EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2016.4.20.

COM(2016) 230 draft

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK

Az európai biztonsági stratégia megvalósítása a terrorizmus elleni küzdelem és a hatékony és valódi biztonsági unió előkészítésének érdekében

1.    Bevezetés

A 2016. március 22-i brüsszeli robbantások ismét rávilágítottak arra a biztonsági kockázatra, amelyet Európa számára a terrorizmus jelent. A korábban Madridban, Londonban, Koppenhágában és Párizsban történt támadásokat követően a brüsszeli tragédia újra egyértelművé tette, hogy olyan nagy ívű uniós biztonságpolitikára van szükség, amely felnőtt ahhoz a feladathoz, amelyet e fenyegetések kezelése jelent.

Az európai polgárok nagy fokú biztonságának garantálása a Szerződésekben foglalt cél, az ezzel kapcsolatosan végzett munka pedig Jean-Claude Juncker 2015. július 15-i politikai iránymutatása alapján „közös európai felelősség”. A terrorista és más súlyos bűncselekmények elkövetői manapság nemzetközi hálózatokban tevékenykednek, így az Európai Unió és tagállamai egyaránt felelősséggel tartoznak azért, hogy polgáraik számára egy olyan biztonságos térséget teremtsenek, ahol Unió alapjogaival teljes összhangban érvényesül az egyének védelme. Bár biztonságukért elsősorban a tagállamok felelnek 1 , a transznacionális fenyegetésekkel szemben nem tudnak egymagukban hatékonyan fellépni. Ezért ahhoz, hogy a nemzeti hatóságok hatékonyan együttműködve kezelhessék a közös kihívásokat, európai szinten kell megteremteni a szükséges eszközöket, infrastruktúrát és környezetet, azaz a hatékony és valódi biztonsági uniót, amelyben a polgárok jogai és szabadsága megfelelő védelemben részesül.

Az európai biztonsági stratégia egyértelmű keretet határozott meg az Unió számára a biztonságpolitikai együttműködéshez 2 , és az Európai Tanács ennek alapján hagyta jóvá a megújított belső biztonsági stratégiát 3 . A terrorizmus – a szervezett bűnözés és a kiberbűnözés mellett – a stratégiában meghatározott három kulcsfontosságú probléma egyike. A brüsszeli merényleteket követően az Európai Parlament, a tagállamok bel- és igazságügyi miniszterei és a Bizottság találkozójuk keretében 4 megerősítették a tervezett intézkedések végrehajtása és a terrorizmus elleni küzdelem fokozása iránti elkötelezettségüket. Ezért ez a közlemény, amely egy évvel a stratégia ismertetését követően lát napvilágot, számba veszi a stratégia végrehajtása terén elért eredményeket, valamint az Unió hozzájárulását a terrorizmus elleni küzdelemhez.

Az Európai Unió azzal a céllal jött létre, hogy a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló, belső határok nélküli térséget biztosítson polgárai számára. Az európaiaknak biztosaknak kell lenniük abban, hogy bárhová költöznek is Európán belül, szabadságuk és biztonságuk megfelelő védelemben részesül, teljes összhangban az Unió értékeivel, így a jogállamisággal és az alapjogokkal. E tekintetben a Szerződések előirányozzák a magas szintű biztonság – többek között a megelőzésre irányuló intézkedések, valamint a rendőri, az igazságügyi és az egyéb, hatáskörrel rendelkező hatóságok koordinációjára és együttműködésére irányuló intézkedésekkel való – garantálásának szükségességét 5 . E célból az Uniónak és tagállamainak túl kell lépniük azon a koncepción, amely szerint az együttműködés célja az egyes tagállamok belső biztonságának védelme 6 , és az Unió egészének kollektív biztonságára kell törekedniük.

A bűncselekmények és a terrorizmus legsúlyosabb formáinak bekövetkezésekor egyetlen tagállam belső biztonságán is állhat vagy bukhat valamennyi tagállam belső biztonsága. Ahogyan Jean-Claude Juncker, a Bizottság elnöke 2016. április 12-én a Parlamentben kijelentette: eljött a cselekvés ideje. A széttöredezettség sok más területhez hasonlóan a biztonság területén is kiszolgáltatottá teszi Európát. Európának valódi biztonsági unióra van szüksége. A jól működő biztonsági unióban az egyik tagállam rendőrtisztje a fontos információkat ugyanolyan automatikusan osztja meg a határ túloldalán dolgozó kollégáival, mint ahogyan azt saját országában dolgozó társaival teszi. Ehhez két tekintetben is radikális változtatásra van szükség. Európai szinten sürgősen orvosolnunk kell az információcsere meglévő eszközeinek hiányosságait, széttöredezettségét és korlátait, ezáltal biztosítva az együttműködés terén fennálló struktúrák lehető legnagyobb mértékű hatékonyságát, továbbá azt, hogy a terrorista bűnözők és tevékenységeik elleni fellépést szolgáló európai jogszabályok naprakészek legyenek és szilárd alapokon nyugodjanak. Csak így teremthető bizalmi légkör a nemzeti hatóságok között, valamint így hozhatók létre azok a jogi és gyakorlati eszközök, amelyek lehetővé teszik az együttműködést a közös kihívások kezelése érdekében. A hatékony biztonsági unió tényleges hozzáadott értéke döntően attól függ, hogy miként lehet ezeket az eszközöket és struktúrákat úgy alkalmazni, hogy a jövőben megszűnjenek a rendőrség működési és hírszerzési hiányosságai. Ennek előfeltétele tagállami szinten, hogy a bűnüldöző hatóságok képesek legyenek hozzáállásuk megváltoztatására, és az utcán járőröző rendőrnek is rutinjává váljon a módszeres együttműködés és információmegosztás. A közös felelősségvállalás szemlélete és az arra irányuló szándék és képesség, hogy ezt tettekre váltsuk, elengedhetetlen a terroristák és bűnözők által eredményesen kihasznált széttöredezettség megszüntetéséhez.

Az európai biztonsági stratégia megvalósítása már folyamatban van 7 . Most viszont a tagállamoknak és az uniós intézményeknek meg kell kétszerezniük erőfeszítéseiket, hogy biztosítsák a stratégia késedelem nélküli, maradéktalan végrehajtását és a tényleges eredmények elérését. Ugyanakkor az Európa előtt jelenleg álló többszörös és egymást átfedő, szomszédságunk instabilitásával és a szélesebb globális folyamatokkal összefüggő kihívások azt jelentik, hogy számot kell vetnünk a stratégia megvalósítása terén elért eredményekkel és ezzel párhuzamosan a jelentősebb szakpolitikai fejleményekkel, így különösen az európai migrációs stratégia, a digitális tartalmak egységes piaca, az energiaunió, valamint a hibrid fenyegetések terén tett intézkedésekkel. Ezek összekapcsolása és az összehangoltabb munka révén az Unió ellenállóbbá, reakcióképesebbé és felkészültebbé válhat, összhangban az Európai Unió 2015–2020-as időszakra szóló megújított belső biztonsági stratégiájáról szóló tanácsi következtetésekkel 8 .

E közlemény célja tehát kettős. Elsőként az európai biztonsági stratégia megvalósításának értékelése meghatározott műveleti kérdések vonatkozásában, valamint a terrorizmus elleni küzdelem végrehajtási hiányosságainak azonosítása. Másodsorban annak meghatározása, hogy milyen lépésekre van szükség e hiányosságok kezeléséhez, valamint a meglévő eszközökre építve új, állandó együttműködési struktúrák kialakítása a terrorizmus elleni fellépésért felelős operatív szolgálatok között annak érdekében, hogy összegezni lehessen az Europol, az Eurojust, a hírszerző szolgálatok, a rendőri erők és az igazságügyi hatóságok munkáját. A közlemény meghatározza a működő és hatékony biztonsági unió felé vezető utat, amelyen közösen járva képesebbek vagyunk a terrorista veszély elleni küzdelemre.

2.    A terrorista veszély dimenzióinak kezelése

A terrorizmus elleni küzdelem és a radikalizálódás területén az európai biztonsági stratégia célzott operatív fellépések egyes kockázati területeken való végrehajtását határozta meg annak érdekében, hogy azonnali javulást érjen el az Unió terrorizmus elleni kollektív képességei terén. Annak ellenére azonban, hogy időközben számos intézkedés végrehajtása folyamatban van, a közelmúlt terrorista támadásai ismétlődő mintázatot mutatnak.

Az elkövetők sok esetben radikalizálódott, a szervezett bűnözés világában ismert személyek voltak, akik biztonsági kockázatot jelentenek, mert képesek akadálytalanul mozogni a tagállamokon belül és a tagállamok között, illetve visszatérni harmadik országokból. Erre pedig annak ellenére is lehetőségük nyílt, hogy mozgásukat rögzítették a bűnüldözési adatbázisok, illetve személyük ismert volt a hírszerző szolgálatok előtt is. A támadásokban részt vett személyek közül többet már kerestek a bűnüldöző hatóságok, a helyi hálózatok által nyújtott logisztikai támogatás azonban lehetővé tette e személyek számára, hogy elrejtőzve kitervelhessék a merényleteket. Jellemző volt a támadásokra az is, hogy az elkövetők képesek voltak nagy mennyiségű robbanóanyag előállítására, mivel hozzájuthattak jelentős volumenű prekurzorhoz és pirotechnikai eszközhöz. A terroristák továbbá illegálisan hozzáfértek katonai célú fegyverekhez és lőszerekhez is. Végezetül a támadások bizonyították, hogy a támadók a bevezetett védelmi intézkedések ellenére is képesek voltak több tagállamban létfontosságú infrastruktúrákat és nagy közterületeket célba venni és megtámadni.

Az ilyen bűncselekményeket már lefedik az európai biztonsági stratégiának a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelemre vonatkozó intézkedései. A terrorizmus elleni küzdelem prioritása keretében az európai biztonsági stratégia a visszatérő külföldi terrorista harcosok által jelentett fenyegetésre, a radikalizálódás megelőzésére és a terroristák és támogatóik szankcionálására összpontosít. Hangsúlyozza annak fontosságát, hogy megszüntessük a terroristák hozzáférését a pénzforrásokhoz, a tűzfegyverekhez és robbanóanyagokhoz, növeljük a polgárok és a kritikus infrastruktúrák védelmét, és kezeljük a terrorizmus elleni küzdelemnek az Unión kívüli területeket érintő külső dimenzióit is. Kiemeli továbbá a hatékonyabb információcsere jelentőségét a terrorista tevékenységekben részt vevő személyek felkutatása során. Az európai biztonsági stratégia teljes körű végrehajtása ezért elengedhetetlen ahhoz, hogy tényleges javulást érjünk el ezeken a területeken.

Az említett legfontosabb szempontok megerősítést nyertek a tűzfegyverekre és robbanóanyagokra vonatkozó, 2015 decemberében elfogadott cselekvési terv 9 , és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem megerősítésére vonatkozó, 2016 februárjában elfogadott cselekvési terv 10 , valamint a határvédelem és biztonság erősebb és intelligensebb információs rendszereiről szóló, 2016. április 6-i közlemény 11 által.

2.1.    A visszatérő külföldi terrorista harcosok jelentette fenyegetettség kezelése

Egy nemrégiben készült tanulmány 12 szerint a 4 000, vélhetőleg az uniós tagállamokból származó külföldi harcos mintegy 30 %-a visszatért származási országába. Visszatért külföldi harcosokat hoztak összefüggésbe a 2015-ben és 2016-ban elkövetett terrorista merényletekkel is. A külföldi harcosok közül többen vélhetőleg azt az utasítást kapják, hogy térjenek vissza Európába és hajtsanak végre merényleteket, terjesszék a Dáis propagandáját és próbáljanak meg másokat is radikalizálni és beszervezni.

A legfontosabb az, hogy a tagállamok tájékoztatást kapjanak a külföldi terrorista harcosok mozgásáról, azaz ki- és beutazásukról, valamint hogy ezeket az információkat megosszák egymással és az uniós ügynökségekkel. A Bizottság már számos intézkedést javasolt, amelyeket a tagállamoknak lehetőleg gyorsan el kellene fogadniuk és végre kellene hajtaniuk:

Schengeni Információs Rendszer: ez a rendszer a legnagyobb biztonsági adatbázis Európában, amely több mint 64 millió, 29 európai ország által bevitt figyelmeztető jelzést tartalmaz. A nemzeti hatóságok 2015-ben 3 milliárd keresést futtattak le az adatbázisban, ami 300 %-os növekedést jelent 2013 júniusához képest. A 2016. júniusi Bel- és Igazságügyi Tanács meg fogja vizsgálni a Schengeni Információs Rendszer külföldi terrorista harcosokkal kapcsolatban fennálló működési problémájának megoldási módjait. A Bizottság az év későbbi szakaszában javasolni fogja a Schengeni Információs Rendszer felülvizsgálatát az irreguláris migránsok visszatérése és a rájuk vonatkozó beutazási tilalmak, az arcképeknek a biometrikus azonosítás során való használata és a keresett ismeretlen személyek esetében létrehozott figyelmeztető jelzés tekintetében, ami növelni fogja a rendszer hozzáadott értékét a bűnüldözési célok vonatkozásában 13 . 2017 közepére a Bizottság az automatikus ujjnyomat-kereső funkciót is a rendszer részévé teszi, amiről már a jelenlegi jogi keret is rendelkezik. Addig a tagállamoknak figyelmeztető jelzést kell létrehozniuk a rendszerben valamennyi olyan intézkedéssel kapcsolatban, amely kiutasítással, a beléptetés megtagadásával vagy egy személynek valamely tagállam területéről való kitoloncolásával jár.

Közös kockázati mutatók: 2015 júniusában a Bizottság – a terroristák utazásainak feltárásához – véglegesítette a külföldi terrorista harcosokra vonatkozó közös kockázati mutatók első csoportját 14 . A nemzeti határőrizeti hatóságok a magánszemélyek ellenőrzése során mostantól támaszkodni tudnak a Frontex közös kockázati mutatóira és iránymutatására.

Erősebb külső határok: A társjogalkotók által lehetőleg legkésőbb júniusban elfogadandó, az Európai Határ- és Parti Őrségre 15 irányuló javaslat új szakaszt nyit majd az integrált határigazgatás és a külső határokra vonatkozó közös előírások szigorítása terén. A Bizottság emellett javaslatokat terjesztett elő a Schengeni határ-ellenőrzési kódex 16 módosítására, amely alapján a külső határokon kötelezővé válna valamennyi személy, köztük az uniós polgárok és családtagjaik rendszeres ellenőrzése a vonatkozó bűnüldözési adatbázisok alapján, hogy kiszűrhetővé váljanak azok a személyek, akik fenyegetést jelentenek a közrendre és a belső biztonságra. Ezenfelül a Bizottság felülvizsgálta a Schengeni kézikönyvet, hogy tisztázza „a szúrópróbaszerű ellenőrzések” fogalmát, és a határőrök számára iránymutatást nyújtott az érvénytelenített dokumentumok lefoglalásához.

Uniós fogadóállomások: Több terrorista megpróbálta az Unió külső határain megjelent hatalmas migrációs tömeget saját céljaira felhasználni. Az uniós fogadóállomásokon alapuló megközelítés segít azonosítani azokat a személyeket, akik fenyegetést jelentenek az EU biztonságára nézve, és elkülöníteni őket a védelemre szorulóktól. Az uniós fogadóállomások munkafolyamatainak és az áthelyezési folyamatnak is része az integrált és rendszeres biztonsági ellenőrzés 17 , melynek során a Frontex és az Europol segítséget nyújt az érkezők regisztrálásához és a tőlük való ujjnyomatvételhez.

A Bizottság terrorizmus elleni küzdelemről szóló irányelvjavaslata 18 (lásd a 2.3. szakaszt) bűncselekménnyé nyilvánítja a terrorizmus céljából bármely országba, többek között az uniós országokba, valamint az uniós országokon belül történő utazást 19 . A Bizottság javaslatában kitűzött célokból nem szabad engedni a jogalkotási folyamat során annak érdekében, hogy megfelelő módon kezelni lehessen különösen az Unióba visszatérő terroristák jelentette fenyegetést.

További lépések is szükségesek: Alapvető fontosságú az összes visszatérő külföldi harcos azonosítása, kikérdezése és előszűrése, hogy felmérhető legyen az általuk jelentett kockázat szintje. A veszélyesnek ítélt személyek esetében ki kell zárni a szökés lehetőségét. A visszatérőkre vonatkozó információkat következetesen meg kell osztani az Europolon belül működő Terrorizmus Elleni Küzdelem Európai Központjával, valamint a Schengeni Információs Rendszeren keresztül a többi tagállammal.

Emellett a Tanácsnak hivatalosan el kell fogadnia, majd sürgősen végre kell hajtani az utas-nyilvántartási adatállomány (PNR) felhasználásáról szóló irányelvet 20 .

2.2.    A radikalizálódás megelőzése és az ellene folytatott küzdelem

A párizsi és brüsszeli merényletekben való részvétellel gyanúsított személyek többsége radikalizálódott, a közös európai értékeket kifejezetten elutasító, erőszakos ideológiákat pártoló uniós polgár. Abszolút prioritásként meg kell előzni, hogy még többen radikalizálódjanak, és biztosítani kell, hogy a már radikalizálódott személyek részt vehessenek a deradikalizálódást célzó programokban, és megakadályozható legyen a terrorista propaganda és a gyűlöletbeszéd általuk történő terjesztése.

A Bizottság a következő területeken hozott intézkedéseket, amelyeket most a tagállamoknak kell operatív szinten végrehajtani:

Az uniós radikalizálódás-tudatossági hálózat kiválósági központja: A központot 2015. október 1-jén hozták létre a tagállamoknak és a prioritást élvező harmadik országoknak nyújtott támogatás fokozására. A központ a következő öt évre 25 millió eurós költségvetéssel rendelkezik.

Online terrorista propaganda és gyűlöletbeszéd: 2015. július 1-jén az Europolon belül a szélsőséges internetes tartalmakkal foglalkozó uniós egységet hoztak létre az online terrorista anyagok vizsgálatára; az egység 45 internetes felület több mint 4 700 anyagát értékelte, több mint 3 200 esetben kérte az internetes szolgáltatóktól az anyagok eltávolítását, aminek azok az esetek 91 %-ban eleget is tettek. A tagállamoktól szakértők kirendelését várják a szélsőséges internetes tartalmakkal foglalkozó uniós egységhez. 2015 decemberében működésbe lépett az Európai Uniós Internetfórum, melynek célja, hogy partnerségben az internetes ágazattal korlátozza a terrorista tartalmak online elérhetőségét és növelje a terrorizmussal szembeni ellenpropaganda volumenét; a Bizottság támogatja azokat az intézkedéseket, amelyek hatékonyan elősegítik a terrorista propagandával szembeni üzenetek megfogalmazását. Az internetes ágazat – az Europol teljes mértékű bevonásával – egy szélsőséges tartalmakkal foglalkozó közös platform fejlesztésén dolgozik, amely megakadályozza, hogy az egyik weboldalról eltávolított tartalom megjelenjen egy másik weboldalon. Az egész Unióra kiterjedő, „A civil társadalom felhatalmazása” program támogatást fog nyújtani a terrorizmus ellenes tartalmakra irányuló kampányok hatékonyságának maximalizálásához. E két kezdeményezésre 10 millió EUR-t különítettek el a Belső Biztonsági Alap keretében. Ezen túlmenően a Bizottság az internetes vállalatokkal, a tagállamokkal és a civil társadalommal együttműködve fokozza az online gyűlöletbeszédek problémájának megoldására irányuló munkát, és többek között az e téren elért eredményekről is beszámol a radikalizálódás megelőzéséről szóló, hamarosan kiadandó közleményében.

A börtönökben zajló radikalizálódás kezelése: Azok a fiatalok, akik első alkalommal, kisebb bűncselekmények miatt kerülnek börtönbe, különösen ki vannak téve a radikalizálódás és a terroristatoborzás veszélyének. A Bizottság 2015-ben és 2016-ban 8 millió EUR-t bocsátott rendelkezésre a Tanács következtetéseinek 21 végrehajtására, ezzel támogatva a rehabilitációra és deradikalizálódásra irányuló, börtönön belüli és kívüli programokat, a kockázatértékelési eszközöket és a szakemberek képzését. A tagállamoknak ezeket a forrásokat ésszerűen kell felhasználniuk, és gondoskodniuk kell arról, hogy a legveszélyeztetettebbek profitáljanak hatékonyan az összegből.

A radikalizálódás megelőzése az oktatás és a fiatalok bevonása révén: Az Erasmus+ program keretében jelenleg a befogadást és az alapvető értékeket támogató projektek élveznek prioritást. E célra közel 400 millió EUR-t bocsátottak rendelkezésre, valamint márciusban közzétettek külön egy 13 millió EUR összegű pályázati felhívást a bevált módszerek azonosítására és elterjesztésére irányuló projektek benyújtása céljából. A Bizottság továbbá nagyszabású virtuális csereprogramokat fog kezdeményezni harmadik országokkal, hogy – az eTwinning program és az Erasmus+ – révén előmozdítsa a kultúrák közötti megértést a tanárok, a gyermekek és a fiatalok körében.

A radikalizálódás elleni küzdelem legfontosabb szereplői szükségszerűen helyben találhatók, így a tagállamok egyik legfontosabb feladata, hogy ezen a szinten feltérképezzék és megbízzák azokat a közvetítőket, akik megfelelő befolyással és képzettséggel rendelkeznek a radikalizálódásellenes üzenetek terjesztéséhez és a radikális prédikátorok, valamint a szervezett bűnözői csoportok által terjesztett modellekkel szembeni alternatív modellek felmutatásához.

Az említett radikalizálódás elleni megelőző és oktatási intézkedések mellett a biztonságot fokozottabban szem előtt tartó megközelítésre is szükség van, hogy ezáltal biztosítható legyen a tagállamok közötti információcsere a vélhetőleg radikalizálódott szabadult elítéltek vagy radikálisként számon tartott személyek vonatkozásában, lehetővé téve a nagy kockázatot jelentő személyek felügyeletét és egyéb megfelelő intézkedések alkalmazását.

2.3.    A terroristák és támogatóik szankcionálása:

A közelmúlt eseményei rámutattak arra, hogy a terroristák számára nélkülözhetetlen a helyi támogatás. A terrorista propagandával szembeni üzenetek közvetítése mellett a kommunikációs kampányokkal egyértelművé kell tenni, hogy a terrorista bűncselekményekre való felbujtás és az azokhoz nyújtott bűnsegély, mint például a terroristák számára biztosított lakhatási és szállítási szolgáltatás, a terroristák anyagi támogatása, vagy a terrorista bűncselekmény elkövetésére irányuló nyilvános izgatás terrorizmussal összefüggő, súlyosan szankcionálandó bűncselekménynek minősül. A hatályban lévő uniós jogszabályok alapján e magatartás valamennyi tagállamban büntethető 22 , és ezeket a jogi kereteket meg fogja erősíteni a Bizottság terrorizmus elleni küzdelemről szóló irányelvjavaslata, amely a terroristák utazásával, a passzív kiképzéssel, finanszírozással, és a bármilyen jellegű anyagi támogatás és segítségnyújtás biztosításával összefüggő cselekményeket is e jogszabályok hatálya alá vonja. Az irányelv biztosítani fogja, hogy az említett bűncselekmények egységes minimális büntetőjogi szankciókat vonjanak maguk után. A javaslat külön rendelkezéseket tartalmaz a terrorizmus áldozatainak jogaival kapcsolatban is. A Bizottság felkéri az Európai Parlamentet és a Tanácsot az említett irányelv gyors elfogadására 23 .

A súlyos és szervezett bűnözéssel, valamint a terrorizmussal kapcsolatos bűncselekmények sikeres megelőzésének, kivizsgálásának és eljárás alá vonásának egyik kulcsfontosságú eleme a digitális bizonyítékok gyors biztosítása és megszerzése, amint azt az uniós bel- és igazságügyi miniszterek és az uniós intézmények képviselői is kihangsúlyozták a brüsszeli terrorista merényletekről kiadott, 2016. március 24-i közös nyilatkozatukban 24 . A releváns információk gyakran magánvállalkozások szerverein találhatók, amelyek kívül esnek a nyomozást folytató bűnüldöző hatóság területén, ezáltal pedig annak joghatóságán is. A kölcsönös jogi segítségnyújtásra vonatkozó eljárásokat és a nemzetközi megállapodásokban rögzített néhány szabályt leszámítva nincs összehangolt megközelítés az ilyen információkhoz való hozzáférést illetően. Ennek eredményeként különböző nemzeti eljárások vannak érvényben, ami megnehezíti a nyomozást. A Bizottság együttműködést fog kezdeményezni a magánszektorral, hogy elősegítse az elektronikus információkhoz és bizonyítékokhoz való hozzáférés közös európai interpretációján alapuló együttműködést, valamint megoldási javaslatokat tesz, amelyek szükség esetén jogi eszközök létrehozására is irányulhatnak.

2.4.    Az információcsere javítása

Az ismert bűnözők és a potenciálisan veszélyesnek tekintett azonosított személyek esetében ki kell zárni a lelepleződés elkerülésének lehetőségét. Az európai biztonsági stratégia már javasolt intézkedéseket a terrorizmus és a szervezett bűnözés leküzdésére irányuló hatékony és fenntartható uniós szintű fellépésekkel kapcsolatos legfőbb nehézségek leküzdésére, így például javasolta a tagállami bűnüldöző hatóságok egymás közötti, illetve az uniós ügynökségekkel folytatott információcseréjének javítását, valamint a kapcsolódó adatbázisok és információs rendszerek interoperabilitásának fejlesztését.

A Bizottság több javaslatot is tett e problémák kezelésére. A közös adatvédelmi szabályok ma már lehetővé teszik, hogy a bűnüldöző és az igazságügyi hatóságok hatékonyabban működjenek együtt egymással, valamint erősítsék a bizalmat és szavatolják a jogbiztonságot. A 2016. április 14-én elfogadott, a rendőrségi és a büntető igazságügyi hatóságokra vonatkozó adatvédelmi irányelvet mihamarabb át kell ültetni. Ezenfelül az Európai Unió nemzetközi keretmegállapodásra („adatvédelmi ernyőmegállapodás”) vonatkozó tárgyalásokat folytatott az Egyesült Államokkal annak érdekében, hogy szavatolják az Unió és az USA között, a bűncselekmények (többek között a terrorizmus) megelőzése, felderítése, kivizsgálása és az azokkal kapcsolatos büntetőeljárás lefolytatása céljából továbbított személyes adatok magas szintű védelmét. A megállapodást mielőbb meg kell kötni.

Az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak mihamarabb meg kell egyezniük a jogalkotási javaslatokról, a tagállamoknak pedig fel kell gyorsítaniuk az információcserét szolgáló, meglévő rendszerek és struktúrák alkalmazását:

A 2017 tavaszától alkalmazandó, felülvizsgált Europol rendelet végleges elfogadása döntő lépést jelent majd afelé, hogy az Europol a bűnüldöző hatóságok közötti információcsere középpontjává váljon az Unióban.

A Terrorizmus Elleni Küzdelem Európai Központját 2016 januárjában hozták létre az Europol keretein belül azzal a céllal, hogy támogatást nyújtson a terrorizmus és a radikalizálódás elleni küzdelemhez az érintett hatóságok közötti koordináció és együttműködés fokozása, valamint a biztonságos kommunikációs környezet biztosítása révén 25 . A tagállamoknak – az Európai Unió bel- és igazságügyminisztereinek, valamint az uniós intézmények képviselőinek 2016. március 24-i közös nyilatkozatával 26 összhangban – sürgősen rendelkezésre kell bocsátaniuk a megfelelő szakértelmet. A Terrorizmus Elleni Küzdelem Európai Központját most meg kell erősíteni, hogy bűnüldözési hírszerzési központként működhessen a terrorizmus elemzése és a fenyegetések értékelése, valamint a terrorizmus elleni operatív tervek kidolgozása során. A Bizottság kezdeményezéseket fog előterjeszteni, hogy miként lehetne a Központot szerkezetileg megerősíteni és képessé tenni a közös operatív tervezésre, fenyegetésértékelések elvégzésére és a bűnüldöző hatóságok közötti információcsere koordinálására, amihez a személyi állományt a tagállamok illetékes intézményei, valamint a Bizottság biztosítaná, és amire a megfelelő demokratikus ellenőrzés mechanizmusai vonatkoznának. A munkát onnantól kezdve a Központ és az Európai Unió Helyzetelemző Központja viszi tovább a Bizottság támogatásával és a nemzetbiztonsági szolgálatok terrorizmus elleni csoportjaival együttműködésben. A Terrorizmus Elleni Küzdelem Európai Központjának és az Európai Unió Helyzetelemző Központjának sürgősséggel meg kell kezdenie a terrorizmusra és a radikalizálódásra vonatkozó közös fenyegetésértékelések végzését.

A nemrégiben kiadott, a határvédelem és biztonság erősebb és intelligensebb információs rendszereiről szóló közlemény 27 eszmecserét és folyamatot indít el a jelenlegi adatrendszerek és az architektúra hiányosságai, valamint korlátozott interoperabilitásuk, összekapcsolásuk és elérhetőségük felszámolása céljából, az adatvédelmi szabályok teljes körű tiszteletben tartása mellett. Ennek eredményeként létrejöhet egy közös európai adattár és egy integrált uniós biometrikus személyazonosító rendszer az utazás, a migráció és a biztonság vonatkozásában. Ezt a munkát fel kell gyorsítani.

A Bizottság továbbá javaslatot tett egy uniós határregisztrációs rendszerre az EU külső határain 28 , amely biometrikus adatokat használna, a bűnüldöző hatóságok számára hozzáférést tenne lehetővé, és interoperabilitást biztosítana más rendszerekkel (elsősorban a Vízuminformációs Rendszerrel).

A határokon átnyúló információcsere létfontosságú a bűnüldöző hatóságok számára az Unióban. A meglévő prümi keretet teljes mértékben végre kell hajtani és alkalmazni kell. Ez lehetővé teszi a DNS-profilok, az ujjnyomatadatok és a gépjárművek regisztrációs adatainak automatizált összehasonlítását. Kiemelt figyelmet kell szentelni továbbá annak, hogy az Interpol ellopott és elvesztett úti okmányokat tartalmazó adatbázisát rendszeresebben és következetesebben használják.

Az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszer kiterjesztése harmadik országbeli állampolgárokra: Célszerű lenne, ha az Európai Parlament és a Tanács elfogadná a Bizottság arra irányuló javaslatát, hogy módosítsák a büntetőjogi felelősséget megállapító ítéletekre vonatkozó információcsere uniós rendszerét azzal a céllal, hogy a rendszer részévé tegyék a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó bűnügyi nyilvántartás adatainak cseréjét is.

Joghatóság a digitális bizonyítékokhoz való hozzáférés esetében: A Bizottság együtt fog működni az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal, hogy szakértőkkel és más érdekelt felekkel folytatott konzultáció alapján közös uniós megközelítést alakítsanak ki a bűnüldöző hatóságok joghatóságának megállapítására olyan esetekben, amikor a hatóságok közvetlen hozzáféréssel rendelkeznek a külföldön található vagy tárolt adatokhoz (vagyis a területiség elvétől eltérő alternatív kapcsoló elvek figyelembevétele).

2.5.    A terroristák tűzfegyverekhez és robbanóanyagokhoz való hozzáférésének megszüntetése

Alapvető fontosságú, hogy korlátozzuk a terroristák robbanószer-prekurzorokhoz és detonátorokhoz való hozzáférését. A Bizottság korábban jelentős hiányosságokat állapított meg 29 a robbanóanyag-prekurzorokról szóló 98/2013/EU rendelet 30 végrehajtása kapcsán, és lépéseket tesz ezek megszüntetésére. A Bizottság értékelni fogja, hogy szükséges-e felülvizsgálni e rendeletet 2016-ban. A magánszemélyeknél tartott vagy katonai célú robbanóanyagokkal kapcsolatos biztonság szintén kulcsfontosságú elem.

A terroristák hozzáférése az automata lőfegyverekhez továbbra is jelentős problémát jelent. A tűzfegyverek reaktiválását lehetővé tevő kiskaput most megszűnt a hatástalanított tűzfegyverek végleges működésképtelenségéről szóló 2015. november 18-i végrehajtási rendelet Bizottság általi elfogadásával 31 . A végrehajtási rendelet 2016. április 8-án lépett hatályba, és biztosítani fogja a hatástalanított tűzfegyverek végleges működésképtelenné tételét.

Ezen túlmenően, a Bizottság 2015. november 18-án javaslatot terjesztett elő a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló 91/477/EGK irányelv felülvizsgálatára 32 . E javaslat célja, hogy korlátozzák az egyes legnagyobb teljesítményű félautomata fegyverek, valamint olyan más fegyverek hozzáférhetőségét, amelyek könnyedén automata fegyverré alakíthatók át, továbbá hogy javítsák a tagállamok közötti információcserét, a nyomon követhetőséget és a tűzfegyverek jelölésére vonatkozó szabályokat. E javaslatnak az Európai Parlament és a Tanács általi elfogadását prioritásként kell kezelni annak érdekében, hogy kiegészítsék a katonai célú fegyverek ismételt aktiválása és csempészete elleni fellépéseket.

A legnagyobb kihívást azonban az illegális fegyverek jelentik. A csempészett fegyverek szomszédos régiókból történő beszerzése továbbra is komoly problémát jelent, és az új források megjelenésének kockázatát is minimálisra kell csökkenteni. A tűzfegyverekre és robbanóanyagokra vonatkozó 2015. december 2-i, prioritásként végrehajtandó cselekvési terv részletes intézkedéseket tartalmaz az illegális tűzfegyverekhez és robbanóanyagokhoz való hozzáférés korlátozásáról, az operatív együttműködés fokozásáról és az operatív információk begyűjtésének és megosztásának a meglévő eszközök optimális használata révén történő javításáról.

2.6.    A terroristák pénzeszközökhöz való hozzáférésének megakadályozása

A közelmúltbeli merényletek egyik jellegzetessége, hogy a felhasznált források teljes összege arányaiban kicsinek tűnik a támadások pusztító hatásához képest.

A terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemről nemrégiben elfogadott cselekvési tervnek 33 már része egy szoros menetrend, amelynek végrehajtásán a Bizottság teljes elkötelezettséggel dolgozik. A cselekvési terv két központi célt határoz meg. Először is annak megvizsgálását, hogyan tudjuk hatékonyabban felderíteni a terrorista szervezeteket és támogatóikat, hogyan tudjuk megakadályozni őket abban, hogy pénzügyleteket bonyolítsanak, illetve más eszközöket mozgassanak, és hogyan tudjuk biztosítani azt, hogy a bűnüldözők a pénzügyleteket fel tudják használni a terroristák nyomon követésére és a bűncselekmények elkövetésének megakadályozására. Másodszor pedig annak feltérképezését, hogyan tudjuk még hatásosabban elapasztani a terrorista szervezetek bevételi forrásait, mindenekelőtt azáltal, hogy meggátoljuk őket új pénzforrások feltárásában. A következő hónapokban a Bizottság több más intézkedés mellett jogalkotási javaslatok benyújtását is tervezi. A munkából a tagállamoknak is ki kell venniük a részüket, és minél hamarabb végre kell hajtaniuk a már elfogadott jogszabályokat.

2.7.    A polgárok és a kritikus infrastruktúra védelme

A párizsi és a brüsszeli merényletek mintázata rámutatott arra, mennyire sebezhetők a nagy nyilvános rendezvények és a kritikus infrastruktúra. Az ezekre a kockázatokra való maximális felkészüléshez a bűnüldöző hatóságoknak és más, központi szerepet játszó hatóságoknak – például a közlekedésért felelős hatóságoknak – hatékony adatcserét kell folytatniuk, és összehangoltan kell megtervezniük a több országot érintő megelőző intézkedéseket. Ehhez hozzátartozik a kutatás, valamint új, például robbanóanyagok kimutatására szolgáló technológiák fejlesztésének támogatása is.

Emellett fel kell készülni arra is, hogy a terroristák az új technológiákat – rendeltetésüktől elidegenítve – újfajta merényletek elkövetésére is felhasználhatják. Közvetlen veszélyt jelent a kiberbűnözés (az európai biztonsági stratégia egy másik nagy fontosságú eleme), amely a terrorizmus új frontjává válhat, és amellyel ezért foglalkozni kell.

A tűzfegyverekre és robbanóanyagokra vonatkozó, 2015. december 2-i cselekvési terv 34 is tartalmaz több intézkedést a terrortámadások megelőzésére. Ezek közé tartoznak a következők: i. felderítési technológia használatával és a használat standardizálásával kapcsolatos konkrét intézkedések („puha” célpontok, kritikus infrastruktúra, közterületek); ii. innovatív felderítő eszközök fejlesztése; iii. a különböző közlekedési eszközök utasainak biztonságát növelő meglévő intézkedések hatásának fokozása, illetve új intézkedések bevezetése; iv. új technológiák használata a biztonság megerősítésére; v. a „puha” célpontok védelmére vonatkozó útmutatók terjesztése; vi. a felderítés és a védelem tesztelése. Sürgősen foglalkozni kell továbbá a kritikus infrastruktúrában és a közterületeken dolgozók – mindenekelőtt a visszatérő külföldi terrorista harcosok és más radikalizálódott személyzet – átvilágításának kérdésével annak megakadályozására, hogy a terroristák bennfentes információkat tudjanak felhasználni tevékenységükhöz.

A Bizottság további kezdeményezései:

A kritikus infrastruktúrák védelmére vonatkozó európai program átfogó keretet biztosít Európában a kritikus infrastruktúra védelmének javítását célzó tevékenységeknek. A programban a Bizottság és a tagállamok közösen dolgoznak a kritikus infrastruktúra sebezhetőségének csökkentésén és rezilienciájának növelésén. 

A „puha” célpontok védelmére vonatkozó útmutatók terjesztése: 2014 májusában a Bizottság és a repülőtéri rendőrségek uniós hálózatának együttműködésében elkészült a repülőtéri „puha” célpontok védelmére vonatkozó uniós útmutató. Az útmutatót lefordították valamennyi uniós nyelvre, és minden rendőrség megkapja. 2015 októberében a Bizottság más „puha” célpontok – például vasút, metró és más olyan területek, ahol egyszerre tömegesen fordulnak meg emberek (stadionok, bevásárlóközpontok, nyilvános parkolók, parkolóházak stb.) – védelmével kapcsolatban is elkezdett kidolgozni útmutatást. A Bizottság felgyorsítja ezeknek az útmutatóknak az elkészítését, és megfelelő képzés kíséretében fogja eljuttatni őket a felhasználókhoz.

A felderítés és a védelem tesztelése: 2015 februárjában a Bizottság több tagállammal együttműködésben megkezdte a felderítés és a védelem tesztelését különböző operatív helyszíneken, például repülőtereken, vasútállomásokon, sporteseményeken és középületekben. 2016 májusára újabb tesztek vannak beütemezve, amelyek ezúttal az uniós fogadóállomásokat is érintik.

A biztonsági kockázatok értékelése: A Bizottság eljárásokat dolgozott ki a biztonsági kockázatok értékelésére. Ezzel azt kívánja biztosítani, hogy a többek között a közlekedésbiztonsággal, a határbiztonsággal és a terrorizmus finanszírozásával kapcsolatos uniós szintű szakpolitikákat a releváns biztonsági kockázatok megfelelő értékelésére alapozva dolgozzák ki, így téve lehetővé hatásos válaszintézkedések bevezetését mind a kockázatok, mind a bennük rejlő fenyegetések esetében. Ezt a munkát a Bizottság a tagállamokkal, az Európai Külügyi Szolgálattal és az érintett uniós ügynökségekkel karöltve végzi.

Hibrid fenyegetések: A Bizottság és a főképviselő közös közleményt 35 fogadott el a hibrid fenyegetésekkel szembeni fellépés közös kereteiről, melyben gyakorlati javaslatokat terjesztett elő a hibrid fenyegetések leküzdésére, valamint az EU, a tagállamok és partnereik rezilienciájának megerősítésére. A Bizottság arra biztatja az érintett feleket, hogy mihamarabb hajtsák végre ezeket az intézkedéseket.

A bűnözés és a terrorizmus elleni küzdelemnek folyamatosan fel kell használnia az új technológiákat és képességeket. További intézkedésekre van szükség a fenyegetések feltárásával kapcsolatos kihívásokkal való megbirkózáshoz. A Bizottság a kutatási alapokból is irányít majd forrásokat a technológiával és a képességekkel kapcsolatos későbbi igények kielégítésére. A „Horizont 2020” keretprogram Biztonságos társadalmak programja a 2014–2020 közötti időszakban 1,7 milliárd EUR összegű költségvetéssel rendelkezik. A 2016–2017-es időszakra elfogadott munkaprogramok több intézkedést is tartalmaznak kimondottan a terrorizmus elleni küzdelemre vonatkozóan. A következő kiírásokat és éves programokat az eddigieknél is jobban a terrorizmus elleni küzdelemben használt technológiákra és képességekre kell kihegyezni, és építeni kell a Terrorizmus Elleni Küzdelem Európai Központja, valamint a tagállami bűnüldöző szervek és hírszerzési szolgálatok által végzett munkára.

Az európai biztonsági stratégia rámutatott, hogy ha az uniós biztonsági ágazat versenyképessé válna, azzal növekedne az EU autonómiája a biztonsági igények kielégítése terén. Az Unió például szabványok és közös tanúsítványok révén ösztönzi innovatív biztonsági megoldások kidolgozását. A Bizottság 2016 során javaslatot fog előterjeszteni a repülőtéri átvizsgáló berendezések tárgyában, hogy elgördítse az akadályokat az egységes piac működésének útjából, és elősegítse az uniós biztonsági ágazat versenyképességét az exportpiacokon.

Az információs rendszerek társadalmunk kulcsfontosságú elemei. Bár az első védelmi vonalat ütőképes kiberbiztonsági intézkedéseknek kell képezniük, azt is garantálnunk kell, hogy az e rendszerek ellen elkövetett vagy az e rendszereket kihasználó bűncselekmények esetén a lefolytatott vizsgálat és büntetőeljárás eredményes legyen. E tekintetben közös európai büntetőjogi keretet kínál az információs rendszerek elleni támadásokról szóló irányelv (2013/40/EU). A Bizottság jelenleg nyomon követi az irányelv tagállami végrehajtását, 2017-ben pedig jelentést terjeszt be a Parlamentnek és a Tanácsnak, figyelembe véve a kiberbűnözés területén megfigyelhető technikai és jogi fejleményeket, és a jogi keretek esetleges további megerősítésének szükségességét. A számítógépes fenyegetésekkel kapcsolatos együttműködés és információcsere javítását célzó hálózat- és információbiztonsági irányelvjavaslat 36 kiegészítéseként a Bizottság júniusban további intézkedéseket fog javasolni az e téren folyó együttműködés elősegítésére és az ágazati képességek fejlesztésére.

A biztonsággal kapcsolatos kiegészítő költségvetési ráfordítások kezelése

A védelemnek ára van, legyen bár szó a hírszerzés, a bűnüldözés vagy a fegyveres erők bevetéséről, vagy az infrastruktúrák megerősítéséről. Ezeket a költségeket azonban arányaikban kell látni ahhoz képest, hogy mekkora károkat tud okozni egy maroknyi bűnöző emberéletekben és anyagiakban. Tekintettel az Unió jelenlegi súlyos fenyegetettségére, a Bizottság javasolni fogja, hogy az ehhez a fenyegetettséghez közvetlenül kötődő kiegészítő költségvetési ráfordítások mérlegelésekor ki lehessen használni azt a rugalmasságot, amelyet a Stabilitási és Növekedési Paktum a kormányzatok cselekvési lehetőségein kívül eső szokatlan eseményekhez való alkalmazkodás érdekében lehetővé tesz. A Bizottság megteszi a megfelelő lépéseket ahhoz, hogy megállapodásra jusson a tagállamokkal a kérdés megoldásáról.

2.8.    A külső dimenzió

Az európai biztonsági stratégia a belső és a külső fellépések jobb összehangolását is hivatott biztosítani a biztonságpolitika terén, hiszen a kettő között közvetlen kapcsolat áll fenn. Emellett a stratégia hozzájárul ahhoz is, hogy a fellépések a terrorizmus elleni küzdelem uniós koordinátora, a Bizottság és az Európai Külügyi Szolgálat által végzett munkára épüljenek.

Az Unió ez irányú tevékenységében külön hangsúlyt kapnak az Unióval szomszédos országok. Célzott és intenzívebb tárgyalások kezdődtek a biztonságpolitika és a terrorizmus elleni küzdelem terén mindenekelőtt Jordániával, Libanonnal, Marokkóval, Törökországgal és Tunéziával, amelyek során az Unió konkrét cselekvési tervekben állapodik meg ezekkel az országokkal. Biztonsági és terrorizmuselhárítási szakértőket küldött továbbá az Unió algériai, iraki, jordániai, marokkói, nigériai, szaúd-arábiai, törökországi és tunéziai küldöttségére. Célszerű lenne, hogy az Unió az így nyert tapasztalatok alapján partnerséget kezdeményezzen a földközi-tengeri országokkal a terrorizmus elleni küzdelem területén. Emellett tanácsos lenne kiszélesítenie terrorizmuselhárítási és biztonsági szakértőinek hálózatát más elsőrendű fontosságú országokra és régiókra (például Libanon, a Száhil öv, a Nyugat-Balkán).

A közös gondok ellenére a közelmúlt eseményei jelentős hiányosságokra mutattak rá a földközi-tengeri partnerországokkal folytatott együttműködésben. A Terrorizmus Elleni Küzdelem Európai Központjának támogatásával Törökországtól Marokkóig sürgősséggel javítani kell az uniós bel- és igazságügyi diplomácia működését és a terrorizmus elleni küzdelem terén a partnerországokkal folytatott együttműködést, hogy – a megfelelő adatvédelmi keretek között – eredményes információcserére és rendőrségi együttműködésre kerüljön sor.

Az Uniónak fokoznia kell jelenlétét a terrorizmus elleni küzdelem és a biztonságpolitika releváns multilaterális nemzetközi fórumain, így az ENSZ-ben, a terrorizmus elleni küzdelem világfórumán, a G7-ben és a Pénzügyi Akció Munkacsoportban, hogy ezzel is előmozdítsa a terrorizmus elleni küzdelem és a biztonságpolitika terén folytatott együttműködést.

A tűzfegyverekre és robbanóanyagokra vonatkozó 2015. december 2-i cselekvési terv 37 és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem megerősítésére vonatkozó 2016 február 2-i cselekvési terv 38 konkrét intézkedéseket tartalmaz a harmadik országok, különösen az Unió közvetlen szomszédjai tekintetében. Az intézkedések mindenekelőtt arra irányulnak, hogy az Unió szorosabb együttműködést alakítson ki a szomszédos országokkal a biztonságpolitika területén, beleértve a kézi- és könnyűfegyverek, valamint a kulturális javak tiltott kereskedelme, továbbá az emberkereskedelem és a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelmet. A cselekvési terv előirányozza, hogy a tűzfegyverek és robbanóanyagok tiltott kereskedelmének és használatának témáját szisztematikusan be kell építeni a legfontosabb partnerországokkal és -szervezetekkel folytatott biztonságpolitikai párbeszédbe.

A felülvizsgált európai szomszédságpolitika szintén keretet ad a szomszédságpolitikában részt vevő országokban szükséges tevékenységnek, ugyanis következetesen integrálja a biztonságpolitikai dimenziót a stabilizáció olyan más elemeivel, mint a korrupció és a hatalommal való visszaélés elleni küzdelem, a gazdaság fejlesztése, a beruházási lehetőségek biztosítása és a fiatalok foglalkoztatása, valamint a célzottan a radikalizálódás visszaszorításával foglalkozó civil szervezeteknek nyújtott pénzügyi támogatás.

3.    Következtetések

A biztonság természetes módon egyike azoknak a témáknak, amelyek a polgárokat legjobban foglalkoztatják. Az Európai Unióban a tavalyi év során elkövetett, százak halálát vagy sérülését okozó terrorista merényletek élesebb megvilágításba helyezték ezeket az aggodalmakat. Ahhoz, hogy az Európai Unió minden tőle telhetőt meg tudjon tenni polgárainak védelmében, valamennyi szereplőnek teljesítenie kell a feladatát.

A mai világban a terroristák és más bűnözők határokon átívelő, transznacionális keretek között tevékenykednek. Ahhoz, hogy eredményesen szembe tudjunk szállni ezzel a fenyegetéssel, az európai bűnüldöző hatóságoknak szorosan együtt kell működniük, meg kell osztaniuk forrásaikat és információikat, és közösen kell fellépniük. Ez az egyetlen lehetőségünk arra, hogy felülkerekedjünk a terrorista veszélyen. Egyetlen tagállam belső biztonságán is állhat vagy bukhat valamennyi tagállam belső biztonsága.

A közlemény ismerteti azokat az intézkedéseket, amelyekre eddig sor került, de azokat is, amelyekre minél hamarabb sort kell keríteni mind uniós, mint tagállami szinten, hogy minden európai polgár az elvárásainak megfelelően nagy fokú biztonságot élvezzen. A melléklet tartalmazza a tényleges európai biztonsági unió megvalósításának ütemtervét: a Bizottság jelentésben számol majd be arról, hol tart a munka. Közös felelősségünk, hogy gyorsan és alaposan dolgozva haladjunk az intézkedések megvalósításával, és megszüntessük az Unióban az eszközök, az információk és a megközelítések tekintetében mutatkozó széttöredezettséget. Ellenkező esetben a terroristák a jövőben is kihasználják majd e hiányosságunkat arra, hogy aláássák számunkra oly fontos értékeinket. A Bizottság indokoltnak tartaná, ha az Európai Parlament és a Tanács késedelem nélkül foglalkozna ezekkel az intézkedésekkel, és felkéri az Európai Tanácsot, hogy következő ülésén tekintse át a közleményt követő lépéseket.

(1)

     Az EUMSZ 72. cikke.

(2)

     COM(2015) 185 final, 2015. április 28.

(3)

     Az Európai Tanács 2015. június 26-i következtetései (EUCO 22/15).

(4)

     Közös nyilatkozat, 2016. március 24.

(5)

     Az EUMSZ 67. cikkének (3) bekezdése.

(6)

     Dánia vonatkozásában a 22. jegyzőkönyv, az Egyesült Királyság és Írország esetében pedig a 21. és a 36. jegyzőkönyv különös feltételeinek sérelme nélkül, amelyek lehetővé teszik, de nem írják elő, hogy e két tagállam részt vegyen a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló politikai területen javasolt kezdeményezésekben úgy, hogy közben tiszteletben tartják az említett kezdeményezések összhangját és ne hátráltassa azok gyakorlati érvényesülését.

(7)

     http://europa.eu/rapid/press-release_MEMO-16-1062_en.htm.

(8)

     A Tanács 2015. júniusi következtetései, 9798/15.

(9)

     COM(2015) 624 final, 2015. december 2.

(10)

     COM(2016) 50 final, 2016. február 2.

(11)

     COM(2016) 205 final, 2016. április 6.

(12)

     http://icct.nl/wp-content/uploads/2016/03/ICCT-Report_Foreign-Fighters-Phenomenon-in-the-EU_1-April-2016_including-AnnexesLinks.pdf.

(13)

     Lásd alább a 4. szakaszt.

(14)

     Ezeket a nemzeti szakértőkkel, az EKSZ-szel, az uniós ügynökségekkel és az Interpollal dolgozták ki szoros együttműködés keretében.

(15)

     COM(2015) 671 final, 2015. december 15.

(16)

     COM(2015) 670 final, 2015. december 15.

(17)

     Az uniós fogadóállomásokon és az áthelyezési folyamat során lefolytatott biztonsági ellenőrzésnek három különböző típusa van: 1. fizikai ellenőrzés és a személyes tárgyak ellenőrzése, 2. ellenőrzések lefuttatása a különböző nemzeti és nemzetközi adatbázisokban (különösen a Schengeni Információs Rendszerben és az Interpol SLTD-adatbázisában), valamint 3. arra utaló jelek esetén, hogy kizárási okok, illetve a biztonságot és közrendet fenyegető veszély áll fenn, a menedékkérő másodlagos ellenőrzése adatbázisok, interjúk, internetes keresés és a közösségi média alapján.

(18)

     COM(2015) 625 final, 2015. december 2.

(19)

     Elsősorban az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatai és az Európa Tanács terrorizmus megelőzéséről szóló Egyezménye.

(20)

     Az utas-nyilvántartási adatállomány felhasználásának célja nem csupán a külföldi terrorista harcosok jelentette probléma kezelése, ugyanakkor különösen fontos ebben az összefüggésben.

(21)

     A Tanács 2015. november 20-i következtetései, 845/15.

(22)

A 2008/919/IB kerethatározat által módosított 2002/475/IB kerethatározat a terrorizmus elleni küzdelemről.

(23)

     Lásd a fenti 1. szakaszt.

(24)

     http://www.consilium.europa.eu/hu/press/press-releases/2016/03/24-statement-on-terrorist-attacks-in-brussels-on-22-march./

(25)

   A Bizottság javaslatot tett a Terrorizmus Elleni Küzdelem Európai Központjának 25 további álláshellyel és 10 fő külső személyzettel való megerősítésére, valamint kapcsolódó, a terrorizmus elleni küzdelemre vonatkozó 2016-os előirányzatokra, amelyeket a 2016. április 13-án jóváhagyott költségvetés-módosítás engedélyezett.

(26)

     http://www.consilium.europa.eu/hu/press/press-releases/2016/03/24-statement-on-terrorist-attacks-in-brussels-on-22-march/

(27)

COM(2016) 205 final, 2016. április 6.

(28)

COM(2016) 194 final, 2016. április 6.

(29)

     http://ec.europa.eu/dgs/home-affairs/what-we-do/policies/crisis-and-terrorism/explosives/explosives-precursors/docs/list_of_measures_en.pdf.

(30)

     Az Európai Parlament és a Tanács 2013. január 15-i 98/2013/EU rendelete a robbanóanyag-prekurzorok forgalmazásáról és felhasználásáról (HL L 39., 2013.2.9., 1. o.).

(31)

     A Bizottság 2015. december 15-i (EU) 2015/2403 rendelete a hatástalanított tűzfegyverek végleges működésképtelenségét biztosító hatástalanítási előírásokra és technikákra vonatkozó közös iránymutatások meghatározásáról (HL L 333., 2015.12.19., 62. o.).

(32)

     COM(2015) 750 final, 2015. november 18.

(33)

     COM(2016) 50 final; 2016. február 2.

(34)

     COM(2015) 624 final, 2015. december 2.

(35)

     JOIN(2016)18 final, 2016. április 6.

(36)

COM(2013) 48 final, 2013. február 7.

(37)

     COM(2015) 624 final, 2015. december 2.

(38)

     COM(2016) 50 final, 2016. február 2.

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2016.4.20.

COM(2016) 230 final

MELLÉKLET

a következőhöz

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK

Az európai biztonsági stratégia megvalósítása a terrorizmus elleni küzdelem és a hatékony és valódi biztonsági unió előkészítésének érdekében

A BIZTONSÁGRA/TERRORIZMUS ELLENI KÜZDELEMRE IRÁNYULÓ LEGFONTOSABB JOGALKOTÁSI ÉS SZAKPOLITIKAI KEZDEMÉNYEZÉSEK