Az Európai Unió közös hozzáadottértékadó-rendszere (héa-rendszere)

FŐBB PONTOK

Az EU területén megvalósult valamennyi olyan ügylet, amelyet adóalany fizetés ellenében végzett (azaz olyan magánszemély vagy üzleti vállalkozás, amely gazdasági tevékenysége keretében önállóan termékértékesítést és szolgáltatásnyújtást végez) hozzáadottérték-adó (héa) hatálya alá tartozik.

Az EU-ba irányuló behozatal héaköteles. Az (EU) 2025/1539 tanácsi irányelvvel összhangban 2028. július 1-jétől a nem uniós országokból behozott termékek távértékesítését végző értékesítő vagy vélelmezett értékesítő (platformok) minden esetben köteles a behozatali héa megfizetésére, szemben azzal az általános szabállyal, amely szerint a behozatalt végző személy tartozik fizetési kötelezettséggel.

Az (EU) 2025/516 módosító irányelv átfogó változtatásokat vezet be a héarendszer korszerűsítése és a digitális gazdasághoz való igazítása végett. Ezek közé tartoznak a rövid távú szálláshely-szolgáltatást és a személyszállítást megkönnyítő platformokra vonatkozó új elektronikus számlázási és digitális adatszolgáltatási szabályok, valamint az egyablakos ügyintézést (OSS) biztosító, kiterjesztett egyszerűsítési rendszerek, amelyek tovább csökkentik a több tagállamban a HÉA-regisztráció szükségességét. Ezek az intézkedések 2027 és 2035 között, szakaszos alkalmazási határidőkkel lépnek hatályba.

Az adóköteles ügyletek közé tartozik az EU-n belüli termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás, az uniós tagállamok közötti termékbeszerzés (áruk egyik tagállamban található vállalkozás által valamely másik tagállamban található vállalkozás részére történő értékesítése és feladása vagy szállítása), valamint az áruk nem uniós országból történő behozatala az EU-ba.

• Az adóztatás helye az ügylet jellegétől, az értékesített termék típusától, valamint attól függ, hogy fuvarozásra is sor kerül-e.
  • Termékértékesítés. Az az adózás helye, ahol a terméket értékesítik.
  • Tagállamok közötti termékbeszerzés. Az az adózás helye, ahová a termékeket fuvarozzák, vagyis az a tagállam, ahová a termékek a másik tagállamból való fuvarozást követően érkeznek.
  • Termékbehozatal. Rendszerint az a tagállam az adózás helye, ahová a termékek megérkeznek.
  • Szolgáltatásnyújtás. Az az adózás helye, amit a szolgáltatásnyújtás teljesítési helyének mondanak. Ez nem csupán az adott szolgáltatás típusától függ, hanem a szolgáltatást igénybe vevő ügyfél típusától is. Általános szabály, hogy egy szolgáltatást a vevő helyén kell megadóztatni, ha üzleti vállalkozás, vagy a szolgáltató helyén, ha a vevő magánszemély. Annak biztosítása érdekében, hogy a szolgáltatást azon a helyen adóztassák meg, ahol azt ténylegesen igénybe veszik, vannak bizonyos kivételek ezen általános szabályok alól, többek között a következők:
    • ingatlannal összefüggő szolgáltatások;
    • utasszállítás;
    • kultúrával, sporttal, oktatással és szórakoztatással kapcsolatos tevékenységek;
    • éttermi szolgáltatások.
• Héa felszámítására termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás során, az ügylet jellegének megfelelően kerül sor. Hozzáadottérték-adót egy uniós tagállamok közötti termékbeszerzés esetén akkor lehet felszámítani, amikor az adott uniós tagállamba irányuló termékértékesítés teljesítésre került. Az EU-ba történő behozatal esetén héa felszámítására akkor kerül sor, amikor a termékeket behozzák egy uniós tagállamba. 2028. július 1-jétől a nem uniós országokból importált termékek távértékesítését végző értékesítő vagy vélelmezett értékesítő (platformok) minden esetben köteles megfizetni a behozatali héát. A tagállamok azonban bizonyos feltételek mellett lehetővé tehetik, hogy – az értékesítő felelősségének sérelme nélkül – a vevő fizesse meg a behozatali héát, amennyiben az értékesítő vagy a vélelmezett értékesítő a kötelezettségeit nem teljesíti.
• Az adóalapnak a termékértékesítés és a szolgáltatásnyújtás, valamint a tagállamok közötti termékbeszerzés keretében az értékesítő, szolgáltatásnyújtó részére teljesített valamennyi kifizetés a részét képezi. Termékbehozatal esetén ez az összeg a termék vámértéke. A díjak, adók és más jellegű befizetések az adóalap részét képezik, maga a héa, az ügyfélnek nyújtott árengedmények és visszatérítések azonban nem.
• Az áruk és szolgáltatások tekintetében az alkalmazandó standard héamérték valamennyi uniós tagállamban legalább 15 %. Az uniós tagállamok az irányelv III. mellékletében felsorolt meghatározott áruk és szolgáltatások tekintetében egy vagy két, legalább 5 %-os kedvezményes adómértéket alkalmazhatnak. Meghatározott körülmények fennállása esetén e szabályok alól számos kivétel alkalmazására is sor kerülhet (pl. alacsonyabb adómérték egyéb áruk és szolgáltatások tekintetében).
• Az irányelv a héa alóli mentességekről is rendelkezik. Ezek közül a legtöbb adólevonási jog nélküli mentesség, pl. orvosi ellátás, szociális szolgáltatások vagy pénzügyi és biztosítási szolgáltatások. Léteznek azonban adólevonási joggal bíró mentességek is, pl. a tagállamok közötti termékértékesítés vagy a nem uniós országba történő termékkivitel. A legtöbb mentesség kötelező a tagállamokra nézve, néhány azonban választható.
• 2032. július 1-jétől az elektronikus héamentességi igazolás használata kötelezővé válik az irányelv 151. cikke szerinti egyes adómentes ügyletek esetében. Addig viszont a tagállamok továbbra is használhatják a papíralapú igazolásokat vagy a meglévő elektronikus rendszereket, ha úgy kívánják. Legkésőbb 2031. június 30-ig el kell fogadniuk az új szabályoknak való megfeleléshez szükséges törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket. Az igazolást az a jogosult szervezet vagy személy állítja ki, amelynek beszerzései mentességet élveznek. A dokumentumot a fogadó tagállammal együtt elektronikusan kell aláírni, és az a korábban használt papíralapú formanyomtatványt váltja fel.
• Az Európai Bizottság kifejleszt egy központi informatikai rendszert az elektronikus mentességi igazolások tárolására és feldolgozására, amelynek működtetéséért és ő maga felel. A rendszer a jogosult szervezetek vagy magánszemélyek által kiállított tanúsítványokat rögzíti, és azok elérhetőségét az értékesítők, illetve szolgáltatók és a nemzeti hatóságok számára biztosítja. A rendszer közös műszaki előírások alapján működik.
• Az adóalanyoknak lehetőségük van az adóköteles ügyletekhez felhasznált megvásárolt termékekre vagy szolgáltatásokra kifizetett héa összegét abban a tagállamban levonni, ahol ezen ügyletekre sor kerül. Ez az előzetesen felszámított héa levonható az adóköteles ügyletekre kifizetendő héa összegéből, pl. a belföldi termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás esetében. Általában nem keletkezik adólevonási jog mentességet élvező gazdasági tevékenységek esetében, illetve akkor, ha az adóalany valamilyen különös szabályozást alkalmaz. Bizonyos esetekben az adólevonási jog korlátozható, illetve a levonás korrekciójára kerülhet sor.
• Az irányelv meghatározza az adóalanyokra és bizonyos nem adóalanyokra vonatkozó kötelezettségeket. Héa általában véve valamennyi adóztatandó termékértékesítést vagy szolgáltatásnyújtást végző adóalany által fizetendő. A kivételek közé tartoznak azok a meghatározott ügyletek, ahol az ügyfél fizeti a héát, pl. egy másik országbeli szolgáltató által üzleti vállalkozásnak nyújtott szolgáltatások, valamint azok az ügyletek, ahol a tagállam dönthet úgy, hogy az ügyféllel fizetteti meg a héát, például egyes adócsalás szempontjából érzékeny értékesítések.
• 2028. július 1-jétől az EU-ban nem letelepedett, az Import One Stop Shop portálon nem regisztrált, importált termékek távértékesítését végző értékesítőknek vagy vélelmezett értékesítőknek adóügyi képviselőt kell kijelölniük az importáló tagállamban a jogosult küldeményekre vonatkozó héakötelezettségek teljesítéséhez. Ez a kötelezettség nem alkalmazandó, ha az értékesítő olyan országban telepedett le, amelyre az EU-val kötött kölcsönös segítségnyújtási megállapodás kiterjed.
• A tagállamok azt is előírhatják, hogy más személyek, például a közvetett vámjogi képviselők vagy a vámtartozásokért felelős személyek együttesen és egyetemlegesen legyenek felelősek az importált termékek távértékesítése után fizetendő behozatali héá-ért.
• Az irányelv megengedi, hogy a tagállamok kivételeket alkalmazzanak a normál héa-szabályok alól, például az adócsalás bizonyos típusainak a megelőzése érdekében. Olyan különös héa-szabályozások is vannak, amelyek célja a papírmunka mennyiségének csökkentése, például a kisvállalkozások és gazdálkodók számára.
• Ezen túlmenően az adócsalás szempontjából leginkább érintett tagállamok számára lehetővé teszi az általános fordított héa-adózási mechanizmus ideiglenes alkalmazását. Ennek keretében a héafizetési-kötelezettség az értékesítőről az ügyfélre terhelődik. A tagállamok ezt az intézkedést kizárólag a saját országukban történő termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás esetében, ügyletenként 17 500 EUR-t meghaladó összeg esetén, kizárólag 2022. június 30-áig és rendkívül szigorú feltételek mellett alkalmazhatták.

A 2006/112/EK irányelvet számos alkalommal módosították, ideértve néhány módosítást a Covid19-világjárvány következtében.

• Az (EU) 2020/284 módosító irányelv bizonyos, a pénzforgalmi szolgáltatókat érintő követelményeket vezet be az elektronikus kereskedelemmel kapcsolatos, határokon átnyúló fizetési műveletekre vonatkozó nyilvántartások vezetésére. Ezután az adatokat szigorú feltételek mellett (ideértve az adatvédelemmel kapcsolatos feltételeket) a nemzeti adóhatóságok rendelkezésére bocsátják. Ezeket az előírásokat 2024. január 1-jétől kell alkalmazni.
• Az (EU) 2020/285 módosító irányelv egyszerűsített szabályokat vezet be a kisvállalkozások adminisztratív terheinek és a megfelelési költségeknek a csökkentésére, és egy olyan kedvezőbb adózási környezet megteremtésére, amely elősegíti számukra a növekedést és a hatékonyabb határokon átnyúló kereskedelmet. A kisvállalkozások akkor jogosultak az egyszerűsített héa-megfelelési szabályok alkalmazására, ha éves forgalmuk az érintett tagállam által meghatározott küszöbérték alatt marad, amely nem haladhatja meg a 85 000 EUR-t. Bizonyos feltételek mellett azok a más tagállamokbeli kisvállalkozások, amelyek nem lépik túl ezt a küszöbértéket, szintén élvezhetik az egyszerűsített rendszer előnyeit, ha teljes éves forgalmuk az EU egész területén nem haladja meg a 100 000 EUR-t. Ezeket az új szabályokat 2025. január 1-jétől kell alkalmazni. Az (EU) 2025/516 módosító irányelv a forgalmi küszöbértékek kiszámításának módját pontosítja, ezzel biztosítva, hogy csak az értékesítő, illetve szolgáltatásnyújtó letelepedési tagállamából származó távértékesítéseket vegyék figyelembe.
• Az e-kereskedelemre vonatkozó héa-csomag (az (EU) 2017/2455 és (EU) 2019/1995 módosító irányelv) új egyszerűsítéseket vezet be az áruk határon átnyúló kereskedelmében vagy szolgáltatások nyújtásában részt vevő vállalkozások számára. Biztosítja, hogy az ilyen szállítások után fizetendő héát helyesen fizessék meg a vevő tagállamának, a céltagállamban történő adózás elvének megfelelően. Az első intézkedések 2015-ben léptek hatályba, és csak a távközlési, a műsor- és az elektronikus úton nyújtott szolgáltatásokra vonatkoztak. Azok a vállalkozások, amelyek az EU-ban vállalkozások és fogyasztók közötti (B2C) termékértékesítést és szolgáltatásnyújtást kínálnak, már egyszerűsített rendszerben (egyablakos ügyintézés) is bevallhatják és befizethetik a héát. Az (EU) 2025/516 módosító irányelv tovább bővíti az egyszerűsítés hatálya alá tartozó ügyletek körét.
• A Covid19-világjárvány következményeként az (EU) 2020/1109 módosító határozat 2021. január 1-jéről 2021. július 1-jére halasztotta a második csomag hatálybalépését, hogy több időt engedjen a tagállamoknak és üzleti vállalkozásoknak az új szabályokra való felkészülésre.
• Az (EU) 2020/1756 módosító irányelv – az Egyesült Királyság Unióból történő kilépését követően – Észak-Írországban külön héaazonosító számokat vezet be külön előtaggal annak érdekében, hogy meg lehessen különböztetni:
  • azon adóalanyokat, illetve nem adóalany jogi személyeket, akik Észak-Írországban végzett termékértékesítések tekintetében a héára vonatkozó uniós jogi rendelkezések hatálya alá tartoznak;
  • azon személyeket, akik más olyan ügyleteket is végeznek, amelyek tekintetében az Egyesült Királyságban héaazonosító számmal rendelkeznek.
• Az (EU) 2020/2020 módosító irányelv – a Covid19-világjárványra Európában reagálva – megfizethetőbb hozzáférést biztosított a Covid19-oltóanyagokhoz és in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökhöz (tesztkészletek). 2020. december 12-től 2022. december 31-ig megengedte a tagállamok számára, hogy:
  • a Covid19-oltóanyagok és in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközök készletbeszerzéseinek, illetve az előbbi oltóanyagokhoz és eszközökhöz szorosan kapcsolódó szolgáltatások nyújtásának a levonási jogával a héa alól mentesüljenek;
  • kedvezményes héamértéket alkalmazzanak a Covid19 in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközök és kapcsolódó szolgáltatások tekintetében, ahogy ez az oltóanyagok esetében már megvalósult.
• Az (EU) 2021/1159 módosító irányelv az importra, valamint bizonyos termékértékesítésekre és szolgáltatásnyújtásokra vonatkozó, a Covid19-világjárványra válaszul bevezetett ideiglenes mentességekhez kapcsolódik. Ez megkönnyítette az Európai Bizottság és az uniós ügynökségek számára az áruk és szolgáltatások beszerzését, hogy azután azokat a tagállamok között ingyenesen (mintegy adományként) szétoszthassák..

A hozzáadottértékadó-rendszer megújítása

A Bizottság 2016. évi, héára vonatkozó cselekvési tervében javasolt reform részeként az (EU) 2022/542 módosító irányelv a következők révén módosítja a 2006/112/EK irányelvet:

• azon termékek és szolgáltatások jegyzékének naprakésszé tétele, amelyek esetén kedvezményes héamértékek alkalmazhatók (III. melléklet); a kedvezményes héamértékek túlzottan széles körű alkalmazásának megakadályozása céljából azonban a kedvezményes héamértékek alá tartozó tételek száma korlátozott;
• a jelenlegi mentességek körének kibővítése, lehetővé téve, hogy egyes tagállamok bizonyos termékekre valamennyi tagállam számára preferenciális kulcsokat alkalmazzanak, feltéve, hogy azok megfelelnek az elfogadott elveknek;
• a környezetre kedvezőtlen hatást gyakorló termékekre vonatkozó kedvezményes héamértékek vagy mentességek fokozatos kivezetése (például a fosszilis tüzelőanyagok és az üvegházhatásúgáz-kibocsátásra hasonló hatással bíró egyéb áruk tekintetében, amelyek esetén e kedvezményes héamértékek vagy mentességek legkésőbb 2030. január 1-jétől, a vegyi peszticidek és műtrágyák esetében pedig legkésőbb 2032. január 1-jétől nem alkalmazandók);
• kedvezményes adókulcsok alkalmazásának lehetővé tétele a tagállamok számára, különösen a következők tekintetében:
  • internet-hozzáférési szolgáltatások, e szolgáltatások korlátozott elérhetőségének kezelése és fejlesztésük előmozdítása céljából,
  • szolárpanelek, elektromos kerékpárok és azon hulladékfeldolgozási szolgáltatások, amelyek környezetbarát termékeknek és szolgáltatásoknak minősülnek,
  • egyedi szociális és kulturális politikai célokat szolgáló termékek és szolgáltatások.

A Tanács 2025. február 18-i (EU) 2025/425 irányelve a 2006/112/EK irányelvet a kötelező elektronikus héamentességi igazolás bevezetése tekintetében módosítja. A tagállamoknak legkésőbb 2031. július 1-jére ezeket az új szabályokat kell alkalmazniuk egy 2032. június 30-ig tartó átmeneti időszak mellett, amelynek lejártával az elektronikus igazolás használata kötelezővé válik.

A Tanács 2025. március 11-i (EU) 2025/516 irányelve a digitális korhoz igazodó héaszabályok tekintetében módosítja a 2006/112/EK irányelvet. Alapértelmezetté teszi az elektronikus számlázást, új digitális jelentéstételi kötelezettségeket vezet be, vélelmezett értékesítői szabályokat állapít meg a rövid távú szálláshely-szolgáltatásra és a személyszállítási szolgáltatásokra vonatkozó platformok esetében, kiterjeszti az egyablakos rendszer hatályát, valamint 2027 és 2035 között szakaszos alkalmazási határidőket ír elő.

A Tanács 2025. július 18-i (EU) 2025/1539 irányelve a 2006/112/EK irányelvet az importált termékek távértékesítésére vonatkozó héaszabályok, az adóügyi képviselők kinevezése, valamint a különös szabályozás hatályon kívül helyezése tekintetében módosítja. Az irányelv 2028. július 1-je óta hatályos.