42020Y1204(01)

EUR-Lex

Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

EUROPA
EUR-Lex home
EUR-Lex - 42020Y1204(01) - EN

Help

Search tips

Need more search options? Use the Advanced search

Document 42020Y1204(01)

Help

A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott állásfoglalás a sportra vonatkozó uniós munkatervről (2021. január 1.–2024. június 30.) 2020/C 419/01

HL C 419., 2020.12.4, p. 1–11 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

HTML

PDF

Official Journal

2020.12.4.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 419/1

(2020/C 419/01)

A TANÁCS ÉS A TAGÁLLAMOK KORMÁNYAINAK A TANÁCS KERETÉBEN ÜLÉSEZŐ KÉPVISELŐI,

EMLÉKEZTETVE az Európai Unió működéséről szóló szerződés 6. cikkére, amely szerint a sport olyan terület, amelyen az uniós szintű intézkedéseknek támogatniuk kell, össze kell hangolniuk és ki kell egészíteniük a tagállamok intézkedéseit;

EMLÉKEZTETVE ARRA, hogy az Uniónak hozzá kell járulnia az európai sport előmozdításához, figyelembe véve mindeközben a sport sajátos természetét, az önkéntes részvételen alapuló szerkezeti sajátosságait, valamint a társadalomban és a nevelésben betöltött szerepét (1);

EMLÉKEZTETVE ARRA, hogy az uniós fellépésnek a sport európai dimenziójának fejlesztését kell céloznia, mégpedig a sportversenyek tisztaságának és nyitottságának, valamint a sport területén felelős szervezetek közötti együttműködésének az előmozdítása, illetve a sportolók, köztük különösen a legfiatalabbak fizikai és morális épségének védelme révén (2);

FELISMERVE, hogy a sport hozzájárulhat az EU általános politikai prioritásainak megvalósításához, és különösen számos más szakpolitikai terület céljainak eléréséhez például az oktatás, az egészségügy, az ifjúságpolitika, a szociális ügyek, a társadalmi befogadás, az egyenlőség, a nemek közötti egyenlőség, a város- és vidékfejlesztés, a közlekedés, a környezetvédelem, a turizmus, a foglalkoztatás, az innováció, a fenntarthatóság, a digitalizáció és a gazdaság területén; ezek a szakpolitikai területek pedig ágazatközi együttműködéssel támogathatnák a sport előmozdítását;

HANGSÚLYOZVA, hogy a sport – az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendjével összhangban – a fenntartható fejlődés fontos előmozdítója is egyben (3), és ezáltal elősegítheti a fenntartható fejlődési célok megvalósítását;

EMLÉKEZTETVE a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által a sportra vonatkozó 2011–2014-es (4), 2014–2017-es (5) és 2017–2020-as (6) uniós munkatervről elfogadott állásfoglalásokra;

ÜDVÖZÖLVE a sportra vonatkozó uniós munkaterv (2017–2020) végrehajtásának eredményeit, valamint a munkaterv végrehajtásáról és hasznosságáról szóló bizottsági jelentést (7);

ELISMERVE, hogy megfelelő együttműködésre van szükség a sportmozgalommal és más érdekelt felekkel, valamint az illetékes nemzetközi kormányzati és nem kormányzati szervezetekkel, többek között az Európa Tanáccsal, az Egészségügyi Világszervezettel (WHO), az ENSZ Kábítószer- és Bűnügyi Hivatalával (UNODC), az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetével (UNESCO) és a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökséggel (WADA);

MEGHATÁROZZÁK A 2021. JANUÁR 1. ÉS 2024. JÚNIUS 30. KÖZÖTTI IDŐSZAKRA SZÓLÓ, SPORTRA VONATKOZÓ UNIÓS MUNKATERVET:

Ezen sportra vonatkozó uniós munkaterv (a továbbiakban: az uniós munkaterv) IRÁNYADÓ CÉLKITŰZÉSEI a következők:

—	az integritáson és az értékeken alapuló sport megerősítése az Unióban,

—	a sportágazat talpra állásának és válságokkal szembeni rezilienciájának a megerősítése a Covid19-világjárvány során és azt követően,

—	a fenntartható és tényeken alapuló sportpolitika támogatása,

—	a sportban és az egészségvédő testmozgásban való részvétel növelése az aktív és környezetbarát életmód, a társadalmi kohézió és az aktív polgári szerepvállalás előmozdítása érdekében,

—

ágazatközi együttműködés keretében annak biztosítása, hogy más uniós szakpolitikai területek képviselői is tisztában legyenek azzal, hogy a sport milyen számottevő mértékben hozzá tud járulni Európa társadalmi és környezeti szempontból fenntartható növekedéséhez, a digitalizációhoz, valamint a Covid19-világjárványból való kilábaláshoz és a jövőbeli rezilienciához, továbbá a fenntartható fejlődési célok megvalósításához,

—	az uniós sportpolitika nemzetközi dimenziójának megerősítése, különösen az Unión kívüli kormányokkal és érdekelt felekkel folytatott cserék és közös munka révén,

—	az előző három, sportra vonatkozó uniós munkaterv és más sportvonatkozású uniós dokumentumok, például tanácsi következtetések és állásfoglalások nyomán hozott intézkedések nyomon követése,

—	az uniós tagállamok és a Bizottság közötti ismeret- és tapasztalatcsere folytatása,

—	a sportmozgalommal és más érdekelt felekkel és intézményekkel folytatott uniós szintű párbeszéd és együttműködés fokozása, a sport és a testmozgás területén belül és kívül egyaránt,

—	adott esetben az Erasmus+ program sportfejezete végrehajtásának a támogatása;

10.

Az uniós munkaterv a következő kiemelt területekkel foglalkozik:

—	az integritás és az értékek védelme a sportban,

—	a sport társadalmi-gazdasági és környezeti dimenziói,

—	a sportban és az egészségvédő testmozgásban való részvétel előmozdítása.

A konkrét fő kérdésköröket, témákat, célokat, munkaformákat, lehetséges eredményeket, céldátumokat és felelősségi köröket e dokumentum I. és II. melléklete állapítja meg és fejti ki.

11.

Ez az uniós munkaterv rugalmas eszköz. A későbbiekben szükségessé válhat a munkaterv megváltoztatása vagy módosítása annak érdekében, hogy időben reagálni lehessen a sport és a testmozgás területén a közeljövőben bekövetkező vagy váratlan fejleményekre és sürgető problémákra, illetve hogy figyelembe lehessen venni a Tanács jövőbeli elnökségeinek prioritásait is;

FELKÉRIK A TAGÁLLAMOKAT, HOGY

12.

vegyék ki a részüket ezen uniós munkaterv végrehajtásából, és adott esetben szakértelmükkel és tapasztalataikkal járuljanak hozzá a különböző munkaformák keretében végzett munkához;

13.

vegyék fontolóra az ezen uniós munkaterv végrehajtása során szerzett ismeretek és elért eredmények figyelembevételét a nemzeti és szubnacionális szintű sportpolitika és más érintett szakpolitikák kidolgozása során, a szubszidiaritás elvének és a sport autonómiájának tiszteletben tartása mellett;

14.

tájékoztassák a nemzeti sportmozgalmat és az egyéb érdekelt feleket ezen uniós munkaterv végrehajtásáról, illetve adott esetben konzultáljanak velük arról, valamint terjesszék az ismereteket és az eredményeket a tevékenységek gyakorlati jelentőségének és láthatóságának fokozása érdekében;

FELKÉRIK A TANÁCS ELNÖKSÉGEIT, HOGY

15.

programjuk kidolgozásakor vegyék figyelembe ezt az uniós munkatervet, és építsenek a már elért eredményekre;

16.

mérlegeljék szakmai szintű találkozók szervezését a sportmozgalom érintett képviselőivel és a sportban érdekelt más szereplőkkel többek között az ezen uniós munkaterv végrehajtásával kapcsolatos információcsere, kölcsönös ambíciók feltérképezése és a soron következő tanácsi elnökségek tervezett prioritásairól való tájékoztatás céljából (8);

17.

az ezen állásfoglalás tárgyát képező időszak végén, a Bizottság által készített jelentés alapján adott esetben tegyenek javaslatot a következő időszakra szóló új uniós munkaterv tervezetére;

FELKÉRIK A BIZOTTSÁGOT, HOGY

18.

a tagállamokkal közösen vonja be a sportmozgalmat és az egyéb érdekelt feleket ezen uniós munkaterv végrehajtásába, és ezen állásfoglalás I. és II. mellékletével összhangban segítse a tagállamokat az érintett szakpolitikai ágazatokban szerzett szakértelmével és tapasztalataival;

19.

mindenekelőtt tanulmányok és felmérések révén járuljon hozzá a tényeken alapuló uniós és tagállami szakpolitikákhoz;

20.

továbbra is tájékoztassa a tagállamokat, a sportmozgalmat és az egyéb érdekelt feleket a sport területén, valamint a sport szempontjából releváns egyéb uniós szakpolitikai területeken folyamatban lévő és tervezett kezdeményezésekről és finanszírozási lehetőségekről, továbbá adott esetben a Tanács releváns előkészítő szervein és csatornáin (9) keresztül előzetesen konzultáljon a tagállamokkal az uniós munkaterv egyes kezdeményezéseinek végrehajtásáról;

21.

mozdítsa elő a sport és a testmozgás szempontjának általános érvényesítését a többi uniós szakpolitikai területen;

22.

terjessze az ezen uniós munkaterv végrehajtása során szerzett ismereteket és elért eredményeket a tevékenységek gyakorlati jelentőségének és láthatóságának biztosítása érdekében;

23.

vegye fontolóra, hogy a tagállamok közötti információmegosztás elősegítése érdekében online platformot biztosít a jelentések, a legjobb gyakorlatok és a releváns dokumentumok tárolásához és cseréjéhez;

24.

2023 második felében – a tagállamok önkéntes hozzájárulásai alapján – nyújtson be jelentést ezen uniós munkaterv végrehajtásáról és hasznosságáról. A soron következő esetleges uniós munkaterv 2024 első felében esedékes kidolgozása ezen a jelentésen fog alapulni;

FELKÉRIK A SPORTMOZGALMAT ÉS AZ EGYÉB ÉRDEKELT FELEKET, HOGY

25.

működjenek együtt a tagállamokkal és a Bizottsággal ezen uniós munkaterv végrehajtásában, és szakértelmükkel és tapasztalataikkal járuljanak hozzá a különböző munkaformák keretében végzett munkához;

26.

vegyék fontolóra az ezen uniós munkaterv végrehajtása során szerzett ismeretek és elért eredmények terjesztését és ezeknek a saját tevékenységeik során történő figyelembevételét.

(1) Lásd az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 165. cikke (1) bekezdésének második albekezdését.

(2) Lásd az EUMSZ 165. cikkének (2) bekezdését.

(3) https://www.un.org/ga/search/view_doc.asp?symbol=A/RES/70/1&Lang=E, lásd a 37. pontot.

(4) HL C 162., 2011.6.1., 1. o.

(5) HL C 183., 2014.6.14., 12. o.

(6) HL C 189., 2017.6.15., 5. o.

(7) 9469/20 + ADD 1.

(8) E találkozókra sor kerülhetne például az évenkénti uniós sportfórum alkalmával. Az Unió részéről a találkozón részt vehetnének az aktuális elnökségi trió és a soron következő elnökségi trió képviselői, valamint a Bizottság.

(9) Mindenekelőtt a Tanács sportmunkacsoportjának keretében.

I. MELLÉKLET

Kiemelt terület: Az integritás és az értékek védelme a sportban

Fő kérdéskör

Téma

Cél

Munkaforma

(esetleg) Eredmény/céldátum

Vezető(k)

Biztonságos környezet a sportban (1)

A zaklatás, a bántalmazás és az erőszak megelőzése, ideértve a szexuális erőszakot és a megkülönböztetés minden formáját

—	A tudatosság növelése

—	A legjobb gyakorlatok cseréje

—	Tudásépítés

—

A jó kormányzással foglalkozó szakértői csoportnak a fiatal sportolók védelméről és a gyermekek jogainak a sportban való védelméről szóló ajánlásait (2016) (2), valamint a gyermekek védelme a sport területén – A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott tanácsi következtetéseket (2019) (3) követő intézkedések

A Tanács és előkészítő szervei

(esetleg) Tanácsi következtetések vagy irányadó vita

2023 második fele

ES elnökség

Dopping elleni küzdelem (4)

A koordináció és az információmegosztás biztosítása, különösen a WADA és a CAHAMA ülései keretében

—

A Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség ad hoc európai bizottságában (CAHAMA) és a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) ülésein az EU és tagállamai által képviselendő álláspontok kidolgozása, az EU tagállamainak a WADA Kuratóriumában való képviseletéről és az EU, valamint az uniós tagállamok álláspontjának a WADA üléseit megelőzően történő koordinálásáról a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott állásfoglalás az EU tagállamainak a WADA Kuratóriumában való képviseletéről és az EU, valamint az uniós tagállamok álláspontjának a WADA üléseit megelőzően történő koordinálásáról (5) (és annak esetleges későbbi módosításaival) összhangban

—	A legjobb gyakorlatok cseréje

—	Tudásépítés

A Tanács és előkészítő szervei (szükség esetén szakértők támogatásával)

(esetleg) Uniós koordináció és álláspont

(2021–2024)

Elnökségek, Bizottság

Sport és oktatás

A sport mint a személyes, társas és tanulási készségek terepe, valamint a tolerancia, a szolidaritás, a befogadás, továbbá egyéb, a sporthoz kapcsolódó és uniós értékek előmozdításának környezete (6)

—	A tudatosság növelése

—	A legjobb gyakorlatok cseréje

—	Tudásépítés

—	A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott következtetések az Európai Unió közös értékeinek a sport segítségével történő közvetítéséről (7) követő intézkedések

Érdekelt tagállamok csoportja vagy konferencia (egymástól tanulás)

2021–2022

Konferencia a sport helyéről és hatásáról a gyermekek életében

2022 első fele

FR elnökség

Főigazgatók találkozója (kiemelt figyelmet fordítva a hivatásos sportolókra és a sportmozgalmakra mint szerepmodellekre)

2022 második fele

CZ elnökség

Készségek és képesítések a sportban: sportolók és a sport területén dolgozók, különösen az edzők

Konferencia

2021–2023

Bizottság

A sportolók kettős karrierje

—	A tudatosság növelése

—	A legjobb gyakorlatok cseréje

—	A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott következtetések a sportolók kettős karrierjéről (8) követő intézkedések

A Tanács és előkészítő szervei

Irányadó vita

(2021 második fele)

SI elnökség

Nemek közötti egyenlőség

—	A nők arányának növelése, különösen az edzők körében, valamint a sportszervezetek és sportklubok vezetőségében

—	A női és férfi sportolók, edzők, tisztviselők, alkalmazottak stb. számára biztosított egyenlő feltételek (beleértve a fizetést is)

—	A női sportversenyekről való médiabeszámolók növelése, küzdelem a sztereotípiák ellen stb.

—	A legjobb gyakorlatok cseréje

—	Tudásépítés

—	A nemek közötti egyenlőségnek a sport területén való érvényesítéséről szóló, 2014. május 21-i tanácsi következtetéseket (9), valamint a jó kormányzással foglalkozó szakértői csoportnak a sport területén a nemek közötti egyenlőségről szóló ajánlásait (2016) (10) követő intézkedések

Konferencia

2022–2023

Bizottság

A Tanács és előkészítő szervei

(esetleg) Tanácsi következtetések (2023 második fele)

ES elnökség

Sportdiplomácia

Sportdiplomácia az EU külkapcsolatainak összefüggésében

—	A legjobb gyakorlatok cseréje

—	Tudásépítés

—	A sportdiplomáciáról szóló tanácsi következtetéseket (11) követő intézkedések

Konferencia

2021 első fele

PT elnökség

Érdekelt tagállamok csoportja

2023 első fele

Európai sportmodell

A zárt körű sportversenyek hatása a szervezett sport rendszerére, figyelembe véve a sport sajátosságait

Az európai sportszervezetek és -szövetségek előtt álló lehetséges kihívások (munkacím)

—	Tudásépítés

—	A ténybeli és a jogi helyzet elemzése

—	A tudatosság növelése

A Tanács és előkészítő szervei

(esetleg) Tanácsi következtetések (2021 második fele)

SI elnökség

(esetleg) Tanulmány

2022

Bizottság

A sportolók jogai

A sportolók jogai és munkakörülményei, különös tekintettel a sporteseményeken való részvételhez fűződőkre (többek között marketingjogok, a véleménynyilvánítás szabadsága, jogvédelem, megkülönböztetésmentesség)

—	A tudatosság növelése

—	Tudásépítés

—	A ténybeli és a jogi helyzet elemzése

Szeminárium

2023

Bizottság

(esetleg) Tanulmány

Bizottság

A jó kormányzás fejlesztése és előmozdítása a sporton belül

A sporton belül leküzdendő, kormányzással kapcsolatos akadályok azonosítása

—	A legjobb gyakorlatok cseréje

—	Referenciaértékek megállapítása

Konferencia

2022–2023

A sportversenyek tiltott befolyásolása elleni küzdelem

Az Európa Tanács Egyezménye a sportversenyek tiltott befolyásolásáról („macolini egyezmény”)

—	Annak megvizsgálása a Bizottsággal együtt, hogy miként lehetne az egyezménnyel kapcsolatos patthelyzetet feloldani annak érdekében, hogy az EU és valamennyi tagállama lezárhassa saját megerősítési eljárásait és csatlakozhasson az egyezményhez

—	A sport területén a korrupció elleni küzdelemről szóló tanácsi és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott következtetések (12) követő intézkedések

A Tanács és előkészítő szervei

2021–2022

Elnökségek

Bizottság

Kiemelt terület: A sport társadalmi-gazdasági és környezeti dimenziói

Fő kérdéskör

Téma

Cél

Munkaforma

(esetleg) Eredmény/céldátum

Vezető(k)

Innováció és digitalizáció

Sportinnováció a sportágazat minden dimenziójában és minden szintjén (beleértve a helyi sportklubokat is)

—	A legjobb gyakorlatok cseréje

—	Tudásépítés

—	„A sport mint az innováció és a gazdasági növekedés egyik motorja” című tanácsi és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott következtetéseket (13) követő intézkedések

A Tanács és előkészítő szervei

(esetleg) A Tanács következtetései a sportinnovációról

(2021 első fele)

PT elnökség

Szeminárium

2021 első fele

PT elnökség

Érdekelt tagállamok csoportja

2021 első fele

Érdekelt tagállamok csoportja (külön figyelmet fordítva a digitális eszközöknek az edzőképzésben való használatára (14))

2021–2022

Szeminárium

2023 második fele

Zöld sport

—	Oktatás a fenntartható sportért

—	Környezetbarát sportolás, sportlétesítmények és sportesemények

—	A sport és a sportolás alakulása az éghajlatváltozás fényében

—	A legjobb gyakorlatok cseréje

—	Tudásépítés

—	A tudatosság növelése

—	Közös vállalásokat tartalmazó közös keretre irányuló javaslat kidolgozása, figyelembe véve az európai éghajlati paktumot

Szakértői csoport

2021–2023

Bizottság

Érdekelt tagállamok csoportja

2021–2022 első fele

FR elnökség

A Tanács és előkészítő szervei

(esetleg) A Tanács állásfoglalása a sportot szolgáló zöld paktumról, melyet esetleg egy többoldalú nyilatkozat kísér

(2022 első fele)

FR elnökség

Sportlétesítmények

Fenntartható tervezés, építés és karbantartás

—	A legjobb gyakorlatok cseréje

—	Tudásépítés

—	A tudatosság növelése

Érdekelt tagállamok csoportja vagy konferencia (egymástól tanulás)

2021

Konferencia

2022 második fele

CZ elnökség

A Tanács és előkészítő szervei

(esetleg) A Tanács következtetései a fenntartható és hozzáférhető sportinfrastruktúráról (2022 második fele)

elnökség

Jelentős sportesemények

—	Európának mint jelentős sportesemények házigazdájának a jövője

—	Jelentős sportesemények közös megrendezése több ország részvételével

—	Fenntartható tervezés és megvalósítás

—	A sportesemények pozitív hozadéka a házigazda városok vagy régiók számára (ideértve a fiatalok szerepvállalását is)

—	A legjobb gyakorlatok cseréje

—

A főbb sportesemények tisztaságának, átláthatóságának, illetve azok során a jó kormányzás elve alkalmazásának a javításáról című tanácsi és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott következtetéseket (15), valamint a sport gazdasági dimenziójával foglalkozó szakértői csoportnak a jelentős sporteseményekről, különösen azoknak a társadalmi, gazdasági és környezeti fenntarthatóságot szem előtt tartó hozadékáról szóló ajánlásait (2016) (16) követő intézkedések

A 2018. május 31-én Párizsban tartott nem hivatalos miniszteri találkozón aláírt nyilatkozatot követő intézkedések (17)

Érdekelt tagállamok csoportja vagy konferencia

2021 második fele

2022–2023

2024

Az uniós sport kilátásai a 2024. évi olimpiai és paralimpiai játékok kapcsán

Főigazgatók találkozója

2022 első fele

FR elnökség

Beruházások a sportba és a testmozgásba

—	A sport hozzájárulása a regionális fejlődéshez

—	Az uniós finanszírozási programok (Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, REACT-EU, a strukturális alapok és más uniós finanszírozási programok) felhasználásának lehetőségei

—	Helyzetelemzés

—	A legjobb gyakorlatok cseréje

—	Tudásépítés

—	A sport gazdasági dimenziójáról és társadalmi-gazdasági előnyeiről című tanácsi és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott következtetéseket (18) követő intézkedések

—	A Covid19-világjárvány hatásáról és a sportágazat talpra állásáról című tanácsi és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott következtetéseket (19) követő intézkedések

Érdekelt tagállamok csoportja

2021

Klasztertalálkozó

2022

Bizottság

A sportágazat talpra állásának és válságokkal szembeni rezilienciájának a megerősítése a Covid19-világjárvány során és azt követően

—	A világjárvány közép- és hosszú távú hatása a hivatásos sportra, az élsportra és a szabadidősportra

—	A sportrendszer szerkezeti átalakításának esetleges szükségessége

—	A hatóságok szerepe

—	Finanszírozási lehetőségek

—	Helyzetelemzés

—	A legjobb gyakorlatok cseréje

—	Stratégiafejlesztés

—	A Covid19-világjárvány hatásáról és a sportágazat talpra állásáról című tanácsi és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott következtetéseket (20) követő intézkedések

Konferencia

2021

Szakértői csoport

2021–2023

Bizottság

Kiemelt terület: a sportban és az egészségvédő testmozgásban való részvétel előmozdítása

Fő kérdéskör

Téma

Cél

Munkaforma

Eredmény/céldátum

Vezető(k)

Megfelelő sportolási és testmozgási lehetőségek teremtése minden generáció számára

A sport és a testmozgás stratégiai fejlesztése helyi szinten A sport helyének és hatásának fejlesztése a gyermekek életében

—	A legjobb gyakorlatok cseréje

—	Tudásépítés

—	A gyermekek motoros készségeinek, testmozgásának és sporttevékenységeinek előmozdításáról szóló tanácsi következtetéseket (21) követő intézkedések

Érdekelt tagállamok csoportja

2021–2022

A sport helyének és hatásának fejlesztése a gyermekek életében

Konferencia

2022 első fele

FR elnökség

A Tanács és előkészítő szervei

(esetleg) Tanácsi következtetések (2022 első fele)

FR elnökség

A testmozgás népszerűsítése

—	A testmozgás egész életen át tartó művelésének nyomon követése

—	Ágazatközi együttműködés az érintett intézményekkel (többek között iskolákkal)

—	A média szerepe

—	A tudatosság növelése

—	Tudásépítés

—	A legjobb gyakorlatok cseréje

Konferencia

2021 második fele

SI elnökség

A Tanács és előkészítő szervei

(esetleg) Tanácsi következtetések (2021 második fele)

SI elnökség

(1) Az EUMSZ 165. cikkének (2) bekezdése: „Az Unió fellépésének célja (...) a sport európai dimenziójának fejlesztése (...) a sportolók, köztük különösen a legfiatalabbak fizikai és szellemi épségének védelme révén.”

(2) https://ec.europa.eu/transparency/regexpert/index.cfm?do=groupDetail.groupDetailDoc&id=25000&no=1&Lang=HU

(3) HL C 419., 2019.12.12., 1. o.

(4) Az EUMSZ 165. cikkének (2) bekezdése: Az Unió fellépésének célja (...) a sport európai dimenziójának fejlesztése a sportversenyek tisztaságának és nyitottságának (...) az előmozdítása révén.

(5) HL C 192., 2019.6.7., 1. o.

(6) Az EUMSZ 165. cikkének (1) bekezdése: „Az Unió a sport (...) társadalomban és a nevelésben betöltött szerepére tekintettel hozzájárul az európai sport előmozdításához.”

(7) HL C 196., 2018.6.8., 23. o.

(8) HL C 168., 2013.6.14., 10. o.

(9) HL C 183., 2014.6.14., 39. o.

(10) https://ec.europa.eu/assets/eac/sport/library/policy_documents/expert-group-gender-equality_en.pdf

(11) HL C 467., 2016.12.15., 12. o.

(12) HL C 416., 2019.12.11., 3. o. (lásd a 26. pontot).

(13) HL C 436., 2014.12.5., 2. o.

(14) A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott következtetések az edzők társadalomban betöltött szerepéről (HL C 423., 2017.12.9., 6. o.) és A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott következtetések – Az edzők szerepvállalásának növelése a készségek és kompetenciák elsajátítását biztosító lehetőségek bővítése révén (HL C 196., 2020.6.11., 1. o.) követő intézkedések

(15) HL C 212., 2016.6.14., 14. o.

(16) https://ec.europa.eu/transparency/regexpert/index.cfm?do=groupDetail.groupDetailDoc&id=23271&no=1&Lang=HU

(17) https://www.sports.gouv.fr/IMG/pdf/declarationjop2024_europe_en.pdf

(18) HL C 449., 2018.12.13., 1. o.

(19) HL C 214 I., 2020.6.29., 1. o.

(20) Lásd a 28. lábjegyzetet.

(21) HL C 417., 2015.12.15., 46. o.

II. MELLÉKLET

A munkaformákkal és a jelentéstétellel kapcsolatos elvek

A sportra vonatkozó uniós munkaterv végrehajtása elsősorban szakértői csoportokon, érdekelt tagállamok csoportjain (pl. egymástól való tanulás formájában), klasztertalálkozókon, tanácsi következtetéseken, konferenciákon és tanulmányokon keresztül történik.

A szakértői csoportokban szélesebb körben részt vehetnek a tagállamok, bevonva az uniós szintű sportmozgalmat és egyéb érdekelt feleket is. A részvétel mindenkor nyitva áll valamennyi tagállam előtt. A tagállamok fontolóra vehetik, hogy a szakértői csoportokba – megfelelő esetben – nemzeti sportmozgalmuk képviselőit (is) kinevezik.

A szakértői csoportok elnöki tisztét a C(2016) 3301 határozat (1) rendelkezéseinek megfelelően a Bizottság tölti be. Felkérjük a Bizottságot, hogy a sportmozgalom képviselőinek és a sportban érdekelt egyéb feleknek a kiválasztásakor vegye figyelembe nem utolsósorban az érintett intézmény relevanciáját és a konkrétan kinevezett képviselőknek az adott kérdéskörrel kapcsolatos szakértelmét.

Az érdekelt tagállamok csoportjai egy vagy több tagállam köré szerveződnek többek között annak érdekében, hogy részletesebb információcserét folytassanak konkrét kérdéskörökről és problémákról. Az érdekelt tagállamok csoportjaiban való részvétel valamennyi tagállam előtt nyitva áll. Munkájukba a sportmozgalom képviselői vagy más érdekelt felek is bevonhatók. A tagállamok továbbá szabadon dönthetnek arról, hogy az I. mellékletben felsoroltaktól eltérő kérdéskörökben is létrehoznak érdekelt tagállamokat tömörítő csoportokat.

Az érdekelt tagállamok csoportjai – amennyiben szükségesnek ítélik – meghatározhatják saját munkamódszereiket és -struktúráikat, konkrét igényeik és a kívánt eredmények tükrében. A Bizottságot be kell vonni e csoportok munkájába, és amennyiben a költségvetési feltételek teljesülnek, a Bizottság pénzügyi támogatást nyújthat az érdekelt tagállamok csoportjainak (az egymástól való tanulás formájában folytatott) munkájához.

A Bizottság klasztertalálkozókat szervez konkrét témákban, hogy bemutassa az Erasmus+ sportfejezetén vagy más uniós finanszírozási programokon keresztül finanszírozott releváns projektek munkáját és eredményeit.

A tagállamok önkéntes alapon vesznek részt a munkaterv végrehajtásában.

A szakértői csoportok és az érdekelt tagállamok csoportjainak üléseire, a konferenciákra és a klasztertalálkozókra adott esetben virtuális formában is sor kerülhet.

A Bizottság jelentést tesz a sportmunkacsoportnak a szakértői csoportokban végzett munka előrehaladásáról, valamint a konferenciákról / klasztertalálkozókról / tanulmányokról, és ismerteti azok eredményeit. A Tanács elnökségei ugyanígy járnak el az általuk szervezett események tekintetében. Az érdekelt tagállamok csoportjai képviselőt jelölhetnek ki ugyanezen feladat ellátására.

Az összes csoport üléseinek napirendje és jelentéseik minden tagállam számára elérhetők lesznek, függetlenül attól, hogy az adott területen folyó munkában milyen mértékben vesznek részt. A csoportok által elért eredményeket uniós és nemzeti szinten egyaránt közzéteszik és terjesztik a megfelelő csatornákon.

(1) A Bizottság határozata (2016.5.30.) a bizottsági szakértői csoportok létrehozásáról és működéséről szóló horizontális szabályok megállapításáról, C(2016) 3301 final; https://ec.europa.eu/transparency/regdoc/rep/3/2016/EN/3-2016-3301-EN-F1-1.PDF

Top

Choose the experimental features you want to try