22.2.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 49/16

(1)

A Tanács 2008. február 12-én megvizsgálta Svédország 2007–2010-es időszakra vonatkozó aktualizált konvergenciaprogramját.

(2)

A svéd gazdaság az elmúlt években jó teljesítményt ért el. 2007-ben a gazdaság konszolidált szakaszba ért, amelyet az élénk befektetések és a növekvő magánfogyasztás által ösztönzött, szilárd hazai kereslet tükröz. Ezért a stabil és jelentős mértékű költségvetési többletet felmutató svéd államháztartás is erős.

Az egészséges államháztartást alátámasztja a stabilitásorientált makrogazdasági keret, az egészséges gazdasági növekedés és a nemzeti szabályokon alapuló költségvetési keret. Miközben az előrejelzések szerint a gazdasági tevékenység a következő években fokozatosan lassul, várhatóan továbbra is megmarad a szilárd gazdasági alap és a kedvező költségvetési helyzet. Ennek fényében fontos, hogy az erős államháztartás által biztosított mozgásteret ne az állami fogyasztás kiadásainak állandó növelésére használják fel. Különösen, ha a helyi önkormányzatok a kedvező időszakban növelnék kiadásaikat, ez a jövőben tartósan magasabb állami kiadásokat eredményezne, ami idővel hátrányosan befolyásolná a GDP-arányos kiadások mérsékelt csökkentésére irányuló terveket és a kormány adócsökkentési stratégiáját, amelynek célja a munkára való ösztönzés erősítése.

(3)

A program a makrogazdaság és a költségvetés alakulása tekintetében három különböző forgatókönyvet tartalmaz: az első egy „alap-forgatókönyv”, a második a „gyenge növekedés”, a harmadik pedig a „jelentős növekedés” forgatókönyve. Az „alap”-forgatókönyvet referenciának lehet tekinteni a költségvetési előrejelzések értékeléséhez, bár a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján (2) úgy tűnik, hogy az némileg optimista növekedési feltételezéseken alapul. E forgatókönyv szerint a reál-GDP növekedése a programidőszak további részében várhatóan a 2007. évi 3,2 %-ról átlagosan 2,6 %-ra csökken. A program inflációs előrejelzése, amely szerint az infláció a Riksbank 2 %-os célkitűzése fölé emelkedik, szintén valószerűnek tűnik. Az előző évekhez képest kisebb termelékenységnövekedéssel kombinált magasabb bérnövekedés az előrejelzések szerint növeli a fajlagos munkaerőköltséget, ami növelheti az inflációs nyomást.

(4)

A Bizottság szolgálatainak 2007. őszi előrejelzése szerint az államháztartási többlet 2007-ben a GDP 3,0 %-a lesz, szemben a konvergenciaprogram előző változatában foglalt, a GDP 1,2 %-ának megfelelő célkitűzéssel. A vártnál jobb egyenleg elsősorban (az előző programban becsültnél jobb 2006-os eredményt tükröző) jó kiindulási helyzetnek és a 2007-es előrejelzésnél erősebb munkaerőpiacnak az eredménye, amely tényezőknek a vártnál kedvezőbb hatása volt a bevételekre és kisebb mértékben a kiadásokra is.

A konvergenciaprogram előző változatáról szóló, 2007. február 27-i tanácsi vélemény (3) hallgatólagos szakpolitikai javaslataival összhangban, a becslések szerint 2007-ben jelentősen javult a strukturális egyenleg, jelezve, hogy a 2007-es költségvetési irányvonal nem ciklikus.

(5)

A program középtávú költségvetési stratégiájának fő célja az üzleti ciklus során a GDP átlagosan 1 %-át kitevő nominális költségvetési többlet elérése, amelyet a kormány esetében többéves kiadási korlátok, az önkormányzatok esetében pedig kiegyensúlyozott költségvetési követelmények támogatnak. Ez a célkitűzés megfelel Svédország középtávú költségvetési célkitűzésének, amely a GDP 1 %-át kitevő strukturális többletet határoz meg a költségvetési egyenleg tekintetében (tehát a ciklikusan kiigazított, egyszeri és átmeneti intézkedések nélkül számított többlet), amelyet a tervek szerint a programidőszak során kellő mértékű tartalékkal vesznek figyelembe. A középtávú költségvetési célkitűzést az előző változatban 2 %-ról lecsökkentették, válaszul a kormányzati szektoron kívüli, második pillért képező nyugdíjrendszerek 2007 áprilisától történő bejelentéséről szóló, 2004. márciusi Eurostat-határozat végrehajtására (4). Ez a módosítás pusztán technikai jellegű és az új cél megerősíti a változatlan szintű költségvetési terveket. A becslések szerint az államháztartási többlet 2008-ban némileg csökken 2007-hez képest, a GDP 3 %-áról 2,8 %-ra. Ezután az előrejelzések szerint az egyenleg fokozatosan növekszik, és 2010-ben eléri a 3,6 %-ot. A 2008-as gyengülés a kis és közepes jövedelemmel rendelkezők számára nyújtott nagyobb munkavállalói adókedvezmények miatti jelentős adócsökkentést tükrözi, amelyet csak részben finanszíroznak egyéb bevételnövelő és kiadáscsökkentő intézkedések. A programidőszak további részét illetően az előrejelzések változatlan politikán alapulnak, amely szerint mind a bevételi mind a kiadási hányad fokozatosan csökken. Tekintve a vártnál jobb 2006-os és 2007-es eredményeket, ezek a többlet-előrejelzések az összességében hasonló makrogazdasági háttér mellett jóval magasabbak, mint az előző változatban. Az elsődleges és a strukturális egyenleg nagyjából hasonlóan alakul, mint az államháztartási egyenleg.

(6)

A programban szereplő költségvetési előrejelzésekkel kapcsolatos kockázatok összességében kiegyensúlyozottnak tűnnek. Miközben a program szerint a programidőszakban a GDP növekedése az előrejelzések szerint fokozatosan csökken (5), az államháztartás szempontjából a növekedés összetétele mindenekelőtt a magánfogyasztás szilárd növekedéséből adódóan még mindig kedvező. A költségvetési előrejelzéseket részben támogatják továbbá a fent említett kiadási korlátoknak köszönhető jó eredmények, miközben az adóbevételre vonatkozó előrejelzések megalapozottnak tűnnek.

(7)

E kockázatértékelés alapján a programban szereplő költségvetési irányvonal lehetővé teszi, hogy a programidőszak alatt a terveknek megfelelően jelentős biztonsági tartalékkal teljesítsék a középtávú célkitűzést. A 2008-ban némileg gyengébb költségvetési egyenleget további strukturális reformok kísérik, amelyek célja, hogy az adóterhek csökkentése révén ösztönözzék a munkaerőpiacon való részvételt, ami így növeli a gazdaság növekedési potenciálját. Az alacsonyabb növekedést előrejelző legfrissebb adatok alapján 2008-ban a prociklikus költségvetési politikai irányvonal kockázata igen korlátozott. Ezenfelül 2008-ban a költségvetési helyzet romlása átmeneti lesz, mivel várhatóan nem gyűrűzik át a következő évekre.

(8)

Az államháztartás fenntarthatóságát tekintve Svédország összességében alacsony kockázattal szembesül. A svéd népesség elöregedésének a költségvetésre gyakorolt hosszú távú hatása alacsonyabb az EU átlagánál; a GDP-arányos nyugdíjkiadások az 1998-ban elfogadott nyugdíjreform tekintélyes kiadáscsökkentő hatása miatt várhatóan hosszú távon viszonylag stabilak maradnak. A program becslése szerint 2007-ben a tekintélyes elsődleges többletet tartalmazó költségvetési egyenleg hozzájárul a bruttó adósság csökkenéséhez. A terveknek megfelelően egy folyamatos többlettel rendelkező rendezett államháztartás fenntartása hozzájárulna az államháztartás fenntarthatóságával kapcsolatos kockázatok csökkentéséhez.

(9)

A konvergenciaprogram teljes mértékben összhangban van a nemzeti reformprogram 2007. októberi végrehajtási jelentésével. Mindenekelőtt mindkettő tartalmaz költségvetési intézkedéseket, amelyek célja a munkavállalás erősebb ösztönzése és a mukaerő-kínálat növelése. A közvetlen költségvetési hatást jelentő intézkedésekre összpontosítva 2008-ban a jövedelemadók további csökkentését tervezik, és szükség van mind a munkanélküli segélyek, mind a betegbiztosítási rendszer reformjára, azért, hogy jobban bevonhassák azokat az embereket, akik jelenleg kívül rekednek a munkaerőpiacon. Az aktualizált konvergenciaprogram a középtávú költségvetési stratégia szempontjából minőségileg is bemutatja a nemzeti reformprogram átfogó hatását, különös tekintettel a munkaerő-kínálat növelésének általánosságban az államháztartás egyenlegére és a gazdaság növekedési potenciáljára gyakorolt hatására.

(10)

A stabilitási és konvergenciaprogramok magatartási kódexében meghatározott adatszolgáltatási követelményeket illetően a program minden előírt adatot megad, és a nem kötelező adatok legtöbbjét is tartalmazza (6).