Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

A bevándorlási összekötő tisztviselők hálózata

A bevándorlási összekötő tisztviselők hálózata

ÖSSZEFOGLALÓ A KÖVETKEZŐ DOKUMENTUMRÓL:

(EU) 2019/1240 rendelet a bevándorlási összekötő tisztviselők európai hálózatának létrehozásáról

MI A RENDELET CÉLJA?

Az uniós migrációs politika célja, hogy a szabálytalan és ellenőrizetlen migrációt felváltsa a biztonságos és jól kezelt migráció, a hatékony migrációkezelés biztosítását célzó átfogó megközelítés révén.

A rendelet szabályokat állapít meg, amelyek célja a jó együttműködés, koordináció és információcsere biztosítása az EU-országok, az Európai Bizottság és az EU ügynökségei által a nem uniós országokba kiküldött bevándorlási összekötő tisztviselők1 között, a bevándorlási összekötő tisztviselők európai hálózata révén.

FŐBB PONTOK

A rendelet létrehozza a bevándorlási összekötő tisztviselők európai hálózatát, mely elősegíti a migráció jobb kezelését a következő uniós prioritásoknak való megfelelés érdekében:

  • az illegális bevándorlás és a kapcsolódó határokon átnyúló bűnözés – például a migránscsempészés és az emberkereskedelem – megelőzése és leküzdése;
  • méltóságteljes és hatékony visszatérés2, visszafogadás3 és reintegráció4;
  • a legális bevándorlás kezelése, ideértve a nemzetközi védelmet, az áttelepítést, a befogadási eljárásokat, valamint az uniós tagállamok és az EU által hozott indulás előtti integrációs intézkedéseket.

A bevándorlási összekötő tisztviselők helyi vagy regionális hálózatai

Az ugyanazon országokba vagy régiókba kiküldött bevándorlási összekötő tisztviselők helyi vagy regionális együttműködési hálózatokat alkotnak. Szükség esetén és adott esetben:

  • megosztják egymással az információkat és a gyakorlati tapasztalatokat, többek között rendszeres megbeszélések és egy biztonságos webes információcsere-platform révén;
  • megosztják a nemzetközi védelemhez való hozzáféréssel kapcsolatos információkat;
  • egyeztetik a kereskedelmi szállítmányozókkal való kapcsolattartásban alkalmazandó álláspontjukat;
  • közös speciális képzéseken vesznek részt, többek között az alapvető jogokról, az emberkereskedelemről, a migránscsempészetről, az okmányokkal való visszaélésről és a nemzetközi védelemhez való hozzáférésről az EU-n kívüli országokban;
  • tájékoztató értekezleteket és képzéseket tartanak az EU-n kívüli országokban kiküldetésben lévő diplomáciai és konzuli személyzet számára;
  • közös megközelítéseket fogadnak el a stratégiai szempontból releváns információk gyűjtésének és jelentésének módszereire, ideértve a kockázatelemzéseket is;
  • rendszeres kapcsolatokat alakítanak ki az EU-n kívüli és szomszédos országokban lévő hasonló hálózatokkal.

A bevándorlási összekötő tisztviselők feladatai

Az összekötő tisztviselők operatív és/vagy stratégiai szinten információkat gyűjtenek a következőkről:

  • migrációs útvonalak;
  • a migránscsempészetben és az emberkereskedelemben részt vevő bűnszervezetek létezése a migrációs útvonalakon;
  • a személyazonossági okmányok hamisítására vagy meghamisítására alkalmazott módszerek;
  • a visszatérés, a visszafogadás és a reintegráció megkönnyítésének módjai;
  • az EU-n kívüli országok által többek között a kiszolgáltatott személyek javára létrehozott védelemhez való tényleges hozzáférést garantáló intézkedések;
  • meglévő és lehetséges jövőbeli legális bevándorlási stratégiák és csatornák az EU és az EU-n kívüli országok között.

Az összekötő tisztviselők a következő területeken is segítséget nyújthatnak az EU-n kívüli országok hatóságainak és az ott tartózkodó más személyeknek:

  • a nem uniós állampolgárok személyazonosságának és állampolgárságának megállapítása, visszatérésük megkönnyítése, valamint a reintegrációjuk elősegítése;
  • a nemzetközi védelemre szoruló személyek azonosítása az EU-ba történő áttelepítés megkönnyítése érdekében, különös tekintettel az indulás előtti tájékoztatás és támogatás nyújtására, amennyiben lehetséges;
  • a legális bevándorlók személyazonosságának megerősítése és a befogadásukra vonatkozó nemzeti és uniós intézkedések megkönnyítése;
  • információcsere az összekötő tisztviselők hálózatain belül és az illetékes uniós nemzeti hatóságokkal, ideértve a bűnüldöző hatóságokat is, az illegális bevándorlás megelőzése és felderítése, valamint a migránscsempészés és az emberkereskedelem elleni küzdelem érdekében.

A bevándorlási összekötő tisztviselők intézkedéseinek – különösen a kiszolgáltatott személyeket érintő esetekben – a vonatkozó nemzetközi és uniós jogszabályokkal összhangban tiszteletben kell tartaniuk az alapvető jogokat, ideértve az Európai Unióról szóló szerződés 2. és 6. cikkét, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartáját.

Irányítóbizottság

  • Felállítanak egy uniós szintű irányítóbizottságot a hálózat irányításának és a bevándorlási összekötő tisztviselők koordinációjának megerősítése érdekében, tiszteletben tartva a bevándorlási összekötő tisztviselők és az őket kiküldő hatóságok között, valamint maguk a bevándorlási összekötő tisztviselők között meglévő parancsnoki és jelentéstételi láncokat.
  • Az irányítóbizottság az uniós tagállamok egy-egy képviselőjéből, a Bizottság két képviselőjéből, továbbá az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex néven is ismert), az Europol és az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal egy-egy képviselőjéből áll. A schengeni társult országok kijelölnek egy-egy képviselőt szavazati joggal nem rendelkező tagként.

MIKORTÓL HATÁLYOS E RENDELET?

A rendelet óta van hatályban. Az (EU) 2019/1240 rendelet módosította és felváltotta a 377/2004/EK rendeletet (és annak későbbi módosításait).

HÁTTÉR

KULCSFOGALMAK

  1. Bevándorlási összekötő tisztviselő: valamely tagállam illetékes hatóságai, a Bizottság vagy egy uniós ügynökség által – a vonatkozó jogalappal összhangban – abból a célból kijelölt és harmadik országba kiküldött összekötő tisztviselő, hogy migrációval összefüggő kérdésekkel foglalkozzon, függetlenül attól, hogy ez csak egy részét teszi ki a feladatainak.
  2. Visszatérés: egy fogadó országbeli állampolgár visszatérési folyamata a származási országába, az állampolgárság szerinti országába vagy a szokásos tartózkodási helyére általában a fogadó országban töltött jelentős idő után, akár önkéntes, akár kényszerített, támogatott vagy spontán módon.
  3. Visszafogadás: egy ország cselekedete, amely alapján elfogadja egy természetes személy (a saját állampolgára, nem az adott ország állampolgára vagy hontalan személy) visszatérését.
  4. Reintegráció: egy személy újbóli felvétele vagy nyilvántartásba vétele egy csoportban vagy folyamatban, pl. egy migráns visszailleszkedése a visszaküldési célország társadalmába.

FŐ DOKUMENTUM

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1240 rendelete () a bevándorlási összekötő tisztviselők európai hálózatának létrehozásáról (átdolgozás) (HL L 198., , 88–104. o.)

utolsó frissítés

Top