20.5.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 148/88

(1)

Amennyiben egy tagállam évente és hektáronként a 91/676/EGK irányelv III. melléklete 2. pontja második bekezdésének első mondatában és 2. a) pontjában meghatározottól eltérő mennyiségű szerves trágyát kíván felhasználni, a kérdéses mennyiséget objektív kritériumok – jelen esetben a növénykultúrák hosszú vegetációs időszaka és jelentős nitrogénfelvétele – alapján kell meghatározni oly módon, hogy az ne akadályozza az irányelv 1. cikkében meghatározott célok elérését.

(2)

2005. december 8-án a Bizottság elfogadta a 2005/880/EK határozatot (2), amely a legalább 70 % gyepterületet magukban foglaló gazdaságokban évente és hektáronként legfeljebb 250 kg nitrogént tartalmazó, legelő állatállománytól származó szerves trágya alkalmazását engedélyezte.

(3)

2010. február 5-én a Bizottság elfogadta a 2010/65/EU határozatot (3), amely módosította a 2005/880/EK határozatot, és az eltérést 2013. december 31-ig meghosszabbította.

(4)

Az engedélyezett eltérés a 2012. évben 21 752 gazdaságot érintett, ami a teljes nettó mezőgazdasági terület 46 %-ának felelt meg.

(5)

2014. január 22-én Hollandia a 91/676/EGK irányelv III. melléklete 2. pontjának harmadik bekezdése alapján az eltérés meghosszabbítása iránti kérelmet nyújtott be a Bizottsághoz.

(6)

Hollandia a 91/676/EGK irányelv 3. cikke (5) bekezdésének megfelelően az ország teljes területére kiterjedő cselekvési programot hajt végre.

(7)

A 91/676/EGK irányelvet végrehajtó holland jogszabályok tartalmazzák mind a nitrogénre, mind a foszfátra vonatkozó alkalmazási előírásokat.

(8)

A Hollandia által bejelentett adatok alapján a 2008–2011 közötti időszakban a sertésállomány 7 %-kal, a baromfiállomány 8 %-kal nőtt a 2004–2007 közötti időszakhoz képest. A szarvasmarha-, juh- és kecskeállomány mérete változatlan maradt. Az illetékes holland hatóságok korlátozásokat vezettek be a sertés- és baromfiállományra vonatkozóan, és egyúttal garanciát vállaltak arra, hogy a trágyatermelés következtében sem a nitrogén-, sem a foszfortartalom nem emelkedik a 2002-es szint fölé. Emellett 2015 januárjától az illetékes hollandiai hatóságok kötelesek biztosítani, hogy a tejágazatból származó trágyafelesleg megfelelő része feldolgozásra kerüljön. Ezek az intézkedések szükségesek ahhoz, hogy a jelenlegi eltérés alkalmazása ne eredményezze a trágyakiszórás intenzivitásának további növekedését.

(9)

A szerves trágyából származó nitrogén felhasználása 2008–2011 között 344 ezer tonna volt: ez a 2004–2007 közötti időszakhoz viszonyítva kismértékű csökkenést jelent. A felhasznált nitrogéntartalmú műtrágya mennyisége 2008–2011 között hektáronként megközelítőleg 18 %-kal csökkent a 2004–2007 közötti időszakhoz viszonyítva. A foszfortöbblet 2008–2011 között 16 ezer tonna volt: ez a 2004–2007 közötti időszakhoz képest 51 %-os csökkenés.

(10)

Az éves szinten egyenletesen eloszló csapadékkal és viszonylag csekély hőmérséklet-ingadozással jellemezhető holland éghajlati viszonyok kedveznek a gyepterületek hosszú, évi 250 nap időtartamú vegetációs időszakának.

(11)

A holland hatóságok által a 2010/65/EU határozattal engedélyezett eltéréssel kapcsolatban benyújtott adatok azt mutatják, hogy az eltérés nem eredményezett vízminőségromlást. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 91/676/EGK irányelv végrehajtásáról a 2008–2011 közötti időszakra vonatkozó tagállami jelentések alapján elkészített, a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek címzett bizottsági jelentés tanúsága szerint Hollandiában a felszín alatti vizek átlagos nitrátkoncentrációját tekintve a monitoringállomások mintegy 88 %-án 50 mg/l alatti, 79 %-án pedig 25 mg/l alatti értékeket mértek. A monitoringadatok szerint a nitrátkoncentráció csökkenő tendenciát mutat a felszín alatti vizekben az előző jelentéstételi időszakhoz (2004–2007) viszonyítva. A felszíni vizek átlagos nitrátkoncentrációja a monitoringállomások 98 %-ának adatai szerint 50 mg/l alatt van; az állomások 92 %-án 25 mg/l alatti átlagos nitrátkoncentrációt mértek. A felszíni vizeket megfigyelő mérőállomások többségén a nitrátkoncentráció stabil vagy csökkenő trendje mutatkozik. Hollandia sikeresen csökkentette a talaj éves nitrogén- és foszfortöbbletét, elsősorban a kijuttatott szerves trágya és ásványi trágyák mennyiségének a holland cselekvési programokban foglalt, a nitrogénre és a foszfátra vonatkozó alkalmazási előírások folyamatos szigorítása miatti csökkenése következtében. A 2008–2011 közötti jelentéstételi időszakban az édesvizek és az átmeneti vizek kivétel nélkül eutróf vagy hipertróf minősítést kaptak.

(12)

A Bizottság megítélése szerint az eltérés engedélyezési feltételeit a Hollandia által 2014. január 22-én benyújtott kérelem vizsgálata, a holland cselekvési program értékelése, a vízminőségi adatok, valamint a 2010/65/EU határozat által engedélyezett eltérésből és a más tagállamok számára engedélyezett eltérésekből nyert tapasztalatok alapján módosítani kell. A Bizottság ezek alapján arra az álláspontra jutott, hogy az ország déli és középső részén található, a cselekvési program meghatározása szerinti homokos és löszös talajokon a legalább 80 % gyepterületet magukban foglaló gazdaságokban évente és hektáronként legfeljebb 230 kg nitrogént tartalmazó, az egyéb talajokon a legalább 80 % gyepterületet magukban foglaló gazdaságokban évente és hektáronként legfeljebb 250 kg nitrogént tartalmazó, legelő állatállománytól származó szerves trágya alkalmazása engedélyezhető. A Bizottság szerint ez az eltérés nem gátolja a 91/676/EGK irányelv célkitűzéseinek megvalósítását, amennyiben bizonyos szigorú feltételek teljesülnek.

(13)

E feltételek közé tartozik a gazdaságonkénti trágyázási terv létrehozása, a trágyázási gyakorlatok trágyázási naplókban való rögzítése, a rendszeres talajelemzés, a kukorica utáni zöld növénytakaró a téli időszakban, különös szántási előírások alkalmazása, a szántás előtti trágyázás mellőzése, a hüvelyesek jelenlétét figyelembe vevő trágyázás, a műtrágyákból származó foszfátbevitel tilalma és az ellenőrzések szigorítása. Ezen előírások célja a növényi kultúrák igényein alapuló trágyázás biztosítása, valamint a nitrogén és a foszfor vizekbe való távozásának csökkentése és megelőzése.

(14)

A Hollandia által benyújtott információk alapján az ország déli és középső részén található, a cselekvési program meghatározása szerinti homokos és löszös talajokon a legalább 80 % gyepterületet magukban foglaló gazdaságokban az évente és hektáronként 230 kg nitrogént tartalmazó, az egyéb talajokon a legalább 80 % gyepterületet magukban foglaló gazdaságokban az évente és hektáronként 250 kg nitrogént tartalmazó, legelő állatállománytól származó szerves trágya alkalmazását olyan objektív kritériumok indokolják, mint a nagy nettó csapadékmennyiség, a növénykultúrák hosszú vegetációs időszaka és a nagy nitrogénfelvétellel párosuló magas fűhozam.

(15)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a 91/676/EGK irányelv 9. cikke értelmében létrehozott nitrátügyi bizottság véleményével.

(16)

A vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) átfogó, határokon átnyúló vízvédelmi koncepciót vezet be, amely az úgynevezett vízgyűjtő kerületek köré szerveződik, és amelynek célja, hogy 2015-re minden európai víztest jó állapotú legyen. A tápanyagbevitel csökkentése szerves része ennek a célkitűzésnek. Az e határozat által engedélyezett eltérés nem sérti a 2000/60/EK irányelv alapján elfogadott rendelkezéseket, és nem zárja ki, hogy az eltérésből származó kötelezettségek teljesítése további intézkedések bevezetését is szükségessé tegye.

(17)

Az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) kialakításáról szóló, 2007. március 14-i 2007/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) általános szabályokat fektet le egy olyan, az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) kialakítása céljából, amely segíti a döntéshozatalt a Közösség környezetvédelmi politikájában, valamint mindazon további közösségi szakpolitikák és tevékenységek területén, amelyek hatást gyakorolhatnak a környezetre. Az ezen eltéréssel kapcsolatosan összegyűjtött térinformatikai adatoknak a szóban forgó irányelv alkalmazási körén belül összhangban kell lenniük az irányelv rendelkezéseivel. Az adminisztratív terhek csökkentése és az adatok egységességének biztosítása érdekében indokolt, hogy Hollandia az ezen eltéréssel kapcsolatban szükséges adatok összegyűjtése során a szükséges körben felhasználja a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) V. címének II. fejezete alapján létrehozott integrált igazgatási és kontrollrendszer által előállított adatokat,

a)

az állatállomány nagysága, az istálló- és a tárolási rendszer leírása, kitérve a szervestrágya-tároló űrtartalmára;

b)

a gazdaságban termelt szerves trágyában található nitrogén (leszámítva az istállóban és a tároláskor elveszített mennyiségeket), illetve foszfor kiszámított mennyisége;

c)

a vetésforgó terve, amely meghatározza és vázlatos térképen jelzi a gyepterületek, valamint egyéb növényi kultúrák parcelláinak területét és helyét;

d)

a növénykultúrák várható nitrogén- és foszforigénye;

e)

a vállalkozóknak szállított, a gazdaság területén fel nem használt trágya mennyisége és típusa;

f)

a gazdaság területére behozott és ott felhasznált trágya mennyisége;

g)

a szerves anyagok ásványosodásából, a hüvelyesekből és a levegőből származó hozzájárulás kiszámítása, valamint a talaj nitrogéntartalma, amikor a növényi kultúra jelentős mennyiségben kezdi magába szívni azt;

h)

az egyes földterületekre (a növényi kultúra és a talajtípus tekintetében egynemű mezőgazdasági parcellákon) szerves trágyával kijuttatott nitrogén- és foszformennyiség;

i)

az egyes földterületekre műtrágyával és egyéb trágyázóanyagokkal kijuttatott nitrogénmennyiség;

j)

a nitrogén és a foszfor alkalmazására vonatkozó előírásoknak való megfelelés értékelése céljából végzett számítások.

a)

a megművelt terület nagysága;

b)

az állatállomány egyedszáma és típusa;

c)

az állatonkénti trágyatermelés;

d)

a gazdaságba kívülről bevitt trágya mennyisége;

e)

a gazdaságból kiszállított szervestrágya-mennyiség és a címzett.

a)

homokos és löszös talajon a kimosódás csökkentése érdekében télen a kukorica után füvet vagy más növénykultúrát kell alkalmazni a földfelszín beborítására;

b)

a köztes kultúrák nem szánthatóak fel február 1. előtt, ezzel biztosítva a szántóterület állandó borítását a talaj őszi nitrátveszteségeinek pótlása és téli veszteségeinek korlátozása érdekében;

c)

a homokos és a löszös talajú legelők csak tavasszal szánthatók fel;

d)

a gyepterület felszántása után minden talajtípus számára azonnal magas nitrogénigényű növénykultúrát kell biztosítani, a trágyázás alapjául pedig talajelemzést kell végezni az ásványi nitrogént és a talajban lévő szerves anyagok ásványosodása során felszabaduló nitrogén becsléséhez szükséges egyéb paramétereket illetően; valamint

e)

ha a vetésforgó magában foglal hüvelyes vagy egyéb, a légköri nitrogént megkötő növényeket, a nitrogénműtrágya alkalmazását ennek megfelelően csökkenteni kell.

a)

a trágyázáshoz kapcsolódó adatok, ideértve a terméshozamot és a talajtípust is, minden egyedi eltérésben részesülő gazdaságra vonatkozóan;

b)

Hollandia teljes egészére és az egyedi eltérésben részesülő gazdaságok mindegyikére vonatkozóan az állatállomány egyedszámának alakulása minden állatkategóriában;

c)

a trágyatermelés nemzeti szintű alakulása a trágyában található nitrogén- és foszfáttartalom vonatkozásában;

d)

a sertés- és a baromfitrágya termelési együtthatójához kapcsolódó ellenőrzések eredményeinek összefoglalása nemzeti szinten;

e)

minden település esetében a gazdaságok, az állatállomány és az egyedi eltérések hatálya alá tartozó mezőgazdasági területek százalékos arányára vonatkozó, a 8. cikk (1) bekezdésének megfelelő térképek;

f)

a vízminőség-monitoring eredményei, ideértve a felszín alatti és a felszíni vizek vízminőségének alakulására, illetve az eltérés vízminőségre kifejtett hatására vonatkozó információkat is;

g)

a 8. cikk (5) bekezdésében említett, a gyökérzónából a felszín alatti és a felszíni vízrendszerbe belépő víz nitrogén- és foszforkoncentrációjára vonatkozó adatok, valamint a 8. cikk (6) bekezdése szerinti, a homokos talajok mezőgazdasági vízellátására vonatkozó megerősített vízminőség-monitoring eredményei;

h)

az egyedi eltérés lehetőségével élő gazdaságok helyi földhasználatáról, vetésforgóiról és mezőgazdasági gyakorlatáról végzett felmérések, valamint a nitrát- és a foszforveszteség modellszámítással történő meghatározásának eredményei, a 8. cikk (4) bekezdésének megfelelően;

i)

az eltérésre vonatkozó feltételek teljesítésének értékelése a gazdaságok szintjén végzett ellenőrzések alapján, valamint a feltételeknek meg nem felelő gazdaságokra vonatkozó információk a hatósági ellenőrzések és helyszíni vizsgálatok eredményei alapján, a 9. cikknek megfelelően.