Az emberkereskedelem megelőzése és az ellene folytatott küzdelem

FŐBB PONTOK

A kizsákmányolás fogalommeghatározása

A kizsákmányolás magában foglalja legalább:

• a prostitúció révén történő kizsákmányolást vagy a szexuális kizsákmányolás más formáit;
• a kényszermunkát vagy -szolgáltatásokat (a koldulást, a rabszolgatartást vagy a rabszolgatartáshoz hasonló gyakorlatot is ideértve);
• a szolgaságot;
• a bűncselekményhez kapcsolódó kizsákmányolást;
• a szervek kivételét;
• a béranyaság, a kényszerházasság vagy a jogellenes örökbefogadás kihasználását.

Az emberkereskedelemmel kapcsolatos bűncselekmények

• A tagállamok meghozzák az alábbi szándékos cselekmények büntetendővé tételéhez szükséges intézkedéseket: személyek kizsákmányolás céljából való toborzása, szállítása, átadása, rejtegetése vagy fogadása.
• E cselekmények magukban a következők alkalmazását, illetve következőkkel való fenyegetést: erőszak vagy egyéb kényszer, emberrablás, csalás, megtévesztés, hatalommal vagy a kiszolgáltatott helyzettel való visszaélés¹, illetve anyagi ellenszolgáltatásnak vagy előnyöknek a valamely személy felett ellenőrzést gyakorló személy beleegyezésének megszerzése érdekében történő nyújtása vagy elfogadása.
• Az emberkereskedelem áldozatának a tervezett vagy megvalósított kizsákmányoláshoz adott beleegyezése nem vehető figyelembe, ha ezen elkövetési módok bármelyikét alkalmazták.
• A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az emberkereskedelem áldozatai által nyújtott szolgáltatások igénybe vétele (amennyiben az szándékosan történik) bűncselekménynek minősüljön, amennyiben a sértett általi szolgáltatásnyújtásra kizsákmányolás révén kerül sor, és a szolgáltatást igénybe vevő személynek tudomása van arról, hogy a szolgáltatást nyújtó személy emberkereskedelem áldozata.

Szankciók

Az irányelv az említett bűncselekmények büntetési tételének felső határát legalább öt év szabadságvesztésben állapítja meg, illetve súlyosító körülmények fennállása esetén legalább tíz évben, illetve ha a bűncselekményt úgy követték el, hogy az szándékosan vagy súlyos gondatlanságból az áldozat életét veszélyeztette, vagy:

• különösen kiszolgáltatott helyzetben lévő áldozat (például gyermek) sérelmére követték el;
• bűnszervezet követte el;
• súlyos erőszakot alkalmazva, vagy az áldozatnak különösen súlyos sérelmet (ideértve a fizikai és a pszichológiai sérelmet) okozva követték el.

A tagállamok kötelesek olyan intézkedéseket bevezetni, amelyek biztosítják, hogy a nemzeti jog vonatkozó rendelkezéseivel összhangban az alábbiak súlyosító körülménynek tekintendők:

• ha a bűncselekményt hivatalos személy követte el feladatának teljesítése során;
• ha az elkövető információs vagy kommunikációs technológiák használatával az áldozatot érintő szexuális természetű anyag terjesztését segítette vagy követte el.

A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a jogi személyek (például vállalatok) felelősségre vonhatók legyenek az emberkereskedelem bűncselekményért, amelyet személyek akár a saját nevükben, akár a jogi személy valamely szervének tagjaként eljárva követtek el. E személyeket hatékony, arányos és visszatartó erejű büntetőjogi vagy nem büntetőjogi szankciókkal vagy intézkedésekkel kell sújtani.

Büntetőeljárás

A nemzeti hatóságok jogosultak az emberkereskedelem áldozatainak a büntetőeljárás, illetve a szankciók kiszabása alóli mentesítésére az olyan bűncselekményekben vagy más jogszerűtlen tevékenységekben való részvételük miatt, amelyekre annak közvetlen következményeként kényszerültek, hogy bármely, kizsákmányolásnak minősülő cselekményt elkövettek velük szemben.

A tagállamok biztosítják, hogy:

• a bűncselekmények ügyében folytatott nyomozásra és büntetőeljárásra a sértett bejelentésétől vagy vádemelésétől függetlenül sor kerüljön, továbbá hogy az eljárás abban az esetben is folytatódhasson, ha a sértett visszavonta a vallomását;
• a bűncselekmények ügyében folytatott nyomozásért vagy büntetőeljárásért felelős személyek megfelelő képzésben részesüljenek, és rendelkezzenek a szükséges nyomozati eszközökkel, szakértelemmel és technológiai kapacitással.

Az érintett tagállam területén kívül elkövetett bűncselekmények ügyében folytatott büntetőeljárás esetében minden tagállam köteles biztosítani azt, hogy joghatósága ne függjön a következő két feltételek egyikétől sem:

• a cselekmények az elkövetésük helyén bűncselekménynek minősülnek; vagy
• a büntetőeljárás kizárólag a sértett által a bűncselekmény elkövetésének helyén tett bejelentést vagy a bűncselekmény elkövetésének helye szerinti államtól érkezett feljelentést követően indítható meg.

Az áldozatok támogatása

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az áldozatok a büntetőeljárás előtt, alatt és után áldozatközpontú, a nemek, a fogyatékosság és a gyermekek szempontjait figyelembe vevő megközelítés keretében speciális támogatást kapjanak, hogy a büntetőeljárásban áldozati státuszukból fakadó jogaikat gyakorolhassák Ez a segítségnyújtás jelenthet biztonságos elhelyezést, orvosi ellátást és pszichológiai segítségnyújtást, illetve információs szolgáltatások és tolmácsolás nyújtását, és nem lehet ahhoz a feltételhez kötve, hogy az áldozat kész-e együttműködni a nyomozás, a büntetőeljárás vagy a tárgyalás során. Az elhelyezés helyszíneit a különleges nevelési igényű és a gyermekek – többek között a gyermek áldozatok – szükségleteinek megfelelően kell kialakítani.

A tagállamoknak azt is biztosítaniuk kell, hogy az emberkereskedelem áldozatai gyakorolhassák jogukat arra, hogy nemzetközi védelmet vagy azzal egyenértékű nemzeti jogállást kérelmezhessenek, beleértve azt is, hogy az emberkereskedelem feltételezett vagy azonosított áldozataként segítségnyújtásban, támogatásban és védelemben részesüljenek.

Az emberkereskedelem áldozatainak védelme a nyomozás és a büntetőeljárás során

A 2012/29/EU irányelvben megállapított jogokon kívül a tagállamok kötelesek biztosítani, hogy az emberkereskedelem áldozatai hozzáférjenek a következőkhöz:

• haladéktalan jogi tanácsadás és jogi képviselet, amely ingyenes azokban az esetekben, amikor az áldozat nem rendelkezik elegendő anyagi fedezettel;
• tanúvédelmi programok vagy más hasonló intézkedések;
• különleges bánásmód annak érdekében, hogy megakadályozzák másodlagos viktimizációjukat.

A tagállamoknak azt is biztosítaniuk kell, hogy az emberkereskedelem áldozatai gyakorolhassák jogukat arra, hogy nemzetközi védelmet vagy azzal egyenértékű nemzeti jogállást kérelmezhessenek, beleértve azt is, hogy az emberkereskedelem feltételezett vagy azonosított áldozataként segítségnyújtásban, támogatásban és védelemben részesüljenek.

A tagállamoknak arról is gondoskodniuk kell, hogy a bűncselekmény bejelentésére szolgáló eljárások biztonságosak legyenek, a nemzeti joggal összhangban bizalmasak legyenek, kialakításuk és hozzáférhetőségük gyermekbarát legyen, és a gyermek áldozatok életkorának és érettségének megfelelően használják a nyelvet.

Az emberkereskedelem elleni fellépések nemzeti koordinátorai, vagy ezzel egyenértékű mechanizmus; független szervek és cselekvési tervek

• A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket az emberkereskedelem elleni fellépések nemzeti koordinátorainak vagy a velük egyenértékű mechanizmusok létrehozására, valamint biztosítják számukra a feladataik hatékony elvégzéséhez szükséges megfelelő erőforrásokat. Az emberkereskedelem elleni fellépések nemzeti koordinátorainak vagy a velük egyenértékű mechanizmusnak együtt kell működnie az illetékes nemzeti, regionális és helyi szervekkel és ügynökségekkel, különösen a bűnüldöző hatóságokkal, a nemzeti áldozatkezelési mechanizmusokkal és az ezen a területen aktív civil társadalmi szervezetekkel.
• A tagállamok 2028. július 15-ig elfogadják az emberkereskedelem elleni nemzeti cselekvési terveiket, amelyeket az emberkereskedelem elleni fellépések nemzeti koordinátoraival vagy a velük egyenértékű mechanizmussal egyeztetve dolgoznak ki és hajtanak végre.
• Az emberkereskedelem elleni fellépések uniós koordinátorainak biztosítaniuk kell az emberkereskedelem elleni fellépések nemzeti koordinátoraival vagy a velük egyenértékű mechanizmussal, továbbá az ezen a területen tevékenykedő független szervekkel, uniós ügynökségekkel és megfelelő civil társadalmi szervezetekkel való koordinációt, biztosítandó a koherens és átfogó megközelítést.

Adatgyűjtés és statisztikák

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy álljon rendelkezésre rendszer az anonimizált statisztikai adatok rögzítésére, előállítására és rendelkezésre bocsátására, hogy nyomon lehessen követni az e rendeletben említett bűncselekmények elleni küzdelemre irányuló rendszereik hatékonyságát.

Megelőzés

A tagállamoknak továbbá meg kell tenniük a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy:

• visszaszorítsák az emberkereskedelemre irányuló keresletet;
• mechanizmusokat hozzanak létre az azonosított és a feltételezett áldozatok kilétének korai megállapítása, segítése és támogatása érdekében;
• képzési és figyelemfelhívó kampányokat indítsanak.