(1)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) élelmiszerláncba bekerülő szennyezőanyagokkal foglalkozó tudományos testülete (CONTAM) 2020-ban kockázatértékelést fogadott el a takarmányokban és élelmiszerekben, különösen a burgonyában és a burgonyából származó termékekben előforduló glikoalkaloidokról (1).

(2)

Embereknél a burgonya-glikoalkaloidok (α-szolanin és α-kakonin) heveny toxikus hatásai közé tartoznak az olyan gasztrointesztinális tünetek, mint a hányinger, a hányás és a hasmenés. E hatások tekintetében a CONTAM panel az akut expozíciót követő kockázatjellemzés referenciapontjaként napi 1 mg összes burgonya-glikoalkaloid/testtömegkilogramm legkisebb megfigyelhető ártalmas hatást okozó szintet (LOAEL) állapított meg. A 10-nél magasabb expozíciós tűréshatár azt jelzi, hogy nem áll fenn egészségügyi aggály. Ez az 10-es expozíciós tűréshatár figyelembe veszi a LOAEL-ről a megfigyelhető káros hatást nem okozó szintre (NOAEL) való extrapolációt (3-as faktor) és a toxikodinamikai tulajdonságok egyedi változékonyságát (3,2-es faktor). Tekintettel arra, hogy egyes expozíciós forgatókönyvekben az akut expozíciós becslések 10-nél alacsonyabb expozíciós tűréshatárt eredményeztek, ez egészségügyi aggályokat vet fel.

(3)

A CONTAM panel azt ajánlotta, hogy több adatot gyűjtsenek a piacon elérhető burgonyafajtákban, a nemesítési kísérletek eredményeként létrejött új burgonyafajtákban és a feldolgozott burgonyatermékekben elsőforduló glikoalkaloidokról és azok aglikonjairól, beleértve a csecsemőknek szánt élelmiszereket is.

(4)

A helyes mezőgazdasági gyakorlatok, a helyes tárolási és szállítási feltételek, valamint a helyes gyártási gyakorlatok csökkenthetik a glikoalkaloidok jelenlétét a burgonyában és a feldolgozott burgonyatermékekben. Több információt kell azonban gyűjteni azokról a tényezőkről, amelyek a glikoalkaloidok viszonylag magas szintjét eredményezik a burgonyában és a feldolgozott burgonyatermékekben, hogy azonosítani lehessen a glikoalkaloidok ezen élelmiszerekben való előfordulásának elkerülése vagy csökkentése érdekében meghozandó intézkedéseket. Amennyiben lehetséges, különösen a feldolgozott burgonyatermékekben célszerű elemezni a β- és γ-szolanin és -kakonin, valamint a szolanidin aglikon bomlástermékeket is, mivel ezek a vegyületek ugyanolyan toxicitásúak, mint az α-szolanin és az α-kakonin.

(5)

A glikoalkaloidok nyomon követése eredményeinek megbízhatónak és összehasonlíthatónak kell lenniük. Ezért helyénvaló utasításokat megadni az extrakciójukra és követelményeket meghatározni az elemzésükre vonatkozóan. Mivel a hámozatlan burgonyában magasabb a glikoalkaloidok szintje, mint a hámozott burgonyában, és szintjük a kisebb burgonyában magasabb, mint a nagyobb burgonyában, fontos, hogy az előfordulási adatok bejelentésekor tájékoztatást nyújtsanak ezekről a tényezőkről.

(6)

A glikoalkaloidok viszonylag magas szintjéhez vezető tényezők azonosításának időpontjára vonatkozó tanácsadás érdekében célszerű indikatív értéket megállapítani a burgonya esetében. Helyénvaló továbbá több információt szerezni a feldolgozásnak a glikoalkaloidok szintjére gyakorolt hatásairól.

(7)

Ezért helyénvaló ajánlást tenni a glikoalkaloidok burgonyában és burgonyatermékekben való jelenlétének nyomon követésére, valamint a magas szintjüket eredményező tényezők azonosítására vonatkozóan, valamint több információt gyűjteni a feldolgozásnak a glikoalkaloidok szintjére gyakorolt hatásairól.

(1)

A tagállamoknak az élelmiszer-vállalkozók aktív bevonásával nyomon kell követniük az α-szolanin és az α-kakonin glikoalkaloidok burgonyában és burgonyatermékekben való jelenlétét. Amennyiben lehetséges, a β- és γ-szolanin és -kakonin bomlástermékeket, valamint a szolanidin aglikont is elemezni kell, különösen a feldolgozott burgonyatermékekben.

(2)

Az α-kakonin enzimes lebomlásának megelőzése érdekében, különösen a (hámozatlan/hámozott) nyers burgonya elemzésekor a burgonyához 1 %-os metanolban oldott hangyasavas oldatot kell adni 1:2 (térfogat:tömeg) arányban, amikor az extrahálás és tisztítás előtt összekeverik és homogenizálják őket. Az ajánlott elemzési módszerek az ultraibolya fotodiódasoros detektálással végzett folyadékkromatográfia (LC-UV-DAD) vagy a folyadékkromatográfiával kapcsolt tömegspektrometria (LC-MS). Más elemzési módszerek is alkalmazhatók, feltéve, hogy rendelkezésre állnak arra vonatkozó bizonyítékok, hogy megbízható eredményeket adnak az egyes glikoalkaloidok tekintetében. Az egyes glikoalkaloidok meghatározására szolgáló meghatározási határnak (LOQ) lehetőleg 1 mg/kg körül kell lennie, és az értéke nem haladhatja meg az 5 mg/kg-ot.

(3)

A tagállamoknak az élelmiszer-vállalkozók aktív bevonásával vizsgálatokat kell végezniük, hogy azonosítsák azokat a tényezőket, amelyek a burgonyában és a feldolgozott burgonyatermékekben található összes α-szolaninra és α-kakoninra megállapított 100 mg/kg-os indikatív szintet meghaladó szinteket eredményeznek.

(4)

A tagállamoknak és az élelmiszer-vállalkozóknak minden év június 30-ig az EFSA rendelkezésére kell bocsátaniuk az előző évre vonatkozó adatokat, hogy azokat egyetlen adatbázisba lehessen bevezetni, összhangban az élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó standard mintaleírásról szóló EFSA-iránymutatás követelményeivel és az EFSA további egyedi jelentéstételi követelményeivel (2). A burgonya és a feldolgozott burgonyatermékek esetében fontos jelenteni a burgonya fajtáját és méretét (a burgonya átlagos tömege, különösen hámozatlan burgonya esetében), a korai burgonyát vagy a tárolásra szánt burgonyát (azaz érett és/vagy hosszabb ideig tárolt burgonyát), a mintavétel helyét (termelő, nagykereskedelem, kiskereskedelem), valamint azt, hogy a burgonyát meghámozták-e vagy sem (3).