1.12.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 314/13

(1)

Az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) értesítést kapott a tőzsdén kívüli származtatott kamatügyletek azon kategóriáiról, amelyek elszámolására egyes központi szerződő felek engedélyt kaptak. Az ESMA az említett kategóriák mindegyike tekintetében értékelte azokat a kritériumokat, amelyek alapvetőek annak meghatározásához, hogy ezeket a kategóriákat elszámolási kötelezettség alá kell-e vonni, ideértve az egységesítés szintjét, a nagyságrendet és likviditást, valamint az árazási információk rendelkezésre állását. Az ESMA a rendszerszintű kockázatok csökkentésének átfogó céljával meghatározta a tőzsdén kívüli származtatott kamatügyletek azon kategóriáit, amelyeket a 648/2012/EU rendeletben meghatározott eljárással összhangban elszámolási kötelezettség alá kell vonni.

(2)

A tőzsdén kívüli származtatott kamatügyleteknek lehet állandó névleges összegük, változó névleges összegük vagy feltételes névleges összegük. Az állandó névleges összegű szerződések névleges összege a szerződés élettartama alatt nem változik. A változó névleges összegű szerződések névleges összege a szerződés élettartama alatt kiszámítható módon változik. A feltételes névleges összegű szerződések névleges összege a szerződés élettartama alatt előre nem kiszámítható módon változik. A feltételes névleges összegek miatt összetettebbé válik a tőzsdén kívüli származtatott kamatügyletekhez kapcsolódó árazás és kockázatkezelés, így bonyolultabbá válik a központi szerződő felek számára az ilyen ügyletek elszámolása is. A tőzsdén kívüli származtatott kamatügyletek elszámolási kötelezettség alá vonandó kategóriáinak megállapításakor figyelembe kell venni ezt a sajátosságot.

(3)

Annak meghatározásakor, hogy a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek mely kategóriáit kell elszámolási kötelezettség alá vonni, figyelembe kell venni a fedezett kötvények kibocsátóival vagy kötvények fedezésére létrejött összevont alapokkal kötött, tőzsdén kívüli származtatott ügyletek sajátos jellegét. Ezzel összefüggésben indokolt, hogy az elszámolási kötelezettség alá tartozó tőzsdén kívüli származtatott kamatügyletek kategóriái ne terjedjenek ki a fedezett kötvények kibocsátóival vagy kötvények fedezésére létrejött összevont alapokkal kötött szerződésekre, amennyiben azok megfelelnek bizonyos feltételeknek.

(4)

A különböző szerződő feleknek eltérő időre van szükségük a tőzsdén kívüli származtatott kamatügyletekre vonatkozó elszámolási kötelezettségnek való megfeleléshez szükséges intézkedések megtételéhez. Az említett kötelezettség helyes és megfelelő időben történő végrehajtásához a szerződő feleket kategóriákba kell sorolni, hogy a kellően hasonló jellemzőkkel rendelkező szerződő felekre azonos időponttól kezdődően vonatkozzon az elszámolási kötelezettség.

(5)

Az első kategóriának az olyan pénzügyi és nem pénzügyi szerződő feleket kell tartalmaznia, amelyek e rendelet hatálybalépésének időpontjában legalább egy elszámolási kötelezettség alá tartozó tőzsdén kívüli származtatott kamatügyletre vonatkozó kategória tekintetében legalább egy releváns központi szerződő fél klíringtagjai, mivel ezeknek a feleknek már van tapasztalatuk az önkéntes elszámolás terén és már legalább egy szóban forgó kategória tekintetében kialakították a kapcsolatot az említett központi szerződő felekkel. Az olyan nem pénzügyi szerződő feleket, amelyek klíringtagok, szintén az első kategóriába kell foglalni, mivel tapasztalataik és a központi elszámolásra való felkészültségük tekintetében összehasonlíthatók az ebbe a kategóriába sorolt pénzügyi szerződő felekkel.

(6)

A második és a harmadik kategóriába az első kategóriába nem tartozó pénzügyi szerződő feleket kell besorolni, a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekkel összefüggő jogi és működési kapacitásuk szintje szerint elkülönítve őket. A pénzügyi felek jogi és működési kapacitásának szintje tekintetében a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekkel kapcsolatos tevékenységük mértéke alapján célszerű differenciálni, ezért a második és a harmadik kategória elkülönítéséhez a nem központilag elszámolt származtatott ügyletek aggregált hónap végi átlagos névleges összege alapján mennyiségi értékhatárokat kell meghatározni. Az említett értékhatárt úgy kell megállapítani, hogy az megfelelő legyen a kisebb piaci szereplők elkülönítéséhez, ugyanakkor jelentős kockázati szintet öleljen fel a második kategória. Az értékhatárt – a szabályozási konvergencia erősítése és a felek megfelelési költségeinek korlátozása céljából – hozzá kell igazítani a nemzetközi szinten elfogadott, a nem központilag elszámolt származtatott ügyletekre vonatkozó biztosítéki követelményekhez kapcsolódó értékhatárhoz is. Bár az értékhatár – a csoporton belüli esetleges megosztott kockázatokra tekintettel – általában csoportszinten alkalmazandó, azt a befektetési alapok esetében az említett nemzetközi standardokhoz hasonlóan az egyes alapokra vonatkozóan elkülönítve kell alkalmazni, mivel egy alap kötelezettségeit többnyire nem befolyásolják más alapok vagy alapkezelőik kötelezettségei. Így az értékhatárt elkülönítve kell alkalmazni az egyes alapokra, amennyiben az alap fizetésképtelensége vagy csődje esetén az egyes befektetési alapok teljesen elkülönített eszközhalmazt (pool) képeznek, amelyet nem fedez, garantál vagy támogat másik befektetési alap vagy maga az alapkezelő.

(7)

A 648/2012/EU rendelet pénzügyi szerződő felekre vonatkozó fogalommeghatározása nem terjed ki egyes alternatív befektetési alapokra (ABA), bár azok a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek tekintetében a fogalom hatálya alá tartozó alternatív befektetési alapokéhoz hasonló működési kapacitással rendelkeznek. A nem pénzügyi szerződő félként besorolt alternatív befektetési alapokat ezért a szerződő felek ugyanazon kategóriájába kell besorolni, mint a pénzügyi szerződő félként besorolt alternatív befektetési alapokat.

(8)

A negyedik kategóriába kell foglalni a többi kategóriába be nem sorolt nem pénzügyi szerződő feleket, tekintettel arra, hogy a többi kategóriába sorolt szerződő felekhez képest az a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre és a központi elszámolásra vonatkozó tapasztalatuk és működési kapacitásuk korlátozottabb.

(9)

Az első kategóriába tartozó szerződő felekre vonatkozó elszámolási kötelezettség hatálybalépési időpontjának megállapításakor figyelembe kell venni, hogy e feleknek esetleg még nem minden elszámolási kötelezettség hatálya alá tartozó kategória tekintetében állnak fenn kapcsolataik központi szerződő felekkel. Emellett az ebbe a kategóriába tartozó szerződő felek jelentik a nem klíringtag szerződő felek számára az elszámoláshoz való hozzáférést, így az ügyfélklíring és a közvetett ügyfélklíring az elszámolási kötelezettség hatálybalépése következtében várhatóan jelentősen megnő. Végül, az első kategóriához tartozó szerződő feleknél van a már elszámolt tőzsdén kívüli származtatott kamatügyletek volumenének jelentős hányada, és az elszámolandó ügyletek nagyságrendje az e rendeletben meghatározott elszámolási kötelezettség hatálybalépésének időpontjától jelentősen növekedni fog. Ezért az első kategóriához tartozó szerződő felek számára hathónapos ésszerű időtartamot kell megállapítani ahhoz, hogy fel tudjanak készülni a további kategóriák elszámolására, a megnövekedett ügyfélklíring és közvetett ügyfélklíring kezelésére, valamint az elszámolandó ügyletek megnövekedett nagyságrendjéhez való alkalmazkodásra.

(10)

A második és harmadik kategóriába tartozó szerződő felekre vonatkozó elszámolási kötelezettség hatálybalépési időpontjának megállapításakor figyelembe kell venni azt a tényt, hogy többségüknek – klíringtag ügyfeleként vagy közvetett ügyfeleként – lesz hozzáférése központi szerződő félhez. Ez a folyamat 12–18 hónapot vesz igénybe a szerződő felek jogi és működési kapacitásától, valamint attól függően, hogy mennyire vannak felkészülve a szerződések elszámolásához szükséges megállapodások létrehozására a klíringtagokkal.

(11)

A negyedik kategóriába tartozó szerződő felekre vonatkozó elszámolási kötelezettség hatálybalépési időpontjának megállapításakor figyelembe kell venni jogi és működési kapacitásukat, valamint azt, hogy a többi kategóriához tartozó szerződő félhez képest korlátozottabb tapasztalatokkal rendelkeznek a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek és a központi elszámolás terén.

(12)

Egy harmadik országban székhellyel rendelkező szerződő fél és egy, az Unióban székhellyel rendelkező és ugyanahhoz a csoporthoz tartozó, ugyanazon konszolidált éves beszámolóba teljes körűen bevont, megfelelő központosított kockázatértékelési, -mérési és -ellenőrzési eljárások hatálya alá tartozó másik szerződő fél között létrejött tőzsdén kívüli származtatott ügyletek esetében az elszámolási kötelezettség alkalmazásának kezdetére későbbi időpontot kell meghatározni. A későbbi alkalmazásnak biztosítania kell, hogy az említett szerződésekre meghatározott időtartamig ne terjedjen ki az elszámolási kötelezettség hatálya, amennyiben nem került még sor a 648/2012/EU rendelet 13. cikkének (2) bekezdése szerinti végrehajtási aktusok megalkotására az e rendelet mellékletében meghatározott tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre és az Unión kívüli szerződő fél székhelyét érintő joghatóságra vonatkozóan. Az illetékes hatóságok számára lehetővé kell tenni annak ellenőrzését, hogy a szóban forgó szerződéseket megkötő szerződő felek ugyanahhoz a csoporthoz tartoznak-e és teljesítik-e a 648/2012/EU rendeletben a csoporton belüli ügyletekre meghatározott egyéb feltételeket.

(13)

A nem pénzügyi szerződő felek között létrejött tőzsdén kívüli származtatott ügyletektől eltérően abban az esetben, ha a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre vonatkozó szerződések szerződő felei pénzügyi szerződő felek, a 648/2012/EU rendelet előírja az elszámolási kötelezettség alkalmazását azokra a szerződésekre, amelyeket az ESMA-hoz címzett, a központi szerződő feleknek a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek egy bizonyos kategóriájára vonatkozóan megadott engedélyről szóló értesítést követően, de a kötelezettség hatálybalépésének időpontját megelőzően kötöttek, feltéve, hogy e szerződéseknek a kötelezettség hatálybalépésének időpontjában hátralévő futamideje ezt indokolja. Az elszámolási kötelezettség e szerződésekre való érvényesítésének célja a 648/2012/EU rendelet egységes és következetes alkalmazásának biztosítása. Hozzá kell járulnia a pénzügyi stabilitáshoz és a rendszerszintű kockázat csökkentéséhez, valamint egy tőzsdén kívüli származtatott ügyletre vonatkozó kategória elszámolási kötelezettség alá vonása esetén egyenlő versenyfeltételeket kell biztosítania a piaci résztvevők számára. A minimális hátralévő futamidőt ezért úgy kell megállapítani, hogy az biztosítsa az említett célkitűzések megvalósítását,

(14)

A 648/2012/EU rendelet 5. cikkének (2) bekezdése szerint elfogadott szabályozástechnikai standardok hatálybalépését megelőzően a szerződő felek nem látják előre, hogy az általuk megkötött tőzsdén kívüli származtatott ügyletek elszámolási kötelezettség hatálya alá fognak-e tartozni abban az időpontban, amikor a kötelezettség hatályba lép. Ez a bizonytalanság jelentősen befolyásolja a piaci résztvevők azon képességét, hogy pontosan árazzák az általuk kötött tőzsdén kívüli származtatott ügyleteket, mivel a központilag és nem központilag elszámolt szerződésekre eltérő fedezeti szabályok vonatkoznak. Az előszerződések utólagos elszámolásának előírása az e rendelet hatálybalépését megelőzően létrejött tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre – azoknak a kötelezettség hatálybalépésének időpontjában hátralévő futamidejétől függetlenül – korlátozná a szerződő felek képességét piaci kockázataik megfelelő fedezésére, és vagy befolyásolná a piac működését és a pénzügyi stabilitást, vagy megakadályozná őket abban, hogy szokásos tevékenységeiket gyakorolják, mivel az ügyleteket más megfelelő eszközökkel kellene fedezniük.

(15)

Emellett helyénvaló, hogy azon tőzsdén kívüli származtatott ügyletek, amelyeket e rendelet hatálybalépését követően, és az elszámolási kötelezettség alkalmazása előtt kötöttek, addig ne tartozzanak elszámolási kötelezettség alá, amíg ezen ügyletek szerződő felei nem tudják meghatározni azt, hogy az ügylet mely kategóriába tartozik, és egy adott ügylet – beleértve csoporton belüli ügyleteiket is – esetében elszámolási kötelezettség hatálya alá tartoznak-e, és amíg nem tudják végrehajtani a szóban forgó ügyleteknek az elszámolási kötelezettség figyelembevételével történő megkötéséhez szükséges intézkedéseket. A piac megfelelő működésének és stabilitásának megőrzéséhez, valamint a szerződő felek közötti egyenlő versenyfeltételek biztosításához helyénvaló mérlegelni, hogy ezek a szerződések – hátralévő futamidejüktől függetlenül – ne tartozzanak elszámolási kötelezettség alá.

(16)

Indokolt, hogy az ESMA-hoz címzett, a központi szerződő feleknek a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek egy bizonyos kategóriájára vonatkozóan megadott engedélyről szóló értesítést követően, de az elszámolási kötelezettség hatálybalépésének időpontját megelőzően kötött tőzsdén kívüli származtatott ügyletek ne tartozzanak elszámolási kötelezettség alá, ha nem érintik jelentős mértékben a rendszerszintű kockázatot, vagy ha e szerződések elszámolási kötelezettség alá vonása egyéb módon befolyásolhatja a 648/2012/EU rendelet egységes és következetes alkalmazását. A hosszabb futamidejű tőzsdén kívüli származtatott kamatügyletekhez kapcsolódó partner-hitelkockázat hosszabb ideig érezteti hatását a piacon, mint a rövid hátralévő futamidejű tőzsdén kívüli származtatott kamatügyletekhez kapcsolódó partner-hitelkockázat. A rövid hátralévő futamidejű szerződések elszámolási kötelezettség alá vonása a kockázatenyhítés szintjéhez képest aránytalan terhet róna a szerződő felekre. Emellett a rövid hátralévő futamidejű tőzsdén kívüli származtatott kamatügyletek a teljes piac viszonylag csekély hányadát jelentik, így ezekből az ügyletekből viszonylag kismértékű rendszerszintű kockázat keletkezik. A minimális hátralévő futamidőt ezért olyan szinten kell megállapítani, amely biztosítja, hogy a legfeljebb néhány hónapos hátralévő futamidejű szerződések ne kerüljenek elszámolási kötelezettség alá.

(17)

A harmadik kategóriába tartozó felek a teljes rendszerszintű kockázatnak viszonylag korlátozott részét képviselik, és az első és második kategóriába tartozó szerződő felekhez képest alacsonyabb szintű a jogi és működési kapacitásuk a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek tekintetében. A tőzsdén kívüli származtatott ügyletek lényeges elemeit, többek között az elszámolási kötelezettség alá vont és a kötelezettség hatálybalépése előtt megkötött tőzsdén kívüli származtatott kamatügyletek árazását rövid időn belül ki kell igazítani, hogy magukban foglalják azt az elszámolást, amelyre csak több hónappal a szerződés megkötése után kerül sor. Az utólagos elszámolás folyamata az árazási modell szempontjából fontos kiigazításokkal jár, és módosítani kell a szóban forgó tőzsdén kívüli származtatott ügyletek dokumentációját is. A harmadik kategóriába tartozó szerződő felek csak igen korlátozottan tudják beilleszteni az utólagos elszámolást tőzsdén kívüli származtatott ügyleteikbe. Így az elszámolási kötelezettség hatálybalépése előtt kötött tőzsdén kívüli származtatott ügyletek elszámolási kötelezettség alá vonása korlátozhatja az említett szerződő felek képességét kockázataik megfelelő fedezésére, és vagy befolyásolná a piac működését és a pénzügyi stabilitást, vagy megakadályozná őket abban, hogy szokásos tevékenységeiket gyakorolják, mivel nem tudnák folytatni az ügyletek fedezését. Ezért indokolt, hogy az elszámolási kötelezettség ne vonatkozzon a harmadik kategóriába tartozó szerződő felek által az elszámolási kötelezettség hatálybalépése előtt kötött tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre.

(18)

Emellett annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a csoporton belül kockázatkezelési folyamatok hatékonyságának korlátozása, ami aláásná a 648/2012/EU rendelet átfogó céljának elérését, mentesíthetők az elszámolás alól azok a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek, amelyeket ugyanazon csoporthoz tartozó szerződő felek kötöttek, feltéve, hogy egyes feltételek teljesülnek. Ezért indokolt, hogy az elszámolási kötelezettség ne vonatkozzon olyan csoporton belüli ügyletekre, amelyek teljesítenek bizonyos feltételeket és amelyeket az elszámolási kötelezettség hatálybalépése előtt kötöttek.

(19)

Ez a rendelet az ESMA által a Bizottságnak benyújtott szabályozástechnikai standardtervezeten alapul.

(20)

A Bizottság tájékoztatta az ESMA-t arról a szándékáról, hogy az ESMA által előterjesztett szabályozástechnikai standardtervezetet – az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 10. cikke (1) bekezdése ötödik és hatodik albekezdése szerinti eljárással összhangban – módosításokkal fogja elfogadni. Az ESMA hivatalos véleményt fogadott el a szóban forgó módosítások vonatkozásában, amelyet előterjesztett a Bizottságnak.

(21)

Az ESMA nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező szabályozástechnikai standardtervezetről, elemezte az azzal összefüggésben felmerülő lehetséges költségeket és hasznot, kikérte az 1095/2010/EU rendelet 37. cikkével összhangban létrehozott értékpapír-piaci érdekképviseleti csoport véleményét és konzultált az Európai Rendszerkockázati Testülettel,

a)

azokat csak a fedezett kötvényhez kapcsolódó összevont alap kamatlábhoz vagy árfolyamhoz kapcsolódó meg nem felelésének fedezésére használják.

b)

azokat a kötvények fedezésére létrejött összevont alapban nyilvántartásba veszik vagy rögzítik a fedezett kötvényekre vonatkozó nemzeti jogszabályokkal összhangban;

c)

a fedezett kötvény kibocsátójának vagy az összevont alapnak a szanálása vagy fizetésképtelensége esetén nem szűnnek meg;

d)

a fedezett kötvények kibocsátójával vagy kötvények fedezésére létrejött összevont alapokkal kötött tőzsdén kívüli származtatott ügyletek szerződő felei legalább egyenrangúak a fedezett kötvények tulajdonosaival, kivéve, ha a fedezett kötvények kibocsátójával vagy kötvények fedezésére létrejött összevont alapokkal kötött tőzsdén kívüli származtatott ügyletek szerződő fele nemteljesítő vagy érintett fél, vagy lemond az egyenlő rangsorolásról.

e)

a fedezett kötvény teljesíti az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 129. cikkének követelményeit és legalább 102 %-os biztosítéki követelmény hatálya alá tartozik.

a)

Az 1. kategóriába azok a szerződő felek tartoznak, amelyek e rendelet hatálybalépésének időpontjában a 648/2012/EU rendelet 2. cikke (14) bekezdésének értelmében vett klíringtagok az e rendelet mellékletben meghatározott tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre vonatkozó legalább egy kategória tekintetében legalább egy olyan központi szerződő félben, amely e dátumot megelőzően legalább egy szóban forgó kategória elszámolására vonatkozóan engedéllyel vagy elismeréssel rendelkezik.

b)

A 2. kategória az 1. kategórián kívüli olyan szerződő feleket tartalmazza, amelyek olyan csoporthoz tartoznak, amely esetében a nem központilag elszámolt származtatott ügyletek aggregált hónap végi átlagos névleges összege meghaladja a 8 milliárd EUR-t a következő hónapok esetében: 2016. január, február és március, és amelyek a következők lehetnek:

c)

A 3. kategóriába tartoznak az 1. vagy a 2. kategóriába nem tartozó következő szerződő felek:

d)

A 4. kategóriába tartoznak az 1., a 2. vagy a 3. kategórián kívüli nem pénzügyi szerződő felek.

a)

2016. június 21. az 1. kategóriába tartozó szerződő felek esetében;

b)

2016. december 21. a 2. kategóriába tartozó szerződő felek esetében;

c)

2017. június 21. a 3. kategóriába tartozó szerződő felek esetében;

d)

2018. december 21. a 4. kategóriába tartozó szerződő felek esetében.

a)

2018. december 21., abban az esetben, ha a releváns harmadik ország tekintetében nem fogadtak el a 648/2012/EU rendelet 13. cikkének (2) bekezdése szerinti egyenértékűségi határozatot az említett rendelet 4. cikke alkalmazásában az e rendelet mellékletében említett tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre vonatkozóan; vagy

b)

abban az esetben, ha a releváns harmadik ország tekintetében elfogadtak a 648/2012/EU rendelet 13. cikkének (2) bekezdése szerinti egyenértékűségi határozatot az említett rendelet 4. cikke alkalmazásában az e rendelet mellékletében említett tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre vonatkozóan, a következő időpontok közül a későbbi:

a)

a harmadik országban letelepedett szerződő fél vagy pénzügyi vagy nem pénzügyi szerződő fél;

b)

az Unióban letelepedett szerződő fél:

c)

mindkét szerződő fél a 648/2012/EU rendelet 3. cikkének (3) bekezdése szerinti egyazon konszolidált éves beszámolóba teljes körűen bevont;

d)

mindkét szerződő félre megfelelő központosított kockázatértékelési, -mérési és -ellenőrzési eljárások vonatkoznak;

e)

Az Unióban letelepedett szerződő fél írásban értesítette illetékes hatóságát arról, hogy az a), b), c) és d) pontban meghatározott feltételek teljesülnek és az illetékes hatóság az értesítés kézhezvételét követő 30 naptári napon belül megerősítette a szóban forgó feltételek teljesítését.

a)

50 év a 2016. február 21-ét megelőzően kötött vagy megújított olyan szerződések esetében, amelyek a melléklet 1. vagy 2. táblájában meghatározott kategóriákhoz tartoznak;

b)

3 év a 2016. február 21-ét megelőzően kötött vagy megújított olyan szerződések esetében, amelyek a melléklet 3. vagy 4. táblájában meghatározott kategóriákhoz tartoznak;

c)

6 hónap a 2016. február 21-ét megelőzően kötött vagy megújított olyan szerződések esetében, amelyek a melléklet 1–4. táblájában meghatározott kategóriákhoz tartoznak;

a)

50 év a 2016. május 21-ét megelőzően kötött vagy megújított olyan szerződések esetében, amelyek a melléklet 1. vagy 2. táblájában meghatározott kategóriákhoz tartoznak;

b)

3 év a 2016. május 21-ét megelőzően kötött vagy megújított olyan szerződések esetében, amelyek a melléklet 3. vagy 4. táblájában meghatározott kategóriákhoz tartoznak;

c)

6 hónap a 2016. május 21-ét megelőzően kötött vagy megújított olyan szerződések esetében, amelyek a melléklet 1–4. táblájában meghatározott kategóriákhoz tartoznak.

a)

50 év a melléklet 1. vagy 2. táblájában meghatározott kategóriákhoz tartozó ügyletek esetében;

b)

3 év a melléklet 3. vagy 4. táblájában meghatározott kategóriákhoz tartozó ügyletek esetében.