Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32013L0011

A fogyasztói jogviták alternatív rendezése

A fogyasztói jogviták alternatív rendezése

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

2013/11/EU irányelv a kereskedők és fogyasztók közötti jogviták alternatív rendezéséről

MI AZ IRÁNYELV CÉLJA?

  • A 2013/11/EU irányelv biztosítja, hogy az európai unióbeli (EU) fogyasztók az uniós kereskedőkkel1 vagy bizonyos feltételek mellett az EU-n kívül letelepedett kereskedőkkel termékek vagy szolgáltatások kapcsán keletkezett szerződéses jogvitáikat alternatív vitarendezési fórumokhoz nyújthassák be, azaz olyan elismert szervekhez, melyek feladata a bíróságon kívüli, alternatív vitarendezési eljárások útján történő vitarendezés.
  • A módosítások (az (EU) 2025/2647 irányelv) átültetését követően a fogyasztók (bizonyos feltételek mellett) az EU-n kívül letelepedett kereskedőkkel szemben, valamint a fogyasztói szerződések szélesebb körére vonatkozóan is panaszt nyújthatnak be.
  • Az irányelv az alternatív vitarendezési fórumok és eljárások vonatkozásában kötelező minőségi követelményeket határoz meg olyan szempontok biztosítása érdekében, mint az átláthatóság, függetlenség, méltányosság és a hatékonyság. Az ezeknek történő megfelelést az uniós tagállamok által kijelölt, hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok biztosítják.
  • A tagállamok döntenek a díjakról, arról, hogy az alternatív vitarendezésben való részvétel a kereskedők számára önkéntes vagy kötelező-e, valamint arról is, hogy az eredmények kötelező jellegűek-e.
  • Az alternatív vitarendezés igénybevételére kötelezett vagy annak igénybevételét vállaló kereskedőknek erről tájékoztatniuk kell a fogyasztókat, különösen akkor, ha a jogvita kétoldalú rendezése nem lehetséges.
  • A jövőben új alternatív vitarendezési kapcsolattartó pontok segítik majd a fogyasztókat és a kereskedőket a határokon átnyúló alternatív vitarendezési ügyekben.
  • Az Európai Bizottság működteti a többnyelvű fogyasztói jogorvoslati portált, amelynek célja, hogy tájékoztatást nyújtson a rendelkezésre álló jogorvoslati mechanizmusokról.
  • Az alternatív vitarendezésről szóló irányelv felülvizsgálatának célja, hogy növelje a fogyasztók bizalmát és a kereskedők alternatív vitarendezésben való részvételét, és hogy az alternatív vitarendezés a digitális korban is hatékony lehetőség maradjon a fogyasztói jogviták rendezésére.

FŐBB PONTOK

  • A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az áruk értékesítéséből vagy a szolgáltatások nyújtásából eredő – az EU-ban tartózkodási hellyel rendelkező fogyasztók és ott letelepedett kereskedők vagy az EU-n kívül letelepedett és egy adott tagállamba irányuló tevékenységet végző kereskedő közötti – valamennyi szerződéses jogvitával alternatív vitarendezési fórumokhoz lehessen fordulni. Az irányelv az online és offline értékesítések és szolgáltatások tekintetében egyaránt alkalmazandó.
  • Ezen irányelv célja, hogy biztosítsa az EU egységes piacának megfelelő működését.
  • A tagállamoknak intézkedéseket kell hozniuk a kereskedők és a fogyasztók alternatív vitarendezési eljárásokban való részvételének előmozdítására.
  • Az alternatív vitarendezés a jogviták rendezésének megfizethető, egyszerű és gyors módját kínálja a fogyasztóknak, például olyan esetekben, amikor a kereskedő megtagadja valamely termék javítását vagy a visszatérítést, amelyre a fogyasztó jogosult.
  • Az alternatív vitarendezési eljárások kiterjedhetnek a szerződés megkötése előtt vagy a szerződés megszűnését követően felmerülő szerződéses kötelezettségekkel kapcsolatos jogvitákra is.
  • Az alternatív vitarendezési fórumok a közvetítőhöz, ombudsmanhoz vagy panaszbizottsághoz hasonló semleges felet vonnak be az eljárásba, amely az alternatív vitarendezési eljárás segítségével kísérli meg a vita megoldását. Az adott alternatív vitarendezési fórum által alkalmazott alternatív vitarendezési eljárás formájától függően a semleges fél az alábbiakat teheti:
    • megoldást javasol vagy ír elő;
    • együttműködésre készteti a feleket annak érdekében, hogy megoldást találjanak.
  • Valamennyi alternatív vitarendezési fórumnak kötelezően meg kell felelnie a hatékony, méltányos, független és átlátható működést biztosító minőségi követelményeknek.
  • Valamennyi tagállamnak ki kell jelölnie egy vagy több, hatáskörrel rendelkező hatóságot, melyek nemzeti felügyelettel bírnak az alternatív vitarendezési fórumok tekintetében, és biztosítják a minőségi követelményeknek való megfelelésüket. A hatáskörrel rendelkező hatóságok országos jegyzéket vezetnek az alternatív vitarendezési fórumokról, és azokat bejelentik a Bizottságnak. A hatáskörrel rendelkező hatóságoknak négyévente nemzeti alternatív vitarendezési jelentést kell benyújtaniuk a Bizottságnak az alternatív vitarendezés adott tagállamban történő alkalmazásáról.
  • Az alternatív vitarendezés alkalmazásához hozzájáruló, illetve annak alkalmazására kötelezett kereskedőknek egyértelmű, jól látható és könnyen hozzáférhető módon tájékoztatást kell nyújtaniuk honlapjukon az alternatív vitarendezésről a fogyasztók részére, valamint fel kell tüntetniük azt az általános feltételeik között. Abban az esetben is tájékoztatniuk kell a fogyasztókat az alternatív vitarendezésről, amikor valamely jogvita a fogyasztó és a kereskedő között közvetlenül nem rendezhető.
  • Amennyiben egy jogvitát alternatív vitarendezési fórum elé utalnak, a kereskedők kötelesek meghatározott határidőn belül tájékoztatni az alternatív vitarendezési fórumot (válaszadási kötelezettség) arról, hogy hajlandóak-e részt venni az alternatív vitarendezési eljárásban, kivéve, ha részvételük kötelező.
  • A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az alternatív vitarendezési fórumok lehetővé tegyék a fogyasztók számára, hogy inkluzív eszközök révén, digitális vagy nem digitális formában vegyék igénybe az alternatív vitarendezési eljárásokat, és amennyiben az alternatív vitarendezés döntéshozatali folyamatában automatikus eszközöket alkalmaznak, erről előzetesen tájékoztassák a feleket, és tegyék lehetővé számukra, hogy természetes személy általi ellenőrzést kérjenek.
  • Az alternatív vitarendezési fórumok a nemzeti jogban megállapított feltételek mellett összevonhatják az ugyanazon kereskedővel szembeni hasonló jogvitákat.
  • Az átláthatóság érdekében a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az alternatív vitarendezési fórumok honlapjai egyértelmű és érthető tájékoztatást nyújtsanak. E tájékoztatásban a következőknek kell szerepelniük: elérhetőség, a fórum által kezelt jogvitatípusok, valamint az alternatív vitarendezés során felmerülő költségek, az eljárás átlagos időtartama és az alternatív vitarendezés kimenetelének joghatása. A fórumoknak ezen túlmenően elérhetővé kell tenniük a honlapjukon az általuk kezelt jogvitákról szóló rendszeres tevékenységi jelentéseket.
  • Az alternatív vitarendezési fórumoknak együtt kell működniük az EU-n belüli, határokon átnyúló jogviták rendezése érdekében. A tagállamoknak nemzeti alternatív vitarendezési kapcsolattartó pontokat kell kijelölniük, amelyek személyre szabott segítséget nyújtanak a fogyasztóknak és a kereskedőknek a határokon átnyúló jogvitákban.
  • A Bizottság 2026 áprilisáig felhasználóbarát digitális eszközt bocsát rendelkezésre, amely tájékoztatást nyújt a fogyasztói jogorvoslatról és az alternatív vitarendezés igénybevételéről, ideértve az alternatív vitarendezési fórumok és az alternatív vitarendezési kapcsolattartó pontok jegyzékét is.
  • Ezen irányelv – az egészség és a felsőoktatás kivételével – valamennyi piaci ágazatra alkalmazandó.

MIKORTÓL HATÁLYOS AZ IRÁNYELV?

Az irányelvet -ig kellett átültetni a nemzeti jogba.

Az (EU) 2025/2647 módosító irányelvet -ig kell átültetni a nemzeti jogba. A módosító irányelvben foglalt szabályokat -tól kell alkalmazni.

HÁTTÉR

További információk a következő oldalon állnak rendelkezésre:

KULCSFOGALMAK

  1. Kereskedő: terméket vagy szolgáltatást értékesítő személy vagy vállalkozás.

FŐ DOKUMENTUM

Az Európai Parlament és a Tanács 2013/11/EU irányelve () a fogyasztói jogviták alternatív rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról (fogyasztói alternatív vitarendezési irányelv) (HL L 165., , 63–79. o.).

utolsó frissítés

Az oldal tetejére