Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32017R1155

    A Bizottság (EU) 2017/1155 felhatalmazáson alapuló rendelete (2017. február 15.) a 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendeletnek a kendertermesztéshez kapcsolódó ellenőrzési intézkedések, a „kizöldített” kifizetésre, a jogi személy felett ellenőrzést gyakorló fiatal mezőgazdasági termelők részére nyújtott támogatásra, a termeléstől függő önkéntes támogatás keretében az egységnyi összeg kiszámítására és a támogatási jogosultságok törtrészeire vonatkozó egyes rendelkezések, valamint az egységes területalapú támogatási rendszerhez és a termeléstől függő önkéntes támogatáshoz kapcsolódó bizonyos értesítési követelmények tekintetében történő módosításáról, továbbá az 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet X. mellékletének módosításáról

    C/2017/0735

    HL L 167., 2017.6.30, p. 1–15 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

    Legal status of the document In force

    ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_del/2017/1155/oj

    30.6.2017   

    HU

    Az Európai Unió Hivatalos Lapja

    L 167/1


    A BIZOTTSÁG (EU) 2017/1155 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

    (2017. február 15.)

    a 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendeletnek a kendertermesztéshez kapcsolódó ellenőrzési intézkedések, a „kizöldített” kifizetésre, a jogi személy felett ellenőrzést gyakorló fiatal mezőgazdasági termelők részére nyújtott támogatásra, a termeléstől függő önkéntes támogatás keretében az egységnyi összeg kiszámítására és a támogatási jogosultságok törtrészeire vonatkozó egyes rendelkezések, valamint az egységes területalapú támogatási rendszerhez és a termeléstől függő önkéntes támogatáshoz kapcsolódó bizonyos értesítési követelmények tekintetében történő módosításáról, továbbá az 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet X. mellékletének módosításáról

    AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

    tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

    tekintettel a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint a 637/2008/EK és a 73/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 35. cikke (2) és (3) bekezdésére, 44. cikke (5) bekezdésének b) pontjára, 46. cikke (9) bekezdésének a) és c) pontjára, 50. cikke (11) bekezdésére, 52. cikke (9) bekezdésének a) pontjára, valamint 67. cikke (1) bekezdésére és (2) bekezdésének a) pontjára,

    mivel:

    (1)

    Az 1307/2013/EU rendelet 35. cikkének (3) bekezdése felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy a támogatás odaítélését egyes kenderfajták minősített vetőmagjainak használatához kötő, valamint a kenderfajták megállapítására és a rendelet 32. cikkének (6) bekezdésében említett tetrahidrokannabinol-tartalmuk (a továbbiakban: THC-tartalom) ellenőrzésére szolgáló eljárást megállapító felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el. Jelenleg a 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (2) 9. cikke csak arról a kötelezettségről rendelkezik, hogy a Mezőgazdasági Növényfajok Közös Fajtajegyzékében felsorolt fajták vetőmagja és a 2002/57/EK tanácsi irányelvnek (3) megfelelően minősített vetőmag használható fel. A kenderfajták meghatározására, valamint azok THC-tartalmának ellenőrzésére vonatkozó, jelenleg a 809/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet (4) 45. cikkében és mellékletében megállapított szabályokat bele kell foglalni a 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 9. cikkébe.

    (2)

    A kenderfajták meghatározására és a THC-tartalom ellenőrzésére vonatkozó szabályok azon a feltevésen alapulnak, hogy a kendert fő növénykultúraként termesztik, a köztes kultúraként termesztett kender esetében azonban nem alkalmazhatóak teljes mértékben. Mivel ez utóbbi termesztési módszer megfelelőnek bizonyult az ipari kender esetében, emellett a környezetvédelmi követelményekkel is összeegyeztethetőnek bizonyult, a köztes kultúraként termesztett kender jellemzőinek figyelembevétele érdekében mindkét rendelkezés kiigazítása indokolt. Ebben az összefüggésben a köztes kultúraként termesztett kender fogalommeghatározását is indokolt megadni.

    (3)

    A 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 24. cikke megállapítja a támogatási jogosultságok aktiválására vonatkozó követelményeket. Az eltérő értelmezések elkerülése érdekében indokolt egyértelművé tenni, hogy az 1307/2013/EU rendelet 31. cikke (1) bekezdése b) pontjának alkalmazásában a támogatási jogosultság törtrésze is teljes mértékben aktiváltnak tekintendő. Konkrétan közölni kell azonban, hogy a támogatás kiszámítása a támogatható hektár megfelelő törtrésze alapján történik.

    (4)

    A 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 38–48. cikke a kizöldítés tekintetében az 1307/2013/EU rendeletben megállapított standard gyakorlatokra vonatkozó rendelkezéseket kiegészítő szabályokat állapít meg. Az említett gyakorlatok alkalmazásának első éve során szerzett tapasztalatok alapján e szabályok bizonyos aspektusait módosítani kell annak érdekében, hogy a mezőgazdasági termelők és a nemzeti igazgatási szervek számára egyszerűsödjön a kizöldítési gyakorlatok végrehajtása, ugyanakkor fennmaradjon vagy javuljon a környezet és az éghajlat szempontjából jelentkező hatás. A módosításoknak hozzá kell járulniuk különösen a biológiai sokféleséggel kapcsolatos, 2020-ig teljesítendő uniós stratégia félidős értékelésének (5) következtetéseiben meghatározott intézkedések kezeléséhez, továbbá lehetővé kell tenniük, hogy a közös agrárpolitika biológiai sokféleséggel kapcsolatos intézkedései a mezőgazdasági területek egyre nagyobb hányadát fedjék le.

    (5)

    A 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendeletnek „A különböző növénykultúrák arányának kiszámítása a növénytermesztés diverzifikálása céljából” című 40. cikkében megállapított szabályokban a növénytermesztés-diverzifikálási időszak a tagállami hagyományos művelési eljárásokon alapul. Indokolt lehetővé tenni a tagállamok számára, hogy – a területükön belüli, esetlegesen eltérő éghajlati feltételek figyelembevétele érdekében – regionális vagy szubregionális szinten más-más időszakokat állapíthassanak meg. Egyes konkrét esetekben, ha egy kis területen a növénykultúrák sok különböző fajtája megtalálható, a termesztett növénykultúrák bejelentésének egyszerűsítése érdekében lehetségesnek kell lennie, hogy azokat vegyes növénykultúraként be lehessen jelenteni.

    (6)

    Ami a parlagon hagyott földterületeket illeti, alapvető jelentőségű, hogy a 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 45. cikkének (2) bekezdése rendelkezzen arról az időszakról, amelynek során tilos mezőgazdasági termelést végezni, mégpedig az ilyen földterületek környezeti hatékonyságának biztosítása, valamint a más területekkel, például a gyepterületekkel való összetévesztés elkerülése érdekében. Az Unión belüli különböző mezőgazdasági-éghajlati feltételek figyelembevétele érdekében lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tagállamok állapítsák meg ezt az időszakot, lehetővé téve a mezőgazdasági termelők számára, hogy az év vége előtt visszaállhassanak a fő növénykultúrák termesztésére. A környezeti hatékonyságra vonatkozó célkitűzések teljesítése és a más területekkel való összetévesztés elkerülése érdekében azonban ez az időszak nem lehet rövidebb hat hónapnál.

    (7)

    A 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 45. cikkének (4) bekezdésében felsorolt különböző tájképi elemek megkülönböztetése bizonytalanság forrása a mezőgazdasági termelők számára az ökológiai jelentőségű területek bejelentésekor. E bizonytalanság csökkentése, a rendszer tagállami hatóságok általi igazgatásának egyszerűsítése, valamint a mezőgazdasági termelők ökológiai jelentőségű területek bejelentésekor felmerülő nehézségeinek kezelése érdekében az említett rendelkezés a) pontjában említett sövényeket és fás sávokat, valamint az említett rendelkezés c) pontjában említett, sorban álló fákat egy tájképi elemtípusba kell csoportosítani, hogy azokra egyetlen mérethatár legyen alkalmazandó. Ezenfelül ugyanezen okokból kifolyólag a 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 45. cikke (4) bekezdésének d) pontjában említett területeket a bozótfoltok közé kell sorolni.

    (8)

    Ezen túlmenően annak ellenére, hogy a 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet (51) preambulumbekezdésében foglaltak szerint szükség van a tájképi elemekre vonatkozó maximális méretek megállapítására annak biztosításához, hogy a terület túlnyomórészt mezőgazdasági jellegű legyen, a méret korlátozása nem vezethet olyan elemek kizárásához, amelyek meghaladnak bizonyos méretet, de a biológiai sokféleség szempontjából értékesek. Ezért a 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 45. cikkének (4) bekezdése értelmében tájképi elemnek minősíthető területet az elem legnagyobb méretéig kell kiszámítani.

    (9)

    A 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 45. cikke (4) bekezdésének ötödik albekezdésében és 45. cikkének (5) bekezdésében említett part menti vegetáció környezeti szempontból jelentkező kiemelkedő előnyére tekintettel indokolt úgy rendelkezni, hogy az ökológiai jelentőségű területek kiszámításához valamennyi part menti vegetációt figyelembe kell venni.

    (10)

    A (7) és (8) preambulumbekezdésben a 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 45. cikkének (4) bekezdésével összefüggésben említettekkel megegyező okok miatt a jelenleg a rendelkezés e) pontjában említett táblaszegélyeket egyesíteni kell az említett rendelet 45. cikkének (5) bekezdésében foglalt védelmi sávokkal, és a védelmi sávok és a táblaszegélyek összefüggésében egyetlen mérethatárt kell megállapítani. A védelmi sávok és a táblaszegélyek e legnagyobb méretének a 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 45. cikkének (5) bekezdése értelmében védelmi sávnak és táblaszegélynek minősíthető területre kell utalnia. Annak érdekében, hogy a lehető legnagyobb rugalmasságot lehessen biztosítani a mezőgazdasági termelőknek, az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) II. mellékletében említett GAEC 1, SMR 1 vagy SMR 10 szerinti védelmi sávok és a szóban forgó mellékletben említett GAEC 7, SMR 2 vagy SMR 3 szerint védelem alá eső táblaszegélyek fogalommeghatározását ki kell egészíteni más védelmi sávokkal és táblaszegélyekkel, ideértve bármely olyan sávot, amely a kölcsönös megfeleltetési szabályok szerint nem tartozik e két kategória hatálya alá.

    (11)

    Az 1307/2013/EU rendelet 46. cikke (2) bekezdésének második albekezdése értelmében a szántóterülettel határos tájképi elemek és védelmi sávok ökológiai jelentőségű területnek tekinthetők. A 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 45. cikkének (4) és (5) bekezdésében említett tájképi elemek és védelmi sávok környezeti előnyének maximalizálása, valamint a kiegészítő elemek védelmére és fenntartására való ösztönzés érdekében ezt a rendelkezést ki kell egészíteni rugalmasságot biztosító szabályokkal, az ökológiai jelentőségű területek e típusainak fogalommeghatározását teljesítő és a mezőgazdasági üzem szántóterületével nem határos egyéb, környezeti szempontból értékes elemek figyelembevételével. Ezért amennyiben az említett védelmi sáv és táblaszegély vagy tájképi elem határos a mezőgazdasági üzem szántóterületével közvetlenül határos ökológiai jelentőségű területtel, azt is el kell ismerni ökológiai jelentőségű területként.

    (12)

    A (7) és (8) preambulumbekezdésben a 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 45. cikkének (4) bekezdésével összefüggésben említettekkel megegyező okok miatt az adott rendelet 45. cikkének (7) bekezdésében említett, erdőszélek mentén fekvő támogatható hektársávokkal összefüggésben megállapított legnagyobb méreteknek az adott rendelkezés értelmében ilyen sávnak minősíthető területre kell utalniuk.

    (13)

    Az 1307/2013/EU rendelet 46. cikke (2) bekezdése első albekezdésének g) pontjában foglalt rendelkezések fényében indokolt egyértelművé tenni, hogy az ásványi műtrágyák és/vagy növényvédő szerek használatára vonatkozó követelmények megállapítása kizárólag abban az esetben releváns, ha az ilyen inputanyagok engedélyezettek.

    (14)

    A 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 45. cikkének (9) bekezdésében megállapított, a köztes kultúrák és a takarónövényzet vetésére vonatkozó hatályos határidő nem mindig igazodik az agronómiai és az éghajlati feltételekhez. Ezen ökológiai jelentőségű területtípus környezeti célkitűzéseinek jobb megvalósítása érdekében a köztes kultúrák és a takarónövényzet vetésére vonatkozó határidőt indokolt felváltani a köztes kultúrák és a takarónövényzet fenntartásának minimális időtartamával. Az évszakonkénti időjárási feltételek figyelembevételéhez szükséges rugalmasság biztosítása érdekében lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy ezt az időszakot a legmegfelelőbb földrajzi szinten határozhassák meg. Mivel azonban a köztes kultúrák és a takarónövényzet terepi állandósága kulcsfontosságú tényező a visszamaradó nitrátok hatékony megkötésének és a talaj takarásának biztosításában azalatt, amíg a területet nem a fő növénykultúra borítja, a minimális időszakot uniós szinten kell meghatározni. A „gyep vagy egyéb egynyári takarmánynövény” tekintetében az 1307/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének i) pontjában megállapított fogalommeghatározás következetes értelmezése érdekében a fő növénykultúra pillangósvirágúakkal való alávetésének is lehetségesnek kell lennie. Ezen túlmenően az 1307/2013/EU rendelet 43. cikke (3) bekezdésének a), illetve b) pontjában említett kötelezettségvállalások és tanúsítási rendszerek hatálya alá tartozó egyenértékű gyakorlatok következetességének biztosítása érdekében a terület ökológiai jelentőségét adó köztes kultúrákra, illetve takarónövényzetre vonatkozó szabályokat össze kell hangolni.

    (15)

    Annak ellenére, hogy általános szabályként csak a vegyítetlen fajként termesztett nitrogénmegkötő növényekkel beültetett területek minősíthetők ökológiai jelentőségű területnek, tekintettel arra, hogy a hagyományos művelési eljárások keretében ezeket a növénykultúrákat gyakran keverik más növénykultúrákkal, a 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 45. cikkének (10) bekezdése értelmében indokolt lehetővé tenni, hogy a vegyes növénykultúrákkal beültetett területek is ökológiai jelentőségű területnek minősülhessenek, amennyiben ezekben a vegyes növénykultúrákban biztosított a nitrogénmegkötő növények túlnyomó többsége. Ezenfelül a 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 45. cikke (10) bekezdése első albekezdésének alkalmazása során szerzett tapasztalatok alapján és a 91/676/EGK tanácsi irányelv (7) és a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (8) végrehajtásának fényében felesleges külön szabályokat előírni e nitrogénmegkötő növények termesztési helyére vonatkozóan. Ehelyett és a nitrogén őszi kilúgozódása kockázatának kezelésére irányuló tagállami erőfeszítések fokozása érdekében lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy szükség esetén kiegészítő feltételeket állapítsanak meg a nitrogénmegkötő növényekre vonatkozóan. Ezen túlmenően az 1307/2013/EU rendelet 43. cikke (3) bekezdésének a), illetve b) pontjában említett kötelezettségvállalások és tanúsítási rendszerek hatálya alá tartozó egyenértékű gyakorlatok következetességének biztosítása érdekében a terület ökológiai jelentőségét adó nitrogénmegkötő növényekre vonatkozó szabályokat össze kell hangolni.

    (16)

    A 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet alkalmazása során szerzett tapasztalatok bebizonyították, hogy az ökológiai jelentőségű területek típusaira vonatkozó bizonyos rendelkezéseknek részletesebbnek kell lenniük a termelési tilalomra vonatkozó követelmény – többek között a kaszálásra és a legeltetésre vonatkozó szabályok – tekintetében, hogy teljesüljön a biológiai sokféleséggel kapcsolatos követelmény és biztosított legyen a közös agrárpolitika más eszközeivel való következetesség. Ami különösen a 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 45. cikkének (2) bekezdésében, (4) bekezdésének e) pontjában, (5) és (7) bekezdésében említett ökológiai jelentőségű területtípusokra alkalmazandó mezőgazdasági termelési tilalomra vonatkozó követelményt illeti, egyértelművé kell tenni, hogy a szóban forgó termelés az 1307/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdése c) pontjának i. alpontja szerinti mezőgazdasági tevékenységként értendő, nem pedig az ugyanazon rendelet 4. cikke (1) bekezdése c) pontjának ii. és iii. alpontja szerinti tágabb értelemben, és nem érintheti az 1306/2013/EU rendelet II. mellékletében említett GAEC 4 szerinti minimális talajborításra vonatkozó szabályokat. Ezenfelül a mezőgazdasági termelők által a biológiai sokféleség megóvása és fokozása érdekében – különösen a beporzás megkönnyítésével – tett, a talajtakaró növényzet kialakítását célzó, és például agrár-környezeti-éghajlati kötelezettségvállalás hatálya alá tartozó intézkedéseket a környezeti előnyök maximalizálása érdekében ösztönözni kell.

    (17)

    Tekintettel arra, hogy az 1307/2013/EU rendelet 46. cikke végrehajtásának első évében a mezőgazdasági termelők által ökológiai jelentőségű területként bejelentett három fő területtípus termelés alatt álló vagy termelés alá vonható – mégpedig parlagon hagyott, köztes kultúrákkal vagy takarónövényzettel és nitrogénmegkötő növényekkel beültetett – terület, valószínű, hogy használnak növényvédő szereket az ökológiai jelentőségű területeken. Ezért a biológiai sokféleségnek a kizöldítési célkitűzésekkel összhangban történő megóvása és fokozása érdekében a következő, termelés alatt álló vagy termelés alá vonható ökológiai jelentőségű területeken indokolt betiltani a növényvédő szerek használatát: parlagon hagyott földterületek, erdőszélek mentén fekvő, termelés alatt álló, támogatható hektársávok, köztes kultúrákkal vagy takarónövényzettel és nitrogénmegkötő növényekkel beültetett területek. Amennyiben a köztes kultúrákat vagy a takarónövényzetet a fő növénykultúra mellett fű vagy pillangósvirágúak alávetésével hozzák létre, arányossági okokból – a fő növénykultúra termesztésére kiható következmények elkerülése érdekében – ez a tilalom a fő növénykultúra betakarításának időpontjától alkalmazandó. Annak érdekében, hogy a tilalom összhangban álljon a bevett agronómiai gyakorlatokkal, biztosított legyen a jogbiztonság, és kiküszöbölhetők legyenek a mezőgazdasági termelők és a nemzeti közigazgatások adminisztratív nehézségei, indokolt egyértelműen előírni, hogy az alávetésre vonatkozó tilalmat legalább egy minimális időszak során vagy a következő fő növénykultúra vetéséig alkalmazni kell, továbbá hogy a szóban forgó minimális időszaknak meg kell egyeznie azon minimális időszakkal, amely során a különböző növényfajok magkeverékének vetésével létrehozott köztes növénykultúrával vagy takarónövényzettel borított területeket fenn kell tartani.

    (18)

    A 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 49. cikke megállapítja a jogi személyek fiatal mezőgazdasági termelők részére nyújtott, az 1307/2013/EU rendelet 50. cikkének (1) bekezdésében előírt támogatáshoz való hozzáférésének feltételeit. A 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 49. cikke (3) bekezdésének alkalmazása során szerzett tapasztalatok alapján még egyértelműbbé kell tenni az 1307/2013/EU rendelet 50. cikke (2) bekezdésének b) pontjában megállapított követelmény értelmezését a tekintetben, hogy a jogi személy felett tényleges és hosszú távú ellenőrzést gyakorló fiatal mezőgazdasági termelőnek mikor kell megfelelnie a korhatárnak. Indokolt egyértelművé tenni különösen azt, hogy a fiatal mezőgazdasági termelőnek az alaptámogatási rendszer vagy az egységes területalapú támogatási rendszer szerinti kérelem fiatal mezőgazdasági termelő ellenőrzése alatt álló jogi személy általi első benyújtásának évében kell megfelelnie a 40 éves korhatárnak.

    (19)

    A 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 53. cikke (2) bekezdésének második albekezdése szerint a termeléstől függő önkéntes támogatás egységnyi összege az érintett intézkedés finanszírozására meghatározott pénzügyi keretösszeg és vagy az 53. cikk (2) bekezdésének első albekezdése szerint meghatározott mennyiségi határérték, vagy pedig a kérdéses évben támogatható hektárszám, illetve állatlétszám hányadosa. A rendelkezést indokolt oly módon átfogalmazni, hogy a tagállamok az egységnyi összeget a két érték közötti tartományba eső értékben határozhatják meg, amennyiben a támogatható egységek száma alacsonyabb a mennyiségi határértéknél.

    (20)

    A 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 64. cikkének (5) bekezdése értelmében az egységes területalapú támogatási rendszert az 1307/2013/EU rendelet 36. cikkének megfelelően alkalmazó tagállamok minden év szeptember 1-jéig kötelesek értesíteni a Bizottságot a mezőgazdasági termelők által a rendszer keretében bejelentett hektárok teljes számáról. Ezekről az adatokról azonban a 809/2014/EU végrehajtási rendelet 9. cikkének (1) bekezdése értelmében évente részletesebb értesítést küldenek a Bizottságnak. A 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 64. cikkének (5) bekezdése ezért elhagyható.

    (21)

    A kizöldítéshez kapcsolódó, a 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 65. cikke szerinti értesítések ügyintézése terén szerzett bizottsági tapasztalatok alapján néhány kiigazítást kell végezni az értesítések tartalma tekintetében, többek között a 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet e rendelettel módosított kizöldítési rendelkezéseit illetően.

    (22)

    A 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 67. cikke (2) bekezdésének megfelelően a tagállamok a termeléstől függő minden támogatási intézkedés és minden meghatározott gazdálkodási típus vagy meghatározott mezőgazdasági ágazat esetében kötelesek értesíteni a Bizottságot a kedvezményezettek teljes számáról, az odaítélt támogatások összegéről, valamint azon teljes területről és azon állatok teljes számáról, amelyekre a támogatást ténylegesen kifizették.

    (23)

    A 2015-ös igénylési évtől a tagállamok a 809/2014/EU végrehajtási rendelet 9. cikke (1) és (3) bekezdésének megfelelően a termeléstől függő minden önkéntes támogatási intézkedés esetében értesítést küldenek a kedvezményezettek teljes számáról, valamint a támogatás igénylése kapcsán bejelentett és meghatározott teljes területről és állatok teljes számáról. Ezenfelül a 2016-os igénylési évtől a termeléstől függő minden támogatási intézkedésre odaítélt támogatások összege a 908/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet (9) 10. cikke szerinti tagállami adatszolgáltatásban szerepel. Ezért a 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 67. cikkének (2) bekezdését el kell hagyni.

    (24)

    A 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

    (25)

    A 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet ökológiai jelentőségű területekre vonatkozó bizonyos rendelkezéseinek módosítása következtében az 1307/2013/EU rendelet X. mellékletét módosítani kell, különösen az ökológiai jelentőségű területek típusait és a kapcsolódó tényezőket tartalmazó lista szükség esetén végzett kiigazításával. Az 1307/2013/EU rendelet (45) preambulumbekezdése hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az ökológiai jelentőségű területeket következetesen kell kialakítani. Ezért az egyenértékű gyakorlatokra alkalmazandó átváltási és súlyozási tényezőknek összhangban kell lenniük a hasonló vagy azonos standard gyakorlatokra alkalmazandó tényezőkkel. A jogbiztonság és a mezőgazdasági termelők egyenlő elbírálása érdekében az 1307/2013/EU rendelet X. mellékletét ennek megfelelően módosítani kell.

    (26)

    Ennek a rendeletnek a kihirdetését követő harmadik napon kell hatályba lépnie. Mivel azonban a 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 49. cikke (3) bekezdésének egyértelművé tétele és 53. cikke (2) bekezdése második albekezdésének átfogalmazása az adott rendelkezéseknek a rendelet alkalmazása óta adott értelmezést tükrözi, e módosításokat indokolt visszamenőleges hatállyal alkalmazni. A nemzeti hatóságok számára a meglévő igazgatási eszközeik naprakésszé tételéhez, valamint a mezőgazdasági termelők részére a kizöldítési rendelkezések e rendelettel végrehajtott módosításaira vonatkozóan előzetesen, kellő időben nyújtott tájékoztatáshoz szükséges időre figyelemmel e módosítások csak a 2018. január 1-jétől kezdődő naptári évekre vonatkozó támogatási kérelmek tekintetében alkalmazandóak. A tagállamok számára azonban lehetőséget kell biztosítani arra, hogy e módosításokat alkalmazhassák a 2017. naptári évvel kapcsolatos támogatási kérelmek tekintetében, szem előtt tartva ugyanakkor, hogy az erre vonatkozó döntéseknek a mezőgazdasági termelők szempontjából következetesnek kell lenniük. Rendelkezni kell az említett naptári évre vonatkozó korábbi értesítések kapcsolódó módosításait érintő értesítési kötelezettségről,

    ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

    1. cikk

    A 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet módosítása

    A 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet a következőképpen módosul:

    1.

    A 9. cikk helyébe a következő szöveg lép:

    „9. cikk

    Kender

    (1)   Az 1307/2013/EU rendelet 32. cikke (6) bekezdésének alkalmazásában a kendertermesztésre használt területek támogathatóságának feltétele, hogy a támogatás tárgyévében március 15-én érvényben lévő, a 2002/53/EK tanácsi irányelv (*1) 17. cikkének megfelelően közzétett Mezőgazdasági Növényfajok Közös Fajtajegyzékében felsorolt fajták vetőmagjait használják. A vetőmagnak a 2002/57/EK tanácsi irányelvnek (*2) megfelelően minősített vetőmagnak kell lennie.

    (2)   A tagállamok létrehozzák a kenderfajták Δ9-tetrahidrokannabinol-tartalmának (a továbbiakban: THC-tartalom) meghatározására szolgáló rendszert, amely lehetővé teszi számukra a III. mellékletben foglalt módszer alkalmazását.

    (3)   A tagállami illetékes hatóság nyilvántartást vezet a THC-tartalommal kapcsolatos eredményekről. Az ilyen nyilvántartás tartalmazza legalább a következőket: minden fajta esetében az egyes minták THC-tartalma százalékban kifejezve, két tizedesjegy pontossággal, a követett eljárás, a végrehajtott vizsgálatok száma, a mintavétel időpontja és a nemzeti szinten hozott intézkedések.

    (4)   Amennyiben egy adott fajta összes mintájának átlagos THC-tartalma meghaladja az 1307/2013/EU rendelet 32. cikkének (6) bekezdésében megállapított értéket, a tagállamok a szóban forgó fajta esetében az e rendelet III. mellékletében ismertetett „B” eljárást alkalmazzák a következő igénylési évben. A következő igénylési évek folyamán ez az eljárás alkalmazandó, kivéve, ha a szóban forgó fajta összes analitikai eredménye az 1307/2013/EU rendelet 32. cikkének (6) bekezdésében megállapított THC-tartalom értéke alatt van.

    (5)   Amennyiben egy adott fajta összes mintájának átlagos THC-tartalma a második évben meghaladja az 1307/2013/EU rendelet 32. cikkének (6) bekezdésében megállapított értéket, a tagállamok értesítik a Bizottságot a szóban forgó fajta forgalmazásának a 2002/53/EK irányelv 18. cikkével összhangban történő megtiltására vonatkozó engedély iránti kérelemről. Ezt az értesítést a 792/2009/EK bizottsági rendeletnek (*3) megfelelően, legkésőbb a következő igénylési év január 15-ig kell megküldeni. Az adott igénylési évtől a kérelem tárgyát képező fajta tekintetében az érintett tagállamban nem folyósítható közvetlen kifizetés.

    (6)   E rendelet alkalmazásában a „köztes kultúraként termesztett kender” valamely adott évben június 30. után vetett kendernövény.

    (7)   A kendernövényeket a továbbiakban is a helyi gyakorlatnak megfelelően rendes termesztési körülmények között kell termeszteni a virágzás végét követően legalább 10 napon át annak érdekében, hogy az e cikk alkalmazásához szükséges ellenőrzéseket el lehessen végezni. A köztes kultúraként termesztett kendert a továbbiakban is a helyi gyakorlatnak megfelelően rendes termesztési körülmények között kell termeszteni, legalább a vegetációs időszak végéig.

    A tagállamok azonban engedélyezhetik a kender virágzás kezdete utáni, de még a virágzás végét követő 10 napos időszak vége előtti betakarítását, amennyiben az ellenőrök jelzik, hogy az egyes érintett parcellák melyik reprezentatív részét kell a virágzás végét követően legalább 10 napon keresztül tovább művelni a vizsgálat céljaira, a III. mellékletben megállapított módszerrel összhangban.

    (*1)  A Tanács 2002/53/EK irányelve (2002. június 13.) a mezőgazdasági növényfajok közös fajtajegyzékéről (HL L 193., 2002.7.20., 1. o.)."

    (*2)  A Tanács 2002/57/EK irányelve (2002. június 13.) az olaj- és rostnövények vetőmagjának forgalmazásáról (HL L 193., 2002.7.20., 74. o.)."

    (*3)  A Bizottság 792/2009/EK rendelete (2009. augusztus 31.) a közös piacszervezésnek, a közvetlen kifizetések rendszerének, a mezőgazdasági termékek promóciójának, valamint a legkülső régiókra és a kisebb égei-tengeri szigetekre alkalmazandó rendszereknek a végrehajtásával összefüggésben a Bizottsághoz eljuttatandó információk és dokumentumok tagállamok általi továbbítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 228., 2009.9.1., 3. o.).”"

    2.

    A 24. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

    „(2)   Amennyiben a mezőgazdasági termelő az 1307/2013/EU rendelet 33. cikkének (1) bekezdése értelmében bejelentett teljes támogatható területét meghaladó támogatási jogosultságot jelent be, a támogatási jogosultságot vagy a támogatási jogosultság törtrészét, amely részben meghaladja az adott támogatható területet, az említett rendelet 31. cikke (1) bekezdése b) pontjának alkalmazásában teljes mértékben aktiváltnak kell tekinteni. A támogatás kiszámítása azonban a támogatható hektár megfelelő törtrésze alapján történik.”

    3.

    A 40. cikk a következőképpen módosul:

    a)

    az (1) bekezdés első albekezdése a következő mondattal egészül ki:

    „Ez az időszak nemzeti, regionális vagy a megfelelő szubregionális szinten rögzíthető.”

    b)

    a (3) bekezdés a következő negyedik albekezdéssel egészül ki:

    „Azokat a területeket, amelyeken egymás mellett különböző növénykultúrákat termesztenek, és amelyeken az egyes növénykultúrák a tagállamok által megállapított, az 1306/2013/EU rendelet 72. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében említett minimális méretnél kisebb területet borítanak, a tagállamok az e bekezdés harmadik albekezdésében említett egyetlen »vegyes növénykultúrával« borítottnak tekinthetik.”

    4.

    A 45. cikk a következőképpen módosul:

    a)

    a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

    „(2)   A parlagon hagyott földterületeken tilos mezőgazdasági termelést végezni. A tagállamok megállapítják azt az időszakot, amelynek során a földterületeket egy adott naptári évben parlagon kell hagyni. Ez az időszak nem lehet hat hónapnál rövidebb. Az 1307/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének h) pontjától eltérve az ökológiai jelentőségű terület követelményének teljesítéséhez öt évnél hosszabb ideig parlagon hagyott földterület továbbra is szántóterület.”

    b)

    a (4) és az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

    „(4)   A tájképi elemek a mezőgazdasági termelők rendelkezésére állnak, és azok tekinthetők tájképi elemeknek, amelyek a GAEC 7, az SMR 2 vagy az SMR 3 értelmében védettek az 1306/2013/EU rendelet II. mellékletében foglaltak szerint, és/vagy tájképi elem lehet a következő egy vagy több elem is:

    a)

    sövények, fás sávok vagy sorban álló fák;

    b)

    elszigetelten álló fák;

    c)

    fákat, bokrokat vagy köveket tartalmazó bozótfoltok;

    d)

    tavak. A betonból vagy műanyagból készült tározók nem tekinthetők ökológiai jelentőségű területnek;

    e)

    vizesárkok, ideértve az öntözés vagy vízelvezetés céljára szolgáló nyílt vízfolyásokat. A betonfalú csatornák nem tekinthetők ökológiai jelentőségű területnek;

    f)

    hagyományos kőfalak.

    A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a tájképi elemek kiválasztását az 1306/2013/EU rendelet II. mellékletében említett GAEC 7, SMR 2 vagy SMR 3 szerinti elemekre és/vagy az első albekezdés a)–f) pontjában felsorolt egy vagy több elemre korlátozzák.

    Az első albekezdés a) pontjában említett sövények, fás sávok vagy sorban álló fák, illetve az e) pontjában említett vizesárkok esetében az ökológiai jelentőségű területnek minősítendő területet legfeljebb 10 méter szélességig kell számítani.

    Az első albekezdés c) pontjában említett bozótfoltok, illetve a d) pontjában említett tavak esetében az ökológiai jelentőségű területnek minősítendő területet legfeljebb 0,3 hektár méretig kell számítani.

    Az első albekezdés d) pontjának alkalmazásában a tagállamok megállapíthatják a tavak minimális méretét. Amennyiben a víz mentén van part menti vegetációval borított sáv, a kapcsolódó területet az ökológiai jelentőségű terület kiszámításához figyelembe kell venni. A tagállamok – a természetes tavaknak az élőhelyek és fajok megőrzése szempontjából betöltött szerepét figyelembe véve – követelményeket határozhatnak meg annak biztosítása érdekében, hogy a tavak természeti értéket képviselőnek minősüljenek.

    Az első albekezdés f) pontjának alkalmazásában a tagállamok nemzeti vagy regionális sajátosságokon alapuló minimumkövetelményeket határoznak meg, ideértve a magassági és szélességi értékek korlátozását.”

    „(5)   A védelmi sávok és a táblaszegélyek bármely védelmi sávot és táblaszegélyt jelenthetnek, többek között az 1306/2013/EU rendelet II. mellékletében említett GAEC 1, SMR 1 vagy SMR 10 szerinti, vízfolyások mentén elhelyezkedő védelmi sávokat, illetve az adott mellékletben említett GAEC 7, SMR 2 vagy SMR 3 szerinti védett táblaszegélyeket.

    A tagállamok a védelmi sávok és a táblaszegélyek kiválasztását nem korlátozzák az első albekezdésben említett kölcsönös megfeleltetési szabályok szerint előírtakra.

    A tagállamok megállapítják a védelmi sávok és a táblaszegélyek minimális szélességét, amely ökológiai jelentőségű területek céljára nem lehet 1 méternél kisebb. A vízfolyások mentén az ökológiai jelentőségű terület kiszámítása céljából a part menti vegetációt kell figyelembe venni. A védelmi sávokban és a táblaszegélyeken tilos mezőgazdasági termelést végezni.

    Az 1306/2013/EU rendelet II. mellékletében foglaltak szerint a GAEC 1, a GAEC 7, az SMR 1, az SMR 2, az SMR 3 vagy az SMR 10 szerint előírt vagy védett védelmi sávoktól és táblaszegélyektől eltérő védelmi sávok és táblaszegélyek esetében az ökológiai jelentőségű területnek minősítendő területet legfeljebb 20 méter szélességig kell számítani.”

    c)

    a rendelkezés a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

    „(5a)   Az 1307/2013/EU rendelet 46. cikke (2) bekezdése második albekezdése második mondatának alkalmazásában az e cikk (4) és (5) bekezdésében említett területek határos területnek vagy elemnek minősülnek, amennyiben határosak a mezőgazdasági üzem szántóterületével közvetlenül határos ökológiai jelentőségű területtel.”

    d)

    a (7)–(10) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

    „(7)   Az erdőszélek mentén fekvő támogatható hektársávok tekintetében a tagállamok hatásköre eldönteni, hogy engedélyezik a mezőgazdasági termelést, mezőgazdasági termelési tilalmat vezetnek be, vagy mindkét lehetőséget biztosítják a mezőgazdasági termelők számára. A tagállamok megállapítják e sávok minimális szélességét, amely nem lehet 1 méternél kisebb.

    Az ökológiai jelentőségű területnek minősítendő területet legfeljebb 10 méter szélességig kell számítani, amennyiben a tagállamok úgy döntenek, hogy engedélyezik a mezőgazdasági termelést, és legfeljebb 20 méter szélességig kell számítani, amennyiben a tagállamok úgy döntenek, hogy nem engedélyeznek mezőgazdasági termelést.”

    „(8)   Azon rövid vágásfordulójú fás szárú energetikai ültetvények esetében, amelyeken nem használnak ásványi műtrágyát és/vagy növényvédő szereket, a tagállamok – az ökológiai szempontból legmegfelelőbb fajoknak az 1307/2013/EU rendelet 4. cikke (2) bekezdésének c) pontja szerint összeállított jegyzékből történő kiválasztásával, és így az egyértelműen nem őshonos fajok kizárásával – létrehozzák az e célra felhasználható fajok jegyzékét. A tagállamok – az ökológiai jelentőségű területek célját, különösen a biológiai sokféleség megóvását és fokozását szem előtt tartva – meghatározzák továbbá az ásványi műtrágyák és/vagy a növényvédő szerek használatára vonatkozó követelményeket, amennyiben engedélyezik azok használatát.”

    „(9)   A köztes kultúrákkal és takarónövényzettel borított területek magukban foglalják az 1306/2013/EU rendelet II. mellékletében foglaltak szerint az SMR 1 követelményei értelmében meghatározott ilyen területeket, valamint más, köztes kultúrákkal és takarónövényzettel borított területeket, amennyiben azokat különböző növényfajok magkeverékének vetésével vagy a fő növénykultúra mellett fű vagy pillangósvirágúak alávetésével hozták létre.

    A tagállamok létrehozzák a felhasználandó növényfajok keverékeinek jegyzékét, és nemzeti, regionális, szubregionális szinten vagy a mezőgazdasági üzemek szintjén meghatározzák azt az időszakot, amely alatt az érintett területeken fenn kell tartani a köztes kultúrákat és a takarónövényeket, ha ezeket növényfajok magkeverékének vetésével hozzák létre. Ez az időszak nem lehet nyolc hétnél rövidebb. A tagállamok kiegészítő feltételeket állapíthatnak meg többek között a termelési módszerek tekintetében.

    A köztes kultúrákkal és takarónövényzettel borított területek nem foglalják magukban az ősszel, rendes körülmények között betakarítás vagy legeltetés céljára vetett, téli takarónövényekkel borított területeket. E területek nem foglalják magukban az 1307/2013/EU rendelet IX. melléklete I. szakaszának 3. és 4. pontjában említett, egyenértékű gyakorlatokkal érintett területeket sem.”

    „(10)   A nitrogénmegkötő növényekkel beültetett területeken a mezőgazdasági termelők a tagállamok által összeállított listában szereplő nitrogénmegkötő növényeket termesztik. A lista azokat a nitrogénmegkötő növényeket tartalmazza, amelyek a tagállamok megítélése szerint hozzájárulnak a biológiai sokféleség fokozására vonatkozó célkitűzéshez, tartalmazhatja továbbá nitrogénmegkötő növények és más növények keverékeit, amennyiben az adott nitrogénmegkötő növényfajok túlnyomó többségben vannak. A termesztési idény során ezeknek a növényeknek jelen kell lenniük. A tagállamok kiegészítő feltételeket állapíthatnak meg többek között a termelési módszerek tekintetében, figyelembe véve különösen annak szükségességét, hogy teljesüljenek a 91/676/EGK és a 2000/60/EK irányelv célkitűzései, hiszen a nitrogénmegkötő növények ősszel fokozhatják a nitrogén kilúgozódásának kockázatát.

    A nitrogénmegkötő növényekkel beültetett területek nem foglalják magukban az 1307/2013/EU rendelet IX. melléklete I. szakaszának 3. és 4. pontjában említett, egyenértékű gyakorlatokkal érintett területeket.”

    e)

    a cikk a következő (10a), (10b) és (10c) bekezdéssel egészül ki:

    „(10a)   A (2), (5) és (7) bekezdés alkalmazásában a „mezőgazdasági termelés tilalma” az 1307/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdése c) pontjának i. alpontjában meghatározott mezőgazdasági tevékenység tilalma, az 1306/2013/EU rendelet II. mellékletében említett GAEC 4 szerint meghatározott követelmények sérelme nélkül. A biológiai sokféleség céljából talajtakaró növényzet létrehozását célzó intézkedések – többek között vadvirágmagok vetése – engedélyezettek.

    Azonban a termelési tilalomra vonatkozó követelménytől eltérve, az (5) és (7) bekezdés alkalmazásában a tagállamok engedélyezhetik a kaszálást vagy a legeltetést a védelmi sávokban és a táblaszegélyeken, valamint az erdőszélek mentén fekvő, termelés alatt nem álló támogatható hektársávokban, amennyiben a sáv továbbra is megkülönböztethető az azzal határos mezőgazdasági földterülettől.

    (10b)   A növényvédő szerek használata a (2), (9) és (10) bekezdésben említett összes területen, valamint a (7) bekezdésben említett, mezőgazdasági termelés alatt álló területeken tilos.

    (10c)   A (9) bekezdésben említett, a fő növénykultúra mellett fű vagy pillangósvirágúak alávetésével létrehozott területeken ez a tilalom a fő növénykultúra betakarításának időpontjától legalább nyolc hétig vagy a következő fő növénykultúra vetéséig alkalmazandó.”

    5.

    A 49. cikk (3) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

    „Az e cikk (1) bekezdése első albekezdésének b) pontja értelmében a jogi személy felett tényleges és hosszú távú ellenőrzést gyakorló fiatal mezőgazdasági termelő az 1307/2013/EU rendelet 50. cikke (2) bekezdése b) pontjának alkalmazásában az alaptámogatási rendszer vagy az egységes területalapú támogatási rendszer szerinti kérelem fiatal mezőgazdasági termelő ellenőrzése alatt álló jogi személy általi első benyújtásának évében nem lehet 40 évesnél idősebb.”

    6.

    Az 53. cikk (2) bekezdése második albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

    „Az éves kifizetést egységnyi támogatási összegként kell kifejezni. Ez az összeg a következő összegek bármelyike, illetve – ha a támogatható terület vagy állatlétszám nem haladja meg az e bekezdés első albekezdésében foglaltak szerint meghatározott területet vagy állatlétszámot – egy azok közötti összeg lehet:

    a)

    az e rendelet I. melléklete 3. pontja i. alpontjának megfelelően a bejelentett intézkedés finanszírozásának vonatkozásában rögzített összeg, valamint a kérdéses évben támogatható terület, illetve állatlétszám hányadosa;

    b)

    az e rendelet I. melléklete 3. pontja i. alpontjának megfelelően a bejelentett intézkedés finanszírozásának vonatkozásában rögzített összeg, valamint az e bekezdés első albekezdésében foglaltak szerint meghatározott terület, illetve állatlétszám hányadosa.”

    7.

    A 64. cikk (5) bekezdését el kell hagyni.

    8.

    A 65. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:

    a)

    a c) pont a következőképpen módosul:

    i.

    az ii. alpont helyébe a következő szöveg lép:

    „ii.

    az egy vagy több kizöldítési gyakorlat alól mentesülő mezőgazdasági termelők teljes száma és az ilyen mezőgazdasági termelők által bejelentett hektárok száma, a 834/2007/EK rendelet követelményeinek megfelelő és ezért valamennyi gyakorlat alól mentesülő mezőgazdasági termelők száma, a mezőgazdasági kistermelői rendszerben részt vevő mezőgazdasági termelők száma, a növénytermesztés diverzifikálására vonatkozó kötelezettség alól mentesülő mezőgazdasági termelők száma, az ökológiai jelentőségű területekre vonatkozó kötelezettség alól mentesülő mezőgazdasági termelők száma, valamint az említett csoportokba tartozó mezőgazdasági termelők által külön-külön bejelentett hektárok száma;”

    ii.

    a vi. alpont helyébe a következő szöveg lép:

    „vi.

    a környezeti szempontból érzékenynek számító állandó gyepterületeket bejelentő mezőgazdasági termelők teljes száma, az ilyen mezőgazdasági termelők által bejelentett, környezeti szempontból érzékenynek számító állandó gyepterülettel borított hektárok teljes száma, a kijelölt, környezeti szempontból érzékeny állandó gyepterületek hektárjainak teljes száma, valamint a 92/43/EGK és a 2009/147/EK irányelv hatálya alá tartozó területeken található állandó gyepterületek hektárjainak teljes száma;”

    b)

    a bekezdés a következő e) ponttal egészül ki:

    „e)

    minden év augusztus 1-jéig a különböző növénykultúrák arányának az e rendelet 40. cikkének (1) bekezdése szerinti kiszámításához figyelembe veendő időszak, valamint az időszak megállapításának földrajzi szintje.”

    9.

    A 67. cikk (2) bekezdését el kell hagyni.

    10.

    A rendelet III. melléklettel egészül ki, amelynek szövegét e rendelet I. melléklete tartalmazza.

    2. cikk

    Az 1307/2013/EU rendelet módosítása

    Az 1307/2013/EU rendelet X. mellékletének helyébe e rendelet II. mellékletének szövege lép.

    3. cikk

    Átmeneti intézkedések

    (1)   A 4. cikk második bekezdésétől eltérve, a tagállamok dönthetnek úgy, hogy az 1. cikk 3., 4. és 8. pontjában foglalt néhány vagy minden módosítást, és következésképp a 2. cikknek az ökológiai jelentőségű területek standard jellemzőivel kapcsolatos módosítását alkalmazzák a 2017. naptári évvel kapcsolatos támogatási kérelmek tekintetében.

    (2)   A tagállamok legkésőbb egy hónappal e rendelet hatálybalépését követően értesítik a Bizottságot és tájékoztatják a mezőgazdasági termelőket az (1) bekezdésben említett döntésről és a 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 65. cikkének (1)–(4) bekezdése szerinti értesítéseknek a döntésből fakadó változásairól.

    4. cikk

    Hatálybalépés és alkalmazás

    Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

    Az 1. cikk 3., 4. és 8. pontját és a 2. cikket a 2018. január 1-jével kezdődő naptári évekhez kapcsolódó támogatási kérelmek vonatkozásában kell alkalmazni.

    Az 1. cikk 5. és 6. pontját a 2014. naptári év utáni naptári évekhez kapcsolódó támogatási kérelmek vonatkozásában kell alkalmazni.

    Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

    Kelt Brüsszelben, 2017. február 15-én.

    a Bizottság részéről

    az elnök

    Jean-Claude JUNCKER


    (1)  HL L 347., 2013.12.20., 608. o.

    (2)  A Bizottság 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. március 11.) a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet kiegészítéséről és X. mellékletének módosításáról (HL L 181., 2014.6.20., 1. o.).

    (3)  A Tanács 2002/57/EK irányelve (2002. június 13.) az olaj- és rostnövények vetőmagjának forgalmazásáról (HL L 193., 2002.7.20., 74. o.).

    (4)  A Bizottság 809/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. július 17.) az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályainak az integrált igazgatási és kontrollrendszer, a vidékfejlesztési intézkedések és a kölcsönös megfeleltetés tekintetében történő megállapításáról (HL L 227., 2014.7.31., 69. o.).

    (5)  COM(2015) 478 final, A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak – A biológiai sokféleséggel kapcsolatos, 2020-ig teljesítendő uniós stratégia félidős értékelése.

    (6)  Az Európai Parlament és a Tanács 1306/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 549. o.).

    (7)  A Tanács 91/676/EGK irányelve (1991. december 12.) a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről (HL L 375., 1991.12.31., 1. o.).

    (8)  Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (2000. október 23.) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 327., 2000.12.22., 1. o.).

    (9)  A Bizottság 908/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. augusztus 6.) az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kifizető ügynökségek és más szervek, a pénzgazdálkodás, a számlaelszámolás, az ellenőrzési szabályok, a biztosítékok és az átláthatóság tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 255., 2014.8.28., 59. o.).


    I. MELLÉKLET

    III. MELLÉKLET

    Uniós módszer a kenderfajták Δ9-tetrahidrokannabinol-tartalmának mennyiségi meghatározására

    1.   Hatály

    Az e mellékletben foglalt módszer a kender (Cannabis sativa L.) fajtáiban jelen lévő Δ9-tetrahidrokannabinol (a továbbiakban: THC) mennyiségi meghatározására irányul. A módszer adott esetben az e mellékletben ismertetett »A« vagy »B« eljárás alkalmazásából áll.

    A módszer a THC mennyiségi meghatározását gázkromatográfiás (GC) eljárással végzi a megfelelő oldószerrel történő kivonást követően.

    1.1.   »A« eljárás

    Az »A« eljárást a kendertermesztésre vonatkozóan az 1307/2013/EU rendelet 32. cikkének (6) bekezdése és a 809/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet (*1) 30. cikkének g) pontja alapján végzett ellenőrzésekhez kell alkalmazni.

    1.2.   »B« eljárás

    A »B« eljárást a 809/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 36. cikkének (6) bekezdésében említett esetekben kell alkalmazni.

    2.   Mintavétel

    2.1.   Minták

    A mintavételt nappal, szisztematikus útvonal alapján kell végezni annak biztosítása érdekében, hogy a minta reprezentativitása a parcella tekintetében biztosított legyen, de a növényállomány széleit ki kell hagyni.

    2.1.1.   »A« eljárás: a kender adott fajtájának lábon álló állományában a kiválasztott növények mindegyikéről le kell szedni egy 30 cm-es darabot, amelynek legalább egy termős virágzatot kell tartalmaznia. A mintavételt a virágzás kezdetétől számított 20. naptól a virágzás végétől számított 10. napig terjedő időszakban kell elvégezni.

    A tagállamok engedélyezhetik, hogy a virágzás kezdetétől a virágzás kezdetét követő 20. napig terjedő időszakban végezzenek mintavételt, feltéve, hogy minden termesztett fajtára más reprezentatív mintákat is vesznek az első albekezdésnek megfelelően a virágzás kezdetétől számított 20. naptól a virágzás befejeződése utáni 10. napig tartó időszak folyamán.

    A köztes kultúraként termesztett kender esetében, termős virágzatok hiányában a növényszár felső 30 cm-es darabját kell leszedni. Ebben az esetben a mintavételt közvetlenül a vegetációs időszak vége előtt kell elvégezni, miután a levelek a sárgulás első jeleit kezdik mutatni, azonban legkésőbb a fagyok előrejelzett időszakának beállta előtt.

    2.1.2.   »B« eljárás: a kender adott fajtájának lábon álló állományában a kiválasztott növények felső egyharmadát kell megszedni. A mintavételt a virágzás végét követő 10. napig terjedő időszakban kell elvégezni, illetve a köztes kultúraként termesztett kender esetében, termős virágzatok hiányában közvetlenül a vegetációs időszak vége előtt, miután a levelek a sárgulás első jelét kezdik mutatni, de legkésőbb a fagyok előrejelzett időszakának beállta előtt. Kétlaki fajták esetében csak a termős növényeket kell megszedni.

    2.2.   Mintaméret

    »A« eljárás: a mintának parcellánként 50 növényből kell állnia.

    »B« eljárás: a mintának parcellánként 200 növényből kell állnia.

    Minden egyes mintát szövet- vagy papírzsákba kell helyezni anélkül, hogy összepréselődnének, és laboratóriumi elemzésre kell elküldeni.

    A tagállam, ha szükséges, rendelkezhet egy második, ellenminta megszedéséről, amelyet vagy a mezőgazdasági termelőnél vagy az analízisért felelős szervnél kell tartani.

    2.3.   A minta szárítása és tárolása

    A minták szárítását a lehető leghamarabb, de 48 órán belül minden esetben meg kell kezdeni, egy 70 °C alatti hőmérsékletet alkalmazó módszerrel.

    A mintákat a tömegállandóság eléréséig, 8–13 %-os nedvességtartalomra kell kiszárítani.

    A szárítást követően a mintákat 25 °C alatti hőmérsékletű sötét helyen kell tárolni, ügyelve arra, hogy ne préselődjenek össze.

    3.   A THC-tartalom meghatározása

    3.1.   A vizsgálati minta előkészítése

    A 2 mm-nél nagyobb szárdarabokat és magokat el kell távolítani a szárított mintákból.

    A szárított mintákat közepes finomságú (1 mm lyukátmérőjű szitán áthaladó) porrá kell őrölni.

    Ez a por 25 °C alatti hőmérsékleten, sötét és száraz helyen 10 hétig tartható el.

    3.2.   Reagensek és extraháló oldat

    Reagensek

    Δ9-tetrahidrokannabinol, kromatográfiás célra megfelelő tisztaságú,

    szkvalén, kromatográfiás célra megfelelő tisztaságú, belső standardként.

    Extraháló oldat

    35 mg szkvalén/100 ml hexán.

    3.3.   A THC extrahálása

    A porított vizsgálati mintából ki kell mérni 100 mg-ot, centrifugacsőbe kell helyezni, és hozzá kell adni a belső standardot tartalmazó extraháló oldatból 5 ml-t.

    A mintát ultrahangfürdőbe kell helyezni, és 20 percig ott kell hagyni. Öt percig percenként 3 000-es fordulatszámon történő centrifugálást követően el kell távolítani a felülúszó THC-oldatot. Az oldatot injektálni kell a kromatográfba, és el kell végezni a mennyiségi analízist.

    3.4.   Gázkromatográfia

    a)   Berendezés

    gázkromatográf lángionizációs detektorral és split/splitless injektorral,

    a kannabinoidok megfelelő elválasztását lehetővé tevő oszlop, például egy 25 m hosszú és 0,22 mm átmérőjű, 5 %-os apoláris fenil-metil-sziloxán fázissal impregnált üveg kapilláris oszlop.

    b)   Kalibrálási tartományok

    Legalább három pont az »A« eljárás és öt pont a »B« eljárás esetében, beleértve a 0,04 és 0,50 mg/ml-es THC-pontokat az extraháló oldatban.

    c)   Vizsgálati körülmények

    Az alábbi feltételek példaként szolgálhatnak az a) pontban említett oszlop tekintetében:

    kemencehőmérséklet: 260 °C

    injektorhőmérséklet: 300 °C

    detektorhőmérséklet: 300 °C

    d)   Injektált mennyiség: 1 μl

    4.   Eredmények

    Az eredményeket az állandó tömegre szárított analitikai minta 100 grammjában lévő THC grammjában kell megadni, két tizedesjegy pontossággal. Az eredményekre 0,03 g/100 g mértékű tűréshatár vonatkozik.

    »A« eljárás: vizsgálati mintánként egy meghatározás.

    Amennyiben azonban a kapott eredmény az 1307/2013/EU rendelet 32. cikkének (6) bekezdésében megállapított határérték felett van, analitikai mintánként egy második meghatározást is el kell végezni, és a meghatározások számtani átlagát kell az eredménynek tekinteni.

    »B« eljárás: az eredmény a vizsgálati mintánként végzett két meghatározás számtani átlaga.



    II. MELLÉKLET

    X. MELLÉKLET

    A 46. cikk (3) bekezdésében említett átváltási és súlyozási tényezők

    Elemek

    Átváltási tényező

    (m/fa – m2)

    Súlyozási tényező

    Ökológiai jelentőségű terület

    (ha mindkét tényező alkalmazandó)

    Parlagon hagyott földterület (egység: 1 m2)

    n. a.

    1

    1 m2

    Teraszok (egység: 1 m)

    2

    1

    2 m2

    Tájképi elemek:

     

     

     

     

    Sövények/erdősávok/sorban álló fák (egység: 1 m)

    5

    2

    10 m2

     

    Elszigetelten álló fa (db fa)

    20

    1,5

    30 m2

     

    Bozótfoltok (egység: 1 m2)

    n. a.

    1,5

    1,5 m2

     

    Tavak (egység: 1 m2)

    n. a.

    1,5

    1,5 m2

     

    Vizesárkok (egység: 1 m)

    5

    2

    10 m2

     

    Hagyományos kőfalak (egység: 1 m)

    1

    1

    1 m2

     

    Egyéb, fent fel nem sorolt, a GAEC 7, az SMR 2 vagy az SMR 3 értelmében védett elemek (egység: 1 m2)

    n. a.

    1

    1 m2

    Védelmi sávok és táblaszegélyek (egység: 1 m)

    6

    1,5

    9 m2

    Agrár-erdészeti hektárok (egység: 1 m2)

    n. a.

    1

    1 m2

    Erdőszélek mentén fekvő támogatható hektársávok (egység: 1 m)

     

     

     

     

    Ebből termelés alatt nem álló

    6

    1,5

    9 m2

    Ebből termelés alatt álló

    6

    0,3

    1,8 m2

    Rövid vágásfordulójú, fás szárú energetikai ültetvénnyel beültetett területek (egység: 1 m2)

    n. a.

    0,3

    0,3 m2

    A 32. cikk (2) bekezdése b) pontjának ii. alpontjában említett erdősített területek (egység: 1 m2)

    n. a.

    1

    1 m2

    Köztes kultúrákkal vagy takarónövényzettel borított területek (egység: 1 m2)

    n. a.

    0,3

    0,3 m2

    Nitrogénmegkötő növényekkel beültetett területek (egység: 1 m2)

    n. a.

    0,7

    0,7 m2

    A 46. cikk (3) bekezdésében említett, a IX. melléklet III. szakaszában felsorolt egyenértékű gyakorlatokhoz tartozó elemekre alkalmazandó átváltási és súlyozási tényezők

    Egyenértékű ökológiai jelentőségű terület

    Hasonló standard ökológiai jelentőségű terület

    Átváltási tényező

    Súlyozási tényező

    Ökológiai jelentőségű terület (ha mindkét tényező alkalmazandó)

    (1)

    Ökológiai területpihentetés (egység: 1 m2)

    Parlagon hagyott földterület

    n. a.

    1

    1 m2

    (2)

    »Védelmi övezetek« létrehozása (egység: 1 m)

    Védelmi sávok és táblaszegélyek

    6

    1,5

    9 m2

    (3)

    Műveletlen védelmi sávok és táblaszegélyek karbantartása (egység: 1 m)

    Védelmi sávok és táblaszegélyek

    6

    1,5

    9 m2

    (4)

    Szegélyek, táblaközi sávok és területrészek

     

     

     

     

    Szegélyek, táblaközi sávok (egység: 1 m)

    Védelmi sávok és táblaszegélyek

    6

    1,5

    9 m2

    Területrészek (egység: 1 m2)

    Bozótfoltok

    n. a.

    1,5

    1,5 m2

    (5)

    A tájképi elemek karbantartása:

     

     

     

     

    Elszigetelten álló fa (db fa)

    Elszigetelten álló fa

    20

    1,5

    30 m2

    Sorban álló fák (egység: 1 m)

    Sövények/fás sávok/sorban álló fák

    5

    2

    10 m2

    Facsoportok/Bozótfoltok (egység: 1 m2)

    Bozótfoltok

    n. a.

    1,5

    1,5 m2

    Sövénysorok (egység: 1 m)

    Sövények/fás sávok/sorban álló fák

    5

    2

    10 m2

    Part menti fás vegetáció (egység: 1 m)

    Sövények/fás sávok/sorban álló fák

    5

    2

    10 m2

    Teraszok (egység: 1 m)

    Teraszok

    2

    1

    2 m2

    Kőfalak (egység: 1 m)

    Hagyományos kőfalak

    1

    1

    1 m2

    Vizesárkok (egység: 1 m)

    Vizesárkok

    5

    2

    10 m2

    Tavak (egység: 1 m2)

    Tavak

    n. a.

    1,5

    1,5 m2

    (6)

    A szántható tőzeges vagy vizes talajok gyepesítése (műtrágya- és növényvédőszer-használat nélkül) (egység: 1 m2)

    Parlagon hagyott földterület

    n. a.

    1

    1 m2

    (7)

    Olyan szántóterületeken műtrágya- és növényvédőszer-használat és öntözés nélkül végzett termelés, amelyeket két egymás követő évben nem vetik be ugyanazzal a növénykultúrával (egység: 1 m2)

    Rövid vágásfordulójú, fás szárú energetikai ültetvénnyel beültetett területek. Erdőszélek mentén fekvő, termelés alatt álló sávok. Nitrogénmegkötő növényekkel beültetett területek.

    n. a.

    0,3

    0,7 a nitrogénmegkötő növények esetében

    0,3 m2

    0,7 m2

    (8)

    Szántóterületek állandó gyepterületekké alakítása (egység: 1 m2)

    Parlagon hagyott földterület

    n. a.

    1

    1 m2


    Top