A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

A nem pénzügyi jelentéstételre vonatkozó iránymutatás: Az éghajlattal kapcsolatos információk jelentésére vonatkozó kiegészítés

(2019/C 209/01)

Fontos tájékoztatás Ez a közlemény a 2014/95/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) 2. cikke alapján készült abból a célból, hogy az érintett vállalkozásoknak segítséget nyújtson a nem pénzügyi információk releváns, hasznos, következetes és összehasonlíthatóbb közzétételéhez. Kiegészíti a Bizottság által a nem pénzügyi beszámolásra vonatkozóan 2017-ben elfogadott iránymutatást (C(2017)4234 final). Ez a közlemény nem kötelező iránymutatást tartalmaz, amely alapján nem keletkezik új jogszabályi kötelezettség. Amennyiben e közlemény értelmezi a 2014/95/EU irányelvet, a Bizottság álláspontja nem sértheti az irányelvre vonatkozóan az Európai Unió Bírósága által esetlegesen kiadott egyéb értelmezést. A jelen iránymutatást alkalmazó vállalkozások nemzetközi, uniós vagy nemzeti keretelvekre is támaszkodhatnak. E közlemény nem minősül technikai standardnak, így sem a nem pénzügyi kimutatást készítő szervezetek, sem az ilyen szervezet nevében eljáró vagy egyéb módon eljáró más felek nem hivatkozhatnak arra, hogy nem pénzügyi kimutatásaik megfelelnek a jelen dokumentumnak.

Tartalomjegyzék

1.

Bevezetés

2

1.1.

Miért van szükség az éghajlattal kapcsolatos információk közzétételére vonatkozó új iránymutatásra?

2

1.2.

Előnyök a jelentéstevő vállalkozások számára

3

2.

Hogyan kell alkalmazni ezeket az iránymutatásokat?

3

2.1.

Általános szempontok

3

2.2.

Lényegesség

4

2.3.

Éghajlattal kapcsolatos kockázatok, függőségek és lehetőségek

5

2.4.

A javasolt közzétételek szerkezete

8

2.5.

Az elismert beszámolási keretekkel és standardokkal való összhang

8

3.

Ajánlott közzétételek és további iránymutatás

8

3.1.

Üzleti modell

8

3.2.

Politikák és átvilágítási folyamatok

9

3.3.

Eredmények

10

3.4.

A legfőbb kockázatok és azok kezelése

11

3.5.

Kulcsfontosságú teljesítménymutatók

12

I. melléklet:

További iránymutatás bankok és biztosítók számára

21

II. melléklet:

A nem pénzügyi információk közzétételéről szóló irányelv követelményei és a TCFD által ajánlott közzétételek megfeleltetése

29

1.   BEVEZETÉS

1.1.   Miért van szükség az éghajlattal kapcsolatos információk közzétételére vonatkozó új iránymutatásra?

Az éghajlatváltozásról szóló 2015. évi Párizsi Megállapodás, az ENSZ fenntartható fejlődési céljai és az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület 2018. októberi különjelentése az üvegházhatást okozó gázok (ÜHG) kibocsátásának csökkentésére, valamint az alacsony szén-dioxid-kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes gazdaság megteremtésére irányuló, haladéktalan és határozott fellépésre szólít fel. Az EU ambiciózus célokat tűzött ki 2030-ra vonatkozóan az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, a megújuló energia és az energiahatékonyság tekintetében (2), és jóváhagyta a földhasználatból eredő üvegházhatásúgáz-kibocsátásra vonatkozó szabályokat, valamint a személygépkocsikra és teherautókra vonatkozó kibocsátási célokat. 2018-ban a Bizottság közzétette a 2050-re megvalósítandó hosszú távú stratégiai jövőképét egy virágzó, modern, versenyképes és klímasemleges gazdaságról. (3)

A vállalkozások és a pénzügyi intézmények döntő szerepet játszanak a karbonszegény és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes gazdaságra való átállásban. Egyrészt, az Unió 2030-as energia- és éghajlatpolitikai céljainak megvalósításához már most további 180 milliárd EUR összegű éves beruházásra van szükség, és újabb forrásokat kell felhasználni a klímasemlegesség 2050-ig történő eléréséhez. E beruházások nagy része jelentős üzleti lehetőségeket hordoz, ugyanakkor a finanszírozás túlnyomó részét magántőkéből kell fedezni. Másrészt fontos, hogy a vállalkozások és a pénzügyi intézmények jobban megértsék és kezeljék a vállalkozási tevékenységük káros éghajlati hatásaiból eredő kockázatokat, valamint azokat a kockázatokat, amelyeket az éghajlatváltozás jelent vállalkozásuk számára. 2017-ben az időjáráshoz köthető katasztrófák 283 milliárd EUR, vagyis rekordösszegű gazdasági kárt okoztak, és 2100-ra az európai lakosság akár kétharmadát is érinthetik a mai 5 %-hoz képest. Az éghajlattal kapcsolatos információk vállalkozások általi közzétételének javítása hozzájárulhat a 2015–2030-as időszakra szóló sendai katasztrófakockázat-csökkentési keret végrehajtásához, amely szorgalmazza, hogy a kormányok értékeljék, rögzítsék és osszák meg a katasztrófák okozta veszteségeiket, és a nyilvánosság előtt számoljanak el azokkal.

2018 márciusában a Bizottság közzétette a fenntartható növekedés finanszírozásáról szóló cselekvési tervet azzal a céllal, hogy a tőkét a fenntarthatóbb befektetések felé irányítsa át, kezelje az éghajlatváltozásból eredő pénzügyi kockázatokat, valamint egyéb környezeti és társadalmi problémákat, továbbá hogy előmozdítsa az átláthatóságot és a hosszú távú szemléletet a pénzügyi és gazdasági tevékenységek terén. (4) Az éghajlattal kapcsolatos információk vállalkozások általi közzétételére vonatkozó új iránymutatás nyilvánosságra hozatala a cselekvési terv részét képezi.

A cselekvési terv számos más intézkedése bizonyos mértékben attól függ, hogy a vállalkozások a fenntarthatósággal összefüggésben megfelelő információkat tesznek-e közzé. Ide tartoznak például a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret (taxonómia) létrehozására (5), az intézményi befektetők és eszközkezelők fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételeire (6), valamint az ÜHG-kibocsátó eszközök referenciamutatóira (7) vonatkozó rendeletjavaslatok.

Amennyiben a befektetést befogadó vállalkozások nem bocsátanak rendelkezésre elegendő, megbízható és összehasonlítható információt a fenntarthatósággal összefüggésben, a pénzügyi szektor nem tudja a tőkeáramlást hatékonyan olyan beruházások felé irányítani, amelyek megoldást jelentenek az előttünk álló fenntarthatósági válságokra, és nem tudja hatékonyan azonosítani és kezelni az e válságokból eredő befektetési kockázatokat.

Az elmúlt években sokat javult az éghajlattal kapcsolatos információk vállalkozások általi közzététele. Mindazonáltal még mindig vannak jelentős hiányosságok és a befektetők, valamint egyéb érdekeltek igényeinek való megfelelés érdekében sürgősen javítani kell a közzétett információk mennyiségét, minőségét és összehasonlíthatóságát.

2017 júniusában a G20-ak Pénzügyi Stabilitási Tanácsa által létrehozott, az éghajlattal kapcsolatos pénzügyi közzétételekkel foglalkozó munkacsoport (TCFD) ajánlásokat tett közzé, hogy ösztönözze a pénzügyi intézményeket és a nem pénzügyi vállalkozásokat az éghajlattal kapcsolatos kockázatokra és lehetőségekre vonatkozó információk közzétételére. (8) A TCFD-ajánlások széles körben kötelező érvényű iránymutatásnak minősülnek a pénzügyi szempontból lényeges, éghajlattal kapcsolatos információkra vonatkozó jelentéstétellel összefüggésben, és a Bizottság arra ösztönzi a vállalkozásokat, hogy hajtsák végre azokat. Világszerte számos ország kormánya és pénzügyi szabályozási hatóságai juttatták kifejezésre, hogy támogatják az ajánlásokat, és beépítik azokat iránymutatásaikba és szakpolitikai elveikbe. Példaként említhető Ausztrália, Kanada, Hongkong, Japán, Szingapúr és Dél-Afrika, valamint egyes uniós tagállamok.

Ez a kiegészítés magában foglalja a TCFD ajánlásait, és olyan iránymutatást ad a vállalkozásoknak, amely összhangban van a nem pénzügyi információk közzétételéről szóló irányelvvel és a TCFD ajánlásaival.

A Bizottság által 2018 júniusában kijelölt, fenntartható finanszírozással foglalkozó technikai szakértői csoport ajánlásokat dolgozott ki az éghajlattal kapcsolatos információk közzétételére vonatkozóan; ez az iránymutatás ezekre az ajánlásokra épül. Ez az iránymutatás figyelembe veszi a fenntartható finanszírozással foglalkozó technikai szakértői csoport ajánlásaival kapcsolatban az érdekelt felektől kapott visszajelzéseket, valamint az Európai Bizottság szolgálatai által 2019. február–márciusban végzett célzott online konzultáció eredményeit (9).

1.2.   Előnyök a jelentéstevő vállalkozások számára

Az éghajlattal kapcsolatos információk közzétételének javítása a jelentéstevő vállalkozás szempontjából is számos előnnyel járhat:

—	a tudatosság és a tájékozottság javulása a vállalkozáson belül az éghajlattal kapcsolatos kockázatokkal és lehetőségekkel összefüggésben, jobb kockázatkezelés, megalapozottabb döntéshozatal és stratégiai tervezés,

—	sokrétűbb befektetői bázis és potenciálisan alacsonyabb tőkeköltségek, például aktívan kezelt befektetési portfóliókba vagy fenntarthatóságra összpontosító indexekbe történő bevonás révén, illetve a kötvénykibocsátás esetében jobb hitelminősítés, bankhitel esetén kedvezőbb hitelképességi értékelés,

—	konstruktívabb párbeszéd az érdekeltekkel, mindenekelőtt a befektetőkkel és a részvényesekkel,

—	a vállalkozás hírnevének javulása és a működésre feljogosító társadalmi felhatalmazás fenntartása.

2.   HOGYAN KELL ALKALMAZNI EZEKET AZ IRÁNYMUTATÁSOKAT?

2.1.   Általános szempontok

A vállalkozásoknak ezt a kiegészítést a nem pénzügyi információk közzétételéről szóló (2014/95/EU) irányelvet átültető releváns nemzeti jogszabályokkal, és szükség esetén magának az irányelvnek a szövegével együtt kell értelmezniük.

Figyelembe kell venniük továbbá a Bizottság által 2017 júniusában közzétett, a nem pénzügyi információk közzétételére vonatkozó nem kötelező iránymutatást (10) is, amely 6 fő elvet tartalmaz a nem pénzügyi információk megfelelő közzétételével kapcsolatban, konkrétan, hogy a közzétett információk legyenek: 1. lényegesek; 2. tárgyilagosak, elfogulatlanok és érthetők; 3. átfogóak, de tömörek; 4. stratégiai és előretekintő jellegűek (11); 5. az érdekeltekre irányulóak; valamint 6. konzisztensek és koherensek. Ezek az elvek és a nem kötelező iránymutatások egyéb szakaszai értelemszerűen alkalmazandók erre a kiegészítésre.

A vállalkozásoknak érdemes továbbá elolvasniuk az éghajlattal kapcsolatos pénzügyi közzétételekkel foglalkozó munkacsoport ajánlásait, és ha releváns, a pénzügyi ágazatra, valamint az energia, a közlekedés, az anyagok és épületek, a mezőgazdaság, az élelmiszer- és az erdészeti termékek ágazataiban működő vállalkozásokra vonatkozó kiegészítő iránymutatást (12).

A 2017-ben közzétett általános iránymutatásokhoz hasonlóan ez az éghajlattal kapcsolatos közzétételre vonatkozó kiegészítés sem kötelező erejű. A vállalkozások az éghajlattal kapcsolatos információk közzétételéhez alternatív megközelítéseket is választhatnak, feltéve, hogy teljesítik a jogi követelményeket.

Ez az iránymutatás figyelembe veszi, hogy az éghajlattal kapcsolatos információk közzétételének tartalma vállalkozásról vállalkozásra számos tényező okán eltérhet, beleértve a tevékenység ágazatát, a földrajzi elhelyezkedést, valamint az éghajlattal kapcsolatos kockázatok és lehetőségek jellegét és mértékét.

Az éghajlattal kapcsolatos közzététel terén gyorsan változnak a módszerek és a bevált gyakorlatok. Ez az iránymutatás ezért figyelembe veszi, hogy rugalmas megközelítésre van szükség. A vállalkozásoknak és más szervezeteknek ezen iránymutatás tartalmán túlmenően is határozottan törekedniük kell az innováció folytatására és az éghajlattal kapcsolatos közzététel további javítására. A vállalkozásoknak emellett biztosítaniuk kell, hogy az éghajlattal kapcsolatos közzétételt a legújabb tudományos eredményekkel összhangban rendszeresen frissítsék.

Ezen iránymutatásnak nem az a célja, hogy az éghajlattal kapcsolatos különálló közzétételt ösztönözze. Azt kívánja előmozdítani, hogy a vállalkozások az éghajlattal kapcsolatos információkat jelentéseikben megfelelően beillesszék a pénzügyi és a nem pénzügyi információk közé.

A nem pénzügyi információk közzétételéről szóló irányelv szerint a nem pénzügyi kimutatás alapértelmezett helye a vállalkozás vezetésének beszámolója, jóllehet számos tagállam választotta azt a lehetőséget, hogy vállalkozásaik külön jelentésben is közzétehetik nem pénzügyi kimutatásukat. A TCFD azt javasolja, hogy az általa ajánlott közzétételeket foglalják bele a vállalkozás fő „éves pénzügyi adatbejelentéseibe” (13).

A vállalkozásoknak mindenképpen törekedniük kell annak biztosítására, hogy az éghajlattal kapcsolatos információk a megcélzott felhasználók számára könnyen hozzáférhetők legyenek. Ha a vállalkozások más jelentésekre vagy dokumentumokra kereszthivatkozásokkal utalnak, azt egyszerűen és felhasználóbarát módon kell megtenni, például azon gyakorlati szabály alkalmazásával, hogy a jelentésből legfeljebb egy kattintással el lehet jutni a külső hivatkozáshoz.

Ezt az iránymutatást a nem pénzügyi információk közzétételéről szóló irányelv hatálya alá tartozó vállalkozások általi felhasználásra szánták (14). Ugyanakkor hasznos lehet más olyan vállalkozások számára is, amelyek éghajlattal kapcsolatos információkat kívánnak közzétenni.

2.2.   Lényegesség

A nem pénzügyi információk közzétételéről szóló irányelv értelmében a vállalkozásoknak közzé kell tenniük környezetvédelmi, szociális és foglalkoztatási kérdésekre, az emberi jogok tiszteletben tartására, a megvesztegetés és a korrupció kérdéseire vonatkozó információkat a vállalkozás fejlődésének, teljesítményének, helyzetének és tevékenységei hatásának megértéséhez szükséges mértékben (15). Az éghajlattal kapcsolatos információk a környezetvédelmi kérdések kategóriájába tartozónak tekinthetők.

Amint az a Bizottság 2017. évi, a nem pénzügyi információk közzétételére vonatkozó nem kötelező iránymutatása is jelzi, „[a vállalkozás] tevékenységei hatásának” említése a nem pénzügyi információk lényegességének értékelésekor figyelembe veendő új elemet vezetett be. Valójában a nem pénzügyi információk közzétételéről szóló irányelv kettős lényegességi perspektívával rendelkezik:

—

A vállalkozás „fejlődésének, teljesítményének [és] helyzetének” említése a pénzügyi lényegességre utal, amely tágabb értelemben a vállalkozás értékét befolyásolja. Az éghajlattal kapcsolatos információkat akkor kell közzétenni, ha az a vállalkozás fejlődésének, teljesítményének és helyzetének megértéséhez szükséges. Ez jellemzően leginkább a befektetők szempontjából érdekes perspektíva.

—

A „[vállalkozás] tevékenységei hatásának” említése a környezetvédelmi és szociális lényegességre utal. Az éghajlattal kapcsolatos információkat akkor kell közzétenni, ha az a vállalkozás külső hatásainak megértéséhez szükséges. Ez jellemzően leginkább a polgárok, fogyasztók, munkavállalók, üzleti partnerek, közösségek és civil szervezetek szempontjából érdekes perspektíva. Azonban egyre több befektetőnek kell ismernie a befektetést befogadó vállalkozás éghajlati hatásait, hogy jobban megértsék és mérni tudják befektetési portfólióik éghajlati hatásait.

A vállalkozásoknak fontolóra kell venniük az ebben az iránymutatásban javasolt közzétételek alkalmazását, ha úgy döntenek, hogy e két perspektíva bármelyikéből lényeges kérdésnek tűnik az éghajlat.

Ez a két kockázati perspektíva bizonyos esetekben már most is átfedi egymást, és a jövőben ez egyre nagyobb valószínűséggel fog előfordulni. Ahogyan a piacok és a közpolitikák az éghajlatváltozásra reagálva változnak, úgy a vállalkozások éghajlatra gyakorolt pozitív és/vagy negatív hatásai egyre inkább olyan üzleti lehetőségekké és/vagy kockázatokká válnak, amelyek pénzügyileg lényegesek.

A nem pénzügyi információk közzétételéről szóló irányelv lényegességi perspektívája mind a pénzügyi, mind a környezetvédelmi és szociális lényegességre kiterjed, míg a TCFD csak a pénzügyi lényegességi perspektívával foglalkozik.

1. ábra

A nem pénzügyi információk közzétételéről szóló irányelv kettős lényegességi perspektívája az éghajlattal kapcsolatos információk közzététele összefüggésében

Az éghajlattal kapcsolatos információk lényegességének értékelésekor a vállalkozásoknak hosszabb időtávot kell figyelembe venniük, mint hagyományosan a pénzügyi információk esetében. Ajánlatos, hogy a vállalkozások ne vonják le idejekorán azt a következtetést, hogy az éghajlat nem lényeges kérdés, csupán azért, mert egyes éghajlattal kapcsolatos kockázatok jellegükből adódóan hosszú távúnak tűnnek.

Az éghajlattal kapcsolatos információk lényegességének értékelésekor a vállalkozásoknak figyelembe kell venniük a teljes értékláncukat, upstream és downstream is az ellátási láncban.

Tekintettel az éghajlatváltozás rendszerszintű és mindenütt jelenlévő hatásaira, az irányelv hatálya alá tartozó vállalkozások többsége valószínűleg arra a következtetésre jut, hogy az éghajlat lényeges kérdés. Célszerű, hogy azok a vállalkozások, amelyek következtetése szerint az éghajlat nem lényeges kérdés, mérlegeljék egy, a következtetés indokait ismertető nyilatkozat készítését.

2.3.   Éghajlattal kapcsolatos kockázatok, függőségek és lehetőségek

Éghajlattal kapcsolatos kockázatok

A nem pénzügyi információk közzétételéről szóló irányelv értelmében az éghajlattal kapcsolatos információknak a szükséges mértékben magukban kell foglalniuk mind a vállalkozás fejlődésének, teljesítményének és helyzetének az éghajlatváltozásból eredő legfőbb kockázatait, mind a vállalkozás tevékenységéből eredően az éghajlatra gyakorolt negatív hatás legfőbb kockázatait. Az ebben az iránymutatásban javasolt közzétételek mindkettő említett kockázati perspektívát tükrözik.

Ha a szöveg másként nem rendelkezik, a kockázatra való hivatkozások úgy értendők, hogy magukban foglalják mind a vállalkozásra gyakorolt negatív hatások kockázatát (átállási kockázatok és fizikai kockázatok – lásd lejjebb), mind az éghajlatra gyakorolt negatív hatások kockázatát.

Mind a két típusú kockázat – a vállalkozásra gyakorolt negatív hatások kockázata és az éghajlatra gyakorolt negatív hatások kockázata – eredhet a vállalkozás saját műveleteiből és előfordulhat az értékláncban bárhol, az ellátási láncban upstream és downstream is.

1)   Az éghajlatra gyakorolt negatív hatások kockázata

Néhány példa az éghajlatra gyakorolt negatív hatások kockázatára:

—	Egy vállalkozás ipari termelőlétesítménye közvetlenül kibocsáthat üvegházhatást okozó gázokat (ÜHG) a légkörbe.

—	A vállalkozás által a tevékenységei működtetéséhez vásárolt energiát fosszilis tüzelőanyagokból állíthatták elő.

—	A vállalkozás által előállított termékhez fosszilis tüzelőanyagok fogyasztására lehet szükség, például a benzinnel vagy dízellel működő autók esetében.

—

A vállalkozás által felhasznált anyagok előállítása az értékláncban upstream ÜHG-kibocsátást eredményezhet. Ez olyan vállalkozásoknál fordulhat elő, amelyek olyan anyagokat használnak fel termelési folyamataikban, mint például a cement vagy az alumínium. Ugyanígy egy erdészeti vagy mezőgazdasági termékeket előállító vagy feldolgozó vállalkozás többek között az élelmiszerek, ruházati cikkek vagy fafeldolgozó iparágak ágazatában potenciálisan, közvetlenül vagy közvetve földhasználat-változást idézhet elő, beleértve az erdőirtást és az erdőpusztulást, valamint a kapcsolódó ÜHG-kibocsátást.

2)   A vállalkozásra gyakorolt negatív hatások kockázata

Az éghajlatváltozásnak a vállalkozás pénzügyi teljesítményét érintő kockázatait fizikai vagy átállási kockázatként lehet besorolni (16).

Az átállási kockázatok a vállalkozást érintő olyan kockázatok, amelyek a karbonszegény és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes gazdaságra való átállásból erednek. Ezek magukban foglalják a következőket:

—	Politikai kockázatok, például energiahatékonysági követelmények, a fosszilis tüzelőanyagok árát emelő szén-dioxid-árazási mechanizmusok, vagy a fenntartható földhasználatot ösztönző politikák következtében.

—	Jogi kockázatok, például az éghajlatra gyakorolt káros hatások elkerülésének vagy minimalizálásának elmulasztása miatt, vagy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás elmulasztása miatt felmerülő jogviták kockázata.

—	Technológiai kockázatok, például ha egy, az éghajlatra kevésbé káros hatással lévő technológia egy, az éghajlatra károsabb technológia helyébe lép.

—	Piaci kockázatok, például ha a fogyasztók és vállalati ügyfelek választási lehetőségei az éghajlatot kevésbé károsító termékek és szolgáltatások felé tolódnak el.

—	Hírnévvel kapcsolatos (reputációs) kockázatok, például nehéz megnyerni és megtartani az ügyfeleket, munkavállalókat, üzleti partnereket és befektetőket, ha a vállalkozásról az terjed el, hogy károsítja az éghajlatot.

Általánosságban elmondható, hogy egy olyan vállalkozás, amely nagyobb negatív hatást gyakorol az éghajlatra, jobban ki lesz téve az átállási kockázatoknak.

A fizikai kockázatok a vállalkozást érintő olyan kockázatok, amelyek az éghajlatváltozás fizikai hatásaiból erednek. (17) Ezek magukban foglalják a következőket:

—	Akut fizikai kockázatok, amelyek konkrét eseményekből erednek, különösen időjáráshoz kapcsolódó olyan eseményekből, mint a viharok, áradások, tüzek vagy hőhullámok, amelyek károsíthatják a termelőlétesítményeket és megszakíthatják az értékláncokat.

—	Krónikus fizikai kockázatok, amelyek az éghajlat hosszabb távú változásaiból erednek, mint például a hőmérséklet-változások, az emelkedő tengerszintek, a csökkenő vízkészletek, a biológiai sokféleség csökkenése, valamint a föld és a talaj termőképességének változása.

Egy vállalkozás fizikai kockázatoknak való kitettsége nem függ közvetlenül attól, hogy a vállalkozás negatív hatással van-e az éghajlatra.

A természeti, humán és társadalmi tőkétől való függőség

Számos vállalkozás függ természeti tőkétől (18). Ha magát a természeti tőkét veszélyezteti az éghajlatváltozás, akkor a vállalkozás éghajlattal kapcsolatos kockázatoknak lesz kitéve, mindenekelőtt fizikai kockázatoknak. A vállalkozásoknak ezért gondosan mérlegelniük kell a természeti tőkétől való függőségüket, amikor az éghajlattal kapcsolatos kockázataikat azonosítják és azokról beszámolnak. Egy mezőgazdasági termelő vállalkozás például függhet többféle természeti tőkétől, mint például a víz, a biológiai sokféleség, valamint a föld és a talaj termőképessége, melyek mindegyike érzékeny az éghajlatváltozásra. Egy ilyen vállalkozástól várható lenne, hogy kifejti ezeket a függőségeket az éghajlattal kapcsolatos kockázatai közzétételekor.

Számos vállalkozás függ a humán és társadalmi tőkétől is, úgy mint a munkavállalók készségei és motivációja, és a külső érdekeltek vállalkozással kapcsolatos bizalmának foka. A vállalkozásoknak megfelelően integrálniuk kell a humán és társadalmi tőkére vonatkozó információkat az éghajlattal kapcsolatos kérdésekről szóló beszámolójukra. A munkavállalók például kritikusan személhetik az innovatív, karbonszegény termékek és szolgáltatások kifejlesztését.

Éghajlattal kapcsolatos lehetőségek

Azok a vállalkozások, amelyek az éghajlatváltozás mérsékléséhez vagy az ahhoz való alkalmazkodáshoz hozzájáruló termékeket és szolgáltatásokat kínálnak, az éghajlattal kapcsolatos kockázatokat gyakran lehetőséggé tudják alakítani.

Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás az éghajlatváltozás káros hatásainak előrejelzését és az általuk okozott károk megelőzésére vagy minimalizálására szolgáló megfelelő intézkedések meghozatalát jelenti. Magában foglal olyan üzleti lehetőségeket, mint a szűkös vízkészletek hatékonyabb felhasználását lehetővé tevő új technológiák, vagy új árvízvédelmi létesítmények építése.

Az éghajlatváltozás mérséklése az ÜHG-kibocsátások csökkentésére vagy megelőzésére irányuló erőfeszítésekre utal. A mérsékléssel kapcsolatos üzleti lehetőségek közé tartozhat a megújuló energia vagy az energiahatékonyabb épületek és közlekedési rendszerek kifejlesztése.

A fenntartható gazdasági tevékenységek taxonómiája, amelyet a Bizottság a fenntartható növekedés finanszírozására vonatkozó cselekvési terv részeként javasolt, az éghajlattal kapcsolatos lehetőségek azonosítására és osztályozására irányul.

A 2. ábra bemutatja az éghajlattal kapcsolatos kockázatok és lehetőségek közötti kapcsolatot.

2. ábra

Éghajlattal kapcsolatos kockázatok és lehetőségek

Éghajlattal kapcsolatos kockázatok és lehetőségek a teljes értékláncban

Az éghajlattal kapcsolatos kockázataik, függőségeik és lehetőségeik közzétételekor a vállalkozásoknak – ha releváns és arányos – figyelembe kell venniük a teljes értékláncukat, upstream és downstream. A gyártási tevékenységeket végző vállalkozások esetében ez azt jelenti, hogy olyan termékéletciklus-megközelítést alkalmaznak, amely egyaránt figyelembe veszi az éghajlattal kapcsolatos kérdéseket az ellátási láncban és a nyersanyagok beszerzésében, valamint a termék használata során, és a termék élettartamának végén is. A szolgáltatást – többek között pénzügyi szolgáltatást – nyújtó vállalkozásoknak szintén figyelembe kell majd venniük az általuk támogatott vagy lehetővé tett tevékenységek éghajlati hatásait.

Ha az értékláncba kkv-k is tartoznak, a vállalkozásoknak igyekezniük kell támogatni őket a szükséges információk megadásában.

2.4.   A javasolt közzétételek szerkezete

Ez az iránymutatás a nem pénzügyi információk közzétételéről szóló irányelvben felsorolt öt beszámolási terület mindegyike tekintetében javaslatot tesz éghajlattal kapcsolatos információk közzétételére: a) üzleti modell, b) politikák és átvilágítás, c) a politikák eredménye, d) legfőbb kockázatok és kockázatkezelés, valamint e) kulcsfontosságú teljesítménymutatók.

Az iránymutatás minden beszámolási területen meghatároz bizonyos számú ajánlott közzétételt. A vállalkozásnak az ajánlott közzétételek alkalmazását a vállalkozás fejlődésének, teljesítményének, helyzetének és tevékenységei hatásának megértéséhez szükséges mértékben kell mérlegelnie.

Az egyes beszámolási területeken ajánlott közzétételek után további iránymutatás található. Ez a további iránymutatás olyan részletesebb információk megadására tesz javaslatot, amelyeknek az ajánlott közzétételekbe való belefoglalását a vállalkozások mérlegelhetik. Emellett az I. melléklet további iránymutatást tartalmaz a bankok és biztosítók számára.

Amikor arról döntenek, hogy használják-e és milyen mértékben az ajánlott közzétételeket és a további iránymutatásban, beleértve az I. mellékletben a bankokra és biztosítókra vonatkozó további iránymutatásban foglalt részletesebb javaslatokat, a vállalkozásoknak figyelembe kell venniük a Bizottság 2017. évi, a nem pénzügyi információk közzétételére vonatkozó nem kötelező iránymutatásában foglalt, a nem pénzügyi információk megfelelő közzétételével kapcsolatos elveket, köztük azokat, melyek szerint a közzétett információk: lényegesek; tárgyilagosak, elfogulatlanok, érthetők; továbbá átfogóak, de tömörek.

A vállalkozás által azonosított, éghajlattal kapcsolatos kockázatok és lehetőségek mértéke fontos tényező lesz annak eldöntésekor, hogy használják-e az ajánlott közzétételeket és a további iránymutatást, és milyen mértékben.

2.5.   Az elismert beszámolási keretekkel és standardokkal való összhang

A vállalkozásoknak törekedniük kell arra, hogy a széles körben elfogadott beszámolási standardokkal és keretekkel összhangban tegyék közzé az információkat, hogy azokat az érdekelt feleik a lehető legjobban össze tudják hasonlítani. Az uniós és globális szintű konvergencia elősegítése érdekében ez az iránymutatás számos elismert beszámolási keretre és standardra hivatkozik.

Mindenekelőtt magában foglalja az éghajlattal kapcsolatos pénzügyi tájékoztatással foglalkozó munkacsoport (TCFD) által ajánlott közzétételeket, amelyek maguk is összhangban állnak más főbb keretrendszerekkel. A TCFD által ajánlott közzétételeket külön megjelöli ez az iránymutatás. A II. melléklet a nem pénzügyi információk közzétételéről szóló irányelv követelményei és a TCFD által ajánlott közzétételek közötti megfelelést mutatja be.

A TCFD mellett ez az iránymutatás különösen figyelembe veszi a Global Reporting Initiative (GRI), a CDP (Carbon Disclosure Project, széndioxidkibocsátás-közzétételi projekt), az éghajlatváltozással kapcsolatos információk közzétételére vonatkozó normákkal foglalkozó testület (Climate Disclosure Standards Board – CDSB), a Sustainability Accounting Standards Board (SASB, fenntarthatósági beszámolási standardokkal foglalkozó testület) és a Nemzetközi Integrált Jelentéstételi Tanács (IIRC) által kidolgozott standardokat és keretrendszereket, valamint az EU környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerét (EMAS) (19).

3.   AJÁNLOTT KÖZZÉTÉTELEK ÉS TOVÁBBI IRÁNYMUTATÁS

3.1.   Üzleti modell

Nagyon fontos, hogy az érdekelt felek megértsék a vállalkozás nézőpontját arról, hogy az éghajlatváltozás miként van hatással üzleti modelljére és stratégiájára, valamint hogy saját tevékenységei hogyan hatnak az éghajlatra rövid, közép- és hosszú távon. Ahhoz, hogy a vállalkozások megfelelően számoljanak be az éghajlattal kapcsolatos kérdésekről, hosszabb távú perspektívából kell kiindulniuk, mint általában a pénzügyi beszámolás során.

A vállalkozás éghajlattal kapcsolatos kockázatai és lehetőségei tevékenységének típusától, földrajzi elhelyezkedésétől és a karbonszegény és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes gazdaságra való átállásban elfoglalt helyétől függnek majd.

Ahhoz, hogy az éghajlatváltozás potenciális hatásait megfelelően építsék be tervezési folyamataikba, a vállalkozásoknak végig kell gondolniuk, hogy az éghajlattal kapcsolatos kockázatok és lehetőségek hogyan változhatnak, és különböző körülmények között milyen üzleti hatásaik lehetnek. E hatások felmérésének egyik módja a forgatókönyv-elemzés alkalmazása.

Azok a vállalkozások, amelyek az éghajlatváltozás összefüggésében nem gondolják át megfelelően üzleti modelljüket és stratégiájukat, negatív hatással lehetnek az éghajlatra, és ugyanakkor negatív hatásokat tapasztalhatnak a vállalkozásukban is, ami érintheti például az eredménykimutatásukat, finanszírozásukat, a jövőbeli szabályozási terheket és a működési engedélyüket. Másrészről az éghajlattal kapcsolatos új lehetőségek azonosítása erősítheti a vállalkozás üzleti modelljét és nyereségkilátásait.

1. táblázat

Az üzleti modellre vonatkozó közzététel

Ismertesse az éghajlattal kapcsolatos kockázatok és lehetőségek által a vállalkozás üzleti modelljére, stratégiájára és pénzügyi tervezésére gyakorolt hatást. [A TCFD stratégiára vonatkozó ajánlásának b) pontja]

Ismertesse, hogy a vállalkozás üzleti modellje milyen pozitív és negatív hatást gyakorolhat az éghajlatra.

Ismertesse a vállalkozás üzleti modelljének és stratégiájának ellenálló képességét, különböző időtávokon különböző éghajlattal kapcsolatos forgatókönyveket figyelembe véve, beleértve legalább egy 2 °C vagy annál kisebb hőmérséklet-változást, és egy 2 °C-nál nagyobb hőmérséklet-változást tartalmazó forgatókönyvet (20). [A TCFD stratégiára vonatkozó ajánlásának c) pontja]

További iránymutatás:

—	Ismertesse a vállalkozás üzleti modelljében és stratégiájában az átállás és a fizikai kockázatok kezelése, és az éghajlattal kapcsolatos lehetőségek kihasználása érdekében tett változtatásokat.

—	Ismertesse a vállalkozás éghajlatváltozás által veszélyeztett természeti tőkétől, például víztől, földtől, ökoszisztémáktól vagy a biológiai sokféleségtől való függőségét.

—	Ismertesse, hogy a vállalkozás üzleti modelljében és stratégiájában az éghajlatváltozás mérséklése és/vagy az ahhoz való alkalmazkodás miatt tett változtatások hogyan módosítják a vállalkozás humántőkeigényét.

—	Ismertesse az erőforrás-hatékonysághoz és a költségmegtakarításhoz, az alacsony kibocsátású energiaforrások bevezetéséhez, új termékek és szolgáltatások kifejlesztéséhez, új piacokhoz való hozzáféréshez és az értéklánc mentén az ellenálló képesség kiépítéséhez kapcsolódó lehetőségeket.

—	Írja le a forgatókönyvek kiválasztásának módját.

—	Ismertesse, hogy a vállalkozás tevékenységei hogyan járulnak hozzá az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása révén az éghajlatváltozáshoz például az erdőirtáson, az erdőpusztuláson vagy a földhasználat megváltozásán keresztül.

3.2.   Politikák és átvilágítási folyamatok

Az irányítási és kontrollrendszerek kulcsfontosságúak ahhoz, hogy az érdekelt felek megértsék egy vállalkozás éghajlattal kapcsolatos kérdéseket érintő megközelítésének megalapozottságát. Az igazgatóság és a vezetés szerepvállalásával kapcsolatos információk, különösen az éghajlatváltozással kapcsolatos feladatköreik tájékoztatásul szolgálnak az érdekelt feleknek a vállalat éghajlattal kapcsolatos kérdéseket illető tudatosságának szintjéről. Az igazgatóság szerepének leírásakor a vállalat hivatkozhat bármely vállalatirányítási nyilatkozatra, amelyet közzé kell tennie.

Az érdekelt feleket érdekelhetik továbbá a vállalkozás politikái és a kapcsolódó célok, amelyek bizonyítják az éghajlatváltozás mérséklése és az ahhoz való alkalmazkodás iránti elkötelezettségét, valamint érdekelhetik őket az átvilágítási folyamatok. Ez segíti az érdekelt feleket abban, hogy megértsék, a vállalkozás képes úgy irányítani tevékenységét, hogy minimalizálja az éghajlattal kapcsolatos kockázatokat, korlátozza az éghajlatra gyakorolt negatív hatásokat és az értéklánc egészére kiterjedően maximalizálja a pozitív hatásokat.

Az éghajlattal kapcsolatos témákat érintő politikák és folyamatok lehetnek más politikáktól és operatív folyamatoktól elkülönültek, vagy azokba integráltak. Például az éghajlatot figyelembe vevő átvilágítási folyamatokat be lehet építeni a vállalkozás kockázatkezelési keretrendszerébe. A vállalkozás adott esetben fontosnak tarthatja, hogy elmagyarázza az éghajlattal kapcsolatos kérdések kezelésére vonatkozó megközelítését, és e megközelítés választásának indokait.

2. táblázat

A politikákra és az átvilágítási folyamatokra vonatkozó közzététel

Ismertesse a vállalkozás éghajlattal kapcsolatos politikáit, beleértve az éghajlatváltozás mérséklésével vagy az ahhoz való alkalmazkodással kapcsolatos politikákat.

Ismertesse a vállalkozás által politikái keretében meghatározott, éghajlattal kapcsolatos célokat, különösen az ÜHG-kibocsátási célokat, és hogy a vállalkozás céljai hogyan viszonyulnak a nemzeti és nemzetközi célokhoz, mindenekelőtt a Párizsi Megállapodáshoz.

Ismertesse az éghajlattal kapcsolatos kockázatok és lehetőségek igazgatóság általi felügyeletét. [A TCFD irányításra vonatkozó ajánlásának a) pontja]

Ismertesse a vezetésnek az éghajlattal kapcsolatos kockázatok és lehetőségek felmérésében és kezelésében betöltött szerepét, és magyarázza el a megközelítés okait. [A TCFD irányításra vonatkozó ajánlásának b) pontja]

További iránymutatás:

—	Ismertesse a vállalkozás értékláncon belüli, éghajlattal kapcsolatos kérdésekben való szerepvállalását, és fejtse ki, hogyan működik együtt az upstream és downstream partnerekkel az éghajlatváltozás mérséklésének és/vagy az ahhoz való alkalmazkodásnak az elősegítése érdekében.

—	Fejtse ki, hogy az éghajlattal kapcsolatos kérdések hogyan épülnek be a vállalkozás operatív döntéshozatali folyamataiba.

—	Ismertesse a vállalkozás éghajlattal kapcsolatos kérdéseket érintő közpolitikai szerepvállalását, beleértve bármely releváns szervezetbeli vagy érdekcsoportbeli tagságot.

—	Ismertesse, hogy a vállalkozás hozzáfér-e, hogyan és milyen szinten (különösen igazgatói vagy vezetői szinten) az éghajlattal kapcsolatos szakértelemhez, akár saját belső kapacitásából és/vagy külső forrásokból.

—

Ismertesse az éghajlattal kapcsolatos munkavállalói politikákat, például a karbonszegény technológiákra való átálláshoz szükséges készségekbe történő beruházásokat, vagy olyan intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a munkavállalók biztonságosan végezhessék feladataikat a változó éghajlat mellett.

—	Ismertesse, hogy a vállalkozás javadalmazási politikája figyelembe veszi-e, és hogyan az éghajlattal kapcsolatos teljesítményt, beleértve a meghatározott célokhoz viszonyított teljesítményt.

—	Ismertesse a vállalkozás által politikái részeként meghatározott, energiával kapcsolatos célokat (lásd a 3.5. szakaszt).

—	Magyarázza el a vállalkozás által használt, éghajlattal kapcsolatos célok kiválasztásának indokait.

—	A földhasználati ágazat esetében ismertesse az ÜHG-nyelőkhöz kapcsolódó célokat.

3.3.   Eredmények

Az éghajlattal kapcsolatos szakpolitikai eredmények közzététele segít az érdekelteknek abban, hogy nyomon tudják követni és értékelni tudják a vállalkozások fejlődését, helyzetét, teljesítményét és a szakpolitikai intézkedéseik eredményeként jelentkező hatásokat. A vállalkozás teljesítményének a célmeghatározás és a célértékekhez viszonyított beszámolás révén történő értékelése során a vállalkozás bizonyítja az éghajlatváltozással kapcsolatos stratégiájának, intézkedéseinek és döntéseinek konzisztenciáját.

A kvantitatív szempontokkal – például az elemzéseket alátámasztó mutatókkal – ezen iránymutatás 3.5. Kulcsfontosságú teljesítménymutatók szakasza foglalkozik.

3. táblázat

Az eredményekre vonatkozó közzététel

Ismertesse a vállalkozás éghajlatváltozással kapcsolatos politikájának eredményeit, ideértve a vállalkozásnak az éghajlattal kapcsolatos kockázatok és lehetőségek kezelése érdekében alkalmazott mutatók és célértékek alapján mért teljesítményét. [A TCFD mérőszámokra és célértékekre vonatkozó ajánlásának c) pontja.]

Mutassa be az ÜHG-kibocsátások kitűzött célokhoz viszonyított alakulását és a kapcsolódó kockázatokat. [A TCFD mérőszámokra és célértékekre vonatkozó ajánlásának b) pontja.]

További iránymutatás:

—	Ismertesse, hogy a vállalkozás éghajlattal kapcsolatos teljesítménye hogyan befolyásolja pénzügyi teljesítményét, és amennyiben lehetséges, ehhez használja a kulcsfontosságú pénzügyi teljesítménymutatókat.

3.4.   A legfőbb kockázatok és azok kezelése

A befektetők és más érdekelt felek számára rendkívül fontos információt jelent, hogy a vállalkozás hogyan azonosítja az éghajlattal kapcsolatos kockázatokat, melyek az általa azonosított legfőbb kockázatok és hogyan kezeli azokat.

A kockázatokra vonatkozó közzétételeknek ki kell térniük a vállalkozás által az éghajlatra gyakorolt negatív hatások kockázatára és az éghajlatváltozás által a vállalkozásra gyakorolt negatív hatások kockázatára (átállási és fizikai kockázatok), valamint arra, hogy ez a két fajta kockázat összefügg-e, és ha igen, hogyan. A vállalkozások számára javasolt, hogy annak eldöntésekor, hogy a kockázatokkal kapcsolatban milyen információkat tesznek közzé, vegyék figyelembe a 2.3. szakaszban megadott kockázati meghatározásokat.

Az éghajlattal kapcsolatos kockázatokra vonatkozó információk közzétételekor a vállalkozásoknak a pénzügyi információk esetében szokásosan alkalmazottnál hosszabb időtávokat kell vizsgálniuk.

Az adatok és a módszertanok hiányosságai egyes esetekben megnehezíthetik az éghajlattal kapcsolatos kockázatokra vonatkozó kvantitatív adatok közlését, különösen a hosszabb időtávok esetében. Ilyen esetekben célszerű, hogy a vállalkozások kvalitatív információkat közöljenek mindaddig, amíg ezeket az adatokkal és a módszertani kérdésekkel kapcsolatos problémákat megfelelően nem kezelik.

4. táblázat

A legfőbb kockázatokra és azok kezelésére vonatkozó közzététel

Mutassa be a vállalkozásnak az éghajlattal kapcsolatos, rövid, közép- és hosszú távon jelentkező kockázatok azonosítására és értékelésére szolgáló folyamatait, és tegye közzé, hogy a vállalkozás hogyan határozza meg a rövid, közép- és hosszú táv fogalmát (21). [A TCFD kockázatkezelésre vonatkozó ajánlásának a) pontja]

Mutassa be azokat az éghajlattal kapcsolatos, rövid, közép- és hosszú távon jelentkező legfőbb kockázatokat, amelyeket a vállalkozás a teljes értékláncot vizsgálva beazonosított, valamint azokat az esetleges feltételezéseket, amelyekkel a vállalkozás élt ezen kockázatok beazonosítása során. [A TCFD stratégiára vonatkozó ajánlásának a) pontja] A leírásnak ki kell terjednie az éghajlatváltozás által veszélyeztetett természeti erőforrásoktól – például a víztől, a földterülettől, az ökoszisztémáktól vagy a biológiai sokféleségtől – való esetleges függőségből eredő legfőbb kockázatokra.

Mutassa be az éghajlattal kapcsolatos kockázatok kezelésére szolgáló folyamatokat (adott esetben azt, hogyan hozzák meg az ilyen kockázatok mérséklésére, átadására, elfogadására vagy ellenőrzésére vonatkozó döntéseket), valamint azt, hogy a vállalkozás hogyan kezeli az általa beazonosított, éghajlattal kapcsolatos konkrét kockázatokat. [A TCFD kockázatkezelésre vonatkozó ajánlásának b) pontja]

Ismertesse, hogy az éghajlattal kapcsolatos kockázatok azonosítására, értékelésére és kezelésére szolgáló folyamatok hogyan vannak beépítve a vállalkozás általános kockázatkezelésébe. [A TCFD kockázatkezelésre vonatkozó ajánlásának c) pontja] E leírás egyik fontos szempontja, hogy a vállalkozás miként határozza meg az éghajlattal kapcsolatos kockázatok relatív jelentőségét a többi kockázathoz képest.

További iránymutatás:

—	Mutassa be a vállalkozás által a kockázatkezelési folyamatai részeként az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében hozott esetleges intézkedéseket.

—	Mutassa be az éghajlattal kapcsolatos legfőbb kockázatok üzleti tevékenység szerinti részletes bontását.

—	Mutassa be az éghajlattal kapcsolatos legfőbb kockázatok földrajzi hely szerinti részletes bontását.

—	Határozza meg az értékláncok – többek között a műveletek, a beszállítók és a piacok – szempontjából kritikus jelentőségű helyeket.

—	Mutassa be, hogy a vállalkozás hogyan határozza meg és alkalmazza az éghajlattal kapcsolatos kockázatokra vonatkozó korlátokat, így többek között azokat az esetleges mechanizmusokat is, amelyekkel egyes problémák a vezetői szintre emelhetők.

—	Mutassa be az éghajlattal kapcsolatos kockázatok prioritási sorrendje megállapításának folyamatait, ideértve az esetlegesen alkalmazott küszöbértékeket, és tüntesse fel, hogy az értéklánc egészére vonatkozóan mely kockázatok tekintendők a legjelentősebbnek.

—	Sorolja be a vállalkozás pénzügyi teljesítményére kiható, éghajlatváltozással kapcsolatos legfőbb kockázatokat aszerint, hogy átállási kockázatot (szakpolitikai, jogi, technológiai, piaci és reputációs kockázatok) vagy fizikai kockázatot (akut és krónikus kockázatok) jelentenek-e.

—	Amennyiben rendelkezésre áll, tegye közzé a kockázatoknak az éghajlattal kapcsolatos kockázatokat is tartalmazó feltérképezését.

—	Adja meg a kockázatokkal összefüggésben használt terminológia meghatározásait vagy az alkalmazott kockázati besorolási keretre való hivatkozásokat.

—	Ismertesse a kockázatazonosítással és -értékeléssel kapcsolatos felülvizsgálatok és elemzések gyakoriságát.

—	Mutassa be az éghajlattal kapcsolatos legfőbb kockázatok és a kulcsfontosságú pénzügyi teljesítménymutatók közötti kapcsolatokat.

—	Tegye közzé, hogy miként használnak forgatókönyveket és/vagy belső szén-dioxid-árazást olyan kockázatkezelési intézkedésekre, mint például a kockázatcsökkentés, a kockázatátadás vagy az alkalmazkodás.

—

Tegye közzé a szélsőséges időjárási események pénzügyi hatásait, ideértve az üzletmenet megszakadása által érintett napokra és a járulékos költségekre, a helyreállítási költségekre, a befektetett eszközök értékvesztésére, az értékláncot érintő zavarokra, valamint a kieső bevételekre vonatkozó lehetséges mutatókat.

—	Mutassa be, hogy a vállalkozás teljesítményét hogyan befolyásolja az időjárás változékonysága, különösen a hőmérséklet és a csapadék változékonyságára érzékeny vállalkozások esetében.

3.5.   Kulcsfontosságú teljesítménymutatók

A nem pénzügyi információk közzétételéről szóló irányelv szerint a vállalkozásoknak közzé kell tenniük az adott üzleti tevékenységükre vonatkozó kulcsfontosságú teljesítménymutatókat. Fontolóra kell venniük az éghajlattal kapcsolatos egyéb közzétételeiket alátámasztó mutatók, például az eredményekkel és a legfőbb kockázatokkal és azok kezelésével kapcsolatos mutatók alkalmazását, továbbá biztosítaniuk kell a mutatók aggregálásának, illetve vállalkozások és joghatóságok közötti összehasonlíthatóságának lehetőségét. A közlendő információ alátámasztása és magyarázata céljából a mutatókat más közzétételekkel is integrálni kell. Ugyanakkor bevált gyakorlatnak tekinthető egy olyan kiegészítő táblázat közzététele is, amely egy helyen tartalmazza az összes mutatót.

A TCFD elvárásainak való megfelelés érdekében a vállalkozásoknak közzé kell tenniük a vállalkozás által az éghajlattal kapcsolatos kockázatok és lehetőségek felméréséhez használt mutatókat és célokat, összhangban a vállalkozás stratégiájával és kockázatkezelési folyamataival. [A TCFD mérőszámokra és célértékekre vonatkozó ajánlásának a) pontja].

Az adatok megalapozottsága és megbízhatósága kulcsfontosságú ahhoz, hogy az információt fel lehessen használni a döntéshozatali folyamatokban. Amennyiben nem nyilvánvalók, a vállalkozásoknak ismertetniük kell a mutatók kiszámításához vagy becsléséhez használt módszertant és annak esetleges változtatásait.

Ajánlott mutatók  (22)

A vállalkozás lényegességi vizsgálatának függvényében és a vállalkozások által közzétett nem pénzügyi információk jobb összehasonlíthatósága érdekében a vállalkozásoknak fontolóra kell venniük az e szakaszban szereplő mutatók közzétételét.

ÜHG-kibocsátás

Ez a szakasz négy különböző mutatót tartalmaz az ÜHG-kibocsátásokra vonatkozóan: közvetlen ÜHG-kibocsátás; beszerzett és felhasznált villamos energia, gőz, hő vagy hűtés termeléséből származó közvetett ÜHG-kibocsátás; a jelentéstevő vállalkozás értékláncában megjelenő minden egyéb közvetett ÜHG-kibocsátás; és az ÜHG-kibocsátásra vonatkozó abszolút kibocsátási célérték. Az e mutatók bármelyikének vagy mindegyikének alkalmazása mellett döntő vállalkozásoknak:

—

az ÜHG-protokoll szerinti módszerrel vagy az ISO 14064–1:2018 szabvánnyal és adott esetben a termékek és a szervezetek életciklus-alapú környezeti teljesítményének mérésére és ismertetésére szolgáló egységes módszerek alkalmazásáról szóló 2013/179/EU bizottsági ajánlással összhangban ki kell számítaniuk az ÜHG-kibocsátásukat (a szervezet környezeti lábnyomát és a termékek környezeti lábnyomát). Ez lehetővé fogja tenni a mutatók aggregálását és összehasonlíthatóságát a vállalkozások és a joghatóságok tekintetében;

—	az általuk jelentett 1., 2. és 3. alkalmazási körbe tartozó ÜHG-kibocsátásaikra alkalmazandó szabályok szerint fel kell tüntetniük az értékek harmadik fél általi ellenőrzésének / hitelesítésének státuszát.

Kulcsfontosságú teljesítménymutató	Mértékegység	Példa	Indokolás	Összhang más beszámolási kerettel	Uniós szakpolitikai vonatkozás
A vállalkozás tulajdonában vagy ellenőrzése alatt lévő forrásokból származó közvetlen (1. alkalmazási körbe tartozó) ÜHG-kibocsátás	Tonna szén-dioxid-egyenérték (23)	270 900 tonna szén-dioxid-egyenérték	Ez a kulcsfontosságú teljesítménymutató biztosítja, hogy a vállalkozások pontosan mérjék a közvetlen kibocsátások okozta szénlábnyomukat.	TCFD: mérőszámok és célértékek, CDP: éghajlatváltozással kapcsolatos kérdőív, GRI 305, CDSB keret, SASB, EMAS	az EU kibocsátáskereskedelmi rendszere (ETS) 2030-as éghajlat- és energiapolitikai keret
További iránymutatás: — A vállalkozásoknak az 1. alkalmazási körbe tartozó kibocsátásuk 100 %-át közzé kell tenniük. Ez hozzájárul majd más vállalkozások ÜHG-kibocsátásra vonatkozó jelentéseinek javulásához. Ha egy vállalkozás nem tud megbízható adatokat gyűjteni az 1. alkalmazási körbe tartozó ÜHG-kibocsátásának valamely hányadára vonatkozóan, észszerű becslést kell készítenie erre a hányadra vonatkozóan, hogy rendelkezzen a kibocsátás 100 %-ára vonatkozó értékkel. Ebben az esetben a vállalkozásnak emellett közzé kell tennie 1. a kibocsátások azon %-át, amelyre vonatkozóan megbízható adatokat gyűjtöttek, valamint a kibocsátások azon %-át, amely becslésen alapul, 2. annak okait, hogy a kibocsátások adott hányadára vonatkozóan megbízható adatok miért nem voltak gyűjthetők, valamint 3. a kibocsátások azon hányadára alkalmazott becslési módszert, amelyre vonatkozóan nem lehetett megbízható adatokat gyűjteni. — A vállalkozásoknak adott esetben mérlegelniük kell az 1. alkalmazási körbe tartozó ÜHG-kibocsátások országok vagy régiók (ideértve az EU-t), üzleti tevékenység és a leányvállalatok szerinti bontását. Pl.: 1. alkalmazási körbe tartozó ÜHG-kibocsátás X országban/régióban 42 260 tonna szén-dioxid-egyenérték, Y országban/régióban 54 180 tonna szén-dioxid-egyenérték

Kulcsfontosságú teljesítménymutató	Mértékegység	Példa	Indokolás	Összhang más beszámolási kerettel	Uniós szakpolitikai vonatkozás
Beszerzett és felhasznált villamos energia, gőz, hő vagy hűtés termeléséből származó közvetett ÜHG-kibocsátás (gyűjtőnéven: „villamos energia”) (2. alkalmazási körbe tartozó)	Tonna szén-dioxid-egyenérték	632 400 tonna szén-dioxid-egyenérték	Ez a kulcsfontosságú teljesítménymutató biztosítja, hogy a vállalkozások mérjék a vásárolt vagy beszerzett villamos energiából, gőzből, hőből és hűtésből származó kibocsátásokat.	TCFD: mérőszámok és célértékek, CDP: éghajlatváltozással kapcsolatos kérdőív, GRI 305, CDSB keret, EMAS	2030-as éghajlat- és energiapolitikai keret
További iránymutatás: — Szükség esetén a vállalkozásoknak nyilatkozniuk kell arról, hogy vannak-e olyan 2. alkalmazási körbe tartozó ÜHG-kibocsátás-források (pl. létesítmények, konkrét ÜHG-k, tevékenységek, földrajzi egységek stb.) a jelentés általuk meghatározott hatályán belül, amelyekre vonatkozóan ÜHG-kibocsátási adatokat nem tudtak gyűjteni, illetve nem tudták megbecsülni azokat, és ennek okai. — A vállalkozásoknak adott esetben mérlegelniük kell az 2. alkalmazási körbe tartozó ÜHG-kibocsátások országok vagy régiók (ideértve az EU-t), üzleti tevékenység és a leányvállalatok szerinti bontását. Pl.: 2. alkalmazási körbe tartozó ÜHG-kibocsátás X országban/régióban 98 654 tonna szén-dioxid-egyenérték, Y uniós országban/régióban 126 480 tonna szén-dioxid-egyenérték.

Kulcsfontosságú teljesítménymutató	Mértékegység	Példa	Indokolás	Összhang más beszámolási kerettel	Uniós szakpolitikai vonatkozás
Az összes, a jelentéstevő vállalkozás értékláncában megjelenő közvetett (a 2. alkalmazási körbe nem besorolt) ÜHG-kibocsátás, ideértve egyaránt az upstream és a downstream kibocsátásokat is (3. alkalmazási körbe tartozó)	Tonna szén-dioxid-egyenérték	4 383 000 tonna szén-dioxid-egyenérték	A legtöbb vállalkozás esetében a kibocsátások többsége közvetetten az értékláncban végrehajtott tevékenységekből származik. Ez a kulcsfontosságú teljesítménymutató segít felmérni a vállalkozások nyilvántartási folyamatainak alaposságát, és segít megérteni, hogy a vállalkozások milyen módon elemzik kibocsátási lábnyomukat.	TCFD: mérőszámok és célértékek, CDP: éghajlatváltozással kapcsolatos kérdőív, GRI 305, CDSB keret, EMAS	2030-as éghajlat- és energiapolitikai keret
További iránymutatás: — A 3. alkalmazási körbe a vállalkozás saját munkafolyamataihoz kapcsolódó „downstream” és „upstream” tevékenységekből származó kibocsátások tartoznak. — A vállalkozások nem zárhatnak ki semmilyen olyan tevékenységet, amely miatt megkérdőjeleződhetne a 3. alkalmazási körbe tartozó, közölt ÜHG-kibocsátások relevanciája. A vállalati értékláncokra (3. alkalmazási kör) vonatkozó ÜHG-protokoll szerinti nyilvántartási és beszámolási standard, valamint az ISO 14064–1:2018 szabvány H. melléklete meghatározza a relevancia megítélésének kritériumait. A vállalkozásoknak magyarázatot kell adni a 3. alkalmazási körbe tartozó ÜHG-kibocsátásra vonatkozó közzétételükből esetlegesen kimaradó kategóriákra vonatkozóan. Ha az értékláncba kkv-k is tartoznak, a vállalkozásoknak igyekezniük kell támogatni őket a szükséges információk megadásában.

Kulcsfontosságú teljesítménymutató	Mértékegység	Példa	Indokolás	Összhang más beszámolási kerettel	Uniós szakpolitikai vonatkozás
az ÜHG-kibocsátásra vonatkozó abszolút kibocsátási célérték	elért tonna szén-dioxid-egyenérték vagy %-os csökkentés a bázisévtől	az abszolút kibocsátás 20 %-os csökkentése, ami 2025-ig 1 500 000 tonna szén-dioxid-egyenérték csökkentésnek felel meg a 2018-as bázisévhez képest	A célértékek meghatározása kijelöli a környezeti stratégia irányát és szerkezetét. Ez a kulcsfontosságú teljesítménymutató segít megérteni a vállalkozások kibocsátáscsökkentési kötelezettségvállalásait, valamint azt, hogy a vállalkozásnak van-e olyan célja, amelynek elérése érdekében összehangolja és fókuszálja a kibocsátásokkal kapcsolatos erőfeszítéseit.	TCFD: mérőszámok és célértékek, CDP: éghajlatváltozással kapcsolatos kérdőív, GRI 103-2 és 305, CDSB keret, SASB, EMAS	2030-as éghajlat- és energiapolitikai keret
További iránymutatás: — A vállalkozásoknak ismertetniük kell, hogy az általuk kitűzött cél(ok) részben vagy teljes egészében az 1. alkalmazási körbe, a 2. alkalmazási körbe és/vagy a 3. alkalmazási körbe tartozó ÜHG-kibocsátáshoz kapcsolódik-e (kapcsolódnak-e). — A vállalkozásoknak be kell mutatniuk az ÜHG-kibocsátások alakulását a kitűzött célokhoz képest (lásd a 3.3. Eredmények szakaszt). — A vállalkozásoknak mérlegelniük kell 2025-re vagy 2030-ra vonatkozó célok kitűzését, és azokat ötévente felül kell vizsgálniuk. A Párizsi Megállapodással való összhang érdekében fontolóra vehetik 2050-re vonatkozó cél kitűzését is. — A vállalkozásoknak adott esetben mérlegelniük kell országokra vagy régiókra (ideértve az EU-t), üzleti tevékenységekre és leányvállalatokra lebontott ÜHG-kibocsátási célok közzétételét. — A vállalkozások fontolóra vehetik egy további, üzleti mérőszámra vetített tonna szén-dioxid-egyenértékben vagy a bázisévhez képest %-os intenzitáscsökkentési mérőszámként kifejezett kibocsátásintenzitási célkitűzés közzétételét (pl. a relatív kibocsátások 8 %-os csökkentése, amely 2025-re 1 millió EUR árbevételenként 350 tonna szén-dioxid-egyenérték csökkentést jelent a 2018-as bázisévhez viszonyítva).

Energia

Kulcsfontosságú teljesítménymutató	Mértékegység	Példa	Indokolás	Összhang más beszámolási kerettel	Uniós szakpolitikai vonatkozás
Megújuló és nem megújuló energiaforrásból származó teljes energiafogyasztás és/vagy energiatermelés.	MWh	292 221 MWh fogyasztás megújuló energiaforrásokból; 1 623 453 MWh fogyasztás nem megújuló energiaforrásokból;	Az energiafogyasztás és -termelés az ÜHG-kibocsátás jelentős hányadát teszi ki.	TCFD: mérőszámok és célértékek, CDP: éghajlatváltozással kapcsolatos kérdőív, GRI 302, CDSB keret, SASB, EMAS	2030-as éghajlat- és energiapolitikai keret; Az energiahatékonyságról szóló irányelv
További iránymutatás — Az alapanyagként felhasznált tüzelőanyagokat nem égetik el energetikai célokra, és nem kell ezeket figyelembe venni a mutató kiszámításánál. — Ismertetni kell a különböző megújuló energiaforrások megoszlását. Megújuló energiaforrások azok, amelyek emberi időskálán mérhető idő alatt, természetes módon újratermelődnek, így például a szélből, a napfényből, a vízből nyert energia, a geotermikus energia, a biomassza stb. Ez a meghatározás kizár minden fosszilis tüzelőanyagot (szén, olaj, földgáz) és a nukleáris fűtőanyagokat. A hulladékenergia nem vehető figyelembe, ha fosszilis tüzelőanyagokból származik (24). — A nem megújuló energiaforrásokra vonatkozó közzétételeknél különbséget kell tenni az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrások és más, nem megújuló energiaforrások között.

Kulcsfontosságú teljesítménymutató	Mértékegység	Példa	Indokolás	Összhang más beszámolási kerettel	Uniós szakpolitikai vonatkozás
Energiahatékonysági cél	Százalék	A termék, termelés vagy tevékenység tekintetében 6,5 %-os javulás 2025-ig a 2018-as bázisévhez képest.	Ez a kulcsfontosságú teljesítménymutató segíti az adatfelhasználókat abban, hogy megértsék a vállalkozások hatékonyabb energiafelhasználásra irányuló törekvését, amelynek révén csökkenthetik energiaköltségüket és leszoríthatják ÜHG-kibocsátásukat. A mutató további háttér-információkkal szolgál arról, hogy a vállalkozás miként kívánja elérni a kibocsátáscsökkentési céljait.	TCFD: mérőszámok és célértékek, CDP: éghajlatváltozással kapcsolatos kérdőív, GRI 103–2 és 302, SASB, EMAS	2030-as éghajlat- és energiapolitikai keret; Az energiahatékonyságról szóló irányelv
További iránymutatás — A vállalkozásoknak be kell mutatniuk a kitűzött energiacélok tekintetében elért előrehaladást (lásd a 3.3. Eredmények szakaszt).

Kulcsfontosságú teljesítménymutató	Mértékegység	Példa	Indokolás	Összhang más beszámolási kerettel	Uniós szakpolitikai vonatkozás
Megújuló energia fogyasztására és / vagy termelésére vonatkozó cél	a fogyasztott / termelt megújuló energia arányának %-os növekedése a bázisévhez képest	a fogyasztott megújuló energia arányának 13 %-os növekedése 2025-re a 2018-as bázisévhez képest	Ez a kulcsfontosságú teljesítménymutató segíti az adatfelhasználókat abban, hogy megértsék a vállalkozások alacsonyabb ÜHG-kibocsátású energia termelésére vagy fogyasztására irányuló törekvését.	TCFD: mérőszámok és célértékek, CDP: éghajlatváltozással kapcsolatos kérdőív, GRI 103–2 és 302, EMAS	2030-as éghajlat- és energiapolitikai keret; Megújulóenergia-irányelv
További iránymutatás — A vállalkozásoknak be kell mutatniuk a kitűzött energiacélok tekintetében elért előrehaladást (lásd a 3.3. Eredmények szakaszt).

Fizikai kockázatok

Kulcsfontosságú teljesítménymutató	Mértékegység	Példa	Indokolás	Összhang más beszámolási kerettel	Uniós szakpolitikai vonatkozás
Olyan régiókban lekötött eszközök, amelyek valószínűleg jobban ki lesznek téve az éghajlattal kapcsolatos akut vagy krónikus fizikai kockázatoknak	Százalék	a kitett reáleszközök könyv szerinti értékének 15 %-a	A szélsőséges időjárási események a termelési kapacitás kiesését vagy korlátozását, vagy az üzemi létesítmények kapacitásának korai korlátozását eredményezhetik. A megnövekedett időjárási kockázatoknak kitett területeken lévő eszközök értéke tájékoztatást nyújt az eszközértékelésre gyakorolt lehetséges hatásokról. Fontos, hogy ezt a kulcsfontosságú teljesítménymutatót a vállalkozás alkalmazkodási stratégiáival és politikáival kapcsolatos közzétételekkel együtt vizsgálják.	TCFD: mérőszámok és célértékek, az összes 450a.1 SASB kód a kiválasztott iparágakban	Uniós alkalmazkodási stratégia
További iránymutatás: — A vállalkozások számára javasolt, hogy tegyék közzé azokat a forrásokat vagy módszereket, amelyeket az éghajlattal kapcsolatos fizikai kockázatoknak jobban kitett régiók meghatározására felhasználtak.

Termékek és szolgáltatások

Kulcsfontosságú teljesítménymutató	Mértékegység	Példa	Indokolás	Uniós szakpolitikai vonatkozás
A jelentés évében az olyan tevékenységekkel kapcsolatos termékekből vagy szolgáltatásokból származó árbevétel százaléka, amelyek megfelelnek az éghajlatváltozás mérsékléséhez vagy az ahhoz való alkalmazkodáshoz való jelentős hozzájárulásra vonatkozó, a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról szóló rendeletben meghatározott (uniós taxonómia szerinti) kritériumoknak. és/vagy A jelentés évében az olyan tevékenységekkel kapcsolatos beruházások (tőkekiadások, CapEx) és/vagy működési költségek (OpEx) százaléka, amelyek megfelelnek az éghajlatváltozás mérsékléséhez vagy az ahhoz való alkalmazkodáshoz való jelentős hozzájárulásra vonatkozó, a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról szóló rendeletben meghatározott (uniós taxonómia szerinti) kritériumoknak.	Százalék	olyan tevékenységekkel kapcsolatos termékekből és szolgáltatásokból származó (árbevétel) 12,5 %-a, amelyek jelentősen hozzájárulnak az éghajlatváltozás mérsékléséhez vagy az ahhoz való alkalmazkodáshoz olyan tevékenységekkel kapcsolatos termékekre irányuló (tőkekiadások) 8 %-a, amelyek jelentősen hozzájárulnak az éghajlatváltozás mérsékléséhez vagy az ahhoz való alkalmazkodáshoz	Ezek a kulcsfontosságú teljesítménymutatók hasznos információkkal szolgálnak azon befektetők számára, akik olyan vállalkozások iránt érdeklődnek, amelyek termékei és szolgáltatásai jelentősen hozzájárulnak az éghajlatváltozás mérsékléséhez vagy az ahhoz való alkalmazkodáshoz, ugyanakkor nem hátráltatják jelentősen egyetlen más uniós környezetvédelmi célkitűzés megvalósítását sem.	a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról szóló rendeletre irányuló javaslat A Bizottság cselekvési terve a fenntartható növekedés finanszírozásáról
További iránymutatás — A vállalkozásoknak akkor kell ezen mutatóra vonatkozóan adatot szolgáltatniuk, ha és amikor a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról szóló rendeletre irányuló javaslatot (uniós taxonómia) jóváhagyták. Annak értékelése során, hogy egy tevékenység jelentősen hozzájárul-e az éghajlatváltozás mérséklésére vagy az ahhoz való alkalmazkodásra vonatkozó két uniós célkitűzés megvalósításához más uniós környezetvédelmi célkitűzés jelentős hátráltatása nélkül, a vállalkozásoknak a rendeletben meghatározott valamennyi releváns kritériumot és feltételt figyelembe kell venniük.

Zöld finanszírozás

Kulcsfontosságú teljesítménymutató	Mértékegység	Példa	Indokolás	Összhang más beszámolási kerettel	Uniós szakpolitikai vonatkozás
Éghajlatpolitikai célokhoz kapcsolódó zöldkötvények aránya: A forgalomban lévő zöldkötvények (év végi) teljes összege osztva a forgalomban lévő kötvények (5 éves mozgó átlagának) teljes összegével és / vagy Éghajlatpolitikai célokhoz kapcsolódó zöld adósságinstrumentumok aránya: A forgalomban lévő összes zöld adósságinstrumentum (év végi) teljes összege osztva a forgalomban lévő összes adósságinstrumentum (5 éves mozgó átlagának) teljes összegével	Százalék	a kötvények 20 %-a	Ezek a kulcsfontosságú teljesítménymutatók segítik a vállalkozásokat annak bemutatásában, hogy az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállásra vonatkozó tervüket hogyan támogatja az adósságfinanszírozási tevékenységük, továbbá hogy az éghajlatpolitikai előnyökkel járó meglévő és új projektjeik finanszírozását miként biztosítják.	ISO/CD 14030-1 szabvány Zöldkötvények – Kijelölt projektek és eszközök környezeti teljesítményének értékelése (TERVEZET)	A Bizottság cselekvési terve a fenntartható növekedés finanszírozásáról
További iránymutatás: — A zöldkötvények vagy zöld adósságinstrumentumok teljes összege csak olyan kötvényeket és adósságinstrumentumokat tartalmazhat, amelyeket a zöldkötvényekre vonatkozó potenciális uniós standard alapján (ha és amikor ilyen standard elfogadásra kerül) vagy bármely más, széles körben elismert zöldkötvényrendszer, például a zöldkötvényekre vonatkozó alapelvek vagy a zöld hitelekre vonatkozó alapelvek alapján bocsátottak ki. A vállalkozásoknak meg kell határozniuk az alkalmazott zöldkötvényrendszert. — Azon kötvénykibocsátók esetében, amelyek tőzsdén nem jegyzett instrumentumokat bocsátottak ki (pl. zártkörű kibocsátás keretében), közzé kell tenni a tőzsdén jegyzett és a tőzsdén nem jegyzett instrumentumok bontását. — A vállalkozásoknak fontolóra kell venniük ezen kulcsfontosságú teljesítménymutatókkal kapcsolatos jövőbeli célok megállapítását is.

A fenti mutatókon kívül a vállalkozásoknak a következőket is figyelembe kell venniük:

—

Az adott ágazatra vonatkozó ágazatspecifikus mutatók. A megadott kulcsfontosságú teljesítménymutatók ágazatok és vállalkozások közötti összehasonlíthatóságának biztosítása érdekében a többek között, de nem kizárólag az energia, a szállítás, az anyagok, az ingatlan és a mezőgazdaság területén működő vállalkozásoknak figyelembe kell venniük a TCFD által a nem pénzügyi csoportok számára kiadott kiegészítő iránymutatást, valamint egyéb, az éghajlattal kapcsolatos jelentéstételi kereteket (25).

—

Kapcsolódó környezetvédelmi kérdésekre vonatkozó mutatók. Azon vállalkozások esetében, amelyek üzleti modellje az éghajlatváltozás által fenyegetett természeti tőkétől függ, indokolt lehet, hogy a szóban forgó természeti erőforrásokkal (pl. a vízzel, a talaj termőképességével vagy a biológiai sokféleséggel) kapcsolatos mutatókat tegyenek közzé. A földhasználat megváltoztatása, például az erdőirtás vagy erdőpusztulás következtében az éghajlatra káros hatást gyakorló vállalkozásoknak fontolóra kell venniük e kérdésekkel kapcsolatos mutatók közzétételét (26).

—	A kapcsolódó humán tőkére és a szociális kérdésekre – például a munkavállalók képzésére és felvételére –vonatkozó mutatók.

—

A lehetőségekkel kapcsolatos mutatók. A karbonszegény és az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens gazdaságra való átállást vállaló, a legfontosabb uniós szakpolitikákhoz (27) illeszkedő, az éghajlatváltozás mérséklését vagy az ahhoz való alkalmazkodást célzó, adott esetben a vállalkozás számára lehetőséget teremtő tevékenységeket végző vállalkozásoknak fontolóra kell venniük az ezen erőfeszítéseket tükröző kulcsfontosságú teljesítménymutatók közzétételét. Ezek közé tartozhatnak például az alacsony szén-dioxid-kibocsátású termékekből származó bevételek, a körforgásos gazdaság modelljét alkalmazó termékekből vagy szolgáltatásokból származó bevételek, vagy a körforgásos gazdaság szerinti termelésre fordított kutatási-fejlesztési kiadások.

---

(1)  HL L 330., 2014.11.15., 1. o.

(2)  https://ec.europa.eu/clima/policies/strategies/2030_hu

(3)  https://ec.europa.eu/clima/policies/strategies/2050_hu

(4)  https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:52018DC0097

(5)  https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX%3A52018PC0353

(6)  https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX%3A52018PC0354

(7)  https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX%3A52018PC0355

(8)  https://www.fsb-tcfd.org/

(9)  https://ec.europa.eu/info/consultations/finance-2019-non-financial-reporting-guidelines_en

(10)  HL C 215., 2017.7.5., 1. o.

(11)  Ez nem zárja ki a bizalmas üzleti adatok megfelelő figyelembevételét. A releváns információk nagyobb általánosságban is közölhetők úgy, hogy ettől függetlenül hasznos tájékoztatást adjanak a befektetőknek és egyéb érdekelteknek, és teljesüljön az általános átláthatósági célkitűzés.

(12)  https://www.fsb-tcfd.org/wp-content/uploads/2017/12/FINAL-TCFD-Annex-Amended-121517.pdf

(13)  Lásd a II. mellékletet: „A nem pénzügyi információk közzétételéről szóló irányelv követelményei és a TCFD által ajánlott közzétételek megfeleltetése”.

(14)  A 2013/34/EU irányelv szerinti, közérdeklődésre számot tartó nagy gazdálkodó egységek, 500 főt meghaladó munkavállalóval.

(15)  A 2013/34/EU irányelv 19a. cikkének (1) bekezdése (amelyet a nem pénzügyi információk közzétételéről szóló 2014/95/EU irányelv vezetett be).

(16)  Az átállási és fizikai kockázatok ilyen leírása nagymértékben az éghajlattal kapcsolatos pénzügyi közzétételekkel foglalkozó munkacsoport jelentésén alapul.

(17)  A fizikai kockázatok közzétételéről további iránymutatás található Advancing TCFD Guidance on Physical Climate Risks and Opportunities (a TCFD fizikai éghajlati kockázatokról és lehetőségekről szóló útmutatásának előmozdítása) című dokumentumban, EBRD és Global Centre of Excellence on Climate Adaptation (az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás globális kiválósági központja)

https://www.physicalclimaterisk.com/media/EBRD-GCECA_draft_final_report_full.pdf.

(18)  A természeti tőkére vonatkozó további magyarázat és iránymutatás elérhető a Natural Capital Coalition-nél (Természeti Tőke Koalíciójánál) https://naturalcapitalcoalition.org/

(19)  A Corporate Reporting Dialogue (vállalati jelentéstételi párbeszéd) azon dolgozik, hogy jobban összehangolja az IIRC, a SASB, a GRI, a CDP és a CDSB éghajlattal kapcsolatos információkra kiterjedő közzétételeit. A vállalkozások számára ajánlott, hogy vegyék figyelembe ennek a munkának az eredményét.

(20)  Az IPCC 2018. évi különjelentésének következtetései fényében érdemes a vállalkozásoknak egy 1,5 °C-os forgatókönyvet figyelembe venniük. A vállalat stratégiai ellenálló képességének felmérése céljából végzett forgatókönyv-elemzés módjáról további információk találhatók a TCFD „The Use of Scenario Analysis in Disclosure of Climate-related Risks and Opportunities” (A forgatókönyv-elemzés használata az éghajlattal kapcsolatos kockázatok és lehetőségek közzététele során) című technikai kiegészítésében.

https://www.fsb-tcfd.org/wp-content/uploads/2017/06/FINAL-TCFD-Technical-Supplement-062917.pdf

(21)  A rövid, közép- és hosszú táv fogalma valószínűleg függ a vállalkozás üzleti modelljétől, valamint eszközeinek és kötelezettségeinek életciklusától.

(22)  A használhatóság javítása érdekében ebben a szakaszban közvetlenül az egyes ajánlott mutatókat követően további releváns útmutatás szerepel.

(23)  A szén-dioxid-egyenérték vagy CO2-egyenérték olyan mérőszám, amelyet a különböző üvegházhatást okozó gázokból származó kibocsátásoknak a globális felmelegedési potenciáljuk alapján történő összehasonlítására használnak úgy, hogy más gázok mennyiségeit ugyanolyan globális felmelegedési potenciállal rendelkező szén-dioxid-mennyiséggé alakítják át.

(24)  A „megújuló energia” meghatározása a CDP által az éghajlatváltozásra vonatkozó jelentésekhez kiadott 2018-as iránymutatásból.

(25)  TCFD (2017): Az éghajlattal kapcsolatos pénzügyi közzététellel foglalkozó munkacsoport ajánlásainak végrehajtása: https://www.fsb-tcfd.org/wp-content/uploads/2017/06/FINAL-TCFD-Annex-062817.pdf. Az éghajlattal kapcsolatos kérdésekre vonatkozó más, ágazatspecifikus kulcsfontosságú teljesítménymutatókat meghatározó beszámolási standardok és keretek közé tartoznak a CDP éghajlatváltozási, vízbiztonsági és erdészeti kérdőívei, a GRI 305: Kibocsátások 2016 és a GRI 302: Energia 2016 standardok vagy az SASB iparági standardok.

(26)  További útmutatás a természeti tőkére vonatkozó protokollban (The Natural Capital Protocol Toolkit) https://naturalcapitalcoalition.org/protocol-toolkit/, valamint a termékek és a szervezetek életciklus-alapú környezeti teljesítményének mérésére és ismertetésére szolgáló egységes módszerek alkalmazásáról szóló 179/2013/EU bizottsági ajánlásban (a szervezet környezeti lábnyoma és a termék környezeti lábnyoma) található.

(27)  Ilyen a körforgásos gazdaságról szóló csomag, a megújulóenergia-irányelv, az energiahatékonysági irányelv, az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer vagy a tiszta közlekedésről szóló csomag. További részletekért lásd: https://ec.europa.eu/clima/policies/strategies/2050_en.