C‑88/14. sz. ügy

Európai Bizottság

kontra

Európai Parlament

és

az Európai Unió Tanácsa

„Megsemmisítés iránti kereset — 1289/2013/EU rendelet — Az 1. cikk 1. és 4. pontja — 539/2001/EK rendelet — Az 1. cikk (4) bekezdésének f) pontja — EUMSZ 290. cikk — A vízummentesség felfüggesztése — Lábjegyzet beillesztése — A jogalkotási aktus módosítása”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (nagytanács), 2015. július 16.

1. Bírósági eljárás – Új jogalapoknak az eljárás folyamán történő előterjesztése – Korábban már előadott jogalap kiterjesztése – Elfogadhatóság

   (A Bíróság eljárási szabályzata, 127. cikk, 1) bekezdés)

2. Az Európai Unió intézményei – A hatáskörök gyakorlása – A Bizottságnak felhatalmazáson alapuló jogi aktusok vagy végrehajtási aktusok elfogadása végett adott felhatalmazás – Az uniós jogalkotó mérlegelési jogköre – Korlátok – Az EUMSZ 290. és EUMSZ 291. cikkben előírt feltételek

   (EUMSZ 290. cikk és EUMSZ 291. cikk)

3. Az Európai Unió intézményei – A hatáskörök gyakorlása – A Bizottságnak felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadása végett adott felhatalmazás – A jogalkotási aktus módosítása – Terjedelem – 539/2001 rendelet – Vízumkötelezettség alól korábban mentes harmadik országbeli állampolgárok vízumkötelezettségének újbóli bevezetése – Vízumkötelezettség alóli mentesség felfüggesztését jelző lábjegyzetnek a rendelet II. mellékletébe történő beillesztése – Bennfoglaltság

   (EUMSZ 290. cikk, (1) bekezdés és EUMSZ 291. cikk, (2) bekezdés; 539/2001 tanácsi rendelet, 1. cikk, 2. bekezdés és 4. bekezdés, f) pont, valamint I. és II. melléklet)

1.  Lásd a határozat szövegét.

   (vö. 13. pont)

2.  Az uniós jogalkotó mérlegelési jogkörrel rendelkezik, amikor arról határoz, hogy az EUMSZ 290. cikk (1) bekezdése szerinti felhatalmazást ad‑e a Bizottságnak, vagy az EUMSZ 291. cikk (2) bekezdése szerinti végrehajtási jogkört ruház‑e rá. E mérlegelési jogkört ugyanakkor az EUMSZ 290. cikkben és az EUMSZ 291. cikkben előírt feltételek tiszteletben tartásával kell gyakorolni.

   A felhatalmazással kapcsolatban az EUMSZ 290. cikk (1) bekezdéséből az következik, hogy a felhatalmazás olyan szabályok elfogadására irányul, amelyek az alapul szolgáló jogalkotási aktus által meghatározott szabályozási keretbe illeszkednek.

   Ezzel szemben a végrehajtási jogkör gyakorlásának keretében az érintett intézménynek valamely jogalkotási aktus tartalmát annak biztosítása érdekében kell pontosítania, hogy azt az összes tagállamban egységes feltételek szerint hajtsák végre. A Bizottság az őt felhatalmazás alapján megillető jogkörtől eltérően a végrehajtási jogkörének gyakorlása során nem módosíthatja és nem egészítheti ki a jogalkotási aktust, még nem alapvető rendelkezései tekintetében sem.

   Sem a jogalkotási aktus által a Bizottságra ruházott mérlegelési jogkör fennállása, sem pedig annak terjedelme nem releváns annak meghatározása szempontjából, hogy a Bizottság által elfogadandó aktus az EUMSZ 290. cikk vagy az EUMSZ 291. cikk hatálya alá tartozik‑e. Az EUMSZ 290. cikk (1) bekezdésének szövegéből kitűnik ugyanis, hogy az uniós jogalkotó azon választásának jogszerűsége, hogy felhatalmazást ad a Bizottságnak, kizárólag attól a két kérdéstől függ, hogy azok az aktusok, amelyeket ezen intézménynek e felhatalmazás alapján el kell fogadnia, általános hatályúak‑e, és hogy azok kiegészítik vagy módosítják‑e a jogalkotási aktus nem alapvető rendelkezéseit.

   (vö. 28–32. pont)

3.  Az uniós jogalkotó a külső határok átlépésekor [helyesen: a tagállamok külső határainak átlépésekor] vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról szóló 539/2001 rendelet II. melléklete normatív tartalmának az EUMSZ 290. cikk (1) bekezdése értelmében vett módosítására vonatkozó jogkört ruházott a Bizottságra. E módosításra kizárólag az EUMSZ 290. cikk (1) bekezdése értelmében vett felhatalmazáson alapuló jogkör gyakorlása keretében kerülhet sor, az EUMSZ 291. cikk (2) bekezdése értelmében vett végrehajtási jogkör gyakorlása keretében pedig nem.

   Az 1289/2013 rendelettel módosított 539/2001 rendelet 1. cikke (4) bekezdésének f) pontja alapján hozott aktus joghatása ugyanis az, hogy tizenkét vagy tizennyolc hónapos időszakra újból bevezeti a vízumkötelezettséget valamely, az e rendelet II. mellékletében szereplő harmadik ország valamennyi állampolgárai számára azon tartózkodások tekintetében, amelyek az említett rendelet 1. cikkének (2) bekezdése értelmében, egyébként nem tartoznak e kötelezettség hatálya alá. Az ugyanezen rendelet 1. cikke (4) bekezdésének f) pontja alapján elfogadott aktusnak ezen állampolgárok összessége tekintetében tehát az a joghatása, hogy módosítja – jóllehet csak ideiglenesen – az adott jogalkotási aktus normatív tartalmát. Az e rendelkezés alapján hozott aktus joghatásai ugyanis – ideiglenes jellegük kivételével – minden tekintetben azonosak a szóban forgó harmadik országra való hivatkozás módosított 539/2001 rendelet II. mellékletéből az I. mellékletébe történő áthelyezésének joghatásaival. A lábjegyzetnek az említett rendelkezés által előírt, az említett rendelet II. mellékletében az érintett harmadik ország nevéhez való beillesztése az uniós jogalkotó azon szándékát tanúsítja, hogy az e rendelkezés alapján hozott aktust e módosított 539/2001 rendeletnek magába a szövegébe illessze be.

   (vö. 31., 37., 42–44., 46. pont)