C-147/12. sz. ügy

ÖFAB, Östergötlands Fastigheter AB

kontra

Frank Koot és Evergreen Investments BV

(a Hovrätten för Nedre Norrland [Svédország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

„Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés — 44/2001/EK rendelet — Hatáskörrel rendelkező bíróság — A szerződésekre vagy szerződéses igényekre vonatkozó, illetve a jogellenes károkozásból vagy jogellenes károkozással egy tekintet alá eső cselekményből eredő igényekre vonatkozó különös joghatóság”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (ötödik tanács), 2013. július 18.

1. Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés – Joghatóság és a határozatok elismerése a polgári és kereskedelmi ügyekben – 44/2001 rendelet – Hatály – Kizárt tárgykörök – Csődeljárás, kényszeregyezség és hasonló eljárások – Fogalom – Részvénytársaság hitelezője által e társaság valamely igazgatósági tagjának és valamely részvényesének e társaság tartozásaiért való felelőssége megállapítása iránt indított eljárás – Kizártság – A rendelet alkalmazhatósága

   (44/2001 tanácsi rendelet, 1. cikk, (1) bekezdés, b) pont)

2. Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés – Joghatóság és a határozatok elismerése a polgári és kereskedelmi ügyekben – 44/2001 rendelet – E rendeletnek a Brüsszeli Egyezmény rendelkezéseivel egyenértékűnek tekintett rendelkezései – Az említett rendelkezéseknek a Bíróság Egyezményre vonatkozó ítélkezési gyakorlatával összhangban történő értelmezése

   (Az 1968. szeptember 27-i megállapodás; 44/2001 tanácsi rendelet)

3. Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés – Joghatóság és a határozatok elismerése a polgári és kereskedelmi ügyekben – 44/2001 rendelet – Különös joghatóságok – A szerződésekre vonatkozó, illetve a jogellenes károkozásból vagy jogellenes károkozással egy tekintet alá eső cselekményből eredő igényekre vonatkozó joghatóság – Fogalmak

   (44/2001 tanácsi rendelet, 5. cikk, 1. pont, a) alpont és 3. pont)

4. Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés – Joghatóság és a határozatok elismerése a polgári és kereskedelmi ügyekben – 44/2001 rendelet – Különös joghatóságok – Joghatóság jogellenes károkozással, jogellenes károkozással egy tekintet alá eső cselekménnyel vagy ilyen cselekményből fakadó igénnyel kapcsolatos ügyekben – Fogalom – Részvénytársaság hitelezője által e társaság valamely igazgatósági tagjának és valamely részvényesének e társaság tartozásaiért való felelőssége megállapítása iránt indított eljárás – Bennfoglaltság – A követelés átruházása – Hatás hiánya

   (44/2001 tanácsi rendelet, 5. cikk, 3. pont)

5. Előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések – A Bíróság hatásköre – Korlátok – Hasznos választ kizáró szövegösszefüggésben feltett kérdés – A tényállás kellően részletes ismertetése nélkül feltett kérdések – Elfogadhatatlanság

   (EUMSZ 267. cikk)

6. Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés – Joghatóság és a határozatok elismerése a polgári és kereskedelmi ügyekben – 44/2001 rendelet – Különös joghatóságok – Joghatóság jogellenes károkozással, jogellenes károkozással egy tekintet alá eső cselekménnyel vagy ilyen cselekményből fakadó igénnyel kapcsolatos ügyekben – A káresemény bekövetkezésének helye – Fogalom – A társaság által folytatott tevékenységek helye, és azon hely, amelyhez az ezen tevékenységekhez fűződő pénzügyi helyzet kapcsolódik

   (44/2001 tanácsi rendelet, 5. cikk, 3. pont)

1.  Lásd a határozat szövegét.

   (vö. 24–26. pont)

2.  Lásd a határozat szövegét.

   (vö. 28., 29. pont)

3.  A jogellenes károkozással, jogellenes károkozással egy tekintet alá eső cselekménnyel vagy ilyen cselekményből fakadó igénnyel kapcsolatos ügyeknek a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 44/2001 rendelet 5. cikk 3. pontja szerinti fogalma magában foglalja az összes olyan kérelmet, amely az alperes felelősségének megállapítására irányul, és amely nem kapcsolódik az e rendelet 5. cikke 1. pontjának a) pontja szerinti szerződéses igényhez.

   E tekintetben egyrészt a szerződéssel kapcsolatos ügy fogalmát az említett rendelet 5. cikke 1. bekezdésének a) pontja alapján nem úgy kell érteni, mint amely olyan helyzetre vonatkozik, amelyben nem áll fenn egyik fél részéről a másik felé szabadon vállalt kötelezettség. Következésképpen az említett 5. cikk 1. pontjának a) alpontjában meghatározott, a szerződésekre vonatkozó különös joghatósági szabály az egyik fél által a másik felé szabadon vállalt, azon jogi kötelezettség meghatározását feltételezi, amelyre a felperes keresetét alapítja. Másrészt jogellenes károkozásért vagy jogellenes károkozással egy tekintet alá eső cselekményért a felelősség csak akkor áll fenn, ha a kár és a kárt okozó cselekmény között okozati összefüggés állítható fel.

   (vö. 32–34. pont)

4.  A joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 44/2001 rendelet 5. cikkének 3 pontja szerinti „jogellenes károkozással, jogellenes károkozással egy tekintet alá eső cselekménnyel vagy ilyen cselekményből fakadó igénnyel kapcsolatos ügyek” fogalmát úgy kell értelmezni, hogy ez a fogalom magában foglalja a valamely részvénytársaság hitelezője által egyrészt e társaság valamely igazgatósági tagjának, másrészt valamely részvényesének e társaság tartozásaiért való felelőssége megállapítása iránt előterjesztett kereseteket, ha az említett társaság üzleti tevékenységének folytatását annak ellenére engedték, hogy az tőkehiányban szenvedett, és köteles lett volna megindítani a felszámolást.

   E tekintetben nem fogadható el azon értelmezés, amely szerint az ilyen keresetek minősítését hozzá kell igazítani ahhoz, hogy a társaság tartozásai szerződésesnek vagy szerződésen kívülinek minősülnek. Ez ugyanis azzal a következménnyel járna, hogy megsokszorozódnának a bíróságok, amelyek valamely társaság vezető tisztségviselőjének vagy részvényesének ugyanazon vétkes magatartása ügyében e társaság különböző, ilyen módon peresíthető tartozásainak jellegétől függően joghatósággal rendelkeznek. Egy ilyen helyzetben a 44/2001 rendelet 5. cikkének 1. és 3. pontjában rögzített, a közelség célját követő különös joghatósági szabályoknak, amelyek alapja a különösen szoros kapcsolat léte a szerződés vagy a káresemény bekövetkezésének helye és az arról határozó bíróság között, ellentmondana az, ha a joghatósággal rendelkező bíróság meghatározása az érintett társaság tartozásainak jellegétől függhetne.

   Ilyen feltételek mellett azon körülmény, amely szerint a szóban forgó követelést az eredeti hitelező egy másik személyre ruházta át, szintén nem befolyásolja a joghatósággal rendelkező bíróságnak a szóban forgó rendelet 5. cikkének 3. pontja szerinti meghatározását.

   (vö. 38., 41., 42., 59. pont és a rendelkező rész 1. és 3. pontja)

5.  Lásd a határozat szövegét.

   (vö. 44–47. pont)

6.  A joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 44/2001 rendelet 5. cikkének 3. pontja szerinti azon „hely” fogalmát, „ahol a káresemény bekövetkezett vagy bekövetkezhet”, úgy kell értelmezni, hogy az említett társaság tartozásaiért a részvénytársaság igazgatósági tagja, illetve részvényese felelősségének megállapítása iránti kereset vonatkozásában az említett hely az a hely, amelyhez mind az említett társaság által folytatott tevékenység, mind az ezen tevékenységhez fűződő pénzügyi helyzet kapcsolódik.

   Ugyanis a társaság vezető tisztségviselője és fő részvényese ellen az említett társasággal kapcsolatos jogszabályi kötelezettségeik be nem tartása miatt indított kereseteket illetően, a káresemény bekövetkeztének helye mind a felperesek, mind az alperesek számára nagymértékű kiszámíthatóságot kell, hogy biztosítson. Hasonlóképpen, ilyen feltételek mellett a gondos igazságszolgáltatás és a hatékony eljárásszervezés szempontjából különösen szoros kapcsolatnak kell fennállnia a felperesek által indított keresetek és az említett hely között.

   (vö. 52., 55. pont és a rendelkező rész 2. és 3. pontja)

C-147/12. sz. ügy

ÖFAB, Östergötlands Fastigheter AB

kontra

Frank Koot és Evergreen Investments BV

(a Hovrätten för Nedre Norrland [Svédország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

„Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés — 44/2001/EK rendelet — Hatáskörrel rendelkező bíróság — A szerződésekre vagy szerződéses igényekre vonatkozó, illetve a jogellenes károkozásból vagy jogellenes károkozással egy tekintet alá eső cselekményből eredő igényekre vonatkozó különös joghatóság”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (ötödik tanács), 2013. július 18.

1. Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés — Joghatóság és a határozatok elismerése a polgári és kereskedelmi ügyekben — 44/2001 rendelet — Hatály — Kizárt tárgykörök — Csődeljárás, kényszeregyezség és hasonló eljárások — Fogalom — Részvénytársaság hitelezője által e társaság valamely igazgatósági tagjának és valamely részvényesének e társaság tartozásaiért való felelőssége megállapítása iránt indított eljárás — Kizártság — A rendelet alkalmazhatósága

   (44/2001 tanácsi rendelet, 1. cikk, (1) bekezdés, b) pont)

2. Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés — Joghatóság és a határozatok elismerése a polgári és kereskedelmi ügyekben — 44/2001 rendelet — E rendeletnek a Brüsszeli Egyezmény rendelkezéseivel egyenértékűnek tekintett rendelkezései — Az említett rendelkezéseknek a Bíróság Egyezményre vonatkozó ítélkezési gyakorlatával összhangban történő értelmezése

   (Az 1968. szeptember 27-i megállapodás; 44/2001 tanácsi rendelet)

3. Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés — Joghatóság és a határozatok elismerése a polgári és kereskedelmi ügyekben — 44/2001 rendelet — Különös joghatóságok — A szerződésekre vonatkozó, illetve a jogellenes károkozásból vagy jogellenes károkozással egy tekintet alá eső cselekményből eredő igényekre vonatkozó joghatóság — Fogalmak

   (44/2001 tanácsi rendelet, 5. cikk, 1. pont, a) alpont és 3. pont)

4. Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés — Joghatóság és a határozatok elismerése a polgári és kereskedelmi ügyekben — 44/2001 rendelet — Különös joghatóságok — Joghatóság jogellenes károkozással, jogellenes károkozással egy tekintet alá eső cselekménnyel vagy ilyen cselekményből fakadó igénnyel kapcsolatos ügyekben — Fogalom — Részvénytársaság hitelezője által e társaság valamely igazgatósági tagjának és valamely részvényesének e társaság tartozásaiért való felelőssége megállapítása iránt indított eljárás — Bennfoglaltság — A követelés átruházása — Hatás hiánya

   (44/2001 tanácsi rendelet, 5. cikk, 3. pont)

5. Előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések — A Bíróság hatásköre — Korlátok — Hasznos választ kizáró szövegösszefüggésben feltett kérdés — A tényállás kellően részletes ismertetése nélkül feltett kérdések — Elfogadhatatlanság

   (EUMSZ 267. cikk)

6. Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés — Joghatóság és a határozatok elismerése a polgári és kereskedelmi ügyekben — 44/2001 rendelet — Különös joghatóságok — Joghatóság jogellenes károkozással, jogellenes károkozással egy tekintet alá eső cselekménnyel vagy ilyen cselekményből fakadó igénnyel kapcsolatos ügyekben — A káresemény bekövetkezésének helye — Fogalom — A társaság által folytatott tevékenységek helye, és azon hely, amelyhez az ezen tevékenységekhez fűződő pénzügyi helyzet kapcsolódik

   (44/2001 tanácsi rendelet, 5. cikk, 3. pont)

1.  Lásd a határozat szövegét.

   (vö. 24–26. pont)

2.  Lásd a határozat szövegét.

   (vö. 28., 29. pont)

3.  A jogellenes károkozással, jogellenes károkozással egy tekintet alá eső cselekménnyel vagy ilyen cselekményből fakadó igénnyel kapcsolatos ügyeknek a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 44/2001 rendelet 5. cikk 3. pontja szerinti fogalma magában foglalja az összes olyan kérelmet, amely az alperes felelősségének megállapítására irányul, és amely nem kapcsolódik az e rendelet 5. cikke 1. pontjának a) pontja szerinti szerződéses igényhez.

   E tekintetben egyrészt a szerződéssel kapcsolatos ügy fogalmát az említett rendelet 5. cikke 1. bekezdésének a) pontja alapján nem úgy kell érteni, mint amely olyan helyzetre vonatkozik, amelyben nem áll fenn egyik fél részéről a másik felé szabadon vállalt kötelezettség. Következésképpen az említett 5. cikk 1. pontjának a) alpontjában meghatározott, a szerződésekre vonatkozó különös joghatósági szabály az egyik fél által a másik felé szabadon vállalt, azon jogi kötelezettség meghatározását feltételezi, amelyre a felperes keresetét alapítja. Másrészt jogellenes károkozásért vagy jogellenes károkozással egy tekintet alá eső cselekményért a felelősség csak akkor áll fenn, ha a kár és a kárt okozó cselekmény között okozati összefüggés állítható fel.

   (vö. 32–34. pont)

4.  A joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 44/2001 rendelet 5. cikkének 3 pontja szerinti „jogellenes károkozással, jogellenes károkozással egy tekintet alá eső cselekménnyel vagy ilyen cselekményből fakadó igénnyel kapcsolatos ügyek” fogalmát úgy kell értelmezni, hogy ez a fogalom magában foglalja a valamely részvénytársaság hitelezője által egyrészt e társaság valamely igazgatósági tagjának, másrészt valamely részvényesének e társaság tartozásaiért való felelőssége megállapítása iránt előterjesztett kereseteket, ha az említett társaság üzleti tevékenységének folytatását annak ellenére engedték, hogy az tőkehiányban szenvedett, és köteles lett volna megindítani a felszámolást.

   E tekintetben nem fogadható el azon értelmezés, amely szerint az ilyen keresetek minősítését hozzá kell igazítani ahhoz, hogy a társaság tartozásai szerződésesnek vagy szerződésen kívülinek minősülnek. Ez ugyanis azzal a következménnyel járna, hogy megsokszorozódnának a bíróságok, amelyek valamely társaság vezető tisztségviselőjének vagy részvényesének ugyanazon vétkes magatartása ügyében e társaság különböző, ilyen módon peresíthető tartozásainak jellegétől függően joghatósággal rendelkeznek. Egy ilyen helyzetben a 44/2001 rendelet 5. cikkének 1. és 3. pontjában rögzített, a közelség célját követő különös joghatósági szabályoknak, amelyek alapja a különösen szoros kapcsolat léte a szerződés vagy a káresemény bekövetkezésének helye és az arról határozó bíróság között, ellentmondana az, ha a joghatósággal rendelkező bíróság meghatározása az érintett társaság tartozásainak jellegétől függhetne.

   Ilyen feltételek mellett azon körülmény, amely szerint a szóban forgó követelést az eredeti hitelező egy másik személyre ruházta át, szintén nem befolyásolja a joghatósággal rendelkező bíróságnak a szóban forgó rendelet 5. cikkének 3. pontja szerinti meghatározását.

   (vö. 38., 41., 42., 59. pont és a rendelkező rész 1. és 3. pontja)

5.  Lásd a határozat szövegét.

   (vö. 44–47. pont)

6.  A joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 44/2001 rendelet 5. cikkének 3. pontja szerinti azon „hely” fogalmát, „ahol a káresemény bekövetkezett vagy bekövetkezhet”, úgy kell értelmezni, hogy az említett társaság tartozásaiért a részvénytársaság igazgatósági tagja, illetve részvényese felelősségének megállapítása iránti kereset vonatkozásában az említett hely az a hely, amelyhez mind az említett társaság által folytatott tevékenység, mind az ezen tevékenységhez fűződő pénzügyi helyzet kapcsolódik.

   Ugyanis a társaság vezető tisztségviselője és fő részvényese ellen az említett társasággal kapcsolatos jogszabályi kötelezettségeik be nem tartása miatt indított kereseteket illetően, a káresemény bekövetkeztének helye mind a felperesek, mind az alperesek számára nagymértékű kiszámíthatóságot kell, hogy biztosítson. Hasonlóképpen, ilyen feltételek mellett a gondos igazságszolgáltatás és a hatékony eljárásszervezés szempontjából különösen szoros kapcsolatnak kell fennállnia a felperesek által indított keresetek és az említett hely között.

   (vö. 52., 55. pont és a rendelkező rész 2. és 3. pontja)