A fogyasztók védelme a szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekkel szemben

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

93/13/EGK irányelv a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről

MI AZ IRÁNYELV CÉLJA?

• A 93/13/EGK irányelv az Európai Unió (EU) fogyasztói számára nyújt védelmet a megvásárolt áruk és szolgáltatások szabványszerződéseiben előforduló tisztességtelen feltételekkel szemben. A „jóhiszeműség” fogalmára hivatkozva igyekszik megelőzni, hogy jelentős egyenlőtlenségek alakuljanak ki a kölcsönös jogok és kötelezettségek terén.
• Az új megállapodás a fogyasztói érdekekért keretében az uniós fogyasztói jog modernizálását és végrehajtásának javítását célzó (EU) 2019/2161 irányelv módosította a 93/13/EGK irányelvet.

FŐBB PONTOK

93/13/EGK irányelv

• Az érintett áruk és szolgáltatások természetét, a tranzakció körülményeit és valamennyi egyéb feltételt figyelembe kell venni annak értékelése során, hogy egy szerződés valamely záradéka tisztességes-e vagy sem.
• Az árukért vagy szolgáltatásokért kifizetett tényleges ár nem képezi részét ennek az értékelésnek, kivéve, ha a szóban forgó feltételt nem egyszerűen és közérthetően fogalmazták meg.
• Az irányelv tartalmazza azoknak a feltételeknek a jelzésszerű és nem teljes felsorolását, amelyek tisztességtelennek tekinthetők. Ezek közé tartoznak – többek között – a következők: indokolatlanul magas bírság kifizettetése a fogyasztókkal (például késedelmes fizetés címén), vagy olyan feltételek betartatása, amelyeket a szerződés aláírása előtt a fogyasztóknak nem volt elegendő idejük teljes mértékben megérteni.
• Valamennyi írásos szerződést egyszerű, közérthető nyelven kell megfogalmazni. Ha egy feltétel értelme kétséges, akkor a fogyasztó számára legkedvezőbb értelmezés az irányadó.
• A tisztességtelennek minősített szerződéses feltételek nem jelentenek kötelezettséget a fogyasztóra nézve, viszont – ha ez jogilag lehetséges – a szerződés többi része továbbra is érvényes.
• Az uniós tagállamoknak hatékony jogorvoslati lehetőségekről kell gondoskodniuk annak érdekében, hogy a szerződésekben többet ne lehessen tisztességtelen feltételeket alkalmazni.
• A fogyasztóvédelmi jogok terén jogos érdekkel bíró szervezetek és személyek eljárást kezdeményezhetnek annak megakadályozása érdekében, hogy egy adott tisztességtelen szerződéses feltételt továbbra is alkalmazzanak.
• Az Európai Bizottság 2019-ben iránymutatást tett közzé a 93/13/EGK irányelv értelmezéséről és alkalmazásáról. Az iránymutatás strukturált módon ismerteti az Európai Unió Bíróságának az irányelvvel kapcsolatos ítélkezési gyakorlatát annak megkönnyítése érdekében, hogy az irányelvet az EU-ban és az Európai Gazdasági Térség országaiban hatékonyan alkalmazzák.

Szankciók

• A módosító (EU) 2019/2161 irányelv arra kötelezi a tagállamokat, hogy egy szempontrendszer alapján hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat vezessenek be a tisztességtelen szerződési feltételekre vonatkozó szabályok megsértésének esetére. Ezek a szempontok többek között a következők:
  • a jogsértés jellege, súlyossága, mértéke és fennállásának időtartama;
  • az eladó által tett intézkedések, amelyek a fogyasztók által elszenvedett kár csökkentésére vagy orvoslására irányulnak;
  • a kereskedő által korábban elkövetett bármely jogsértés;
  • az eladóra ugyanazon jogsértésért más tagállamokban kiszabott szankciók a határokon átnyúló esetekben, amikor az ilyen szankciókra vonatkozó információk az (EU) 2017/2394 rendelet (lásd az összefoglalót) által létrehozott mechanizmuson keresztül elérhetők.
• Az új irányelv értelmében a tagállamoknak képesnek kell lenniük pénzbírságok kiszabására abban az esetben, ha – az (EU) 2017/2394 rendelet szerinti összehangolt fellépésekkel összefüggésben – jelentős, határon átnyúló, több tagállam fogyasztóira ható jogsértéseket állapítanak meg. A pénzbírságok a kereskedő által bonyolított éves árbevétel legalább 4%-ában, illetve amennyiben az árbevételre vonatkozó adatok nem elérhetők, 2 millió euróban vannak meghatározva.

MIKORTÓL HATÁLYOSAK EZEK A SZABÁLYOK?

• A 93/13/EGK irányelvet 1994. december 31-ig kellett átültetni a tagállamok nemzeti jogába.
• A módosító (EU) 2019/2161 irányelvet 2021. november 28-ig kellett átültetni a nemzeti jogba. A tagállamoknak 2022. május 28. óta kell alkalmazniuk a szabályokat.

HÁTTÉR

További információk:

• A tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv (Európai Bizottság)
• Az uniós fogyasztóvédelmi jog felülvizsgálata – az uniós fogyasztóvédelmi politika célravezetőségi vizsgálata a digitális környezet méltányossága szempontjából (Európai Bizottság).

FŐ DOKUMENTUM

A Tanács 93/13/EGK irányelve (1993. április 5.) a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről (HL L 95., 1993.4.21., 29–34. o.)

A 93/13/EGK irányelv későbbi módosításait belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A Bizottság közleménye a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló 93/13/EGK tanácsi irányelv értelmezésére és alkalmazására vonatkozó iránymutatásról (HL C 323., 2019.9.27., 4–92. o.)

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak – Új megállapodás a fogyasztói érdekekért (COM(2018) 183 final, 2018.4.11.)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2394 rendelete (2017. december 12.) a fogyasztóvédelmi jogszabályok végrehajtásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről és a 2006/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 345., 2017.12.27., 1–26. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

utolsó frissítés 28.10.2022