EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 02006R1367-20211028

Consolidated text: Az Európai Parlament és a Tanács 1367/2006/EK rendelete (2006. szeptember 6.) a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezmény rendelkezéseinek az uniós intézményekre és szervekre való alkalmazásáról

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2006/1367/2021-10-28

02006R1367 — HU — 28.10.2021 — 001.001


Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak – ideértve azok bevezető hivatkozásait és preambulumbekezdéseit is – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett és az EUR-Lex portálon megtalálható változatai tekintendők hitelesnek. Az említett hivatalos szövegváltozatok közvetlenül elérhetők az ebben a dokumentumban elhelyezett linkeken keresztül

►B

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1367/2006/EK RENDELETE

(2006. szeptember 6.)

a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezmény rendelkezéseinek ►M1  az uniós ◄ intézményekre és szervekre való alkalmazásáról

(HL L 264, 2006.9.25., 13. o)

Módosította:

 

 

Hivatalos Lap

  Szám

Oldal

Dátum

►M1

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2021/1767 RENDELETE (2021. október 6.)

  L 356

1

8.10.2021




▼B

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1367/2006/EK RENDELETE

(2006. szeptember 6.)

a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezmény rendelkezéseinek ►M1  az uniós ◄ intézményekre és szervekre való alkalmazásáról



I. CÍM

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Cél

(1)  

E rendelet célja, hogy hozzájáruljon a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló ENSZ EGB-egyezmény (a továbbiakban: az Aarhusi Egyezmény) alapján fennálló kötelezettségek végrehajtásához, az egyezmény rendelkezéseinek ►M1  uniós ◄ intézményekre és szervekre történő alkalmazását szolgáló szabályok meghatározása által, különösen a következő eszközökkel:

a) 

►M1  az uniós ◄ intézményekhez vagy szervekhez beérkezett vagy általuk előállított, és azok birtokában levő környezeti információhoz történő nyilvános hozzáférés jogának biztosítása, illetve az e jog gyakorlására vonatkozó alapvető feltételek és gyakorlati szabályok meghatározása;

b) 

a környezeti információ fokozatos hozzáférhetővé tétele és terjesztése a nyilvánosság körében annak érdekében, hogy biztosított legyen az ahhoz való rendszeres hozzáférés és annak terjesztése a lehető legszélesebb körben. Ennek érdekében elő kell segíteni különösen – amennyiben rendelkezésre áll – a számítógépes távközlés vagy egyéb elektronikus technológia használatát;

c) 

a nyilvánosság részvételének biztosítása a környezetet érintő tervekkel és programokkal kapcsolatban;

d) 

környezeti ügyekben az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosítása ►M1  uniós ◄ szinten az e rendelet által megállapított feltételek szerint.

(2)  
E rendelet rendelkezéseinek alkalmazásakor ►M1  az uniós ◄ intézményeknek és szerveknek törekedniük kell a nyilvánosság segítésére és iránymutatás nyújtására a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférés, a döntéshozatalban történő részvétel és az igazságszolgáltatáshoz való jog tekintetében.

2. cikk

Fogalommeghatározások

(1)  

E rendelet alkalmazásában:

a) 

„kérelmező”: a környezeti információt kérelmező bármely természetes vagy jogi személy;

b) 

„nyilvánosság”: egy vagy több természetes vagy jogi személy, és e személyek egyesülései, szervezetei vagy csoportjai;

c) 

►M1  uniós ◄ intézmény vagy szerv”: bármely – ►M1  az EUMSZ ◄ által vagy annak alapján alapított – közintézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség, kivéve ha bírói vagy jogalkotói minőségben jár el. A II. címben foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell azonban a jogalkotói minőségben eljáró ►M1  uniós ◄ intézményekre és szervekre;

d) 

„környezeti információ”: minden olyan írásbeli, vizuális, szóbeli, elektronikus vagy bármilyen más materiális formában lévő információ, amely az alábbiak valamelyikére vonatkozik:

i. 

a környezeti elemek állapota, mint például a levegő vagy a légkör, a víz, a talaj, a táj, a tájkép és a természetes élőhelyek, beleértve a vizes élőhelyeket, a part menti és tengeri területeket, a biológiai sokféleséget és annak összetevőit, beleértve a géntechnológiával módosított szervezeteket, valamint az ezen elemek közötti kölcsönhatást;

ii. 

olyan tényezők, mint például a különböző anyagok, az energia, a zaj, a sugárzás vagy a hulladék, beleértve a radioaktív hulladékot, a környezetbe történő kibocsátás, bevezetés vagy egyéb módon való kijuttatás, amelyek ténylegesen vagy várhatóan hatással vannak a környezet i. alpontban említett elemeire;

iii. 

olyan intézkedések (beleértve az igazgatási intézkedéseket is), mint például a politikák, jogszabályok, tervek, programok, a környezetre vonatkozó megállapodások, illetve tevékenységek, amelyek az i. és ii. alpontban említett elemekre és tényezőkre ténylegesen vagy várhatóan hatással vannak, valamint az ilyen elemek védelmére hozott intézkedések és tevékenységek;

iv. 

a környezetvédelmi jogszabályok végrehajtásáról szóló jelentések;

v. 

az iii. alpontban említett intézkedések és tevékenységek keretein belül alkalmazott költséghatékonysági és más gazdasági elemzések és feltevések;

vi. 

az emberi egészség és biztonság állapota, ideértve az élelmiszerlánc szennyeződését, amennyiben az releváns, az emberi életfeltételek, a kulturális helyszínek és az építmények, amennyiben azokra az i. alpontban említett környezeti elemek állapota vagy ezen elemeken keresztül a ii. vagy iii. alpontban említett bármilyen tényező vagy intézkedés hatással van vagy hatással lehet;

e) 

„környezetet érintő tervek és programok”: olyan tervek és programok,

i. 

amelyeket ►M1  uniós ◄ intézmény vagy szerv dolgoz ki vagy adott esetben elfogad;

ii. 

amelyeket törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezés előír; és

iii. 

amelyek hozzájárulnak a hatodik közösségi környezetvédelmi cselekvési programban vagy bármely ezt követő általános környezetvédelmi cselekvési programban megállapított ►M1  uniós ◄ környezetvédelmi politika céljainak eléréséhez, illetve feltehetőleg jelentős hatást gyakorolnak azok elérésére.

Az általános környezetvédelmi cselekvési programokat is környezetet érintő terveknek és programoknak kell tekinteni.

Ez a fogalommeghatározás nem foglalja magában a pénzügyi és költségvetési terveket és programokat, nevezetesen a javasolt éves költségvetésekhez kapcsolódókat, és azokat, amelyek meghatározzák az egyes projektek vagy tevékenységek finanszírozásának módját, sem ►M1  az uniós ◄ intézmények vagy szervek belső munkaprogramjait, sem a kizárólag polgári védelem céljára tervezett vészhelyzeti terveket és programokat;

f) 

„környezetvédelmi jog”: ►M1  uniós ◄ jogszabályok, amelyek a jogalapjukra való tekintet nélkül hozzájárulnak ►M1  az EUMSZ ◄ szerinti ►M1  uniós ◄ környezetvédelmi politika céljainak megvalósításához: a környezet minőségének megőrzéséhez, védelméhez és javításához, az emberi egészség védelméhez, a természeti erőforrások körültekintő és ésszerű felhasználásához, és a regionális vagy világméretű környezeti problémák kezelésére irányuló intézkedések ösztönzéséhez nemzetközi szinten;

▼M1

g) 

„igazgatási aktus”: ►M1  uniós ◄ intézmény vagy szerv által elfogadott olyan nem jogalkotási aktus, amely jogi és külső hatással bír, és amely olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek ellentétesek lehetnek a 2. cikk (1) bekezdésének f) pontja értelmében vett környezetvédelmi joggal;

h) 

„igazgatási mulasztás”: ►M1  uniós ◄ olyan nem jogalkotási aktus valamely uniós intézmény vagy szerv általi elfogadásának elmulasztása, amely jogi és külső hatással bír, amennyiben az ilyen mulasztás ellentétes lehet a 2. cikk (1) bekezdésének f) pontja értelmében vett környezetvédelmi joggal.

▼B

(2)  

Az igazgatási aktusok és igazgatási mulasztások nem foglalják magukban az igazgatási felülvizsgálati szervként eljáró ►M1  uniós ◄ intézmény vagy szerv által például a következők értelmében hozott intézkedéseket vagy mulasztásokat:

a) 

►M1  az EUMSZ ◄ 81., 82., 86. és 87. cikke (versenyszabályok);

b) 

►M1  az EUMSZ ◄ 226. és 228. cikke (a Szerződés megsértése miatti eljárás);

c) 

►M1  az EUMSZ ◄ 195. cikke (ombudsmani eljárások);

d) 

►M1  az EUMSZ ◄ 280. cikke (az OLAF eljárásai).



II. CÍM

A KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS

3. cikk

Az 1049/2001/EK rendelet alkalmazása

Az 1049/2001/EK rendeletet alkalmazni kell a kérelmező által benyújtott, ►M1  az uniós ◄ intézmények és szervek birtokában levő környezeti információhoz való hozzáférés iránti bármely kérelemre, a kérelmező állampolgársága, nemzetisége vagy lakóhelye szerinti megkülönböztetés nélkül, illetve jogi személy esetében annak bejegyzett székhelye és tevékenysége tényleges központjának helye szerinti megkülönböztetés nélkül.

E rendelet alkalmazásában az 1049/2001/EK rendeletben szereplő „intézmény” kifejezést „ ►M1  uniós ◄ intézmény vagy szerv” kifejezésként kell értelmezni.

4. cikk

Környezeti információ gyűjtése és terjesztése

(1)  

►M1  Az uniós ◄ intézmények és szervek a nyilvánosság számára történő tevékeny és szisztematikus – különösen a számítógépes távközlés vagy egyéb elektronikus technológia segítségével végzett – terjesztés céljával rendezik el a feladataikhoz kapcsolódó és birtokukban levő környezeti információt, az 1049/2001/EK rendelet 11. cikkének (1) és (2) és bekezdésével, valamint 12. cikkével összhangban. Ezt a környezeti információt fokozatosan rendelkezésre bocsátják olyan elektronikus adatbázisokban, amelyek a nyilvánosság számára a nyilvános távközlési hálózatokon keresztül könnyen hozzáférhetőek. Ennek érdekében a birtokukban levő környezeti információt adatbázisokban helyezik el, és ellátják azokat keresési segédletekkel és egyéb szoftverekkel, amelyeket arra terveztek, hogy segítsék a nyilvánosságot az igényelt információ helyének meghatározásában.

A számítógépes távközlés és/vagy elektronikus technológia segítségével hozzáférhetővé tett információnak nem kell tartalmaznia az e rendelet hatálybalépése előtt gyűjtött információt, kivéve ha az már elektronikus formában rendelkezésre áll. ►M1  Az uniós ◄ intézmények és szervek lehetőség szerint megjelölik, hogy hol található meg az e rendelet hatálybalépése előtt gyűjtött információ, amely elektronikus formában nem áll rendelkezésre.

►M1  Az uniós ◄ intézmények és szervek minden ésszerű erőfeszítést megtesznek, hogy a birtokukban levő környezeti információt olyan formában és formátumban tárolják, amely a számítógépes távközlés vagy egyéb elektronikus eszközök segítségével azonnal többszörözhető és hozzáférhető.

(2)  

A rendelkezésre bocsátandó és terjesztendő környezeti információt szükség szerint naprakésszé kell tenni. Az adatbázisok vagy nyilvántartások az 1049/2001/EK rendelet 12. cikkének (2) és (3) bekezdésében és 13. cikkének (1) és (2) bekezdésében felsorolt dokumentumokon kívül a következőket foglalják magukban:

a) 

a környezetre vonatkozó vagy azt érintő nemzetközi szerződések, egyezmények vagy megállapodások és ►M1  uniós ◄ jogszabályok szövege, valamint a környezetet érintő politikák, tervek és programok szövege;

b) 

az a) pontban említettek végrehajtásában elért haladásról szóló jelentések, amennyiben azokat ►M1  az uniós ◄ intézmények vagy szervek elektronikus formában készítik el vagy tárolják;

c) 

►M1  az EUMSZ ◄ megsértése miatti eljárásokkal kapcsolatban tett lépések ►M1  az EUMSZ ◄ 226. cikkének (1) bekezdése szerinti, indokolással ellátott véleménytől kezdődően;

d) 

a (4) bekezdésben említett, a környezet állapotáról szóló jelentések;

e) 

a környezetre hatást gyakorló vagy valószínűleg hatást gyakorló tevékenységek megfigyeléséből származó adatok vagy összefoglaló adatok;

f) 

a környezetre jelentős hatást gyakorló engedélyek és a környezetvédelmi megállapodások, illetve a hivatkozások arra a helyre, ahol ez az információ kérhető vagy hozzáférhető;

g) 

környezeti hatástanulmányok és a környezeti kérdésekkel kapcsolatos kockázatelemzés, illetve a hivatkozások arra a helyre, ahol ez az információ kérhető vagy hozzáférhető.

(3)  
Szükség esetén ►M1  az uniós ◄ intézmények és szervek az információt tartalmazó internetes oldalakra mutató hivatkozásokkal tehetnek eleget az (1) és a (2) bekezdés előírásainak.
(4)  
A Bizottság gondoskodik arról, hogy legfeljebb négyévente, rendszeres időközönként a környezet állapotáról jelentés kerüljön kiadásra és terjesztésre, amely tartalmazza a környezet minőségére és a környezetre nehezedő nyomásra vonatkozó információt.

5. cikk

A környezeti információ minősége

(1)  
►M1  Az uniós ◄ intézmények és szervek – amennyiben hatáskörükbe tartozik – gondoskodnak arról, hogy az általuk vagy nevükben összeállított információ naprakész, pontos és összehasonlítható legyen.
(2)  
►M1  Az uniós ◄ intézmények és szervek kérelemre tájékoztatják a kérelmezőt arról a helyről, ahol a mérési eljárásokra vonatkozó információ – beleértve az információ összeállításában használt elemzési, mintavételi és minta-előkezelési módszereket is – megtalálható, amennyiben az rendelkezésre áll. Emellett a korábban alkalmazott szabványosított eljárást is igénybe vehetik.

6. cikk

Kivételek alkalmazása környezeti információhoz való hozzáférés iránti kérelmekre

(1)  
Az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke (2) bekezdésének első és harmadik francia bekezdése esetében – a vizsgálatok, különösen ►M1  az uniós ◄ jog esetleges megsértésével kapcsolatos vizsgálatok kivételével – a közzétételhez fűződő nyomós közérdek fennállását kell megállapítani, amennyiben a kért információ a környezetbe való kibocsátásra vonatkozik. Az 1049/2001/EK rendelet 4. cikkében szabályozott egyéb kivételek vonatkozásában az elutasítás indokait szűken kell értelmezni, figyelembe véve a közzétételhez fűződő közérdeket, illetve azt, hogy a kért információ a környezetbe való kibocsátásra vonatkozik-e.
(2)  
Az 1049/2001/EK rendelet 4. cikkében meghatározott kivételeken kívül ►M1  az uniós ◄ intézmények és szervek megtagadhatják az információhoz való hozzáférést, amennyiben az információ közzététele hátrányosan befolyásolná annak a környezetnek a védelmét, amelyre az információ vonatkozik, így például a ritka fajok költőhelyeinek védelmét.

7. cikk

Kérelem olyan környezeti információhoz való hozzáférés iránt, amely nincs ►M1  az uniós ◄ intézmények vagy szervek birtokában

Amennyiben egy ►M1  uniós ◄ intézményhez vagy szervhez olyan környezeti információhoz való hozzáférésre irányuló kérelem érkezik, amely nincs az érintett ►M1  uniós ◄ intézmény vagy szerv birtokában, az intézmény vagy szerv a lehető leghamarabb, de legkésőbb 15 munkanapon belül tájékoztatja a kérelmezőt arról ►M1  az uniós ◄ intézményről vagy szervről, illetve a 2003/4/EK irányelv értelmében vett hatóságról, amelyhez véleménye szerint a kért információért fordulni lehet, vagy az érintett ►M1  uniós ◄ intézményhez, szervhez vagy hatósághoz továbbítja a kérelmet, és erről tájékoztatja a kérelmezőt.

8. cikk

Együttműködés

Az emberi egészséget, életet vagy környezetet érő közvetlen veszély esetén – függetlenül attól, hogy azt emberi tevékenység vagy természeti okok idézik-e elő – ►M1  az uniós ◄ intézmények és szervek a 2003/4/EK irányelv értelmében vett hatóságok kérelme alapján együttműködnek ezekkel a hatóságokkal és segítik azokat, hogy haladéktalanul az esetlegesen érintett nyilvánosság körében terjeszteni tudják a környezeti információt, amely által ez a nyilvánosság meg tudja hozni a veszélyből származó kár megakadályozására vagy enyhítésére irányuló intézkedéseket, feltéve hogy ez az információ ►M1  az uniós ◄ intézmények és szervek és/vagy az említett hatóságok birtokában van, vagy azok nevében tárolják.

Az első albekezdést ►M1  az uniós ◄ jogszabályokban előírt bármely különös kötelezettség, különösen a 2119/98/EK határozat és az 1786/2002/EK határozat sérelme nélkül kell alkalmazni.



III. CÍM

A NYILVÁNOSSÁG RÉSZVÉTELE A KÖRNYEZETET ÉRINTŐ TERVEKKEL ÉS PROGRAMOKKAL KAPCSOLATBAN

9. cikk

(1)  
►M1  Az uniós ◄ intézmények és szervek a szükséges gyakorlati és/vagy egyéb rendelkezések segítségével biztosítják, hogy a nyilvánosság kellő időben hatékony lehetőséget kapjon a részvételre a környezetet érintő tervek és programok előkészítésénél, módosításánál vagy felülvizsgálatánál, amikor még valamennyi lehetőség nyitva áll. Különösen abban az esetben, amikor a Bizottság javaslatot készít elő egy ilyen tervre vagy programra, amelyet döntéshozatal céljából benyújt egyéb ►M1  uniós ◄ intézményekhez vagy szervekhez, a Bizottságnak ebben az előkészítő szakaszban gondoskodnia kell a nyilvánosság részvételéről.
(2)  
►M1  Az uniós ◄ intézmények és szervek azonosítják az (1) bekezdésben említett jellegű tervben vagy programban ténylegesen vagy feltehetőleg érintett, illetve érdekelt nyilvánosságot, figyelembe véve e rendelet céljait.
(3)  

►M1  Az uniós ◄ intézmények és szervek biztosítják, hogy a (2) bekezdésben említett nyilvánosság nyilvános közlemények útján vagy más alkalmas módon, például az elektronikus média útján, tájékoztatást kapjon a következőkről:

a) 

a javaslat tervezete, amennyiben az rendelkezésre áll;

b) 

az előkészítés alatt álló tervre vagy programra vonatkozó környezeti információ vagy értékelés, amennyiben rendelkezésre áll; és

c) 

a részvételre vonatkozó gyakorlati szabályok, beleértve az alábbiakat:

i. 

az az adminisztratív egység, amelytől a vonatkozó információ beszerezhető;

ii. 

az az adminisztratív egység, amelyhez az észrevételeket, véleményeket vagy kérdéseket be lehet nyújtani; és

iii. 

ésszerű időkeretek, amelyek elegendő időt biztosítanak a nyilvánosság felkészülésére és a környezeti döntéshozatali eljárásban történő hatékony részvételre.

(4)  
Az észrevételek megtételére legalább nyolchetes határidőt kell megállapítani. Ülések vagy meghallgatások szervezése esetén legalább négyhetes előzetes értesítést kell adni. A határidők sürgős esetben, illetve amennyiben a nyilvánosságnak már volt lehetősége a kérdéses tervhez vagy programhoz észrevételeket fűzni, lerövidíthetők.
(5)  
A környezettel kapcsolatos tervről vagy programról szóló döntések meghozatala során ►M1  az uniós ◄ intézmények és szervek kellőképpen figyelembe veszik a nyilvánosság részvételéből származó eredményeket. ►M1  Az uniós ◄ intézmények és szervek tájékoztatják a nyilvánosságot a tervről vagy a programról, beleértve annak szövegét is, illetve azokról az okokról és megfontolásokról, amelyeken a döntés alapul, ideértve a nyilvánosság részvételéről szóló tájékoztatást is.



IV. CÍM

BELSŐ FELÜLVIZSGÁLAT ÉS AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSHOZ VALÓ JOG

10. cikk

Igazgatási aktusok belső felülvizsgálata iránti kérelmek

▼M1

(1)  
Bármely nem kormányzati szervezet vagy a nyilvánosság más tagjai, amelyek, illetve akik megfelelnek a 11. cikkben meghatározott feltételeknek, jogosultak belső felülvizsgálat iránti kérelmet benyújtani azon ►M1  az uniós ◄ intézményhez vagy szervhez, amely az igazgatási aktust elfogadta, vagy amelynek – feltételezett igazgatási mulasztás esetén – egy ilyen aktust el kellett volna fogadnia, azon az alapon, hogy az ilyen aktus vagy mulasztás ellentétes a 2. cikk (1) bekezdésének f) pontja értelmében vett környezetvédelmi joggal.

Az ilyen kérelmeket írásban kell benyújtani az igazgatási aktus elfogadását, közlését vagy kihirdetését – ezek közül az utolsó időpontját – követő nyolc héten belül, vagy egy feltételezett igazgatási mulasztás esetén nyolc héten belül azon időpontot követően, amikor az igazgatási aktust meg kellett volna hozni. A kérelemnek tartalmaznia kell a felülvizsgálat indokait.

(2)  
Az (1) bekezdésben említett ►M1  uniós ◄ intézménynek vagy szervnek minden ilyen kérelmet el kell bírálnia, kivéve, ha a kérelem egyértelműen megalapozatlan vagy nyilvánvalóan alaptalan. Abban az esetben, ha egy ►M1  uniós ◄ intézményhez vagy szervhez több, ugyanazon igazgatási aktus vagy igazgatási mulasztás felülvizsgálata iránti kérelem érkezik, az intézmény vagy szerv összevonhatja és egyként kezelheti azokat. Az uniós intézménynek vagy szervnek a lehető leghamarabb, de legkésőbb 16 héttel az (1) bekezdés második albekezdésében meghatározott nyolchetes határidő lejártát követően írásos válaszban ki kell fejtenie indokait.

▼B

(3)  

Amennyiben ►M1  az uniós ◄ intézmény vagy szerv a megfelelő gondosság ellenére sem képes a (2) bekezdéssel összhangban intézkedni, a kérelmet benyújtó nem kormányzati szervezetet a lehető leghamarabb, de legkésőbb az említett bekezdésben meghatározott időszakon belül értesítenie kell mulasztásának okairól, illetve arról, hogy mikor szándékozik intézkedni.

▼M1

►M1  Az uniós ◄ intézménynek vagy szervnek minden esetben az (1) bekezdés második albekezdésében meghatározott nyolchetes határidő lejártától számított 22 héten belül intézkednie kell.

▼B

11. cikk

A jogosultság feltételei ►M1  uniós ◄ szinten

(1)  

A nem kormányzati szervezet akkor jogosult a 10. cikkel öszhangban belső felülvizsgálat iránti kérelem benyújtására, ha:

a) 

a tagállam nemzeti joga vagy joggyakorlata szerint független, nonprofit jogi személy;

b) 

elsődleges kinyilvánított célja a környezetvédelemnek a környezetvédelmi jog értelmében való támogatása;

c) 

két évnél hosszabb ideje létezik, és aktívan a b) pontban említett cél érdekében folytat tevékenységet;

d) 

a belső felülvizsgálat iránti kérelem tárgya céljai és tevékenysége körébe tartozik.

▼M1

2.  
A Bizottság elfogadja az (1) bekezdésben és az (1a) bekezdés második albekezdésében említett kritériumok és feltételek átlátható és következetes módon történő alkalmazásának biztosításához szükséges rendelkezéseket.

▼M1

11a. cikk

A kérelmek és jogerős határozatok közzététele, valamint a kérelmek átvételére szolgáló online rendszerek

(1)  
Az uniós intézmények és szervek valamennyi belső felülvizsgálat iránti kérelmet az átvételüket követően a lehető leghamarabb, valamint az említett kérelmekre vonatkozó valamennyi jogerős határozatot az elfogadásukat követően a lehető leghamarabb közzéteszik.
(2)  
Az uniós intézmények és szervek online rendszereket hozhatnak létre a belső felülvizsgálat iránti kérelmek átvételére, és előírhatják, hogy valamennyi belső felülvizsgálat iránti kérelmet az online rendszerükön keresztül kell benyújtani.

▼B

12. cikk

A Bíróság előtti eljárások

(1)  
A 10. cikk szerinti belső felülvizsgálat iránti kérelmet benyújtó nem kormányzati szervezet ►M1  az EUMSZ ◄ vonatkozó rendelkezéseivel összhangban eljárást indíthat a Bíróságon.

▼M1

(2)  
Amennyiben ►M1  az uniós ◄ intézmény vagy szerv elmulaszt a 10. cikk (2) vagy (3) bekezdésével összhangban intézkedni, a nem kormányzati szervezet vagy a nyilvánosság más tagjai, amelyek, illetve akik a 10. cikk értelmében belső felülvizsgálat iránti kérelmet nyújtottak be, ►M1  az EUMSZ ◄ vonatkozó rendelkezéseivel összhangban eljárást indíthatnak a Bíróság előtt.

▼B



V. CÍM

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

13. cikk

Végrehajtási intézkedések

Amennyiben szükséges, ►M1  az uniós ◄ intézmények és szervek saját eljárási szabályzatukat e rendelet előírásainak megfelelően kiigazítják. E kiigazítások 2007. június 28-án lépnek hatályba.

14. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2007. június 28-tól kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Top