az IA. mellékletben felsorolt fatermékekre vonatkozik.

3.  Az IB. mellékletben felsorolt fatermékeket nem lehet Indonéziából exportálni, és azokra FLEGT-engedélyt kiállítani.

4.  A felek megállapodnak abban, hogy az e megállapodásban foglalt rendelkezésekkel összhangban minden szükséges intézkedést megtesznek a FLEGT engedélyezési rendszer végrehajtása érdekében.

4. cikk

Engedélyező hatóságok

1.  Az engedélyező hatóság igazolja, hogy a fatermékek előállítása jogszerűen, a II. mellékletben megjelölt jogszabályokkal összhangban történt. Az engedélyező hatóság kibocsátja a jogszerűen előállított fatermékek Unióba történő kivitelére vonatkozó FLEGT-engedélyeket.

2.  Az engedélyező hatóság nem bocsáthat ki FLEGT-engedélyt azon fatermékek tekintetében, amelyek olyan fatermékekből állnak vagy olyan fatermékeket tartalmaznak, amelyeket olyan formában hoztak be egy harmadik országból Indonéziába, amelyre az adott harmadik ország jogszabályai kiviteli tilalmat rendelnek el, vagy pedig amelyek tekintetében bizonyított, hogy az adott fatermékek előállítására a fakitermelés helye szerinti ország jogszabályait kijátszva került sor.

3.  Az engedélyező hatóság a FLEGT-engedélyek kibocsátására vonatkozó eljárásait hozzáférhetővé teszi a nyilvánosság számára, és ezek hozzáférhetőségét fenntartja. Az engedélyező hatóság a FLEGT-engedélyek hatálya alá tartozó valamennyi szállításról nyilvántartást vezet, és az adatvédelemre vonatkozó nemzeti jogszabályokkal összhangban, az exportőrök védett adatai bizalmas jellegének tiszteletben tartása mellett lehetővé teszi az említett nyilvántartás független megfigyelését.

4.  Indonézia engedélyinformációs egységet hoz létre, amely kapcsolattartó pontként szolgál az illetékes hatóságok és az engedélyező hatóságok közötti kommunikációban a III. és V. mellékletnek megfelelően.

5.  Indonézia tájékoztatja az Európai Bizottságot az engedélyező hatóság és az engedélyinformációs egység elérhetőségéről. Ezt az információt a felek nyilvánosságra hozzák.

5. cikk

Illetékes hatóságok

1.  Az illetékes hatóságok a szállítmányoknak az Unióban történő szabad forgalomba bocsátását megelőzően igazolják, hogy valamennyi szállítmány rendelkezik érvényes FLEGT-engedéllyel. Amennyiben a FLEGT-engedély érvényességét illetően kétség merül fel, a szállítmány szabad forgalomba bocsátása felfüggeszthető, és a szállítmány lefoglalható.

2.  Az illetékes hatóságok nyilvántartják a beérkezett FLEGT-engedélyeket, és a nyilvántartást évente közzéteszik.

3.  Az illetékes hatóságok az adatvédelemre vonatkozó nemzeti jogszabályokkal összhangban a független piaci megfigyelőként kinevezett személyek vagy szervezetek számára hozzáférést biztosítanak a vonatkozó iratokhoz és adatokhoz.

4.  Az illetékes hatóságok az 5. cikk (1) bekezdésében meghatározott intézkedést nem hozzák meg olyan fatermékszállítmányok esetében, amelyek a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES) függelékeiben felsorolt fafajokból származnak, mivel ezekre a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló, 1996. december 9-i 338/97/EK tanácsi rendeletben meghatározott igazolási szabályok vonatkoznak.

5.  Az Európai Bizottság tájékoztatja Indonéziát az illetékes hatóságok elérhetőségéről. Ezt az információt a felek nyilvánosságra hozzák.

6. cikk

FLEGT-engedélyek

1.  A FLEGT-engedélyeket az engedélyező hatóság bocsátja ki annak igazolására, hogy a fatermékeket jogszerűen állították elő.

2.  A FLEGT-engedélyt angol nyelven kell elkészíteni és kitölteni.

3.  A felek közös megállapodással elektronikus rendszert hozhatnak létre a FLEGT-engedélyek kiadására, küldésére és átvételére.

4.  Az engedélyre vonatkozó műszaki előírásokat a IV. melléklet tartalmazza. Az V. melléklet tartalmazza a FLEGT-engedélyek kiadására vonatkozó eljárásokat.

7. cikk

A jogszerűen előállított fatermék igazolása

1.  Indonézia faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszert vezet be annak igazolására, hogy a szállítandó fatermékeket jogszerűen állították elő, és hogy az Unióba csak az így igazolt szállítmányokat viszik ki.

2.  A fatermékszállítmányok jogszerű előállítását igazoló rendszert az V. melléklet határozza meg.

8. cikk

A FLEGT-engedély hatálya alatt álló szállítmányok szabad forgalomba bocsátása

1.  A III. melléklet tartalmazza a FLEGT-engedélyek hatálya alatt álló szállítmányoknak az Unióban történő szabad forgalomba bocsátását szabályozó eljárásokat.

2.  Amennyiben az illetékes hatóságok annak alapos gyanúját észlelik, hogy az engedély érvénytelen, nem valódi, vagy nem felel meg a szállítmánynak, amelyre állítólag vonatkozik, akkor a III. mellékletben meghatározott eljárásokat kell alkalmazni.

3.  Ha a FLEGT-engedélyekkel kapcsolatos konzultációk során huzamos ideig fennálló ellentétek vagy nehézségek merülnek fel, akkor az ügy a megállapodás végrehajtásával foglalkozó vegyes bizottság elé utalható.

9. cikk

Szabálytalanságok

A felek tájékoztatják egymást arról, ha a FLEGT engedélyezési rendszer kijátszásával vagy a rendszert érintő szabálytalansággal kapcsolatos gyanújuk merül fel, vagy ilyen információkat szereznek, ideértve a következőket is:

10. cikk

A faanyagokra vonatkozó indonéz jogszerűség-igazolási rendszer és egyéb intézkedések alkalmazása

1.  A faanyagokra vonatkozó indonéz jogszerűség-igazolási rendszer alkalmazásával Indonézia igazolja a nem uniós piacokra exportált fatermékek és a belföldi piacán értékesített faanyagok jogszerűségét, ezenkívül törekszik a behozott fatermékek jogszerűségének igazolására, ennek során pedig lehetőség szerint az e megállapodás végrehajtása céljából kialakított rendszert alkalmazza.

2.  Az Unió e törekvések támogatása érdekében ösztönzi az említett rendszer használatát a más nemzetközi piacokon vagy harmadik országokkal folytatott kereskedelem során.

3.  Az Unió intézkedéseket tesz, hogy megakadályozza az illegálisan kitermelt faanyag és az abból készült termékek forgalomba hozatalát.

11. cikk

Az érdekelt felek részvétele a megállapodás végrehajtásában

1.  Indonézia rendszeres konzultációkat folytat az érdekelt felekkel e megállapodás végrehajtásáról, és e téren támogatja a megfelelő konzultációs stratégiákat, módozatokat és programokat.

2.  Az Európai Unió rendszeres konzultációkat folytat az érdekelt felekkel e megállapodás végrehajtásáról, a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló, 1998. évi Aarhusi Egyezmény alapján fennálló kötelezettségeire is figyelemmel.

12. cikk

Szociális biztosítékok

1.  A felek az e megállapodásból eredő kedvezőtlen hatások minimalizálása érdekében megállapodnak abban, hogy előmozdítják a faiparra gyakorolt hatásoknak, valamint az esetlegesen érintett őshonos és helyi közösségek megélhetési lehetőségeinek jobb megismerését a vonatkozó jogszabályaikban és előírásaikban leírtaknak megfelelően.

2.  A felek figyelemmel kísérik az e megállapodás által az (1) bekezdésben említett közösségekre és egyéb érdekelt felekre kifejtett hatásokat, és megteszik a kedvezőtlen hatások csökkentését célzó indokolt lépéseket. A felek a kedvezőtlen hatások csökkentése érdekében további intézkedésekről állapodhatnak meg.

13. cikk

Piaci ösztönzők

Az Unió nemzetközi kötelezettségeire is figyelemmel arra törekszik, hogy kedvező helyzetet teremtsen az uniós piacon az e megállapodás hatálya alá tartozó fatermékek számára. E törekvések különösen az alábbiak támogatására irányuló intézkedéseket foglalják magukban:

14. cikk

A megállapodás végrehajtásával foglalkozó vegyes bizottság

1.  A felek az e megállapodás végrehajtásával és felülvizsgálatával kapcsolatos kérdések elbírálása érdekében közös mechanizmust (a továbbiakban: a megállapodás végrehajtásával foglalkozó vegyes bizottság vagy vegyes bizottság) hoznak létre.

2.  Mindkét fél kinevezi képviselőit a vegyes bizottságba, amely konszenzussal hoz döntéseket. A vegyes bizottság elnökségét társelnöki rendszerben egy uniós és egy indonéz vezető tisztviselő látja el.

3.  A vegyes bizottság eljárási szabályzatot fogad el.

4.  A vegyes bizottság legalább évente egyszer ülésezik, a felek által előzetesen egyeztetett időben és napirend szerint. Bármelyik fél kérésére további ülésekre is sor kerülhet.

5.  A vegyes bizottság:

15. cikk

Megfigyelés és értékelés

A felek megállapodnak, hogy az alábbi két mechanizmusból származó jelentéseket és megállapításokat az e megállapodás végrehajtásának és eredményességének értékelésére használják fel.

16. cikk

Támogató intézkedések

1.  A 14. cikk (5) bekezdésének f) pontja szerint meghatározott, az e megállapodás végrehajtásának támogatását szolgáló intézkedésekhez szükséges erőforrások biztosításáról az Unió és tagállamai által az Indonéziával kapcsolatos együttműködésről folytatott programozással összefüggésben kell dönteni.

2.  A felek biztosítják az e megállapodás végrehajtásával kapcsolatos tevékenységeknek a fennálló és a jövőbeli fejlesztési programokkal és kezdeményezésekkel történő összehangolását.

17. cikk

Jelentéstétel és az információk nyilvánosságra hozatala

1.  A felek gondoskodnak arról, hogy a vegyes bizottság működése minél átláthatóbb legyen. A vegyes bizottság munkája során keletkező jelentéseket közösen kell elkészíteni és közzétenni.

2.  A vegyes bizottság éves jelentést tesz közzé, amely többek között az alábbi részleteket tartalmazza:

3.  A jobb irányítás és fokozott átláthatóság célkitűzésének erdészeti ágazatban való elérése, valamint az e megállapodás Indonéziában és Unióban való végrehajtásának és hatásainak nyomon követése érdekében a felek megállapodnak abban, hogy a IX. mellékletben leírt információkat nyilvánosan hozzáférhetővé teszik.

4.  A felek megállapodnak, hogy az e megállapodás alapján egymással megosztott bizalmas információkat a jogszabályaiknak megfelelően bizalmasan kezelik. Egyik fél sem hoz nyilvánosságra az e megállapodás alapján egymással megosztott olyan információkat, amelyek kereskedelmi titoknak vagy bizalmas kereskedelmi információnak minősülnek, és ezek nyilvánosságra hozatalát hatóságai számára sem engedélyezi.

18. cikk

A végrehajtással kapcsolatos közlemények

1.  E megállapodás végrehajtásával kapcsolatos hivatalos közlemények megtételére a felek következő képviselői jogosultak:

2.  A felek kellő időben közlik egymással az e megállapodás végrehajtásához szükséges információkat, ideértve az (1) bekezdés módosításait is.

19. cikk

Területi hatály

E megállapodást egyrészről azon a területen kell alkalmazni, ahol az Európai Unió működéséről szóló szerződést az abban meghatározott feltételek szerint alkalmazni kell, másrészről pedig Indonézia területén.

20. cikk

Vitarendezés

1.  A felek arra törekednek, hogy az e megállapodás alkalmazásával és értelmezésével kapcsolatos vitákat azonnali konzultációk útján rendezzék.

2.  Amennyiben a vita az eredeti konzultációkérés időpontját követő két hónapon belül konzultáció útján nem rendezhető, akkor azt bármelyik fél a vegyes bizottság elé utalhatja, amely törekszik a vita rendezésére. A vegyes bizottság részére minden olyan vonatkozó információt meg kell adni, amely a helyzet részletes vizsgálatához elfogadható megoldás megtalálása céljából szükséges. A vegyes bizottság ennek érdekében minden olyan lehetőséget megvizsgál, amely e megállapodás hatékony végrehajtását fenntarthatja.

3.  Ha a vegyes bizottság két hónapon belül nem képes a vita rendezésére, a felek közösen harmadik személy által nyújtott jószolgálatot vehetnek igénybe, vagy harmadik személy részéről közvetítést kérhetnek.

4.  Ha a vita rendezése a (3) bekezdéssel összhangban nem lehetséges, akkor az egyik fél értesítheti a másikat választott bíró kijelöléséről; a másik fél pedig az első választott bíró kijelölését követő 30 naptári napon belül köteles kijelölni a második választott bírót. A felek a harmadik választott bírót a második választott bíró kijelölését követő két hónapon belül közösen jelölik ki.

5.  A választott bírók döntéseiket többségi szavazással hozzák meg a harmadik választott bíró kijelölését követő hat hónapon belül.

6.  Az ítélet a felekre nézve kötelező, és ellene fellebbezésnek nincs helye.

7.  A választott bíráskodási eljárást a vegyes bizottság határozza meg.

21. cikk

Felfüggesztés

1.  Ha valamelyik fél fel kívánja függeszteni a megállapodást, akkor erről a szándékáról írásban értesíti a másik felet. A felet ezután megvitatják e kérdést.

2.  E megállapodás alkalmazását bármelyik fél felfüggesztheti. A felfüggesztésről szóló döntést és annak indokolását a másik féllel írásban kell közölni.

3.  E megállapodás feltételeinek alkalmazhatósága a fenti közlés megtételét követő 30. naptári napon szűnik meg.

4.  A megállapodás alkalmazása harminc naptári nappal azt követően kezdődik újra, hogy az alkalmazást felfüggesztő fél arról tájékoztatja a másik felet, hogy a felfüggesztés okai már nem állnak fenn.

22. cikk

Módosítások

1.  Az e megállapodást módosítani kívánó fél javaslatát legalább a vegyes bizottság soron következő ülését megelőző három hónappal köteles előterjeszteni. A vegyes bizottság megvitatja a javaslatot, és egyetértés esetén ajánlást tesz. Ha a felek elfogadják az ajánlást, akkor azt saját belső eljárásaiknak megfelelően jóváhagyják.

2.  A felek által így jóváhagyott módosítások az azt követő hónap első napján lépnek hatályba, amikor a felek tájékoztatták egymást az ebből a célból szükséges eljárások befejeződéséről.

3.  A vegyes bizottság módosíthatja e megállapodás mellékleteit.

4.  Az esetleges módosításról szóló értesítést az Európai Unió Tanácsának főtitkára, illetve az Indonéz Köztársaság külügyminisztere számára kell megküldeni diplomáciai úton.

23. cikk

Hatálybalépés, időtartam és megszűnés

1.  Ez a megállapodás azt a napot követő hónap első napján lép hatályba, amikor a felek értesítették egymást az ebből a célból szükséges eljárások befejeződéséről.

2.  Az értesítést az Európai Unió Tanácsának főtitkára, illetve az Indonéz Köztársaság külügyminisztere számára kell megküldeni diplomáciai úton.

3.  Ez a megállapodás öt évig marad hatályban. Újabb, egymást követő ötéves időszakokra hosszabbodik meg, amennyiben az egyik fél e megállapodás lejárta előtt legalább tizenkét hónappal a másik félnek küldött írásos értesítésben fel nem mondja a meghosszabbítást.

4.  Ezt a megállapodást a másik félnek küldött írásbeli értesítés útján bármelyik fél felmondhatja. A megállapodás alkalmazhatósága az ilyen értesítést követő 12 hónappal szűnik meg.

24. cikk

Mellékletek

A mellékletek e megállapodás elválaszthatatlan részét képezik.

25. cikk

Hiteles szövegek

Ez a megállapodás két–két példányban készült angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, horvát, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák és szlovén, valamint indonéz (Bahasa Indonesia) nyelven, amelyek mindegyike egyaránt hiteles. Eltérés esetén az angol nyelvű változat az irányadó.

FENTIEK HITELÉÜL az alulírott, erre kellően feljogosított meghatalmazottak aláírták ezt a megállapodást.

Съставено в Брюксел на тридесети септември две хиляди и тринадесета година.

Hecho en Bruselas, el treinta de septiembre de dos mil trece.

V Bruselu dne třicátého září dva tisíce třináct.

Udfærdiget i Bruxelles den tredivte september to tusind og tretten.

Geschehen zu Brüssel am dreißigsten September zweitausenddreizehn.

Kahe tuhande kolmeteistkümnenda aasta septembrikuu kolmekümnendal päeval Brüsselis.

Έγινε στις Βρυξέλλες, στις τριάντα Σεπτεμβρίου δύο χιλιάδες δεκατρία.

Done at Brussels on the thirtieth day of September in the year two thousand and thirteen.

Fait à Bruxelles, le trente septembre deux mille treize.

Sastavljeno u Bruxellesu tridesetog rujna dvije tisuće trinaeste.

Fatto a Bruxelles, addì trenta settembre duemilatredici.

Briselē, divi tūkstoši trīspadsmitā gada trīsdesmitajā septembrī.

Priimta du tūkstančiai tryliktų metų rugsėjo trisdešimtą dieną Briuselyje.

Kelt Brüsszelben, a kétezer-tizenharmadik év szeptember havának harmincadik napján.

Magħmul fi Brussell, fit-tletin jum ta’ Settembru tas-sena elfejn u tlettax.

Gedaan te Brussel, de dertigste september tweeduizend dertien.

Sporządzono w Brukseli dnia trzydziestego września roku dwa tysiące trzynastego.

Feito em Bruxelas, em trinta de setembro de dois mil e treze.

Întocmit la Bruxelles la treizeci septembrie două mii treisprezece.

V Bruseli tridsiateho septembra dvetisíctrinásť.

V Bruslju, dne tridesetega septembra leta dva tisoč trinajst.

Tehty Brysselissä kolmantenakymmenentenä päivänä syyskuuta vuonna kaksituhattakolmetoista.

Som skedde i Bryssel den trettionde september tjugohundratretton.

Dibuat di Brussel, pada tanggal tiga puluh bulan September tahun dua ribu tiga belas.

За Европейския съюз

Por la Unión Europea

Za Evropskou unii

For Den Europæiske Union

Für die Europäische Union

Euroopa Liidu nimel

Για την Ευρωπαϊκή Ένωση

For the European Union

Pour l'Union européenne

Za Europsku uniju

Per l'Unione europea

Eiropas Savienības vārdā –

Europos Sąjungos vardu

Az Európai Unió részéről

Għall-Unjoni Ewropea

Voor de Europese Unie

W imieniu Unii Europejskiej

Pela União Europeia

Pentru Uniunea Europeană

Za Európsku úniu

Za Evropsko unijo

Euroopan unionin puolesta

För Europeiska unionen

Untuk Uni Eropa

За Република Индонезия

Por la República de Indonesia

Za Indonéskou republiku

For Republikken Indonesien

Für die Republik Indonesien

Indoneesia Vabariigi nimel

Για τη Δημοκρατία της Ινδονησίας

For the Republic of Indonesia

Pour la République d'Indonésie

Za Republiku Indoneziju

Per la Repubblica di Indonesia

Indonēzijas Republikas vārdā –

Indonezijos Respublikos vardu

Az Indonéz Köztársaság részéről

Għar-Repubblika tal-Indoneżja

Voor de Republiek Indonesië

W imieniu Republiki Indonezji

Pela República da Indonésia

Pentru Republica Indonezia

Za Indonézsku republiku

Za Republiko Indonezijo

Indonesian tasavallan puolesta

För Republiken Indonesien

Untuk Republik Indonesia

▼M1

I. MELLÉKLET

TERMÉKKÖR

Az e mellékletben található jegyzék a Vámigazgatások Világszervezetének Harmonizált Áruleíró és Kódrendszeréről szóló nemzetközi egyezményben meghatározott Harmonizált Áruleíró- és Kódrendszerre vonatkozik.

IA. MELLÉKLET

A FLEGT ENGEDÉLYEZÉSI RENDSZER HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ, FAANYAGRA ÉS FATERMÉKEKRE VONATKOZÓ HARMONIZÁLT VÁMTARIFASZÁMOK

44. árucsoport:

47. árucsoport:

48. árucsoport:

94. árucsoport:

97. árucsoport:

IB. MELLÉKLET

AZ INDONÉZ JOG ÉRTELMÉBEN EXPORTTILALOM ALATT ÁLLÓ FAANYAGRA VONATKOZÓ HARMONIZÁLT VÁMTARIFASZÁMOK

44. árucsoport:

II. MELLÉKLET

A JOGSZERŰSÉG MEGHATÁROZÁSA

BEVEZETÉS

Az indonéz faanyag akkor minősül jogszerűnek, ha eredete és a kitermelése során alkalmazott eljárás, valamint az azt követő feldolgozási, szállítási és kereskedelmi tevékenységek igazoltan megfelelnek az összes vonatkozó indonéz jogszabálynak és előírásnak.

Indonéziában öt jogszerűségi előírás van, amelyek a vonatkozó törvényeken, rendeleteken és eljárásokon alapuló alapelvek, kritériumok, indikátorok és ellenőrző szempontok formájában jutnak kifejezésre. Ezek az előírások a faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszerben meghatározott további részelőírásokra oszthatók.

Az indonéz jogi keretek tartalmazzák azokat a fenntartható erdőgazdálkodási előírásokat is, amelyek az állami tulajdonban lévő földeken fekvő erdőgazdálkodási területeken tevékenykedő engedélyjogosultakra vonatkoznak. Valamennyi engedélyjogosultnak meg kell felelnie a jogszerűségi előírásokban megfogalmazott jogszerűségi követelményeknek. Legkésőbb az eredeti jogszerűségi tanúsítványuk lejártának időpontjában az állami tulajdonban lévő földeken fekvő erdőgazdálkodási területeken tevékenykedő engedélyjogosultaknak meg kell felelniük a jogszerűségi előírások mellett a faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszerben meghatározott fenntartható erdőgazdálkodási előírásnak is.

Indonézia kötelezettséget vállalt arra, hogy egy többszereplős folyamat keretében rendszeresen felülvizsgálja és tökéletesíti a jogszerűségi előírásokat.

Az öt jogszerűségi előírás a következő:

—	1. jogszerűségi előírás : az állami tulajdonban lévő földeken fekvő erdőgazdálkodási területeken belüli koncessziókra vonatkozó előírások; természetes erdők, erdőültetvények, ökoszisztéma helyreállítása, erdőgazdálkodási jog (Hak Pengelolaan),

—	2. jogszerűségi előírás : a közösségi erdőültetvényekre és az állami tulajdonban lévő földeken fekvő erdőgazdálkodási területeken belüli közösségi erdőkre vonatkozó előírások,

—	3. jogszerűségi előírás : magántulajdonban lévő erdőkre vonatkozó előírások,

—	4. jogszerűségi előírás : az állami tulajdonban lévő földeken fekvő nem erdei területeken vagy átváltható erdőgazdálkodási területen belüli faanyag-hasznosítási jogokra vonatkozó előírások,

—	5. jogszerűségi előírás : a nyersanyagiparra és az erdészeti alapú továbbfeldolgozó iparra és kereskedőkre vonatkozó előírások.

Az öt jogszerűségi előírás különböző engedélytípusokra vonatkozik az alábbi táblázatban meghatározottak szerint:

1. JOGSZERŰSÉGI ELŐÍRÁS: AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSI TERÜLETEKEN BELÜLI KONCESSZIÓKRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

2. JOGSZERŰSÉGI ELŐÍRÁS: A KÖZÖSSÉGI ERDŐÜLTETVÉNYEKRE ÉS AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSI TERÜLETEKEN BELÜLI KÖZÖSSÉGI ERDŐKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

3. JOGSZERŰSÉGI ELŐÍRÁS: MAGÁNTULAJDONBAN LÉVŐ ERDŐKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

4. JOGSZERŰSÉGI ELŐÍRÁS: NEM ERDEI TERÜLETEKEN BELÜLI VAGY ÁTVÁLTHATÓ ERDŐGAZDÁLKODÁSI TERÜLETEKRŐL SZÁRMAZÓ FAANYAG-HASZNOSÍTÁSI JOGOKRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

5. JOGSZERŰSÉGI ELŐÍRÁS: A NYERSANYAGIPARRA ÉS AZ ERDÉSZETI ALAPÚ TOVÁBBFELDOLGOZÓ IPARI VÁLLALKOZÁSOKRA ÉS KERESKEDŐKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

▼B

III. MELLÉKLET

A FLEGT-ENGEDÉLLYEL RENDELKEZŐ INDONÉZ FATERMÉKEK UNIÓN BELÜLI SZABAD FORGALOMBA BOCSÁTÁSÁT SZABÁLYOZÓ FELTÉTELEK

1.   AZ ENGEDÉLY BENYÚJTÁSA

2.   AZ ENGEDÉLY ELFOGADÁSA

3.   AZ ENGEDÉLY ÉRVÉNYESSÉGÉNEK ÉS VALÓDISÁGÁNAK IGAZOLÁSA

4.   AZ ENGEDÉLY ÉS A SZÁLLÍTMÁNY KÖZÖTTI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA

5.   EGYÉB KÉRDÉSEK

6.   UNIÓS VÁMÁRU-NYILATKOZAT

7.   SZABAD FORGALOMBA BOCSÁTÁS

IV. MELLÉKLET

A FLEGT-ENGEDÉLYEK KIADÁSÁRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK ÉS MŰSZAKI ELŐÍRÁSOK

1.   A FLEGT-ENGEDÉLYEKRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

2.   A PAPÍRALAPÚ FLEGT-ENGEDÉLYEKRE VONATKOZÓ MŰSZAKI ELŐÍRÁSOK

3.   A FLEGT-ENGEDÉLYEK PÉLDÁNYAI

4.   A FLEGT-ENGEDÉLY ELVESZTÉSE, ELLOPÁSA VAGY MEGSEMMISÜLÉSE

5.   AZ ELEKTRONIKUS FLEGT-ENGEDÉLYEKRE VONATKOZÓ MŰSZAKI ELŐÍRÁSOK

Függelékek

1. függelék

AZ ENGEDÉLY FORMÁTUMA

2. függelék

ÚTMUTATÓ MEGJEGYZÉSEK

Általános:

▼M1

V. MELLÉKLET

FAANYAGOKRA VONATKOZÓ INDONÉZ JOGSZERŰSÉG-IGAZOLÁSI RENDSZER

1.    Bevezetés

Célkitűzés: annak biztosítása, hogy a rönkfa és a feldolgozott fatermékek kitermelése, szállítása, feldolgozása és értékesítése a vonatkozó indonéz jogszabályoknak és előírásoknak megfelelően történjen.

Az illegális fakitermelés és az illegálisan kitermelt faanyagok és az ilyen fából készült fatermékek kereskedelme elleni küzdelem élharcosaként ismert Indonézia volt a házigazdája a 2001 szeptemberében Baliban megrendezett, az erdészeti jogszabályok végrehajtásáról és az erdészeti irányításról tartott miniszteri konferenciának, amelynek eredményeképpen megszületett az erdészeti jogszabályok végrehajtásáról és az erdészeti irányításról szóló nyilatkozat (bali nyilatkozat). Indonézia azóta folyamatosan élen jár az illegális fakitermelés és az ahhoz kapcsolódó kereskedelem elleni nemzetközi összefogásban.

Az e problémák korrigálására tett nemzetközi erőfeszítések keretében egyre több fogyasztó ország vállalja, hogy intézkedéseket hoz annak érdekében, hogy piacán megakadályozza az illegálisan kitermelt fa kereskedelmét, míg a kitermelő országok olyan mechanizmus bevezetése mellett kötelezték el magukat, amely biztosítja a fatermékeik jogszerűségét. Rendkívül fontos, hogy hiteles rendszer gondoskodjon a faanyagok és a feldolgozott fatermékek kitermelésének, szállításának, feldolgozásának és kereskedelmének jogszerűségéről.

A faanyagokra vonatkozó indonéz jogszerűség-igazolási rendszer biztosítja, hogy az Indonéziában előállított és feldolgozott faanyagok és a fatermékek jogszerű forrásból származnak, és teljes mértékben megfelelnek a vonatkozó indonéz jogszabályoknak és előírásoknak, amit független ellenőrzés igazol és a civil társadalom felügyel.

1.1.   A faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszer alapjául szolgáló indonéz jogszabályok és előírások

A fenntartható erdőgazdálkodás teljesítményének értékelésével, valamint az állami és magántulajdonban lévő erdők esetében a faanyag jogszerűségének igazolásával kapcsolatos előírásokról és iránymutatásokról szóló indonéz rendelet (az erdészeti miniszter P.38/Menhut-II/2009. sz. rendelete) létrehozta a faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszert. A faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszer részét képezi az indonéz fenntarthatósági program, amelynek célja, hogy javítsa az erdészeti irányítást, visszaszorítsa az illegális fakitermelést és az ehhez kapcsolódó faanyag-kereskedelmet, gondoskodjon Indonézia fatermékeinek jó hírnevéről, és javítsa azok megítélését.

A faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszer az alábbi elemekből áll:

A faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszer az Indonéziában az Unióba és más piacokra való kivitelre előállított faanyagok és fatermékek jogszerűségének biztosítására szolgáló alapvető rendszer.

1.2.   A faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszer kidolgozása: több érdekelt fél bevonásával zajló folyamat

Számos, az erdészetben érdekelt indonéz fél aktív részvételével zajlik 2003 óta a faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszer kialakítása, megvalósítása és értékelése, ennek köszönhetően pedig biztosított a folyamat fokozott felügyelete, átláthatósága és hitelessége. A több érdekelt fél bevonásával zajló folyamat eredményeként az erdészeti miniszter 2009-ben kiadta a P.38/Menhut-II/2009. sz. rendeletet, amelyet az erdőhasznosítási főigazgatóság 6/VI-SET/2009. és 02/VI-BPPHH/2010. sz. műszaki iránymutatásai követtek, amelyeket később az erdészeti miniszter P.68/Menhut-II/2011. sz., P.45/Menhut-II/2012. sz., P.42/Menhut-II/2013. sz. rendeletei, valamint az erdőhasznosítási főigazgatóság P.8/VI-SET/2011. sz. és P.8/VI-BPPHH/2012. sz. műszaki iránymutatásai útján módosítottak.

A faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszer kezdeti megvalósításából levont tanulságok, a közös értékelésnek az e megállapodás VIII. melléklete szerinti eredményei és a különböző érdekelt felektől származó javaslatok alapján egy több érdekelt fél bevonásával zajló folyamat során megtörtént az előírások ismételt felülvizsgálata, amelynek eredményeként az erdészeti miniszter 2014 júniusában kiadta a P.43/Menhut-II/2014. sz. és 2014 decemberében a P.95/Menhut-II/2014. sz. rendeleteket, amelyeket 2014 decemberében az erdőhasznosítási főigazgatóság P.14/VI-BPPHH/2014. sz., 2015. januárjában pedig a P.1/VI-BPPHH/2015. sz. műszaki iránymutatásai követtek (a továbbiakban: a faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszerrel kapcsolatos iránymutatások).

A faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszer megvalósítása során továbbra is figyelembe veszik az összes érdekelt fél álláspontját.

2.    A faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszer hatálya

Az indonéz erdőgazdálkodási erdőállományok tulajdoni jelleg alapján általánosságban két kategóriába sorolhatók: az állami erdők és a magántulajdonban lévő erdők/földek. Az állami erdőket hosszú távú, fenntartható fakitermelés céljából erdőgazdálkodás alatt álló, a kitermelésben különféle engedélytípusok alapján érintett erdők, valamint adott esetben nem erdőgazdálkodási célokra, például település vagy mezőgazdasági ültetvények létesítésére fordítható erdőterületek alkotják. A faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszer állami erdőkre és magántulajdonban lévő erdőkre/földekre való alkalmazásával kapcsolatos előírásokat a II. melléklet határozza meg.

A faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszer hatálya alá tartozik engedélytípustól függetlenül minden faanyag és fatermék, valamint minden fakereskedő, további feldolgozó, exportőr és importőr összes tevékenysége.

A faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszer hatálya alá tartoznak a belföldi és a nemzetközi piacra szánt fatermékek. Minden indonéz fakitermelő, fafeldolgozó és fakereskedő esetében ellenőrizni kell, hogy jogszerűen tevékenykedik-e. Ez az előírás a belföldi piacra termelő szereplőkre is vonatkozik.

A faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszer megköveteli, hogy az importált faanyagokat és fatermékeket vámkezeljék, és hogy azok megfeleljenek Indonézia behozatali előírásainak. Ezen előírások szerint az importált faanyagokat és fatermékeket olyan dokumentumoknak és egyéb bizonyítékoknak kell kísérniük, amelyek a faanyagot a kitermelési országban jogszerűnek minősítik. Az Indonéziába importált valamennyi faanyagnak és faterméknek olyan ellátási láncból kell származnia, amelynek ellenőrzése teljes mértékben megfelel az összes indonéz jogszabálynak és előírásnak.

Bizonyos fatermékek újrahasznosított anyagokat tartalmazhatnak. Az újrahasznosított faanyagokra vonatkozó különleges jogszerűségi követelményeket a jogszerűségi előírások és a jogszerűség-igazolási rendszerrel kapcsolatos iránymutatások tartalmazzák.

Lefoglalt faanyag kizárólag a belföldi piacon értékesíthető hasznosításra, kivéve a védett erdőből származó lefoglalt faanyagot, amelyet meg kell semmisíteni. Bármely olyan vállalkozás, amelyhez lefoglalt faanyag érkezik, köteles intézkedéseket végrehajtani annak érdekében, hogy elkülönítse az ilyen faanyagot más szállítmányoktól, és köteles megfelelően tájékoztatni egy megfelelőségértékelő testületet, amely haladéktalanul különleges ellenőrzést folytat le annak biztosítása érdekében, hogy ez a faanyag ne kerüljön be az export ellátási láncba. Lefoglalt faanyagra nem adható ki kiviteli engedély.

A szokásjogi erdőkből származó faanyagok hasznosítási és/vagy igazgatási eljárásaira vonatkozó változásokat – az Alkotmánybíróság (MK) 35/PUU-X/2012. sz. határozatának végrehajtása érdekében – a kapcsolódó végrehajtási jogszabályok elfogadása után fogják bevezetni.

Az árutovábbítási eljárás alatt álló fát és fatermékeket szigorúan a rögzített elsődleges vámterületeken kívül kell tartani. Így az ilyen, árutovábbítási eljárás alatt álló faanyag nem lép be az elsődleges vámterületre, és az indonéz faanyag-ellátási láncba sem kerül be. Árutovábbítási eljárás alatt álló faanyagra nem adható ki kiviteli engedély.

2.1.   A faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszer jogszerűségi előírásai

A faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszer alapját a mindenfajta eredetű faanyagra (engedélyek és gazdasági szereplők tekintetében) és a gazdasági szereplők minden tevékenységére vonatkozó konkrét jogszerűségi előírások képezik. Ezen előírásokat és azok teljesítésének igazolására vonatkozó iránymutatásokat a II. melléklet tartalmazza.

A faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszer emellett a fenntartható erdőgazdálkodás teljesítményének értékelésével kapcsolatos előírásokat és iránymutatásokat is magában foglalja. A fenntartható erdőgazdálkodás ezen előírások alapján végzett értékelése azt is igazolja, hogy az ellenőrzött szervezet megfelel a faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszer vonatkozó jogszerűségi kritériumainak. Az engedélyek állami tulajdonban lévő földeken fekvő erdőgazdálkodási területeken (állandó erdészeti területeken) tevékenykedő jogosultjainak a vonatkozó jogszerűségi és fenntartható erdőgazdálkodási előírásoknak egyaránt meg kell felelniük. Választhatják azt, hogy először a jogszerűségi előírásoknak felelnek meg, de legkésőbb az eredeti jogszerűségi tanúsítványuk lejártának időpontjában meg kell felelniük a jogszerűségi előírások mellett a fenntartható erdőgazdálkodási előírásoknak is.

3.    A faanyag-ellátási lánc ellenőrzése

Az engedély jogosultja (koncesszió esetében), a földtulajdonos (magántulajdonban lévő föld esetében) vagy a vállalkozás (kereskedők, feldolgozók vagy exportőrök esetében) igazolja, hogy ellátási láncának minden állomását az erdészeti miniszter P.30/Menhut-II/2012., P.41/Menhut-II/2014. és P.42/Menhut-II/2014. sz. rendeletének (a továbbiakban: a rendeletek) megfelelően ellenőrzi és dokumentálja. E rendeletek előírják a tartományi és körzeti erdészeti tisztségviselők számára, hogy végezzenek helyszíni ellenőrzéseket, és igazolják a dokumentumokat, amelyeket az engedélyek jogosultjai, a földtulajdonosok vagy a feldolgozók nyújtanak be az ellátási lánc egyes állomásain.

Az ellátási lánc egyes pontjain végzett operatív ellenőrzések kulcsfontosságú dokumentumait az 1. ábra foglalja össze.

Az ellátási láncban minden szállítmányhoz csatolni kell a megfelelő fuvarokmányokat, amelyek igazolják, hogy az anyag rendelkezik SVLK-tanúsítvánnyal vagy a jogszerűségére vonatkozó szállítói megfelelőségi nyilatkozattal (SDoC), illetve lefoglalt forrásból származik. Bármely faanyagot vagy faterméket tartalmazó szállítmány tulajdonosa vagy felelős őrzője az ellátási lánc minden pontján köteles feljegyezni, hogy a szállítmány rendelkezik-e SVLK-tanúsítvánnyal, a jogszerűségére vonatkozó szállítói megfelelőségi nyilatkozattal, vagy lefoglalt forrásból származik-e. Ha a szállítmány lefoglalt faanyagot tartalmaz, az adott szállítmány tulajdonosa vagy felelős őrzője köteles egy megfelelő működtetett rendszer alapján intézkedést tenni annak érdekében, hogy elkülönítse az igazoltan jogszerű forrásból származó faanyagot vagy faterméket a lefoglalt faanyagtól vagy faterméktől, és olyan nyilvántartást kell vezetnie, amely elkülöníti a két forrást.

Az ellátási lánc szereplői kötelesek teljes nyilvántartást vezetni a befogadott, tárolt, feldolgozott és leszállított faanyagokról és fatermékekről. E nyilvántartásoknak lehetővé kell tenniük a mennyiségi adatok későbbi egyeztetését az ellátási lánc állomásai között és azokon belül. A tartományi és körzeti erdészeti tisztségviselők számára hozzáférést kell biztosítani ezekhez az adatokhoz az egyeztetés elvégzése céljából. E melléklet függeléke részletes információkkal szolgál az ellátási lánc egyes állomásain végrehajtott főbb tevékenységekről és eljárásokról, ideértve az egyeztetést is, valamint a megfelelőségértékelő testületek szerepéről az ellátási lánc integritásának értékelésében.

1. ábra

Az ellátási lánc ellenőrzése, az ellátási lánc adategyeztetésben érintett egyes pontjain szükséges, kulcsfontosságú dokumentumok bemutatásával együtt

4.    A jogszerűség-igazolás és a kivitelengedélyezés intézményes kerete

4.1.   Bevezetés

A faanyagokra vonatkozó indonéz jogszerűség-igazolási rendszer az úgynevezett „gazdasági szereplőkre összpontosító engedélyezés” megközelítésén alapul, és sok közös vonása van a termék- vagy erdőgazdálkodási tanúsítási rendszerekkel. Az Indonéz Erdészeti Minisztérium megfelelőségértékelő testületeket (Lembaga Penilai/LP és Lembaga Verifikasi/LV) jelöl ki, amelyeket felhatalmaz annak ellenőrzésére, hogy a fakitermelők, kereskedők, feldolgozók és exportőrök („gazdasági szereplők”) jogszerűen végzik-e a tevékenységeiket.

A megfelelőségértékelő testületeket az Indonéz Nemzeti Akkreditáló Testület (KAN) akkreditálja. A megfelelőségértékelő testületekkel olyan gazdasági szereplők kötnek szerződést, akik igazolni szeretnék tevékenységeik jogszerűségét. A megfelelőségértékelő testületek az ISO/IEC 17065 szabvány szerint kötelesek működni. A testületek beszámolnak az ellenőrzések eredményeiről az ellenőrzött szervezetnek és az Erdészeti Minisztériumnak. A beszámolók összefoglalói nyilvánosan hozzáférhetők.

A megfelelőségértékelő testületek meggyőződnek arról, hogy az ellenőrzött gazdasági szereplő a II. mellékletben meghatározott indonéz jogszerűség-fogalomnak megfelelően működik-e, ideértve az ismeretlen anyagok ellátási láncba való bekerülését megelőző ellenőrzések hatékony végrehajtását is. Ha megállapítják az állami erdőterületen vagy nagyvállalkozásként (6 000 m3/év kapacitást meghaladó nyersanyagipari vállalkozás, 500 millió IDR beruházást meghaladó feldolgozóipari vállalkozás) működő ellenőrzött szervezet megfelelőségét, akkor 3 (három) évre szóló SVLK-tanúsítványt állítanak ki. Ezen időszak alatt a megfelelőségértékelő testület éves felülvizsgálati látogatásokat végez a megfelelőség fenntartásának ellenőrzése érdekében. A kisvállalkozásként (6 000 m3/év kapacitást el nem érő nyersanyagipari vállalkozás, 500 millió IDR beruházást el nem érő feldolgozóipari vállalkozás) működő ellenőrzött szervezet esetében a jogszerűségi tanúsítvány érvényessége 6 (hat) év, magántulajdonban lévő erdőkben/földeken működő gazdasági szereplők esetében pedig 10 (tíz) év. Ilyen esetekben a megfelelőségértékelő testület kétévente végez felülvizsgálati látogatásokat.

A magántulajdonban lévő erdőkben/földeken működő gazdasági szereplők, családi vállalkozások, iparosok/kézművesek, a kizárólag magántulajdonban lévő erdőkből/földekről származó faanyagot feldolgozó és közvetlen kivitelre nem jogosult nyersanyagipari vállalkozások, a nyilvántartott lerakatok (amelyek kizárólag magántulajdonban lévő erdőkből/földekről vagy a Perum Perhutani felügyelete alá tartozó, SVLK-tanúsítvánnyal rendelkező tevékenységből származó faanyagot vagy feldolgozott faanyagot forgalmaznak) és az importőrök használhatják a jogszerűségére vonatkozó szállítói megfelelőségi nyilatkozatot a faanyagaik és fatermékeik jogszerűségének igazolására, és ezért őket nem ellenőrzik a megfelelőségértékelő testületek (lásd az 5.3. szakaszt).

Az LV-k kiviteli engedélyező hatóságként is eljárnak. Az exportengedélyek jogszerűséget igazoló dokumentum vagy FLEGT-engedély formájában történő kibocsátása előtt az LV-k ellenőrzik az exportőrök SVLK-tanúsítványát és kiviteli nyilvántartásba vételét, valamint az exportőr adatszolgáltatásainak (havi kimutatások) összhangját. Így az I. melléklet hatálya alá tartozó fatermék kivitele kiviteli engedély nélkül tilos. A fenti feltételeknek megfelelő és az Európai Unióba irányuló kivitel esetén FLEGT-engedélyt, míg az egyéb célországokba irányuló export esetén jogszerűséget igazoló dokumentumot adnak ki.

A faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszerrel kapcsolatos iránymutatások szerint az indonéz civil társadalmi csoportok, egyének és közösségek nyomon követhetik a terepen a faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszer végrehajtását. Az ilyen független megfigyelők jogosultak arra, hogy értékeljék a műveletek megfelelőségét a jogszerűség-fogalomban foglalt követelményekhez képest, értékeljék az ellenőrzési és engedélyezési folyamatokat a faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszer követelményeihez képest, valamint panasszal éljenek a megfelelőségértékelő testületek, az engedélyező hatóságok, a Nemzeti Akkreditáló Testület (KAN) és az Erdészeti Minisztérium felé.

2. ábra

A faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszer végrehajtásában részt vevő szervek közötti kapcsolat

4.2.   Megfelelőségértékelő testületek és engedélyező hatóságok

A megfelelőségértékelő testületek kulcsszerepet játszanak az indonéz rendszerben. E testületek működésére az Erdészeti Minisztérium ad engedélyt, és az egyes vállalkozásokkal kötött szerződés keretében megbízást kapnak arra, hogy igazolják az ellátási láncban részt vevő egyes vállalkozások kitermelési, feldolgozási és kereskedelmi tevékenységeinek jogszerűségét, ideértve az ellátási lánc integritását is.

A megfelelőségértékelő testületek két kategóriába sorolhatók: i. értékelő testületek (Lembaga Penilai, LP), amelyek az állami erdőkben működő erdőgazdálkodási egységek teljesítményét a fenntarthatósági előírások és a jogszerűségi előírás követelményei alapján értékelik, és ii. igazoló szervek (Lembaga Verifikasi, LV), amelyek az erdőgazdálkodási egységeket és a faipari ágazatokat, kereskedőket és exportőröket a jogszerűségi előírások alapján értékelik.

Annak biztosítása érdekében, hogy a II. mellékletben meghatározott jogszerűségi előírások igazolására szolgáló ellenőrzésekre a lehető legszínvonalasabb módon kerüljön sor, az LP-knek és az LV-knek ki kell dolgozniuk a szükséges irányítási rendszereket, figyelembe véve az ISO/IEC 17065 szabványban az alkalmassággal, a következetességgel, a pártatlansággal, az átláthatósággal és az értékelési folyamattal kapcsolatban megfogalmazott követelményeket. E követelményeket a faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszerrel kapcsolatos iránymutatások tartalmazzák. A megfelelőségértékelő testületeket az Indonéz Nemzeti Akkreditáló Testület (KAN) akkreditálja.

Az LV-k engedélyező hatóságként is eljárhatnak. Ebben az esetben az LV-k állítják ki a nemzetközi piacra szánt fatermékekre vonatkozó kiviteli engedélyeket. Az engedélyező hatóságok az Unión kívüli piacok esetében jogszerűséget igazoló dokumentumokat, az uniós piacok esetében pedig FLEGT-engedélyeket állítanak ki a IV. mellékletben szereplő követelményeknek megfelelően. Az exportszállítmányok jogszerűséget igazoló dokumentummal vagy FLEGT-engedéllyel történő engedélyezésére vonatkozó részletes eljárásokat a faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszerrel kapcsolatos iránymutatások tartalmazzák. Az LP-k nem járhatnak engedélyező hatóságként el és nem bocsátanak ki kiviteli engedélyeket.

A megfelelőségértékelő testületeknél vagy engedélyező hatóságoknál dolgozó valamennyi ellenőrnek szerepelnie kell a nyilvántartásban és rendelkeznie kell szakmai tanúsító testület (Lembaga Sertifikasi Profesi, LSP) által kibocsátott képesítési bizonyítvánnyal. Az LSP kivizsgálja a tudomására jutott összes állítólagos ellenőri visszaélést, és visszavonhatja az adott ellenőr képesítési bizonyítványát.

4.3.   Akkreditáló testület

Az Indonéz Nemzeti Akkreditáló Testület (Komite Akreditasi Nasional, KAN) független akkreditáló testület, amelyet a nemzeti szabványosításról szóló 102/2000. sz. kormányrendelettel (Peraturan Pemerintah, PP) és a nemzeti akkreditáló bizottságról szóló 78/2001. sz. elnöki rendelettel (Keputusan Presiden, Keppres) hoztak létre. A KAN az ISO/IEC 17011 szabványnak (Megfelelőségértékelést végző szervezeteket akkreditáló testületekre vonatkozó általános követelmények) megfelelően működik. Kifejezetten a faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszerhez készült, belső igazoló dokumentumokat dolgozott ki az LP-k és az LV-k akkreditálásához.

A KAN a Csendes-óceáni Akkreditációs Együttműködés (Pacific Accreditation Cooperation, PAC) és a Nemzetközi Akkreditációs Fórum (International Accreditation Forum, IAF) által nemzetközileg elismert akkreditáló testület, amely ezáltal jogosult minőségirányítási rendszerekkel, környezetvédelmi irányítási rendszerekkel és terméktanúsítással foglalkozó tanúsító szervek akkreditálására. A KAN-t ezenkívül az Ázsiai és Csendes-óceáni Laboratóriumi Akkreditációs Együttműködés (Asia Pacific Laboratory Accreditation Cooperation, APLAC) és a Nemzetközi Laboratóriumi Akkreditációs Együttműködés (International Laboratory Accreditation Cooperation, ILAC) is elismeri.

A KAN 2009. július 14-én egyetértési megállapodást kötött az Erdészeti Minisztériummal arról, hogy akkreditációs szolgáltatásokat nyújt a faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszer keretében. Ez a KAN feladatává teszi a megfelelőségértékelő testületek akkreditálását annak érdekében, hogy azok folyamatosan megfeleljenek az ISO/IEC 17065 szabvány előírásainak.

LP vagy LV működésére vonatkozó panaszt bármely érdekelt, beleértve a gazdasági szereplőket és a független megfigyelőket is, benyújthat a KAN-hoz.

4.4.   Ellenőrzött szervezetek

Az ellenőrzött szervezetek olyan gazdasági szereplők, amelyek jogszerűség-igazoláson esnek át. Idetartoznak az erdőgazdálkodási egységek (engedményesek vagy faanyag-hasznosítási engedély jogosultjai, közösségi alapú vagy településalapú erdészeti engedély jogosultjai, erdők/földek magántulajdonosai), a nyilvántartott faanyaglerakatok, faipari ágazatok, nem termelő bejegyzett exportőrök. Az erdőgazdálkodási egységeknek és a faipari ágazatoknak meg kell felelniük a vonatkozó jogszerűségi szabványnak. Az export tekintetében a faipari ágazatoknak és a nem termelő nyilvántartott exportőröknek teljesíteniük kell a kivitelengedélyezési követelményeket. A faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszer lehetővé teszi, hogy az ellenőrzött szervezetek az ellenőrzések lefolytatásával vagy eredményével kapcsolatosan panaszt tegyenek az LP-nél vagy az LV-nél.

4.5.   Független megfigyelő

A civil társadalom kulcsszerepet játszik a faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszer független megfigyelésében. A független megfigyelőként működő civil társadalmi csoportok, egyének és közösségek jogosultak a jogszerűségi követelményekre figyelemmel értékelni a gazdasági szereplők megfelelőségét és erről beszámolni, valamint figyelemmel kísérhetik az akkreditációs, az ellenőrzési és az engedélyezési tevékenységeket is. Egy független megfigyelő megállapításai az időszakos értékelés során is felhasználhatók, amelyet e megállapodás alapján kell elvégezni (VI. melléklet).

Ha valamely gazdasági szereplő tevékenységének jogszerűségével kapcsolatban kétség merül fel, a független megfigyelő panaszát közvetlenül az érintett LP-nél vagy LV-nél kell benyújtani. Ha véleményük szerint az LP vagy az LV által a panaszra adott válasz nem kielégítő, a független megfigyelő erről beszámolhat a KAN-nak vagy a kormánynak. Kiviteli engedélyek kiadásával kapcsolatos panaszok esetében a független megfigyelő közvetlenül az engedélyező hatóságnál vagy az Erdészeti Minisztériumnál élhet panasszal.

4.6.   A kormány

Az Erdészeti Minisztérium (2014 októberében az Erdészeti Minisztérium összeolvadt a Környezetvédelmi Minisztériummal, létrehozva a Környezetvédelmi és Erdészeti Minisztériumot) szabályozza a faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszert, és engedélyezi az akkreditált LP-k számára, hogy fenntartható erdőgazdálkodással kapcsolatos értékelést vállaljanak, az LV-k számára pedig azt, hogy jogszerűség-igazolást végezzenek.

Az Erdészeti Minisztérium engedélyezi ezenkívül az LV-k számára kiviteli engedélyek (jogszerűséget igazoló dokumentumok vagy a FLEGT-engedélyek) kibocsátását.

Az Erdészeti Minisztérium kibocsátott egy sor iránymutatást, amelyek meghatározzák az ellenőrzési és engedélyezési tevékenységekkel kapcsolatos követelményeket. Ezek az iránymutatások az Erdészeti Minisztériumnak az LV-k jogszerűség-igazolási tevékenysége feletti felügyeletéről is rendelkeznek, és meghatározzák az LV-k engedélyezési tevékenységeinek engedélyezésére és ellenőrzésére vonatkozó minisztériumi eljárásokat.

Az Erdészeti Minisztérium ezenfelül eseti nyomonkövetési csoportot állít fel, amelynek feladata a jogszerűségi tanúsítványok és/vagy a jogszerűséget igazoló dokumentum/FLEGT-engedély kibocsátásával kapcsolatos bármely bejelentett jogsértés eseti alapon történő kivizsgálása. A nyomonkövetési csoport összetétele a bejelentett jogsértés jellegétől függ. Részt vehetnek benne különböző államigazgatási szervek és a civil társadalom szereplői. A nyomonkövetési csoport megállapításai és ajánlásai alapján az Erdészeti Minisztérium visszavonhatja a megfelelőségértékelő testület felhatalmazását, ami a testület ellenőrzési és engedélyezési tevékenységeinek azonnali beszüntetésével jár.

Hasonlóképpen az erdészeti miniszter azonnali hatállyal visszavonja egy megfelelőségértékelő testület felhatalmazását, ha a KAN határozatot hoz a testület akkreditációjának visszavonásáról (pl. a KAN által a megfelelőségértékelő testületnél végzett éves felülvizsgálati tevékenység nyomán). A megfelelőségértékelő testületek fellebbezéssel élhetnek a KAN felé, a minisztérium felé ugyanakkor nem.

Az Erdészeti Minisztérium gyakorol felügyeletet az engedélyinformációs egység (LIU) felett is, amely a jogszerűséget igazoló dokumentumok/FLEGT-engedélyek kibocsátására vonatkozó információkat hitelesítő információkezelő egység. A LIU felelős a faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszert érintő általános információcseréért is, továbbá fogadja és tárolja a jogszerűségi tanúsítványok, valamint a jogszerűséget igazoló dokumentumok/FLEGT-engedélyek kibocsátására vonatkozó adatokat és információkat. Válaszol ezen felül a kereskedelmi partnerek illetékes hatóságai és az érintettek általi megkeresésekre. SILK online rendszerén keresztül a LIU irányítja a kellő gondosságon alapuló behozatali javaslattételi eljárást is.

Ezenkívül az Erdészeti Minisztérium ellenőrzi a kormányzati területi műszaki ellenőrök (wasganis) és a vállalati területi műszaki személyzet (ganis) nyilvántartását. A wasganis feladata a rönkök mérésének felügyelete és ellenőrzése. Szintén az ő feladatuk a kötelező fuvarokmányok lezárása és az adategyeztetés elvégzése (további részletek e melléklet függelékében találhatók). A ganis készíti el a kitermelési és fuvarokmányokat az összes állami erdőben végzett kitermelés tekintetében. A wasganis 48 órát meghaladó távolléte esetén a ganis is lezárhatja a kötelező fuvarokmányokat. Mind a wasganist, mind a ganist az Erdészeti Minisztérium tartja nyilván. Az Erdészeti Minisztérium évente értékeli a munkájukat hivatalos vizsgálat keretében.

5.    Jogszerűség-igazolás

5.1.   Bevezetés

Az indonéz faanyag akkor minősül jogszerűnek, ha eredete és a kitermelése során alkalmazott eljárás, valamint az azt követő feldolgozási, szállítási és kereskedelmi tevékenységek igazoltan megfelelnek az összes vonatkozó indonéz jogszabálynak és előírásnak a II. mellékletben foglaltak szerint. A megfelelőségértékelő testületek az előírások betartásának igazolása érdekében megfelelőségértékelést végeznek. A magán-erdőtulajdonosok, valamint a (magántulajdonban lévő földre vonatkozó engedély hatálya alá tartozó) teljes mértékben magántulajdonban/magánhasználatban álló erdőkből származó faanyagtól függő kereskedők és családi ipari vállalkozások/iparosok/kézművesek terheinek csökkentése érdekében az ilyen gazdasági szereplők számára egyértelműen meghatározott esetekben az SVLK-tanúsítvány beszerzése helyett megengedett a szállítói megfelelőségi nyilatkozat kibocsátása (részletekért lásd az alábbi 5.2. szakaszt).

5.2.   A megfelelőségértékelő testületek által követett jogszerűség-igazolási eljárás

Az ISO/IEC 17065 szabványnak és a faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszerrel kapcsolatos iránymutatásoknak megfelelően a jogszerűség-igazolási eljárás a következőket foglalja magában:

Kérelmezés és szerződéskötés: A gazdasági szereplő kérelmet nyújt be a megfelelőségértékelő testületnek, amelyben meghatározza az igazolás hatókörét, a gazdasági szereplő profilját, és egyéb fontos információkat közöl. Az igazolási tevékenységek megkezdése előtt a gazdasági szereplőnek szerződést kell kötnie a megfelelőségértékelő testülettel, amelyben meghatározzák az igazolás feltételeit.

Igazolási terv: az igazolási szerződés aláírását követően a megfelelőségértékelő testület igazolási tervet készít, amely magában foglalja az ellenőrzést végző csoport kinevezését, az igazolási programot és a tevékenységek ütemezését. A tervet közli az ellenőrzött szervezettel, az illetékes tartományi erdészeti hatósággal és más, tartományi és regionális szintű illetékes hatóságokkal, majd közösen megállapodnak az igazolási tevékenységek végrehajtásának napjáról. Ezt az információt előre kell közölni a független megfigyelőkkel, és nyilvánosságra kell hozni a megfelelőségértékelő testületek és az Erdészeti Minisztériumon honlapján és/vagy tömegtájékoztatási eszközök vagy levelek útján.

Igazolási tevékenységek: az igazolási ellenőrzés három szakaszból áll: i. ellenőrzési nyitóértekezlet és egyeztetés, ii. dokumentumok igazolása és helyszíni szemle, valamint iii. ellenőrzési záróértekezlet.

Jelentés és döntéshozatal: az ellenőrzést végző csoport igazolási jelentést készít, amely az Erdészeti Minisztérium által megadott struktúrát követi. A jelentést, amely tartalmazza az esetlegesen feltárt meg nem felelések leírását és a tanúsításról hozott határozatot a megfelelőségértékelő testületnek az ellenőrzési záróértekezletet követő tizennégy napon belül át kell adnia az ellenőrzött szervezetnek és be kell nyújtania az Erdészeti Minisztériumnak.

Az ellenőrzést végző csoport megállapításait elsősorban arra használják fel, hogy döntést hozzanak a megfelelőségértékelő testület által lefolytatott igazolási ellenőrzés eredményéről. A megfelelőségértékelő testület határoz arról, hogy az ellenőrzést végző csoport jelentése alapján kiállítja-e a jogszerűségi tanúsítványt.

Meg nem felelés esetén a megfelelőségértékelő testület nem állít ki jogszerűségi tanúsítványt, ezáltal a faanyag nem kerülhet be az igazoltan jogszerű faanyagok ellátási láncába. A meg nem felelés korrigálása után a gazdasági szereplő ismét kérelmezheti a jogszerűség igazolását.

A megfelelőségértékelő testület által az igazolás során észlelt szabálysértéseket bejelentik az Erdészeti Minisztériumnak, és ezekkel az illetékes hatóságok foglalkoznak a közigazgatási vagy bírósági eljárásoknak megfelelően. Ha egy gazdasági szereplő esetében felmerül az előírások megsértésének gyanúja, akkor a tartományi és körzeti hatóságok határozhatnak a gazdasági szereplők működésének leállításáról.

Jogszerűségi tanúsítvány kiállítása és újbóli tanúsítás: a megfelelőségértékelő testület jogszerűségi tanúsítványt állít ki, ha az ellenőrzött szervezetről bebizonyosodik, hogy teljes mértékben megfelel a jogszerűségi előírásban szereplő mutatóknak és ellenőrzési szempontoknak, ideértve a faanyag-ellátási lánc ellenőrzésére vonatkozó szabályokat is.

A megfelelőségértékelő testület bármikor beszámolhat az Erdészeti Minisztériumnak a kiállított, módosított, felfüggesztett és visszavont tanúsítványokról, és háromhavonta jelentést készít. Az Erdészeti Minisztérium ezután a honlapján közzéteszi ezeket a jelentéseket.

Az ellenőrzött szervezet engedélyének típusától függően a jogszerűségi tanúsítvány háromtól tíz évig terjedő ideig érvényes, az érvényességi idő lejárta után pedig újbóli tanúsítással kapcsolatos ellenőrzésnek kell alávetni a gazdasági szereplőt. Az újbóli tanúsítást a tanúsítvány érvényességének lejárta előtt kell elvégezni.

Felülvizsgálat: az ellenőrzött szervezet engedélyének típusától függően a jogszerűségi tanúsítvánnyal rendelkező gazdasági szereplőket éves vagy kétéves felülvizsgálatnak kell alávetni, amely a fentiekben összefoglalt igazolási tevékenységek elveit követi. A megfelelőségértékelő testület emellett az ütemezettnél korábban is végezhet felülvizsgálatot, amennyiben az igazolás hatályát kiterjesztették.

A felülvizsgálatot végző csoport felülvizsgálati jelentést készít. A jelentés egy példányát, amely tartalmazza az esetlegesen feltárt meg nem felelések leírását, benyújtja az Erdészeti Minisztériumnak. A felülvizsgálat során észlelt meg nem felelések a jogszerűségi tanúsítvány felfüggesztését vagy visszavonását eredményezik.

Különleges ellenőrzések: a jogszerűségi tanúsítvánnyal rendelkező gazdasági szereplők kötelesek értesíteni a megfelelőségértékelő testületet minden olyan, a tulajdonlásban, a szerkezetben, a vezetésben és a működésben bekövetkező jelentős változásról, amely a tanúsítvány érvényességi ideje alatt befolyásolhatja a jogszerűség-ellenőrzések minőségét. A megfelelőségértékelő testület különleges ellenőrzést végezhet a független megfigyelők, a kormányzati intézmények vagy egyéb érdekelt felek részéről esetlegesen felmerülő panasz vagy jogvita kivizsgálása céljából, vagy a gazdasági szereplő által a jogszerűség-ellenőrzések minőségét befolyásoló változásokról készített jelentés kézhezvételekor. A megfelelőségértékelő testületek akkor is különleges ellenőrzéseket végeznek, ha a gazdasági szereplő bejelenti lefoglalt faanyag feldolgozására vonatkozó szándékát.

5.3.   Szállítói megfelelőségi nyilatkozat és belső ellenőrzések alkalmazásával végzett jogszerűség-igazolás

A szállítói megfelelőségi nyilatkozat az SNI/ISO 17050 szabványon alapuló, az ISO/IEC 17000 szabvány értelmében vett „saját nyilatkozat”, azaz saját felelősségre tett nyilatkozat annak felülvizsgálatát követően, hogy igazolást nyert bizonyos konkrét követelmények teljesítése.

A szállítói megfelelőségi nyilatkozatot használhatják i. magán-erdőtulajdonosok, ii. nyilvántartott faanyaglerakatok (csak olyan faanyaglerakatok, amelyek kizárólag magántulajdonban álló erdőkből/földekről kapnak faanyagot, illetve SVLK-tanúsítvánnyal ellátott faanyagot vesznek át a Perum Perhutanitól), iii. családi ipari vállalkozások/iparosok/kézművesek, iv. olyan nyersanyagipari és feldolgozóipari vállalkozások, amelyek kizárólag magántulajdonban álló erdőkből/földekről származó faanyagot dolgoznak fel, és nem rendelkeznek kiviteli engedéllyel. A szállítói megfelelőségi nyilatkozat a) magántulajdonban álló erdőkből/földekről származó faanyagokra, b) út menti területek és temetők regenerációjából származó faanyagokra, c) újrahasznosított és bontott faanyagokra, és d) importált faanyagra és fatermékekre vonatkozik.

A szállítói megfelelőségi nyilatkozat a szállítóról, a termékekről és forrásaikról, a fuvarokmányokról, a termékek átvevőjéről és a kibocsátás időpontjáról tartalmaz információt. A magán-erdőtulajdonosok által kibocsátott szállítói megfelelőségi nyilatkozatnak a faanyag származási helye szerinti terület tulajdonjogáról is tartalmaznia kell igazolást. A szállítói megfelelőségi nyilatkozatot a faanyag-adminisztrációs előírások szerinti fuvarokmányhoz kell csatolni. A szállítói megfelelőségi nyilatkozat kibocsátására és a kapcsolódó ellenőrzésekre vonatkozó részletes eljárásokat a faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszerrel kapcsolatos iránymutatások tartalmazzák.

A magán-erdőtulajdonosok által kibocsátott szállítói megfelelőségi nyilatkozat átvevőjének az adásvételi szerződés aláírását megelőzően és a szerződés aláírását követően évente legalább egyszer belső ellenőrzést kell végeznie a szállítói megfelelőségi nyilatkozatban foglalt információk helytállóságának ellenőrzése érdekében, és ezt dokumentálnia kell. A faanyaglerakatok által kibocsátott szállítói megfelelőségi nyilatkozatban foglalt információt a rönkök származási forrásának nyomonkövethetősége érdekében a szállítói megfelelőségi nyilatkozat átvevője (nyersanyagipari vagy feldolgozóipari vállalkozás) ellenőrzi háromhavonta. Amennyiben az átvevő rendelkezik tanúsítással, az ilyen ellenőrzések tényét a megfelelőségértékelő testület az átvevő SVLK-tanúsítványának ellenőrzése során az iratok felülvizsgálata útján ellenőrzi. Ezenfelül az Erdészeti Minisztérium véletlenszerű ellenőrzéseket is végezhet, amelyeket szerződés alapján megfelelő felkészültségű harmadik felek is elláthatnak. Ha visszaélés vagy szabálytalanság gyanúja merül fel, az Erdészeti Minisztérium különleges ellenőrzéseket végezhet a szállítói megfelelőségi nyilatkozatot használó gazdasági szereplőnél.

A jogszerűséget igazoló dokumentum/FLEGT-engedély hatálya alá tartozó minden faterméknek SVLK-tanúsítvánnyal és/vagy szállítói megfelelőségi nyilatkozattal rendelkező ellátási láncból kell származnia. Szállítói megfelelőségi nyilatkozat hatálya alá tartozó faanyag és fatermékek nem szállíthatók közvetlenül a nemzetközi piacokra. Ilyen kivitelre csak egy SVLK-tanúsítvánnyal rendelkező gazdasági szereplőn keresztül kerülhet sor.

5.4.   Az importált faanyag és fatermékek jogszerűségének igazolása

A kereskedelmi miniszter 78/M-DAG/PER/10/2014. sz. rendelete előírja, hogy az importált faanyag és fatermékek esetében a kitermelési országban szükséges a jogszerűség bizonyítása. Ebben az összefüggésben a szállítói megfelelőségi nyilatkozat a behozatalnál is szerepet kap. Csak nyilvántartott importőrök (kereskedők) és feldolgozók importálhatnak faanyagot és/vagy fatermékeket Indonéziába. Ezek a gazdasági szereplők kötelesek kellő gondossággal eljárni faanyag és/vagy fatermékek behozatala során annak a kockázatnak a minimalizálása érdekében, hogy illegálisan kitermelt faanyag kerül az indonéz ellátási láncba. A nyilatkozaton kötelesek feltüntetni a termékek HR-kódját, a hajóraklevél számát, a kitermelési országokat, a származási országot, a faanyag jogszerűségének bizonyítékát és a kiviteli kikötőt. A kellő gondosságon alapuló eljárás kiterjed az adatgyűjtésre, a kockázatelemzésre és a kockázatcsökkentésre. Az eljárások elvégzésére az Erdészeti Minisztérium SILK online rendszerének használatával kerül sor. A minisztérium behozatali ajánlást bocsát ki a Kereskedelmi Minisztérium részére, miután értékelte a gazdasági szereplő által elvégzett valamennyi kellő gondosságon alapuló eljárást.

A megfelelőségértékelő testület az importőr ellenőrzése során elvégzi az alkalmazott kellő gondosságon alapuló rendszer iratainak felülvizsgálatát. A kellő gondosságon alapuló rendszerre és a kapcsolódó ellenőrzésekre vonatkozó részletes eljárásokat a faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszerrel kapcsolatos iránymutatások és a kapcsolódó behozatali szabályok tartalmazzák.

5.5.   Kormányzati felelősség a végrehajtás iránt

Az Erdészeti Minisztérium, valamint a tartományi és körzeti erdészeti irodák feladata a faanyag-ellátási lánc ellenőrzése, valamint a kapcsolódó dokumentumok (például éves munkatervek, rönkkitermelési jelentések, rönkökre vonatkozó kimutatások, fuvarokmányok, a rönkökre/nyersanyagra/feldolgozott termékekre vonatkozó kimutatások és termelési ellenőrző lajstromok) vizsgálata. Ellentmondás esetén az erdészeti tisztségviselők megtagadhatják az ellenőrzési okmányok jóváhagyását, ami a működés felfüggesztését eredményezi.

Az erdészeti tisztségviselők vagy független megfigyelők által észlelt szabálysértésekről értesíteni kell a megfelelőségértékelő testületet, és amennyiben ezek igazolást nyernek, a megfelelőségértékelő testület felfüggesztheti vagy visszavonhatja a már kiállított jogszerűségi tanúsítványt. Az erdészeti tisztségviselők a szabályozási eljárásoknak megfelelően végrehajthatják a megfelelő utólagos intézkedéseket.

Az Erdészeti Minisztérium a megfelelőségértékelő testületek által kibocsátott igazolási jelentésekből és későbbi felülvizsgálati és különleges ellenőrzési jelentésekből is kap példányt. A megfelelőségértékelő testületek, az erdészeti tisztségviselők vagy a független megfigyelők által észlelt szabálysértésekről tájékoztatni kell az érintett feleket, és e szabálysértéseket a közigazgatási vagy bírósági eljárásoknak megfelelően kell kezelni. Ha egy gazdasági szereplő esetében felmerül az előírások megsértésének gyanúja, akkor a tartományi és körzeti hatóságok határozhatnak a gazdasági szereplő működésének felfüggesztéséről vagy leállításáról. A megfelelőségértékelő testület haladéktalanul visszavonja a jogszerűségi tanúsítványokat, ha valamely szereplő már nem teljesíti a jogszerűségi előírások követelményeit.

Az Erdészeti Minisztérium eseti munkacsoportot (nyomonkövetési csoportot) állít fel, amelynek feladata a jogszerűségi tanúsítványok és/vagy a jogszerűséget igazoló dokumentum/FLEGT-engedély kibocsátásával kapcsolatos bármely bejelentett jogsértés eseti alapon történő felderítése és kivizsgálása.

6.    FLEGT-engedélyezés

A jogszerű fatermékek indonéz kiviteli engedélye az úgynevezett jogszerűséget igazoló dokumentum. Ez olyan kiviteli engedély, amely igazolja, hogy az exportált fatermékek megfelelnek a II. mellékletben meghatározott indonéz jogszerűségi előírások követelményeinek, és olyan ellátási láncból származnak, amelyben megfelelő ellenőrzéseket végeznek annak elkerülése érdekében, hogy az ellátási láncba jogszerűségi igazolás nélküli forrásból származó faanyag kerüljön. Az engedélyező hatóságként (LA) eljáró LV-k állítják ki a jogszerűséget igazoló dokumentumot, amely FLEGT-engedélyként szolgál az Unióba küldött szállítmányok esetében, miután a felek megállapodtak a FLEGT engedélyezési rendszer bevezetéséről.

A FLEGT-engedélyek/jogszerűséget igazoló dokumentumok kibocsátására vonatkozó eljárásokat a faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszerrel kapcsolatos iránymutatások tartalmazzák.

Az Erdészeti Minisztérium engedélyinformációs egységet hozott létre, amely az összes jogszerűséget igazoló dokumentum/FLEGT-engedély példányait és az LA-k meg nem felelésről szóló jelentéseit tároló elektronikus adatbázist működtet. Az engedélyinformációs egység az Unió illetékes hatóságai számára online hozzáférést biztosít az adatbázisaihoz. Amennyiben egy adott FLEGT-engedély valódiságát, teljességét és érvényességét illetően kérdés merül fel, az Európai Unióban lévő illetékes hatóság a SILK online adatbázis használatával képes lesz az engedélyben található információk ellenőrzésére. További információért az Unió illetékes hatóságai felvehetik a kapcsolatot az engedélyinformációs egységgel, amely szükség esetén kapcsolatba lép az adott LA-val.

A jogszerűséget igazoló dokumentumot/FLEGT engedélyt a szállítmány kivitelt megelőző összeállításának helyén állítják ki. Az eljárás a következő:

7.    Megfigyelés

A faanyagokra vonatkozó indonéz jogszerűség-igazolási rendszer magában foglalja a civil társadalom által végzett megfigyelést (független megfigyelést). Annak érdekében, hogy a rendszer még megbízhatóbb legyen a FLEGT önkéntes partnerségi megállapodások számára, átfogó értékelési összetevő került bele.

A független megfigyelést a civil társadalom végzi annak felmérése céljából, hogy a gazdasági szereplők, az LP-k, az LV-k és az LA-k megfelelnek-e a faanyagokra vonatkozó indonéz jogszerűség-igazolási rendszer által támasztott követelményeknek, ideértve az akkreditációs szabványokat és iránymutatásokat is. A civil társadalom ebben az összefüggésben az indonéz jogalanyokat, így a nem kormányzati szervezeteket, közösségeket, valamint az egyes indonéz állampolgárokat jelenti.

Az időszakos értékelés célja, hogy független felek bevonásával igazolja, hogy a faanyagokra vonatkozó indonéz jogszerűség-igazolási rendszer az előírásoknak megfelelően működik, mivel ezáltal fokozható a kiállított FLEGT-engedélyek hitelessége. Az időszakos értékeléshez a független megfigyelés megállapításait és ajánlásait használják fel. Az időszakos értékelés feladatmeghatározása a VI. mellékletben található.

FÜGGELÉK

Az ellátási lánc ellenőrzése

Az V. mellékletben írtak szerint a különböző ellátási láncok teljes útján a gazdasági szereplők nyilatkozatain és nyilvántartásaiban (pl. fuvarokmányokon és kimutatásokon) fel kell tüntetni azt, hogy a faanyag vagy a fatermékek rendelkeznek-e SVLK-tanúsítvánnyal, a jogszerűségüket szállítói megfelelőségi nyilatkozat igazolja-e, vagy lefoglalt forrásból származnak-e.

1.   AZ ÁLLAMI TULAJDONBAN LÉVŐ ERDŐKBŐL SZÁRMAZÓ FAANYAGOK ELLÁTÁSI LÁNCÁN VÉGZETT OPERATÍV ELLENŐRZÉS LEÍRÁSA

Az állami tulajdonban lévő erdőkből (természetes erdők és erdőültetvények) származó faanyagok ellátási láncán végzett operatív ellenőrzést az erdészeti miniszter faanyag-adminisztrációról szóló P.41/Menhut-II/2014. sz. és P.42/Menhut-II/2014. sz. rendeletei szabályozzák. Idetartozik az erdészeti miniszter P.43/Menhut-II/2014. sz. rendelete a faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszer előírásairól, amelyet 2014 augusztusában az erdőhasznosítási főigazgatóság P.14/VI-BPPHH/2014. sz. műszaki iránymutatása és SE 8/VI-BPPHH/2014. sz. körlevele követett.

Az igazolással, adategyeztetéssel és a meg nem felelés kezelésével kapcsolatos valamennyi eljárást és döntéshozatalt az ellátási lánc összes alább felsorolt szakaszában alkalmazni kell az állami tulajdonban lévő erdőkre kibocsátott mindenfajta erdészeti engedélyre: természetes erdőkre vonatkozó koncessziók (IUPHHK-HA/HPH), ipari erdőállományra vonatkozó koncessziók (IUPHHK-HT/HPHTI), ökoszisztéma helyreállítására vonatkozó koncessziók (IUPHHK-RE), erdőültetvénnyel való gazdálkodásra vonatkozó jog (Perum Perhutani), közösségi erdőültetvényre vonatkozó koncessziók (IUPHHK-HTR), közösségi erdőgazdálkodásra vonatkozó koncessziók (IUPHHK-HKM), faluközösségi erdőgazdálkodásra vonatkozó koncessziók (IUPHHK-HD), újraerdősített területekről származó faanyag hasznosítására vonatkozó koncessziók (IUPHHK-HTHR) és nem erdei területeken vagy átváltható erdőgazdálkodási területen belüli faanyag-hasznosításra vonatkozó koncessziók (IPK). Ezeket az eljárásokat és szabályokat az erdészeti miniszter faanyag-adminisztrációról szóló P.41/Menhut-II/2014. sz. és P.42/Menhut-II/2014. sz. rendeletei szabályozzák.

A természetes erdőkre vonatkozó koncesszióból származó fakitermelési engedéllyel rendelkező valamennyi gazdasági szereplő köteles az összes termelési adatát bevallani az országos online nyomonkövetési rendszerben az ellátási lánc minden egyes szakaszára vonatkozóan, az erdészeti koncessziós területtől kezdve a köztes rönktelepig és a nyersanyagiparig.

1.1.    Kitermelési terület

1.2.    Rönklerakóhely

1.3.    Rönktelep

A rönköket a rönklerakóhelyről a rönktelepre szállítják, ahonnan vagy rögtön egy feldolgozóüzembe, egy köztes rönktelepre vagy egy nyilvántartott faanyaglerakatba kerülnek.

1.4.    Köztes rönktelep

A rönkök akkor kerülnek a köztes rönktelepre, ha a koncessziós területről nem szállítják őket rögtön a fűrésztelepre. A köztes rönktelepeket különösen akkor használják, ha a rönköket szigetek között kell szállítani, vagy ha megváltozik a szállítás módja.

A köztes rönktelep állami erdőben történő létesítésére vonatkozó engedélyt a körzeti erdészeti hivatal adja az engedély jogosultja által benyújtott javaslat alapján. A köztes rönktelepre vonatkozó engedély érvényességi ideje három év, de az erdészeti tisztségviselő által végrehajtott felülvizsgálat és jóváhagyás után meghosszabbítható. A köztes rönktelep állami erdőn kívül történő létesítéséhez nem szükséges semmiféle külön engedély, és arról az engedély jogosultja határoz.

2.   A MAGÁNTULAJDONBAN LÉVŐ ERDŐKBŐL/FÖLDEKRŐL SZÁRMAZÓ FAANYAGOK ELLÁTÁSI LÁNCÁN VÉGZETT OPERATÍV ELLENŐRZÉS LEÍRÁSA

A magántulajdonban lévő erdőkben/földeken végzett fakitermelési műveleteket az erdészeti miniszter P.30/Menhut-II/2012. sz. rendelete (a továbbiakban: a rendelet) szabályozza.

Nincsenek olyan jogi követelmények, amelyek előírnák az erdők/földek magántulajdonosai számára, hogy azonosító címkéket vagy jelzéseket helyezzenek el a kitermelés céljából nyilvántartásba vett fákon vagy a rönkökön. A magántulajdonban lévő erdőkben/földeken kitermelt faanyagot általában nem tárolják rönktelepeken vagy köztes rönktelepeken.

A magántulajdonban lévő erdőkből/földekről származó faanyagra vonatkozóan eltérő ellenőrzési eljárásokat kell alkalmazni a földhasználati jogcím megszerzésekor már a földön álló fákból nyert rönkök és a földhasználati jogcím megszerzése után ültetett fákból nyert rönkök esetében is. Az eljárás a fafajtól függően is eltérő lehet. Az erdészetierőforrás-szolgáltatási díj, az Újraerdősítési Alap részére fizetendő díj és a kivágott fák utáni díj megfizetése a földhasználati jogcím megszerzésekor már földön álló fákból származó rönkökre vonatkozik, a földhasználati jogcím megszerzése után ültetett fákból származó rönkökre nem.

A földhasználati jogcím megszerzése után ültetett fákból származó rönkök esetében két eshetőség áll fenn:

A földhasználati jogcím megszerzése előtt a földön álló fákból kinyert rönkök esetében a körzeti erdészeti tisztségviselő állítja ki a fuvarokmányokat. Az ilyen faanyagnak SVLK-tanúsítvánnyal kell rendelkeznie.

2.1.    Kitermelési terület/rönklerakóhely

3.   A LERAKATOK SZÁMÁRA ÉS IPARI FELHASZNÁLÁSRA SZÁNT FAANYAGOK ELLÁTÁSI LÁNCÁN VÉGZETT OPERATÍV ELLENŐRZÉS LEÍRÁSA

A nyilvántartott faanyaglerakatok és feldolgozottfaanyag-lerakatok sajátos gazdasági szereplők az ellátási láncon belül. Ezek a gazdasági szereplők kereskedőként faanyagot és fatermékeket vásárolnak, tárolnak és értékesítenek más gazdasági szereplők részére anélkül, hogy részt vennének az előállítási vagy feldolgozási folyamatokban.

A nyilvántartott faanyaglerakatok és feldolgozottfaanyag-lerakatok engedélyeinek három különféle típusa létezik:

3.1.    Állami erdőkből és/vagy behozatalból származó fával foglalkozó nyilvántartott faanyaglerakat (TPT-KB)

Az állami erdőkből és behozatalból származó fával foglalkozó nyilvántartott faanyaglerakat (TPT-KB) akkor jut szerephez, ha a rönköket nem szállítják közvetlenül a fűrésztelepre a koncessziós területről és/vagy a köztes rönktelepekről és/vagy más TPT-KB-ból, illetve importált faanyag (rönkök) esetében.

A TPT-KB létesítésére vonatkozó engedélyt az erdészeti hivatal adja az engedély jogosultja által benyújtott javaslat alapján. A TPT-KB működési engedélyének érvényességi ideje három év, de az erdészeti tisztségviselő által végrehajtott felülvizsgálat és jóváhagyás után meghosszabbítható.

A TPT-KB üzemeltetői csak akkor használhatnak szállítói megfelelőségi nyilatkozatot, ha kizárólag behozatalból származó faanyagot és/vagy SVLK-tanúsítvánnyal rendelkező, a Perum Perhutani területéről származó faanyagot használnak fel. Ha faanyagforrásaik bármelyike állami erdőkből származó faanyagot tartalmaz (a Perum Perhutani területéről származó, tanúsítvánnyal rendelkező faanyag kivételével), akkor SVLK-tanúsítvánnyal kell rendelkezniük.

3.2.    Magántulajdonban álló erdőkből/földekről származó fával foglalkozó nyilvántartott faanyaglerakat és/vagy feldolgozottfaanyag-lerakat (TPT)

A magántulajdonban álló erdőkből/földekről származó fával foglalkozó nyilvántartott faanyaglerakatokat és/vagy feldolgozottfaanyag-lerakatokat (TPT) akkor használják, ha a rönköket és/vagy a feldolgozott faanyagot nem szállítják közvetlenül a fűrésztelepre a magántulajdonban álló erdőkből/földekről és/vagy más TPT-ből.

A TPT létesítésére vonatkozó engedélyt az erdészeti hivatal adja az engedély jogosultja által benyújtott javaslat alapján. A TPT-engedélyt az erdészeti tisztségviselő vizsgálja felül és hagyja jóvá.

A TPT-t működtető gazdasági szereplők csak akkor használhatnak szállítói megfelelőségi nyilatkozatot, ha nem rendelkeznek SVLK-tanúsítvánnyal.

A TPT-t működtető gazdasági szereplők kizárólag magántulajdonban álló erdőkben/földeken álló, telepített fából származó faanyagot és/vagy feldolgozott faanyagot használhatnak.

3.3.    Nyersanyagipar/integrált ipar

3.4.    Az állami erdőkből és/vagy behozatalból származó faanyaggal foglalkozó nyilvántartott feldolgozottfaanyag-lerakatok (TPT-KO)

Az állami erdőkből és/vagy behozatalból származó fával foglalkozó nyilvántartott feldolgozottfaanyag-lerakatok (TPT-KO) olyan feldolgozottfaanyag-lerakatok, amelyekbe elsődleges feldolgozást végző üzemekből és/vagy más TPT-KO-któl és/vagy behozatalból érkezik feldolgozott faanyag. A TPT-KO-kból származó fatermékeket másodlagos feldolgozást végző üzemek részére, más TPT-KO-k, családi ipari vállalkozások, nyilvántartott exportőrök és/vagy végfelhasználók számára értékesítik.

A TPT-KO létesítésére vonatkozó engedélyt a körzeti erdészeti hivatal adja az engedély jogosultja által benyújtott javaslat alapján. A TPT-KO működési engedélyének érvényességi ideje öt év, de a körzeti erdészeti tisztségviselő által végrehajtott felülvizsgálat és jóváhagyás után meghosszabbítható.

A TPT-KO üzemeltetői csak akkor használhatnak szállítói megfelelőségi nyilatkozatot, ha kizárólag importált feldolgozott faanyagból származó fatermékeket használnak fel. Ha feldolgozott fatermékeik bármelyike természetes erdőkből származó feldolgozott faanyagot tartalmaz, akkor SVLK-tanúsítvánnyal kell rendelkezniük.

3.5.    Feldolgozóipar

4.   KIVITEL

Az állami tulajdonban lévő erdőkből és a magántulajdonban lévő erdőkből/földekről származó faanyag kivitelére azonos eljárások és adategyeztetési folyamatok vonatkoznak.

▼B

VI. MELLÉKLET

FELADATMEGHATÁROZÁS AZ IDŐSZAKOS ÉRTÉKELÉSHEZ

1.   CÉLOK

Az időszakos értékelés független harmadik fél, az úgynevezett értékelő által végzett független értékelés. Az időszakos értékelés célja annak igazolása, hogy a faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszer az előírásoknak megfelelően működik, mivel ezáltal fokozható az e megállapodás alapján kiállított FLEGT-engedélyek hitelessége.

2.   HATÁLY

Az időszakos értékelés a következőkre terjed ki:

3.   EREDMÉNY

Az időszakos értékelés eredményeként rendszeresen jelentések készülnek az értékeléssel a rendszerben azonosított hiányosságok és gyenge pontok korrigálásához végrehajtandó intézkedésekkel kapcsolatos megállapításairól és ajánlásairól.

4.   FŐ TEVÉKENYSÉGEK

Az időszakos értékelési tevékenységek többek között az alábbiakat foglalják magukban:

5.   AZ ÉRTÉKELÉS MÓDJA

6.   AZ ÉRTÉKELŐ KÉPESÍTÉSEI

Az értelőnek illetékes, független és pártatlan harmadik félnek kell lennie, aki megfelel az alábbi követelményeknek:

7.   JELENTÉSTÉTEL

8.   TITOKTARTÁS

Az értékelő megőrzi a tevékenységei végrehajtása során kapott adatok titkosságát.

9.   KINEVEZÉS, GYAKORISÁG ÉS FINANSZÍROZÁS

VII. MELLÉKLET

FELADATMEGHATÁROZÁS A FÜGGETLEN PIACI MEGFIGYELÉSHEZ

1.   A FÜGGETLEN PIACI MEGFIGYELÉS CÉLJA

A független piaci megfigyelés a független harmadik fél, az úgynevezett megfigyelő által végzett piaci megfigyelés. A független piaci megfigyelés célja a FLEGT-engedéllyel rendelkező indonéz faanyagok uniós piacon belüli elfogadottságával kapcsolatos információk gyűjtése és elemzése, valamint a fát és fatermékeket piaci forgalomba bocsátó piaci szereplők kötelezettségeinek meghatározásáról szóló, 2010. október 20-i 995/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és a kapcsolódó kezdeményezések, például a közbeszerzési és magánbeszerzési politikák hatásainak vizsgálata.

2.   HATÁLY

A független piaci megfigyelés a következőkre terjed ki:

3.   EREDMÉNY

A független piaci megfigyelés eredményeként a megállapodás végrehajtásával foglalkozó vegyes bizottság rendszeresen jelentéseket kap, amelyek a FLEGT-engedéllyel rendelkező indonéz faanyagok Unión belüli helyzetének erősítését és az illegálisan kitermelt faanyag uniós forgalomba hozatalának megelőzésére tett, piaccal kapcsolatos intézkedések hatékonyabb végrehajtását szolgáló intézkedésekkel kapcsolatos megállapításokat és ajánlásokat tartalmazzák.

4.   FŐ TEVÉKENYSÉGEK

A független piaci megfigyelés többek között az alábbiakra terjed ki:

5.   A MEGFIGYELÉS MÓDJA

6.   A FÜGGETLEN PIACI MEGFIGYELŐ KÉPESÍTÉSEI

A megfigyelő:

7.   JELENTÉSTÉTEL

8.   TITOKTARTÁS

A megfigyelő megőrzi a tevékenységei végrehajtása során kapott adatok titkosságát.

9.   KINEVEZÉS, GYAKORISÁG ÉS FINANSZÍROZÁS

VIII. MELLÉKLET

A FAANYAGOKRA VONATKOZÓ INDONÉZ JOGSZERŰSÉG-IGAZOLÁSI RENDSZER MŰKÖDŐKÉPESSÉGÉNEK ÉRTÉKELÉSÉRE SZOLGÁLÓ KRITÉRIUMOK

HÁTTÉR

Független technikai értékelést kell végezni a faanyagokra vonatkozó indonéz jogszerűség-igazolási rendszeren, mielőtt megindulhatna az Unióba exportálandó faanyagok FLEGT-engedélyezése. A technikai értékelés céljai a következők: i. a faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszer gyakorlatban való működésének vizsgálata annak megállapítására, hogy meghozza-e a várt eredményeket, valamint ii. a faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszeren e megállapodás aláírása után végrehajtott módosítások vizsgálata.

Az értékelés kritériumai az alábbiak:

1.   A JOGSZERŰSÉG FOGALMÁNAK MEGHATÁROZÁSA

A jogszerűen előállított fatermék fogalmát Indonézia hatályos jogszabályai alapján kell meghatározni. Az alkalmazott meghatározásnak egyértelműnek, objektív módon igazolhatónak és a gyakorlatban alkalmazhatónak kell lennie, ezenkívül legalább azokat a jogszabályokat és előírásokat kell magában foglalnia, amelyek az alábbiakra vonatkoznak:

Fő kérdések:

A jogszerűség-fogalom módosítása esetén felmerülő fő kérdések:

2.   AZ ELLÁTÁSI LÁNC ELLENŐRZÉSE

Az ellátási lánc ellenőrzésére szolgáló rendszereknek hitelt érdemlően biztosítaniuk kell a fatermékek visszakövethetőségét az ellátási lánc mentén a kitermelés vagy a jogszerű behozatal helyétől a kivitel helyéig. Nem szükséges minden esetben a rönk, rönkszállítmány vagy fatermék kiviteli helytől származási erdőig való fizikai visszakövethetőségének a biztosítása, viszont ez mindig szükséges az erdő és az első összekeveredési hely (például fatelep vagy feldolgozóüzem) között.

2.1.   Hasznosítási jogok

Egyértelműen körül kell határolni azokat a területeket, ahol erdőállományokra vonatkozó használati jogokat ítéltek oda, és meg kell határozni e jogok jogosultjait.

Fő kérdések:

2.2.   Az ellátási lánc ellenőrzésére szolgáló módszerek

Hatékony mechanizmusok segítségével a fa az ellátási láncban a kitermelés helyétől a kivitel helyéig nyomon követhető. A fa azonosítására többféle módszert lehet alkalmazni, az egyedi tételek címkézésétől kezdve a rakományt vagy a tételt kísérő okmányok áttekintéséig. A választott módszernek figyelembe kell vennie a faanyag típusát és értékét, illetve az ismeretlen eredetű vagy illegálisan kitermelt faanyaggal való keveredés kockázatát.

Fő kérdések:

2.3.

Mennyiségi adatok kezelése Az ellátási lánc minden szakaszában határozott és hatékony mechanizmusok biztosítják a fa- és fatermékmennyiségek mérését és rögzítését, ideértve a lábon álló fa térfogatára vonatkozó, kitermelés előtti megbízható és pontos becsléseket az egyes kitermelési területeken. Fő kérdések: — Szolgáltat-e az ellenőrző rendszer bejövő és kimenő mennyiségi adatokat – ideértve adott esetben átváltási arányszámokat – az ellátási lánc következő szakaszaiban: — lábon álló fa; — rönkök az erdőben (lerakóhelyeken); — szállított és tárolt faanyag (rönktelepek/rönktavak, átmeneti rönktelepek/rönktavak); — az anyagok feldolgozóüzembe való beérkezése és tárolása; — a gyártósorokon való belépés és onnan kilépés; — a feldolgozott termékek tárolása a feldolgozóüzemben; — a feldolgozóüzemből való kilépés és szállítás; — a kivitel helyére történő beérkezés. — Mely szervezetek felelősek a mennyiségi adatok nyilvántartásának vezetéséért? –Rendelkeznek-e ezek a szervezetek elegendő humán és tárgyi erőforrásokkal? — Hogyan ellenőrizhető az adatok minősége? — Olyan módon rögzítették-e a mennyiségi adatokat, hogy a mennyiségek a lánc megelőző és következő elemeivel időben összevethetők? — Mely információkat hozzák nyilvánosságra az ellátási lánc ellenőrzéséről? Hogyan férhetnek hozzá az érdekelt felek ezekhez az információkhoz?

2.4.

Igazoltan jogszerű faanyag elkülönítése ismeretlen eredetű faanyagtól Fő kérdések: — Kellő számú ellenőrzést folytatnak-e annak érdekében, hogy kizárják az ismeretlen eredetű, illetve a jogszerű kitermelési jog hiányában kivágott fákat? — Milyen ellenőrző intézkedéseket alkalmaznak annak biztosítása érdekében, hogy az igazolt és a nem igazolt anyagokat elkülönítsék az ellátási láncban?

2.5.

Importált fatermékek Megfelelő ellenőrzéseket végeznek annak megvizsgálása érdekében, hogy az importált fatermékek behozatala jogszerű volt-e. Fő kérdések: — Hogyan igazolható a fatermékek behozatalának jogszerűsége? — Milyen dokumentumok szükségesek a kitermelési ország azonosításához, valamint az V. mellékletnek megfelelően annak igazolásához, hogy az importált termékek jogszerűen kitermelt faanyagból származnak? — Azonosítja-e a faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszer az importált fatermékeket a teljes ellátási lánc mentén egészen addig, amíg azokat össze nem keverik a feldolgozott termékek előállítása céljából? — Importált fa használata esetén azonosítható-e a FLEGT-engedélyen a kitermelési ország (préselt termékek esetén elhagyható)?

3.   IGAZOLÁSI ELJÁRÁSOK

Az igazolás megfelelő ellenőrzések lefolytatásából áll, amelyek célja a fa jogszerűségének biztosítása. Az igazolásnak kellően szigorúnak és hatékonynak kell lennie ahhoz, hogy a követelményeknek való bármely meg nem felelés – akár az erdőben, akár az ellátási lánc mentén – azonosítható legyen, és haladéktalanul meghozzák az ezek korrigálásához szükséges intézkedéseket.

3.1.   Szervezet

Az igazolást harmadik szervezet végzi, amely megfelelő erőforrásokkal, irányítási rendszerrel, valamint képesített és képzett személyzettel, valamint az összeférhetetlenségek ellenőrzésére irányuló határozott és hatékony mechanizmusokkal rendelkezik.

Fő kérdések:

3.2.   Igazolás a jogszerűség fogalmának meghatározására figyelemmel

Egyértelműen meg van határozva, hogy mit kell igazolni. Az igazolás módszertana dokumentált, és biztosítja, hogy az eljárás szisztematikus, átlátható legyen, és igazoló adatokon alapuljon, azt rendszeres időszakonként elvégezzék, és a meghatározásban foglalt minden fogalmi elemre kiterjedjen.

Fő kérdések:

3.3.   Az ellátási lánc integritását ellenőrző rendszerek igazolása

Egyértelműen meghatározzák az igazolandó kritériumok és mutatók körét, ami a teljes ellátási láncra kiterjed. Az igazolás módszertana dokumentált, és biztosítja, hogy az eljárás szisztematikus, átlátható legyen, igazoló adatokon alapuljon, azt rendszeres időszakonként elvégezzék, a meghatározásban foglalt minden kritériumra és mutatóra kiterjedjen, valamint magában foglalja az adatoknak a lánc minden szakaszában történő rendszeres és gyors egyeztetését.

Fő kérdések:

3.4.   Panaszkezelési mechanizmusok

Megfelelő mechanizmusok biztosítják az igazolási eljárásból eredő panaszok és viták kezelését.

Fő kérdések:

3.5.   A meg nem felelés kezelésére szolgáló mechanizmusok

Megfelelő mechanizmusok biztosítják az igazolási eljárás során vagy panaszok és független megfigyelés révén azonosított meg nem felelési esetek kezelését.

Fő kérdések:

4.   A KIVITEL ENGEDÉLYEZÉSE

Indonézia engedélyező hatóságot jelölt ki, amely általános felelősséggel bír a jogszerűséget igazoló dokumentumok, illetve a FLEGT-engedélyek kiállítása terén. A FLEGT-engedélyeket az Unióba szánt egyes szállítmányokra állítják ki.

4.1.   Szervezeti felépítés

Fő kérdések:

4.2.   Jogszerűséget igazoló dokumentumok kiállítása és azok felhasználása FLEGT-engedélyezésre

Meghozták a megfelelő intézkedéseket a jogszerűséget igazoló dokumentumok FLEGT-engedélyezésre való használatához.

Fő kérdések:

4.3.   A kiállított FLEGT-engedélyekkel kapcsolatos kérdések

Megfelelő mechanizmus áll rendelkezésre az illetékes hatóságok FLEGT-engedélyekkel kapcsolatos kérdéseinek kezelésére a III. melléklet szerint.

Fő kérdések:

4.4.   Panaszkezelési mechanizmus

Megfelelő mechanizmus biztosítja az engedélyezésből eredő panaszok és viták kezelését. Ez a mechanizmus megfelelően képes az engedélyezési rendszer működésével kapcsolatos bármely panasz kezelésére.

Fő kérdések:

5.   FÜGGETLEN MEGFIGYELÉS

A faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszer egyéb elemeitől (vagyis az erdészeti erőforrás-gazdálkodásban vagy annak szabályozásában, illetve a független ellenőrzésben részt vevőktől) független megfigyelést az indonéziai civil társadalom végzi. Egyik legfontosabb célja, hogy az igazolás végrehajtásának megfigyelésével fenntartható legyen a faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszer hitelességét.

Indonézia hivatalosan elismerte a független megfigyelési funkciót, és lehetővé teszi, hogy a civil társadalom panaszt tegyen abban az esetben, ha szabálytalanságokat észlel az akkreditációs, az értékelési és az engedélyezési eljárás során.

Fő kérdések:

IX. MELLÉKLET

AZ INFORMÁCIÓK NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA

1.   BEVEZETÉS

A felek elkötelezettek annak biztosítása iránt, hogy az erdészettel kapcsolatos legfontosabb információkat a nyilvánosság elé tárják.

Ez a melléklet e célkitűzés teljesítéséről gondoskodik azáltal, hogy meghatározza: i. a nyilvánosságra hozandó, erdészettel kapcsolatos információk körét, ii. az információk közzétételéért felelős szerveket, valamint iii. az információk hozzáférhetőségét szolgáló mechanizmusokat.

A cél annak biztosítása, hogy (1) a vegyes bizottság tevékenységei e megállapodás végrehajtása során átláthatóak és érthetőek legyenek; (2) mechanizmus álljon a felek és az érdekelt felek rendelkezésére az erdészettel kapcsolatos információkhoz való hozzáférés céljából; (3) a faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszer működését erősítse az információk független megfigyeléshez való rendelkezésre állása; és (4) megvalósuljanak e megállapodás főbb célkitűzései. Az információk nyilvános hozzáférhetősége jelentősen hozzájárul Indonézia erdészeti irányításának erősítéséhez.

2.   INFORMÁCIÓELÉRÉSI MECHANIZMUS

Ez a melléklet összhangban van az információszabadságról szóló 14/2008. sz. indonéz jogszabállyal. E jogszabály értelmében minden közintézmény köteles előírásokat kidolgozni az információk nyilvánosság számára való hozzáférhetőségére vonatkozóan. A jogszabály négy információkategóriát különböztet meg: (1) rendszeresen rendelkezésre álló és aktívan terjesztett információk; (2) információk, amelyeket haladéktalanul elérhetővé kell tenni; (3) mindig rendelkezésre álló és kérésre közölt információk; és (4) korlátozott hozzáférésű vagy bizalmas információk.

Az Erdészeti Minisztérium, a tartományi és körzeti hivatalok, a nemzeti akkreditáló testület (KAN), a megfelelőségértékelő testület és az engedélyező hatóságok mind olyan intézmények, amelyek jelentős szerepet játszanak a faanyagokra vonatkozó jogszerűség-igazolási rendszer működésében, ezért feladatkörük részeként kötelesek közzétenni az erdészettel kapcsolatos információkat.

Az említett jogszabály végrehajtása érdekében az Erdészeti Minisztérium, a tartományi és körzeti hivatalok, valamint a KAN-t is ideértve más állami szervek kidolgozták vagy kidolgozzák az információ nyilvánosságra hozatalát szolgáló eljárásokat.

A KAN az ISO/IEC 17011:2004 szabvány 8.2 pontja (Az akkreditáló testület kötelezettségei) szerint köteles információkat nyilvánosságra hozni. Az igazoló szervek és az engedélyező hatóságok az erdészeti miniszter rendeletei, az ISO/IEC 17021:2006 8.1. pontja (Nyilvánosan hozzáférhető információk) és a 65:1996 sz. ISO/IEC útmutató 4.8. pontja (Dokumentáció) értelmében kötelesek információkat nyilvánosságra hozni.

A civil társadalmi szervezetek az erdészeti miniszter rendeletei szerint az erdészettel kapcsolatos információk fő forrásai között vannak.

Az erdészeti miniszter 2011. február 2-i P.7/Menhut-II/2011. sz. rendelete szerint az Erdészeti Minisztérium birtokában lévő információk iránti kérelmeket az Erdészeti Minisztérium Közönségkapcsolati Központjának igazgatójához kell intézni az „egyablakos” tájékoztatási politika jegyében. A megvalósításra vonatkozó további útmutatások kialakításán az Erdészeti Minisztérium folyamatosan dolgozik. A regionális, tartományi és körzeti erdészeti irodákban rendelkezésre álló információk közvetlenül hozzáférhetők.

E melléklet végrehajthatóságának biztosítása érdekében ki kell dolgozni és jóvá kell hagyni azokat az eljárásokat/iránymutatásokat/utasításokat amelyek alapján az említett intézmények megválaszolják a tájékoztatás iránti megkereséseket. Ezenkívül tisztázni kell az igazoló szervekre és az engedélyező hatóságokra vonatkozó jelentéstételi és az információk nyilvánosságra hozatalával kapcsolatos rendelkezéseket.

3.   A FAANYAGOKRA VONATKOZÓ JOGSZERŰSÉG-IGAZOLÁSI RENDSZER MŰKÖDÉSÉT ELLENŐRZŐ MEGFIGYELÉS ÉS ÉRTÉKELÉS ERŐSÍTÉSÉRE SZOLGÁLÓ INFORMÁCIÓK KATEGÓRIÁI

Jogszabályok és előírások: a jogszerűségi előírások között felsorolt összes jogszabály, előírás, szabvány és iránymutatás.

Föld- és erdőhasználati jogok odaítélése: földhasználati térképek és tartományi területrendezési tervek, a földhasználati jogok odaítélésének eljárásai, erdészeti koncessziós vagy erdőhasznosítási jogok és egyéb, kitermelési és feldolgozási jogok, valamint a kapcsolódó dokumentumok, például koncessziós térképek, erdőterület-felszabadítási engedély, földhasználati jogcímet igazoló okmányok és földhasználati jogcímeket ábrázoló térképek.

Erdőgazdálkodási gyakorlat: erdőhasznosítási tervek, éves munkatervek térképekkel és berendezésekre vonatkozó engedélyekkel együtt, az éves munkatervek kidolgozása során szükséges, engedéllyel érintett területen és annak közelében élő közösségekkel tartott konzultációs ülések jegyzőkönyvei, erdei fakitermelési munkaterv és annak mellékletei, környezeti hatásvizsgálati dokumentumok és a környezeti hatásvizsgálati jelentések kidolgozásához szükséges nyilvános konzultációs ülések jegyzőkönyvei, rönkkitermelési jelentések, valamint az állami tulajdonban lévő földterületen álló faállomány nyilvántartási adatai.

Szállítással és ellátási lánccal kapcsolatos információk, például a rönkök vagy erdészeti termékek fuvarokmányai és annak mellékletei, faanyagokra vonatkozó adategyeztetési jelentések, szigetek közötti faanyagszállításra vonatkozó, nyilvántartásba vételhez kapcsolódó okmányok, valamint a hajó azonosító adatait tartalmazó okmányok.

Feldolgozásra és iparra vonatkozó információk, például a vállalkozás alapító okirata, működési engedély és cégjegyzékszám, a környezeti hatásvizsgálatról készült jelentés, iparűzési engedély vagy ipari bejegyzési számok, erdészetitermék-nyersanyagipari iparialapanyag-ellátási tervek, az erdészeti termékek exportőrének nyilvántartásba vétele, nyersanyagokról és feldolgozott termékekről szóló jelentések, a feldolgozási jogok tulajdonosainak jegyzéke, valamint a feldolgozóipari vállalkozásokkal kapcsolatos információk.

Erdővel kapcsolatos díjak, például területalapú díjak és fizetési bizonylatként szolgáló számlák, valamint az újraerdősítési és erdészetierőforrás-szolgáltatási díjak fizetési megbízásai és számlái.

Igazolással és engedélyezéssel kapcsolatos információk: az akkreditációs eljárásokra vonatkozó minőségügyi útmutatás és előírás; mindegyik akkreditált megfelelőségértékelő testület neve és címe; az akkreditálás dátuma és érvényességének határideje; az akkreditáció köre; az egyes tanúsítványok kiállításában érintett megfelelőségértékelő testületi alkalmazottak (ellenőrök, döntéshozók) jegyzéke; az üzleti titoknak minősülő információk körének tisztázása; a nyilvános konzultációk időpontjának megismerését szolgáló ellenőrzési terv, a megfelelőségértékelő testület ellenőrzésre vonatkozó bejelentése; a megfelelőségértékelő testülettel folytatott nyilvános konzultációk a résztvevők névsorával együtt; az ellenőrzés eredményeinek nyilvánosan összefoglalója; az ellenőrző szerv által a tanúsítvány kiállításáról készített összegző jelentések; állapotjelentés minden ellenőrzésről: megfelelt, elutasított, folyamatban lévő, odaítélt, felfüggesztett, és visszavont tanúsítványok, és az itt felsoroltakban bekövetkező változások; az ellenőrzésekkel és az engedélyezéssel összefüggő meg nem felelési esetek, és a kezelésükre tett intézkedések; kiállított exportengedélyek; az engedélyező hatóságok rendszeres összegző jelentései.

Megfigyelési és panaszkezelési eljárások: a KAN-hoz, igazoló szervekhez és engedélyező hatóságokhoz intézett panaszokra vonatkozó szabványos működési eljárások, ideértve a panaszjelentések előrehaladásának nyomon követését és a panaszjelentések lezárását.

Az erdők megfigyelése szempontjából kulcsfontosságú dokumentumok és az e dokumentumokat birtokló hatóságok felsorolását, valamint az ezen információk megszerzésére szolgáló eljárást e melléklet függeléke tartalmazza.

4.   AZ ÖNKÉNTES PARTNERSÉGI MEGÁLLAPODÁS NAGYOBB CÉLKITŰZÉSEINEK ERŐSÍTÉSÉRE HASZNÁLT INFORMÁCIÓK KATEGÓRIÁI

5.   A NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALLAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK VÉGREHAJTÁSA

E melléklet rendelkezéseinek végrehajtása során a felek értékelik a következőket:

Függelék

Információszerzési eljárások: