52022PC0667

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

Az ipari formatervezésiminta-oltalom a termék megjelenését védi. Az ipari formatervezés az, ami vonzóvá teszi a terméket. A vizuális vonzerő az egyik legfontosabb olyan szempont, amely alapján a fogyasztók eldöntik, hogy melyik terméket részesítik előnyben a másikkal szemben. A jól formatervezett termékek jelentős versenyelőnyt biztosítanak a gyártók számára. Annak érdekében, hogy a digitális korban ösztönözzük az innovációt és az új terméktervezést, egyre nagyobb szükség van a formatervezésiminta-oltalom hozzáférhető, időtálló, hatékony és következetes jogi védelmére.

A formatervezési minták oltalmának európai rendszere több mint húsz éves. Az ipari formatervezési mintákra vonatkozó tagállami jogszabályokat az 1998. október 13-i 98/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: az irányelv) részben összehangolta. A nemzeti formatervezésiminta-oltalmi rendszerek mellett a 2001. december 12-i 6/2002/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: a rendelet) önálló rendszert hozott létre az Unió egész területén azonos joghatással bíró egységes jogok oltalmára. A rendeletet eddig csak egyszer, 2006-ban módosították, az EU nemzetközi hágai lajstromozási rendszerhez való csatlakozásának érvényre juttatása érdekében.

Emellett a javítási pótalkatrészek formatervezésiminta-oltalmával kapcsolatban továbbra is létezik egy átmeneti jogi szabályozás. Mivel ebben a kérdésben nem sikerült megállapodásra jutni, az irányelv tartalmaz egy „bővített befagyasztási záradékot”, amely lehetővé teszi, hogy a tagállamok mindaddig fenntartsák meglévő jogszabályaikat arra vonatkozóan, hogy a pótalkatrészek oltalomban részesüljenek-e, amíg a Bizottság javaslata alapján el nem fogadják az irányelv módosításait. E jogszabályok tekintetében azonban a tagállamok végrehajthatnak módosításokat, feltéve, hogy a cél a pótalkatrészek piacának liberalizálása.

A Bizottság 2004-ben javaslatot 1 terjesztett elő a látható pótalkatrészek formatervezésiminta-oltalmának összehangolásáról az irányelv „javítási záradék” bevezetésével történő kiegészítése révén (ahogyan az már a rendeletben is szerepelt). E javaslat azonban az Európai Parlament elsöprő támogatása 2 ellenére sem kapott elegendő támogatást a Tanácsban. A javaslatot 2014-ben visszavonták.

A Bizottságnak az uniós szakpolitikák rendszeres felülvizsgálatára irányuló minőségi jogalkotási programjával 3 összhangban a Bizottság 2014-ben megkezdte az uniós formatervezésiminta-oltalmi rendszerek működésének értékelését, amely átfogó gazdasági és jogi értékelést foglalt magában, egy sor tanulmánnyal alátámasztva. Az Európai Unió Tanácsa 2020. november 11-én következtetéseket fogadott el a szellemi tulajdonra vonatkozó politikáról és az ipari formatervezési minták uniós rendszerének felülvizsgálatáról 4 . A Tanács felkérte a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatokat a formatervezési mintákra vonatkozó uniós jogszabályok felülvizsgálatára, hogy korszerűsítse a formatervezésiminta-oltalmi rendszereket, és hogy az egyes tervezők és vállalkozások – különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) – számára vonzóbbá tegye a formatervezésiminta-oltalmat.

Az értékelés végeredményei 5 alapján a Bizottság „Az EU innovációs lehetőségeinek maximális kiaknázása – A szellemi tulajdonra vonatkozó cselekvési terv az EU helyreállításának és rezilienciájának támogatása érdekében” című, 2020. november 25-i közleményében 6 bejelentette, hogy az uniós védjegyjogszabályok sikeres reformját követően felül fogja vizsgálni a formatervezési minták oltalmára vonatkozó uniós jogszabályokat. 2021. június 25-én a Tanács további következtetéseket fogadott el a szellemi tulajdonra vonatkozó politikáról 7 , sürgetve, hogy a Bizottság kezelje prioritásként az ipari formatervezési mintákról szóló jogszabályok felülvizsgálatáról és korszerűsítéséről szóló javaslat kellő időben történő mielőbbi előterjesztését. Ezenkívül a szellemi tulajdonra vonatkozó cselekvési tervről szóló támogató véleményében az Európai Parlament hangsúlyozta, hogy felül kell vizsgálni a ma már húsz éves formatervezésiminta-oltalmi rendszert 8 .

A Célravezető és hatásos szabályozás programon (REFIT) belül csomagként tekintve e kezdeményezés és a rendelet módosítására irányuló párhuzamos javaslat közös fő célkitűzése a tervezési kiválóság, az innováció és a versenyképesség előmozdítása az EU-ban. Ezt annak biztosításával kell elérni, hogy a formatervezésiminta-oltalmi rendszer a digitális korban célnak megfelelő legyen, valamint hogy az alacsonyabb költségek, a kisebb összetettség, a nagyobb sebesség, a nagyobb kiszámíthatóság és a jogbiztonság révén az egyéni formatervezők, a kkv-k és a fokozott formatervezésiminta-igényű iparágak számára sokkal könnyebben hozzáférhetővé és hatékonyabbá váljon.

Az irányelv átdolgozására irányuló jelen kezdeményezés konkrétan a következő célkitűzéseket követi:

–az irányelv meglévő rendelkezéseinek korszerűsítése és javítása az elavult rendelkezések módosítása, a jogbiztonság növelése, valamint a hatály és a korlátozások tekintetében a formatervezésiminta-oltalom egyértelműsítése révén;

–a formatervezési mintákra vonatkozó nemzeti jogszabályok és eljárások nagyobb mértékű közelítése a közösségi formatervezésiminta-oltalmi rendszerrel való interoperabilitás és kiegészítő jelleg erősítése érdekében, további anyagi jogi szabályok bevezetése és a rendeletben foglalt rendelkezésekkel összhangban az irányelv alapvető eljárási szabályokkal történő kiegészítése révén;

–a pótalkatrészek egységes piacának kiteljesítése a rendeletben már szereplőnek megfelelő javítási záradéknak az irányelvbe történő beillesztése révén.

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

Ez a javaslat hatályon kívül helyezi a meglévő 98/71/EK irányelvet, és annak helyébe lép. A 6/2002/EK rendelet módosítására irányuló párhuzamos javaslattal együtt ez a javaslat koherens csomagot képez a szellemi tulajdonra vonatkozó cselekvési terv végrehajtása, valamint a formatervezési minták oltalmára vonatkozó jelenlegi uniós jogszabályok korszerűsítése és további összehangolása érdekében.

Ahhoz, hogy a formatervezési minták oltalmára vonatkozó nemzeti rendelkezések jobban összhangba kerüljenek a sikeres uniós formatervezésiminta-oltalmi rendszerre vonatkozó szabályokkal, ez a javaslat magában foglalja a 6/2002/EK rendelet egyes rendelkezéseinek az irányelvbe való beillesztését, hogy azok az irányelvben is azonos módon szerepeljenek, és fokozódjon a két eszköz közötti koherencia. Ez a javaslat összhangban van a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló (EU) 2015/2436 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel is. Ez különösen igaz a hamisított tranzitárukra vonatkozó rendelkezésekre, valamint az olyan eljárásokkal kapcsolatos rendelkezésekre, mint például a bejelentés és a benyújtás napjára vonatkozó követelmények, továbbá az adminisztratív megsemmisítési eljárásokat érintő rendelkezések.

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

Ez a javaslat az antitröszt-politika területén összhangban van a 461/2010/EU rendelettel (a gépjárművekre vonatkozó csoportmentességi rendelet, a továbbiakban: MVBER), és kiegészíti azt. A pótalkatrészek piacának javasolt liberalizációja segítheti az említett antitröszt-rendszert abban, hogy a járműpótalkatrészek, -szolgáltatások és -javítások teljes piacán védje a hatékony versenyt, ezáltal teljes mértékben kiaknázza annak előnyeit a gépjárműipari utópiacon működő vállalkozások és fogyasztók számára. A javaslat összhangban van a javítások és a körforgásos gazdaság előmozdítását célzó, a fenntartható termékekre vonatkozó kezdeményezés keretében tett erőfeszítésekkel is, és kiegészíti azokat.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

A javaslat alapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 114. cikkének (1) bekezdése, amely felhatalmazza az Európai Parlamentet és a Tanácsot arra, hogy elfogadják azokat a tagállamok törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek közelítésére vonatkozó intézkedéseket, amelyek tárgya a belső piac megteremtése és működése.

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

Az azonosított problémák a szabályozási keret jelentős eltéréseivel kapcsolatosak, amelyek vagy nem teszik lehetővé, vagy érzékelhetően torzítják az egyenlő versenyfeltételeket az uniós vállalatok számára, ami további negatív következményekkel jár versenyképességükre és az EU egészére nézve (pl. a pótalkatrészek tekintetében). Ezért tanácsos olyan intézkedéseket elfogadni, amelyek javíthatják az egységes piac működése tekintetében releváns feltételeket. Ezek az intézkedések – amelyek célja a közelítés jelenlegi szintjének kiterjesztése az irányelv révén – csak uniós szinten hozhatók meg, nem utolsósorban tekintettel arra, hogy biztosítani kell a közösségi formatervezésiminta-oltalmi rendszerrel való összhangot.

Ebben az összefüggésben figyelembe kell venni, hogy a közösségi formatervezésiminta-oltalmi rendszer beágyazódik az európai formatervezésiminta-oltalmi rendszerbe, amely a nemzeti és az európai uniós szintű formatervezésiminta-oltalom együttélésének és egymást kiegészítő jellegének elvére épül. Míg a rendelet teljes rendszert biztosít, amelyben minden anyagi jogi és eljárási jogi kérdésről szó van, a jogszabályok közelítésének az irányelvben tükröződő jelenlegi szintje az anyagi jog egyes rendelkezéseire korlátozódik. Az érintett alkotóelemek hatékony és fenntartható együttélésének és egymást kiegészítő jellegének biztosítása érdekében Európában létre kell hozni egy átfogó, harmonikus formatervezésiminta-oltalmi rendszert, amely hasonló anyagi jogi szabályokat és legalább a fő eljárásokat illetően egymással összeférhető rendelkezéseket tartalmaz. Ami konkrétan a pótalkatrészek formatervezési mintájának oltalmát illeti, hozzá kell tenni, hogy a pótalkatrészek belső piacának kiteljesítése csak uniós szinten valósítható meg. Az irányelv bővített befagyasztási záradékával kapcsolatos több mint 20 éves tapasztalat nem mutatott határozott tendenciát a tagállamok közötti önkéntes (jóllehet több további tagállam javítási záradékot vezetett be) vagy az ágazat önszabályozása révén történő harmonizáció irányába.

Az uniós szintű fellépés lényegesen hozzáférhetőbbé és hatékonyabbá tenné az európai formatervezésiminta-oltalmi rendszert a vállalkozások, különösen a kkv-k és az egyéni tervezők számára. Még inkább felszámolná a pótalkatrészek egységes piacán fennmaradó hiányosságokat, ami jelentős előnyökkel járna a fogyasztók számára, akik alacsonyabb áron választhatnának a piacon fellelhető alkatrészek között.

•Arányosság

A célzott harmonizáció bevezetése – különösen a lajstromozási és a megsemmisítési eljárások tekintetében – azon eljárási területek főbb rendelkezéseire összpontosít, amelyeket az érdekelt felek véleménye szerint leginkább össze kell hangolni a rendelet vonatkozó rendelkezéseivel. A hatásvizsgálat megvizsgálta a formatervezési mintákkal kapcsolatos összes rendelkezés teljes körű harmonizációjának lehetőségét is (4.2. lehetőség), de úgy ítélte, hogy az aránytalan lenne a tényleges szükségletekhez képest (lásd a hatásvizsgálat 6.4. szakaszát).

Ami a pótalkatrészek oltalmának kérdését illeti, a javítási záradék beillesztése – az előnyben részesített 1.2. lehetőség szerint – tűnik a legarányosabb módszernek az egységes piac kiteljesítésére a piac liberalizációjának elve alapján. Az ilyen uniós szintű fellépés nem jár azonnali költségekkel. Utópiaci liberalizáció esetén csak a pótalkatrészeket jelenleg oltalomban részesítő tagállamokban kell jogi aktusokat hozni, az oltalom megszüntetése érdekében. Ezért az összes vizsgált lehetőség közül ez jár a legalacsonyabb adminisztratív költséggel. Továbbá egy tízéves átmeneti időszak biztosításával, amely alatt a meglévő formatervezési minták továbbra is oltalomban részesülnek, a járműgyártóknak lehetőségük lesz arra, hogy minimális kockázattal vagy a beruházás és innováció minimális megzavarásával igazítsák ki piaci magatartásukat. Ez a lehetőség az alapvető jogok és a nemzetközi kötelezettségek kérdését illetően is kellően körültekintő (lásd a hatásvizsgálat 8.1. fejezetét).

•A jogi aktus típusának megválasztása

E javaslat célja, hogy a feltárt hiányosságok orvoslása érdekében célzottan módosítsa a 98/71/EK irányelvet. Mivel a javaslat az irányelv átdolgozására irányul, a legmegfelelőbb megoldás az eredeti jogi eszköz megtartása.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése/célravezetőségi vizsgálata

A Bizottság elvégezte a jelenlegi irányelv és rendelet átfogó értékelését, amelyet 2020 novemberében tettek közzé 9 . Ennek következtetése az volt, hogy a formatervezési minták oltalmára vonatkozó uniós jogszabályok teljesítették célkitűzéseiket, és nagyrészt továbbra is célnak megfelelőek.

A 98/71/EK irányelv tekintetében azonban az értékelés bizonyos hiányosságokat tárt fel, különösen azt, hogy az összetett termékek javításához használt alkatrészekre vonatkozó formatervezésiminta-oltalomra vonatkozó rendelkezések harmonizációjának hiánya miatt a pótalkatrészek piaca még mindig erősen töredezett. A megállapítások szerint ez jelentős jogbizonytalanságot okoz, és súlyosan torzítja a versenyt, miközben költségeket ró a fogyasztókra. Az értékelés emellett következetlenségeket tárt fel a tagállamok formatervezésiminta-oltalmi jogszabályai, valamint a rendeletnek a formatervezési minták lajstromozására és a megsemmisítési eljárásokra vonatkozó rendelkezései tekintetében. Ezek negatívan hatnak az uniós formatervezésiminta-oltalmi rendszerek interoperabilitására.

Az értékelés megállapításai nyomán az Európai Bizottság hatásvizsgálatot végzett, ezt követően pedig úgy határozott, hogy felülvizsgálja a jogszabályt. A hatásvizsgálat különböző lépései – a problémák és kiváltó okaik meghatározásától a célok és a lehetséges szakpolitikai lehetőségek meghatározásáig – az értékelő jelentés megállapításaira támaszkodtak.

•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

2018. december 18. és 2019. április 30. között elsőként átfogó nyilvános konzultációra 10 került sor azzal a céllal, hogy a Bizottság elegendő bizonyítékot és véleményt gyűjtsön az érdekelt felektől a formatervezési mintákra vonatkozó uniós jogszabályok értékelésének alátámasztásához, és megállapítsa, hogy ezek a jogszabályok mennyire működnek a rendeltetésüknek megfelelően, illetve mennyire tekinthetők továbbra is a célnak megfelelőnek. A válaszadók közel kétharmada úgy ítélte meg, hogy az ipari formatervezési minták oltalmának uniós rendszere (az irányelv szerinti nemzeti formatervezésiminta-oltalmi rendszer és a közösségi formatervezésiminta-oltalmi rendszer együttesen) jól működik. Ugyanakkor a válaszadók közel fele mutatott rá nem kívánt következményekre vagy hiányosságokra a rendelet és/vagy az irányelv kapcsán.

Az értékeléshez végzett széles körű konzultáció kiegészítéseként a Bizottság 2021. április 29. és július 22. között egy második nyilvános konzultációt 11 is folytatott, hogy egyes konkrét kiválasztott témákról, illetve a lehetséges alternatívákról és azok hatásairól további bizonyítékokat és véleményeket gyűjtsön az érdekelt felektől a formatervezési mintákra vonatkozó jogszabályok felülvizsgálatának alátámasztására.

A Bizottság a javaslatban figyelembe vette a konzultációk során azonosított főbb problémákat és megoldást keresett azokra.

•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása

A 98/71/EK irányelv és a 6/2002/EK rendelet felülvizsgálatához kapcsolódó hatásvizsgálat főként két külső tanulmányra támaszkodott, amelyek az uniós formatervezésiminta-oltalmi rendszerek működésének gazdasági 12 és jogi 13 vonatkozásaival foglalkoztak. Ezenkívül, konkrétan a pótalkatrészek oltalmának kérdése kapcsán a hatásvizsgálatot két további tanulmány is alátámasztotta, amelyek témája az oltalomnak az árképzésre és az árak szóródására 14 , illetve a gépjármű-pótalkatrészek uniós piacának szerkezetére gyakorolt hatása volt 15 . A hatásvizsgálat alátámasztására a Bizottság további információkat szerzett be az EUIPO-val folytatott szoros együttműködésnek köszönhetően, az általa készített egyéb tanulmányokból és jelentésekből, továbbá a nemzeti és nemzetközi hatóságok – köztük a szellemi tulajdonnal foglalkozó nemzeti hivatalok, tudományos intézmények és más érdekelt felek – által készített egyéb elérhető tanulmányokból és adatgyűjtésekből.

•Hatásvizsgálat

Mivel ez a javaslat a 6/2002/EK rendelet felülvizsgálatára irányuló javaslattal együtt egy csomagban kerül előterjesztésre, a Bizottság közös hatásvizsgálatot végzett e javaslatra és a 6/2002/EK rendelet módosítására irányuló párhuzamos javaslatra 16 vonatkozóan. A hatásvizsgálatot 2021. október 27-én nyújtotta be a Szabályozói Ellenőrzési Testületnek, amely 2021. november 26-án arról kedvező véleményt bocsátott ki. A végleges hatásvizsgálat figyelembe vette a véleményben szereplő észrevételeket.

A hatásvizsgálatban a Bizottság két fő problémát vizsgált:

1. Az EU-n belüli kereskedelem megzavarását és az egyes tagállamokban felmerülő versenyakadályokat a pótalkatrészek javítása tekintetében.

2. Az oltalom megszerzésével kapcsolatos költségek, terhek és késedelmek, valamint az azt övező bizonytalanságok miatt a vállalkozások – különösen a kkv-k és az egyéni tervezők – attól való vonakodását, hogy uniós vagy nemzeti szinten lajstromozott formatervezésiminta-oltalmat kérjenek.

A második probléma néhány aspektusával (elavult eljárások a lajstromozott közösségi formatervezési minták lajstromozására és a lajstromozott közösségi formatervezési-minta-oltalomért fizetendő magas díjak) a 6/2002/EK rendelet párhuzamos felülvizsgálata keretében kell foglalkozni, de a pótalkatrészek kérdésével (első probléma) és az eltérő (eljárási) rendelkezések kérdésével a 98/71/EK irányelv felülvizsgálata során kell foglalkozni.

A pótalkatrészek kérdésének megoldására és a pótalkatrészek utópiacának verseny előtti megnyitására irányuló célkitűzés kezelésére a Bizottság a következő opciókat mérlegelte:

·1.1. opció: Teljes liberalizáció valamennyi formatervezési minta esetében, azaz a formafüggő pótalkatrészek piacát az egész EU-ban meg kell nyitni a verseny előtt, kiterjesztve azt mind a meglévő, mind az új formatervezési mintákra. Ez az opció magában foglalná a 6/2002/EK rendelet 110. cikkének (1) bekezdésében foglalt „javítási záradékhoz” hasonló záradék beillesztését az irányelvbe, amely lehetővé tenné az összetett termékek oltalom alatt álló részeinek javítási célú azonos formában történő többszörözését. A beillesztett javítási záradék joghatással bír mind a jövőre, mind a múltra nézve (azaz a hatálybalépése előtt és után megadott formatervezési mintákra egyaránt alkalmazandó lenne).

·1.2. opció: Az új formatervezési minták azonnali teljes liberalizációja, majd 10 éves átmeneti időszakot követően a régi formatervezési minták teljes liberalizációja. Ez az opció ugyanazokat a változtatásokat vonná maga után, mint az előző, azzal a kivétellel, hogy az irányelvbe beillesztendő javítási záradéknak csak a jövőre nézve lenne azonnali joghatása (azaz csak a hatálybalépés után bejelentett formatervezési mintákra lenne alkalmazandó). A hatálybalépés előtt már megadott formatervezési mintáknak 10 éves átmeneti időszakra továbbra is oltalmat kell élvezniük.

·1.3. opció: Az új formatervezési minták teljes liberalizációja. Az előző opcióhoz hasonlóan ebben az opcióban is csak a jövőre nézve lenne joghatása az irányelvbe beillesztendő javítási záradéknak. A hatálybalépés előtt megadott meglévő formatervezésiminta-oltalmi jogok nem változnának, és így akár 25 évig oltalomban részesülhetnének.

Az eltérő eljárási szabályok kérdésének megoldására, valamint a közösségi és a nemzeti formatervezésiminta-oltalmi rendszerek egymást kiegészítő jellegének és interoperabilitásának fokozására a Bizottság a következő opciókat mérlegelte:

·4.1. opció: A nemzeti jogszabályok részleges további közelítése és a lajstromozott közösségi formatervezési mintával való összhangja. Ez az opció azt jelentené, hogy az irányelvet olyan rendelkezésekkel egészítenék ki, amelyek a 6/2002/EK rendelet vonatkozó rendelkezéseivel összhangban a formatervezésiminta-oltalmi jog egyes olyan aspektusaira vonatkoznak, amelyeket az érdekelt felek véleménye szerint leginkább össze kell hangolni, különös tekintettel az eljárásokra. Az irányelv fő eljárási szabályokkal való kiegészítését kombinálni kell néhány kiválasztott (a pótalkatrészek kérdésén kívüli) anyagi jogi szempontnak a 6/2002/EK rendelet rendelkezéseinek megfelelő további összehangolásával.

·4.2. opció: A formatervezési mintákra vonatkozó nemzeti jogszabályok és eljárások teljes közelítése. Ez az opció kiterjedne a 4.1. opcióra, de magában foglalná a formatervezési mintákra vonatkozó anyagi jogi jogszabályok és eljárások fennmaradó azon vonatkozásait is, amelyek részei a 6/2002/EK rendeletnek, de nem tartoznak az irányelv hatálya alá.

Ezzel összefüggésben a Bizottság azt is megvizsgálta, hogy miként lehetne ezt a további közelítést megvalósítani: önkéntes alapon (4.1a. és 4.2a. alopció), vagy kötelező jelleggel, azaz olyan uniós jogalkotási intézkedésen keresztül, amely előírja a tagállamok számára a formatervezési mintákra vonatkozó jogszabályaik összehangolását (4.1b. és 4.2b. alopció).

A hatásvizsgálat eredménye alapján az előnyben részesített alternatívák között szerepel az 1.2. opció és a 4.1b. alopció.

Az 1.2. opció azzal kecsegtet, hogy a tízéves átmeneti időszakot követően, az árversenynek köszönhetően potenciális megtakarításokat eredményez a fogyasztók számára azokon a piacokon, ahol jelenleg nincs hatályban javítási záradék: e megtakarítások számszerűsítve évi 340 millió EUR és 544 millió EUR közötti összegre tehetők (a tízéves átmeneti időszak alatt a nyereség évi 4–13 millió EUR-val nő, és az utolsó évben eléri a 40–130 millió EUR-t). A tízéves átmeneti időszak alatt az új formatervezési minták teljes liberalizációja elő fogja mozdítani a versenyt és az új autók ütközési alkatrészeinek piacra lépését. A tízéves átmeneti időszakot követően mind az eredeti berendezések beszállítói, mind a független beszállítók jelentősen nagyobb működési szabadságot élveznek majd, ami lehetővé teszi számukra, hogy megerősítsék piaci pozíciójukat és megszilárdítsák tevékenységüket.

A 4.1b. opció könnyebbé és olcsóbbá teszi a vállalkozások és a tervezők számára a formatervezésiminta-oltalom megszerzését a tagállamokban, különösen azáltal, hogy a rendelettel összhangban az irányelvbe is belefoglalják az alapvető eljárási szabályokat. Ez tovább növeli a kiszámíthatóságot, hozzájárul a multinacionális szellemi tulajdoni portfóliók kezelési költségeinek csökkentéséhez, valamint megkönnyíti és olcsóbbá teszi az érvénytelen formatervezési minták nyilvántartásból való törlését. A jogszabályok ilyen további közelítése további pozitív hatással lesz az EUIPO és a nemzeti szellemi tulajdoni hivatalok közötti, az európai uniós védjegyről szóló (EU) 2017/1001 rendelet 152. cikkében meghatározott meglévő keret szerinti együttműködésre is.

•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

A 98/71/EK irányelv átdolgozására irányuló javaslat és a 6/2002/EK rendelet módosítására irányuló párhuzamos javaslat bekerült a Bizottság 2022. évi munkaprogramjának 17 II. mellékletébe, ezért a célravezető és hatásos szabályozás program (REFIT) részét képezik.

A javaslat célja, hogy a digitális kor igényeinek megfelelően aktualizálja a közösségi formatervezésiminta-oltalmi rendszert, valamint hogy azt hozzáférhetőbbé, illetve hatékonyabbá tegye a kérelmezők számára. A digitalizáció aspektusát tekintve a formatervezési minták ábrázolási követelményeinek javasolt összehangolása lehetővé tenné a kérelmezők számára, hogy formatervezési mintáikat bárhol egyértelműen és pontosan reprodukálni tudják általánosan rendelkezésre álló technológiák segítségével. Ez különösen az új digitális formatervezési minták benyújtását könnyítené meg. Ami az egyszerűsítést illeti, a javasolt további harmonizáció lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy nemzeti szinten bárhol többes kérelmet nyújtsanak be, több formatervezési mintát egyetlen bejelentésbe foglalva, mégpedig anélkül, hogy az azonos jellegű termékekre korlátozódna. Bár ez egyértelműen megkönnyíti a formatervezésiminta-bejelentők életét, az előnyöket nem lehetett számszerűsíteni, mivel azok alapvetően a nemzeti szinten meghatározott díjaktól függenek. Ezen túlmenően a technika állásának hivatalból történő, nemzeti szintű vizsgálatának elhagyása (annak érdekében, hogy az oltalomhoz való hozzáférés ugyanolyan szintű legyen, mint uniós szinten) jelentősen csökkenteni fogja a lajstromozási eljárások időtartamát azokban a tagállamokban, ahol még mindig végeznek ilyet. A vállalkozások így sokkal gyorsabban és alacsonyabb költségek mellett szerezhetik meg az oltalmat. Ezenkívül formatervezési minta oltalmának megsemmisítésére irányuló, bírósági eljárás nélkül a hivatalban elvégzendő eljárások (kötelező) bevezetése várhatóan egyértelműen előnyös lesz mind a versenytársak, mind a jogosultak számára, mivel kevésbé bonyolultak és kevésbé költséges eljárásokat eredményez.

E javaslat célja továbbá a javítási pótalkatrészek egységes piacának kiteljesítése egy olyan javítási záradék bevezetésével, amely mentesíti ezeket az alkatrészeket a formatervezési minták oltalma alól. A pótalkatrészek piacának teljes liberalizációja jelentős előnyöket ígér a fogyasztók számára a nagyobb választék és az alacsonyabb árak tekintetében.

A kapcsolódó költségmegtakarításokat a hatásvizsgálat 8.1. táblázata részletezi és foglalja össze.

•Alapjogok

A kezdeményezés várhatóan javítja a tervezők jogérvényesítési lehetőségeit, pozitív hatást gyakorolva az olyan alapvető jogokra, mint a tulajdonhoz való jog és a hatékony jogorvoslathoz való jog. Az uniós formatervezésiminta-oltalmi rendszer kiegyensúlyozottabbá tételére törekedve a javaslat célja továbbá a formatervezésiminta-oltalmak korlátainak megbízhatóbb összefoglalása, figyelembe véve a méltányossághoz kapcsolódó és versenyalapú megfontolásokat.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A javaslat nem lenne hatással az Európai Unió költségvetésére, ezért nem kíséri a költségvetési rendelet (az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet) 35. cikkében előírt pénzügyi kimutatás.

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

A Bizottság nyomon fogja követni a pótalkatrészek uniós piacát annak megállapítása érdekében, hogy az egész EU-ra kiterjedő javítási záradék bevezetése valóban a várt megtakarításokat eredményezi-e. Mérlegeli továbbá konkrét tanulmányok és felmérések elindítását az árképzés és különösen a fogyasztói magatartás alakulásának nyomon követése érdekében.

Ami a nemzeti jogszabályok további közelítését illeti, a Bizottság ellenőrizni fogja a jogszabályok átültetéséről szóló tagállami értesítéseket, és reagálni fog az esetleges késedelmekre vagy következetlenségekre. Amint az összes szabályt megfelelően átültették, a Bizottság az értékeléshez figyelembe fogja venni a hatásvizsgálat 9. szakaszban említett releváns mutatókat.

•Magyarázó dokumentumok (irányelvek esetén)

Magyarázó dokumentumokra nincs szükség, mivel az irányelv rendelkezései nem összetettek a címzettek számára.

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

Mivel a 98/71/EK irányelv átdolgozására irányuló javaslatról van szó, az alábbi részletes magyarázat kizárólag az új vagy módosítandó rendelkezésekre összpontosít.

1. fejezet: Általános rendelkezések

– A formatervezési minta és a termék meghatározása (2. cikk)

A termék és a formatervezési minta fogalmának aktualizált és részletesebb fogalommeghatározását javasoljuk az általános rendelkezések részeként. A jelenlegi fogalommeghatározások aktualizálásának, pontosításának és bővítésének célja, hogy az átdolgozott irányelvre irányuló javaslat időtálló legyen a technológiai fejlődéssel szemben, és nagyobb jogbiztonságot és átláthatóságot biztosítson a formatervezési minták oltalmának elfogadható tárgya tekintetében.

2. fejezet: A formatervezési mintákra vonatkozó anyagi jog

– Formatervezési mintaoltalom kizárólag lajstromozás útján (3. cikk)

A jelenlegi irányelv lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy lajstromozás nélkül is biztosítsanak formatervezésiminta-oltalmat 18 . A javaslat szerint ezt a mérlegelési jogkört meg kell szüntetni azáltal, hogy a formatervezési mintaoltalmat kizárólag a lajstromozott oltalomra korlátozzák. A lajstromozás nélküli uniós formatervezési minta formájában megvalósuló egységes oltalom rendelkezésre áll, így ténylegesen nincs szükség párhuzamos (potenciálisan eltérő) lajstromozás nélküli oltalomra.

– Az oltalom kezdete (10. cikk)

A meglévő következetlenségek megszüntetése érdekében a javaslat egyértelművé teszi, hogy a formatervezésiminta-oltalom csak a lajstromba történő bejegyzéssel kezdődik.

– A lajstromozott formatervezésiminta-oltalomhoz való jog (11. és 12. cikk)

A 6/2002/EK rendelet 14. és 17. cikkével összhangban a javaslat új rendelkezéseket tartalmaz a lajstromozott formatervezésiminta-oltalomhoz való jogra vonatkozóan, beleértve a tulajdonjog vélelmét is.

– A bejelentés elutasításának okai és az érdemi vizsgálat hatálya (13. és 29. cikk)

Annak érdekében, hogy az érdemi vizsgálat hatóköre Unió-szerte teljes mértékben összhangban legyen az EUIPO szintjén végzett vizsgálatéval (a 6/2002/EK rendelet 47. cikke), a bejelentés elutasításának okait kimerítően kell meghatározni, annak biztosításával, hogy a lajstromozás alapján oltalomban részesülő formatervezési minta megszerzésére irányuló eljárás – az EUIPO-hoz hasonlóan – a bejelentők számára minimális költségekkel és nehézségekkel járjon.

– Megsemmisítési okok (14. cikk)

A Bizottság javasolja az opcionális rendelkezések kötelezőkké tételét a kiszámíthatóság és az uniós formatervezésiminta-rendszerrel való összhang növelése érdekében.

– Az oltalom tárgya (15. cikk)

A „láthatósági követelménnyel” kapcsolatos nagyobb jogbiztonság érdekében javasoljuk, hogy az irányelv (a (17) preambulumbekezdéshez kapcsolódó) külön rendelkezéssel egészüljön ki, amely szerint a formatervezésiminta-oltalom (kizárólag) azon külső jellegzetességekre vonatkozik, amelyek a lajstromozás iránti kérelemben látható módon szerepelnek.

Még egyértelműbbé válik (az új (18) preambulumbekezdés révén), hogy a formatervezésiminta-elemeknek egyébként nem kell láthatónak lenniük semmilyen adott időpontban vagy adott helyzetben ahhoz, hogy oltalmat szerezzenek, az összetett termék rendeltetésszerű használata során nem látható alkotórészek kivételével.

– A lajstromozás alapján oltalomban részesülő formatervezési minta által biztosított jogok hatálya (16. cikk)

Annak érdekében, hogy a formatervezésiminta-oltalom jogosultjai hatékonyabban tudják kezelni a 3D nyomtatási technológiák fokozott elterjedéséből eredő kihívásokat, javasoljuk a formatervezésiminta-oltalmi jogok hatályának ennek megfelelő kiigazítását.

Emellett a védjegyekre vonatkozó uniós jogszabályok reformját követően (az (EU) 2015/2436 irányelv új 10. cikkének (4) bekezdése), az egyre kiterjedtebb hamisítási tevékenységek elleni hatékony küzdelem érdekében fontos, hogy az ipari formatervezési mintákra vonatkozó jogi keret kiegészüljön egy olyan megfelelő rendelkezéssel is, amely lehetővé teszi a jogosultak számára annak megakadályozását, hogy a hamisított termékek áthaladjanak az EU területén, vagy hogy más vámjogi helyzetbe kerüljenek anélkül, hogy ott szabad forgalomba bocsátanák őket.

– Az érvényesség vélelme (17. cikk)

A 6/2002/EK rendelettel (85. cikk (1) bekezdés) való nagyobb összhang érdekében javasoljuk, hogy az irányelv egészüljön ki egy, az érvényesség vélelmére vonatkozó rendelkezéssel is.

– Az átruházott jogok korlátozása (18. cikk)

A felmerülő jogos érdekek megfelelőbb egyensúlyának biztosítása érdekében, valamint figyelembe véve az Európai Unió Bíróságának (EUB) ítélkezési gyakorlatát 19 , javasoljuk a megengedett felhasználások listájának kiegészítését a referenciális használattal, valamint a bírálat és paródia céljából végzett tevékenységekkel.

– Javítási záradék (19. cikk)

A meglévő átmeneti rendszer megszüntetése és a pótalkatrészek egységes piacának kiteljesítése érdekében javasoljuk az irányelv kiegészítését egy, a 6/2002/EK rendelet 110. cikkében már szereplőhöz hasonló javítási záradékkal. Ez a záradék kifejezetten az összetett termékek formafüggő alkatrészeire korlátozódik annak érdekében, hogy figyelembe lehessen venni az EUB által az Acacia-ügyben hozott ítéletet 20 .

Ezenkívül kifejezetten rendelkezni kell arról, hogy a javítási záradék csak akkor legyen alkalmazható a bitorlási keresetekkel szembeni védelemként, ha a fogyasztók megfelelő tájékoztatást kaptak az összetett termék javításához használandó termék származásáról.

A meglévő formatervezésiminta-oltalom jogosultjai jogos érdekeinek figyelembevétele céljából a javítási záradék csak a jövőre nézve bírna (korlátlan) azonnali joghatással, miközben egy 10 éves átmeneti időszakra biztosítaná a meglévő jogok védelmét.

– Az előhasználati jog által nyújtott védelem (21. cikk)

A 6/2002/EK rendelet 22. cikke bevezeti az előhasználati jogot. Ez a bitorlással szembeni védelem azokat védi, akik a lajstromozott formatervezési minta elsőbbségi időpontját megelőzően jóhiszeműen ruháztak be valamely termékmintába, és ezért jogos érdekük fűződik a termékek forgalmazásához, még akkor is, ha megjelenésük a lajstromozott formatervezésiminta-oltalom hatálya alá tartozik.

– A halmozódás elve (23. cikk)

A formatervezési minták és a szerzői jogi védelem halmozódásának elve fennmarad, figyelembe véve, hogy az eredeti jogszabály elfogadása óta fejlődött a harmonizáció a szerzői jog területén.

– Formatervezésiminta-értesítés (24. cikk)

A lajstromozott formatervezési minták jogosultjai számára hozzáférhetővé teszik a formatervezésiminta-értesítést, amely lehetővé teszi számukra, hogy tájékoztassák a nyilvánosságot a formatervezési minta lajstromozásáról.

3. fejezet: Eljárások

Az irányelv a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló (EU) 2015/2436 irányelvvel összhangban fontos eljárási szabályokkal egészül ki.

– Az ábrázolásra vonatkozó követelmények (26. cikk)

Annak biztosítása érdekében, hogy a formatervezési minták ábrázolására az egyértelműség és pontosság tekintetében az EU egész területén ugyanazok az időtálló követelmények vonatkozzanak, a javaslat részletes rendelkezéseket javasol az irányelvbe beilleszteni.

– Többes bejelentés (27. cikk)

Javasoljuk, hogy a 6/2002/EK rendelet 37. cikkében jelenleg előírtak szerint több formatervezési mintát egyetlen bejelentésben lehessen kombinálni, annak előírása nélkül, hogy a kombinált formatervezési minták a locarnói osztályozás azonos osztályába tartozó termékekre vonatkozzanak, amint azt a rendelet kapcsolódó módosítása is javasolja.

– A közzététel elhalasztása (30. cikk)

A 6/2002/EK rendelet 50. cikkével összhangban javasolt rendelkezni arról a lehetőségről, hogy a formatervezési minta bejelentésének közzétételét a bejelentés benyújtásától számított 30 hónapos időtartamra el lehessen halasztani.

– Közigazgatási megsemmisítési eljárások (31. cikk)

Az (EU) 2015/2436 irányelv 45. cikke szerinti védjegytörlési eljárások tekintetében bevezetetteknek megfelelően a tagállamoknak rendelkezniük kell a formatervezési minták lajstromozásának érvényességét vitató közigazgatási eljárásról, amelyet a szellemi tulajdonnal foglalkozó hivatalaiknak kell kezelniük. Egyes tagállamokban a lajstromozás alapján oltalomban részesülő formatervezési minta érvényessége csak bírósági eljárás keretében támadható meg. Ezek a rendszerek nehézkesebbek és drágábbak.

🡻 98/71/EK (kiigazított szöveg)

2022/0392 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

a formatervezési minták oltalmáról (átdolgozás)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget ⌦ Unió ⌫létrehozó ⌦ működéséről szóló ⌫ szerződésre és különösen annak 100a. cikkére ⌦ 114. cikke (1) bekezdésére ⌫,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 21 ,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

⇩ új szöveg

(1)A 98/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet számos ponton módosítani kell 22 . Az irányelvet az áttekinthetőség érdekében célszerű átdolgozni.

🡻 98/71/EK (1) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

mivel a Közösségnek a szerződésben meghatározott céljai magukban foglalják egy, az európai népek között fennálló minden eddiginél szorosabb szövetség megalapozását, a Közösség tagállamai közötti szorosabb kapcsolatok elősegítését és a Közösség országai gazdasági és szociális fejlődésének biztosítását az Európát megosztó korlátok megszüntetésére irányuló közös cselekvés révén; mivel e célból a szerződés előírja egy olyan belső piac kialakítását, amelyet az áruk szabad mozgásának útjában álló akadályok megszüntetése jellemez, valamint egy olyan rendszer létrehozását, amely biztosítja, hogy a verseny a belső piacon ne torzuljon; mivel a tagállamok formatervezési minták oltalmára vonatkozó jogszabályainak közelítése előmozdítaná e célok megvalósítását;

🡻 98/71/EK (2) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

mivel a tagállamok jogszabályai által a formatervezési mintákra biztosított oltalom eltérései a formatervezési mintákat magukban foglaló termékeket illetően közvetlen hatással vannak a belső piac kialakítására és működésére; mivel ezek az eltérések torzíthatják a versenyt a belső piacon;

🡻 98/71/EK (3) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

mivel a belső piac zavartalan működéséhez szükséges a tagállamok formatervezési mintaoltalmi jogszabályainak közelítése;

🡻 98/71/EK (4) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

mivel ehhez fontos figyelembe venni azokat a megoldásokat és előnyöket, amelyeket a közösségi mintaoltalmi rendszer fog biztosítani a formatervezési mintákhoz kapcsolódó jogokat megszerezni kívánó vállalkozások számára;

🡻 98/71/EK (5) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

mivel a tagállamok formatervezési mintaoltalmi jogszabályainak teljes körű közelítését szükségtelen elvégezni, és elegendő, ha a közelítés azokra a nemzeti jogban található rendelkezésekre korlátozódik, amelyek a leginkább és közvetlenül befolyásolják a belső piac működését; mivel a szankciókra, a jogorvoslatokra és a végrehajtásra vonatkozó rendelkezéseket a nemzeti jogra kell hagyni; mivel e korlátozott közelítés céljait a tagállamok önállóan nem érhetik el a kellő mértékben;

🡻 98/71/EK (6) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

mivel ennek megfelelően a tagállamok továbbra is szabadon állapítják meg a formatervezési mintákkal kapcsolatos jogok lajstromozására, megújítására és megsemmisítésére vonatkozó eljárási szabályokat, valamint az ilyen megsemmisítés joghatásaira vonatkozó rendelkezéseket;

⇩ új szöveg

(2)A 98/71/EK irányelv összehangolta a formatervezési mintára vonatkozó tagállami jogszabályok azon fő anyagi jogi rendelkezéseit, amelyekről az elfogadáskor úgy vélték, hogy a legközvetlenebbül érintik a belső piac működését azáltal, hogy akadályozzák az Unión belül az áruk szabad mozgását és a szolgáltatásnyújtás szabadságát.

(3)A tagállamok nemzeti jogában szereplő formatervezésiminta-oltalom együttesen létezik azzal az oltalommal, amelyet uniós szinten az európai uniós formatervezési minták biztosítanak, amelyek a 6/2002/EK tanácsi rendeletben 23 foglaltak szerint egységes jellegűek és Unió-szerte érvényesek. A nemzeti és uniós szintű formatervezésiminta-oltalmi rendszerek együttes létezése és egyensúlya a szellemitulajdon-jogok védelmére szolgáló uniós megközelítés sarokköve.

(4)Az uniós szakpolitikák rendszeres felülvizsgálatára irányuló minőségi jogalkotási programmal 24 összhangban a Bizottság részletes értékelést végzett az uniós formatervezésiminta-oltalmi rendszerek működéséről, amely átfogó gazdasági és jogi értékelést is magában foglalt, egy sor tanulmánnyal alátámasztva.

(5)A Tanács a szellemi tulajdonra vonatkozó politikáról és a formatervezési minták uniós rendszerének felülvizsgálatáról szóló, 2020. november 11-i következtetéseiben 25 felkérte a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatokat a 6/2002/EK rendelet és a 98/71/EK irányelv 26 felülvizsgálatára vonatkozóan. A felülvizsgálatot azért kérték, mert korszerűsíteni kell az ipari formatervezési minták rendszereit, és vonzóbbá kell tenni a formatervezési mintaoltalmat az egyes tervezők és vállalkozások, különösen a kis- és középvállalkozások számára. A felülvizsgálatot különösen az uniós, a nemzeti és a regionális formatervezésiminta-oltalmi rendszerek közötti kiegészítő jellegű kapcsolat támogatását és megerősítését célzó módosítások kezelése és mérlegelése, valamint az uniós formatervezésiminta-oltalom rendszerén belüli eltérések további erőfeszítésekkel történő csökkentése érdekében kérték.

(6)Az értékelés végeredményei alapján a Bizottság „Az EU innovációs lehetőségeinek maximális kiaknázása – A szellemi tulajdonra vonatkozó cselekvési terv az EU helyreállításának és rezilienciájának támogatása érdekében” című, 2020. november 25-i közleményében 27 bejelentette, hogy az uniós védjegyjogszabályok sikeres reformját követően felül fogja vizsgálni a formatervezési minták oltalmára vonatkozó uniós jogszabályokat.

(7)A szellemi tulajdonra vonatkozó cselekvési tervről szóló, 2021. november 10-i jelentésében 28 az Európai Parlament üdvözölte, hogy a Bizottság kész korszerűsíteni a formatervezési minták oltalmára vonatkozó uniós jogszabályokat, felszólította a Bizottságot, hogy folytassa a tagállamok bejelentési és megsemmisítési eljárásainak harmonizálását, és javasolta, hogy a nagyobb jogbiztonság megteremtése érdekében mérlegelje a 98/71/EK irányelv és a 6/2002/EK rendelet összehangolását.

(8)A konzultációk és értékelések során megállapítást nyert, hogy a nemzeti jogszabályok korábbi harmonizációja ellenére továbbra is vannak olyan területek, amelyeken a versenyképesség és a növekedés tekintetében pozitív hatást lehetne elérni a további harmonizációval.

(9)A jól működő belső piac biztosítása, valamint az Unión belül adott esetben a formatervezésiminta-oltalom megszerzésének, igazgatásának és védelmének a vállalkozások – különösen a kis- és középvállalkozások – növekedése és versenyképessége érdekében történő megkönnyítése céljából, a fogyasztók érdekeinek kellő figyelembevétele mellett a 98/71/EK irányelv által elért jogharmonizációt ki kell terjeszteni a 6/2002/EK rendelet értelmében lajstromozás alapján oltalomban részesülő formatervezési mintákra irányadó anyagi jog egyéb szempontjaira is.

(10)Ezen túlmenően a formatervezési minták Unión belüli megszerzésének, kezelésének és oltalmának megkönnyítése érdekében az eljárási szabályokat is közelíteni kell. Ezért össze kell hangolni a formatervezési minták lajstromozása területén a tagállamokban és az európai uniós formatervezésiminta-rendszerben alkalmazott főbb eljárási szabályokat. A nemzeti jog szerinti eljárások tekintetében elég az általános elveket megállapítani, és a tagállamokra hagyni a részletesebb szabályok megállapítását.

🡻 98/71/EK (7) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(11)mivel eEz az irányelv nem zárja ki olyan nemzeti vagy ⌦ uniós ⌫ közösségi rendelkezéseknek a formatervezési mintákra történő alkalmazását, amelyek más oltalmat írnak elő, mint amilyenben a formatervezési minták lajstromozásuk vagy közzétételük útján részesülnek; ilyen rendelkezések lehetnek a nem lajstromozott formatervezési mintaoltalmi jogokra, a védjegyekre, a szabadalmakra és a használati mintákra, a tisztességtelen versenyre, illetve a polgári jogi felelősségre vonatkozó rendelkezések;

🡻 98/71/EK (8) preambulumbekezdés

⇨ új szöveg

(12)mivel a szerzői jogi jogszabályok harmonizációjának hiányában Ffontos rögzíteni a formatervezési minták lajstromozás útján történő sajátos oltalmaának, valamint a szerzői jogi jogszabályok által biztosított védelem halmozódásának alapelvét, miközben a tagállamok számára biztosítani kell annak szabadságát, hogy meghatározzák a szerzői jogi védelem mértékét és azokat a feltételeket, amelyek alapján az ilyen védelmet biztosítják; ⇨ amely alapján a formatervezésiminta-oltalom alatt álló formatervezési minták szerzői jogi védelem alatt álló művek is lehetnek, feltéve, hogy teljesülnek az uniós szerzői jog követelményei. ⇦

🡻 98/71/EK (9) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

⇨ új szöveg

(13)Amivel a A belső piac célkitűzéseinek megvalósításához szükséges, hogy a formatervezési minták lajstromozásának feltételei valamennyi tagállamban azonosak legyenek;

(14)mivel e ⌦ E ⌫ célból olyan egységes meghatározásokat kell adni a formatervezési minta fogalmának, ⇨ és termék fogalmainak, amelyek egyértelműek, átláthatóak és műszaki szempontból naprakészek, tekintettel az olyan új formatervezési minták megjelenésére is, amelyek nem fizikai termékekben testesülnek meg. Anélkül, hogy a releváns termékek listája kimerítő jellegű lenne, helyénvaló megkülönböztetni azokat a termékeket, amelyek fizikai tárgyban testesülnek meg, grafikai ábrázolásként jelennek meg, vagy amelyeket különösen belső környezet kialakítására szánt tárgyak térbeli elrendezése alkot. Ebben az összefüggésben el kell ismerni, hogy a külső jellegzetességek elmozdítása, átalakítása vagy bármilyen más animációja formatervezési minták megjelenését eredményezheti, különös tekintettel azokra, amelyek nem testesülnek meg fizikai tárgyakban.⇦

(15)⌦ Továbbá egységes követelményeket kell meghatározni ⌫ az újdonság és az egyéni jelleg fogalmának ⌦ tekintetében ⌫, amelyeknek a lajstromozott formatervezési mintaoltalmi jogok meg kell, hogy feleljenek;

🡻 98/71/EK (10) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(16)mivel aAz áruk szabad áramlásának megkönnyítése érdekében alapvető fontosságú, ⌦ biztosítani kell, ⌫ hogy a formatervezési minta lajstromozásával keletkező oltalom a jogosult számára elvileg valamennyi tagállamban azonos védelmet nyújtson;.

🡻 98/71/EK (11) preambulumbekezdés

(17)mivel aA lajstromozással keletkező oltalom valamely termék egészének vagy részének olyan külső jellegzetességeire vonatkozik, amelyeket a bejelentésben láthatóan bemutatnak, és amelyek a minta közzététele vagy a mintaoltalmi iratokba való betekintés útján jutnak nyilvánosságra;.

🡻 98/71/EK (12) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

⇨ új szöveg

(18)⇨ Jóllehet a formatervezési minta külső jellegzetességeinek nem kell adott időben vagy adott helyzetben láthatónak lenniük ahhoz, hogy formatervezésiminta-oltalomban részesüljenek, ezen elv alóli kivételként ⇦ mivel az oltalom nem terjedhet ki azokra az alkotóelemekre, amelyek a ⇨ egy összetett ⇦ termék rendeltetésszerű használata során nem láthatók, illetve az ilyen alkotóelem olyan külső jellegzetességeire, amelyek az alkotóelemnek a termékbe való beillesztését követően nem láthatók, vagy amelyek önmagukban nem felelnek meg az újdonság és az egyéni jelleg követelményeinek;. mivel ⌦ Ezért ⌫ ⇨ egy összetett terméket képező alkatrészek formatervezési mintájának ⇦ azok a külső jellegzetességeki, amelyek ezen okok miatt nem részesülhetnek oltalomban, nem vehetők figyelembe annak megítélésekor, hogy a minta egyéb külső jellegzetességei kielégítik-e az oltalmazhatóság feltételeit;.

⇩ új szöveg

(19)Bár a termékmegjelölések önmagukban nem befolyásolják a formatervezési minta oltalmának terjedelmét, a formatervezési minta ábrázolása mellett azon termék jellegének meghatározására is szolgálhatnak, amelyben a formatervezési minta megtestesül, vagy amelyre azt alkalmazni kívánják. Ezenkívül a termékmegjelölések javítják a formatervezési minták kereshetőségét az iparjogvédelmi hivatal által vezetett formatervezésiminta-oltalmi lajstromban való kereshetőségét. Ezért – a kérelmezők terheinek indokolatlan növelése nélkül – a lajstromozás előtt pontos termékmegjelöléseket kell biztosítani amelyek megkönnyítik a keresést és javítják a lajstrom átláthatóságát és hozzáférhetőségét.

🡻 98/71/EK (13) preambulumbekezdés

⇨ új szöveg

(20)mivel aAnnak megítélése, hogy a formatervezési mintának egyéni jellege van-e, azon kell, hogy alapuljon, hogy a minta a már meglévő ⇨ formatervezésiminta-korpusz részét képező bármely egyéb ⇦ bármely mintához képest a tájékozott használóra nyilvánvalóan eltérő összbenyomást tesz-e, figyelembe véve annak a terméknek a természetét, amelyre a mintát alkalmazzák, illetve amelyben a minta megtestesül, különös tekintettel a termék szerinti ipari ágazat sajátosságaira, valamint arra, hogy a szerző milyen alkotói szabadságfokkal alakíthatta ki a mintát;.

🡻 98/71/EK (14) preambulumbekezdés

⇨ új szöveg

(21)mivel aA műszaki haladás nem akadályozható olyan külső jellegzetességek formatervezésiminta-oltalomban való részesítésével, amelyek kizárólag a termék műszaki rendeltetésének következményei;. mivel elfogadott, hogy eEz a formatervezési minta esztétikai minőségének követelményét nem vonja maga után;. ⇨ A lajstromozott formatervezésiminta-oltalom megsemmisíthető, ha a külső jellegzetességek megválasztásában a termék műszaki funkciójának betöltésén kívül semmilyen más szempont nem játszott szerepet, különös tekintettel a vizuális jellegre. ⇦

(22)mivel hHasonlóképpen a különböző gyártmányú termékek együtt történő működtetése interoperabilitása nem akadályozható az oltalomnak a szerkezetileg összekapcsolható elemek formatervezési mintájára való kiterjesztésével. ; mivel azok a külső jellegzetességek, amelyek ezen okok miatt nem részesülhetnek oltalomban, nem vehetők figyelembe annak megítélésekor, hogy a minta egyéb külső jellegzetességei kielégítik-e az oltalmazhatóság feltételeit;

🡻 98/71/EK (15) preambulumbekezdés

(23)mivel aAz előre gyártott elemekből álló termékek szerkezetileg összekapcsolható elemei az ilyen termékek újító jellegének fontos részét képezhetik és jelentős reklámértéket képviselhetnek, így oltalomban részesülhetnek;.

🡻 98/71/EK (16) preambulumbekezdés

(24)mivel nNem részesülhet oltalomban a formatervezési minta, ha a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközik;. mivel eEz az irányelv nem jelenti a közrend, illetve a közerkölcs nemzeti fogalmainak harmonizációját;.

🡻 98/71/EK (17) preambulumbekezdés

(25)mivel aA belső piac zavartalan működésének biztosításához alapvető fontosságú a lajstromozott formatervezési minták oltalmi idejének egységesítése;.

🡻 98/71/EK (18) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(26)mivel eEnnek az irányelvnek a rendelkezései nem érintik az ⌦ Európai Unió működéséről szóló ⌫ szerződés ⌦ 101. ⌫ 85. és ⌦ 102. ⌫ 86. cikkében foglalt versenyszabályok alkalmazását;.

🡻 98/71/EK (19) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

mivel ennek az irányelvnek a gyors elfogadása számos ipari ágazat vonatkozásában sürgőssé vált; mivel a jelenlegi szakaszban nem lehetséges a tagállamoknak az oltalomban részesülő formatervezési minták valamely összetett termék eredeti megjelenésének helyreállítására irányuló javítás céljából történő hasznosítására vonatkozó jogszabályainak teljes körű közelítése olyan esetekben, amikor a termék, amelyben a minta megtestesül, illetve amelyre a mintát alkalmazzák, olyan összetett termék alkotóelemét képezi, amelynek megjelenésétől az oltalomban részesülő formatervezési minta függ; mivel a tagállamoknak az oltalomban részesülő formatervezési minták összetett termék javítása céljából történő hasznosítására vonatkozó jogszabályai teljes körű közelítésének hiánya nem képezheti akadályát a nemzeti formatervezési mintaoltalmi jogszabályok olyan egyéb rendelkezései közelítésének, amelyek a leginkább közvetlenül befolyásolják a belső piac működését; mivel ebből az okból a tagállamok hatályban tartják az alkotóelemek formatervezési mintájának az összetett termék eredeti megjelenésének helyreállítására irányuló javítás céljából történő hasznosítására vonatkozó, a szerződéssel összhangban álló rendelkezéseket, illetve amennyiben az ilyen hasznosítással kapcsolatban új rendelkezést vezetnek be, e rendelkezések célja kizárólag az ilyen alkotóelemek piacának liberalizálása lehet; mivel azok a tagállamok, amelyek az irányelv hatálybalépésének napján nem rendelkeznek az alkotóelemek formatervezési mintájának oltalmáról, nem kötelesek bevezetni az ilyen alkotóelemek formatervezési mintájának lajstromozását; mivel az irányelvnek a nemzeti jogokba történő átültetésére megállapított határidő lejártát követő három év elteltével a Bizottság elemzést nyújt be az irányelv rendelkezéseinek a Közösség iparára, a fogyasztókra, a versenyre és a belső piac működésére gyakorolt hatásairól; mivel az összetett termékek alkotóelemeit illetően az elemzésnek mérlegelnie kell különösen a választási lehetőségek alapján történő harmonizációt, ideértve a díjazási rendszert, valamint a kizárólagosság időtartamát; mivel a Bizottság legkésőbb az elemzés benyújtásától számított egy év elteltével, a leginkább érintett felekkel folytatott tanácskozást követően az irányelvre vonatkozó minden olyan módosító javaslatot megtesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amely az összetett termékek alkotóelemeivel kapcsolatban a belső piac kiteljesítéséhez szükséges, továbbá minden olyan egyéb módosító javaslatot, amelyet szükségesnek ítél;

🡻 98/71/EK (20) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

mivel a 14. cikkben foglalt, az összetett termék eredeti megjelenésének helyreállítására irányuló javítás céljából felhasznált alkotóelem formatervezési mintájára vonatkozó átmeneti rendelkezés semmi esetre sem képezheti akadályát az ilyen alkotóelemet tartalmazó termék szabad áramlásának;

🡻 98/71/EK (21) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

⇨ új szöveg

(27)mivel aA ⇨ bejelentés elutasításának érdemi okait ⇦ lajstromozás megtagadásának anyagi jogi okait azokban a tagállamokban, amelyek a mintaoltalmi bejelentéseknek a lajstromozást megelőző érdemi vizsgálatáról rendelkeznek, valamint a lajstromozott formatervezési mintaoltalomi jogok tagállambeli megsemmisítésének anyagi jogi ⌦ érdemi ⌫ okait kimerítő jelleggel fel kell sorolni;.,

⇩ új szöveg

(28)Tekintettel arra, hogy a különböző iparágakban egyre elterjedtebbek a 3D nyomtatási technológiák, és a formatervezésiminta-oltalom jogosultjai számára kihívást jelent hatékonyan megakadályozni az oltalom alatt álló formatervezési minták jogszerűtlen és könnyű másolását, helyénvaló úgy rendelkezni, hogy a formatervezési mintát rögzítő bármely adathordozó vagy szoftver – az oltalom alatt álló formatervezési mintát sértő termék többszörözése céljából történő – létrehozása, letöltése, lemásolása és hozzáférhetővé tétele a jogosult engedélyéhez legyen kötve.

(29)A formatervezési minták oltalmának megerősítése és a hamisítás elleni hatékonyabb fellépés érdekében, valamint a tagállamok által a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) keretében vállalt nemzetközi kötelezettségekkel – különösen az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezménynek az árutovábbítás szabadságáról szóló V. cikkével, illetve a generikus gyógyszerek esetében a TRIPS-megállapodásról és a közegészségügyről szóló nyilatkozattal – összhangban a lajstromozott formatervezésiminta-oltalom jogosultját fel kell jogosítani arra, hogy harmadik feleket megakadályozhasson abban, hogy harmadik országokból szabad forgalomba bocsátás nélkül árukat hozzanak be a formatervezési minta lajstromozása szerinti tagállam területére, amennyiben a formatervezési minta e termékekben engedély nélkül azonos módon testesül meg vagy azokra azonos módon alkalmazták, vagy a formatervezési mintát a megjelenés alapvető szempontjai tekintetében nem lehet megkülönböztetni az ilyen termékektől.

(30)Ennek érdekében a lajstromozott formatervezésiminta-oltalom jogosultjai számára lehetővé kell tenni a formatervezésiminta-bitorlással érintett termékek belépésének és bármilyen vámjogi helyzetbe kerülésének a megakadályozását, ideértve különösen az árutovábbítást, az átrakodást, a raktározást, a vámszabad területre való beléptetést, az átmeneti megőrzést, az aktív feldolgozást vagy az ideiglenes behozatalt, abban az esetben is, ha az említett termékeket nem kívánják az érintett tagállamban forgalomba hozni. A vámhatóságoknak az – adott esetben a jogosultak kérelmére – vámellenőrzések végzésekor élniük kell a 608/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben 29 megállapított hatáskörökkel, illetve le kell folytatniuk az ugyanott megállapított eljárásokat. A vámhatóságoknak elsősorban kockázatelemzési kritériumok alapján kell elvégezniük az idevágó ellenőrzéseket.

(31)Azon két cél összehangolása érdekében, hogy egyrészről gondoskodni kell a formatervezésiminta-oltalmi jogok hatékony érvényesítéséről, másrészről pedig kerülni kell a nem jogsértő termékek szabad kereskedelmi forgalmának az akadályozását, a formatervezésiminta-oltalom jogosultjának szóban forgó jogát meg kell szüntetni, ha a lajstromozott formatervezésiminta-oltalom bitorlásának kérdésében érdemi határozat meghozatalára illetékes igazságügyi vagy egyéb hatóság előtt indított későbbi eljárás során a nyilatkozattevő, illetve a termék birtokosa bizonyítani tudja, hogy a lajstromozott formatervezésiminta-oltalom jogosultjának nincs joga megtiltani az adott termékek forgalomba hozatalát a termékek rendeltetési helye szerinti országban.

(32)A lajstromozott formatervezésiminta-oltalom által biztosított kizárólagos jogokat megfelelő korlátozásoknak kell alávetni. A magánhasználat céljából végzett, illetve a nem kereskedelmi célú és a kísérleti célú tevékenységeken kívül a megengedett felhasználások felsorolásának tartalmaznia kell az idézés vagy oktatás céljából végzett többszörözési cselekményeket, az összehasonlító reklám keretében történő referenciális használatot, valamint a véleménynyilvánítás vagy paródia céljából történő felhasználást, feltéve, hogy ezek a cselekmények összeegyeztethetők a tisztességes kereskedelmi gyakorlattal, és nem akadályozzák indokolatlanul a formatervezési minta rendeltetésszerű hasznosítását. A formatervezési minta harmadik felek által művészi kifejezés céljából való használata tisztességesnek tekintendő, ha arra a tisztességes ipari és kereskedelmi gyakorlattal összhangban kerül sor. Ezt az irányelvet továbbá olyan módon kell alkalmazni, hogy biztosított legyen az alapvető jogoknak és szabadságoknak, és köztük is mindenekelőtt a véleménynyilvánítás szabadságának a teljes mértékű tiszteletben tartása.

(33)A formatervezésiminta-oltalom célja, hogy kizárólagos jogokat biztosítson a termék megjelenésére vonatkozóan, de nem biztosít monopóliumot maga a termék felett. Az olyan formatervezési minták levédése, amelyekkel szemben nincs gyakorlati alternatíva, valójában termékmonopóliumhoz vezetne. Az ily módon biztosított oltalom közel állna a formatervezésiminta-oltalmi rendszerrel való visszaéléshez. Ha harmadik személyek gyárthatnak és forgalmazhatnak pótalkatrészeket, a verseny fennmarad. Ha a formatervezésiminta-oltalom kiterjed a pótalkatrészekre, az említett harmadik felek megsértik e jogokat, a verseny megszűnik és a formatervezésiminta-oltalom jogosultja de facto termékmonopóliumhoz jut.

(34)A belső piac létrehozására és működésére közvetlenül kihat, hogy a tagállamok eltérő jogszabályokkal rendelkeznek az oltalomban részesülő formatervezési minták valamely összetett termék eredeti megjelenésének helyreállítása céljából történő hasznosítására vonatkozóan olyan esetekben, amikor a termék, amelyben a formatervezési minta megtestesül, illetve amelyre a formatervezési mintát alkalmazzák, egy összetett termék formafüggő alkotórészét képezi. Ezek a különbségek torzítják a versenyt és a kereskedelmet a belső piacon, és jogbizonytalanságot teremtenek.

(35)Ezért a belső piac zavartalan működése és az azon végbemenő tisztességes verseny biztosítása érdekében közelíteni kell a tagállamok formatervezésiminta-oltalmi jogszabályait az oltalomban részesülő formatervezési minták valamely összetett termék eredeti megjelenésének helyreállítása érdekében történő javítás céljából való hasznosítása tekintetében, méghozzá a 6/2002/EK rendeletben már szereplőhöz hasonló és az uniós formatervezési mintákra uniós szinten alkalmazandó, és kifejezetten csak az összetett termékek formafüggő alkotórészeire alkalmazandó javítási záradék beillesztésével. Mivel e javítási záradéknak az a célja, hogy érvényesíthetetlenné tegye a formatervezésiminta-oltalmat abban az esetben, ha az összetett termék alkotórészének formatervezési mintáját az összetett termék eredeti megjelenésének helyreállítását célzó javításra használják, a javítási záradékot az ezen irányelv szerinti formatervezésimintaoltalom-bitorlással szemben rendelkezésre álló jogorvoslatok közé kell sorolni. Ezen túlmenően annak érdekében, hogy a fogyasztók ne legyenek megtévesztve, hanem megalapozott döntés alapján választhassanak a javításhoz használható konkurens termékek között, a jogszabályban azt is egyértelművé kell tenni, hogy az alkatrész gyártója vagy eladója nem hivatkozhat a javítási záradékra, ha nem tájékoztatta megfelelően a fogyasztókat az összetett termék javítására szánt termék származásáról.

(36)Annak elkerülése érdekében, hogy a tagállamok előhasználattal kapcsolatban fennálló eltérő feltételei következtében ugyanazon formatervezési minta eltérő jogi erővel bírjon a különböző tagállamokban, helyénvaló biztosítani, hogy bármely harmadik személy, aki bizonyítani tudja, hogy a formatervezési minta bejelentésének napját megelőzően, illetve elsőbbség igénylése esetén az elsőbbség napját megelőzően valamely tagállamban jóhiszeműen megkezdte a lajstromozott formatervezésiminta-oltalom körébe tartozó formatervezési minta hasznosítását, vagy arra komoly és tényleges előkészületeket tett – feltéve hogy az ilyen hasznosítás nem az oltalom alatt álló minta utánzásából ered –, jogosult legyen az említett formatervezési minta korlátozott hasznosítására.

(37)A formatervezésiminta-oltalom hozzáférhetőségének javítása és megkönnyítése, valamint a jogbiztonság és kiszámíthatóság fokozása érdekében a formatervezési minták tagállamokban történő lajstromozására vonatkozó eljárásoknak hatékonynak és átláthatónak kell lenniük, valamint az európai uniós formatervezési mintákra alkalmazandókhoz hasonló szabályokat kell követniük.

(38)E célból közös szabályokat kell megállapítani a bejelentés szakaszában a formatervezési mintáknak a vizuális ábrázolás bármely formájában történő egyértelmű és pontos megjelenítésére vonatkozó követelmények és műszaki eszközök tekintetében, figyelembe véve a formatervezési minták megjelenítése tekintetében bekövetkezett technológiai fejlődést és az uniós gazdasági ágazat új (digitális) formatervezési mintákkal kapcsolatos igényeit. Emellett a tagállamoknak a gyakorlatok közelítése révén harmonizált szabványokat kell létrehozniuk.

(39)A nagyobb hatékonyság érdekében helyénvaló továbbá lehetővé tenni a formatervezési minták bejelentői számára, hogy több formatervezési mintát foglaljanak egyetlen többes bejelentésbe, annak előírása nélkül, hogy azok a termékek, amelyekben a formatervezési minták megtestesülnének, vagy amelyekre azokat alkalmazni kívánják, az ipari minták nemzetközi osztályozásában mind ugyanazon osztályba tartozzanak.

(40)Az uniós formatervezési minta lajstromozását követő szokásos közzététel egyes esetekben alááshatja vagy veszélyeztetheti az adott formatervezési mintát érintő kereskedelmi művelet sikerességét. A közzététel halasztásának lehetősége megoldást jelenthet ilyen esetekben. A koherencia és a nagyobb jogbiztonság érdekében, ezáltal segítve a vállalkozásokat a formatervezésiminta-portfóliók kezelésével kapcsolatos költségek csökkentésében, a közzététel elhalasztására Unió-szerte ugyanazoknak a szabályoknak kell vonatkozniuk.

(41)A vállalkozások számára egyenlő versenyfeltételek biztosítása, valamint Unió-szerte a formatervezési minták oltalmához való egyenlő hozzáférés biztosítása érdekében a bejelentőt terhelő lajstromozási és egyéb eljárási terhek minimálisra csökkentése révén a tagállamok valamennyi központi iparjogvédelmi hivatalának – az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának (EUIPO) uniós szintű intézkedésével összhangban – a hivatalból végzett érdemi vizsgálatát arra kell korlátoznia, hogy a bejelentés elutasításának az ezen irányelvben kimerítően felsorolt okai nem állnak-e fenn.

(42)A formatervezésiminta-oltalom megsemmisítésére szolgáló hatékony eszközök biztosítása érdekében a tagállamoknak rendelkezniük kell egy olyan közigazgatási megsemmisítési eljárásról, amely kellő mértékben igazodik a lajstromozott európai uniós formatervezési mintákra uniós szinten alkalmazandó eljáráshoz.

(43)A tagállami központi iparjogvédelmi hivataloknak, valamint a Benelux Szellemitulajdon-védelmi Hivatalnak célszerű együttműködniük egymással és az EUIPO-val a formatervezési minták lajstromozásának és igazgatásának valamennyi területén, hogy előmozdítsák a gyakorlatok és az eszközök konvergenciáját, és ennek keretében például lekérdezési és keresési célokra közös vagy összekapcsolt adatbázisokat és portálokat hozzanak létre és tartsák naprakészen azokat. A tagállamoknak biztosítaniuk kell továbbá, hogy központi iparjogvédelmi hivatalaik és a Benelux Szellemitulajdon-védelmi Hivatal együttműködjenek egymással és az EUIPO-val minden olyan egyéb tevékenységi területen, amely a formatervezési minták Unión belüli oltalma szempontjából releváns.

(44)Mivel ezen irányelv céljait – nevezetesen a jól működő belső piac előmozdítását és megteremtését, valamint adott esetben a növekedés és versenyképesség érdekében az Unióban a formatervezési minták lajstromozásának, igazgatásának és oltalmának a megkönnyítését – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban az irányelv terjedelme és hatása miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(45)Az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet 30 42. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Bizottság egyeztetett az európai adatvédelmi biztossal, aki […]-án/-én véleményt nyilvánított.

(46)Az ezen irányelv nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó kötelezettség csak azokat a rendelkezéseket érinti, amelyek a 98/71/EK irányelvhez képest érdemi módosítást tartalmaznak. A változatlan rendelkezések átültetésére vonatkozó kötelezettség az említett korábbi irányelvből ered.

(47)Ez az irányelv nem érinti az I. melléklet B. részében meghatározott irányelvnek a nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségeket,

🡻 98/71/EK (kiigazított szöveg)

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. FEJEZET

⌦ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ⌫

12. cikk

Az irányelv Hhatálya

(1)Ez az irányelv a következőkre alkalmazandó:

a)a tagállamok központi iparjogvédelmi hivatalainál lajstromozott formatervezési minta-oltalmi jogok;

b)a Benelux Mintaoltalmi ⌦ Szellemitulajdon-védelmi ⌫ Hivatalnál lajstromozott formatervezési minta-oltalmi jogok;

c)a valamely tagállamban hatályos nemzetközi megállapodások alapján lajstromozott formatervezési minta-oltalmi jogok;

d)az a), b) és c) pontban említett mintaoltalmi jogok megszerzése iránt benyújtott bejelentések.

(2)Ennek az irányelvnek az alkalmazásában a formatervezési minta lajstromozása magában foglalja a mintának olyan tagállam iparjogvédelmi hivatalához történő benyújtást követő közzétételét, amelyben a közzététellel mintaoltalmi jogok keletkeznek.

21. cikk

FogalommMeghatározások

E⌦ zen ⌫ nnek az irányelvnek az alkalmazásában:

⇩ új szöveg

1. „hivatal”: a formatervezési minták egy vagy több tagállam általi lajstromozásával megbízott központi iparjogvédelmi hivatal;

2. „lajstrom”: valamely hivatal által vezetett formatervezésiminta-nyilvántartás.

🡻 98/71/EK (kiigazított szöveg)

⇨ új szöveg

3.a) „formatervezési minta”: valamely termék egészének vagy részének megjelenése, amelyet magának a terméknek, illetve a díszítésének a külső jellegzetességei – különösen a rajzolat, a körvonalak, a színek, az alak, a felület, illetve az anyagok jellegzetességei – eredményeznek ⇨ , ideértve az említett jellegzetességek elmozdítását, átmenetét vagy bármilyen más animációját is ⇦ ;

4.b) „termék”: bármely ipari vagy kézműipari árucikk, ⌦ kivéve a számítógépes programokat, ⌫ ⇨ függetlenül attól, hogy fizikai tárgyban vagy digitális formában testesül-e meg ⇦ , ideértve - egyebek mellett - :

a) azokat a részeket is, amelyeket valamely összetett termékben való összeállításra szántak, továbbá a csomagolást, ⇨ a készleteket, ⇦ a kikészítést, ⇨ a belső környezet kialakítására szánt tárgyak térbeli elrendezését ⇦ ⌦ és azokat a részeket, amelyeket valamely összetett termékben való összeállításra szántak; ⌫

b)a grafikai ⇨ munkákat vagy ⇦ jelzéseket ⇨ , a logókat, a felületi mintázatokat, ⇦ és a nyomdai betűformákat, ⇨ valamint a grafikus felhasználói interfészeket ⇦a számítógépes programok kivételével;

5.c) „összetett termék”: az olyan alkotóelemekből álló termék, amelyek eltávolításával a termék szétszedhető és utána újból összeállítható.

2. FEJEZET

⌦ A FORMATERVEZÉSI MINTÁKRA VONATKOZÓ ANYAGI JOG ⌫

3. cikk

Az oltalmazhatóság feltételei

(1)A tagállamok az irányelv rendelkezéseivel összhangban kötelesek a formatervezési mintákat ⌦ kizárólag ⌫ ⌦ a formatervezési minták ⌫ lajstromozása útján részesítik oltalomban részesíteni, és azok jogosultjai számára kizárólagos jogokat biztosítaniak ezen irányelv rendelkezéseivel összhangban.

(2)A formatervezési minta akkor részesülhet formatervezési mintaoltalomban, ha új és egyéni jellegű.

(3)Az összetett termék alkotóelemét képező termékre alkalmazott vagy ilyen termékben megtestesülő mintát akkor kell újnak és egyéni jellegűnek tekinteni, ha

a)az alkotóelem az összetett termékbe való beillesztését követően is látható marad az összetett termék rendeltetésszerű használata során;, és

b)az alkotóelem látható külső jellegzetességei önmagukban is megfelelnek az újdonság és az egyéni jelleg követelményeinek.

(4)A (3) bekezdés a) pontja értelmében a „rendeltetésszerű használat” a végső felhasználó részéről történő használat, amely a fenntartást, a karbantartást, illetve a javítást nem foglalja magában.

4. cikk

Újdonság

Új a minta, ha azzal azonos minta nem jutott nyilvánosságra a bejelentés napját – elsőbbség igénylése esetén az elsőbbség napját – megelőzően. A mintákat egymással azonosnak kell tekinteni, ha külső jellegzetességeik csupán lényegtelen részletekben különböznek.

5. cikk

Egyéni jelleg

(1)A formatervezési mintának egyéni jellege van, ha a bejelentés napját – elsőbbség igénylése esetén az elsőbbség napját – megelőzően nyilvánosságra jutott bármely mintához képest a tájékozott használóra eltérő összbenyomást tesz.

(2)Az egyéni jelleg megítélésekor figyelembe kell venni, hogy a szerző milyen alkotói szabadságfokkal alakíthatta ki a mintát.

6. cikk

Nyilvánosságra jutás

(1)A 4. és az 5. cikk alkalmazása soránában a mintát nyilvánosságra jutottnak kell tekinteni, ha a lajstromozást követő közzététellel, egyéb közlés útján, kiállítással, kereskedelmi forgalomba hozatallal vagy bármilyen más módon bárki számára hozzáférhetővé vált, kivéve ha ezek az események a rendes üzletvitel során észszerűen nem juthattak az érintett ágazaton belül az ⌦ Unióban ⌫ Közösségben működő szakmai körök tudomására a bejelentés napját – elsőbbség igénylése esetén – az elsőbbség napját megelőzően. A minta nem tekinthető azonban nyilvánosságra jutottnak, ha azt harmadik személy számára kifejezett vagy hallgatólagos titoktartási kötelezettség terhe mellett mutatják be.

(2)A nyilvánosságra jutás nem vehető figyelembe a 4. és az 5. cikk alkalmazásábanalkalmazása során, ha a ⇨ nyilvánosságra jutott formatervezési mintával megegyező, vagy attól összbenyomását tekintve el nem térő ⇦ formatervezési mintát, amelynek oltalmát valamely tagállamban lajstromozás útján kérték,

a)a szerző, a jogutódja vagy – valamelyiküktől származó tájékoztatás, illetve valamelyikük cselekménye eredményeképpen – harmadik személy; valamint

b)a bejelentés napját – elsőbbség igénylése esetén az elsőbbség napját – tizenkét hónappal megelőzően nyilvánosságra hozta.

(3)A (2) bekezdést akkor is alkalmazni kell, ha a formatervezési minta nyilvánosságra jutása a szerzővel vagy jogutódjával szemben elkövetett jogsértés következménye.

7. cikk

A műszaki rendeltetésük által meghatározott és az összekapcsolható formatervezési minták

(1)Nem részesülhet mintaoltalomban a külső jellegzetesség, amely kizárólag a termék műszaki rendeltetésének következménye.

(2)Nem részesülhet mintaoltalomban a külső jellegzetesség, amelyet szükségképpen pontosan ugyanabban a formában és méretben kell megvalósítani ahhoz, hogy a termék, amelyben a minta megtestesül, illetve amelyre a mintát alkalmazzák, szerkezetileg összekapcsolható legyen egy másik termékkel, vagy elhelyezhető legyen benne, körülötte vagy rajta oly módon, hogy mindegyik termék betölthesse a rendeltetését.

(3)A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően, a 4. és az 5. cikkben említett feltételeknek megfelelő formatervezési minta oltalomban részesülhet, ha a minta azt a célt szolgálja, hogy előre gyártott elemekből álló rendszerekben lehetővé tegye a többféle összeállítást, illetve a kölcsönösen kicserélhető termékek kapcsolódását.

8. cikk

A közrendbe vagy a közerkölcsbe ütköző formatervezési minták

Nem részesülhet oltalomban a formatervezési minta, ha a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközik.

9. cikk

Az oltalom terjedelme

(1)A mintaoltalom kiterjed mindazokra a formatervezési mintákra, amelyek a tájékozott használóra nem tesznek eltérő összbenyomást.

(2)A mintaoltalom terjedelmének megállapításakor figyelembe kell venni, hogy a szerző milyen alkotó szabadságfokkal alakíthatta ki a mintát.

10. cikk

Az oltalom ⌦ kezdete és ⌫ időtartama

A lajstromozás alapján (1) A 3. cikk (2) bekezdésében foglalt követelményeknek megfelelő azok a formatervezési minták ⌦ lajstromozott formatervezési mintaként keletkező oltalma ⌫, amelyek megfelelnek a 3. cikk (2) bekezdésében foglalt követelményeknek, ⌦ a Hivatal általi lajstromozással jön létre. ⌫

⌦ (2) A lajstromozás alapján oltalomban részesülő formatervezési mintát ⌫ a ⌦ lajstromozásra irányuló ⌫ bejelentés napjától számított egy vagy több ötéves időtartamokra ⌦ kell lajstromozni ⌫ szóló mintaoltalomban részesülnek. A mintaoltalom jogosultja a mintaoltalmat egy vagy több ötéves időtartamra, a ⌦ lajstromozásra irányuló ⌫ bejelentés napjától számított legfeljebb huszonöt évre megújíthatja.

⇩ új szöveg

11. cikk

A lajstromozott formatervezésiminta-oltalomhoz való jog

(1)A lajstromozott formatervezésiminta-oltalom a szerzőt vagy jogutódját illeti meg.

(2)Ha a mintát két vagy több személy közösen alkotta meg, a lajstromozott formatervezésiminta-oltalom közösen illeti meg őket.

(3)Ha a mintát munkaviszonyból eredő kötelességének teljesítéseként vagy munkáltatója utasításait követve alkalmazott alkotta meg, a lajstromozott formatervezésiminta-oltalmi igény a munkáltatót illeti meg, feltéve hogy a felek eltérően nem állapodtak meg, vagy az adott ország jogszabályai másként nem rendelkeznek.

12. cikk

Vélelem a formatervezésiminta-oltalom lajstromba bejegyzett jogosultjának javára

Az oltalom kérelmezésének helye szerinti hivatal előtti, illetve az egyéb eljárásokban történő eljárásra azt a személyt kell jogosultnak tekinteni, akinek a nevére a formatervezésiminta-oltalmat lajstromozták, illetve a lajstromozást megelőzően akinek a nevében a bejelentést benyújtották.

🡻 98/71/EK (kiigazított szöveg)

⇨ új szöveg

1311. cikk

Az oltalom megsemmisítése, illetve a lajstromozás megtagadása ⌦ A bejelentés elutasításának okai ⌫

(1) A formatervezési minta lajstromozását meg kell tagadni, illetve a minta lajstromozása esetén a mintaoltalmat meg kell megsemmisíteni, ha

a) a minta a 2. cikk 3. pontjaaz 1. cikk a) pontja értelmében nem minősül formatervezési mintának; vagy

b) a minta nem felel meg a 3-8. cikkekben foglalt követelményeknek.; vagy

14. cikk

⌦ Megsemmisítési okok ⌫

⌦ (1) Ha a formatervezési mintát lajstromozták, a formatervezési minta-oltalmat a következő esetekben kell megsemmisíteni: ⌫

⌦ a) a minta a 2. cikk 3. pontja értelmében nem minősül formatervezési mintának; ⌫

⌦ b) a minta nem felel meg a 3–8. cikkekben foglalt követelményeknek; ⌫

a)⇨ az illetékes bíróság vagy hatóság határozata alapján ⇦ a bejelentőt, illetve a mintaoltalom jogosultját az érintett tagállam joga szerint a mintaoltalom nem illeti meg; vagy

b)ha a minta ütközik egy olyan korábbi mintával, amelyet nyilvánosságra hoztak, és a bejelentés napját – elsőbbség igénylése esetén az elsőbbség napját – követően nyilvánosságra jutott olyan mintával, amelyre az említett napot ⌦a bejelentés napját – elsőbbség igénylése esetén az elsőbbség napját ⌫ megelőzően részesült oltalomban: adtak

i. lajstromozott közösségi ⌦ európai uniós ⌫ formatervezésiminta-oltalommal mintaoltalmat, vagy az ilyen ⌦ európai uniós ⌫ formatervezési minta bejelentésével, ⇨ lajstromozásának függvényében; ⇦

ii. illetve az érintett tagállamban ⇨ lajstromozás alapján ⇦ oltalom alatt álló korábbi mintával vagy annak bejelentésével. ⇨ , lajstromozásának függvényében; ⇦

⇩ új szöveg

iii. az érintett tagállamra joghatással bíró nemzetközi megállapodás alapján lajstromozott formatervezésiminta-oltalommal, vagy ilyen oltalomra vonatkozó bejelentéssel, lajstromozásának függvényében;

🡻 98/71/EK (kiigazított szöveg)

(2) Bármelyik tagállam valamely formatervezési minta lajstromozásának megtagadását, illetve a minta lajstromozása esetén a mintaoltalom megsemmisítését írhatja elő, ha

ea) egy későbbi formatervezési mintában megkülönböztetésre alkalmas megjelölést használnak, és az arra vonatkozó közösségi ⌦ uniós ⌫ jog vagy az érintett tagállam joga a megjelölés jogosultját felhatalmazza az ilyen használat megtiltására; vagy

fb)a formatervezési minta az érintett tagállam szerzői joga alapján oltalom alatt álló művet jogosulatlanul használ; vagy

gc)a formatervezési minta az ipari tulajdon oltalmára létesült párizsi egyezmény 6b. cikkében felsorolt bármelyik elemet, illetve az említett egyezmény 6b. cikkében nem szabályozott olyan jelvényt, jelképet és címert jogosulatlanul használ, amelyhez az érintett tagállamban különösen fontos közérdek fűződik.

⇩ új szöveg

(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett megsemmisítési okokra a következők hivatkozhatnak:

a) bármely természetes vagy jogi személy;

b) a gyártókat, előállítókat, szolgáltatást nyújtókat, forgalmazókat vagy fogyasztókat képviselő bármely csoport vagy szervezet, amely a rá irányadó jogszabályi rendelkezések szerint saját nevében perelhet és perelhető.

🡻 98/71/EK (kiigazított szöveg)

(3) Az (1) bekezdés c) pontjában említett ⌦ megsemmisítési ⌫ okra csak az a személy hivatkozhat, aki az érintett tagállam jogszabályai szerint a formatervezési mintaoltalom jogosultja.

(4) Az (1) bekezdés d), e) és f) pontjában és a (2) bekezdés a) és b) pontjában említett ⌦ megsemmisítési ⌫ okokra csak ⌦ a következők hivatkozhatnak: ⌫

a) a korábbi jog bejelentője vagy jogosultja;hivatkozhat.

⇩ új szöveg

b) az uniós jogszabályok vagy az érintett tagállam joga alapján e jogok gyakorlására jogosult személyek;

c) a védjegyjogosult vagy a formatervezési mintaoltalom jogosultja által felhatalmazott engedélyes.

🡻 98/71/EK (kiigazított szöveg)

(5) Az (2) bekezdés c) (1) bekezdés g) pontjában említett ⌦ megsemmisítési ⌫ okra csak a ⌦ jogosulatlan ⌫ használat folytán által érintett természetes vagy jogi személy hivatkozhat.

(6) A (4) és az (5) bekezdés nem érinti a tagállamok szabadságát annak elrendelését illetően, hogy az (1) bekezdés d) pontjában és a (2) bekezdés c) pontjában említett okokra az érintett tagállam hatáskörrel rendelkező megfelelő hatósága hivatalból is hivatkozhat.

(7) Ha az (1) bekezdés b) pontja, illetve a (2) bekezdés alapján a formatervezési minta lajstromozásának megtagadására vagy a formatervezési mintaoltalom megsemmisítésére kerül sor, a minta változtatással lajstromozható, illetve a mintaoltalom változtatással tartható fenn, ha a minta ebben a formában megfelel az oltalmazhatóság feltételeinek és azonossága megőrizhető. A minta változtatással történő lajstromozásának, illetve a mintaoltalom változtatással történő fenntartásának minősülhet a mintának a bejelentő olyan nyilatkozatával való lajstromozása, amely szerint az ábrázolás meghatározott része nem tartozik a mintához, és arra nem igényel oltalmat vagy a mintaoltalom részleges megsemmisítését megállapító bírósági határozatnak a mintaoltalmi lajstromba történő bejegyzése is.

(8) Bármelyik tagállam előírhatja, hogy az (1)-(7) bekezdésben foglaltaktól eltérően az adott államban a lajstromozás megtagadására, illetve a megsemmisítésre vonatkozó, az irányelvvel való összhang megteremtéséhez szükséges rendelkezések hatálybalépésének napját megelőzően hatályban lévő okokat az ezt a napot megelőzően benyújtott olyan formatervezési mintaoltalmi bejelentésekre is alkalmazni kell, amelyek lajstromozást eredményeztek.

⇩ új szöveg

(6) A formatervezésiminta-oltalom nem semmisíthető meg, ha a formatervezési minta lajstromozásához az (1) bekezdés d)–g) pontjában említett oltalom jogosultja vagy bejelentője a megsemmisítés iránti kérelem vagy a viszontkereset benyújtását megelőzően kifejezetten hozzájárult.

🡻 98/71/EK

(79) A formatervezésiminta-oltalom az oltalmi idő lejártát, illetve az oltalomról való lemondást követően is megsemmisíthető.

⇩ új szöveg

15. cikk

Az oltalom tárgya

A lajstromozott formatervezési minta azon külső jellegzetességei részesülnek oltalomban, amelyek látható módon szerepelnek a lajstromozásra irányuló bejelentésben.

🡻 98/71/EK (kiigazított szöveg)

1612. cikk

A mintaoltalom tartalma

(1) A formatervezési minta lajstromozása alapján a mintaoltalom jogosultjának kizárólagos joga van a minta hasznosítására és arra, hogy a mintát ⌦ a jogosult ⌫ engedélye nélkül hasznosító harmadik személyekkel szemben fellépjen.

(2) ⌦ Az (1) bekezdés alapján megtilthatók ⌫ Hasznosításnak minősül különösen ⌦ az alábbiak: ⌫

a) annak a terméknek az előállítása, forgalomba hozatalra való felkínálása, forgalomba hozatala, behozatala, kivitele és e célokból való raktáron tartása használata, amelyben a minta megtestesül, illetve amelyre a mintát alkalmazzák;,

⌦ b) az a) pontban említett termék behozatala vagy kivitele; ⌫

c) vagy ⌦ az a) pontban említett termék ⌫ raktáron tartása ⌦ az a) és b) pontban említett célokból; ⌫

⇩ új szöveg

d) a formatervezési mintát rögzítő adathordozó vagy szoftver létrehozása, letöltése, másolása, megosztása vagy mások részére történő terjesztése az a) pontban említett termék készítésének lehetővé tétele céljából.

🡻 98/71/EK

(2) Ha az (1) bekezdésben említett cselekmények a tagállam jogszabályai alapján nem akadályozhatók meg az irányelvvel való összhang megteremtéséhez szükséges rendelkezések hatálybalépésének napját megelőzően, a formatervezési mintaoltalomból eredő jogok alapján nem lehet fellépni azzal a személlyel szemben, aki e cselekményeket ezt az időpontot megelőzően kezdte meg.

⇩ új szöveg

(3) A 9. cikk (1) bekezdésétől eltérve, a lajstromozott formatervezésiminta-oltalom jogosultja minden harmadik felet megakadályozhat abban, hogy harmadik országokból kereskedelmi forgalomban olyan termékeket hozzon be a lajstromozás helye szerint tagállamba, amelyeket az adott tagállamban nem bocsátottak szabad forgalomba, amennyiben a formatervezési mintát az említett termékekben azonos módon testesül meg vagy azokra azonos módon alkalmazzák, vagy a formatervezési mintát alapvető jellemzőit tekintve nem lehet megkülönböztetni az ilyen termékektől, és mindez nincs engedélyezve.

Az első albekezdésben említett jog megszűnik, ha a lajstromozott formatervezésiminta-oltalom bitorlása tárgyában a 608/2013/EU rendelettel összhangban indított eljárás során a nyilatkozattevő, illetve a termékek birtokosa bizonyítékot szolgáltat arra vonatkozóan, hogy a lajstromozott formatervezésiminta-oltalom jogosultjának a termék rendeltetési helye szerinti országban nincs joga megtiltani az adott termékek forgalomba hozatalát.

17. cikk

Az érvényesség vélelme

(1) A formatervezésiminta-bitorlási perben a lajstromozott formatervezésiminta-oltalom jogosultjának javára vélelmezni kell, hogy teljesülnek a lajstromozott formatervezésiminta-oltalom 3–8. cikkben említett jogi érvényességére vonatkozó követelmények.

(2) Az (1) bekezdésben említett érvényesség vélelmének megdönthetőnek kell lennie az érintett tagállam joghatóságában rendelkezésre álló bármely eljárási eszközzel, beleértve a viszontkereseteket is.

🡻 98/71/EK (kiigazított szöveg)

1813. cikk

A mintaoltalom korlátjai

(1) A formatervezési minta-oltalomból eredő jogok nem gyakorolhatók a következők tekintetében:

a) magánhasználat céljából végzett, illetve a gazdasági tevékenység körén kívül eső cselekmények;

b) kísérleti célú ⌦ célból végzett ⌫ cselekmények;

c) az idézés és iskolai oktatás céljából végzett cselekmények;, feltéve hogy e cselekmények összeegyeztethetők a tisztességes kereskedelmi gyakorlattal, indokolatlanul nem sérelmesek a minta rendes felhasználására, és e cselekményekkel összefüggésben a forrást megnevezik

⇩ új szöveg

d) a formatervezésiminta-oltalom jogosultjának termékeként történő azonosítás vagy az arra akként való hivatkozás céljából végzett cselekmények;

e) véleménynyilvánítás, bírálat vagy paródia céljából végzett cselekmények;

🡻 98/71/EK

(2) A mintaoltalomból eredő jogok továbbá nem gyakorolhatók a következők tekintetében:

fa) külföldön lajstromozott és az érintett tagállam területén időlegesen tartózkodó hajók és légi járművek felszerelése;

g)b) alkatrészeknek és tartozékoknak ilyen járművek javítása céljából az érintett tagállam területére történő behozatala;

hc) az ilyen járművek javítása.

⇩ új szöveg

(2) Az (1) bekezdés c), d) és e) pontja csak akkor alkalmazandó, ha a cselekmények összeegyeztethetők a tisztességes kereskedelmi gyakorlattal, és nem akadályozzák indokolatlanul a formatervezési minta rendeltetésszerű hasznosítását, valamint a c) pont esetében abban az esetben, ha megemlítik annak a terméknek a forrását, amelyben a formatervezési minta megtestesül, vagy amelyre a formatervezési mintát alkalmazzák.

19. cikk

Javítási záradék

(1) Nem részesülhet oltalomban az olyan lajstromozott formatervezési minta, amely összetett termék alkotóelemét képezi, és amelynek megjelenésétől az alkotóelem formatervezési mintája függ, és amelyet a 16. cikk (1) bekezdése értelmében kizárólag az adott összetett termék eredeti megjelenésének helyreállítására irányuló javítás céljából használnak.

(2) Az összetett termék valamely alkotóelemének gyártója vagy eladója nem hivatkozhat az (1) bekezdésre, ha a terméken elhelyezett egyértelmű és látható jelzés révén vagy más megfelelő formában nem tájékoztatta megfelelően a fogyasztót az összetett termék javítása céljából használandó termék származásáról, hogy a fogyasztók megalapozott döntést hozhassanak a javításra felhasználható konkurens termékek kiválasztásáról.

(3) Amennyiben ezen irányelv elfogadásakor valamely tagállam nemzeti joga az (1) bekezdés szerinti formatervezésiminta-oltalmat biztosít, a tagállam az (1) bekezdéstől eltérve.. [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a dátumot: az ezen irányelv hatálybalépésétől számított tíz év]-ig továbbra is biztosítja az olyan formatervezési minták oltalmát, amelyeket ezen irányelv hatálybalépése előtt lajstromoztak.

🡻 98/71/EK (kiigazított szöveg)

14. cikk

Átmeneti rendelkezés

Az irányelvre vonatkozó módosításoknak a Bizottság által a 18. cikk rendelkezéseivel összhangban tett javaslata alapján történő elfogadásáig a tagállamok hatályban tartják az összetett termék alkotóelemét képező termékre alkalmazott vagy az ilyen termékben megtestesülő mintának az összetett termék eredeti megjelenésének helyreállítására irányuló javítás céljából történő hasznosítására vonatkozó meglévő rendelkezéseket, és azokat csak akkor módosítják, ha a módosítás az ilyen alkotóelemek piacának liberalizálására irányul.

2015. cikk

Jogkimerülés

A formatervezési minta-oltalomból eredő jogok nem terjednek ki a mintaoltalom jogosultja által vagy az ő kifejezett hozzájárulásával az ⌦ Unióban ⌫ Közösségben forgalomba hozott olyan termékkel kapcsolatos további cselekményekre, amelyben a minta megtestesül, illetve amelyre a mintát alkalmazzák.

⇩ új szöveg

21. cikk

A lajstromozás alapján oltalomban részesülő formatervezési mintával kapcsolatos előhasználati jog

(1) Előhasználat illeti meg azt a harmadik felet, aki bizonyítani tudja, hogy a bejelentés napja – elsőbbség igénylése esetén az elsőbbség napja – előtt a harmadik fél az érintett tagállamban jóhiszeműen megkezdte a lajstromozás alapján biztosított formatervezésiminta-oltalom hatálya alá tartozó minta hasznosítását, vagy arra komoly és tényleges előkészületeket tett, feltéve hogy az ilyen hasznosítás nem az oltalom alatt álló minta utánzásából ered.

(2) Az előhasználati jog feljogosítja a harmadik személyt arra, hogy a mintát a lajstromozott formatervezésiminta-oltalom bejelentésének napja – elsőbbség igénylése esetén az elsőbbség napja – előtt azokra a célokra hasznosítsa, amelyekre a minta hasznosítását megkezdte, illetve amelyekre nézve komoly és tényleges előkészületeket tett.

🡻 98/71/EK (kiigazított szöveg)

⇨ új szöveg

2216. cikk

Az egyéb oltalmi formákkal való kapcsolat

Az irányelv rendelkezései nem érintik az ⌦ Unió ⌫ Közösség, illetve az érintett tagállam jogszabályainak a lajstromozás nélkül oltalomban részesülő formatervezési mintákra, a védjegyekre és más megkülönböztetésre alkalmas megjelölésekre, a szabadalmakra és a használati mintákra, a betűformákra, a polgári jogi felelősségre, illetve a tisztességtelen versenyre vonatkozó rendelkezéseit.

2317. cikk

A szerzői joggal való kapcsolat

A valamely tagállamban vagy tagállam vonatkozásában az irányelvvel összhangban való lajstromozás útján oltalomban részesülő formatervezési mintát bármilyen formában történő megalkotásától vagy rögzítésétől az adott állam szerzői jogi jogszabályai szerinti védelem is megilleti ⇨ , feltéve, hogy teljesülnek az uniós szerzői jog követelményei ⇦. E védelem terjedelmét és feltételeit, ideértve az előírt eredeti jelleg mértékét, az egyes tagállamok határozzák meg.

⇩ új szöveg

24. cikk

Lajstromozási jel

A lajstromozott formatervezésiminta-oltalom jogosultja oly módon tájékoztathatja a nyilvánosságot a formatervezési minta lajstromozásáról, hogy egy körbe zárt „D” betűt tüntet fel azon a terméken, amelyben a formatervezési minta megtestesül, vagy amelyre a formatervezési mintát alkalmazzák. A formatervezési mintáról szóló ilyen értesítéshez csatolni lehet a formatervezési minta lajstromozási számát vagy a formatervezési minta lajstromba történő bejegyzéséhez kapcsolódó hiperhivatkozást.

3. FEJEZET

ELJÁRÁSOK

25. cikk

A bejelentésre vonatkozó követelmények

(1)A formatervezési minta lajstromozására irányuló bejelentésnek legalább a következőket kell tartalmaznia:

a)a lajstromozásra irányuló kérelmet;

b)a bejelentő azonosítására alkalmas adatokat;

c)a formatervezési minta többszörözésre alkalmas ábrázolását, amely lehetővé teszi az oltalom tárgyát képező tárgy valamennyi részletének egyértelmű megkülönböztetését és a közzétételt.

d)azoknak a termékeknek a megjelölését, amelyekben a bejelentő szerint a formatervezési minta megtestesülne, illetve amelyekre a formatervezési mintát alkalmaznák.

(2)A formatervezési minta lajstromozására irányuló bejelentésért bejelentési díjat kell fizetni, amelynek összegét az érintett tagállam határozza meg.

(3)A termékeknek az (1) bekezdés d) pontja szerinti feltüntetése nem érinti a formatervezési minta oltalmának hatályát. Ez a formatervezési minta ábrázolását magyarázó leírásra is vonatkozik, ha valamely tagállam ilyen leírást ír elő.

26. cikk

A formatervezési minta ábrázolása

(1) A formatervezési minta 25. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett ábrázolásának világosnak, pontosnak, következetesnek és olyan minőségűnek kell lennie, amely lehetővé teszi az oltalom iránti kérelem tárgyát képező ügy valamennyi részletének egyértelmű megkülönböztetését és közzétételét.

(2) A formatervezési minta bármilyen formájú vizuális megjelenítésből áll, akár fekete-fehér, akár színes formában. A megjelenítés lehet statikus, dinamikus vagy animációs, és valamely megfelelő, általánosan rendelkezésre álló technológia alkalmazásával kell végrehajtani, ideértve a rajzokat, fényképeket, videókat vagy a számítógépes képalkotást/modellezést is.

(3) A megjelenítésnek tartalmaznia kell az oltalom iránti kérelem tárgyát képező formatervezési minta valamennyi aspektusát, egy vagy több nézetben. Emellett a formatervezési minta sajátos külső jellegzetességeinek további részletezése céljából más típusú nézetek is rendelkezésre bocsáthatók, különös tekintettel a következőkre:

(a)nagyított nézetek, amelyek a termék egy részét külön-külön, kibővített skálán ábrázolják;

(b)keresztmetszeti nézetek, ahol a termék metszeti része látható;

(c)robbantott nézetek, ahol egy termék szétszerelt részeit egy nézetben külön tüntetik fel; vagy

(d)részleges nézetek, ahol egy termék részei külön-külön jelennek meg különböző nézetekben.

(4) Amennyiben az ábrázolás a formatervezési minta különböző megjelenítéseit tartalmazza, vagy egynél több nézetet tartalmaz, azoknak összhangban kell lenniük egymással, és a lajstromozás tárgyát e nézetek vagy ábrázolások összes vizuális eleme együttesen határozza meg.

(5) A formatervezési mintát önmagában kell ábrázolni, minden egyéb alkotórész nélkül . Azon nem tüntethető fel magyarázat, szöveg, vagy szimbólum.

(6) Azokat a részeket , amelyekre nem kérnek oltalmat, az oltalmi igény vizuális korlátozásával kell jelezni, lehetőleg pontozott vagy szaggatott vonalak formájában. Ha ez műszaki okokból vagy az érintett formatervezési minta típusa miatt nem lehetséges, egyéb vizuális korlátozások is használhatók, mint például árnyékolás, határok vagy satírozás. Az oltalmi igény ilyen vizuális korlátozását következetesen kell használni.

(7) Amennyiben az ábrázolást a formatervezési minta leírása kíséri, sem ez a leírás, sem az abban foglalt verbális korlátozások nem járhatnak azzal a hatással, hogy korlátozzák vagy bővítik az ábrázolásban megjelenített formatervezési minta oltalmának hatályát.

(8) A tagállamok központi iparjogvédelmi hivatalai és a Benelux Szellemitulajdon-védelmi Hivatal együttműködnek egymással és az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalával a formatervezési minták megjelenítésének követelményeire és eszközeire alkalmazandó közös szabványok megállapítása érdekében, különösen az alkalmazandó nézettípusok és nézetek száma, az oltalmi igény elfogadható vizuális korlátozásának típusai, valamint a formatervezési minták többszörözésére, tárolására és benyújtására használt eszközök műszaki leírása, például a vonatkozó elektronikus fájlok formátuma és mérete tekintetében.

27. cikk

Többes bejelentés

A formatervezési minta lajstromozására irányuló többes bejelentésbe több minta foglalható. Ez a lehetőség nem köthető ahhoz a feltételhez, hogy azon termékeknek, amelyekben a formatervezési minta megtestesülne, illetve amelyekre azt alkalmaznák, az ipari minták nemzetközi osztályozásának azonos osztályába kell tartozniuk.

28. cikk

A bejelentés napja

(1) A formatervezésiminta-bejelentés bejelentési napja az a nap, amelyen a bejelentő a 25. cikk (1) bekezdésének a)–c) pontjában meghatározott információkat tartalmazó dokumentumokat benyújtja a hivatalhoz.

(2) A tagállamok továbbá rendelkezhetnek úgy, hogy a bejelentés napjának elismeréséhez meg kell fizetni a 25. cikk (2) bekezdésében említett díjat.

29. cikk

Az érdemi vizsgálat hatóköre

A hivatalok annak eldöntésekor, hogy a formatervezési minta bejelentése lajstromozható-e, mindössze azt vizsgálják, hogy nem állnak-e fenn a bejelentés elutasításához vezető, a 13. cikkben említett érdemi okok.

30. cikk

A közzététel halasztása

(1) A lajstromozás alapján oltalomban részesülő formatervezési minta bejelentője a bejelentés benyújtásakor kérheti a lajstromozás alapján oltalomban részesülő formatervezési minta közzétételének a bejelentés benyújtásától vagy – elsőbbség igénylése esetén – az elsőbbség időpontjától számított 30 hónapos időtartamra történő elhalasztását.

(2) A lajstromozás után sem a formatervezési minta ábrázolását, sem a bejelentéssel kapcsolatos iratokat nem lehet a nyilvánosság számára megtekinthetővé tenni, a harmadik felek jogos érdekeit védő nemzeti jogi rendelkezésekre is figyelemmel.

(3) A lajstromozás alapján oltalomban részesülő formatervezési minta közzétételének elhalasztásáról szóló értesítést közzé kell tenni.

(4) A halasztási időszak lejártakor vagy a jogosult kérésére bármely korábbi időpontban a hivatal a nyilvánosság számára megtekinthetővé teszi a lajstrom valamennyi bejegyzését és a bejelentéssel kapcsolatos iratokat, valamint közzéteszi a lajstromozás alapján oltalomban részesülő formatervezési mintát.

31. cikk

Megsemmisítési eljárás

(1) A felek bíróságnál való fellebbezéshez való jogát nem érintve a tagállamok hatékony és gyors közigazgatási eljárást biztosítanak hivatalaik előtt a lajstromozott formatervezésiminta-oltalom megsemmisítésére vonatkozóan.

(2) A formatervezésiminta-oltalom megsemmisítésére irányuló közigazgatási eljárásban elő kell írni, hogy a formatervezésiminta-oltalom megsemmisítésének legalább az alábbi okok alapján van helye:

a) a formatervezési minta lajstromozására nem kerülhetett volna sor, mert az nem felel meg a 2. cikk 3. pontjában foglalt meghatározásnak vagy a 3–8. cikkben előírt követelményeknek;

b) a formatervezési minta lajstromozására nem kerülhetett volna sor a 14. cikk (1) bekezdésének d) pontja szerinti korábbi formatervezési minta létezésére tekintettel.

(3) A közigazgatási eljárásban elő kell írni, hogy legalább az alábbi személyek nyújthatnak be a formatervezésiminta-oltalom megsemmisítésére irányuló kérelmet:

a) a (2) bekezdés a) pontja esetében a 14. cikk (2) bekezdésében említett személyek, csoportok vagy szervek;

b) a (2) bekezdés b) pontja esetében a 14. cikk (3) bekezdésében említett személy.

32. cikk

Megújítás

(1) A formatervezésiminta-oltalmat a formatervezésiminta-oltalom jogosultja vagy a jogszabály vagy szerződés által erre felhatalmazott személy kérelmére meg kell újítani, feltéve, hogy a megújítás díját megfizették. A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy a megújítás díjának megfizetése a megújításra irányuló kérelemnek minősül.

(2) A hivatal legalább hat hónappal az oltalmi idő lejártát megelőzően értesíti a lajstromozott formatervezésiminta-oltalom jogosultját az említett lejáratról. Az ilyen tájékoztatás elmaradásáért a hivatal nem vonható felelősségre, és ez a mulasztás nem érinti az oltalom lejártát.

(3) A megújítási kérelem benyújtását és a megújítási díj megfizetését az oltalmi idő lejárta előtt hat hónapon belül kell teljesíteni. Ennek elmulasztása esetén a kérelmet az oltalom vagy a megújított oltalom lejártának napját közvetlenül követő további hat hónapon át is be lehet nyújtani. A megújítási díjat és a pótdíjat e további időszakon belül kell megfizetni.

(4) Többes lajstromozás esetén, amennyiben a megfizetett megújítási díjak nem fedezik a megújítást a megújítani kért összes formatervezési minta tekintetében, az oltalmat akkor kell megújítani, ha egyértelmű, hogy a megfizetett összeg mely formatervezési minták fedezésére szolgál.

(5) A megújítás az oltalom lejártának napját követő naptól hatályos. A megújítást be kell jegyezni a lajstromba.

33. cikk

Kapcsolattartás a hivatallal

Az eljárásban részt vevő feleknek, illetve – adott esetben – a felek képviselőinek a hivatallal való kapcsolattartás céljára hivatalos címet kell megjelölniük. A tagállamoknak jogukban áll előírni, hogy az említett hivatalos cím az Európai Gazdasági Térség területén legyen.

4. FEJEZET

IGAZGATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS

34. cikk

Együttműködés a formatervezési minták lajstromozása, igazgatása és megsemmisítése terén

A hivatalok hatékonyan együttműködhetnek egymással és az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalával abból a célból, hogy előmozdítsák a gyakorlatok és eszközök konvergenciáját a formatervezési minták védjegyek vizsgálata, lajstromozása és megsemmisítése terén.

35. cikk

Együttműködés más területeken

A hivatalok hatékonyan együttműködhetnek egymással és az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalával tevékenységeiknek a 34. cikkben említetteken kívüli minden olyan területén, amely a formatervezési minták Unión belüli oltalmát érinti.

🡻 98/71/EK (kiigazított szöveg)

⇨ új szöveg

5. FEJEZET

⌦ ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ⌫

18. cikk

Felülvizsgálat

A 19. cikkben a végrehajtásra előírt időpontot követő három évvel a Bizottság elemzést nyújt be az irányelv rendelkezéseinek a Közösség iparára, különösen a leginkább érintett iparágakra, nevezetesen az összetett termékek és alkotóelemek gyártóira, a fogyasztókra, a versenyre és a belső piac működésére gyakorolt hatásairól. A Bizottság legkésőbb az elemzés benyújtásától számított egy év elteltével, a leginkább érintett felekkel folytatott tanácskozást követően az irányelvre vonatkozó minden olyan módosító javaslatot megtesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amely az összetett termékek alkotóelemeivel kapcsolatban a belső piac létrehozásához szükséges, továbbá minden olyan egyéb módosító javaslatot, amelyet szükségesnek ítél.

3619. cikk

Végrehajtás ⌦ Átültetés ⌫

(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ⇨ a 2. és 3. cikknek, a 6., a 10–19., a 21., és a 23–33. cikknek legkésőbb [Kiadóhivatal, kérjük, illesszék be a dátumot: ezen irányelv hatálybalépését követő 24 hónap]-ig ⇦ ennek az irányelvnek2001. október 28-tól kezdődő hatállyal megfeleljenek. ⌦ E rendelkezések szövegét haladéktalanul közlik a Bizottsággal. ⌫

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy e rendelkezésekhez ⌦ azokhoz ⌫ hivatalos kihirdetésükkor ⌦ alkalmával ⌫ ilyen hivatkozást fűznek kell fűzni. ⌦ A rendelkezésekben utalni kell arra is, hogy a hatályban lévő törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseknek az ezen irányelvvel hatályon kívül helyezett irányelvre való hivatkozásait erre az irányelvre történő hivatkozásként kell értelmezni. ⌫ A hivatkozás ⌦ és a megfogalmazás ⌫ módját a tagállamok határozzák meg.

(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal ⌦ nemzeti joguk ⌫ belső joguknak azokat a rendelkezéseit ⌦ azon főbb rendelkezéseinek szövegét ⌫ , amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

37. cikk

⌦ Hatályon kívül helyezés ⌫

⌦ A 98/71/EK irányelv [Kiadóhivatal, kérjük, illesszék be a dátumot: a 36. cikk (1) bekezdésében említett dátumot követő nap]-ével hatályát veszti, az I. mellékletben említett irányelvnek a nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó határidővel kapcsolatos tagállami kötelezettségeket nem érintve. ⌫

⌦ A hatályon kívül helyezett irányelvekre történő hivatkozásokat ezen irányelvre való hivatkozásnak kell tekinteni, és a II. mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni. ⌫

3820. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai ⌦ Unió ⌫ Közösségek Hivatalos Lapjában történő kihirdetésétnek napjától számított ⌦ követő ⌫ 20. ⌦ huszadik ⌫ napon lép hatályba.

⌦ A 4. és 5. cikket, a 7–9. cikket, a 20. és 22. cikket ... [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a dátumot: a [38.] cikk (1) bekezdésének első albekezdésében szereplő dátumot követő nap]-tól/-től kell alkalmazni.⌫

3921. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

(1) Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a formatervezési minták oltalmáról szóló 98/71/EK irányelv módosításáról {COM(2004) 582, végleges}

(2) Az Európai Parlament jogalkotási állásfoglalása (2007. december 12.) a formatervezési minták oltalmáról szóló 98/71/EK irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2004)0582-C6–0119/2004–2004/0203(COD)).

(3) A Bizottság közleménye: Minőségi jogalkotással javítani az eredményeken – uniós program, 2015. május 19., COM(2015) 215 final, 4. o.

(4) 2020/C 379 I/01. sz. tanácsi dokumentum.

(5) SWD(2020) 264 final.

(6) COM(2020) 760 final.

(7) 2021/C 247/02. sz. tanácsi dokumentum.

(8) Jelentés a szellemi tulajdonra vonatkozó, az Unió helyreállítását és rezilienciáját támogató cselekvési tervről, amelyet a Jogi Bizottság 2021. szeptember 30-án fogadott el (A9–0284/2021), 32. pont.

(9) SWD(2020) 264 final.

(10) https://ec.europa.eu/info/law/better-regulation/have-your-say/initiatives/1846-Evaluation-of-EU-legislation-on-design-protection/public-consultation_hu

(11) https://ec.europa.eu/info/law/better-regulation/have-your-say/initiatives/12609-Intellectual-property-review-of-EU-rules-on-industrial-design-Design-Directive-/public-consultation_hu

(12) https://ec.europa.eu/growth/content/economic-review-industrial-design-europe-0_en

(13) https://ec.europa.eu/growth/content/legal-review-industrial-design-protection-europe-0_en

(14) Herz, B., & Mejer, M. (2020). The effect of design protection on price and price dispersion: Evidence from automotive spare parts (A formatervezési minták oltalmának hatása az árakra és az árszóródásra: a gépjármű-pótalkatrészek piacának adatai.)

(15) Nikolic, Z. (2021. szeptember). Market structure of motor vehicle visible spare parts in the EU. (A gépjárművek látható pótalkatrészeinek piaci szerkezete az EU-ban) A Wolk After Sales Experts GmbH. által készített tanulmány, elérhető itt: https://op.europa.eu/s/sMA8

(16) Beilleszteni a hatásvizsgálathoz és az összefoglalóhoz vezető hiperlinket

(17) A Bizottság 2022. évi munkaprogramja – fő dokumentumok Európai Bizottság (europa.eu)

(18) Nincs azonban olyan tagállam, amely ilyen oltalmat írna elő lajstromozás nélküli formában.

(19) A C-24/16. és C-25/16. sz. Nintendo egyesített ügyekben hozott ítélet, ECLI:EU:C:2017:724.

(20) A C-397/16. és C-435/16. sz. Acacia egyesített ügyekben hozott ítélet, ECLI:EU:C:2017:992.

(21) HL C […], […], […]. o.

(22) Az Európai Parlament és a Tanács 98/71/EK irányelve (1998. október 13.) a formatervezési minták oltalmáról (HL L 289., 1998.10.28., 28. o.).

(23) A Tanács 6/2002/EK rendelete (2001. december 12.) a közösségi formatervezési mintáról (HL L 3., 2002.1.5., 1. o.).

(24) A Bizottság közleménye: Minőségi jogalkotással javítani az eredményeken – uniós program, COM(2015) 215 final

(25) A Tanács következtetései a szellemi tulajdonra vonatkozó politikáról és a formatervezési minták uniós rendszerének felülvizsgálatáról (2020/C 379 I/01) (HL C 379I., 2020.11.10., 1. o.).

(26) Az Európai Parlament és a Tanács 98/71/EK irányelve (1998. október 13.) a formatervezési minták oltalmáról (HL L 289., 1998.10.28., 28. o.).

(27) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Az EU innovációs lehetőségeinek maximális kiaknázása – A szellemi tulajdonra vonatkozó cselekvési terv az EU helyreállításának és rezilienciájának támogatása érdekében (COM/2020/760 final)

(28) Jelentés a szellemi tulajdonra vonatkozó, az Unió helyreállítását és rezilienciáját támogató cselekvési tervről (2021/2007(INI))

(29) Az Európai Parlament és a Tanács 608/2013/EU rendelete (2013. június 12.) a szellemi tulajdonjogok vámhatósági érvényesítéséről és az 1383/2003/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 181., 2013.6.29., 15. o.).

(30) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

Irányelv	Az átültetés határideje
98/71/EK	2001. október 28.

A 98/71/EK irányelv	Ez az irányelv
1. cikk, bevezető szövegrész – 1. cikk, a) pont 1. cikk, b) pont 1. cikk, c) pont 2. cikk 3–10. cikk – 11. cikk – 12. cikk, (1) bekezdés – – 12. cikk, (2) bekezdés – 13. cikk, (1) bekezdés, a), b) és c) pont – 13. cikk, (2) bekezdés, a), b) és c) pont – 14. cikk 15. cikk – 16. cikk 17. cikk – 18. cikk 19. cikk – 20. cikk – –	2. cikk, bevezető szövegrész 2. cikk, 1. és 2. pont 2. cikk, 3. pont 2. cikk, 4. pont 2. cikk, 5. pont 1. cikk 3–10. cikk 11. és 12. cikk 13. és 14. cikk 15. cikk 16. cikk, (1) bekezdés és (2) bekezdés, a), b) és c) pont 16. cikk, (2) bekezdés, d) pont 16. cikk, (3) bekezdés – 17. cikk 18. cikk, (1) bekezdés, a), b) és c) pont 18. cikk, (1) bekezdés, d) és e) pont 18. cikk, (1) bekezdés, f), g) és h) pont 18. cikk, (2) bekezdés – 20. cikk 21. cikk 22. cikk 23. cikk 24–35. cikk – 36. cikk 37. cikk 38. cikk I. melléklet II. melléklet

–

Choose the experimental features you want to try