A tengerfenéken élő állományoknak a Földközi-tenger nyugati térségében folytatott halászatára vonatkozó többéves terv

 

ÖSSZEFOGLALÓ A KÖVETKEZŐ DOKUMENTUMRÓL:

Az (EU) 2019/1022 rendelet a tengerfenéken élő állományoknak a Földközi-tenger nyugati térségében folytatott halászatára vonatkozó többéves terv létrehozásáról

MI A RENDELET CÉLJA?

Bevezet első alkalommal egy többéves tervet a Földközi-tenger nyugati térségében a tengerfenéken élő állományok* védelme és fenntartható kiaknázása érdekében a közös halászati politikával (CFP) összhangban. A terv fő célkitűzései:

• hozzájárulás a közös halászati politika célkitűzéseinek eléréséhez, különösen az elővigyázatossági megközelítés és az ökoszisztéma-alapú megközelítés alkalmazásával a halászati gazdálkodásban;
• annak biztosítása, hogy a tengerek élő biológiai erőforrásainak kiaknázása helyreállítsa és olyan szinten tartsa a halászott fajok állományát, amely meghaladja a maximális fenntartható hozamot* előállítani képes szintet;
• hozzájárulás a visszadobás gyakorlatának felszámolásához – amennyire lehetséges elkerülve és csökkentve a nem szándékos fogásokat – valamint hosszú távon a kirakodási kötelezettségnek* való megfeleléshez.

FŐBB PONTOK

A rendelet hatálya

A rendelet a tengerfenéki halászat során kifogott állományokra (pl. szürke tőkehal, sávos vörösmárna, piros ostorgarnéla, vörös ostorgarnéla, óriásgarnéla és a norvég homár), a járulékos fogásokra* és egyéb, a tengerfenéken élő állományokra vonatkozik, amelyek esetében nem elérhető elegendő adat. Továbbá a kereskedelmi és bizonyos mértékig a rekreációs célú halászatra is vonatkozik, amelyek kiaknázzák az állományokat a Földközi-tenger nyugati térségében (azaz a Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság 1., 2., 5., 6., 7., 8., 9., 10. és 11. sz. alterületei).

Célkitűzések

A halászati állománypusztulási célok az F_MFH*-tartományok, amelyeket lehetőség szerint 2020-ig, de legkésőbb 2025. január 1-ig el kell érni, és fenn kell tartani. Ezek a célkitűzések a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvéleményen alapulnak, különös tekintettel a Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottságra (STECF) vagy hasonló mértékben elismert, független tudományos szervre.

Védelmi referenciapontok és védintézkedések

A védelmi referenciapontok referenciaértékek, amelyeket egy állomány állapotának a kívánt állapottal való összehasonlításához használnak, hogy segítsen meghatározni a halászat sikerességét

• amennyiben a tudományos szakvélemények szerint bármely érintett szaporodóképes állomány biomasszája* a B_PA alatt van, meg kell hozni valamennyi megfelelő korrekciós intézkedést annak biztosítása érdekében, hogy az érintett állomány mihamarabb visszaálljon az MFH-t előállítani képes szintet meghaladó szintre.
• amennyiben a szaporodóképes állomány biomasszája a referenciapont-határérték (B_LIM) alatt van, további korrekciós intézkedéseket kell hozni annak biztosítása érdekében, különösen az érintett állomány célzott halászatának felfüggesztésével és a legnagyobb megengedett halászati erőkifejtés megfelelő csökkentésével a helyzet jellegével, súlyosságával, időtartamával és ismétlődésével összhangban.

Halászati erőkifejtési rendszer

A rendelet bevezet uniós szinten egy halászati erőkifejtési rendszert valamennyi olyan vonóhálóra vonatkozóan, amellyel tengerfenéken élő állományokat aknáznak ki a Földközi-tenger nyugati térségében. Minden évben a Tanács meghatározza a halászati erőkifejtés (halászati napok számának) engedélyezett felső határértékét az egyes uniós tagállamok által irányított egyes halászati erőkifejtési csoportokra vonatkozóan. A terv 10 %-os csökkenést irányoz elő 2020-ra, valamint körülbelül 30 %-os csökkenést a második és az ötödik év között. A Tanács a rekreációs célú halászatra vonatkozóan is megadhat határértékeket. A halászati erőkifejtésre vonatkozó adatok megosztásra kerülnek az Európai Bizottsággal.

Halászati tilalom hatálya alá tartozó területek

• Tilos a vonóhálók használata a parttól számított hat tengeri mérföldes távolságon belül – kivéve a 100 méteres izobátnál mélyebb területeken működőket – évente három hónapig a tudományos szakvélemények szerint, melynek az időzítését az egyes uniós tagállamok határozzák meg, és azt a legrelevánsabb időszakban alkalmazzák.
• A szakvélemények szerint az uniós tagállamok létrehozhatnak halászati tilalom hatálya alá tartozó egyéb területeket is, feltéve, hogy minden földrajzi alterületen megvalósul a növendék szürke tőkehalak kifogott mennyiségének legalább 20 %-os csökkenése.
• 2021. július 17-ig egyéb területeket jelölnek ki halászati tilalom alá tartozó területként, ha – különösen az érintett állományok tekintetében – bizonyíték áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy ott nagy a minimális állományvédelmi referenciaméret alatti növendék halak sűrűsége, valamint hogy ott tengerfenéken élő állományok ívóhelye található.

Kirakodási kötelezettség

A rendelet részletezi a kirakodási kötelezettségnek való hosszú távú megfelelést. Továbbá regionalizációs rendelkezéseket vezet be a kivételek kiterjesztéséhez és/vagy módosításához a magas túlélési rátájú fajokra és a de minimis mentességekre* vonatkozóan.

Európai Tengerügyi és Halászati Alap

A rendeletben szerepel az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (EMFF) támogatása a vonóhálóval felszerelt hajók halászati tevékenységeinek a terv szerint történő ideiglenes és állandó megszüntetésére vonatkozóan.

MIKORTÓL HATÁLYOS E RENDELET?

A rendelet 2019. július 16. óta hatályos. A halászati erőkifejtési rendszer 2020. január 1-jén lép működésbe. A célkitűzések és a védőintézkedés az elővigyázatossági referenciapontra (B_PA) vonatkozóan 2025. január 1-jén lépnek érvénybe.

HÁTTÉR

Lásd még:

• Földközi-tenger (Európai Bizottság).
• Többéves tervek (Európai Bizottság)
• Halászati erőkifejtési rendszer (Európai Bizottság).
• Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság (Európai Bizottság).

• Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság (HTMGB).

• A Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság (GFCM) (Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete).

KULCSFOGALMAK

FŐ DOKUMENTUM

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1022 rendelete (2019. június 20.) a tengerfenéken élő állományoknak a Földközi-tenger nyugati térségében folytatott halászatára vonatkozó többéves terv létrehozásáról és az 508/2014/EU rendelet módosításáról (HL L 172., 2019.6.26., 1–17. o.)

Az (EU) 2019/1022 rendelet későbbi módosításait belefoglalták az eredeti szövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Az Európai Parlament és a Tanács 1380/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a közös halászati politikáról, az 1954/2003/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2371/2002/EK és a 639/2004/EK tanácsi rendelet és a 2004/585/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 354., 2013.12.28., 22–61. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1241 rendelete (2019. június 20.) a halászati erőforrások és a tengeri ökoszisztémák technikai intézkedések révén történő védelméről, az 2019/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet, továbbá az 1380/2013/EU, az (EU) 2016/1139, az (EU) 2018/973, az (EU) 2019/472 és az (EU) 2019/1022 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 894/97/EK, a 850/98/EK, a 2549/2000/EK, a 254/2002/EK, a 812/2004/EK és a 2187/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 198., 2019.7.25., 105–201. o.)

A Tanács 1224/2009/EK rendelete (2009. november 20.) a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról, a 847/96/EK, a 2371/2002/EK, a 811/2004/EK, a 768/2005/EK, a 2115/2005/EK, a 2166/2005/EK, a 388/2006/EK, az 509/2007/EK, a 676/2007/EK, az 1098/2007/EK, az 1300/2008/EK és az 1342/2008/EK rendelet módosításáról, valamint a 2847/93/EGK, az 1627/94/EK és az 1966/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 343., 2009.12.22., 1–50. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

Az Európai Parlament és a Tanács 508/2014/EU rendelete (2014. május 15.) az Európai Tengerügyi és Halászati Alapról, valamint a 2328/2003/EK, a 861/2006/EK, az 1198/2006/EK és a 791/2007/EK tanácsi rendelet, valamint az 1255/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 149., 2014.5.20., 1–66. o.)

Minisztériumi konferencia a földközi-tengeri halászat fenntarthatóságáról 2017. március 30. (Máltai MedFish4Ever Nyilatkozat).

A Tanács 1967/2006/EK rendelete (2006. december 21.) a földközi-tengeri halászati erőforrások fenntartható kiaknázásával kapcsolatos irányítási intézkedésekről, a 2847/93/EGK rendelet módosításáról és az 1626/94/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 409., 2006.12.30., 11–85. o.). Újbóli közzététel helyesbítésekkel (HL L 36., 2007.2.8., 6–30. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

Az Európai Parlament és a Tanács 2008/56/EK irányelve (2008. június 17.) a tengeri környezetvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv) (HL L 164., 2008.6.25., 19–40. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

utolsó frissítés 18.09.2019