Access to European Union law
<a href="https://eur-lex.europa.eu/content/help/eurlex-content/experimental-features.html" target="_blank">More about the experimental features corner</a>
Choose the experimental features you want to try
EUR-Lex
Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

You are here
Use quotation marks to search for an "exact phrase". Append an asterisk (*) to a search term to find variations of it (transp*, 32019R*). Use a question mark (?) instead of a single character in your search term to find variations of it (ca?e finds case, cane, care).
Search tips
Need more search options? Use the Advanced search

Document 32021D1094

A Tanács (EU) 2021/1094 határozata (2021. június 28.) a Szén- és Acélipari Kutatási Alap Kutatási Programjának elfogadásáról és az e programra vonatkozó többéves technikai iránymutatásokról szóló 2008/376/EK határozat módosításáról

ST/9400/2021/INIT

HL L 236., 2021.7.5, p. 69–74 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

Legal status of the document In force

ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/2021/1094/oj

2021.7.5.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 236/69

A TANÁCS (EU) 2021/1094 HATÁROZATA

(2021. június 28.)

a Szén- és Acélipari Kutatási Alap Kutatási Programjának elfogadásáról és az e programra vonatkozó többéves technikai iránymutatásokról szóló 2008/376/EK határozat módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az ESZAK-Szerződés lejártának pénzügyi következményeiről és a Szén- és Acélipari Kutatási Alapról szóló (37.) jegyzőkönyvre és különösen annak 2. cikke második bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére (1),

mivel:

(1)

Az Unió 2016. október 5-én megerősítette az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye keretében elfogadott Párizsi Megállapodást (a továbbiakban: a Párizsi Megállapodás). A Párizsi Megállapodás alapján az azt megerősítő felek felkérést kaptak, hogy fokozzák az éghajlatváltozás jelentette fenyegetésre adott globális választ annak érdekében, hogy jóval 2 °C alatt tartsák a globális hőmérséklet-emelkedést.

(2)

A Párizsi Megállapodással összhangban a Bizottság 2019. december 11-én közzétett egy, az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett, az európai zöld megállapodásról szóló közleményt, amelyben megerősítette elkötelezettségét az éghajlat- és környezetvédelmi kihívások kezelése iránt, valamint az Uniónak egy olyan igazságos és virágzó társadalommá történő átalakítása iránt, amely modern, erőforrás-hatékony és versenyképes gazdasággal rendelkezik, ahol 2050-re megszűnik a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás, és ahol a gazdaság növekedése nem erőforrásfüggő. Az európai zöld megállapodásról szóló közlemény egy új növekedési stratégiát határoz meg, és kimondja, hogy támogatni kell az áttörést hozó tiszta acéltechnológiákat, hogy 2030-ig megvalósuljon a karbonsemleges acélgyártás, és meg kell vizsgálni, hogy a felszámolás alatt álló Európai Szén- és Acélközösség forrásainak egy része felhasználható-e erre a célra. A közleményben szerepel továbbá, hogy minden uniós fellépést és szakpolitikát össze kell fogni annak érdekében, hogy az Unió sikeres és igazságos átmenetet valósíthasson meg egy fenntartható jövő érdekében. A közleményben említett, a károkozás elkerülésére vonatkozó elvvel összhangban folyamatban van a Szén- és Acélipari Kutatási Alap Kutatási Programja célkitűzéseinek felülvizsgálata annak érdekében, hogy a továbbiakban ne terjedjenek ki a szén kitermelését, feldolgozását és kibocsátáscsökkentés nélküli felhasználását állandósító tevékenységekre.

(3)

Az Unió ambiciózus éghajlat-politikát folytat, és szabályozási keretet hozott létre az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére vonatkozó, 2030-ig elérendő uniós célkitűzés teljesítése érdekében. Így különösen, az (EU) 2018/1999 európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) meghatározza a jogalkotási alapot az energiaunió és az éghajlat-politika olyan megbízható, inkluzív, költséghatékony, átlátható és kiszámítható irányításához, amely biztosítja az energiaunió 2030-ra elérendő és a hosszú távú célkitűzéseinek megvalósítását a Párizsi Megállapodással összhangban.

(4)

A Fenntartható Európa beruházási tervről és az európai zöld megállapodáshoz kapcsolódó beruházási tervről szóló, az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett közleményében a Bizottság bejelentette, hogy javaslatot kíván tenni a 2008/376/EK tanácsi határozat (3) felülvizsgálatára, azzal a céllal, hogy lehetővé tegye az acél tiszta előállítása terén áttörést jelentő, nagy kutatási és innovációs projektek, valamint az igazságos átmenet mechanizmus elveivel összhangban a szénipari kutatási tevékenységek finanszírozását.

(5)

Emellett a Szén- és Acélipari Kutatási Alap Kutatási Programjának (a továbbiakban: a kutatási program) ellenőrzéséről és értékeléséről szóló jelentés javasolja a 2008/376/EK határozat II. fejezetének 3. és 4. szakaszában meghatározott, a szénnel és az acéllal kapcsolatos kutatási célok módosítását, valamint az acélipar áttörést jelentő kutatásainak és a szénipar emblematikus projektjeinek támogatását.

(6)

A Szén- és Acélipari Kutatási Alap Kutatási Programjának célkitűzéseit ezért össze kell hangolni a nemzetközi megállapodásokkal, például a Párizsi Megállapodással, valamint az Uniónak a 2050-re elérendő klímasemlegességre vonatkozó tudományos, technológiai és politikai célkitűzéseivel.

(7)

A közös programozású partnerségek hatékonynak bizonyultak a forrásoknak egy közös európai kutatási célkitűzés érdekében történő összevonásában. A klímasemleges gazdaság 2050-ig történő megvalósításának elősegítése érdekében meg kell határozni annak lehetőségét, hogy közös programozású európai partnerségeken keresztül, más programokkal szinergiában és hozzájuk igazodva lehessen támogatást nyújtani. Egy európai partnerség ideális eszköz lehet az erőforrások összevonására az acéliparban a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését célzó, áttörést jelentő technológiákkal kapcsolatos kutatás támogatása érdekében.

(8)

A 2008/376/EK határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2008/376/EK határozat a következőképpen módosul:

1.

a 2. cikk második bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„A kutatási program az együttműködésen alapuló szén- és acélipari kutatásokhoz nyújt támogatást. A kutatási program támogatást nyújt továbbá az áttörést hozó, közel nulla szén-dioxid-kibocsátású acélgyártási projekteket eredményező tiszta acéltechnológiákhoz, valamint a korábban működő szénbányák, illetve a bezárás alatt álló szénbányák és a kapcsolódó infrastruktúrák igazságos átmenetének kezelésére irányuló kutatási projektekhez az igazságos átmenet mechanizmussal összhangban és a 2003/76/EK határozat 4. cikkének (2) bekezdésének megfelelően. A kutatási programnak összhangban kell állnia az Unió politikai, tudományos és technológiai céljaival, és ki kell egészítenie a tagállamokban és a kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó jelenlegi uniós keretprogram (a továbbiakban: a kutatási keretprogram) keretein belül végzett tevékenységeket.”;

2.

a 4-6. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„4. cikk

A szénipar és a régiók igazságos átmenetének támogatása

(1)   A kutatási projekteknek támogatniuk kell a klímasemleges uniós gazdaságra 2050-ig történő átállást a következő célokkal: a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivonásának támogatása, a korábbi bányaterületeken alternatív tevékenységek kifejlesztése, valamint a bezárás alatt álló szénbányákból, a korábban üzemelő szénbányákból és a környezetükből eredő környezeti károk elkerülése vagy azok kezelése. A projekteknek különösen a következőkre kell összpontosítaniuk:

a)

a szén-dioxid-leválasztási, -felhasználási és -tárolási technológiák fejlesztése és tesztelése;

b)

a geotermikus energia felhasználása korábbi széntelepeken;

c)

nem energetikai célú felhasználás és nyersanyagok előállítása a korábban működő vagy a bezárás alatt álló szénbányákból származó bányászati hulladékokból és maradékokból, annak megfelelő biztosítása mellett, hogy éghajlati, környezeti és egészségügyi hatásuk minimális és alacsonyabb, mint az alternatív megoldásoké;

d)

a korábbi szén- és lignitbányák, valamint a szénhez kapcsolódó infrastruktúra – többek között az energiaellátási szolgáltatások – rendeltetésének megváltoztatása a klímasemleges és környezetbarát átmenettel összhangban;

e)

a hatékony átképzési és továbbképzési programok kidolgozásának előmozdítása a széntermelés fokozatos megszüntetése által érintett munkavállalók számára, beleértve a szénipari ágazatban foglalkoztatott vagy korábban foglalkoztatott munkavállalók képzésével és átképzésével kapcsolatos kutatásokat.

(2)   Különös figyelmet kell fordítani Európa vezető szerepének megerősítésére a korábban működő szénbányák és szénnel kapcsolatos infrastruktúrák átmenetének technológiai és nem technológiai megoldások révén történő kezelése terén, a technológiatranszfert és a nem technológiai jellegű megoldások átadását is támogatva. Az említett célokat kitűző kutatási tevékenységeknek kézzelfogható éghajlati és környezeti előnyökkel kell járniuk, összhangban a 2050-ig megvalósítandó klímasemlegesség célkitűzésével.

5. cikk

Az egészségvédelem és a biztonság javítása

(1)   A 4. és 6. cikkben említett tevékenységekre irányuló projektekben figyelembe kell venni – a munkakörülmények, a munkahelyi egészségvédelem és biztonság javítása érdekében – a bezárás alatt álló szénbányák és a korábban üzemelő szénbányák biztonságával kapcsolatos kérdéseket, valamint az egészségre káros környezetvédelmi problémákat.

(2)   A kutatási projekteknek a bányászati tevékenységekhez kapcsolódó betegségekre kell összpontosítaniuk az átmenet alatt álló szénorientált régiókban élők egészségének javítása céljából. A kutatási projekteknek védelmi intézkedésekről is gondoskodniuk kell a bányák bezárása során és a korábban működő bányákban.

6. cikk

Az átmenet alatt álló szénbányák környezeti hatásainak minimalizálása

(1)   A kutatási projekteknek törekedniük kell arra, hogy minimálisra csökkentsék a bezárás alatt álló szénbányák és a korábban működő bányák légkörre, vízre és talajra gyakorolt hatását. A kutatásnak arra kell irányulnia, hogy megőrizze és helyreállítsa a természeti erőforrásokat a jövő generációi számára, és minimálisra csökkentse a bezárás alatt álló szénbányák és a korábban működő bányák környezeti hatásait.

(2)   Előnyben kell részesíteni azokat a projekteket, amelyek a következők közül egyre vagy többre irányulnak:

a)

új és továbbfejlesztett technológiák a bezárás alatt álló szénbányák, a korábban működő bányák és környezetük (beleértve a légkört, a földterületet, a talajt és a vizet) által okozott környezetszennyezés – többek között a metánszivárgás – elkerülésére;

b)

a bezárás alatt álló kőszéntelepekből származó, üvegházhatást okozó gázok, különösen a metán leválasztása, illetve kibocsátásuk elkerülése vagy minimalizálása;

c)

a bezárás alatt álló és a korábban működő szénbányákból származó bányászati hulladék, szállópernye és kénmentesítő termékek – adott esetben más hulladékfajtákkal együtt történő – kezelése és újrafelhasználása;

d)

a hulladéktárolók felújítása, valamint a széntermelésből és szénfelhasználásból származó hulladékok ipari felhasználása az átmenet alatt álló szénorientált régiókban;

e)

a talajvíztükör védelme és a bányavíz tisztítása;

f)

a szenet használó korábbi vagy bezárás alatt álló létesítmények környezetének, különösen a víznek, a földterületnek, a talajnak és a biológiai sokféleségnek a helyreállítása;

g)

a felszíni infrastruktúra süllyedés és földmozgások elleni rövid és hosszú távú védelme.”;

3.

a 7. cikket el kell hagyni;

4.

a 8-10. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„8. cikk

Új, fenntartható és alacsony szén-dioxid-kibocsátású acélgyártási és kidolgozási eljárások

A kutatásnak és technológiafejlesztésnek a közel nulla szén-dioxid-kibocsátású acélgyártási folyamatok kidolgozására, demonstrálására és fejlesztésére kell irányulnia a termékminőség javítása és a termelékenység növelése céljából. A kibocsátások, az energiafogyasztás, a szénlábnyom és az egyéb környezeti hatások jelentős csökkentésének, valamint az erőforrások megőrzésének a kívánt tevékenységek szerves részét kell képezniük. A kutatási projekteknek a következő területek egyikére vagy közülük többre kell irányulniuk:

a)

új és továbbfejlesztett, áttörést hozó, közel nulla szén-dioxid-kibocsátású vas- és acélgyártási folyamatok és műveletek, különös tekintettel a szén-dioxid-kibocsátás közvetlen elkerülésére vagy az intelligens szénfelhasználásra, vagy mindkettőre;

b)

az acélgyártási folyamat és a feldolgozási lánc optimalizálása (beleértve a vasérc redukálását és pre-redukálását, a vas- és acélgyártást, az újrahasznosított fémhulladék olvasztásán alapuló folyamatokat, a másodlagos kohászatot, az öntési, hengerelési, kidolgozási és bevonási műveleteket) műszerezés, a köztes és végtermékek tulajdonságainak észlelése, modellezés, ellenőrzés és automatizálás révén, beleértve a digitalizációt, a big data technológia alkalmazását, a mesterséges intelligenciát és egyéb fejlett technológiákat;

c)

az acélgyártási folyamat integrációja és folyamathatékonyság a közel nulla szén-dioxid-kibocsátású acélgyártásban;

d)

az acélgyártási eszközök karbantartása és megbízhatósága;

e)

az acél újrafeldolgozhatóságának, újrafeldolgozásának és újrafelhasználásának növelésére, valamint a körforgásos gazdaság kialakítására szolgáló technikák;

f)

az acélgyártás energiahatékonyságát a hulladékhő visszanyerésével, az energiaveszteségek megelőzésével, hibrid fűtési technikákkal és energiagazdálkodási megoldásokkal növelő technikák;

g)

a vas- és acélgyártási folyamatokhoz kapcsolódó innovatív technológiák és megoldások, amelyek előmozdítják az ágazatközi tevékenységeket, nulla szén-dioxid-kibocsátású energiatermelést integráló vagy a tiszta hidrogénen alapuló gazdasághoz hozzájáruló demonstrációs projektek.

9. cikk

Fejlett acélminőségek és alkalmazások

A kutatásnak és a technológiafejlesztésnek az acélfelhasználókra vonatkozó azon követelmények teljesítésére kell összpontosítania, hogy közel nulla szén-dioxid-kibocsátású új termékeket fejlesszenek ki, valamint arra, hogy a kibocsátások és a környezeti hatások csökkentése mellett új piaci lehetőségeket teremtsen. A 8. cikkben említett technológiákkal összefüggésben a kutatási projekteknek a következő területek egyikére vagy közülük többre kell irányulniuk azzal a céllal, hogy közel nulla szén-dioxid-kibocsátású és fenntartható acélgyártási folyamatokat valósítsanak meg az Unióban:

a)

új, fejlett acélminőségek;

b)

az acél tulajdonságainak javítása, például a mechanikai és fizikai tulajdonságok, a további feldolgozásra való alkalmasság, a különböző munkakörülmények között, különböző alkalmazásokra való megfelelőség tekintetében;

c)

az élettartam meghosszabbítása, különösen az acélok és acélszerkezetek hővel és korrózióval, mechanikai és hő okozta anyagkifáradással és egyéb káros hatásokkal szembeni ellenállásának fejlesztésével;

d)

a mikroszerkezetek, mechanikai tulajdonságok és előállítási folyamatok prediktív szimulációs modelljei;

e)

a formázással, hegesztéssel, valamint az acélnak más anyagokkal való egyesítésével kapcsolatos technológiák;

f)

a vizsgálati és értékelési módszerek szabványosítása;

g)

nagy teljesítményű acélok például mobilitási alkalmazásokhoz, beleértve a fenntarthatóságot, a környezetbarát tervezési módszereket, az utólagos átalakítást, a könnyűszerkezetes kialakításokat és a biztonsági megoldásokat.

10. cikk

Az erőforrások megőrzése, a környezet védelme és a körforgásos gazdaság

Az erőforrások megőrzésének, az ökoszisztémák megóvásának, a körforgásos gazdaságra történő átállásnak és a biztonsággal kapcsolatos kérdéseknek mind az acélgyártásban, mind az acél felhasználásában a kutatási és technológiafejlesztési munka szerves részét kell képezniük. A kutatási projekteknek a következő területek egyikére vagy közülük többre kell irányulniuk:

a)

különböző forrásokból származó használt acélok és melléktermékek újrafeldolgozási technikái és a hulladékacél minőségének javítása;

b)

hulladék kezelése és értékes másodlagos nyersanyagok, köztük salakok visszanyerése az acélüzemen belül és kívül;

c)

a szennyezés csökkentése és a környezet védelme a munkahelyeken és az acélüzemekben és azok környékén (gáznemű, szilárd vagy folyékony kibocsátások, vízgazdálkodás, zaj, szagok, por stb.);

d)

acélfajták és összeállított szerkezetek tervezése az acél újrahasznosítás vagy újrafelhasználás céljából történő könnyű visszanyerésének elősegítésére;

e)

a folyamatgázok hasznosítása és az acélgyártásból származó hulladékgáz-kibocsátások megszüntetése;

f)

életciklus-értékelés és életciklus-szemlélet az acélgyártással és -felhasználással kapcsolatban.”;

5.

a II. fejezet 4. szakasza a következő cikkel egészül ki:

„10a. cikk

A munkaerő és a munkakörülmények kezelése

A kutatási projekteknek a következő területek egyikére vagy közülük többre kell irányulniuk:

a)

kompetenciák fejlesztése és terjesztése annak érdekében, hogy lépést tartsanak az új, közel nulla szén-dioxid-kibocsátású acélgyártási folyamatokkal, például a digitalizációval, és tükrözzék az egész életen át tartó tanulás elvét;

b)

a munkakörülmények – köztük az egészség, a biztonság és az ergonómia – javítása a munkahelyen és annak környékén.”

6.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„17a. cikk

Európai partnerségek

(1)   A kutatási program egy része, nevezetesen az acélipar szén-dioxid-kibocsátásának csökkenését célzó, áttörést jelentő technológiákra irányuló kutatás végrehajtható az (EU) 2021/695 európai parlamenti és tanácsi rendelet (*1) 10. cikkében és III. mellékletében meghatározott szabályok szerint létrehozott, közös programozású európai partnerségek révén.

(2)   E cikk alkalmazásában a közös programozású európai partnerség olyan, a tagállamok korai szakaszban történő bevonásával kidolgozott kezdeményezés, amelyben az Unió köz- vagy magánszférabeli partnerekkel, vagy mindkettővel (például ipari szereplők; egyetemek; kutatószervezetek; helyi, regionális, nemzeti vagy nemzetközi szintű, közfeladatot ellátó szervek; és civil társadalmi szervezetek, köztük alapítványok és nem kormányzati szervezetek) együtt vállalja, hogy közösen támogatják egy kutatási tevékenységekből álló program kidolgozását és végrehajtását. A közös programozású európai partnerségek létrejöttének alapja a Bizottság és az ilyen köz- vagy magánszférabeli partnerek, vagy mindkettő között létrejött, a partnerség célkitűzéseit, a partnerek kapcsolódó pénzügyi vagy természetbeni hozzájárulásra, vagy mindkettőre vonatkozó kötelezettségvállalásait, a fő teljesítmény- és hatásmutatókat, valamint az elérendő eredményeket meghatározó egyetértési megállapodás vagy szerződéses megállapodás. E megállapodásnak ki kell terjednie a partnerek és a kutatási program által végrehajtott kiegészítő kutatási tevékenységek azonosítására is.

(3)   A közös programozású európai partnerségek keretében a kutatási program a 30. cikkben előírt formában finanszírozást nyújthat az e szakasz alapján támogatható tevékenységekhez. Ezenkívül pénzdíjak formájában is nyújthat finanszírozást.

(4)   A tevékenységek e szakasz alapján történő finanszírozását a 25. cikk (2) és (3) bekezdésében említett, célzott pályázati felhívásokkal kell lebonyolítani.

(*1)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/695 rendelete (2021. április 28.) a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogram létrehozásáról, valamint részvételi és terjesztési szabályainak megállapításáról, továbbá az 1290/2013/EU és az 1291/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 170., 2021.5.12., 1. o.).”;"

7.

a 39. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„39. cikk

Független és magasan képzett szakértők kijelölése

A 18. cikkben, a 28. cikk (2) bekezdésében és a 38. cikkben említett független és magasan képzett szakértők kijelölésére vonatkozóan az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (*2) 237. cikkének rendelkezéseit kell alkalmazni.

(*2)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).”;"

8.

a 41. cikk c) pontját el kell hagyni.

2. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Kelt Luxembourgban, 2021. június 28-án.

a Tanács részéről

az elnök

M. do C. ANTUNES

(1)  A 2021. május 19-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1999 rendelete (2018. december 11.) az energiaunió és az éghajlat-politika irányításáról, valamint a 663/2009/EK és a 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 94/22/EK, a 98/70/EK, a 2009/31/EK a 2009/73/EK, a 2010/31/EU, a 2012/27/EU és a 2013/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2009/119/EK és az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv módosításáról, továbbá az 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 328., 2018.12.21., 1. o.).

(3)  A Tanács 2008/376/EK határozata (2008. április 29.) a Szén- és Acélipari Kutatási Alap Kutatási Programjának elfogadásáról és az e programra vonatkozó többéves technikai iránymutatásokról (HL L 130., 2008.5.20., 7. o.).

Top