A polgári repülésre vonatkozó szabályok és Az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

(EU) 2018/1139 rendelet a polgári légi közlekedés területén alkalmazandó közös szabályokról és az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynökségének létrehozásáról

MI A RENDELET CÉLJA?

• A rendelet célja, hogy biztosítsa a polgárirepülés-biztonság egységesen magas szintjét, miközben szem előtt tartja a környezetvédelmet.
• Aktualizálja a repülésbiztonsági jogszabályokat, és magában foglalja a következőket:
  • Az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynökségének (a továbbiakban: EASA) módosított megbízatása; és
  • új szabályok, amelyeket úgy alakítanak ki, hogy lehetővé tegyék az európai uniós (EU) légiközlekedési ágazat növekedését, versenyképesebbé tegyék azt, és ösztönözzék az innovációt.

FŐBB PONTOK

A rendelet lefedi a légi közlekedés valamennyi kulcsfontosságú területét, beleértve a következőket:

• légialkalmasság
• repülőszemélyzetek
• repülőterek
• járatüzemeltetések és
• léginavigációs szolgálatok.

A rendelet:

• magában foglalja a pilóta nélküli légi járművekre (polgári pilóta nélküli légi járművek) vonatkozó szabályokat;
• célja, hogy egyszerűbbé tegye a sport- és szabadidős repülésre vonatkozó szabályokat;
• megosztja a feladatokat az Unió és a nemzeti hatóságok között;
• hatályon kívül helyez három korábbi rendeletet (az 552/2004/EK, a 216/2008/EK és a 3922/91/EGK rendelet);
• módosít két irányelvet (az elektromos és az elektronikus eszközök között lévő zavaró hatások csökkentéséről szóló 2014/30/EU irányelvet és a rádióberendezésekre vonatkozó kereskedelmi tevékenységekről szóló 2014/53/EU irányelvet) és négy rendeletet (a működési tilalom alá tartozó légi fuvarozók listájának elfogadásáról és az üzemeltető fuvarozók kilétéről szóló 2111/2005/EK rendelet, a légi járatok működtetéséről szóló 1008/2008/EK rendelet, a polgári légiközlekedési balesetek és repülőeseményekről szóló 996/2010/EU rendelet és a polgári légi közlekedési eseményekről szóló 376/2014/EU rendelet);
• kiegészíti a légialkalmasságról szóló 1321/2014/EU rendeletet és a környezetvédelmi tanúsításról szóló 748/2012/EU rendeletet.

Fő változások és kiegészítések

• A rendelet frissíti a légiközlekedési ágazatban hatályban lévő, a biztonsággal kapcsolatos uniós jogszabályokat. Megállapítja a légi járművekre vonatkozó alapvető követelményeket a légialkalmasságuk és a környezetvédelmi megfelelőségük tekintetében. A gyártók kötelesek lesznek kiállítani a műszaki követelményeknek megfelelő légialkalmassági bizonyítványokat.
• Olyan kockázat- és teljesítményalapú szabályokat vezet be, amelyek meghatározzák a célkitűzéseket, de rugalmasságot biztosítanak az elérésük módja tekintetében. Továbbá támogatja azt, hogy amikor csak lehet, ne kötelező jellegű intézkedéseket hozzanak meg – ilyenek például a repülésbiztonságot népszerűsítő intézkedések.
• Felülvizsgálja néhány szabály alkalmazási körét azzal, hogy kizárja az egyszemélyes hőlégballonokat a hatály alól, módosítja a vitorlázó repülőgépekre vonatkozó súlylimiteket, és a hatályt kiterjeszti a könnyű elektromos légi járművekre. Reformokat vezet be a következők céljából:
  • a légi forgalom növekedésének kezelése;
  • a biztonság növelése;
  • a költségek, késedelmek, valamint a légi forgalom környezetre gyakorolt hatásának csökkentése.
• A kereskedelmi célú légi fuvarozásban részt vevő kabinszemélyzetnek tanúsításon kell átesnie, amelynek eredményeként a személyzet tagjai részére tanúsítványt kell kiadni. Az Európai Bizottság részletes szabályokat és eljárásokat állapított meg a kabinszemélyzet tagjainak képesítésére vonatkozóan.
• A rendelet továbbá meghatározza a biztonságos földi kiszolgálásra vonatkozó alapvető követelményeket, amelyek most már a rendelet hatálya alá tartoznak, és lezár számos egyéb biztonsági rést.
• Egy új fejezetet vezet be a légiközlekedésbiztonság-menedzsment terén azzal, hogy létrehozza az európai légiközlekedés-biztonsági tervet, amely magában foglalja a teljes légiközlekedés-biztonsági rendszert.

Polgári pilóta nélküli légi járművek

• A rendelet meghatározza a pilóta nélküli légi járművekre vonatkozó alapvető követelményeket. A szabályok úgy lettek kialakítva, hogy arányosak legyenek az adott üzemben tartás vagy az üzemben tartás típusa miatt felmerülő kockázattal, valamint kijelentik, hogy a pilóta nélküli légi járműnek biztonságosan irányíthatónak és manőverezhetőnek kell lennie. Úgy kell kialakítani, hogy megfeleljen a funkciójának és az üzemben tartás jellegének, valamint beépített és alapértelmezett módon figyelembe vegye a magánélet és a személyes adatok védelmét. A pilóta nélküli légi jármű azonosítását és az üzemben tartás jellegének és céljának megállapítását is lehetővé kell tenni.
• A pilóta nélküli légi jármű üzemben tartójának kell felelősnek lennie az üzemben tartásáért, továbbá rendelkeznie kell megfelelő ismeretekkel és készségekkel, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a pilóta nélküli légi járművet biztonságosan tartsa üzemben. A pilóta nélküli légi jármű tervezésében, gyártásában, karbantartásában és üzemben tartásában, valamint a kapcsolódó szolgáltatások és képzések nyújtásában részt vevő szervezeteknek létre kell hozniuk egy, a biztonsági események jelentésére szolgáló rendszert.
• A rendelet meghatározza azt a nyilvántartási küszöbértéket, amely a pilóta nélküli légi járművek üzemben tartóira vonatkozik: ha olyan pilóta nélküli légi járműveket tartanak üzemben, amelyek ütközés esetén 80 joule-nál nagyobb mozgási energiát adhatnak le az emberre, az üzemben tartóknak fel kell vetetniük magukat a nyilvántartásba. Ezt a küszöbértéket a jövőben hosszadalmas eljárások nélkül is módosítani lehet, ha ezen a területen fejlemények történnek.
• A tevékenység jellegétől, a vele járó kockázattól, a légi jármű üzemben tartási jellemzőitől és az üzemben tartási terület jellemzőitől függően tanúsítványra lehet szükség a tervezésükhöz, gyártásukhoz, karbantartásukhoz és üzemben tartásukhoz, valamint a személyzet számára, ideértve a távoli pilótákat.
• A Bizottság a rendelettel összhangban az EASA segítségével kidolgozta az (EU) 2019/947 végrehajtási rendeletet, amely meghatározza a pilóta nélküli légi járművekre és az azokkal végzett műveletekre vonatkozó részletes szabályokat (lásd az összefoglalót).
• Az (EU) 2024/1107 felhatalmazáson alapuló rendelet a tanúsított pilóta nélküli légijármű-rendszerek és komponenseik folyamatos légialkalmasságára, valamint az e feladatokban részt vevő szervezetek és személyek jóváhagyására vonatkozó szabályokat állapítja meg.
• Az (EU) 2024/1109 végrehajtási rendelet (amely 2025. május 1-jétől kezdve lesz hatályos) a tanúsított pilóta nélküli légijármű-rendszerek folyamatos légialkalmasságának tanúsítására, felügyeletére és végrehajtására vonatkozó illetékes hatósági követelmények és igazgatási eljárások tekintetében állapít meg szabályokat.

Nem uniós országok által kiadott pilóta-szakszolgálati engedélyek

• Az (EU) 2020/723 meghatározza az eljárásokat és rendelkezik különösen azokról a lehetséges képzési kreditpontokról, amelyeket az a pilóta igényelhet, aki nem uniós országban szerezte meg szakszolgálati engedélyét, és szeretné azt uniós szakszolgálati engedéllyé konvertálni.
• Biztosítja, hogy a pilóták képzést kapnak az uniós légtérre jellemző sajátosságokról, továbbá olyan témákról, amelyek a nem uniós országokban nem kötelezőek, ugyanakkor biztosítja, hogy e képzések ne fedjenek le túlzott mértékben olyan témaköröket, amelyeket a pilóták korábban már elsajátítottak.
• Az (EU) 2020/723 rendelet korábban az 1178/2011/EU végrehajtási rendelet részét képezte (lásd az összefoglalót), de az (EU) 2018/1139 rendelet követelményeire tekintettel külön felhatalmazáson alapuló jogi aktusba kellett foglalni.

Környezetvédelem

2021. január 1-jétől kezdve a légi járműveknek – a pilóta nélküli légi járművek kivételével – valamint motorjaiknak, propellereiknek, alkatrészeiknek és fel nem szerelt berendezéseiknek a zaj és a kibocsátások vonatkozásában meg kell felelniük A nemzetközi polgári repülésről szóló egyezmény 16. mellékletében foglalt követelményeknek.

Az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége

• A rendelet kiterjeszti az EASA hatáskörét a védelemnek a biztonsággal – például a kiberbiztonsággal – kapcsolatos szempontjaira és a környezetvédelemre.
• Létrehozza a repülésbiztonsági ellenőrök és egyéb technikai segítségnyújtás rendelkezésre bocsátására és megosztására szolgáló keretrendszert, hogy támogassa az uniós tagállamokat a tanúsítási, felügyeleti és végrehajtási tevékenységekben.
• Az EASA által ennek érdekében létrehozott elektronikus adattár biztosítja a hatékony együttműködést az EASA és az illetékes nemzeti hatóságok között, rögzíti a valamely tagállam tanúsítással, felügyelettel és végrehajtással kapcsolatos felelősségének valamely más tagállamra vagy az EASA-re történő átruházására vonatkozó adatokat, valamint a konfliktuszónák feletti repülésekkel kapcsolatos intézkedéseket.
• Az EASA és az illetékes nemzeti hatóságok az e rendelet szerinti tanúsítással és felügyelettel kapcsolatos feladataikat akkreditált feljogosított szervezetekre ruházhatják át. A Bizottság (EU) 2024/1403 felhatalmazáson alapuló rendelete (amely 2024. június 13-án lépett hatályba), az e szervezetek akkreditálására vonatkozó feltételeket és eljárásokat állapítja meg.

A repülésbiztonságra potenciálisan hatást gyakorló információbiztonsági kockázatok

• A 2025. október 16-tól kezdődően alkalmazandó (EU) 2022/1645 felhatalmazáson alapuló rendelet meghatározza azokat a követelményeket, amelyeknek a szervezeteknek meg kell felelniük ahhoz, hogy a repülésbiztonságra potenciálisan hatást gyakorló információbiztonsági kockázatokat azonosítani és kezelni tudják.
• Ezek a követelmények kiterjedjenek a különböző légiközlekedési területekre és azok kapcsolódási pontjaira (mivel a légi közlekedés több rendszer nagy mértékű összekapcsolása révén létrejött rendszer), és minden olyan szervezetre alkalmazandók, amelynek már rendelkeznie kell a meglévő uniós repülésbiztonsági jogszabályoknak megfelelő irányítási rendszerrel.
• Az érintett szervezetek közé tartoznak a gyártó és tervező szervezetek, a járatüzemeltetők, a karbantartó szervezetek, a légialkalmasság-irányító szervezetek, a képzési szervezetek, a repülésszimulációs oktató eszközök üzemeltetői, a légiforgalom-irányító/légi navigációs szolgáltatók, a repülőtér-üzemeltetők és az előtér-irányító szolgálatokat* nyújtó szervezetek.
• Az (EU) 2023/203 végrehajtási rendelet a kiberbiztonság szempontból ellenálló uniós légiközlekedési rendszer tervét írja elő, megállapítva a polgári repülés céljára használt információtechnológiai rendszerekre és adatokra potenciálisan hatást gyakorló kockázatok azonosításával és kezelésével kapcsolatos szabályokat az 1321/2014/EU, a 965/2012/EU, az 1178/2011/EU és az (EU) 2015/340 bizottsági rendelet, továbbá az (EU) 2017/373 és az (EU) 2021/664 bizottsági végrehajtási rendelet hatálya alá tartozó légiközlekedési szervezetek, valamint a 748/2012/EU, az 1321/2014/EU, a 965/2012/EU, az 1178/2011/EU, az (EU) 2015/340 és a 139/2014/EU bizottsági rendelet, továbbá az (EU) 2017/373 és az (EU) 2021/664 bizottsági végrehajtási rendelet hatálya alá tartozó légiközlekedési szervezetek tekintetében. Az (EU) 2023/203 végrehajtási rendelet (amely 2022. október 27. óta hatályos) az információbiztonsági kockázatok kezelésére vonatkozó követelményeket állapítja meg, azonosítva azokat a kockázatokat, amelyek információbiztonsági incidensnek minősülnek, továbbá előírja az ilyen információbiztonsági incidensekre való reagálásnak és az azokból való helyreállításnak a repülésbiztonságra gyakorolt hatásuknak megfelelő szinten érvényesítendő követelményeit.
• Az információbiztonsági veszélyekből adódó fenyegetések kezelése érdekében az (EU) 2024/1109 végrehajtási rendelet (lásd fent) módosítja az (EU) 2023/203 rendeletet, mégpedig úgy, hogy annak hatálya kiterjedjen a tanúsított pilóta nélküli légijármű-rendszereknek és azok alkatrészeinek folyamatos légialkalmasságáért felelős illetékes hatóságokra is, vagyis a szóban forgó kockázatokhoz kapcsolódó követelmények ezekben az esetekben is teljesüljenek.

MIKORTÓL ALKALMAZANDÓ A RENDELET?

A rendelet 2018. szeptember 11. óta hatályos.

HÁTTÉR

További információk:

• Az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége (EASA) (Európai Unió)
• EASA (Az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége).

KULCSFOGALMAK

FŐ DOKUMENTUM

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1139 rendelete (2018. július 4.) a polgári légi közlekedés területén alkalmazandó közös szabályokról és az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynökségének létrehozásáról és a 2111/2005/EK, az 1008/2008/EK, a 996/2010/EU, a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2014/30/EU és a 2014/53/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint az 552/2004/EK és a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 3922/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 212., 2018.8.22., 1–122. o.)

Az (EU) 2018/1139 rendelet későbbi módosításait belefoglalták az eredeti dokumentumba. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A Bizottság (EU) 2024/1107 felhatalmazáson alapuló rendelete (2024. március 13.) az (EU) 2018/1139 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a tanúsított pilóta nélküli légijármű-rendszerek és komponenseik folyamatos légialkalmasságára, valamint az e feladatokban részt vevő szervezetek és személyek jóváhagyására vonatkozó részletes szabályok megállapítása révén történő kiegészítéséről (HL L, 2024/1107, 2024.5.23.)

A Bizottság (EU) 2024/1109 végrehajtási rendelete (2024. április 10.) az (EU) 2018/1139 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a tanúsított pilóta nélküli légijármű-rendszerek folyamatos légialkalmasságának tanúsítására, felügyeletére és végrehajtására vonatkozó illetékes hatósági követelmények és igazgatási eljárások tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint az (EU) 2023/203 végrehajtási rendelet módosításáról (HL L, 2024/1109, 2024.5.23.)

A Bizottság (EU) 2024/1403 felhatalmazáson alapuló rendelete (2024. március 12.) az (EU) 2018/1139 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a minősített szervezeteknek az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége általi akkreditálására vonatkozó feltételek és eljárások megállapítása révén történő kiegészítéséről (HL L, 2024/1403, 2024.5.24.).

A Bizottság (EU) 2023/203 végrehajtási rendelete (2022. október 27.) az (EU) 2018/1139 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az 1321/2014/EU, a 965/2012/EU, az 1178/2011/EU és az (EU) 2015/340 bizottsági rendelet, továbbá az (EU) 2017/373 és az (EU) 2021/664 bizottsági végrehajtási rendelet hatálya alá tartozó szervezetek, valamint a 748/2012/EU, az 1321/2014/EU, a 965/2012/EU, az 1178/2011/EU, az (EU) 2015/340 és a 139/2014/EU bizottsági rendelet, továbbá az (EU) 2017/373 és az (EU) 2021/664 bizottsági végrehajtási rendelet hatálya alá tartozó illetékes hatóságok tekintetében a repülésbiztonságra potenciálisan hatást gyakorló információbiztonsági kockázatok kezelésére vonatkozó követelmények tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint az 1178/2011/EU, a 748/2012/EU, a 965/2012/EU, a 139/2014/EU, az 1321/2014/EU és az (EU) 2015/340 bizottsági rendelet, továbbá az (EU) 2017/373 és az (EU) 2021/664 bizottsági végrehajtási rendelet módosításáról (HL L 31., 2023.2.2., 1–40. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

A Bizottság (EU) 2022/1645 felhatalmazáson alapuló rendelete (2022. július 14.) az (EU) 2018/1139 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a 748/2012/EU és a 139/2014/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó szervezetekre vonatkozó, a repülésbiztonságra potenciálisan hatást gyakorló információbiztonsági kockázatok kezelésével kapcsolatos követelmények tekintetében történő alkalmazására irányadó szabályok megállapításáról, valamint a 748/2012/EU és a 139/2014/EU bizottsági rendelet módosításáról (HL L 248., 2022.9.26., 18–31. o.)

A Bizottság (EU) 2021/664 végrehajtási rendelete (2021. április 22.) a U-space szabályozási keretéről (HL L 139., 2021.4.23., 161–183. o.)

A Bizottság (EU) 2020/723 felhatalmazáson alapuló rendelete (2020. március 4.) a harmadik országok által kibocsátott pilótatanúsítványok elfogadására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról és az 1178/2011/EU rendelet módosításáról (HL L 170., 2020.6.2., 1–8. o.)

A Bizottság (EU) 2019/947 végrehajtási rendelete (2019. május 24.) a pilóta nélküli légi járművekkel végzett műveletekre vonatkozó szabályokról és eljárásokról (HL L 152., 2019.6.11., 45–71. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

A Bizottság (EU) 2017/373 végrehajtási rendelete (2017. március 1.) a légiforgalmi szolgáltatást/léginavigációs szolgálatokat és más légiforgalmi szolgáltatási hálózati funkciókat és azok felügyeletét ellátó szolgáltatókra vonatkozó közös követelmények meghatározásáról, valamint a 482/2008/EK rendelet, az 1034/2011/EU, az 1035/2011/EU és az (EU) 2016/1377 végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről, továbbá a 677/2011/EU rendelet módosításáról (HL L 62., 2017.3.8., 1–126. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

A Bizottság (EU) 2015/340 rendelete (2015. február 20.) a légiforgalmi irányítói szakszolgálati engedélyekre és tanúsítványokra vonatkozó formai követelményeknek és igazgatási eljárásoknak a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében történő meghatározásáról, a 923/2012/EU bizottsági végrehajtási rendelet módosításáról és a 805/2011/EU bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről EGT-vonatkozású szöveg (HL L 63., 2015.3.6., 1–122. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

A Bizottság 139/2014/EU rendelete (2014. február 12.) a repülőterekhez kapcsolódó követelményeknek és igazgatási eljárásoknak a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében történő meghatározásáról (HL L 44., 2014.2.14., 1–34. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

Az Európai Parlament és a Tanács 2014/30/EU irányelve (2014. február 26.) az elektromágneses összeférhetőségre vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizálásáról (átdolgozott változat) (HL L 96., 2014.3.29., 79–106. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

Az Európai Parlament és a Tanács 2014/53/EU irányelve (2014. április 16.) a rádióberendezések forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról és az 1999/5/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 153., 2014.5.22., 62–106. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

Az Európai Parlament és a Tanács 376/2014/EU rendelete (2014. április 3.) a polgári légi közlekedési események jelentéséről, elemzéséről és nyomon követéséről, valamint a 996/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a 2003/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az 1321/2007/EK bizottsági rendelet és az 1330/2007/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 122., 2014.4.24., 18–43. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

A Bizottság 1321/2014/EU rendelete (2014. november 26.) a légi járművek és repüléstechnikai termékek, alkatrészek és berendezések folyamatos légialkalmasságának biztosításáról és az ezzel összefüggő feladatokban részt vevő szervezetek és személyek jóváhagyásáról (HL L 362., 2014.12.17., 1–194. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

A Bizottság 748/2012/EU rendelete (2012. augusztus 3.) járművek és kapcsolódó termékek, alkatrészek és berendezések légialkalmassági és környezetvédelmi tanúsítása, valamint a tervező és gyártó szervezetek tanúsítása végrehajtási szabályainak megállapításáról (átdolgozott változat) (HL L 224., 2012.8.21., 1–85. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

A Bizottság 965/2012/EU rendelete (2012. október 5.) a légi járművek üzemben tartásához kapcsolódó műszaki követelményeknek és igazgatási eljárásoknak a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében történő rögzítéséről (HL L 296., 2012.10.25., 1–148. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

A Bizottság 1178/2011/EU rendelete (2011. november 3.) a polgári légi közlekedéshez kapcsolódó műszaki követelményeknek és igazgatási eljárásoknak a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében történő rögzítéséről (HL L 311., 2011.11.25., 1–193. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

Az Európai Parlament és a Tanács 996/2010/EU rendelete (2010. október 20.) a polgári légiközlekedési balesetek és repülőesemények vizsgálatáról és megelőzéséről és a 94/56/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2010.11.12., 35–50. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

Az Európai Parlament és a Tanács 1008/2008/EK rendelete (2008. szeptember 24.) a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról (átdolgozott változat) (HL L 293., 2008.10.31., 3–20. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

Az Európai Parlament és a Tanács 2111/2005/EK rendelete (2005. december 14.) a Közösségen belül működési tilalom alá tartozó légi fuvarozók közösségi listájának elfogadásáról és az üzemeltető fuvarozó kiléte tekintetében a légi közlekedés utasainak tájékoztatásáról, valamint a 2004/36/EK irányelv 9. cikkének hatályon kívül helyezéséről (HL L 344., 2005.12.27., 15–22. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

utolsó frissítés 12.07.2024