Fedezett kötvények kibocsátása és a fedezett kötvények közfelügyelete

 

ÖSSZEFOGLALÓ A KÖVETKEZŐ DOKUMENTUMOKRÓL:

(EU) 2019/2162 irányelv a fedezett kötvények kibocsátásáról és a fedezett kötvények közfelügyeletéről

(EU) 2019/2160 rendelet az 575/2013/EU rendelet fedezett kötvények formájában fennálló kitettségek tekintetében történő módosításáról

MI AZ IRÁNYELV ÉS A RENDELET CÉLJA?

• Az (EU) 2019/2162 irányelv célja, hogy hitelintézetek* által kibocsátott fedezett kötvényekre* vonatkozó, az egész Unióban harmonizált minimumszabályok – különösen fogalommeghatározások és előírások – megállapításával védje a befektetőket. Ezek a szabályok a fedezett kötvények kibocsátásának, felépítésének, felügyeletének és közzétételének módjára vonatkoznak.
• Az (EU) 2019/2160 rendelet módosítja a tőkekövetelményekről szóló rendeletként (Capital Requirements Regulation, CRR lásd az összefoglalót) ismert 575/2013/EU rendeletet annak érdekében, hogy szigorítsa a fedezett kötvények CRR szerinti kedvezményes prudenciális kezelésére vonatkozó feltételeket.

FŐBB PONTOK

(EU) 2019/2162 irányelv

Az irányelv hatálya

Az irányelv a következőkre terjed ki:

• 1.

  Strukturális jellemzők

  • A befektetők elsőbbségi jogokat élveznek, és kettős védelemre (más néven „kettős fedezeti mechanizmus”) jogosultak mind a fedezett kötvény kibocsátójával, mind pedig a fedezeti eszközökkel szembeni követelések útján ezen intézmény fizetésképtelensége vagy szanálása esetén.
  • A fedezett kötvényeket mindenkor kiváló minőségű fedezeti eszközök – általában jelzálogkölcsönök vagy állampapírok – vagy az (EU) 2019/2162 irányelv 6. cikkének (1) bekezdésében meghatározott egyéb tételek biztosítják.
  • A fedezeti eszközöknek meg kell felelniük bizonyos követelményeknek:
    • a tárgyi biztosítékeszközök esetében általánosan elfogadott értékelési standardok, amelyeket ellenőrizni és megfelelően biztosítani kell;
    • a kitettségek formájában megjelenő eszközök esetében a partner működési stabilitásának és pénzügyi fizetőképességének folyamatos állami felügyelete;
    • a CRR 129. cikkének (1) bekezdése alapján nem elfogadható eszközök esetében kockázatdiverzifikációra vonatkozó szabályok;
    • speciális szabályok vonatkoznak a csoporton belüli összevonásokra és fedezeti halmazra.
  • A hitelintézeteknek kellően részletes információt kell szolgáltatniuk fedezettkötvény-programjaikról annak érdekében, hogy a befektetők értékelni tudják a program profilját és kockázatait, és elvégezhessék előzetes vizsgálataikat. Ennek az információnak elérhetőnek kell lennie az intézmény weboldalán, legalább negyedévente, és legalább a következőket kell tartalmaznia:
    • a fedezeti halmaz és a forgalomban lévő fedezettkötvény-állomány értéke;
    • a nemzetközi értékpapír-azonosító számok jegyzéke az adott program keretében kibocsátott fedezettkötvény tekintetében;
    • a fedezeti eszközök földrajzi eloszlása és típusa, a fedezett hitelek nagysága és az értékelési módszer;
    • a piaci, a kamatláb-, deviza-, a hitel- és a likviditási kockázatra vonatkozó részletek;
    • a fedezeti eszközöknek és a fedezett kötvényeknek a lejárati szerkezete;
    • az előírt és rendelkezésre álló fedezeti szint, valamint a jogszabályban előírt, a szerződéses és az önkéntes túlfedezet szintje (a fedezetnek az előírt fedezetet meghaladó szintje);
    • azon hitelek százalékos aránya, amelyek esetében úgy tekintik, hogy nemteljesítés következett be, és amikor a kölcsönök több mint 90 napja késedelmesek.
  • A fedezettkötvény-programok a fedezett kötvénykibocsátás azon strukturális jellemzőit jelölik, amelyeket jogszabályok és szerződéses feltételek határoznak meg;
  • A fedezeti halmazoknak mindig tartalmazniuk kell egy likvid (rendelkezésre álló vagy készpénzre váltható) eszközökből álló puffert, hogy a következő 180 napon keresztül fedezzék a maximális összesített nettó likviditáskiáramlást;
  • Meghosszabbítható lejárati szerkezettel rendelkező fedezett kötvényeket (olyan hosszú lejáratú hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, amelynek a megállapított lejárata meghosszabbítható) az uniós országok bizonyos feltételek mellett engedélyezhetnek, és erről értesíteni kell az Európai Bankhatóságot (EBH).
• 2.

  A fedezett kötvények közfelügyelete

  • Az uniós kormányok egy vagy több illetékes hatóságot jelölnek ki a fedezett kötvények kibocsátásának nyomon követése céljából, a jogi követelményeknek való megfelelés értékelése érdekében.
  • A fedezettkötvény-programok engedélyhez kötöttek, amelyet a fedezett kötvények vonatkozó program keretében történő kibocsátása előtt be kell szerezni. Ennek megszerzéséhez a hitelintézeteknek rendelkezniük kell a következőkkel:
    • megfelelő működési program a fedezett kötvények kibocsátására;
    • megfelelő politikák, eljárások és módszerek a fedezeti halmazban szereplő kölcsönök jóváhagyása, módosítása, megújítása és refinanszírozása tekintetében;
    • megfelelő képesítéssel rendelkező külön vezetőség és személyzet.
  • Valamely hitelintézet fizetésképtelensége vagy szanálása esetén az illetékes hatóságok együttműködnek az ügyet kezelő szanálási hatósággal, hogy védjék a fedezettkötvény-befektetők jogait és érdekeit. Az uniós országok rendelkezhetnek különleges vagyonfelügyelő kinevezéséről.
  • A hitelintézeteknek rendszeresen be kell jelenteniük az illetékes hatóságoknak az irányelvben meghatározott információkat.
  • A szabályokat megszegő intézményekre közigazgatási szankciók és egyéb közigazgatási intézkedések vonatkoznak. Ezeknek a szankcióknak és intézkedéseknek hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük. Az uniós országok dönthetnek úgy, hogy nem írnak elő közigazgatási szankciókat vagy más közigazgatási intézkedéseket olyan jogsértések esetén, amelyekre nemzeti joguk szerint büntetőjogi szankciók vonatkoznak.
  • Az illetékes hatóságok weboldalukon közzéteszik az alábbiakat:
    • a fedezettkötvény-kibocsátással kapcsolatban elfogadott nemzeti törvények, rendeletek, közigazgatási szabályok, beleértve a büntetéseket és más intézkedéseket, valamint általános iránymutatások;
    • a fedezett kötvények kibocsátására engedéllyel rendelkező hitelintézetek jegyzéke.
  • A fedezett kötvények jogosultak az „európai fedezett kötvény” logó használatára (csak azon fedezett kötvények esetén, amelyek megfelelnek az irányelvet átültető nemzeti jogszabályok rendelkezéseiben megállapított követelményeknek) vagy az „európai (prémium) fedezett kötvény” logó (csak azon fedezett kötvények esetén, amelyek megfelelnek az irányelvet átültető nemzeti jogszabályok rendelkezéseiben megállapított követelményeknek, valamint a CRR 129. cikke követelményeinek). A logók önkéntesek, a nemzeti elnevezésekkel együtt.
  • Az irányelv kismértékben módosítja a 2009/65/EK (lásd az összefoglalót) és a 2014/59/EU (lásd az összefoglalót) irányelveket.
  • A 2022. július 8. előtt kibocsátott kötvényekre átmeneti intézkedések vonatkoznak.
  • Az Európai Bizottság az EBH-val szorosan együttműködve:
    • 2024. július 8-ig adott esetben jogalkotási javaslattal kísért jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, arról, hogy érdemes-e és hogyan érdemes egyenértékűségi rendszert bevezetni a harmadik országbeli fedezett kötvényeket kibocsátó hitelintézetek és e fedezett kötvényekbe befektetők tekintetében;
    • 2025. július 8-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az irányelv végrehajtásáról a befektetők védelmének mértéke tekintetében és a fedezettkötvény-kibocsátással kapcsolatos uniós fejleményekről.

(EU) 2019/2160 rendelet

• A rendelet kiegészíti az (EU) 2019/2162 rendeletet, és a fedezett kötvények CRR szerinti aktuális felügyeleti kezelésére épít.
• Kiegészíti azt egy minimális szintű túlfedezet* és helyettesítő eszközök* meglétére vonatkozó követelménnyel, ezáltal növelve a tőkekövetelmények tekintetében kedvezményes kezelésben részesülő fedezett kötvények minőségét.
• Ezt a következők révén kívánja elérni:
  • megszüntetni azoknak a struktúráknak elfogadható eszközként való alkalmazását, amelyek a fedezeti halmazban lakóingatlannal vagy kereskedelmi ingatlannal fedezett értékpapírokat tartalmaznak, mivel ezeknek a struktúráknak az alkalmazása visszaszorulóban van, és úgy tekinthető, hogy szükségtelenül bonyolítják a fedezettkötvény-programokat; és
  • legalább 5%-os túlfedezetet ír elő a fedezett kötvények számára, hogy jogosulttá váljanak a tőkekövetelmények tekintetében kedvezményes kezelésre, vagy 2%-osat, ha az ingatlan értékelése jelzálog-hitelbiztosítéki értéken alapul (ez a túlfedezeti szint lehet jogszabályban előírt, szerződéses vagy önkéntes).

MIKORTÓL HATÁLYOS AZ IRÁNYELV ÉS A RENDELET?

• Az (EU) 2019/2162 irányelvet az uniós országokban 2021. július 8-ig kell törvénybe iktatni, és 2022. július 8-tól lesz hatályos.
• Az (EU) 2019/2160 rendelet 2022. július 8-tól lesz hatályos.

HÁTTÉR

• A fedezett kötvényeket az EU egyes országaiban (Dánia, Németország, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Luxemburg és Svédország) széles körben használják bankok olcsó és hosszú távú finanszírozásának fontos forrásaként. Segítenek a jelzálogkölcsönök és az közszféra hiteleinek finanszírozásában, és nagyfokú biztonságot nyújtanak a befektetők számára.
• Az irányelv az EU tőkepiaci cselekvési tervének része. A fedezett kötvényekre vonatkozó EU-szerte harmonizált minimumszabályok növelik a befektetők biztonságát, és új lehetőségeket nyitnak meg.
• További információk a következő oldalon állnak rendelkezésre:
  • Fedezett kötvények (Európai Bizottság).

KULCSFOGALMAK

FŐ DOKUMENTUMOK

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2162 irányelve (2019. november 27.) a fedezett kötvények kibocsátásáról és a fedezett kötvények közfelügyeletéről, továbbá a 2009/65/EK és a 2014/59/EU irányelv módosításáról (HL L 328., 2019.12.18., 29–57. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2160 rendelete (2019. november 27.) az 575/2013/EU rendelet fedezett kötvények formájában fennálló kitettségek tekintetében történő módosításáról (HL L 328., 2019.12.18., 1–6. o.)

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Cselekvési terv a tőkepiaci unió megteremtésére (COM(2015) 468 final, 2015.9.30.)

Az Európai Parlament és a Tanács 2014/59/EU irányelve (2014. május 15.) a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról és a 82/891/EGK tanácsi irányelv, a 2001/24/EK, 2002/47/EK, 2004/25/EK, 2005/56/EK, 2007/36/EK, 2011/35/EU, 2012/30/EU és 2013/36/EU irányelv, valamint az 1093/2010/EU és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 190–348. o.)

A 2014/59/EU irányelv későbbi módosításait belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1–337. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

Az Európai Parlament és a Tanács 2009/65/EK irányelve (2009. július 13.) az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról (HL L 302., 2009.11.17., 32–96. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

utolsó frissítés 04.08.2020